aboutsummaryrefslogtreecommitdiff
path: root/hu_HU.ISO8859-2
diff options
context:
space:
mode:
authorGabor Kovesdan <gabor@FreeBSD.org>2013-11-07 15:39:28 +0000
committerGabor Kovesdan <gabor@FreeBSD.org>2013-11-07 15:39:28 +0000
commit24d129e8d1984a0b46a543bc523b63d216813bb0 (patch)
tree7dd0501c857c6f2139f4a71191c93bf19136412a /hu_HU.ISO8859-2
parent35f1d6c78be90eb13320d655cd68f94333a0ab26 (diff)
downloaddoc-24d129e8d1984a0b46a543bc523b63d216813bb0.tar.gz
doc-24d129e8d1984a0b46a543bc523b63d216813bb0.zip
- Definitively upgrade to DocBook 5.0
Notes
Notes: svn path=/projects/db5/; revision=43125
Diffstat (limited to 'hu_HU.ISO8859-2')
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/articles/compiz-fusion/article.xml76
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/articles/cups/article.xml82
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.xml98
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/articles/gjournal-desktop/article.xml108
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/articles/laptop/article.xml38
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-comparison/article.xml137
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-users/article.xml133
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.xml2279
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/book.xml31
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/doc-build/chapter.xml110
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/examples/appendix.xml60
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/overview/chapter.xml20
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/psgml-mode/chapter.xml9
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/see-also/chapter.xml55
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/sgml-markup/chapter.xml864
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/sgml-primer/chapter.xml172
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/structure/chapter.xml52
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/stylesheets/chapter.xml11
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/the-website/chapter.xml125
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/tools/chapter.xml46
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/translations/chapter.xml29
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/writing-style/chapter.xml91
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/advanced-networking/chapter.xml952
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/audit/chapter.xml77
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/basics/chapter.xml305
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/bibliography/chapter.xml171
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/book.xml49
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/boot/chapter.xml165
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/colophon.xml3
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/config/chapter.xml499
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/cutting-edge/chapter.xml538
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/desktop/chapter.xml169
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/disks/chapter.xml667
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/dtrace/chapter.xml54
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/eresources/chapter.xml147
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/filesystems/chapter.xml66
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/firewalls/chapter.xml227
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/geom/chapter.xml163
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/install/chapter.xml617
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/introduction/chapter.xml186
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/jails/chapter.xml172
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/kernelconfig/chapter.xml193
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/l10n/chapter.xml162
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/linuxemu/chapter.xml472
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/mac/chapter.xml188
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/mail/chapter.xml449
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/mirrors/chapter.xml251
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/multimedia/chapter.xml420
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/network-servers/chapter.xml768
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/pgpkeys/chapter.xml15
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/ports/chapter.xml307
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/ppp-and-slip/chapter.xml488
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/preface/preface.xml46
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/printing/chapter.xml758
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/security/chapter.xml731
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/serialcomms/chapter.xml338
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/users/chapter.xml104
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/vinum/chapter.xml132
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/virtualization/chapter.xml95
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/x11/chapter.xml205
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/xml/glossary.ent405
61 files changed, 6995 insertions, 9385 deletions
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/compiz-fusion/article.xml b/hu_HU.ISO8859-2/articles/compiz-fusion/article.xml
index d3fb1c2c2d..1d274da37e 100644
--- a/hu_HU.ISO8859-2/articles/compiz-fusion/article.xml
+++ b/hu_HU.ISO8859-2/articles/compiz-fusion/article.xml
@@ -1,9 +1,7 @@
<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?>
-<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V4.5-Based Extension//EN"
- "../../../share/xml/freebsd45.dtd">
-
+<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V5.0-Based Extension//EN"
+ "../../../share/xml/freebsd50.dtd">
<!-- $FreeBSD$ -->
-
<!--
Installing and Using compiz-fusion in FreeBSD
@@ -11,25 +9,19 @@
The FreeBSD Documentation Project
-->
-
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/articles/compiz-fusion/article.xml
%SRCID% 1.6
-->
-
-<article lang="hu">
- <articleinfo>
- <title>A Compiz&nbsp;Fusion telepítése és
+<article xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:lang="hu">
+ <info><title>A Compiz&nbsp;Fusion telepítése és
használata</title>
+
- <author>
- <firstname>Manolis</firstname>
- <surname>Kiagias</surname>
- <affiliation>
+ <author><personname><firstname>Manolis</firstname><surname>Kiagias</surname></personname><affiliation>
<address><email>manolis@FreeBSD.org</email></address>
- </affiliation>
- </author>
+ </affiliation></author>
<copyright>
<year>2008</year>
@@ -40,7 +32,7 @@
<releaseinfo>$FreeBSD$</releaseinfo>
- <legalnotice id="trademarks" role="trademarks">
+ <legalnotice xml:id="trademarks" role="trademarks">
&tm-attrib.freebsd;
&tm-attrib.general;
</legalnotice>
@@ -53,12 +45,9 @@
életrekeltett munkakörnyezetek
gyönyörűen néznek ki. Több
megoldás is született ezen a téren, ilyen
- többek között a <ulink
- url="http://compiz.org/"><application>Compiz</application></ulink>,
- a <ulink
- url="http://www.beryl-project.org/"><application>Beryl</application></ulink>,
- és a manapság megjelent <ulink
- url="http://www.compiz-fusion.org/"><application>Compiz&nbsp;Fusion</application></ulink>.
+ többek között a <link xlink:href="http://compiz.org/"><application>Compiz</application></link>,
+ a <link xlink:href="http://www.beryl-project.org/"><application>Beryl</application></link>,
+ és a manapság megjelent <link xlink:href="http://www.compiz-fusion.org/"><application>Compiz&nbsp;Fusion</application></link>.
Szerencsére a &os; használata esetén sem
kell lemondanunk ezekről az effektekről. A most
bemutatott utasítások ugyanis segítenek
@@ -74,9 +63,9 @@
utolsó ellenőrzés:
2010.11.28.</emphasis></para>
</abstract>
- </articleinfo>
+ </info>
- <sect1 id="introduction">
+ <sect1 xml:id="introduction">
<title>Bevezetés</title>
<para>A <application>Compiz&nbsp;Fusion</application>
@@ -126,7 +115,7 @@
</sect1>
- <sect1 id="nvidia-setup">
+ <sect1 xml:id="nvidia-setup">
<title>A &os; nVidia meghajtójának
beállítása</title>
@@ -145,7 +134,7 @@
állomány
beállításával.</para>
- <sect2 id="determine-driver">
+ <sect2 xml:id="determine-driver">
<title>A megfelelő meghajtó
kiválasztása</title>
@@ -159,15 +148,14 @@
<itemizedlist>
<listitem>
<para>A legújabb nVidia kártyákat az
- <filename role="package">x11/nvidia-driver</filename> port
+ <package>x11/nvidia-driver</package> port
támogatja.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>A GeForce 2MX/3/4 sorozatú nVidia
kártyákat a meghajtó
96<replaceable>XX</replaceable> sorozata támogatja,
- amely a <filename
- role="package">x11/nvidia-driver-96xx</filename> porton
+ amely a <package>x11/nvidia-driver-96xx</package> porton
keresztül érhető el.</para>
</listitem>
<listitem>
@@ -175,19 +163,18 @@
kártyákat, mint például a
GeForce vagy RIVA&nbsp;TNT típusokat, a
meghajtó 71XX sorozata támogatja, és
- <filename role="package">x11/nvidia-driver-71xx</filename>
+ <package>x11/nvidia-driver-71xx</package>
porton keresztül telepíthetjük.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
<para>Az nVidia honlapján megtalálhatjuk, hogy az
egyes meghajtók pontosan milyen kártyákat
- is támogatnak: <ulink
- url="http://www.nvidia.com/object/IO_32667.html"></ulink>.</para>
+ is támogatnak: <uri xlink:href="http://www.nvidia.com/object/IO_32667.html">http://www.nvidia.com/object/IO_32667.html</uri>.</para>
</sect2>
- <sect2 id="install-driver">
+ <sect2 xml:id="install-driver">
<title>Az nVidia meghajtó telepítése</title>
<para>Miután kiválasztottuk a kártyánk
@@ -273,9 +260,8 @@
<note>
<para>Habár nem feltétlenül
- szükségesek, az <filename
- role="package">x11/nvidia-xconfig</filename> és
- <filename role="package">x11/nvidia-settings</filename> portok
+ szükségesek, az <package>x11/nvidia-xconfig</package> és
+ <package>x11/nvidia-settings</package> portok
telepítését is ajánljuk. Ez
előbbivel parancssorból tudjuk elvégezni az
<filename>/etc/X11/xorg.conf</filename>
@@ -290,7 +276,7 @@
</sect2>
</sect1>
- <sect1 id="xorg-configuration">
+ <sect1 xml:id="xorg-configuration">
<title>Az asztali effektek beállítása az
<filename>xorg.conf</filename> állományban</title>
@@ -361,10 +347,9 @@ Load "glx"
<note>
<para>Ha telepítettük a korábban
- ajánlott <filename
- role="package">x11/nvidia-xconfig</filename> portot, akkor a
+ ajánlott <package>x11/nvidia-xconfig</package> portot, akkor a
fenti beállítások közül a
- legtöbbet (<username>root</username>
+ legtöbbet (<systemitem class="username">root</systemitem>
felhasználóként) így is el tudjuk
végezni:</para>
@@ -381,7 +366,7 @@ Load "glx"
</sect1>
- <sect1 id="compiz-fusion">
+ <sect1 xml:id="compiz-fusion">
<title>A Compiz&nbsp;Fusion telepítése és
beállítása</title>
@@ -484,7 +469,7 @@ emerald --replace &amp;</programlisting>
</sect1>
- <sect1 id="compiz-troubleshooting">
+ <sect1 xml:id="compiz-troubleshooting">
<title>A Compiz&nbsp;Fusion használatával kapcsolatos
gondok megoldása</title>
@@ -496,7 +481,7 @@ emerald --replace &amp;</programlisting>
<qandaset>
<qandaentry>
- <question id="no-decorations">
+ <question xml:id="no-decorations">
<para>A <application>Compiz&nbsp;Fusion</application>
telepítése és a megadott parancsok
futtatása után eltűnt a keret az
@@ -516,7 +501,7 @@ emerald --replace &amp;</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="xorg-crash">
+ <question xml:id="xorg-crash">
<para>A <application>Compiz&nbsp;Fusion</application>
indításakor az X szerver összeomlik
és visszajön a konzolt. Mi lehet a
@@ -541,8 +526,7 @@ emerald --replace &amp;</programlisting>
<para>Ez többnyire olyankor következik be, amikor
frissítjük az
<application>&xorg;</application> szervert.
- Telepítsük újra az <filename
- role="package">x11/nvidia-driver</filename> portot,
+ Telepítsük újra az <package>x11/nvidia-driver</package> portot,
így a glx is illeszkedni fog hozzá.</para>
</answer>
</qandaentry>
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/cups/article.xml b/hu_HU.ISO8859-2/articles/cups/article.xml
index c085498caf..667f944fb2 100644
--- a/hu_HU.ISO8859-2/articles/cups/article.xml
+++ b/hu_HU.ISO8859-2/articles/cups/article.xml
@@ -1,28 +1,22 @@
<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?>
-<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V4.5-Based Extension//EN"
- "../../../share/xml/freebsd45.dtd">
-
+<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V5.0-Based Extension//EN"
+ "../../../share/xml/freebsd50.dtd">
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/articles/cups/article.xml
%SRCID% 1.5
-->
-
-<article lang="hu">
- <articleinfo>
- <title>A CUPS használata &os; rendszereken</title>
+<article xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:lang="hu">
+ <info><title>A CUPS használata &os; rendszereken</title>
+
<authorgroup>
- <author>
- <firstname>Chess</firstname>
- <surname>Griffin</surname>
- <affiliation>
+ <author><personname><firstname>Chess</firstname><surname>Griffin</surname></personname><affiliation>
<address><email>chess@chessgriffin.com</email></address>
- </affiliation>
- </author>
+ </affiliation></author>
</authorgroup>
- <legalnotice id="trademarks" role="trademarks">
+ <legalnotice xml:id="trademarks" role="trademarks">
&tm-attrib.freebsd;
&tm-attrib.general;
</legalnotice>
@@ -40,9 +34,9 @@
utolsó ellenőrzés:
2010.11.28.</emphasis></para>
</abstract>
- </articleinfo>
+ </info>
- <sect1 id="printing-cups">
+ <sect1 xml:id="printing-cups">
<title>A Common Unix Printing System (CUPS) rövid
bemutatása</title>
@@ -84,12 +78,11 @@
&windows; típusú rendszereket vegyesen
tartalmazó környezetekben.</para>
- <para>A <application>CUPS</application> hivatalos oldala a <ulink
- url="http://www.cups.org/"></ulink> címen
+ <para>A <application>CUPS</application> hivatalos oldala a <uri xlink:href="http://www.cups.org/">http://www.cups.org/</uri> címen
érhető el.</para>
</sect1>
- <sect1 id="printing-cups-install">
+ <sect1 xml:id="printing-cups-install">
<title>A CUPS nyomtatószerver
telepítése</title>
@@ -110,9 +103,8 @@
<para>További nem kötelezően
telepítendő, de határozottan ajánlott
- csomagok még a <filename
- role="package">print/gutenprint-cups</filename> és a
- <filename role="package">print/hplip</filename>, amelyek
+ csomagok még a <package>print/gutenprint-cups</package> és a
+ <package>print/hplip</package>, amelyek
különböző típusú
nyomtatókhoz tartalmaznak meghajtókat és
segédprogramokat. A <application>CUPS</application>
@@ -123,7 +115,7 @@
találhatjuk.</para>
</sect1>
- <sect1 id="printing-cups-configuring-server">
+ <sect1 xml:id="printing-cups-configuring-server">
<title>A CUPS nyomtatószerver
beállítása</title>
@@ -134,7 +126,7 @@
beállításokat. Először is
hozzunk létre (ha még nem létezne) vagy
nyissuk meg az <filename>/etc/devfs.rules</filename>
- állományt és a <groupname>cups</groupname>
+ állományt és a <systemitem class="groupname">cups</systemitem>
csoport számára adjunk
hozzáférést a rendszerünkben
található összes nyomtatóra:</para>
@@ -149,14 +141,13 @@ add path 'usb/<replaceable>X</replaceable>.<replaceable>Y</replaceable>.<replace
<para>Az <replaceable>X</replaceable>,
<replaceable>Y</replaceable> és
<replaceable>Z</replaceable> helyén a nyomtató
- <filename class="directory">/dev/usb</filename>
+ <filename>/dev/usb</filename>
könyvtárban szereplő értékeit
adjuk meg. A nyomtatóhoz tartozó
eszközleírót a &man.dmesg.8;
kimenetében találjuk meg
- <filename>ugen<replaceable>X</replaceable>.<replaceable>Y</replaceable></filename>
- néven, amely egy szimbolikus link a <filename
- class="directory">/dev/usb</filename>
+ <filename>ugenX.Y</filename>
+ néven, amely egy szimbolikus link a <filename>/dev/usb</filename>
könyvtárban található
megfelelőjére.</para>
</note>
@@ -196,7 +187,7 @@ devfs_system_ruleset="system"</programlisting>
&prompt.root; <userinput>/usr/local/etc/rc.d/cupsd restart</userinput></screen>
</sect1>
- <sect1 id="printing-cups-configuring-printers">
+ <sect1 xml:id="printing-cups-configuring-printers">
<title>Nyomtatók beállítása a CUPS
nyomtatószerveréhez</title>
@@ -215,12 +206,11 @@ devfs_system_ruleset="system"</programlisting>
irányítása és
működtetése elsősorban az általa
felkínált webes felületen
- történik, amelyet a <ulink
- url="http://localhost:631"></ulink> címen keresztül
+ történik, amelyet a <uri xlink:href="http://localhost:631">http://localhost:631</uri> címen keresztül
tudunk elérni. Amennyiben a
<application>CUPS</application> egy másik
számítógépen fut, akkor a
- címben természetesen a <hostid>localhost</hostid>
+ címben természetesen a <systemitem>localhost</systemitem>
(saját gépünk) helyén az adott
gép <acronym>IP</acronym>-címét kell
megadnunk. A <application>CUPS</application> webes
@@ -253,15 +243,14 @@ devfs_system_ruleset="system"</programlisting>
ki belőle a megfelelő helyileg csatlakoztatott
nyomtatót, majd folytassuk a
telepítését. Ha telepítettük a
- korábban ajánlott <filename
- role="package">print/gutenprint-cups</filename> és
- <filename role="package">print/hplip</filename> programokat,
+ korábban ajánlott <package>print/gutenprint-cups</package> és
+ <package>print/hplip</package> programokat,
akkor ennek során a hozzájuk tartozó
meghajtók is meg fognak jelenni, amelyek esetleg
többet tudnak vagy megbízhatóbbak.</para>
</sect1>
- <sect1 id="printing-cups-clients">
+ <sect1 xml:id="printing-cups-clients">
<title>A CUPS kliensek beállítása</title>
<para>A <application>CUPS</application> szerver
@@ -276,7 +265,7 @@ devfs_system_ruleset="system"</programlisting>
információk nagy részére nem lesz
szükségünk.</para>
- <sect2 id="printing-cups-clients-unix">
+ <sect2 xml:id="printing-cups-clients-unix">
<title>&unix; kliensek</title>
<para>A &unix; kliensek esetében is a
@@ -289,7 +278,7 @@ devfs_system_ruleset="system"</programlisting>
például a <application>GNOME</application> vagy
<application>KDE</application> nyomtatókezelői.
Emellett a szerverhez hasonlóan a kliensen is el tudjuk
- érni a <ulink url="http://localhost:631"></ulink>
+ érni a <uri xlink:href="http://localhost:631">http://localhost:631</uri>
címen a <application>CUPS</application> helyi
felhasználói felületét, ahol az
<quote>Administration</quote> menüben az <quote>Add
@@ -328,7 +317,7 @@ devfs_system_ruleset="system"</programlisting>
<acronym>IP</acronym>-címét.</para>
</sect2>
- <sect2 id="printing-cups-clients-windows">
+ <sect2 xml:id="printing-cups-clients-windows">
<title>&windows; kliensek</title>
<para>A &windows; XP előtti változatai nem
@@ -355,14 +344,13 @@ devfs_system_ruleset="system"</programlisting>
támogatását még nem
tartalmazó régebbi &windows; változatunk
van, akkor a <application>CUPS</application>
- szolgáltatásait a <filename
- role="package">net/samba3</filename> szerveren keresztül
+ szolgáltatásait a <package>net/samba3</package> szerveren keresztül
tudjuk elérhetővé tenni, azonban ennek
bemutatásával itt most nem foglalkozunk.</para>
</sect2>
</sect1>
- <sect1 id="printing-cups-troubleshooting">
+ <sect1 xml:id="printing-cups-troubleshooting">
<title>Hibakeresés</title>
<para>A <application>CUPS</application> használata
@@ -379,7 +367,7 @@ devfs_system_ruleset="system"</programlisting>
megfelelőek. Továbbá segíthet
megoldani a problémát, ha felvesszük a
felhasználónkat a korábban tárgyalt
- <groupname>cups</groupname> csoportba. Ha a
+ <systemitem class="groupname">cups</systemitem> csoportba. Ha a
<application>CUPS</application> felhasználói
felületének <quote>Administration</quote>
képernyőjén található
@@ -489,7 +477,7 @@ CUPS-Delete-Class CUPS-Accept-Jobs CUPS-Reject-Jobs CUPS-Set-Default&gt;
&lt;/Policy&gt;</programlisting>
</sect1>
- <sect1 id="printing-cups-ports-knobs">
+ <sect1 xml:id="printing-cups-ports-knobs">
<title>A CUPS portok finomhangolása</title>
<para>Ha a <application>CUPS</application> lesz az
@@ -507,20 +495,20 @@ CUPS-Delete-Class CUPS-Accept-Jobs CUPS-Reject-Jobs CUPS-Set-Default&gt;
CUPS_OVERWRITE_BASE=YES
WITHOUT_LPR=YES</programlisting>
- <para>Elsőként a <makevar>WITH_CUPS</makevar>
+ <para>Elsőként a <varname>WITH_CUPS</varname>
látható, amely hatására a portok
telepítésük során
lehetőség szerint a <application>CUPS</application>
megoldásaira fognak építkezni.
Másodikként a
- <makevar>CUPS_OVERWRITE_BASE</makevar> szerepel, amely
+ <varname>CUPS_OVERWRITE_BASE</varname> szerepel, amely
megadásával a telepítés során
a &os; alapértelmezett nyomtatási rendszere, az
<application>LPR</application> szimbolikus linkjei és
állományai cserélődnek le, illetve
megakadályozza, hogy ez visszaforduljon a rendszer egy
későbbi frissítésekor. A harmadik, a
- <makevar>WITHOUT_LPR</makevar> az <application>LPR</application>
+ <varname>WITHOUT_LPR</varname> az <application>LPR</application>
használatának mellőzésére
utasítja az érintett portokat.</para>
</sect1>
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.xml b/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.xml
index 00332db692..2fc7298ceb 100644
--- a/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.xml
+++ b/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.xml
@@ -1,30 +1,22 @@
<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?>
-<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V4.5-Based Extension//EN"
- "../../../share/xml/freebsd45.dtd">
-
+<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V5.0-Based Extension//EN"
+ "../../../share/xml/freebsd50.dtd">
<!-- $FreeBSD$ -->
-
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: Gabor Kovesdan <gabor@FreeBSD.org>
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/articles/explaining-bsd/article.xml
%SRCID% 1.25
-->
+<article xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:lang="hu">
+ <info><title>A BSD bemutatása</title>
+
-<article lang="hu">
- <articleinfo>
- <title>A BSD bemutatása</title>
-
- <author>
- <firstname>Greg</firstname>
- <surname>Lehey</surname>
-
- <affiliation>
+ <author><personname><firstname>Greg</firstname><surname>Lehey</surname></personname><affiliation>
<address><email>grog@FreeBSD.org</email></address>
- </affiliation>
- </author>
+ </affiliation></author>
- <legalnotice id="trademarks" role="trademarks">
+ <legalnotice xml:id="trademarks" role="trademarks">
&tm-attrib.freebsd;
&tm-attrib.amd;
&tm-attrib.apple;
@@ -48,18 +40,15 @@
<quote>operációs rendszer</quote>
szinonimájává vált, pedig nem ez az
egyetlen nyílt forrású &unix;-szerű
- operációs rendszer. Az <ulink
- url="http://www.leb.net/hzo/ioscount/data/r.9904.txt">Internet
- Operating System Counter</ulink> szerint 1999
+ operációs rendszer. Az <link xlink:href="http://www.leb.net/hzo/ioscount/data/r.9904.txt">Internet
+ Operating System Counter</link> szerint 1999
áprilisában a világ hálózatra
kapcsolt számítógépeinek 31,3%-a
&linux;ot futtat. 14,6% használ BSD &unix;-ot. A világ
legnagyobb webes szolgáltatásai közül
- néhány, mint például a <ulink
- url="http://www.yahoo.com/">Yahoo!</ulink> is BSD-t használ.
+ néhány, mint például a <link xlink:href="http://www.yahoo.com/">Yahoo!</link> is BSD-t használ.
A világ legforgalmasabb FTP szervere 1999-ben (már
- halott), az <ulink
- url="ftp://ftp.cdrom.com/">ftp.cdrom.com</ulink>, BSD-t
+ halott), az <link xlink:href="ftp://ftp.cdrom.com/">ftp.cdrom.com</link>, BSD-t
használt a napi 1,4 TB adatforgalom
biztosításához. Ez egyértelműen nem
egy szűk piaci réteg: a BSD egy jól
@@ -75,9 +64,9 @@
<para><emphasis>Fordította: &a.hu.gabor;</emphasis></para>
</abstract>
- </articleinfo>
+ </info>
- <sect1 id="what-is-bsd">
+ <sect1 xml:id="what-is-bsd">
<title>Mi az a BSD?</title>
<para>A BSD <quote>Berkeley Software Distribution</quote>
@@ -129,9 +118,9 @@
<para>Az X Window rendszert, amelyet a legtöbb BSD rendszer
használ, két különböző projekt
fejleszti, az
- <ulink url="http://www.XFree86.org/">&xfree86; projekt</ulink>
+ <link xlink:href="http://www.XFree86.org/">&xfree86; projekt</link>
és az
- <ulink url="http://www.X.org/">X.Org projekt</ulink>.
+ <link xlink:href="http://www.X.org/">X.Org projekt</link>.
A &linux; is ezeket használja. A BSD
általában nem jelöl ki egy
<quote>grafikus felületet</quote>, mint
@@ -147,7 +136,7 @@
</itemizedlist>
</sect1>
- <sect1 id="what-a-real-unix">
+ <sect1 xml:id="what-a-real-unix">
<title>Micsoda? Egy igazi &unix;?</title>
<para>A BSD operációs rendszerek nem klónok, hanem
@@ -220,17 +209,17 @@
<emphasis>386BSD</emphasis> rendszert. Ezzel egyidőben a
volt CSRG tagok egy másik csoportja létrehozott egy
kereskedelmi céget
- <ulink url="http://www.bsdi.com/">Berkeley Software Design Inc.</ulink>
+ <link xlink:href="http://www.bsdi.com/">Berkeley Software Design Inc.</link>
néven és kiadtak egy béta verziójú
operációs rendszert, a
- <ulink url="http://www.bsdi.com/">BSD/386</ulink>-ot, amely
+ <link xlink:href="http://www.bsdi.com/">BSD/386</link>-ot, amely
ugyanarra a kódra épült. Az operációs
rendszer neve később BSD/OS-re változott.</para>
<para>A 386BSD soha nem vált stabil rendszerré. Ehelyett
két másik projekt nőtt ki belőle 1993-ban:
- a <ulink url="http://www.NetBSD.org/">NetBSD</ulink> és a
- <ulink url="&url.base;/index.html">&os;</ulink>. A két
+ a <link xlink:href="http://www.NetBSD.org/">NetBSD</link> és a
+ <link xlink:href="&url.base;/index.html">&os;</link>. A két
projekt akkor vált szét, amikor a 386BSD
fejlődését várták: a NetBSD az év
elején startolt, a &os; első kiadása pedig csak az
@@ -239,13 +228,13 @@
fejlődött ahhoz, hogy könnyen egyesíhessék
azt. Ezen kívül a projektek küönböző
célokat tűztek ki, ahogyan majd lentebb látni
- fogjuk. 1996-ban az <ulink url="http://www.OpenBSD.org/">OpenBSD</ulink>
+ fogjuk. 1996-ban az <link xlink:href="http://www.OpenBSD.org/">OpenBSD</link>
kivált a NetBSD-ből, 2003-ban pedig a
- <ulink url="http://www.dragonflybsd.org/">DragonFlyBSD</ulink> a
+ <link xlink:href="http://www.dragonflybsd.org/">DragonFlyBSD</link> a
&os;-ből.</para>
</sect1>
- <sect1 id="why-is-bsd-not-better-known">
+ <sect1 xml:id="why-is-bsd-not-better-known">
<title>Miért nem ismert jobban a BSD?</title>
<para>Számos ok miatt, a BSD relatíve ismeretlen:</para>
@@ -277,7 +266,7 @@
<listitem>
<para>1992-ben az AT&amp;T beperelte a
- <ulink url="http://www.bsdi.com/">BSDI</ulink>-t, a BSD/386
+ <link xlink:href="http://www.bsdi.com/">BSDI</link>-t, a BSD/386
terjesztőjét azzal az indokkal, hogy a termék
az AT&amp;T tulajdonában lévő
kódrészleteket tartalmaz. A
@@ -304,8 +293,8 @@
<para>Egyes megfigyelések szerint a BSD projektek
szétdarabolódtak és ellenségesek
egymással. A
- <ulink url="http://interactive.wsj.com/bin/login?Tag=/&amp;URI=/archive/retrieve.cgi%253Fid%253DSB952470579348918651.djm&amp;">Wall Street
- Journal</ulink> a BSD projektek
+ <link xlink:href="http://interactive.wsj.com/bin/login?Tag=/&amp;URI=/archive/retrieve.cgi%253Fid%253DSB952470579348918651.djm&amp;">Wall Street
+ Journal</link> a BSD projektek
<quote>balkánizációjáról</quote>
beszél. A perhez hasonlóan, ez is nagyrészt
ősi történetekre épül.</para>
@@ -313,7 +302,7 @@
</orderedlist>
</sect1>
- <sect1 id="comparing-bsd-and-linux">
+ <sect1 xml:id="comparing-bsd-and-linux">
<title>A BSD és a &linux; összehasonlítása</title>
<para>Tehát valójában mi is a
@@ -349,8 +338,8 @@
fejlesztési modell szerint fejlesztik és tartják
naprakészen. Mind a négy projekt fenntart egy publikusan
elérheő <emphasis>forrásfát</emphasis> a
- <ulink url="http://www.cvshome.org/">Concurrent Versions
- System</ulink> (CVS) verziókezelő rendszer
+ <link xlink:href="http://www.cvshome.org/">Concurrent Versions
+ System</link> (CVS) verziókezelő rendszer
segítségével, amely a projekt minden
forrásfájlját tartalmazza a
dokumentációval és egyéb fontos
@@ -636,13 +625,12 @@
</listitem>
<listitem>
- <para>A <ulink url="http://www.apple.com/macosx/server/">&macos;
- X</ulink> az
- <ulink url="http://www.apple.com/">Apple Computer Inc.</ulink>
+ <para>A <link xlink:href="http://www.apple.com/macosx/server/">&macos;
+ X</link> az
+ <link xlink:href="http://www.apple.com/">Apple Computer Inc.</link>
operációs rendszerének legújabb
verziója a &macintosh; termékvonalhoz. Ennek a
- rendszernek a BSD magja, a <ulink
- url="http://developer.apple.com/darwin/">Darwin</ulink>
+ rendszernek a BSD magja, a <link xlink:href="http://developer.apple.com/darwin/">Darwin</link>
egy teljes értékű nyílt
forrású operációs rendszerként
érhető el x86 és PPC
@@ -660,15 +648,15 @@
licenctől?</title>
<para>A &linux; a
- <ulink url="http://www.fsf.org/copyleft/gpl.html">GNU General Public
- Licenc</ulink> (GPL) alatt érhető el, amely azért
+ <link xlink:href="http://www.fsf.org/copyleft/gpl.html">GNU General Public
+ Licenc</link> (GPL) alatt érhető el, amely azért
jött létre, hogy felszámolja a zárt
forráskódú szoftverfejlesztést.
Konkrétan, minden olyan munkának, amely GPL licenc alatt
kiadott termékre épül, szintén nyílt
forrásúnak kell lennie. Ezzel szemben a
- <ulink url="http://www.opensource.org/licenses/bsd-license.html">BSD
- licenc</ulink> kevésbé korlátozó:
+ <link xlink:href="http://www.opensource.org/licenses/bsd-license.html">BSD
+ licenc</link> kevésbé korlátozó:
tisztán bináris terjesztést is megenged. Ez
különösen vonzó a beágyazott
alkalmazások számára.</para>
@@ -767,16 +755,16 @@
<title>Ki kínál terméktámogatást
és tréninget a BSD-hez?</title>
- <para>A BSDi / <ulink url="http://www.freebsdmall.com">&os;
- Mall, Inc.</ulink> közel egy évtizede kínál
+ <para>A BSDi / <link xlink:href="http://www.freebsdmall.com">&os;
+ Mall, Inc.</link> közel egy évtizede kínál
terméktámogatási szerződéseket a
&os;-hez.</para>
<para>Ezen kívül minden projekt rendelkezik egy
listával a konzultánsairól:
- <ulink url="&url.base;/commercial/consult_bycat.html">&os;</ulink>,
- <ulink url="http://www.netbsd.org/gallery/consultants.html">NetBSD</ulink>,
- és <ulink url="http://www.openbsd.org/support.html">OpenBSD</ulink>.</para>
+ <link xlink:href="&url.base;/commercial/consult_bycat.html">&os;</link>,
+ <link xlink:href="http://www.netbsd.org/gallery/consultants.html">NetBSD</link>,
+ és <link xlink:href="http://www.openbsd.org/support.html">OpenBSD</link>.</para>
</sect2>
</sect1>
</article>
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/gjournal-desktop/article.xml b/hu_HU.ISO8859-2/articles/gjournal-desktop/article.xml
index 5aba2911ae..ec2a6f1471 100644
--- a/hu_HU.ISO8859-2/articles/gjournal-desktop/article.xml
+++ b/hu_HU.ISO8859-2/articles/gjournal-desktop/article.xml
@@ -1,9 +1,7 @@
<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?>
-<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V4.5-Based Extension//EN"
- "../../../share/xml/freebsd45.dtd">
-
+<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V5.0-Based Extension//EN"
+ "../../../share/xml/freebsd50.dtd">
<!-- $FreeBSD$ -->
-
<!--
Implementing UFS Journaling on a desktop PC
@@ -11,25 +9,19 @@
The FreeBSD Documentation Project
-->
-
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/articles/gjournal-desktop/article.xml
%SRCID% 1.5
-->
-
-<article lang="hu">
- <articleinfo>
- <title>Naplózó UFS használata asztali
+<article xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:lang="hu">
+ <info><title>Naplózó UFS használata asztali
számítógépeken</title>
+
- <author>
- <firstname>Manolis</firstname>
- <surname>Kiagias</surname>
- <affiliation>
+ <author><personname><firstname>Manolis</firstname><surname>Kiagias</surname></personname><affiliation>
<address><email>manolis@FreeBSD.org</email></address>
- </affiliation>
- </author>
+ </affiliation></author>
<copyright>
<year>2008</year>
@@ -40,7 +32,7 @@
<releaseinfo>$FreeBSD$</releaseinfo>
- <legalnotice id="trademarks" role="trademarks">
+ <legalnotice xml:id="trademarks" role="trademarks">
&tm-attrib.freebsd;
&tm-attrib.general;
</legalnotice>
@@ -78,9 +70,9 @@
utolsó ellenőrzés:
2010.11.28.</emphasis></para>
</abstract>
- </articleinfo>
+ </info>
- <sect1 id="introduction">
+ <sect1 xml:id="introduction">
<title>Bevezetés</title>
<para>Míg az ipari szervereket általában
@@ -194,7 +186,7 @@
</warning>
</sect1>
- <sect1 id="understanding-journaling">
+ <sect1 xml:id="understanding-journaling">
<title>Naplózás &os; alatt</title>
<para>A &os;&nbsp;7.<replaceable>X</replaceable>
@@ -248,7 +240,7 @@
<itemizedlist>
<listitem>
- <para>A <filename class="devicefile">/dev/ad0s1f</filename>
+ <para>A <filename>/dev/ad0s1f</filename>
eszközön található
<filename>/usr</filename> állományrendszeren
szeretnénk naplózást használni
@@ -257,20 +249,16 @@
<listitem>
<para>A partíciók létrehozása
- során a <filename
- class="devicefile">/dev/ad0s1g</filename> eszközön
+ során a <filename>/dev/ad0s1g</filename> eszközön
lefoglaltunk valamennyi helyet.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>A <command>gjournal</command> parancs
segítségével készítünk
- egy <filename
- class="devicefile">/dev/ad0s1f.journal</filename>
- eszközt, ahol a <filename
- class="devicefile">/dev/ad0s1f</filename> eszközön
- tároljuk az adatokat és a <filename
- class="devicefile">/dev/ad0s1g</filename> eszközön a
+ egy <filename>/dev/ad0s1f.journal</filename>
+ eszközt, ahol a <filename>/dev/ad0s1f</filename> eszközön
+ tároljuk az adatokat és a <filename>/dev/ad0s1g</filename> eszközön a
naplót. A továbbiakban ezt az új
eszközt fogjuk használni.</para>
</listitem>
@@ -320,7 +308,7 @@
&man.gjournal.8; man oldalon olvashatunk.</para>
</sect1>
- <sect1 id="reserve-space">
+ <sect1 xml:id="reserve-space">
<title>A &os; telepítése során
elvégzendő lépések</title>
@@ -525,7 +513,7 @@
beállítását.</para>
</sect2>
- <sect2 id="first-boot">
+ <sect2 xml:id="first-boot">
<title>A rendszer első indítása</title>
<para>A rendszerünk a szokásos módon fog
@@ -536,7 +524,7 @@
állományból. A lapozóterületek
közül ténylegesen lapozásra
általában a <quote>b</quote> (tehát a
- példánkban az <devicename>ad0s1b</devicename>)
+ példánkban az <filename>ad0s1b</filename>)
partíciót érdemes meghagyni. Az
összes többit egyszerűen töröljük
ki, indítsuk újra a rendszerünket és a
@@ -549,11 +537,11 @@
</sect2>
</sect1>
- <sect1 id="configure-journal">
+ <sect1 xml:id="configure-journal">
<title>A naplózás
beállítása</title>
- <sect2 id="running-gjournal">
+ <sect2 xml:id="running-gjournal">
<title>A <command>gjournal</command> futtatása</title>
<para>A naplózást nagyon könnyű lesz
@@ -562,7 +550,7 @@
szükséges partíciókat.
Váltsunk át egyfelhasználós
módba, tehát jelentkezzünk be
- <username>root</username> felhasználóként
+ <systemitem class="username">root</systemitem> felhasználóként
és gépeljük be:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>shutdown now</userinput></screen>
@@ -586,14 +574,10 @@
alapján állapítsuk meg melyik
naplóhoz melyik partíciót fogjuk rendelni.
A példánkban a <filename>/usr</filename>
- csatlakozási ponthoz az <filename
- class="devicefile">ad0s1f</filename> eszköz tartozik,
- és ennek a naplója az <filename
- class="devicefile">ad0s1g</filename> eszköz lesz,
- miközben a <filename>/var</filename> ponthoz az <filename
- class="devicefile">ad0s1d</filename> eszközt
- rendeltük, és ezt az <filename
- class="devicefile">ad0s1h</filename> eszközön
+ csatlakozási ponthoz az <filename>ad0s1f</filename> eszköz tartozik,
+ és ennek a naplója az <filename>ad0s1g</filename> eszköz lesz,
+ miközben a <filename>/var</filename> ponthoz az <filename>ad0s1d</filename> eszközt
+ rendeltük, és ezt az <filename>ad0s1h</filename> eszközön
naplózzuk. Ennek megfelelően a következő
parancsokat kell kiadnunk:</para>
@@ -626,9 +610,8 @@ GEOM_JOURNAL: Journal 3193218002: ad0s1h contains journal.</screen>
</note>
<para>Létrejött két új eszköz,
- név szerint az <filename
- class="devicefile">ad0s1d.journal</filename> és az
- <filename class="devicefile">ad0s1f.journal</filename>. Ezek
+ név szerint az <filename>ad0s1d.journal</filename> és az
+ <filename>ad0s1f.journal</filename>. Ezek
képviselik azokat a <filename>/var</filename> és
<filename>/usr</filename> partíciókat, amelyeket
valójában csatlakoztatnunk kell. A
@@ -711,7 +694,7 @@ GEOM_JOURNAL: Journal ad0s1f clean.</screen>
állományrendszert.</para>
</sect2>
- <sect2 id="gjournal-new">
+ <sect2 xml:id="gjournal-new">
<title>A naplózás engedélyezése
frissen létrehozott partíciókon</title>
@@ -726,8 +709,7 @@ GEOM_JOURNAL: Journal ad0s1f clean.</screen>
Például most tegyük fel, hogy
hozzáadtunk egy újabb lemezt a
rendszerünkhöz, amelyen
- készítettünk egy új <filename
- class="devicefile">/dev/ad1s1d</filename> nevű
+ készítettünk egy új <filename>/dev/ad1s1d</filename> nevű
partíciót. A napló
létrehozása ekkor csupán ennyi:</para>
@@ -760,7 +742,7 @@ GEOM_JOURNAL: Journal ad0s1f clean.</screen>
<screen>&prompt.root; <userinput>newfs -J /dev/ad1s1d.journal</userinput></screen>
</sect2>
- <sect2 id="configure-kernel">
+ <sect2 xml:id="configure-kernel">
<title>A naplózás támogatásának
beépítése a rendszermagba</title>
@@ -777,8 +759,8 @@ GEOM_JOURNAL: Journal ad0s1f clean.</screen>
<programlisting>options UFS_GJOURNAL # Megjegyzés: Ez része a GENERIC rendszermagnak
options GEOM_JOURNAL # Ezt se felejtsük ki</programlisting>
- <para>A <ulink url="&url.books.handbook;/kernelconfig.html">&os;
- kézikönyvben</ulink> szereplő
+ <para>A <link xlink:href="&url.books.handbook;/kernelconfig.html">&os;
+ kézikönyvben</link> szereplő
utasítások mentén fordítsuk le
és telepítsük az új
rendszermagot.</para>
@@ -791,7 +773,7 @@ options GEOM_JOURNAL # Ezt se felejtsük ki</programlisting>
</sect2>
</sect1>
- <sect1 id="troubleshooting-gjournal">
+ <sect1 xml:id="troubleshooting-gjournal">
<title>A naplózás használata során
felmerülő hibák kezelése</title>
@@ -802,7 +784,7 @@ options GEOM_JOURNAL # Ezt se felejtsük ki</programlisting>
<qandaset>
<qandaentry>
- <question id="kernel-panic">
+ <question xml:id="kernel-panic">
<para>A rendszer folyamatosan összeomlik komolyabb
lemezterhelés mellett. Van ennek valamilyen köze
a naplózáshoz?</para>
@@ -818,14 +800,13 @@ options GEOM_JOURNAL # Ezt se felejtsük ki</programlisting>
terheltségével. Ha tehát a lemezeink
nagyobb terhelés alatt vannak, akkor egy nagyobb
területet kell hozzárendelnünk a
- naplóhoz. Ezzel kapcsolatban lásd a <link
- linkend="understanding-journaling">Naplózás
+ naplóhoz. Ezzel kapcsolatban lásd a <link linkend="understanding-journaling">Naplózás
&os; alatt</link> című szakaszt.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="unable-boot">
+ <question xml:id="unable-boot">
<para>Valamit nem sikerült rendesen
beállítani a konfiguráció
során, ezért most nem indul a rendszer. Meg
@@ -885,7 +866,7 @@ GEOM_JOURNAL: Journal ad0s1f clean.
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="remove-journaling">
+ <question xml:id="remove-journaling">
<para>Visszavonható a naplózás, vissza
lehet valahogy térni a Soft Updates
használatához?</para>
@@ -900,7 +881,7 @@ GEOM_JOURNAL: Journal ad0s1f clean.
partíciók tetszés szerint
felhasználhatóak.</para>
- <para>Jelentkezzük be <username>root</username>
+ <para>Jelentkezzük be <systemitem class="username">root</systemitem>
felhasználóként és
váltsunk egyfelhasználós
módba:</para>
@@ -973,7 +954,7 @@ tunefs: soft updates set</screen>
</qandaset>
</sect1>
- <sect1 id="further-reading">
+ <sect1 xml:id="further-reading">
<title>Ajánlott olvasmányok</title>
<para>A naplózás még viszonylag
@@ -987,21 +968,18 @@ tunefs: soft updates set</screen>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>A &os; kézikönyv naplózással
- foglalkozó <ulink
- url="&url.books.handbook;/geom-gjournal.html">szakasza</ulink>.</para>
+ foglalkozó <link xlink:href="&url.books.handbook;/geom-gjournal.html">szakasza</link>.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>&a.pjd;, a &man.gjournal.8; fejlesztőjének a
&a.current.name; levelezési listára
- küldött <ulink
- url="http://lists.freebsd.org/pipermail/freebsd-current/2006-June/064043.html">levele</ulink>.</para>
+ küldött <link xlink:href="http://lists.freebsd.org/pipermail/freebsd-current/2006-June/064043.html">levele</link>.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>&a.ivoras; a &a.questions.name; levelezési
- listára küldött <ulink
- url="http://lists.freebsd.org/pipermail/freebsd-questions/2008-April/173501.html">levele</ulink>.</para>
+ listára küldött <link xlink:href="http://lists.freebsd.org/pipermail/freebsd-questions/2008-April/173501.html">levele</link>.</para>
</listitem>
<listitem>
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/laptop/article.xml b/hu_HU.ISO8859-2/articles/laptop/article.xml
index b8b046fa3a..bcf70a8e34 100644
--- a/hu_HU.ISO8859-2/articles/laptop/article.xml
+++ b/hu_HU.ISO8859-2/articles/laptop/article.xml
@@ -1,16 +1,14 @@
<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?>
-<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V4.5-Based Extension//EN"
- "../../../share/xml/freebsd45.dtd">
-
+<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V5.0-Based Extension//EN"
+ "../../../share/xml/freebsd50.dtd">
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/articles/laptop/article.xml
%SRCID% 1.25
-->
-
-<article lang="hu">
- <articleinfo>
- <title>&os; laptopon</title>
+<article xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:lang="hu">
+ <info><title>&os; laptopon</title>
+
<abstract>
<para>A &os; néhány buktatótól eltekintve
@@ -27,7 +25,7 @@
2010.11.28.</emphasis></para>
</abstract>
- <legalnotice id="trademarks" role="trademarks">
+ <legalnotice xml:id="trademarks" role="trademarks">
&tm-attrib.freebsd;
&tm-attrib.linux;
&tm-attrib.microsoft;
@@ -37,7 +35,7 @@
<pubdate>$FreeBSD$</pubdate>
<releaseinfo>$FreeBSD$</releaseinfo>
- </articleinfo>
+ </info>
<para>A &os;-t gyakran az Internetes kiszolgálók
operációs rendszerének vélik, ám
@@ -76,18 +74,16 @@
létezik még egy külön &os;-hez kialakított
Internetes adatbázis, ahol a különféle laptopok
hardveres problémáihoz találhatunk
- segítséget: ez <ulink
- url="http://laptop.bsdgroup.de/freebsd/">A &os; laptop
- kompabilitási lista</ulink>.</para>
+ segítséget: ez <link xlink:href="http://laptop.bsdgroup.de/freebsd/">A &os; laptop
+ kompabilitási lista</link>.</para>
<para>Amennyiben szeretnénk felvenni a kapcsolatot más &os;
laptop felhasználókkal, érdeklődjünk a
&a.mobile.name; listán. Valamint megéri még
- ellátogatni <ulink
- url="http://tuxmobile.org/mobile_bsd.html">erre</ulink> a &os;-s
+ ellátogatni <link xlink:href="http://tuxmobile.org/mobile_bsd.html">erre</link> a &os;-s
laptopokkal foglalkozó oldalra is. </para>
- <sect1 id="xorg">
+ <sect1 xml:id="xorg">
<title>&xorg;</title>
<para>Az <application>&xorg;</application> legújabb
@@ -151,7 +147,7 @@
<literal>InputDevice</literal>szekcióban.</para>
</sect1>
- <sect1 id="modems">
+ <sect1 xml:id="modems">
<title>Modem</title>
<para>A laptopokba általában szerelnek belső
@@ -165,7 +161,7 @@
kapott más operációs rendszerekhez is:
például, ha <emphasis>Lucent LT</emphasis> chipsetes
modemmel rendelkezünk, akkor előfordulhat, hogy
- támogatja a <filename role="package">comms/ltmdm</filename> port).
+ támogatja a <package>comms/ltmdm</package> port).
Ilyenkor kénytelenek vagyunk egy külső modemet
vásárolni: erre az egyik legjobb megoldás egy
PC-kártyás (PCMCIA) modem (ld. lentebb), de a soros vagy
@@ -176,7 +172,7 @@
használhatóak.</para>
</sect1>
- <sect1 id="pcmcia">
+ <sect1 xml:id="pcmcia">
<title>PCMCIA (PC-kártyás) eszköz</title>
<para>A laptopokon általában találhatóak PCMCIA
@@ -186,10 +182,10 @@
rendszerindulás során megjelenő üzenetek
között (a &man.dmesg.8; segítségével),
hogy ezeket a rendszer megfelelően észlelte-e
- (<devicename>pccard0</devicename>, <devicename>pccard1</devicename> stb.
+ (<filename>pccard0</filename>, <filename>pccard1</filename> stb.
neveken kell megjelenniük a bővítőhelyeknek,
valamint az így csatlakoztatott eszközöknek
- <devicename>pcic0</devicename> stb. néven).</para>
+ <filename>pcic0</filename> stb. néven).</para>
<para>A &os;&nbsp;4.X a 16 bites PCMCIA-kártyákat
támogatja, a &os;&nbsp;5.X pedig már ismeri a
@@ -251,7 +247,7 @@
frissíteni a rendszert.</para>
</sect1>
- <sect1 id="power-management">
+ <sect1 xml:id="power-management">
<title>Energiagazdálkodás</title>
<para>Sajnálatos módon ezek a funkciók
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-comparison/article.xml b/hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-comparison/article.xml
index 1f4c4645d6..a28ab578d6 100644
--- a/hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-comparison/article.xml
+++ b/hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-comparison/article.xml
@@ -1,7 +1,6 @@
<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?>
-<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V4.5-Based Extension//EN"
- "../../../share/xml/freebsd45.dtd">
-
+<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V5.0-Based Extension//EN"
+ "../../../share/xml/freebsd50.dtd">
<!--
Copyright (c) 2005 Dru Lavigne
@@ -34,25 +33,19 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne
$FreeBSD$
-->
-
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: Gabor Kovesdan <gabor@FreeBSD.org>
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/articles/linux-comparison/article.xml
%SRCID% 1.11
-->
-
-<article lang="hu">
- <articleinfo>
- <title>&os;: Egy nyílt forrású alternatíva
+<article xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:lang="hu">
+ <info><title>&os;: Egy nyílt forrású alternatíva
a &linux; mellett</title>
+
- <author>
- <firstname>Dru</firstname>
- <surname>Lavigne</surname>
- <affiliation>
+ <author><personname><firstname>Dru</firstname><surname>Lavigne</surname></personname><affiliation>
<address><email>dru@isecom.org</email></address>
- </affiliation>
- </author>
+ </affiliation></author>
<copyright>
<year>2005</year>
@@ -63,7 +56,7 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne
<releaseinfo>$FreeBSD$</releaseinfo>
- <legalnotice id="trademarks" role="trademarks">
+ <legalnotice xml:id="trademarks" role="trademarks">
&tm-attrib.freebsd;
&tm-attrib.linux;
&tm-attrib.unix;
@@ -81,9 +74,9 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne
alternatívák megismerésében is.</para>
<para><emphasis>Fordította: &a.hu.gabor;</emphasis></para>
</abstract>
- </articleinfo>
+ </info>
- <sect1 id="introduction">
+ <sect1 xml:id="introduction">
<title>Bevezetés</title>
<para>A &os; egy &unix;-szerű operációs rendszer, amely
@@ -132,7 +125,7 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne
felhasználónak csupán egyetlen fájt kell
elolvasnia, a Kiadási Jegyzeteket, amelyek szabadon
elérhetőek a
- <ulink url="http://www.FreeBSD.org">&os; honlapján</ulink>.</para>
+ <link xlink:href="http://www.FreeBSD.org">&os; honlapján</link>.</para>
</listitem>
<listitem>
@@ -169,13 +162,13 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne
<para>Igaz, hogy a &os; és a &linux; is nyílt
forrású licencet használ, de a konkrét
licencek különbözőek. A &linux; kernel a
- <ulink url="http://www.opensource.org/licenses/gpl-license.php">GPL
- licencet</ulink> használja, amíg a &os; a
- <ulink url="http://www.opensource.org/licenses/bsd-license.php">BSD
- licencet</ulink>. Ezekről és más nyílt
+ <link xlink:href="http://www.opensource.org/licenses/gpl-license.php">GPL
+ licencet</link> használja, amíg a &os; a
+ <link xlink:href="http://www.opensource.org/licenses/bsd-license.php">BSD
+ licencet</link>. Ezekről és más nyílt
forrású licencekről részletesebben
- olvashat az <ulink url="http://www.opensource.org/licenses/">Open Source
- Initiative weboldalán</ulink>.</para>
+ olvashat az <link xlink:href="http://www.opensource.org/licenses/">Open Source
+ Initiative weboldalán</link>.</para>
<para>A fő vezérelv a GPL mögött, hogy a
kód nyílt maradjon. Ezt úgy
@@ -188,9 +181,8 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne
részeként[2]. A stabil és
megbízható kód a vonzó BSD licenccel
együtt azt eredményezi, hogy sok operációs
- rendszer, mint például az <ulink
- url="http://developer.apple.com/darwin/projects/darwin/faq.html">Apple
- OS X</ulink>, a &os; kódjára épül.
+ rendszer, mint például az <link xlink:href="http://developer.apple.com/darwin/projects/darwin/faq.html">Apple
+ OS X</link>, a &os; kódjára épül.
Továbbá azt is eredményezi, hogy ha BSD
licences kódot használ a saját projektjeiben,
nem kell tartania semmiféle jogi
@@ -199,10 +191,10 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne
</orderedlist>
</sect1>
- <sect1 id="freebsd-features">
+ <sect1 xml:id="freebsd-features">
<title>A &os; adottságai</title>
- <sect2 id="freebsd-features-platforms">
+ <sect2 xml:id="freebsd-features-platforms">
<title>Támogatott platformok</title>
<para>A &os; nagy hírnévre tett szert az &intel; (&i386;)
@@ -250,25 +242,22 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne
desktop rendszerként. A legjelentősebbek:</para>
<itemizedlist>
- <listitem><para>A <ulink
- url="http://www.desktopbsd.net">DesktopBSD</ulink>, amely
+ <listitem><para>A <link xlink:href="http://www.desktopbsd.net">DesktopBSD</link>, amely
stabil és erőteljes operácós rendszer
hivatott lenni a desktop felhasználók
számára.</para></listitem>
- <listitem><para>A <ulink
- url="http://www.freesbie.org">FreeSBIE</ulink> egy LiveCD
+ <listitem><para>A <link xlink:href="http://www.freesbie.org">FreeSBIE</link> egy LiveCD
disztribúció a &os;
számára.</para></listitem>
- <listitem><para>A <ulink
- url="http://www.pcbsd.com">PC-BSD</ulink>, amely egy könnyen
+ <listitem><para>A <link xlink:href="http://www.pcbsd.com">PC-BSD</link>, amely egy könnyen
használható GUI telepítőt nyújt a
desktop &os; felhasználóknak.</para></listitem>
</itemizedlist>
</sect2>
- <sect2 id="freebsd-features-frameworks">
+ <sect2 xml:id="freebsd-features-frameworks">
<title>Kiterjeszthető keretrendszerek</title>
<para>A &os; rengeteg kiterjeszthető keretrendszerrel rendelkezik,
@@ -353,7 +342,7 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne
<varlistentry>
<term>MAC</term>
- <listitem><para>A <ulink url="&url.base;/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/mac.html">MAC</ulink>,
+ <listitem><para>A <link xlink:href="&url.base;/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/mac.html">MAC</link>,
avagy Mandatory Access Control lehetővé teszi a
fájlokhoz való hozzáférési jog
finomhangolását, kiegészítve ezzel
@@ -385,7 +374,7 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne
<term>PAM</term>
<listitem><para>Ahogy a &linux;, a &os; is támogatja a
- <ulink url="&url.base;/doc/en_US.ISO8859-1/articles/pam/">PAM</ulink>,
+ <link xlink:href="&url.base;/doc/en_US.ISO8859-1/articles/pam/">PAM</link>,
azaz Pluggable Authentication Modules rendszert. Ez biztosítja
az adminisztrátor számára, hogy
kibővítse a hagyományos &unix;
@@ -412,12 +401,11 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne
</sect2>
</sect1>
- <sect1 id="freebsd-security">
+ <sect1 xml:id="freebsd-security">
<title>Biztonság</title>
- <para>A biztonság nagyon fontos a <ulink
- url="&url.base;/doc/en_US.ISO8859-1/articles/releng/">&os;
- Release Engineering Team számára</ulink>. Ez több
+ <para>A biztonság nagyon fontos a <link xlink:href="&url.base;/doc/en_US.ISO8859-1/articles/releng/">&os;
+ Release Engineering Team számára</link>. Ez több
területen is megnyilvánul:</para>
<itemizedlist>
@@ -431,7 +419,7 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne
információ a &os; biztonsági
procedúráiról és további
információforrásairól a
- <ulink url="http://www.FreeBSD.org/security/"></ulink>
+ <uri xlink:href="http://www.FreeBSD.org/security/">http://www.FreeBSD.org/security/</uri>
oldalon található.</para></listitem>
<listitem><para>Az egyik probléma, amit a nyílt
@@ -440,11 +428,10 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne
Valójában több tízezer nyílt
forrású alkalmazás létezik, amelyek
különböző szinten foglalkoznak a
- biztonsággal. A &os; a <ulink
- url="http://www.vuxml.org/freebsd/">VuXML</ulink>
+ biztonsággal. A &os; a <link xlink:href="http://www.vuxml.org/freebsd/">VuXML</link>
segítségével igyekszik megoldani ezt a
problémát. Minden szoftver, ami a &os;-ben, vagy a
- <ulink url="&url.base;/ports/">Ports Collectionben</ulink>
+ <link xlink:href="&url.base;/ports/">Ports Collectionben</link>
található, összevetésre kerül az
ismert, megoldatlan sebezhetőségek
adatbázisával. Az adminisztrátor a
@@ -496,14 +483,14 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne
</itemizedlist>
</sect1>
- <sect1 id="freebsd-support">
+ <sect1 xml:id="freebsd-support">
<title>Támogatás</title>
<para>Ahogyan a &linux;, a &os; is rengeteg támogatást
nyújt, léteznek ingyenes és kereskedelmi
támogatási formák is.</para>
- <sect2 id="freebsd-support-free">
+ <sect2 xml:id="freebsd-support-free">
<title>Ingyenes lehetőségek</title>
<itemizedlist>
@@ -514,17 +501,16 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne
rendszer részeként és az Interneten is.
A man oldalak világosak és tömörek és
működő példákat is tartalmaznak.
- <ulink url="&url.base;/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/">
- A &os; kézikönyv</ulink>
+ <link xlink:href="&url.base;/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/">
+ A &os; kézikönyv</link>
háttérinformációkat és
konfigurációs példákat nyújt
majdnem minden feladathoz, amin egy &os; felhasználó
keresztül mehet a rendszer használata
során.</para></listitem>
- <listitem><para>A &os; sok <ulink
- url="&url.base;/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/eresources.html#ERESOURCES-MAIL">
- levelezési listával</ulink> rendelkezik,
+ <listitem><para>A &os; sok <link xlink:href="&url.base;/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/eresources.html#ERESOURCES-MAIL">
+ levelezési listával</link> rendelkezik,
ahol a válaszok archiválva vannak és teljes
mértékben kereshetőek. Ha olyan
kérdése van, amelyre a Kézikönyv nem ad
@@ -533,12 +519,12 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne
listán. A Kézikönyv és a levelezési
listák több nyelven is elérhetőek, amelyek
mindegyike könnyen fellelhető a
- <ulink url="http://www.FreeBSD.org"></ulink>.
+ <uri xlink:href="http://www.FreeBSD.org">http://www.FreeBSD.org</uri>.
oldalon.</para></listitem>
<listitem><para>Sok &os; IRC csatorna, fórum és
felhasználói csoport létezik. Tekintse meg
- a <ulink url="http://www.FreeBSD.org/support.html"></ulink>
+ a <uri xlink:href="http://www.FreeBSD.org/support.html">http://www.FreeBSD.org/support.html</uri>
oldalt a választékért.</para></listitem>
</itemizedlist>
@@ -549,7 +535,7 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne
e-mail címre.</para>
</sect2>
- <sect2 id="freebsd-support-commercial">
+ <sect2 xml:id="freebsd-support-commercial">
<title>Kereskedelmi lehetőségek</title>
<para>Sok cég nyújt kereskedelmi támogatást a
@@ -558,32 +544,28 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne
<itemizedlist>
<listitem><para>A Kereskedelmi Elárusítók
- oldal a &os; weblapjain: <ulink
- url="http://www.FreeBSD.org/commercial/"></ulink></para></listitem>
+ oldal a &os; weblapjain: <uri xlink:href="http://www.FreeBSD.org/commercial/">http://www.FreeBSD.org/commercial/</uri></para></listitem>
<listitem><para>FreeBSDMall, akik közel 10 éve
nyújtanak támogatást:
- <ulink url="http://www.freebsdmall.com"></ulink></para></listitem>
+ <uri xlink:href="http://www.freebsdmall.com">http://www.freebsdmall.com</uri></para></listitem>
- <listitem><para>A BSDTracker adatbázis: <ulink
- url="http://www.nycbug.org/index.php?NAV=BSDTracker"></ulink></para></listitem>
+ <listitem><para>A BSDTracker adatbázis: <uri xlink:href="http://www.nycbug.org/index.php?NAV=BSDTracker">http://www.nycbug.org/index.php?NAV=BSDTracker</uri></para></listitem>
</itemizedlist>
<para>Ezen kívül létezik egy
kezdeményezés, hogy a BSD rendszeradminisztrátorok
- tanúsítványt szerezhessenek: <ulink
- url="http://www.bsdcertification.org"></ulink>.</para>
+ tanúsítványt szerezhessenek: <uri xlink:href="http://www.bsdcertification.org">http://www.bsdcertification.org</uri>.</para>
<para>Ha a projektje Common Criteria tanúsítványt
- igényel, a &os;-ben található <ulink
- url="http://www.trustedbsd.org">TrustedBSD</ulink> MAC
+ igényel, a &os;-ben található <link xlink:href="http://www.trustedbsd.org">TrustedBSD</link> MAC
keretrendszer megkönnyítheti a certifikációs
folyamatot.</para>
</sect2>
</sect1>
- <sect1 id="freebsd-advantages">
+ <sect1 xml:id="freebsd-advantages">
<title>Mi szól a &os; választása mellett?</title>
<para>Sok előny szól amellett, hogy a &os; megoldásait
@@ -613,14 +595,13 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne
modellre.[5]</para></listitem>
<listitem><para>A belső fejlesztőknek szintén teljes
- hozzáférésük van a &os; <ulink
- url="http://www.gnu.org/software/gnats/">GNATS</ulink>
+ hozzáférésük van a &os; <link xlink:href="http://www.gnu.org/software/gnats/">GNATS</link>
hibakövető adatbázisához. Képesek
lekérdezni és nyomonkövetni a fennálló
hibákat, illetve beküldeni a saját patcheiket
jóváhagyásra és a &os;
kódjába olvasztásra. Bővebben:
- <ulink url="http://www.FreeBSD.org/support.html#gnats"></ulink></para></listitem>
+ <uri xlink:href="http://www.FreeBSD.org/support.html#gnats">http://www.FreeBSD.org/support.html#gnats</uri></para></listitem>
<listitem><para>A BSD licenc megengedi, hogy szabadon
módosítsa a kódot, hogy megfeleljen az üzleti
@@ -631,7 +612,7 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne
</itemizedlist>
</sect1>
- <sect1 id="freebsd-conclusion">
+ <sect1 xml:id="freebsd-conclusion">
<title>Konklúzió</title>
<para>A &os; kiforrott &unix;-szerű operációs
@@ -643,35 +624,31 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne
kiváló megoldás.</para>
</sect1>
- <sect1 id="freebsd-addenda">
+ <sect1 xml:id="freebsd-addenda">
<title>Függelék</title>
<orderedlist>
- <listitem><para>A <ulink
- url="http://www.oreilly.com/catalog/opensources/book/kirkmck.html"></ulink>
+ <listitem><para>A <uri xlink:href="http://www.oreilly.com/catalog/opensources/book/kirkmck.html">http://www.oreilly.com/catalog/opensources/book/kirkmck.html</uri>
oldalon találhat egy rövid történetet.</para></listitem>
<listitem><para>Ha egy eléggé elfogulatlan
áttekintés érdekli a különböző
- licencekről tekintse meg a <ulink
- url="http://en.wikipedia.org/wiki/BSD_and_GPL_licensing"></ulink>
+ licencekről tekintse meg a <uri xlink:href="http://en.wikipedia.org/wiki/BSD_and_GPL_licensing">http://en.wikipedia.org/wiki/BSD_and_GPL_licensing</uri>
oldalt.</para></listitem>
- <listitem><para>A <ulink
- url="&url.base;/ports">&os; Ports Collection</ulink>
+ <listitem><para>A <link xlink:href="&url.base;/ports">&os; Ports Collection</link>
használata: a szoftverek telepítéséhez
mindössze ennyit kell begépelnie:
<command>pkg_add -r csomagnév</command>.</para></listitem>
<listitem><para>Ezenkívül a teljes kód
böngészhető a webes interfészen keresztül:
- <ulink url="http://www.FreeBSD.org/cgi/cvsweb.cgi/"></ulink>.</para></listitem>
+ <uri xlink:href="http://www.FreeBSD.org/cgi/cvsweb.cgi/">http://www.FreeBSD.org/cgi/cvsweb.cgi/</uri>.</para></listitem>
<listitem><para>Érdekes áttekintés
található a &linux; fejlesztési
- modelljéről itt: <ulink
- url="http://linuxdevices.com/articles/AT4155251624.html"></ulink>.</para></listitem>
+ modelljéről itt: <uri xlink:href="http://linuxdevices.com/articles/AT4155251624.html">http://linuxdevices.com/articles/AT4155251624.html</uri>.</para></listitem>
</orderedlist>
</sect1>
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-users/article.xml b/hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-users/article.xml
index 67ec405b2c..2eb2efc620 100644
--- a/hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-users/article.xml
+++ b/hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-users/article.xml
@@ -1,25 +1,19 @@
<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?>
-<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V4.5-Based Extension//EN"
- "../../../share/xml/freebsd45.dtd">
-
+<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V5.0-Based Extension//EN"
+ "../../../share/xml/freebsd50.dtd">
<!-- $FreeBSD$ -->
-
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/articles/linux-users/article.xml
%SRCID% 1.10
-->
-
-<article lang="hu">
- <articleinfo>
- <title>&os; gyorstalpaló &linux; felhasználók
+<article xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:lang="hu">
+ <info><title>&os; gyorstalpaló &linux; felhasználók
számára</title>
+
<authorgroup>
- <author>
- <firstname>John</firstname>
- <surname>Ferrell</surname>
- </author>
+ <author><personname><firstname>John</firstname><surname>Ferrell</surname></personname></author>
</authorgroup>
<copyright>
@@ -31,7 +25,7 @@
<releaseinfo>$FreeBSD$</releaseinfo>
- <legalnotice id="trademarks" role="trademarks">
+ <legalnotice xml:id="trademarks" role="trademarks">
&tm-attrib.freebsd;
&tm-attrib.linux;
&tm-attrib.intel;
@@ -50,9 +44,9 @@
utolsó ellenőrzés:
2010.11.28.</emphasis></para>
</abstract>
- </articleinfo>
+ </info>
- <sect1 id="intro">
+ <sect1 xml:id="intro">
<title>Bevezetés</title>
<para>Ebben a leírásban a &os; és a &linux;
@@ -71,12 +65,11 @@
rendszert. Amennyiben ezt még nem tettük volna meg,
vagy segítségre lenne szükségünk a
telepítésben, akkor olvassuk el a
- &os;&nbsp;kézikönyv <ulink
- url="&url.base;/doc/hu/books/handbook/install.html">A&nbsp;&os; telepítése</ulink>
+ &os;&nbsp;kézikönyv <link xlink:href="&url.base;/doc/hu/books/handbook/install.html">A&nbsp;&os; telepítése</link>
című fejezetét.</para>
</sect1>
- <sect1 id="shells">
+ <sect1 xml:id="shells">
<title>Parancsértelmezők: hova tűnt a Bash?</title>
<para>A Linuxról áttérő
@@ -89,14 +82,13 @@
Természetesen a <application>Bash</application>, a
többi szintén közkedvelt
parancsértelmezőhöz hasonlóan
- megtalálható a &os; <ulink
- url="article.html#SOFTWARE">Csomag- és Portgyűjteményében</ulink>.</para>
+ megtalálható a &os; <link xlink:href="article.html#SOFTWARE">Csomag- és Portgyűjteményében</link>.</para>
<para>Ha más parancsértelmezőket is
telepítettünk, akkor a &man.chsh.1; parancs
segítségével tudjuk megváltoztatni az
alapértelmezett parancsértelmezőnket. A
- <username>root</username> felhasználó
+ <systemitem class="username">root</systemitem> felhasználó
alapértelmezett parancsértelmezőjének
megváltoztatását azonban nem javasoljuk.
Ennek oka, hogy azok a parancsértelmezők, amelyek nem
@@ -106,23 +98,22 @@
találhatóak, és bizonyos
vészhelyzetekben előfordulhat, hogy ezeket az
állományrendszereket nem tudjuk csatlakoztatni.
- Ilyen esetekben a <username>root</username> sem lesz képes
+ Ilyen esetekben a <systemitem class="username">root</systemitem> sem lesz képes
elérni a saját alapértelmezett
parancsértelmezőjét, amivel
lényegében megakadályozzuk, hogy be tudjon
- jelentkezni. Erre a célra a <username>root</username>
+ jelentkezni. Erre a célra a <systemitem class="username">root</systemitem>
felhasználó egy alternatíváját,
- a <username>toor</username> felhasználót
+ a <systemitem class="username">toor</systemitem> felhasználót
hozták létre, amelyet az alaprendszeren
kívül található
- parancsértelmezőkkel is használhatunk. A <ulink
- url="&url.base;/doc/en_US.ISO8859-1/books/faq/security.html#TOOR-ACCOUNT">toor hozzáféréséről</ulink>
+ parancsértelmezőkkel is használhatunk. A <link xlink:href="&url.base;/doc/en_US.ISO8859-1/books/faq/security.html#TOOR-ACCOUNT">toor hozzáféréséről</link>
a GYIK biztonsági kérdésekkel foglalkozó
részében tudhatunk meg többet (angolul).</para>
</sect1>
- <sect1 id="software">
+ <sect1 xml:id="software">
<title>Csomagok és portok: szoftverek
telepítése &os; alatt</title>
@@ -136,11 +127,10 @@
további két módját is
felkínálja a &os;: ezek a csomagok és a
portok. A rendszerhez elérhető összes port
- és csomag teljes listáját <ulink
- url="http://www.freebsd.org/ports/master-index.html">ezen</ulink>
+ és csomag teljes listáját <link xlink:href="http://www.freebsd.org/ports/master-index.html">ezen</link>
a címen érhetjük el.</para>
- <sect2 id="packages">
+ <sect2 xml:id="packages">
<title>Csomagok</title>
<para>A csomagok lényegében előre
@@ -155,14 +145,14 @@
<application>Apache&nbsp;2.2</application> alkalmazást
rakja fel:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>pkg_add <replaceable>/tmp/apache-2.2.6_2.tbz</replaceable></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>pkg_add /tmp/apache-2.2.6_2.tbz</userinput></screen>
<para>Az <option>-r</option> kapcsolóval arra
utasítjuk a &man.pkg.add.1; programot, hogy
magától töltse le és telepítse
a csomagot, valamint annak függőségeit:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>pkg_add -r <replaceable>apache22</replaceable></userinput>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>pkg_add -r apache22</userinput>
Fetching ftp://ftp.freebsd.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6.2-release/Latest/apache22.tbz... Done.
Fetching ftp://ftp.freebsd.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6.2-release/All/expat-2.0.0_1.tbz... Done.
Fetching ftp://ftp.freebsd.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6.2-release/All/perl-5.8.8_1.tbz... Done.
@@ -182,27 +172,24 @@ in your /etc/rc.conf. Extra options can be found in startup script.</screen>
legújabb verziójához tartoznak. Ezt az
alapértelmezett viselkedést felül tudjuk
bírálni, ha a <envar>PACKAGESITE</envar>
- környezeti változót az <ulink
- url="ftp://ftp.freebsd.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6-stable/Latest/"></ulink>
+ környezeti változót az <uri xlink:href="ftp://ftp.freebsd.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6-stable/Latest/">ftp://ftp.freebsd.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6-stable/Latest/</uri>
értékre állítjuk, és
így például a 6.X sorozathoz
készült legfrissebb csomagokat
tölthetjük le.</para>
<para>A &os; különböző
- változatairól a <ulink
- url="&url.base;/doc/hu/articles/version-guide/">Válasszuk ki a nekünk igazán megfelelő &os; verziót!</ulink>
+ változatairól a <link xlink:href="&url.base;/doc/hu/articles/version-guide/">Válasszuk ki a nekünk igazán megfelelő &os; verziót!</link>
című cikkben
olvashatunk bővebben.</para>
</note>
<para>A csomagok használatával kapcsolatban a &os;
kézikönyvében kaphatunk részletesebb
- felvilágosítást, lásd <ulink
- url="&url.base;/doc/hu/books/handbook/packages-using.html">A csomagrendszer használata</ulink>.</para>
+ felvilágosítást, lásd <link xlink:href="&url.base;/doc/hu/books/handbook/packages-using.html">A csomagrendszer használata</link>.</para>
</sect2>
- <sect2 id="ports">
+ <sect2 xml:id="ports">
<title>Portok</title>
<para>A &os;-ben az alkalmazások
@@ -238,8 +225,7 @@ in your /etc/rc.conf. Extra options can be found in startup script.</screen>
szerveréről. A Portgyűjtemény
telepítésének részletes
bemutatása megtalálható a
- kézikönyv <ulink
- url="&url.base;/doc/hu/books/handbook/ports-using.html">4.5.1.&nbsp;szakaszában</ulink>.</para>
+ kézikönyv <link xlink:href="&url.base;/doc/hu/books/handbook/ports-using.html">4.5.1.&nbsp;szakaszában</link>.</para>
<para>A telepítéshez (általában) csak
be kell lépnünk az adott port
@@ -259,7 +245,7 @@ in your /etc/rc.conf. Extra options can be found in startup script.</screen>
beállításait. Például amikor
az <application>Apache&nbsp;2.2</application> alkalmazást
portként telepítjük, a
- <makevar>WITH_LDAP</makevar> &man.make.1; változó
+ <varname>WITH_LDAP</varname> &man.make.1; változó
megadásával engedélyezhetjük a
<application>mod_ldap</application>
használatát:</para>
@@ -269,12 +255,11 @@ in your /etc/rc.conf. Extra options can be found in startup script.</screen>
<para>A Portgyűjteménnyel kapcsolatos további
információk tekintetében olvassuk el a
- &os;&nbsp;kézikönyv <ulink
- url="&url.base;/doc/hu/books/handbook/ports-using.html">A Portgyűjtemény használata</ulink>
+ &os;&nbsp;kézikönyv <link xlink:href="&url.base;/doc/hu/books/handbook/ports-using.html">A Portgyűjtemény használata</link>
című szakaszát.</para>
</sect2>
- <sect2 id="which">
+ <sect2 xml:id="which">
<title>Portok vagy csomagok, mégis melyiket
használjam?</title>
@@ -331,14 +316,14 @@ in your /etc/rc.conf. Extra options can be found in startup script.</screen>
azonban, hogy ha elsősorban a csomagokhoz ragaszkodunk, de
mégis módosítanunk kell valamit
bennük, akkor a <command>make
- <maketarget>package</maketarget></command> parancs
+ package</command> parancs
kiadásával a portokból is tudunk csomagot
készíteni, majd átmásolni azokat
más szerverekre.)</para>
</sect2>
</sect1>
- <sect1 id="startup">
+ <sect1 xml:id="startup">
<title>A rendszer indítása: hova lettek a
futási szintek?</title>
@@ -399,8 +384,7 @@ in your /etc/rc.conf. Extra options can be found in startup script.</screen>
például az <application>Apache</application>,
<application>X11</application>,
<application>Mozilla&nbsp;Firefox</application> stb. Ezek
- általában a &os; <ulink
- url="article.html#SOFTWARE">Csomag- és Portgyűjteményéből</ulink>
+ általában a &os; <link xlink:href="article.html#SOFTWARE">Csomag- és Portgyűjteményéből</link>
telepíthetőek. Mivel a felhasználók
által telepített alkalmazásokat
igyekszünk elkülöníteni az
@@ -419,7 +403,7 @@ in your /etc/rc.conf. Extra options can be found in startup script.</screen>
<para>A szolgáltatásokat az
<filename>/etc/rc.conf</filename> állományban
(lásd &man.rc.conf.5;) tudjuk engedélyezni a
- <literal><replaceable>SzolgáltatásNév</replaceable>_enable="YES"</literal>
+ <literal>SzolgáltatásNév_enable="YES"</literal>
sor megadásával. A rendszer alapértelmezett
beállításait az
<filename>/etc/defaults/rc.conf</filename>
@@ -452,21 +436,21 @@ apache22_flags="-DSSL"</programlisting>
tudjuk indítani ezeket (a rendszer
újraindítása nélkül):</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput><replaceable>/etc/rc.d/sshd</replaceable> start</userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>/etc/rc.d/sshd start</userinput></screen>
<para>Ha egy szolgáltatást nem
engedélyeztünk, akkor a parancssorból a
<option>forcestart</option> paraméter
megadásával tudjuk elindítani:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput><replaceable>/etc/rc.d/sshd</replaceable> forcestart</userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>/etc/rc.d/sshd forcestart</userinput></screen>
</sect1>
- <sect1 id="network">
+ <sect1 xml:id="network">
<title>A hálózat
beállítása</title>
- <sect2 id="interfaces">
+ <sect2 xml:id="interfaces">
<title>Hálózati interfészek</title>
<para>A hálózati csatolófelületekre a
@@ -494,7 +478,7 @@ em1: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; mtu 1500
status: active</screen>
</sect2>
- <sect2 id="ipaddress">
+ <sect2 xml:id="ipaddress">
<title>Az IP-cím beállítása</title>
<para>Az interfészekhez az &man.ifconfig.8; paranccsal
@@ -520,7 +504,7 @@ ifconfig_em0="DHCP"</programlisting>
</sect2>
</sect1>
- <sect1 id="firewall">
+ <sect1 xml:id="firewall">
<title>Tűzfalak</title>
<para>Hasonlóan a Linuxban található
@@ -530,9 +514,9 @@ ifconfig_em0="DHCP"</programlisting>
tűzfalat támogat:</para>
<itemizedlist>
- <listitem><simpara><ulink url="&url.base;/doc/hu/books/handbook/firewalls-ipfw.html">IPFIREWALL</ulink></simpara></listitem>
- <listitem><simpara><ulink url="&url.base;/doc/hu/books/handbook/firewalls-ipf.html">IPFILTER</ulink></simpara></listitem>
- <listitem><simpara><ulink url="&url.base;/doc/hu/books/handbook/firewalls-pf.html">PF</ulink></simpara></listitem>
+ <listitem><simpara><link xlink:href="&url.base;/doc/hu/books/handbook/firewalls-ipfw.html">IPFIREWALL</link></simpara></listitem>
+ <listitem><simpara><link xlink:href="&url.base;/doc/hu/books/handbook/firewalls-ipf.html">IPFILTER</link></simpara></listitem>
+ <listitem><simpara><link xlink:href="&url.base;/doc/hu/books/handbook/firewalls-pf.html">PF</link></simpara></listitem>
</itemizedlist>
<para>Az <application>IPFIREWALL</application>, avagy
@@ -588,7 +572,7 @@ ifconfig_em0="DHCP"</programlisting>
<programlisting>pass in on $ext_if inet proto tcp from any to ($ext_if) port 22</programlisting>
</sect1>
- <sect1 id="updates">
+ <sect1 xml:id="updates">
<title>A &os; frissítése</title>
<para>A &os; rendszer háromféleképpen
@@ -608,9 +592,8 @@ ifconfig_em0="DHCP"</programlisting>
fordítani a rendszermagot és a hozzá
tartozó programokat. A források
frissítésével kapcsolatban olvassuk el a
- &os;&nbsp;kézikönyv <ulink
- url="&url.base;/doc/hu/books/handbook/updating-upgrading.html">frissítésről
- szóló fejezetét</ulink>.</para>
+ &os;&nbsp;kézikönyv <link xlink:href="&url.base;/doc/hu/books/handbook/updating-upgrading.html">frissítésről
+ szóló fejezetét</link>.</para>
<para>A bináris frissítés a &linux;
típusú rendszereken elérhető
@@ -645,7 +628,7 @@ ifconfig_em0="DHCP"</programlisting>
(upgrade) opciót.</para>
</sect1>
- <sect1 id="procfs">
+ <sect1 xml:id="procfs">
<title>procfs: eltűnt, de nem nyomtalanul</title>
<para>A &linux; alatt a
@@ -701,8 +684,7 @@ kern.posix1version: 200112
használatára, mint például régi
szoftverek futtatása, a rendszerhívások
nyomkövetése a &man.truss.1;
- segítségével, vagy a <ulink
- url="&url.base;/doc/hu/books/handbook/linuxemu.html">bináris Linux kompatibilitás</ulink>
+ segítségével, vagy a <link xlink:href="&url.base;/doc/hu/books/handbook/linuxemu.html">bináris Linux kompatibilitás</link>
használata. (Noha a bináris Linux kompatibilitás
egy saját procfs állományrendszert, egy
&man.linprocfs.5; rendszert használ.) A procfs
@@ -727,10 +709,10 @@ kern.posix1version: 200112
<screen>&prompt.root; <userinput>mount /proc</userinput></screen>
</sect1>
- <sect1 id="commands">
+ <sect1 xml:id="commands">
<title>Gyakori parancsok</title>
- <sect2 id="packageCommands">
+ <sect2 xml:id="packageCommands">
<title>A csomagok kezelése</title>
<para>
@@ -746,16 +728,16 @@ kern.posix1version: 200112
<tbody>
<row>
- <entry><command>yum install <replaceable>csomag</replaceable></command> / <command>apt-get install <replaceable>csomag</replaceable></command></entry>
- <entry><command>pkg_add -r <replaceable>csomag</replaceable></command></entry>
+ <entry><command>yum install csomag</command> / <command>apt-get install csomag</command></entry>
+ <entry><command>pkg_add -r csomag</command></entry>
<entry>A <replaceable>csomag</replaceable>
telepítése egy távoli
számítógépről</entry>
</row>
<row>
- <entry><command>rpm -ivh <replaceable>csomag</replaceable></command> / <command>dpkg -i <replaceable>csomag</replaceable></command></entry>
- <entry><command>pkg_add -v <replaceable>csomag</replaceable></command></entry>
+ <entry><command>rpm -ivh csomag</command> / <command>dpkg -i csomag</command></entry>
+ <entry><command>pkg_add -v csomag</command></entry>
<entry>Csomag telepítése</entry>
</row>
@@ -771,7 +753,7 @@ kern.posix1version: 200112
</para>
</sect2>
- <sect2 id="systemCommands">
+ <sect2 xml:id="systemCommands">
<title>A rendszer kezelése</title>
<para>
@@ -820,7 +802,7 @@ kern.posix1version: 200112
</sect2>
</sect1>
- <sect1 id="conclusion">
+ <sect1 xml:id="conclusion">
<title>Lezárás</title>
<para>Bízunk benne, hogy ez a leírás eleget
@@ -828,7 +810,6 @@ kern.posix1version: 200112
az érintett témák még jobban
érdekelnek minket, vagy olyanról szeretnénk
többet megtudni, ami itt nem szerepelt, akkor
- mindenképpen olvassunk bele a <ulink
- url="&url.base;/doc/hu/books/handbook/index.html">&os;&nbsp;kézikönyvbe</ulink>.</para>
+ mindenképpen olvassunk bele a <link xlink:href="&url.base;/doc/hu/books/handbook/index.html">&os;&nbsp;kézikönyvbe</link>.</para>
</sect1>
</article>
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.xml b/hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.xml
index 6187090e35..478d70e5ae 100644
--- a/hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.xml
+++ b/hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.xml
@@ -1,25 +1,23 @@
<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?>
-<!DOCTYPE book PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V4.5-Based Extension//EN"
- "../../../share/xml/freebsd45.dtd" [
+<!DOCTYPE book PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V5.0-Based Extension//EN"
+ "../../../share/xml/freebsd50.dtd" [
<!ENTITY enbase "http://www.FreeBSD.org">
<!ENTITY bibliography SYSTEM "../../share/xml/bibliography.xml">
-<!ENTITY url.base.hu "&enbase;/hu">
+<!ENTITY url.base.hu "{{{enbase}}}/hu">
]>
-
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/faq/book.xml
%SRCID% 1.1131
-->
-
-<book lang="hu">
- <bookinfo>
- <title>Gyakran Ismételt Kérdések a &os;
+<book xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:lang="hu">
+ <info><title>Gyakran Ismételt Kérdések a &os;
6.<replaceable>X</replaceable>, 7.<replaceable>X</replaceable>
és 8.<replaceable>X</replaceable>
változatairól</title>
+
- <corpauthor>A &os; Dokumentációs Projekt</corpauthor>
+ <author><orgname>A &os; Dokumentációs Projekt</orgname></author>
<copyright>
<year>1995</year>
@@ -43,7 +41,7 @@
&legalnotice;
- <legalnotice id="trademarks" role="trademarks">
+ <legalnotice xml:id="trademarks" role="trademarks">
&tm-attrib.freebsd;
&tm-attrib.3com;
&tm-attrib.adobe;
@@ -79,23 +77,20 @@
jelezzük. Ha szeretnénk segíteni a
projektnek, akkor küldjünk egy levelet a &a.doc;
címére! Ennek a dokumentumnak a legfrissebb
- változata mindig elérhető a <ulink
- url="&url.books.faq;/index.html">&os; World Wide Web szerveréről</ulink>.
- HTTP-n keresztül letölthető egyetlen nagy <ulink
- url="book.html">HTML</ulink> állományként,
- vagy <ulink url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/doc/">a &os;
- FTP szerveréről</ulink> szöveges, &postscript;
- PDF stb. formátumban. Továbbá <ulink
- url="&url.base;/search/index.html">keresni is tudunk a
- GYIK-ban</ulink>.</para>
+ változata mindig elérhető a <link xlink:href="&url.books.faq;/index.html">&os; World Wide Web szerveréről</link>.
+ HTTP-n keresztül letölthető egyetlen nagy <link xlink:href="book.html">HTML</link> állományként,
+ vagy <link xlink:href="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/doc/">a &os;
+ FTP szerveréről</link> szöveges, &postscript;
+ PDF stb. formátumban. Továbbá <link xlink:href="&url.base;/search/index.html">keresni is tudunk a
+ GYIK-ban</link>.</para>
<para><emphasis>Fordította: Páli Gábor,
utolsó ellenőrzés:
2010.11.28.</emphasis></para>
</abstract>
- </bookinfo>
+ </info>
- <chapter id="introduction" lang="hu">
+ <chapter xml:id="introduction" xml:lang="hu">
<title>Bevezetés</title>
<para>Üdvözöljük a &os;
@@ -125,7 +120,7 @@
<qandaset>
<qandaentry>
- <question id="what-is-FreeBSD">
+ <question xml:id="what-is-FreeBSD">
<para>Mi az a &os;?</para>
</question>
@@ -148,8 +143,7 @@
ebből ténylegesen már csak nagyon
kevés található a rendszerben. A &os;
részletesebb bemutatása és annak
- tulajdonságai a <ulink
- url="&url.base.hu;/index.html">&os; honlapján</ulink>
+ tulajdonságai a <link xlink:href="&url.base.hu;/index.html">&os; honlapján</link>
találhatóak.</para>
<para>A &os;-t munkához, oktatáshoz és
@@ -160,13 +154,13 @@
minden táján.</para>
<para>A &os; bővebb bemutatásához olvassuk
- el a <ulink url="&url.books.handbook;/index.html">&os;
- kézikönyvet</ulink>.</para>
+ el a <link xlink:href="&url.books.handbook;/index.html">&os;
+ kézikönyvet</link>.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="FreeBSD-goals">
+ <question xml:id="FreeBSD-goals">
<para>Mi a &os; Projekt célja?</para>
</question>
@@ -195,11 +189,9 @@
támogatjuk a leginkább.</para>
<para>A forrásaink között
- található, <ulink
- url="http://www.FreeBSD.org/copyright/COPYING">GNU General
- Public License (GPL)</ulink> vagy a <ulink
- url="http://www.FreeBSD.org/copyright/COPYING.LIB">GNU
- Library General Public License (LGPL)</ulink>
+ található, <link xlink:href="http://www.FreeBSD.org/copyright/COPYING">GNU General
+ Public License (GPL)</link> vagy a <link xlink:href="http://www.FreeBSD.org/copyright/COPYING.LIB">GNU
+ Library General Public License (LGPL)</link>
licencelésű munkák azonban már
valamivel több kötöttséggel
járnak, habár ezek inkább a
@@ -211,14 +203,13 @@
esetleges nehézségei miatt azonban
lehetőségeink szerint igyekszünk ezeket
olyan szoftverekkel felváltani, amelyek a kevésbé
- szigorúbb <ulink
- url="http://www.FreeBSD.org/copyright/freebsd-license.html">&os; licencet</ulink>
+ szigorúbb <link xlink:href="http://www.FreeBSD.org/copyright/freebsd-license.html">&os; licencet</link>
alkalmazzák.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="bsd-license-restrictions">
+ <question xml:id="bsd-license-restrictions">
<para>A &os; licenc tartalmaz valamilyen
megszorítást?</para>
</question>
@@ -230,9 +221,8 @@
miként viszonyuljunk a &os; Projekthez. Ha komoly
kétségeink lennének a
licenceléssel kapcsolatban, olvassuk a jelenleg
- érvényes <ulink
- url="http://www.FreeBSD.org/copyright/freebsd-license.html">
- licencet</ulink> (angolul). Az egyszerű
+ érvényes <link xlink:href="http://www.FreeBSD.org/copyright/freebsd-license.html">
+ licencet</link> (angolul). Az egyszerű
kíváncsiskodók kedvéért
nagyjából így tudnánk
összefoglalni a licencet:</para>
@@ -252,7 +242,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="replace-current-OS">
+ <question xml:id="replace-current-OS">
<para>A &os; képes kiváltani a jelenleg
használt operációs
rendszerünket?</para>
@@ -280,8 +270,7 @@
és szinte minden mást, amire csak
szükségünk lehet. Az ilyen
alkalmazások legnagyobb része
- elérhető a <ulink
- url="http://www.FreeBSD.org/ports/">Portgyűjteményen</ulink>
+ elérhető a <link xlink:href="http://www.FreeBSD.org/ports/">Portgyűjteményen</link>
keresztül.</para>
<para>Ha viszont olyan alkalmazást
@@ -314,15 +303,14 @@
átállni, minden bizonnyal időt kell majd
szánnunk a feladatok &unix; stílusú
megvalósításának
- megismerésére. Ez a GYIK és a <ulink
- url="&url.books.handbook;/index.html">&os;
- kézikönyv</ulink> ehhez tökéletes
+ megismerésére. Ez a GYIK és a <link xlink:href="&url.books.handbook;/index.html">&os;
+ kézikönyv</link> ehhez tökéletes
kiindulási alapot biztosít.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="why-called-FreeBSD">
+ <question xml:id="why-called-FreeBSD">
<para>Miért hívják &os;-nek?</para>
</question>
@@ -372,7 +360,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="differences-to-other-bsds">
+ <question xml:id="differences-to-other-bsds">
<para>Mi a különbség a &os;, a NetBSD,
OpenBSD és a többi nyílt
forráskódú BSD operációs
@@ -380,8 +368,7 @@
</question>
<answer>
- <para>James Howard <ulink
- url="http://www.freebsdworld.gr/freebsd/bsd-family-tree.html">The BSD Family Tree</ulink>
+ <para>James Howard <link xlink:href="http://www.freebsdworld.gr/freebsd/bsd-family-tree.html">The BSD Family Tree</link>
címmel (angolul) készített egy alapos
leírást a különböző
projektek közti eltérések
@@ -390,7 +377,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="latest-version">
+ <question xml:id="latest-version">
<para>Melyik a &os; legújabb változata?</para>
</question>
@@ -422,13 +409,11 @@
<emphasis>8-STABLE</emphasis> részeként
jelenik meg.</para>
- <para>A <ulink
- url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel.current;-RELEASE/">&rel.current;</ulink>
+ <para>A <link xlink:href="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel.current;-RELEASE/">&rel.current;</link>
változat a <emphasis>8-STABLE</emphasis> ág
legfrissebb kiadása, amely &rel.current.date;ban
jelent meg. Az <emphasis>7-STABLE</emphasis>
- ágból a <ulink
- url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel2.current;-RELEASE/">&rel2.current;</ulink>
+ ágból a <link xlink:href="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel2.current;-RELEASE/">&rel2.current;</link>
a legfrissebb kiadás, amely &rel2.current.date;ban
jelent meg.</para>
@@ -452,8 +437,7 @@
<emphasis>-STABLE</emphasis> ághoz képest) az
egyes kiadások között.</para>
- <para>A kiadások <link
- linkend="release-freq">néhány havonta</link>
+ <para>A kiadások <link linkend="release-freq">néhány havonta</link>
készülnek. Mivel a legtöbben ennél
pontosabban követik a &os; forrásait
(lásd a <link linkend="current">&os.current;</link>
@@ -463,22 +447,20 @@
van szükségünk, hiszen a források
folyamatosan változnak.</para>
- <para>A &os; egyes kiadásairól a <ulink
- url="http://www.FreeBSD.org/releng/index.html">Kiadások
+ <para>A &os; egyes kiadásairól a <link xlink:href="http://www.FreeBSD.org/releng/index.html">Kiadások
megjelentetését összefoglaló
- oldalon</ulink> tájékozódhatunk a &os;
+ oldalon</link> tájékozódhatunk a &os;
honlapján.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="current">
+ <question xml:id="current">
<para>Mi az a <emphasis>&os;-CURRENT</emphasis>?</para>
</question>
<answer>
- <para>A <ulink
- url="&url.books.handbook;/current-stable.html#CURRENT">&os.current;</ulink>
+ <para>A <link xlink:href="&url.books.handbook;/current-stable.html#CURRENT">&os.current;</link>
az operációs rendszer aktív
fejlesztés alatt álló változata,
amely idővel az új &os.stable;
@@ -486,10 +468,8 @@
tulajdonképpen csak a rendszeren dolgozó
fejlesztők és a megátalkodott
hobbifelhasználók számára
- érdekes. A <ulink
- url="&url.books.handbook;/index.html">kézikönyv</ulink>
- <ulink
- url="&url.books.handbook;/current-stable.html#CURRENT">erre vonatkozó szakaszában</ulink>
+ érdekes. A <link xlink:href="&url.books.handbook;/index.html">kézikönyv</link>
+ <link xlink:href="&url.books.handbook;/current-stable.html#CURRENT">erre vonatkozó szakaszában</link>
olvashatunk részletesebben a
<emphasis>-CURRENT</emphasis>
használatáról.</para>
@@ -517,8 +497,7 @@
<para>A <emphasis>-CURRENT</emphasis> és
<emphasis>-STABLE</emphasis> ágak aktuális
állapotáról minden hónapban
- <ulink
- url="&url.base;/snapshots/">pillanatkiadások</ulink>
+ <link xlink:href="&url.base;/snapshots/">pillanatkiadások</link>
készülnek. Célunk ezzel:</para>
<itemizedlist>
@@ -568,32 +547,28 @@
<emphasis>-STABLE</emphasis> vonalból
készült pillanatkiadásokat.</para>
- <para>A pillanatkiadások <ulink
- url="&url.base;/snapshots/">innen</ulink>
+ <para>A pillanatkiadások <link xlink:href="&url.base;/snapshots/">innen</link>
érhetőek el.</para>
<para>Minden aktívan fejlesztett ághoz havonta
készülnek hivatalos pillanatkiadások. A
népszerűbb &arch.i386; és &arch.amd64;
ágakból azonban napi kiadások is
- elérhetőek a <ulink
- url="http://snapshots.us.freebsd.org"></ulink> a
+ elérhetőek a <uri xlink:href="http://snapshots.us.freebsd.org">http://snapshots.us.freebsd.org</uri> a
címen.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="stable">
+ <question xml:id="stable">
<para>Mit takar a <emphasis>&os;-STABLE</emphasis>?</para>
</question>
<answer>
<para>Amikor a &os;&nbsp;2.0.5 megjelent, a &os;
fejlesztése kettévált. Az egyik
- ág neve <ulink
- url="&url.books.handbook;/current-stable.html#STABLE">-STABLE</ulink>,
- a másiké pedig <ulink
- url="&url.books.handbook;/current-stable.html#CURRENT">-CURRENT</ulink>
+ ág neve <link xlink:href="&url.books.handbook;/current-stable.html#STABLE">-STABLE</link>,
+ a másiké pedig <link xlink:href="&url.books.handbook;/current-stable.html#CURRENT">-CURRENT</link>
lett. A <emphasis>&os;-STABLE</emphasis> az olyan
internet-szolgáltatók és egyéb
vállalkozások számára
@@ -612,14 +587,12 @@
ágak állapotáról és a
következő kiadások
ütemezéséről, akkor ezzel
- kapcsolatban olvassuk el a <ulink
- url="&url.articles.releng.en;/release-proc.html#REL-BRANCH">&os; Release Engineering</ulink>
+ kapcsolatban olvassuk el a <link xlink:href="&url.articles.releng.en;/release-proc.html#REL-BRANCH">&os; Release Engineering</link>
című cikk kiadások
leágaztatásáról
szóló részét (angolul). Az
ágak jelenlegi állapota és a
- jövőbeni kiadások ütemterve a <ulink
- url="&enbase;/releng">Kiadások információk oldalán</ulink>
+ jövőbeni kiadások ütemterve a <link xlink:href="&enbase;/releng">Kiadások információk oldalán</link>
található (angolul).</para>
<para>A 2.2-STABLE ág a 2.2.8
@@ -649,15 +622,14 @@
<para>A 9-CURRENT a <emphasis>-CURRENT</emphasis> ág
legfrissebb változata, és ez a &os;
következő generációja. Erről
- az ágról a <link
- linkend="current">Mi az a &os;-CURRENT?</link>
+ az ágról a <link linkend="current">Mi az a &os;-CURRENT?</link>
kérdésnél szolgálunk
részletesebb információkkal.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="release-freq">
+ <question xml:id="release-freq">
<para>Mikor készülnek &os; kiadások?</para>
</question>
@@ -685,8 +657,7 @@
<para>A kiadások szerkesztéséről
(valamint a soronkövetkező kiadások
ütemezéséről) a &os;
- honlapján belül <ulink
- url="http://www.FreeBSD.org/releng/index.html">ezen</ulink>
+ honlapján belül <link xlink:href="http://www.FreeBSD.org/releng/index.html">ezen</link>
az oldalon olvashatunk részletesebben
(angolul).</para>
@@ -698,7 +669,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="responsible">
+ <question xml:id="responsible">
<para>Ki felel a &os;-ért?</para>
</question>
@@ -707,18 +678,15 @@
döntéseket, mint például a Projekt
haladási irányát vagy hogy vehet
részt a forráskód
- fejlesztésében, egy 9 fős <ulink
- url="&url.base.hu;/administration.html#t-core">irányító
- csoport</ulink> hozza. Rajtuk kívül még
- egy több mint 350 fős <ulink
- url="&url.articles.contributors.en;/article.html#STAFF-COMMITTERS">
- fejlesztői csapat</ulink> jogosult
+ fejlesztésében, egy 9 fős <link xlink:href="&url.base.hu;/administration.html#t-core">irányító
+ csoport</link> hozza. Rajtuk kívül még
+ egy több mint 350 fős <link xlink:href="&url.articles.contributors.en;/article.html#STAFF-COMMITTERS">
+ fejlesztői csapat</link> jogosult
közvetlenül módosítani a &os;
forrásait.</para>
<para>A legtöbb bonyolultabb változtatást
- általában azonban a megfelelő <link
- linkend="mailing">levelezési listákon</link>
+ általában azonban a megfelelő <link linkend="mailing">levelezési listákon</link>
is megvitatják, amiben bárki
különösebb korlátozás
nélkül részt vehet.</para>
@@ -726,28 +694,25 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="where-get">
+ <question xml:id="where-get">
<para>Honnan lehet a &os;-t beszerezni?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; összes fontosabb kiadása
- elérhető anonim FTP-n keresztül a <ulink
- url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/">&os; FTP
- oldaláról</ulink>:</para>
+ elérhető anonim FTP-n keresztül a <link xlink:href="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/">&os; FTP
+ oldaláról</link>:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>A legfrissebb 8-STABLE kiadás, a
- &rel.current;-RELEASE <ulink
- url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel.current;-RELEASE/">ebből</ulink>
+ &rel.current;-RELEASE <link xlink:href="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel.current;-RELEASE/">ebből</link>
a könyvtárból érhető
el.</para>
</listitem>
<listitem>
- <para>Havonta készülnek <ulink
- url="&url.base;/snapshots/">pillanatkiadások</ulink>
+ <para>Havonta készülnek <link xlink:href="&url.base;/snapshots/">pillanatkiadások</link>
a <link linkend="current">-CURRENT</link> és a
<link linkend="stable">-STABLE</link>
ágakból, de ezek leginkább a
@@ -758,8 +723,7 @@
<listitem>
<para>A legfrissebb 7-STABLE kiadás, a
- &rel2.current;-RELEASE <ulink
- url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel2.current;-RELEASE/">ebből</ulink>
+ &rel2.current;-RELEASE <link xlink:href="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel2.current;-RELEASE/">ebből</link>
a könyvtárból érhető
el.</para>
</listitem>
@@ -768,13 +732,13 @@
<para>Ha a &os;-t CD-n, DVD-n vagy más egyéb
telepítőeszközön szeretnénk
megkapni, akkor ezzel kapcsolatban nézzük meg
- <ulink url="&url.books.handbook;/mirrors.html">a
- kézikönyvet</ulink>.</para>
+ <link xlink:href="&url.books.handbook;/mirrors.html">a
+ kézikönyvet</link>.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="access-pr">
+ <question xml:id="access-pr">
<para>Hogyan lehet elérni a hibajelentések
adatbázisát?</para>
</question>
@@ -783,8 +747,7 @@
<para>A felhasználók kéréseit
tartalmazó hibajelentések
adatbázisát a honlap webes
- hibajelentésekkel foglalkozó <ulink
- url="http://www.FreeBSD.org/cgi/query-pr.cgi?query">felületén</ulink>
+ hibajelentésekkel foglalkozó <link xlink:href="http://www.FreeBSD.org/cgi/query-pr.cgi?query">felületén</link>
keresztül érhetjük el.</para>
<para>A &man.send-pr.1; parancs
@@ -794,13 +757,12 @@
kéréseket küldeni. Emellett még
böngésző segítségével
is tudunk hibajelentéseket küldeni a honlap
- <ulink url="http://www.freebsd.org/send-pr.html">webes
- hibabejelentő felületén</ulink>.</para>
+ <link xlink:href="http://www.freebsd.org/send-pr.html">webes
+ hibabejelentő felületén</link>.</para>
<para>Mielőtt beküldenénk egy
- hibajelentést, olvassuk el a <ulink
- url="&url.articles.problem-reports.en;/article.html">Writing
- &os; Problem Reports</ulink> című cikket
+ hibajelentést, olvassuk el a <link xlink:href="&url.articles.problem-reports.en;/article.html">Writing
+ &os; Problem Reports</link> című cikket
(angolul), amelyből megtudhatjuk, hogyan
készítsünk jól
hasznosítható hibajelentéseket.</para>
@@ -808,28 +770,26 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="other-info-sources">
+ <question xml:id="other-info-sources">
<para>Honnan tudhatunk meg még többet?</para>
</question>
<answer>
- <para>Nézzük meg a <ulink
- url="http://www.FreeBSD.org">&os;</ulink> Projekt
- honlapjáról elérhető <ulink
- url="http://www.FreeBSD.org/docs.html">dokumentációkat</ulink>.
+ <para>Nézzük meg a <link xlink:href="http://www.FreeBSD.org">&os;</link> Projekt
+ honlapjáról elérhető <link xlink:href="http://www.FreeBSD.org/docs.html">dokumentációkat</link>.
</para>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</chapter>
- <chapter id="support" lang="hu">
+ <chapter xml:id="support" xml:lang="hu">
<title>Dokumentációs és
támogatás</title>
<qandaset>
<qandaentry>
- <question id="books">
+ <question xml:id="books">
<para>Milyen jó könyvek szólnak a
&os;-ről?</para>
</question>
@@ -838,18 +798,16 @@
<para>A Projekt igen széles körű
dokumentációval rendelkezik, amely a
következő linkről érhető el:
- <ulink url="http://www.FreeBSD.org/docs.html"></ulink>.
- Emellett a GYIK <link
- linkend="bibliography">végén szereplő</link>,
+ <uri xlink:href="http://www.FreeBSD.org/docs.html">http://www.FreeBSD.org/docs.html</uri>.
+ Emellett a GYIK <link linkend="bibliography">végén szereplő</link>,
valamint a kézikönyvben található
- <ulink
- url="&url.books.handbook;/bibliography.html">irodalomjegyzék</ulink>
+ <link xlink:href="&url.books.handbook;/bibliography.html">irodalomjegyzék</link>
tartalmazza az ajánlott könyveket.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="doc-formats">
+ <question xml:id="doc-formats">
<para>A dokumentáció elérhető
más formátumokban is, például
szöveges (ASCII) állományban vagy
@@ -861,8 +819,7 @@
különböző állomány-
és tömörítési
formátumban elérhető az &os; FTP
- oldalán belül a <ulink
- url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/doc/">/pub/FreeBSD/doc/</ulink>
+ oldalán belül a <link xlink:href="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/doc/">/pub/FreeBSD/doc/</link>
könyvtárból.</para>
<para>A dokumentációt több
@@ -881,7 +838,7 @@
<para>A dokumentum nyelv és
karakterkódolása alapján. Ezeket a
&os; rendszerekben, a
- <filename class="directory">/usr/share/locale</filename>
+ <filename>/usr/share/locale</filename>
könyvtárban megtalálható
nyelvi beállítások nevei szerint
adjuk meg. Jelenleg a következő nyelveken
@@ -1094,10 +1051,8 @@
a Wordbe, akkor az oldalszámok maguktól
nem frissülnek. Ehhez a dokumentum
betöltése után nyomjuk le a
- <keycombo
- action="simul"><keycap>Ctrl</keycap><keycap>A</keycap></keycombo>,
- <keycombo
- action="simul"><keycap>Ctrl</keycap><keycap>End</keycap></keycombo>,
+ <keycombo action="simul"><keycap>Ctrl</keycap><keycap>A</keycap></keycombo>,
+ <keycombo action="simul"><keycap>Ctrl</keycap><keycap>End</keycap></keycombo>,
<keycap>F9</keycap> billentyűket.</para>
</note>
</listitem>
@@ -1126,7 +1081,7 @@
<para>Az összes többi formátum
esetén csak egyetlen állomány
keletkezik, amelynek a neve
- <filename><replaceable>típus</replaceable>.<replaceable>formátum</replaceable></filename>
+ <filename>típus.formátum</filename>
(tehát például
<filename>article.pdf</filename>,
<filename>book.html</filename> és így
@@ -1154,8 +1109,7 @@
formátum. &os; alatt ezt úgy
tudjuk kitömöríteni, ha
először telepítjük a
- <filename
- role="package">archivers/unzip</filename>
+ <package>archivers/unzip</package>
portot.</entry>
</row>
@@ -1170,8 +1124,7 @@
készít. Ilyen
állományokat akkor tudunk
kitömöríteni, ha
- telepítjük a <filename
- role="package">archivers/bzip2</filename>
+ telepítjük a <package>archivers/bzip2</package>
portot.</entry>
</row>
</tbody>
@@ -1181,8 +1134,7 @@
<para>Ennek megfelelően tehát a
kézikönyv <literal>bzip2</literal>-vel
tömörített &postscript;
- változata a <filename
- class="directory">handbook/</filename>
+ változata a <filename>handbook/</filename>
könyvtáron belül
<filename>book.ps.bz2</filename> néven
található.</para>
@@ -1227,37 +1179,35 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="mailing">
+ <question xml:id="mailing">
<para>Hol található információ a
&os; levelezési listáiról?</para>
</question>
<answer>
<para>Az összes velük kapcsolatos
- információt a <ulink
- url="&url.books.handbook;/eresources.html#ERESOURCES-MAIL">kézikönyv
+ információt a <link xlink:href="&url.books.handbook;/eresources.html#ERESOURCES-MAIL">kézikönyv
levelezési listákról
- szóló részében</ulink>
+ szóló részében</link>
találjuk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="newsgroups">
+ <question xml:id="newsgroups">
<para>Milyen &os; hírcsoportok léteznek?</para>
</question>
<answer>
<para>Az összes rájuk vonatkozó
- információt a <ulink
- url="&url.books.handbook;/eresources-news.html">kézikönyv
+ információt a <link xlink:href="&url.books.handbook;/eresources-news.html">kézikönyv
hírcsoportokról szóló
- részében</ulink> találjuk meg.</para>
+ részében</link> találjuk meg.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="irc">
+ <question xml:id="irc">
<para>Vannak &os;-s IRC (Internet Relay Chat)
csatornák?</para>
</question>
@@ -1269,8 +1219,7 @@
<itemizedlist>
<listitem>
- <para>Az <ulink
- url="http://www.efnet.org/index.php">EFNet</ulink>
+ <para>Az <link xlink:href="http://www.efnet.org/index.php">EFNet</link>
hálózaton található
<literal>#FreeBSD</literal> csatorna
lényegében egy &os;-vel foglalkozó
@@ -1284,13 +1233,12 @@
szextől kezdve a sportokon keresztül a
nukleáris fegyverekig éppen úgy,
ahogy a &os;-ről is. Mi szóltunk
- előre! A szerver a <hostid>irc.efnet.org</hostid>
+ előre! A szerver a <systemitem>irc.efnet.org</systemitem>
címen érhető el.</para>
</listitem>
<listitem>
- <para>Az <ulink
- url="http://www.efnet.org/index.php">EFNet</ulink>
+ <para>Az <link xlink:href="http://www.efnet.org/index.php">EFNet</link>
hálózaton található
<literal>#FreeBSDhelp</literal> csatorna kifejezetten a
&os; felhasználók
@@ -1301,7 +1249,7 @@
</listitem>
<listitem>
- <para>A <ulink url="http://freenode.net/">Freenode</ulink>
+ <para>A <link xlink:href="http://freenode.net/">Freenode</link>
hálózaton található
<literal>##FreeBSD</literal> csatornán mindig
sokan vannak, itt bármilyen
@@ -1326,40 +1274,39 @@
tegyük fel a kérdésünket
angolul, aztán próbálkozzunk a
megfelelő
- <literal>##freebsd-<replaceable>nyelv</replaceable></literal>
+ <literal>##freebsd-nyelv</literal>
csatornán.</para>
</listitem>
<listitem>
- <para>A <ulink url="http://www.dal.net/">DALNET</ulink>
+ <para>A <link xlink:href="http://www.dal.net/">DALNET</link>
hálózaton található
<literal>#FreeBSD</literal> csatorna az Egyesült
- Államokból a <hostid>irc.dal.net</hostid>
+ Államokból a <systemitem>irc.dal.net</systemitem>
szerveren, Európából pedig az
- <hostid>irc.eu.dal.net</hostid> szerveren keresztül
+ <systemitem>irc.eu.dal.net</systemitem> szerveren keresztül
érhető el.</para>
</listitem>
<listitem>
- <para>A <ulink url="http://www.dal.net/">DALNET</ulink>
+ <para>A <link xlink:href="http://www.dal.net/">DALNET</link>
hálózaton található
<literal>#FreeBSDHelp</literal> csatorna az
Egyesült Államokból a
- <hostid>irc.dal.net</hostid> szerveren,
+ <systemitem>irc.dal.net</systemitem> szerveren,
Európából pedig a
- <hostid>irc.eu.dal.net</hostid> szerveren keresztül
+ <systemitem>irc.eu.dal.net</systemitem> szerveren keresztül
érhető el.</para>
</listitem>
<listitem>
- <para>Az <ulink
- url="http://www.undernet.org/">UNDERNET</ulink>
+ <para>Az <link xlink:href="http://www.undernet.org/">UNDERNET</link>
hálózaton található
<literal>#FreeBSD</literal> csatorna az Egyesült
Államokból a
- <hostid>us.undernet.org</hostid>,
+ <systemitem>us.undernet.org</systemitem>,
Európából pedig a
- <hostid>eu.undernet.org</hostid> szerveren
+ <systemitem>eu.undernet.org</systemitem> szerveren
keresztül érhető el. Mivel ez a
csatornát leginkább
segítségnyújtásra tartjuk
@@ -1368,8 +1315,7 @@
</listitem>
<listitem>
- <para>A <ulink
- url="http://www.rusnet.org.ru/">RUSNET</ulink>
+ <para>A <link xlink:href="http://www.rusnet.org.ru/">RUSNET</link>
hálózaton található
<literal>#FreeBSD</literal> csatorna az oroszul
beszélő &os; felhasználók
@@ -1380,7 +1326,7 @@
</listitem>
<listitem>
- <para>A <ulink url="http://freenode.net/">Freenode</ulink>
+ <para>A <link xlink:href="http://freenode.net/">Freenode</link>
hálózaton található
<literal>#bsdchat</literal> csatorna a
hagyományos kínai (UTF-8
@@ -1411,23 +1357,21 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="training">
+ <question xml:id="training">
<para>Hol kaphatok kereskedelmi szintű &os;
tréninget és támogatást?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; Mall is nyújt keresdelmi
- támogatást a &os;-hez. Erről a <ulink
- url="http://www.freebsdmall.com/cgi-bin/fm">honlapjunkon</ulink>
+ támogatást a &os;-hez. Erről a <link xlink:href="http://www.freebsdmall.com/cgi-bin/fm">honlapjunkon</link>
tudhatunk meg többet.</para>
<para>A BSD Certification Group, Inc. DragonFly&nbsp;BSD,
&os;, NetBSD és OpenBSD rendszerekhez ad
rendszergazdai képesítéseket.
Amennyiben érdekel minket, látogassunk el a
- <ulink
- url="http://www.BSDCertification.org">honlapjukra</ulink>.
+ <link xlink:href="http://www.BSDCertification.org">honlapjukra</link>.
</para>
<para>Kérünk minden olyan további
@@ -1440,22 +1384,18 @@
</qandaset>
</chapter>
- <chapter id="install" lang="hu">
- <chapterinfo>
- <author>
- <firstname>Nik</firstname>
- <surname>Clayton</surname>
- <affiliation>
+ <chapter xml:id="install" xml:lang="hu">
+ <info><title>Telepítés</title>
+ <author><personname><firstname>Nik</firstname><surname>Clayton</surname></personname><affiliation>
<address><email>nik@FreeBSD.org</email></address>
- </affiliation>
- </author>
- </chapterinfo>
+ </affiliation></author>
+ </info>
- <title>Telepítés</title>
+
<qandaset>
<qandaentry>
- <question id="floppy-download">
+ <question xml:id="floppy-download">
<para>Milyen állományokat kell
letöltenünk a &os;
telepítéséhez?</para>
@@ -1501,17 +1441,16 @@
<para>A teljes folyamatot, valamint a
telepítéssel kapcsolatos általános
- tudnivalókat valamivel bővebben a <ulink
- url="&url.books.handbook;/install.html">kézikönyv
+ tudnivalókat valamivel bővebben a <link xlink:href="&url.books.handbook;/install.html">kézikönyv
&os; telepítésével foglalkozó
- részéből</ulink> ismerhetjük
+ részéből</link> ismerhetjük
meg.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="floppy-image-too-large">
+ <question xml:id="floppy-image-too-large">
<para>Mit tegyünk, ha a floppy image-ek nem férnek
rá egyetlen lemezre?</para>
</question>
@@ -1580,31 +1519,29 @@
<command>fdimage</command> vagy
<command>rawrite</command>)
segítségével, <quote>nyers</quote>
- módban kell felvinni, ahogy azt a <ulink
- url="&url.books.handbook;/install.html">&os;
+ módban kell felvinni, ahogy azt a <link xlink:href="&url.books.handbook;/install.html">&os;
telepítését leíró
- útmutatóban</ulink> is olvashatjuk.</para>
+ útmutatóban</link> is olvashatjuk.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="install-instructions-location">
+ <question xml:id="install-instructions-location">
<para>Hol található leírás a &os;
telepítéséről?</para>
</question>
<answer>
<para>A telepítés részletes
- leírása a <ulink
- url="&url.books.handbook;/install.html">kézikönyv &os; telepítéséről szóló részében</ulink>
+ leírása a <link xlink:href="&url.books.handbook;/install.html">kézikönyv &os; telepítéséről szóló részében</link>
olvasható.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="need-to-run">
+ <question xml:id="need-to-run">
<para>Mire van szükség a &os;
használatához?</para>
</question>
@@ -1629,7 +1566,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="custom-boot-floppy">
+ <question xml:id="custom-boot-floppy">
<para>Hogyan lehet saját telepítőfloppyt
készíteni?</para>
</question>
@@ -1643,14 +1580,13 @@
<para>Ha egy módosított kiadást akarunk
készíteni, kövessük a(z angol
- nyelvű) <ulink
- url="&url.articles.releng.en;/article.html">Release Engineering</ulink>
+ nyelvű) <link xlink:href="&url.articles.releng.en;/article.html">Release Engineering</link>
cikk útmutatásait.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="windows-coexist">
+ <question xml:id="windows-coexist">
<para>&windows; mellé is telepíhető
&os;?</para>
</question>
@@ -1669,7 +1605,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="win95-damaged-boot-manager">
+ <question xml:id="win95-damaged-boot-manager">
<para>A &windows; letörölte a boot managert! Hogyan
lehet visszaállítani?</para>
</question>
@@ -1682,8 +1618,7 @@
<itemizedlist>
<listitem>
<para>Indítsuk el a DOS-t, lépjünk be a
- &os; terjesztéshez tartozó <filename
- class="directory">tools</filename>
+ &os; terjesztéshez tartozó <filename>tools</filename>
könyvtárba és keressük meg a
<filename>bootinst.exe</filename> nevű
állományt. Indítsuk el a
@@ -1739,16 +1674,16 @@
parancsértelmezőbe. Ezt követően
adjuk ki az alábbi parancsot:</para>
- <screen><prompt>Fixit#</prompt> <userinput>fdisk -B -b /boot/boot0 <replaceable>eszköz</replaceable></userinput></screen>
+ <screen><prompt>Fixit#</prompt> <userinput>fdisk -B -b /boot/boot0 eszköz</userinput></screen>
<para>A parancsban az
<replaceable>eszköz</replaceable> helyére
annak az eszköznek a nevét adjuk meg,
amelyről a rendszert szoktuk indítani,
- például <devicename>ad0</devicename> (az
- első IDE-lemez), <devicename>ad4</devicename> (az
+ például <filename>ad0</filename> (az
+ első IDE-lemez), <filename>ad4</filename> (az
első IDE-lemez valamelyik vezérlőn),
- <devicename>da0</devicename> (az első SCSI-lemez)
+ <filename>da0</filename> (az első SCSI-lemez)
stb.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
@@ -1756,7 +1691,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="boot-on-thinkpad">
+ <question xml:id="boot-on-thinkpad">
<para>Az A, T és X sorozatú IBM Thinkpad
laptopok lefagynak a &os; telepítése
utáni első indulásuk során. Hogy
@@ -1834,9 +1769,8 @@
<para>Úgy értesültünk, hogy az IBM
BIOS-ok későbbi változataiban ismét
- felbukkant ez a típusú hiba. <ulink
- url="http://docs.FreeBSD.org/cgi/mid.cgi?20010427133759.A71732">
- Ebben az üzenetben</ulink> &a.nectar; a &a.mobile;
+ felbukkant ez a típusú hiba. <link xlink:href="http://docs.FreeBSD.org/cgi/mid.cgi?20010427133759.A71732">
+ Ebben az üzenetben</link> &a.nectar; a &a.mobile;
tagjainak egy olyan módszert mutat be, ami
segíthet, ha az újabb típusú IBM
laptopunk nem tudja elindítani a &os;-t, és
@@ -1879,8 +1813,7 @@
<step>
<para>Töltsük le a <filename>boot1</filename>
és <filename>boot2</filename>
- állományokat a <ulink
- url="http://people.FreeBSD.org/~bmah/ThinkPad/"></ulink>
+ állományokat a <uri xlink:href="http://people.FreeBSD.org/~bmah/ThinkPad/">http://people.FreeBSD.org/~bmah/ThinkPad/</uri>
címről. Olyan helyre tegyük ezeket,
ahol később is még el tudjuk
érni.</para>
@@ -1899,8 +1832,7 @@
<step>
<para>Váltsunk át a vészhelyzetekben
használatos parancsértelmezőre
- (<quote>Emergency Holographic Shell</quote>, <keycombo
- action="simul"><keycap>Alt</keycap> <keycap>F4</keycap></keycombo>)
+ (<quote>Emergency Holographic Shell</quote>, <keycombo action="simul"><keycap>Alt</keycap> <keycap>F4</keycap></keycombo>)
vagy indítsuk el egy javításhoz
használt (<quote>fixit</quote>)
parancsértelmezőt.</para>
@@ -1929,7 +1861,7 @@
és <filename>boot2</filename> tartalmát a
&os; slice-unkra.</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>disklabel -B -b boot1 -s boot2 ad0s<replaceable>n</replaceable></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>disklabel -B -b boot1 -s boot2 ad0sn</userinput></screen>
<para>ahol az <replaceable>n</replaceable> annak a
slice-nak a sorszáma, ahová a &os;-t
@@ -1954,7 +1886,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="install-bad-blocks">
+ <question xml:id="install-bad-blocks">
<para>Lehet telepíteni hibás szektorokat
tartalmazó lemezre is?</para>
</question>
@@ -1974,14 +1906,13 @@
inkább egy új merevlemezes meghajtó
vásárlását javasoljuk.</para>
- <para>Ha hibás SCSI-meghajtónk van, <link
- linkend="awre">ezt a választ</link> olvassuk
+ <para>Ha hibás SCSI-meghajtónk van, <link linkend="awre">ezt a választ</link> olvassuk
el.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="boot-floppy-strangeness">
+ <question xml:id="boot-floppy-strangeness">
<para>Furcsa dolgok történnek a
telepítőfloppy használata közben! Mi
okozhatja?</para>
@@ -2044,7 +1975,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="no-install-cdrom">
+ <question xml:id="no-install-cdrom">
<para>ATAPI CD-meghajtóról indult a rendszer, de
a telepítő szerint nem található
semmilyen CD-meghajtó. Hova tűnt?</para>
@@ -2076,7 +2007,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="install-PLIP">
+ <question xml:id="install-PLIP">
<para>PLIP (Parallel Line IP) használatával
lehet laptopra telepíteni?</para>
</question>
@@ -2086,15 +2017,14 @@
Laplink-kábel kell. Amennyiben szükséges,
a párhuzamos vonali
hálózatkezelés
- beállításához olvassuk el <ulink
- url="&url.books.handbook;/network-plip.html">kézikönyv
+ beállításához olvassuk el <link xlink:href="&url.books.handbook;/network-plip.html">kézikönyv
PLIP-ről szóló
- részét</ulink>.</para>
+ részét</link>.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="geometry">
+ <question xml:id="geometry">
<para>A lemezmeghajtók esetében milyen
geometriai beállításokat érdemes
használni?</para>
@@ -2200,8 +2130,7 @@
<para>Használhatjuk viszont a &os;-hez mellékelt
<filename>pfdisk.exe</filename> segédprogramot is.
- Ezt a &os; CD vagy a &os; FTP oldalainak <filename
- class="directory">tools</filename>
+ Ezt a &os; CD vagy a &os; FTP oldalainak <filename>tools</filename>
könyvtárában találhatjuk meg.
Ennek a programnak a segítségével ki
tudjuk deríteni, hogy a lemezen levő többi
@@ -2214,7 +2143,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="disk-divide-restrictions">
+ <question xml:id="disk-divide-restrictions">
<para>Van valamilyen korlátozás a lemezek
felosztására vonatkozóan?</para>
</question>
@@ -2240,7 +2169,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="disk-manager">
+ <question xml:id="disk-manager">
<para>A &os; kompatibilis valamilyen disk managerrel?</para>
</question>
@@ -2278,7 +2207,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="missing-os">
+ <question xml:id="missing-os">
<para>Amikor a &os;-t telepítése után
először elindul, akkor egy
<errorname>Hiányzó operációs
@@ -2290,8 +2219,7 @@
<answer>
<para>Ez általában akkor fordul elő, amikor
a &os; és a DOS vagy más operációs
- rendszerek nem értenek egyet a lemez <link
- linkend="geometry">geometriai
+ rendszerek nem értenek egyet a lemez <link linkend="geometry">geometriai
beállításaiban</link>.
Telepítsük újra a &os;-t és
ezúttal figyelmesen kövessük a fentebb
@@ -2300,7 +2228,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="stop-at-boot-manager">
+ <question xml:id="stop-at-boot-manager">
<para>Miért nem lehet továbblépni a boot
manager <prompt>F?</prompt>
menüjénél?</para>
@@ -2321,7 +2249,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="need-complete-sources">
+ <question xml:id="need-complete-sources">
<para>Az összes forrást telepíteni
kell?</para>
</question>
@@ -2350,7 +2278,7 @@
legyen dolgozni (a rendszermag forrásaira
vonatkozó megszorítások miatt azonban
azt javasoljuk, hogy ezt közvetlenül ne a
- <filename class="directory">/usr/src</filename>
+ <filename>/usr/src</filename>
könyvtárba csatlakoztassuk, hanem egy
másik helyre, ahol aztán szimbolikus linkek
segítségével másoljuk le a
@@ -2375,7 +2303,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="need-kernel">
+ <question xml:id="need-kernel">
<para>Kell rendszermagot fordítani?</para>
</question>
@@ -2409,7 +2337,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="password-encryption">
+ <question xml:id="password-encryption">
<para>A jelszavak tárolására
használható-e DES, Blowfish vagy MD5,
és ha igen, akkor hogyan lehet megadni?</para>
@@ -2444,7 +2372,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="boot-floppy-hangs">
+ <question xml:id="boot-floppy-hangs">
<para>A rendszerindító lemez először
elindul, de aztán miért akad meg a
<literal>Probing Devices...</literal>
@@ -2466,7 +2394,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="panic-on-install-reboot">
+ <question xml:id="panic-on-install-reboot">
<para>A rendszer telepítését
követő újraindítás után
miért jelenik meg a <errorname>panic: can't mount
@@ -2486,18 +2414,18 @@
másodlagos IDE-vezérlőre
kapcsolódó lemezre telepítettük.
Ekkor a rendszerindító blokk szerint a
- rendszert az <devicename>ad0</devicename> (de a BIOS-ban a
+ rendszert az <filename>ad0</filename> (de a BIOS-ban a
második) lemezre telepítettük,
miközben a rendszermag szerint ez a másodlagos
IDE-vezérlőn elhelyezkedő első lemez,
- az <devicename>ad2</devicename>. Az eszközök
+ az <filename>ad2</filename>. Az eszközök
felkutatása után a rendszermag
megpróbálja a rendszerindító
blokk által nyilvántartott
- eszközről, az <devicename>ad0</devicename>
+ eszközről, az <filename>ad0</filename>
lemezről csatlakoztatni a rendszerindító
partíciót, ami viszont számára a
- <devicename>ad2</devicename> eszköz lesz, így ez
+ <filename>ad2</filename> eszköz lesz, így ez
a próbálkozása meghiúsul.</para>
<para>Ezt a félreértést a
@@ -2514,7 +2442,7 @@
<para>Ezután gépeljük be a
<userinput> set
- root_disk_unit="<replaceable>lemezszám</replaceable>"
+ root_disk_unit="lemezszám"
</userinput> sort. Itt a
<replaceable>lemezszám</replaceable>
értéke <literal>0</literal> lesz, ha a
@@ -2538,7 +2466,7 @@
indítása során), akkor a
<filename>/boot/loader.conf.local</filename>
állományba vegyünk fel a <literal>
- root_disk_unit="<replaceable>lemezszám</replaceable>"</literal>
+ root_disk_unit="lemezszám"</literal>
sort.</para>
</listitem>
@@ -2553,7 +2481,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="memory-limits">
+ <question xml:id="memory-limits">
<para>Mennyi memóriát tudunk
használni?</para>
</question>
@@ -2568,8 +2496,7 @@
ennél több is elérhető. Ehhez
olvassuk el az &i386; platformon 4&nbsp;GB-nál
több memória használatára
- vonatkozó <link
- linkend="memory-i386-over-4gb">utasításokat</link>.
+ vonatkozó <link linkend="memory-i386-over-4gb">utasításokat</link>.
</para>
<para>A &os;/pc98 esetén a korlát szintén
@@ -2582,7 +2509,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ffs-limits">
+ <question xml:id="ffs-limits">
<para>Mik az FFS állományrendszerek
korlátai?</para>
</question>
@@ -2682,7 +2609,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="archsw-readin-failed-error">
+ <question xml:id="archsw-readin-failed-error">
<para>Egy új rendszermag fordítása
után miért jelenik meg a
<errorname>archsw.readin.failed</errorname> hibaüzenet
@@ -2694,8 +2621,8 @@
felhasználói programok verziója
eltér. A rendszermag frissítésekor
feltétlenül használjuk a <command>make
- <maketarget>buildworld</maketarget></command> és a
- <command>make <maketarget>buildkernel</maketarget></command>
+ buildworld</command> és a
+ <command>make buildkernel</command>
parancsokat is!</para>
<para>A rendszerindítás második
@@ -2708,7 +2635,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="boot-acpi">
+ <question xml:id="boot-acpi">
<para>A telepítés megszakad a rendszer
indítása közben, mit lehet ezzel
kezdeni?</para>
@@ -2737,15 +2664,15 @@
</qandaset>
</chapter>
- <chapter id="hardware" lang="hu">
+ <chapter xml:id="hardware" xml:lang="hu">
<title>Hardverkompatibilitás</title>
- <sect1 id="compatibility-general">
+ <sect1 xml:id="compatibility-general">
<title>Általános kérdések</title>
<qandaset>
<qandaentry>
- <question id="which-hardware-to-get">
+ <question xml:id="which-hardware-to-get">
<para>A &os; rendszerükhöz szeretnénk
hardvert vásárolni. Melyik
gyártmány/márka/típus a
@@ -2758,15 +2685,13 @@
változnak, nem is számíthatunk
másra. <emphasis>Továbbra</emphasis> is
határozottan javasoljuk, hogy olvassuk át
- figyelmesen a &os; <ulink
- url="&rel.current.hardware;">&rel.current;</ulink> vagy
- <ulink url="&rel2.current.hardware;">&rel2.current;</ulink>
+ figyelmesen a &os; <link xlink:href="&rel.current.hardware;">&rel.current;</link> vagy
+ <link xlink:href="&rel2.current.hardware;">&rel2.current;</link>
változatához tartozó
hardverjegyzéket (Hardware Notes) és
nézzünk után a levelezési
- listák <ulink
- url="http://www.FreeBSD.org/search/#mailinglists">
- archívumában</ulink> mielőtt
+ listák <link xlink:href="http://www.FreeBSD.org/search/#mailinglists">
+ archívumában</link> mielőtt
bármire is rákérdeznéünk a
legfrissebb és legjobb hardverek ügyében.
Könnyen előfordulhat, hogy éppen a
@@ -2788,12 +2713,12 @@
</qandaset>
</sect1>
- <sect1 id="compatibility-memory">
+ <sect1 xml:id="compatibility-memory">
<title>Memória</title>
<qandaset>
<qandaentry>
- <question id="memory-upper-limitation">
+ <question xml:id="memory-upper-limitation">
<para>A &os; képes 4&nbsp;GB-nál,
16&nbsp;GB-nál vagy akár
48&nbsp;GB-nál több memóriát
@@ -2821,7 +2746,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="memory-i386-over-4gb">
+ <question xml:id="memory-i386-over-4gb">
<para>A &os; miért jelez 4&nbsp;GB-nál
kevesebb memóriát &i386;
architektúrájú
@@ -2933,13 +2858,13 @@
</qandaset>
</sect1>
- <sect1 id="compatibility-processors">
+ <sect1 xml:id="compatibility-processors">
<title>Architektúrák és
processzorok</title>
<qandaset>
<qandaentry>
- <question id="architectures">
+ <question xml:id="architectures">
<para>A &os; az x86-on kívül támogat
más architektúrájú rendszereket
is?</para>
@@ -2965,15 +2890,13 @@
architektúrája nem szerepel a jelenleg
támogatottak között, és valamilyen
gyors megoldásra lenne szükségünk,
- akkor javasoljuk a <ulink
- url="http://www.netbsd.org/">NetBSD</ulink> vagy az <ulink
- url="http://www.openbsd.org/">OpenBSD</ulink>
+ akkor javasoljuk a <link xlink:href="http://www.netbsd.org/">NetBSD</link> vagy az <link xlink:href="http://www.openbsd.org/">OpenBSD</link>
használatát.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="smp-support">
+ <question xml:id="smp-support">
<para>A &os; támogatja a szimmetrikus
többprocesszoros (SMP) rendszereket?</para>
</question>
@@ -3022,14 +2945,14 @@
</qandaset>
</sect1>
- <sect1 id="compatibility-drives">
+ <sect1 xml:id="compatibility-drives">
<title>Merevlemezes, szalagos, CD- és
DVD-meghajtók</title>
<qandaset>
<qandaentry>
- <question id="supported-hard-drives">
+ <question xml:id="supported-hard-drives">
<para>A &os; milyen típusú merevlemezes
meghajtókat ismer?</para>
</question>
@@ -3051,7 +2974,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="supported-scsi-controllers">
+ <question xml:id="supported-scsi-controllers">
<para>Milyen SCSI- vagy SAS-vezérlőket
ismer?</para>
</question>
@@ -3059,15 +2982,14 @@
<answer>
<para>A teljes listát a &os;
hardverjegyzékében találhatjuk meg a
- <ulink url="&rel.current.hardware;">&rel.current;</ulink>
- vagy <ulink
- url="&rel2.current.hardware;">&rel2.current;</ulink>
+ <link xlink:href="&rel.current.hardware;">&rel.current;</link>
+ vagy <link xlink:href="&rel2.current.hardware;">&rel2.current;</link>
kiadásban.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="tape-support">
+ <question xml:id="tape-support">
<para>Milyen szalagos meghajtókat ismer?</para>
</question>
@@ -3086,7 +3008,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="tape-changer-support">
+ <question xml:id="tape-changer-support">
<para>A &os; támogatja a szalagok
cseréjét?</para>
</question>
@@ -3113,7 +3035,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="supported-cdrom-drives">
+ <question xml:id="supported-cdrom-drives">
<para>A &os; milyen CD-meghajtókat ismer?</para>
</question>
@@ -3162,7 +3084,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="supported-cdrw-drives">
+ <question xml:id="supported-cdrw-drives">
<para>A &os; milyen CD-RW meghajtókat ismer?</para>
</question>
@@ -3177,14 +3099,14 @@
telepítsük a <command>cdrecord</command>
programot a portok vagy csomagok közül, és
gondoskodjunk róla, hogy a
- <devicename>pass</devicename> eszköz
+ <filename>pass</filename> eszköz
támogatása benne legyen a
rendszermagban.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="zip-support">
+ <question xml:id="zip-support">
<para>A &os; ismeri az &iomegazip; meghajtókat?</para>
</question>
@@ -3208,15 +3130,15 @@
ZIP-meghajtókat is ismeri. Ehhez
ellenőrizzük, hogy a rendszermagunkban
megtalálhatóak az
- <devicename>scbus0</devicename>,
- <devicename>da0</devicename>,
- <devicename>ppbus0</devicename> és
- <devicename>vp0</devicename> meghajtók (a
+ <filename>scbus0</filename>,
+ <filename>da0</filename>,
+ <filename>ppbus0</filename> és
+ <filename>vp0</filename> meghajtók (a
<filename>GENERIC</filename> rendszermagban a
- <devicename>vp0</devicename> kivételével
+ <filename>vp0</filename> kivételével
mindegyik szerepel). Segítségükkel a
párhuzamos vonalon csatlakozó meghajtó
- a <devicename>da0s4</devicename> eszközön
+ a <filename>da0s4</filename> eszközön
keresztül érhető el. Ennek
megfelelően az állományrendszerek a
<command>mount /dev/da0s4 /mnt</command>
@@ -3225,8 +3147,7 @@
/mnt</command> parancs kiadásával
csatlakoztathatóak.</para>
- <para>Emellett még érdemes a GYIK <link
- linkend="media-change"> cserélhető lemezes
+ <para>Emellett még érdemes a GYIK <link linkend="media-change"> cserélhető lemezes
meghajtókról szóló
részét</link> is elolvasnunk ebben a
fejezetben, valamint <link linkend="removable-drives">a
@@ -3238,7 +3159,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="jaz-zip-removable-support">
+ <question xml:id="jaz-zip-removable-support">
<para>A &os; ismeri a &jaz;, EZ és a többi
cserélhető lemezes meghajtót?</para>
</question>
@@ -3253,15 +3174,14 @@
felejtsük el bekapcsolni a külső
egységeket.</para>
- <para><anchor id="media-change"/>Ha
+ <para><anchor xml:id="media-change"/>Ha
tárolóeszközt akarunk cserélni a
rendszer működése közben, olvassuk el
a &man.mount.8;, &man.umount.8; és (SCSI
eszközök esetén) a &man.camcontrol.8; vagy
(IDE eszközök esetén) a &man.atacontrol.8;
man oldalakat, valamint a GYIK egy későbbi
- részében található <link
- linkend="removable-drives">részt a
+ részében található <link linkend="removable-drives">részt a
cserélhető lemezes
meghajtókról</link>.</para>
</answer>
@@ -3271,13 +3191,13 @@
</sect1>
- <sect1 id="compatibility-kbd-mice">
+ <sect1 xml:id="compatibility-kbd-mice">
<title>Egér és billentyűzet</title>
<qandaset>
<qandaentry>
- <question id="usbkbd">
+ <question xml:id="usbkbd">
<para>A &os; ismeri az USB billentyűzeket?</para>
</question>
@@ -3285,13 +3205,13 @@
<para>A &os; alapból ismeri az USB billentyűzeket.
Miután engedélyeztük rendszerünkben
az USB billentyűzet támogatását,
- az AT billentyűzet <devicename>/dev/kbd0</devicename>
+ az AT billentyűzet <filename>/dev/kbd0</filename>
lesz és az USB billentyűzet pedig
- <devicename>/dev/kbd1</devicename>, már amennyiben
+ <filename>/dev/kbd1</filename>, már amennyiben
mind a kettőt csatlakoztattuk a
számítógépünkhöz. Ha
viszont csak USB billentyűzetünk van, akkor az a
- <devicename>/dev/ukbd0</devicename> lesz.</para>
+ <filename>/dev/ukbd0</filename> lesz.</para>
<para>Ha az USB billentyűzetet konzolban akarjuk
használni, akkor erre figyelmeztetnünk kell a
@@ -3302,7 +3222,7 @@
<screen>&prompt.root; <userinput>kbdcontrol -k /dev/kbd1 &lt; /dev/console &gt; /dev/null</userinput></screen>
<para>Amikor viszont csak USB billentyűzetünk van,
- akkor az <devicename>/dev/ukbd0</devicename>
+ akkor az <filename>/dev/ukbd0</filename>
eszközön keresztül tudjuk elérni,
ezért a parancsnak ilyenkor így kell
kinéznie:</para>
@@ -3359,7 +3279,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="busmouse">
+ <question xml:id="busmouse">
<para>A nem szabványos buszos egereket hogyan lehet
beállítani?</para>
</question>
@@ -3388,7 +3308,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ps2mouse">
+ <question xml:id="ps2mouse">
<para>Hogyan lehet PS/2 (<quote>egérportos</quote> vagy
<quote>billentyűzetes</quote>) egeret
használni?</para>
@@ -3396,7 +3316,7 @@
<answer>
<para>Az PS/2 egereket alapból támogatjuk. Az
- ehhez szükséges <devicename>psm</devicename>
+ ehhez szükséges <filename>psm</filename>
meghajtó megtalálható a
rendszermagban.</para>
@@ -3410,13 +3330,13 @@
<para>Miután a rendszermag a rendszer
indítása során helyesen észlelte
- a <devicename>psm0</devicename> eszközt,
+ a <filename>psm0</filename> eszközt,
magától létrejön.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="moused">
+ <question xml:id="moused">
<para>Az egeret az X Window Systemen kívül is
lehet valamilyen módon használni?</para>
</question>
@@ -3433,7 +3353,7 @@
egérmutatót a virtuális
konzolokon:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>moused -p /dev/<replaceable>xxxx</replaceable> -t <replaceable>yyyy</replaceable></userinput>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>moused -p /dev/xxxx -t yyyy</userinput>
&prompt.root; <userinput>vidcontrol -m on</userinput></screen>
<para>Itt az <replaceable>xxxx</replaceable> az egeret
@@ -3469,23 +3389,21 @@
egérdémon és az összes többi
program, például az X Window System
között. Erről a
- problémáról a GYIK <link
- linkend="x-and-moused">Miért nem működik X
+ problémáról a GYIK <link linkend="x-and-moused">Miért nem működik X
alatt az egér?</link> kérdésében
olvashatunk részletesebb.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="text-mode-cut-paste">
+ <question xml:id="text-mode-cut-paste">
<para>Hogyan lehet szöveget kijelölni és
másolni a szöveges konzolban?</para>
</question>
<answer>
<para>Ahogy sikerült elindítanunk az
- egérdémont (lásd az <link
- linkend="moused">előző szakaszt</link>), tartsuk
+ egérdémont (lásd az <link linkend="moused">előző szakaszt</link>), tartsuk
lenyomva az egér első (bal oldali)
gombját és az egér
mozgatásával jelöljük ki a
@@ -3509,7 +3427,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="mouse-wheel-buttons">
+ <question xml:id="mouse-wheel-buttons">
<para>Az egéren van mindenféle görgő
és gomb. Ki lehet ezeket valahogy használni
&os; alatt is?</para>
@@ -3530,14 +3448,13 @@
funkcionálni.</para>
<para>Ha az X Window környezetben akarunk
- görgőket használni, esetleg <link
- linkend="x-and-wheel">ezt a szakaszt</link> érdemes
+ görgőket használni, esetleg <link linkend="x-and-wheel">ezt a szakaszt</link> érdemes
elolvasnunk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="laptop-mouse-trackball">
+ <question xml:id="laptop-mouse-trackball">
<para>A laptopokon megtalálható
egér/trackball/touchpad hogyan
használható?</para>
@@ -3550,7 +3467,7 @@
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="keyboard-delete-key">
+ <question xml:id="keyboard-delete-key">
<para>A <keycap>Delete</keycap> billentyű hogyan
használható a <command>sh</command> és
<command>csh</command>
@@ -3574,23 +3491,22 @@ bind ^[[3~ ed-delete-next-char # az xtermhez</programlisting>
<programlisting>bindkey ^? delete-char # a konzolhoz
bindkey ^[[3~ delete-char # az xtermhez</programlisting>
- <para>További információkat <ulink
- url="http://www.ibb.net/~anne/keyboard.html">ezen az
- oldalon</ulink> találhatunk.</para>
+ <para>További információkat <link xlink:href="http://www.ibb.net/~anne/keyboard.html">ezen az
+ oldalon</link> találhatunk.</para>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</sect1>
- <sect1 id="compatibility-networking">
+ <sect1 xml:id="compatibility-networking">
<title>Hálózati és soros
eszközök</title>
<qandaset>
<qandaentry>
- <question id="network-cards">
+ <question xml:id="network-cards">
<para>A &os; milyen hálózati
kártyákat ismer?</para>
</question>
@@ -3603,7 +3519,7 @@ bindkey ^[[3~ delete-char # az xtermhez</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="support-winmodem">
+ <question xml:id="support-winmodem">
<para>A &os; ismer szoftveres modemeket, például
winmodemeket?</para>
</question>
@@ -3612,7 +3528,7 @@ bindkey ^[[3~ delete-char # az xtermhez</programlisting>
<para>A &os; különböző
kiegészítő szoftvereken keresztül
több szoftveres modemet is támogat. A
- <filename role="package">comms/ltmdm</filename> port
+ <package>comms/ltmdm</package> port
például a szélesebb körben
elterjedt Lucent LT chipsetes modemekhez ad
támogatást.</para>
@@ -3626,7 +3542,7 @@ bindkey ^[[3~ delete-char # az xtermhez</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="support-broadcom">
+ <question xml:id="support-broadcom">
<para>Van natív meghajtó a Broadcom 43xx
típusú kártyákhoz?</para>
</question>
@@ -3657,17 +3573,16 @@ bindkey ^[[3~ delete-char # az xtermhez</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="multiport-serial-support">
+ <question xml:id="multiport-serial-support">
<para>A &os; milyen többportos soros vonali
kártyákat ismer?</para>
</question>
<answer>
<para>Ezek listáját a kézikönyv
- <ulink
- url="&url.books.handbook;/serial.html">Soros vonali
+ <link xlink:href="&url.books.handbook;/serial.html">Soros vonali
kommunikációról szóló
- része</ulink> tartalmazza.</para>
+ része</link> tartalmazza.</para>
<para>Bizonyos névtelen másolatok is
használhatók, különösen azok,
@@ -3680,36 +3595,34 @@ bindkey ^[[3~ delete-char # az xtermhez</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="serial-console-prompt">
+ <question xml:id="serial-console-prompt">
<para>Hogyan lehet a <literal>boot:</literal> parancssort
előhozni soros vonali konzolon?</para>
</question>
<answer>
- <para>Olvassuk el a kézikönyvben <ulink
- url="&url.books.handbook;/serialconsole-setup.html">ezt a
- fejezetet</ulink>.</para>
+ <para>Olvassuk el a kézikönyvben <link xlink:href="&url.books.handbook;/serialconsole-setup.html">ezt a
+ fejezetet</link>.</para>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</sect1>
- <sect1 id="compatibility-sound">
+ <sect1 xml:id="compatibility-sound">
<title>Hang</title>
<qandaset>
<qandaentry>
- <question id="sound-card-support">
+ <question xml:id="sound-card-support">
<para>A &os; milyen hangkártyákat ismer?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; rengeteg hangkártyát ismer, (ennek
- részleteit lásd a <ulink
- url="&url.base;/releases/">&os; kiadásait
- tartalmazó</ulink> honlapon és a &man.snd.4;
+ részleteit lásd a <link xlink:href="&url.base;/releases/">&os; kiadásait
+ tartalmazó</link> honlapon és a &man.snd.4;
man oldalon). Korlátozott módon az MPU-401
és a vele kompatibilis MIDI-kártyákat
is támogatja. A &microsoft; Sound System
@@ -3731,7 +3644,7 @@ bindkey ^[[3~ delete-char # az xtermhez</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="es1370-silent-pcm">
+ <question xml:id="es1370-silent-pcm">
<para>Miért nincs hang a &man.pcm.4; által
támogatott hangkártyán?</para>
</question>
@@ -3749,12 +3662,12 @@ bindkey ^[[3~ delete-char # az xtermhez</programlisting>
</qandaset>
</sect1>
- <sect1 id="compatibility-other">
+ <sect1 xml:id="compatibility-other">
<title>Egyéb eszközök</title>
<qandaset>
<qandaentry>
- <question id="power-management-support">
+ <question xml:id="power-management-support">
<para>Képes a &os; kihasználni az
energiagazdálkodási lehetőségeket
egy laptopon?</para>
@@ -3783,7 +3696,7 @@ bindkey ^[[3~ delete-char # az xtermhez</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="disable-acpi">
+ <question xml:id="disable-acpi">
<para>Hogy lehet letiltani az ACPI
támogatását?</para>
</question>
@@ -3799,7 +3712,7 @@ bindkey ^[[3~ delete-char # az xtermhez</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="micron-hang-boot">
+ <question xml:id="micron-hang-boot">
<para>Miért fagynak le a Micron típusú
rendszerek indulás közben?</para>
</question>
@@ -3820,7 +3733,7 @@ bindkey ^[[3~ delete-char # az xtermhez</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="asusk7v-boot-failure">
+ <question xml:id="asusk7v-boot-failure">
<para>A rendszerindító lemez nem képes az
ASUS&nbsp;K7V alaplapokkal működni. Hogyan lehet
ezt orvosolni?</para>
@@ -3835,7 +3748,7 @@ bindkey ^[[3~ delete-char # az xtermhez</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="micron-3comnic-failure">
+ <question xml:id="micron-3comnic-failure">
<para>Miért nem működnek a &tm.3com; PCI
hálózati kártyák a Micron
típusú
@@ -3843,20 +3756,19 @@ bindkey ^[[3~ delete-char # az xtermhez</programlisting>
</question>
<answer>
- <para>Nézzük meg <link
- linkend="micron-hang-boot">az előző választ</link>.</para>
+ <para>Nézzük meg <link linkend="micron-hang-boot">az előző választ</link>.</para>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</sect1>
</chapter>
- <chapter id="troubleshoot" lang="hu">
+ <chapter xml:id="troubleshoot" xml:lang="hu">
<title>Hibaelhárítás</title>
<qandaset>
<qandaentry>
- <question id="pae">
+ <question xml:id="pae">
<para>Miért állapítja meg rosszul a &os;
a memória mennyiségét &i386;
hardveren?</para>
@@ -3901,11 +3813,9 @@ bindkey ^[[3~ delete-char # az xtermhez</programlisting>
már nem képes elérni. Ezen egy PAE
támogatással rendelkező rendszermag
használatával segíthetünk. A
- GYIK-on belül <link
- linkend="memory-limits">ebben a bejegyzésben</link>
+ GYIK-on belül <link linkend="memory-limits">ebben a bejegyzésben</link>
olvashatunk bővebben a
- memóriakorlátokról, valamint <link
- linkend="memory-upper-limitation">ebben a részben</link>
+ memóriakorlátokról, valamint <link linkend="memory-upper-limitation">ebben a részben</link>
láthatjuk a különböző
platformokra vonatkozó
memóriakorlátozásokat.</para>
@@ -3928,7 +3838,7 @@ bindkey ^[[3~ delete-char # az xtermhez</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="awre">
+ <question xml:id="awre">
<para>Mit tegyünk, ha meghibásodott szektorokat
találunk a merevlemezünkön?</para>
</question>
@@ -3944,7 +3854,7 @@ bindkey ^[[3~ delete-char # az xtermhez</programlisting>
<para>A hibás szektorok
átképezéséhez az eszköz
első lapmódját kell átírnunk,
- amelyet (<username>root</username>
+ amelyet (<systemitem class="username">root</systemitem>
felhasználóként) így
tehetünk meg:</para>
@@ -3979,7 +3889,7 @@ ARRE (Auto Read Reallocation Enbld): 1</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="hpnetserver-scsi-failure">
+ <question xml:id="hpnetserver-scsi-failure">
<para>A &os; miért nem találja meg a
HP&nbsp;Netserver SCSI-vezérlőjét?</para>
</question>
@@ -4006,10 +3916,9 @@ ARRE (Auto Read Reallocation Enbld): 1</programlisting>
értékre állítjuk. Ezután
már csak be kell konfigurálunk és
újra kell fordítanunk a rendszermagot, ahogy
- azt a <ulink
- url="&url.books.handbook;/kernelconfig.html">kézikönyv
+ azt a <link xlink:href="&url.books.handbook;/kernelconfig.html">kézikönyv
megfelelő része is
- tárgyalja</ulink>.</para>
+ tárgyalja</link>.</para>
<para>Természetesen, amikor egy ilyen gépre
akarunk telepíteni, a helyzet tovább
@@ -4046,7 +3955,7 @@ quit</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ed1-timeout">
+ <question xml:id="ed1-timeout">
<para>Állandóan <errorname>ed1:
timeout</errorname> és ahhoz hasonló
üzenetek jelennek meg. Mi lehet velük
@@ -4061,7 +3970,7 @@ quit</programlisting>
Indítsuk a rendszerünket a <option>-c</option>
beállítás használatával
és az
- <devicename>ed0</devicename>/<devicename>de0</devicename>/...
+ <filename>ed0</filename>/<filename>de0</filename>/...
bejegyzéseket változtassuk meg a
kártyáknak megfelelően.</para>
@@ -4084,7 +3993,7 @@ quit</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="bad-3c509">
+ <question xml:id="bad-3c509">
<para>Miért állnak le a &tm.3com; 3C509
kártyák minden különösebb ok
nélkül?</para>
@@ -4101,7 +4010,7 @@ quit</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="printer-slow">
+ <question xml:id="printer-slow">
<para>A párhuzamos nyomtató nevetségesen
lassú. Mi lehet ezzel kezdeni?</para>
</question>
@@ -4109,18 +4018,16 @@ quit</programlisting>
<answer>
<para>Ha csupán annyi a problémánk, hogy
a nyomtató irdatlanul lassan működik, akkor
- próbáljuk meg a kézikönyv <ulink
- url="&url.books.handbook;/printing-intro-setup.html">nyomtatásról
- szóló részében</ulink>
+ próbáljuk meg a kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/printing-intro-setup.html">nyomtatásról
+ szóló részében</link>
leírtakhoz hasonlóan
- átállítani a <ulink
- url="&url.books.handbook;/printing-intro-setup.html#PRINTING-PARALLEL-PORT-MODE">nyomtató
- portkezelését</ulink>.</para>
+ átállítani a <link xlink:href="&url.books.handbook;/printing-intro-setup.html#PRINTING-PARALLEL-PORT-MODE">nyomtató
+ portkezelését</link>.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="signal11">
+ <question xml:id="signal11">
<para>A programok miért állnak le
időnként <errorname>Signal 11</errorname>
hibákkal?</para>
@@ -4170,14 +4077,14 @@ quit</programlisting>
a fordítóprogram.</para>
<para>Például tegyük fel, hogy a
- <command>make <maketarget>buildworld</maketarget></command>
+ <command>make buildworld</command>
parancsot futtatjuk, és a fordítás
félbeszakad, amikor az <filename>ls.c</filename>
állományból el akarja
készíteni az <filename>ls.o</filename>
állományt. Ha ezután megint
megpróbáljuk kiadni a <command>make
- <maketarget>buildworld</maketarget></command> parancsot,
+ buildworld</command> parancsot,
akkor a fordítás ugyanazon a helyen
újból meghiúsul &mdash;
valószínűleg hibás a
@@ -4312,14 +4219,13 @@ quit</programlisting>
egy hibajelentést.</para>
<para>A problémáról minden
- részletre kiterjedő módon <ulink
- url="http://www.bitwizard.nl/sig11/">A SIG11-es probléma GYIK-ja</ulink>
+ részletre kiterjedő módon <link xlink:href="http://www.bitwizard.nl/sig11/">A SIG11-es probléma GYIK-ja</link>
írásban olvashatunk (angolul).</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="trap-12-panic">
+ <question xml:id="trap-12-panic">
<para>A rendszer összeomlik vagy egy <errorname>Fatal
trap 12: page fault in kernel mode</errorname> vagy pedig
valamilyen <errorname>panic:</errorname> hibaüzenettel
@@ -4336,8 +4242,7 @@ quit</programlisting>
Másoljuk le az összeomláshoz
tartozó teljes üzenetet. Ezután
nézzük meg a GYIK-nak azt a
- részét, amely a <link linkend=
- "kernel-panic-troubleshooting">rendszermag
+ részét, amely a <link linkend="kernel-panic-troubleshooting">rendszermag
összeomlásáról</link> szól,
készítsünk egy nyomkövetési
információkkal ellátott rendszermagot
@@ -4351,7 +4256,7 @@ quit</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="screen-loses-sync">
+ <question xml:id="screen-loses-sync">
<para>A rendszer indulása közben miért
sötétül a képernyő és megy
el rajta a kép?</para>
@@ -4366,7 +4271,7 @@ quit</programlisting>
(vagy netalán beállítás?) miatt
azonban a negyedik soros portot
<emphasis>még</emphasis> akkor is használni
- fogja, ha kikapcsoljuk a <devicename>sio3</devicename> (a
+ fogja, ha kikapcsoljuk a <filename>sio3</filename> (a
negyedik soros port) eszközt.</para>
<para>A hibát kijavításáig
@@ -4382,10 +4287,10 @@ quit</programlisting>
</listitem>
<listitem>
- <para>Kapcsoljuk ki a <devicename>sio0</devicename>,
- <devicename>sio1</devicename>,
- <devicename>sio2</devicename> és
- <devicename>sio3</devicename> eszközöket
+ <para>Kapcsoljuk ki a <filename>sio0</filename>,
+ <filename>sio1</filename>,
+ <filename>sio2</filename> és
+ <filename>sio3</filename> eszközöket
(tehát mindegyiket). Emiatt a &man.sio.4;
meghajtó nem indul el, és így nem
okoz problémát.</para>
@@ -4414,7 +4319,7 @@ quit</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="reallybigram">
+ <question xml:id="reallybigram">
<para>A &os; miért csak 64&nbsp;MB
memóriát használ, amikor 128&nbsp;MB van
a gépben?</para>
@@ -4458,7 +4363,7 @@ quit</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="kmem-map-too-small">
+ <question xml:id="kmem-map-too-small">
<para>A számítógépben több
mint 1&nbsp;GB memória van, de mégis
<errorname>kmem_map too small</errorname> üzenetek
@@ -4502,7 +4407,7 @@ quit</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="panic-kmemmap-too-small">
+ <question xml:id="panic-kmemmap-too-small">
<para>A számítógépben nincs
1&nbsp;GB memória, a &os; mégis
<errorname>kmem_map too small</errorname> hibával
@@ -4518,15 +4423,14 @@ quit</programlisting>
részére fenntartott virtuális
memória méretének
beállításáról a
- kézikönyv <ulink
- url="&url.books.handbook;/configtuning-kernel-limits.html#NMBCLUSTERS">Hálózati
- korlátozások</ulink> című
+ kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/configtuning-kernel-limits.html#NMBCLUSTERS">Hálózati
+ korlátozások</link> című
szakaszában olvashatunk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="proc-table-full">
+ <question xml:id="proc-table-full">
<para>Miért jelenik meg a <errorname>kernel: proc:
table is full</errorname> hibaüzenet?</para>
</question>
@@ -4540,8 +4444,7 @@ quit</programlisting>
<varname>kern.maxusers</varname> ezenkívül
még hatással van más belső
korlátokra is, például a
- hálózati pufferekre (lásd <link
- linkend="panic-kmemmap-too-small">ezt</link> a
+ hálózati pufferekre (lásd <link linkend="panic-kmemmap-too-small">ezt</link> a
korábbi kérdést). Ha a
számítógépünk
túlságosan leterhelt, akkor érdemes
@@ -4558,8 +4461,7 @@ quit</programlisting>
<para>A <varname>kern.maxusers</varname>
értékének
beállításához nézzük
- meg a kézikönyv <ulink
- url="&url.books.handbook;/configtuning-kernel-limits.html#KERN-MAXFILES">Az állományok és futó programok korlátozásairól</ulink>
+ meg a kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/configtuning-kernel-limits.html#KERN-MAXFILES">Az állományok és futó programok korlátozásairól</link>
szóló szakaszát. (Miközben ez a
rész a megnyitható állományok
maximális számáról szól,
@@ -4596,9 +4498,8 @@ quit</programlisting>
beállításait úgy is tudjuk
véglegesíteni, ha felvesszük ezeket az
<filename>/etc/sysctl.conf</filename>
- állományba. A kézikönyv <ulink
- url="&url.books.handbook;/configtuning-sysctl.html">A
- rendszermag korlátainak finomhangolása</ulink>
+ állományba. A kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/configtuning-sysctl.html">A
+ rendszermag korlátainak finomhangolása</link>
című szakaszában részletesebb is
olvashatunk róla, hogy miként
állítsuk be a rendszerünket.</para>
@@ -4606,7 +4507,7 @@ quit</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="cmap-busy-panic">
+ <question xml:id="cmap-busy-panic">
<para>Az új rendszermag indításakor
miért keletkezik <errorname>CMAP busy</errorname>
hibaüzenet?</para>
@@ -4628,7 +4529,7 @@ quit</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="brkadrint-illegal-host-access">
+ <question xml:id="brkadrint-illegal-host-access">
<para>Mit jelent az <errorname>ahc0: brkadrint, Illegal Host
Access at seqaddr 0x0</errorname> üzenet?</para>
</question>
@@ -4641,12 +4542,12 @@ quit</programlisting>
lépjünk be a rendszermag
konfigurációs menüjébe és
tiltsuk le a gondot okozó
- <devicename>uha0</devicename> eszközt.</para>
+ <filename>uha0</filename> eszközt.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="aci0-illegal-cable">
+ <question xml:id="aci0-illegal-cable">
<para>Amikor elindul a rendszer, egy <errorname>ahc0: illegal
cable configuration</errorname> hibaüzenet jelenik meg.
A kábelek bekötésével semmilyen
@@ -4678,21 +4579,20 @@ quit</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="mail-loopback">
+ <question xml:id="mail-loopback">
<para>Miért küld a
<application>sendmail</application> <errorname>mail loops back
to myself</errorname> hibaüzenetet?</para>
</question>
<answer>
- <para>Erről részletesebben a <ulink
- url="&url.books.handbook;/mail-trouble.html#Q26.5.2.">kézikönyvben</ulink>
+ <para>Erről részletesebben a <link xlink:href="&url.books.handbook;/mail-trouble.html#Q26.5.2.">kézikönyvben</link>
olvashatunk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="remote-fullscreen">
+ <question xml:id="remote-fullscreen">
<para>A távoli gépeken miért viselkednek
olyan furcsán a teljes képernyős
alkalmazások?</para>
@@ -4768,7 +4668,7 @@ quit</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="pnp-not-found">
+ <question xml:id="pnp-not-found">
<para>A Plug and Play kártyákat miért nem
találja meg (vagy <literal>unknown</literal>
típusúként látja) a
@@ -4941,13 +4841,13 @@ chip1@pci0:31:5: class=0x040100 card=0x00931028 chip=0x24158086 rev=0x02
újra a rendszermagot és indítsuk
újra vele a rendszerünket. Ha mindent
jól csináltunk, akkor az eszköz
- <devicename>sio</devicename> eszközként fog
+ <filename>sio</filename> eszközként fog
megjelenni.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="nlist-failed">
+ <question xml:id="nlist-failed">
<para>Miért keletkezik <errorname>nlist
failed</errorname> hiba például a
<command>top</command> vagy <command>systat</command>
@@ -4966,7 +4866,7 @@ chip1@pci0:31:5: class=0x040100 card=0x00931028 chip=0x24158086 rev=0x02
<para>A rendszermag és a hozzá tartozó
programok nincsenek szinkronban (vagyis
fordítottunk egy új rendszermagot, de nem
- volt <maketarget>installworld</maketarget> vagy
+ volt <buildtarget>installworld</buildtarget> vagy
fordítva) és emiatt a szimbólumokat
tároló táblázat nem teljesen
úgy épül fel, ahogy azt az
@@ -4998,7 +4898,7 @@ chip1@pci0:31:5: class=0x040100 card=0x00931028 chip=0x24158086 rev=0x02
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="connection-delay">
+ <question xml:id="connection-delay">
<para>Miért tart olyan sokáig
<command>ssh</command> vagy <command>telnet</command>
használatával csatlakozni a
@@ -5060,7 +4960,7 @@ chip1@pci0:31:5: class=0x040100 card=0x00931028 chip=0x24158086 rev=0x02
hogy a szerver névfeloldása nem üzemel
rendesen. Nézzünk meg egy másik
gépet &mdash; például a
- <hostid>www.yahoo.com</hostid> címet. Ha ez sem
+ <systemitem>www.yahoo.com</systemitem> címet. Ha ez sem
működik, akkor nálunk van a gond.</para>
<para>A &os; friss telepítését
@@ -5071,8 +4971,7 @@ chip1@pci0:31:5: class=0x040100 card=0x00931028 chip=0x24158086 rev=0x02
<filename>/etc/resolv.conf</filename>
állományból. Ez gyakran okoz
késlekedést az <application>SSH</application>
- működésében, mivel az <filename
- class="directory">/etc/ssh</filename>
+ működésében, mivel az <filename>/etc/ssh</filename>
könyvtárban található
<filename>sshd_config</filename> állományban
alapértelmezés szerint a
@@ -5091,7 +4990,7 @@ chip1@pci0:31:5: class=0x040100 card=0x00931028 chip=0x24158086 rev=0x02
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="stray-irq">
+ <question xml:id="stray-irq">
<para>Mire utal a <errorname>stray IRQ</errorname>
(kóbor megszakítási kérés)
üzenet?</para>
@@ -5147,7 +5046,7 @@ chip1@pci0:31:5: class=0x040100 card=0x00931028 chip=0x24158086 rev=0x02
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="file-table-full">
+ <question xml:id="file-table-full">
<para>Miért jelenik meg folyamatosan a <errorname>file:
table is full</errorname> üzenet a
rendszernaplóban?</para>
@@ -5160,18 +5059,16 @@ chip1@pci0:31:5: class=0x040100 card=0x00931028 chip=0x24158086 rev=0x02
állományleírókból. A
probléma leírásával és
megoldásával kapcsolatban olvassuk el a
- kézikönyvben a <ulink
- url="&url.books.handbook;/configtuning-kernel-limits.html#KERN-MAXFILES">kern.maxfiles
- </ulink> változóról szóló
- részt <ulink
- url="&url.books.handbook;/configtuning-kernel-limits.html">A
- rendszermag korlátainak finomhangolása</ulink>
+ kézikönyvben a <link xlink:href="&url.books.handbook;/configtuning-kernel-limits.html#KERN-MAXFILES">kern.maxfiles
+ </link> változóról szóló
+ részt <link xlink:href="&url.books.handbook;/configtuning-kernel-limits.html">A
+ rendszermag korlátainak finomhangolása</link>
című szakaszban.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="calcru-negative-runtime">
+ <question xml:id="calcru-negative-runtime">
<para>Miért árasztják el
<errorname>calcru: negative runtime</errorname> vagy
<errorname>calcru: runtime went backwards</errorname>
@@ -5208,7 +5105,7 @@ calcru: runtime went backwards from 408 usec to 204 usec for pid 0 (swapper)</sc
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="computer-clock-skew">
+ <question xml:id="computer-clock-skew">
<para>Miért jár rosszul az óra a
számítógépen?</para>
</question>
@@ -5286,7 +5183,7 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="null-null">
+ <question xml:id="null-null">
<para>A rendszer laptopon miért nem tudja rendesen
megtalálni a PC-kártyákat?</para>
</question>
@@ -5321,7 +5218,7 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="boot-read-error">
+ <question xml:id="boot-read-error">
<para>Miért ad a &os; rendszertöltője
<errorname>Read error</errorname> hibát és
áll meg a BIOS képernyőn?</para>
@@ -5366,7 +5263,7 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="bootmanager-restore">
+ <question xml:id="bootmanager-restore">
<para>Egy másik operációs rendszer
letörölte a boot managert. Hogyan lehet
visszaállítani?</para>
@@ -5391,7 +5288,7 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="indefinite-wait-buffer">
+ <question xml:id="indefinite-wait-buffer">
<para>Mit jelent a <errorname>swap_pager: indefinite wait
buffer:</errorname> hibaüzenet?</para>
</question>
@@ -5420,7 +5317,7 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="udma-icrc">
+ <question xml:id="udma-icrc">
<para>Mik azok a <errorname>UDMA ICRC</errorname> hibák
és hogyan lehet ellenük tenni valamit?</para>
</question>
@@ -5468,7 +5365,7 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
jelenleg az egyes ATA-eszközök milyen DMA vagy PIO
módban működnek. Erre a célra
különösen az <command>atacontrol mode
- <replaceable>csatorna</replaceable></command> parancsot
+ csatorna</command> parancsot
javasoljuk, amivel képesek vagyünk
megnézni az adott ATA-csatornára
csatlakozó eszközök átviteli
@@ -5478,7 +5375,7 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="lock-order-reversal">
+ <question xml:id="lock-order-reversal">
<para>Mi az a <errorname>lock order
reversal</errorname>?</para>
</question>
@@ -5486,14 +5383,13 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
<answer>
<para>Erre a kérdésre a választ a &os;-s
szakkifejezések gyűjteményében
- találjuk meg a <ulink
- url="&url.books.handbook;/freebsd-glossary.html#LOR-GLOSSARY">LOR</ulink>
+ találjuk meg a <link xlink:href="&url.books.handbook;/freebsd-glossary.html#LOR-GLOSSARY">LOR</link>
címszó alatt.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="called-with-non-sleepable-locks-held">
+ <question xml:id="called-with-non-sleepable-locks-held">
<para>Mit jelent a <errorname>Called ... with the following
non-sleepable locks held</errorname> üzenet?</para>
</question>
@@ -5542,9 +5438,9 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="touch-not-found">
+ <question xml:id="touch-not-found">
<para>A
- <maketarget>buildworld</maketarget>/<maketarget>installworld</maketarget>
+ <buildtarget>buildworld</buildtarget>/<buildtarget>installworld</buildtarget>
miért áll le <errorname>touch: not
found</errorname> hibával?</para>
</question>
@@ -5568,7 +5464,7 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
</chapter>
- <chapter id="commercial" lang="hu">
+ <chapter xml:id="commercial" xml:lang="hu">
<title>Kereskedelmi alkalmazások</title>
<note>
@@ -5585,26 +5481,23 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
fejlődésére is jó hatással
lehet hosszabb távon). Javasoljuk minden kereskedelmi
fejlesztőnek, hogy küldjék be ide is a
- saját kérdéseiket. <ulink
- url="&url.base;/commercial/index.html">A gyártók
- honlapján</ulink> olvashatjuk a teljes
+ saját kérdéseiket. <link xlink:href="&url.base;/commercial/index.html">A gyártók
+ honlapján</link> olvashatjuk a teljes
listájukat.</para>
</note>
<qandaset>
<qandaentry>
- <question id="officesuite">
+ <question xml:id="officesuite">
<para>Honnan lehet a &os;-hez irodai programcsomagokat
szerezni?</para>
</question>
<answer>
<para>A nyílt forráskódú
- <application><ulink
- url="http://www.openoffice.org">OpenOffice.org</ulink></application>
+ <application>OpenOffice.org</application>
irodai programcsomag &os; alatt natívan is
- futtatható. <application><ulink
- url="http://www.oracle.com/us/products/applications/open-office/index.html">Oracle Open Office</ulink></application>
+ futtatható. <application>Oracle Open Office</application>
linuxos változata, amely az
<application>OpenOffice.org</application> zárt
forráskódú, továbbfejlesztett
@@ -5619,7 +5512,7 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="motif">
+ <question xml:id="motif">
<para>Honnan lehet a <application>&motif;</application>-ot
szerezni a &os;-hez?</para>
</question>
@@ -5628,18 +5521,15 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
<para>A The Open Group kiadta a
<application>&motif;&nbsp;2.2.2</application>
változatának
- forráskódját. Ez az <filename
- role="package">x11-toolkits/open-motif</filename>
+ forráskódját. Ez az <package>x11-toolkits/open-motif</package>
csomagból vagy portból érhető el.
A telepítésével kapcsolatban olvassuk
- el a kézikönyv <ulink
- url="&url.books.handbook;/ports.html">portokról szóló részét</ulink>.
+ el a kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/ports.html">portokról szóló részét</link>.
</para>
<note>
<para>Az <application>Open&nbsp;&motif;</application>
- kizárólag csak <ulink
- url="http://www.opensource.org/">nyílt forráskódú</ulink>
+ kizárólag csak <link xlink:href="http://www.opensource.org/">nyílt forráskódú</link>
operációs rendszereken
terjeszthető.</para>
</note>
@@ -5650,13 +5540,12 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
változatai is. Ezek viszont már nem
ingyenesek, de a licencük megengedi azt, hogy
zárt forráskódú szoftverekben is
- felhasználhassuk. Az <link
- linkend="apps2go">Apps2go</link>nál
+ felhasználhassuk. Az <link linkend="apps2go">Apps2go</link>nál
érdeklődjünk a &os;-re elérhető
legolcsóbb
<application>&motif;&nbsp;2.1.20</application> ELF (&i386;)
típusú terjesztésekkel kapcsolatban.
- <anchor id="apps2go"/></para>
+ <anchor xml:id="apps2go"/></para>
<para>Kétfajta terjesztés létezik, a
<quote>fejlesztői változat</quote> és a
@@ -5703,8 +5592,7 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
<varlistentry>
<term>További információk</term>
<listitem>
- <para><ulink
- url="http://www.apps2go.com/">Az Apps2go honlapja</ulink></para>
+ <para><link xlink:href="http://www.apps2go.com/">Az Apps2go honlapja</link></para>
</listitem>
</varlistentry>
@@ -5731,7 +5619,7 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="cde">
+ <question xml:id="cde">
<para>Honnan lehet &os;-re <application>CDE</application>-t
szerezni?</para>
</question>
@@ -5742,50 +5630,44 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
&os;-hez, de manapság már nem foglalkoznak
ezzel.</para>
- <para>A <ulink
- url="http://www.kde.org/"><application>KDE</application></ulink>
+ <para>A <link xlink:href="http://www.kde.org/"><application>KDE</application></link>
a <application>CDE</application>-hez nagyon sok tekintetben
hasonló nyílt forráskódú
X11 munkakörnyezet, de érdemes
- pillanatást vetnünk az <ulink
- url="http://www.xfce.org"><application>xfce</application></ulink>-re
+ pillanatást vetnünk az <link xlink:href="http://www.xfce.org"><application>xfce</application></link>-re
is. A <application>KDE</application> és az
<application>xfce</application> egyaránt
- megtalalálható a <ulink
- url="&url.base;/ports/index.html">portok között</ulink>.
+ megtalalálható a <link xlink:href="&url.base;/ports/index.html">portok között</link>.
</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="database-systems">
+ <question xml:id="database-systems">
<para>Használhatóak adatbázisrendszerek
&os; alatt?</para>
</question>
<answer>
<para>Igen! A &os; hivatalos honlapján
- megtaláljuk ezeket a <ulink
- url="&url.base;/commercial/software_bycat.html#CATEGORY_DATABASE">
- kereskedelmi gyártók</ulink>
+ megtaláljuk ezeket a <link xlink:href="&url.base;/commercial/software_bycat.html#CATEGORY_DATABASE">
+ kereskedelmi gyártók</link>
között.</para>
<para>Érdemes még megnéznünk a
- Portgyűjteményeben a <ulink
- url="&url.base;/ports/databases.html">adatbázisokat</ulink>
+ Portgyűjteményeben a <link xlink:href="&url.base;/ports/databases.html">adatbázisokat</link>
tartalmazó szekciót.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="oracle-support">
+ <question xml:id="oracle-support">
<para>Az <application>&oracle;</application> fut &os;
alatt?</para>
</question>
<answer>
- <para>Igen. A <ulink
- url="http://www.shadowcom.net/freebsd-oracle9i/"></ulink>
+ <para>Igen. A <uri xlink:href="http://www.shadowcom.net/freebsd-oracle9i/">http://www.shadowcom.net/freebsd-oracle9i/</uri>
oldalon találunk arról
információt, hogyan telepíthetjük
&os;-re az <application>&oracle;</application> &linux;
@@ -5795,19 +5677,18 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
</qandaset>
</chapter>
- <chapter id="applications" lang="hu">
+ <chapter xml:id="applications" xml:lang="hu">
<title>Felhasználói alkalmazások</title>
<qandaset>
<qandaentry>
- <question id="user-apps">
+ <question xml:id="user-apps">
<para>Hol vannak a felhasználói
programok?</para>
</question>
<answer>
- <para>Nézzünk szét a <ulink
- url="&url.base;/ports/index.html">portok között</ulink>
+ <para>Nézzünk szét a <link xlink:href="&url.base;/ports/index.html">portok között</link>
és láthatjuk, hogy milyen szoftvereket
portoltak eddig &os;-re. A listában pillanatnyilag
&os.numports; port található és naponta
@@ -5824,7 +5705,7 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
elkészítésekor készül egy
pillanatfelvétel a portokat tartalmazó
könyvtárról és bekerül a
- <filename class="directory">ports/</filename>
+ <filename>ports/</filename>
könyvtárba.</para>
<para>Ezenkívül még <quote>csomagok</quote>
@@ -5849,8 +5730,7 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
meghívjuk meg a &man.pkg.add.1; parancsot. A
csomagokat leginkább <filename>.tbz</filename>
kiterjesztésükről lehet megismerni,
- valamint a telepítő CD-ken a <filename
- class="directory">packages/All</filename>
+ valamint a telepítő CD-ken a <filename>packages/All</filename>
könyvtárban találhatóak. Az
interneten keresztül is le tudjuk tölteni ezek
közül a &os; különböző
@@ -5863,9 +5743,8 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
<term>6.<replaceable>X</replaceable>-RELEASE/6-STABLE
esetén:</term>
<listitem>
- <para><ulink
- url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6-stable/">
- ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6-stable/</ulink></para>
+ <para><link xlink:href="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6-stable/">
+ ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6-stable/</link></para>
</listitem>
</varlistentry>
@@ -5873,9 +5752,8 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
<term>7.<replaceable>X</replaceable>-RELEASE/7-STABLE
esetén:</term>
<listitem>
- <para><ulink
- url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-7-stable/">
- ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-7-stable</ulink></para>
+ <para><link xlink:href="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-7-stable/">
+ ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-7-stable</link></para>
</listitem>
</varlistentry>
@@ -5883,18 +5761,16 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
<term>8.<replaceable>X</replaceable>-RELEASE/8-STABLE
esetén:</term>
<listitem>
- <para><ulink
- url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-8-stable/">
- ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-8-stable</ulink></para>
+ <para><link xlink:href="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-8-stable/">
+ ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-8-stable</link></para>
</listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
<term>9-CURRENT esetén:</term>
<listitem>
- <para><ulink
- url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-9-current/">
- ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-9-current</ulink></para>
+ <para><link xlink:href="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-9-current/">
+ ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-9-current</link></para>
</listitem>
</varlistentry>
</variablelist>
@@ -5903,44 +5779,40 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
csomagként, mivel folyamatosan készülnek az
újabbak. Ezért mindig érdemes bizonyos
időközönként ellenőrizni a
- központi <ulink
- url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/">ftp.FreeBSD.org</ulink>
+ központi <link xlink:href="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/">ftp.FreeBSD.org</link>
oldalon található csomagokat.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="configure-inn">
+ <question xml:id="configure-inn">
<para>Hogyan tudjuk beállítani az INN (Internet
News) szolgáltatást a
gépünkön?</para>
</question>
<answer>
- <para>Telepítsük az <filename
- role="package">news/inn</filename> csomagot vagy portot
+ <para>Telepítsük az <package>news/inn</package> csomagot vagy portot
és utána kiindulásképpen
- nézzük meg <ulink
- url="http://www.eyrie.org/~eagle/faqs/INN.html">az INN
- GYIK-ot</ulink>.</para>
+ nézzük meg <link xlink:href="http://www.eyrie.org/~eagle/faqs/INN.html">az INN
+ GYIK-ot</link>.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="java">
+ <question xml:id="java">
<para>A &os; rendelkezik &java;
támogatással?</para>
</question>
<answer>
- <para>Igen. Látogassunk el a <ulink
- url="&url.base;/java/index.html">http://www.FreeBSD.org/java/</ulink>
+ <para>Igen. Látogassunk el a <link xlink:href="&url.base;/java/index.html">http://www.FreeBSD.org/java/</link>
oldalra.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ports-4x">
+ <question xml:id="ports-4x">
<para>Miért nem fordul egy port a
6.<replaceable>X</replaceable>-STABLE,
7.<replaceable>X</replaceable>-STABLE vagy
@@ -5956,8 +5828,7 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
frissítenünk kell a
Portgyűjteményünket. Ennek
részleteiről a Porterek
- kézikönyvében, a <ulink
- url="&url.books.porters-handbook.en;/keeping-up.html">Keeping Up</ulink>
+ kézikönyvében, a <link xlink:href="&url.books.porters-handbook.en;/keeping-up.html">Keeping Up</link>
című részben olvashatunk (angolul). Ha
viszont rendszerünkben minden a lehető
legfrissebb, akkor előfordulhat, hogy valaki olyan
@@ -5974,8 +5845,8 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="make-index">
- <para>A <command>make <maketarget>index</maketarget></command>
+ <question xml:id="make-index">
+ <para>A <command>make index</command>
paranccsal nem sikerült létrehozni az
<filename>INDEX</filename> állomyánt. Mi a
gond?</para>
@@ -5993,7 +5864,7 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
<para>Ha viszont egy friss verzióval rendelkezünk,
akkor elképzelhető, hogy egy másik
hibával kerültünk szembe. A
- <command>make <maketarget>index</maketarget></command>
+ <command>make index</command>
parancsnak van egy olyan hibája, amely miatt nem
képes a Portgyűjtemény hiányos
példányával dolgozni.
@@ -6007,7 +5878,7 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
és emiatt az <filename>aze/maze</filename> portnak
és függőségeinek is rajta kell
lennie a lemezünkön. Minden más esetben a
- <command>make <maketarget>index</maketarget></command> nem
+ <command>make index</command> nem
tud összegyűjteni elegendő
információt ahhoz, hogy létre tudja
hozni a függőségi gráfot.</para>
@@ -6037,8 +5908,8 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
azért nem jön létre, mert a
<filename>make.conf</filename> állományban
megadtunk valamilyen
- <makevar>WITH_<replaceable>*</replaceable></makevar> vagy
- <makevar>WITHOUT_<replaceable>*</replaceable></makevar>
+ <varname>WITH_<replaceable>*</replaceable></varname> vagy
+ <varname>WITHOUT_<replaceable>*</replaceable></varname>
változót. Ha úgy érezzük,
hogy ez okozhatja a problémát, akkor
próbáljuk meg először ezen
@@ -6051,7 +5922,7 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="cvsup-in-base">
+ <question xml:id="cvsup-in-base">
<para>A <application>CVSup</application> miért nincs a
&os; forrásai között?</para>
</question>
@@ -6100,13 +5971,12 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
nagyon gyors!) ahhoz, hogy a forrásainkat frissen
tartsuk. A 6.2 előtt kiadott rendszerek
esetében ezt portból vagy csomagból is
- felrakhatjuk (lásd <filename
- role="package">net/csup</filename>).</para>
+ felrakhatjuk (lásd <package>net/csup</package>).</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ports-update">
+ <question xml:id="ports-update">
<para>A forrásokon kívül a
telepített portokat is lehet valahogy
frissíteni?</para>
@@ -6121,15 +5991,14 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
telepítésével pedig a portok
kezelését tudjuk tovább
egyszerűsíteni, amiről a &os;
- kézikönyv <ulink
- url="&url.books.handbook;/ports-using.html">A portok frissítése</ulink>
+ kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/ports-using.html">A portok frissítése</link>
című szakaszában olvashatunk
bővebben.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ports-major-upgrade">
+ <question xml:id="ports-major-upgrade">
<para>Minden nagyobb
verziófrissítésnél újra
kell fordítani az összes telepített portot
@@ -6156,14 +6025,13 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
működnek rendesen.</para>
<para>Ezzel kapcsolatban olvassuk el a &os;
- kézikönyvének <ulink
- url="&url.books.handbook;/updating-upgrading-freebsdupdate.html#FREEBSDUPDATE-UPGRADE">frissítéről
- szóló szakaszát</ulink>.</para>
+ kézikönyvének <link xlink:href="&url.books.handbook;/updating-upgrading-freebsdupdate.html#FREEBSDUPDATE-UPGRADE">frissítéről
+ szóló szakaszát</link>.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ports-minor-upgrade">
+ <question xml:id="ports-minor-upgrade">
<para>Minden kisebb
verziófrissítésnél újra
kell fordítani az összes telepített portot
@@ -6185,7 +6053,7 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="minimal-sh">
+ <question xml:id="minimal-sh">
<para>A <command>/bin/sh</command> miért ilyen
egyszerű? A &os;-ben miért nincs
<command>bash</command> vagy valamilyen más rendes
@@ -6231,14 +6099,14 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
<command>zsh</command> parancsértelmezőket.
(Ezek konkrét memóriahasználatát
össze is tudjuk vetni, ha a <command>ps
- <option>-u</option></command> parancs kimenetének
+ -u</command> parancs kimenetének
<quote>VSZ</quote> és <quote>RSS</quote> oszlopait
megnézzük.)</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="netscape-slow-startup">
+ <question xml:id="netscape-slow-startup">
<para>A <application>&netscape;</application> és az
<application>Opera</application> indítása
miért tart olyan sokáig?</para>
@@ -6259,7 +6127,7 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ports-base-update">
+ <question xml:id="ports-base-update">
<para>Ha a <application>CVSup</application>
használatával frissítjük a
Portgyűjteményt, akkor sok port nem fordul le
@@ -6276,14 +6144,13 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
<application>CVSup</application> algyűjteményt,
akkor a <literal>ports-base</literal>
algyűjteményt is <emphasis>mindig</emphasis>
- frissítenünk kell! Ennek okairól <ulink
- url="&url.books.handbook;/cvsup.html#CVSUP-COLLEC-PBASE-WARN">a
- kézikönyvben</ulink> olvashatunk.</para>
+ frissítenünk kell! Ennek okairól <link xlink:href="&url.books.handbook;/cvsup.html#CVSUP-COLLEC-PBASE-WARN">a
+ kézikönyvben</link> olvashatunk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="midi-sound-files">
+ <question xml:id="midi-sound-files">
<para>Hogyan lehet MIDI állományokból
audio CD-t készíteni?</para>
</question>
@@ -6292,11 +6159,9 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
<para>Ha MIDI állományokból akarunk audio
CD-t készíteni, akkor először
telepítsük fel a
- Portgyűjteményből a <filename
- role="package">audio/timidity++</filename> portot, majd
+ Portgyűjteményből a <package>audio/timidity++</package> portot, majd
kézzel tegyük hozzá Eric A. Welsh GUS
- patch-eit, melyek a <ulink
- url="http://alleg.sourceforge.net/digmid.html"></ulink>
+ patch-eit, melyek a <uri xlink:href="http://alleg.sourceforge.net/digmid.html">http://alleg.sourceforge.net/digmid.html</uri>
címről tölthetőek le. Miután a
<application>TiMidity++</application> sikeresen
felkerült a rendszerünkre, a MIDI
@@ -6304,46 +6169,42 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
tudjuk átkonvertálni WAV
állományokra:</para>
- <screen>&prompt.user; <userinput>timidity -Ow -s 44100 -o <replaceable>/tmp/juke/01.wav</replaceable> <replaceable>01.mid</replaceable></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.user; <userinput>timidity -Ow -s 44100 -o /tmp/juke/01.wav 01.mid</userinput></screen>
<para>A WAV állományok ezek után
tetszőleges formátumba
konvertálhatóak tovább vagy
készíthető belőlük egy audio
- CD, ahogy azt a <ulink
- url="&url.books.handbook;/creating-cds.html">&os; kézikönyvben</ulink>
+ CD, ahogy azt a <link xlink:href="&url.books.handbook;/creating-cds.html">&os; kézikönyvben</link>
is olvashatjuk.</para>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</chapter>
- <chapter id="kernelconfig" lang="hu">
+ <chapter xml:id="kernelconfig" xml:lang="hu">
<title>A rendszermag beállítása</title>
<qandaset>
<qandaentry>
- <question id="make-kernel">
+ <question xml:id="make-kernel">
<para>Nehéz testreszabni a rendszermagot?</para>
</question>
<answer>
<para>Egyáltalán nem! Ezzel kapcsolatban
- olvassuk el <ulink
- url="&url.books.handbook;/kernelconfig.html">a &os;
+ olvassuk el <link xlink:href="&url.books.handbook;/kernelconfig.html">a &os;
kézikönyv rendszermag
beállításairól
- szóló részét</ulink>.</para>
+ szóló részét</link>.</para>
<note>
<para>Az új <filename>kernel</filename>
állomány a hozzá tartozó
- modulokkal együtt a <filename
- class="directory">/boot/kernel</filename>
+ modulokkal együtt a <filename>/boot/kernel</filename>
könyvtárba települ, míg a
rendszermag korábbi változata és a
- moduljai a <filename
- class="directory">/boot/kernel.old</filename>
+ moduljai a <filename>/boot/kernel.old</filename>
könyvtárba kerül át, így
ha netalán valamit elrontottunk volna, akkor a
rendszermag korábbi változatának
@@ -6355,7 +6216,7 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="missing-hw-float">
+ <question xml:id="missing-hw-float">
<para>A rendszermag nem fordul le, mert a
<literal>_hw_float</literal> nem található.
Hogyan lehet megoldani ezt a problémát?</para>
@@ -6364,11 +6225,11 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
<answer>
<para>Ez valószínűleg azért
következett be, mert eltávolítottuk az
- <devicename>npx0</devicename> (lásd &man.npx.4;)
+ <filename>npx0</filename> (lásd &man.npx.4;)
támogatást a rendszermag
beállításai közül, mert a
rendszerünkben nincs matematikai társprocesszor.
- Az <devicename>npx0</devicename> eszköz
+ Az <filename>npx0</filename> eszköz
jelenléte azonban
<emphasis>kötelező</emphasis>. Valahol a
gépünkben lennie kell olyan eszköznek,
@@ -6377,16 +6238,16 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
hogy nem egy különálló eszköz,
ahogy régen a 386-osoknál volt. A
rendszermagban szerepelnie <emphasis>kell</emphasis> az
- <devicename>npx0</devicename> eszköznek. Ha
+ <filename>npx0</filename> eszköznek. Ha
netalán még sikerülne is
- <devicename>npx0</devicename> támogatás
+ <filename>npx0</filename> támogatás
nélkül fordítanunk egy rendszermagot,
akkor sem tud elindulni.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="why-kernel-big">
+ <question xml:id="why-kernel-big">
<para>Miért ilyen nagy a rendszermag mérete
(közel 10&nbsp;MB)?</para>
</question>
@@ -6442,7 +6303,7 @@ kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="multiport-serial-interrupts">
+ <question xml:id="multiport-serial-interrupts">
<para>Miért ütköznek a
megszakítások, amikor többportos soros
vonali kártyákat akarunk
@@ -6479,7 +6340,7 @@ device sio5 at isa? port 0x2b8 tty flags 0x501 vector siointr</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="generic-kernel-build-failure">
+ <question xml:id="generic-kernel-build-failure">
<para>Miért nem lehet lefordítani a
rendszermagot, még a <filename>GENERIC</filename>
beállításaival sem?</para>
@@ -6493,9 +6354,9 @@ device sio5 at isa? port 0x2b8 tty flags 0x501 vector siointr</programlisting>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>Nem a
- <command>make <maketarget>buildkernel</maketarget></command>
+ <command>make buildkernel</command>
és
- <command>make <maketarget>installkernel</maketarget></command>
+ <command>make installkernel</command>
parancsokat használtuk és
valószínűleg a forrásaink sem
egyeznek meg a jelenleg futó rendszerével
@@ -6512,16 +6373,16 @@ device sio5 at isa? port 0x2b8 tty flags 0x501 vector siointr</programlisting>
<listitem>
<para>A
- <command>make <maketarget>buildkernel</maketarget></command>
+ <command>make buildkernel</command>
és
- <command>make <maketarget>installkernel</maketarget></command>
+ <command>make installkernel</command>
parancsokat használtuk, de előtte nem futott
le rendesen a
- <command>make <maketarget>buildworld</maketarget></command>
+ <command>make buildworld</command>
parancs. A
- <command>make <maketarget>buildkernel</maketarget></command>
+ <command>make buildkernel</command>
parancs ugyanis erősen támaszkodik a
- <command>make <maketarget>buildworld</maketarget></command>
+ <command>make buildworld</command>
által végzett munkára.</para>
</listitem>
@@ -6534,8 +6395,7 @@ device sio5 at isa? port 0x2b8 tty flags 0x501 vector siointr</programlisting>
valamiért nem működtek rendesen.
Kizárólag a kiadások esetén
tudjuk szavatolni a hibátlan
- fordítást, noha a <link
- linkend="stable">&os;-STABLE</link>
+ fordítást, noha a <link linkend="stable">&os;-STABLE</link>
verzióból készült
változatok is többnyire megfelelőek.
Próbáljuk meg újra letölteni a
@@ -6551,7 +6411,7 @@ device sio5 at isa? port 0x2b8 tty flags 0x501 vector siointr</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="scheduler-in-use">
+ <question xml:id="scheduler-in-use">
<para>Honnan tudhatjuk meg milyen ütemezővel
dolgozik a rendszerünk?</para>
</question>
@@ -6587,7 +6447,7 @@ kern.sched.name: 4BSD</screen>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="scheduler-kern-quantum">
+ <question xml:id="scheduler-kern-quantum">
<para>Mi az a <varname>kern.sched.quantum</varname>?</para>
</question>
@@ -6607,13 +6467,13 @@ kern.sched.name: 4BSD</screen>
</qandaset>
</chapter>
- <chapter id="disks" lang="hu">
+ <chapter xml:id="disks" xml:lang="hu">
<title>Lemezek, állományrendszerek és
rendszertöltők</title>
<qandaset>
<qandaentry>
- <question id="adding-disks">
+ <question xml:id="adding-disks">
<para>Hogyan adjunk lemezeket a &os;
rendszerünkhöz?</para>
</question>
@@ -6621,14 +6481,13 @@ kern.sched.name: 4BSD</screen>
<answer>
<para>Ezzel kapcsolatban olvassuk el a lemezek
hozzáadásáról
- szóló részt a <ulink
- url="&url.books.handbook;/disks-adding.html">&os; kézikönyvben</ulink>.
+ szóló részt a <link xlink:href="&url.books.handbook;/disks-adding.html">&os; kézikönyvben</link>.
</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="new-huge-disk">
+ <question xml:id="new-huge-disk">
<para>Hogyan lehet átteni a rendszert egy nagyobb
lemezre?</para>
</question>
@@ -6669,8 +6528,7 @@ kern.sched.name: 4BSD</screen>
átmásolására. Sajnos nem lehet
csak úgy vakon átmásolni ezeket egyik
lemezről a másikra. Ilyenkor ugyanis bizonyos
- dolgok (például a <filename
- class="directory">/dev</filename> könyvtárban
+ dolgok (például a <filename>/dev</filename> könyvtárban
található eszközleírók, az
állományjelzők és a linkek stb.)
hajlamosak elromlani. Ezért ehhez olyan
@@ -6721,25 +6579,23 @@ kern.sched.name: 4BSD</screen>
</step>
</procedure>
- <para>Például, ha a <filename
- class="directory"><replaceable>/mnt</replaceable></filename>
+ <para>Például, ha a <filename>/mnt</filename>
könyvtárba csatlakoztatott
- <devicename>/dev/<replaceable>ad1s1a</replaceable></devicename>
+ <filename>/dev/ad1s1a</filename>
eszközről akarjuk átvinni a jelenlegi
gyökérpartíciónkat, akkor ezeket a
parancsokat kell kiadnunk:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>newfs /dev/<replaceable>ad1s1a</replaceable></userinput>
-&prompt.root; <userinput>mount /dev/<replaceable>ad1s1a</replaceable> <replaceable>/mnt</replaceable></userinput>
-&prompt.root; <userinput>cd <replaceable>/mnt</replaceable></userinput>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>newfs /dev/ad1s1a</userinput>
+&prompt.root; <userinput>mount /dev/ad1s1a /mnt</userinput>
+&prompt.root; <userinput>cd /mnt</userinput>
&prompt.root; <userinput>dump 0af - / | restore rf -</userinput></screen>
<para>További munkát igényel, ha a
<command>dump</command> parancs
segítségével a
partícióinkat is át akarjuk szervezni.
- Például a <filename
- class="directory">/var</filename> partíciót
+ Például a <filename>/var</filename> partíciót
úgy tudjuk beleolvasztani a tövébe, ha
létrehozunk egy olyan partíciót, amely
mind a kettő számára elegendő nagy,
@@ -6750,15 +6606,15 @@ kern.sched.name: 4BSD</screen>
mozgatás során létrejött egyik
üres könyvtárba:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>newfs /dev/<replaceable>ad1s1a</replaceable></userinput>
-&prompt.root; <userinput>mount /dev/<replaceable>ad1s1a</replaceable> <replaceable>/mnt</replaceable></userinput>
-&prompt.root; <userinput>cd <replaceable>/mnt</replaceable></userinput>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>newfs /dev/ad1s1a</userinput>
+&prompt.root; <userinput>mount /dev/ad1s1a /mnt</userinput>
+&prompt.root; <userinput>cd /mnt</userinput>
&prompt.root; <userinput>dump 0af - / | restore rf -</userinput>
&prompt.root; <userinput>cd var</userinput>
&prompt.root; <userinput>dump 0af - /var | restore rf -</userinput></screen>
<para>Egy könyvtárat, például
- <filename class="directory">/var</filename> tartalmát
+ <filename>/var</filename> tartalmát
pedig úgy tudunk leválasztani a
tövéről, vagyis átrakni egy
korábban nem létező
@@ -6770,12 +6626,12 @@ kern.sched.name: 4BSD</screen>
és mindkettőre átmozgatjuk a régi
partíció teljes tartalmát:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>newfs /dev/<replaceable>ad1s1a</replaceable></userinput>
-&prompt.root; <userinput>newfs /dev/<replaceable>ad1s1d</replaceable></userinput>
-&prompt.root; <userinput>mount /dev/<replaceable>ad1s1a</replaceable> <replaceable>/mnt</replaceable></userinput>
-&prompt.root; <userinput>mkdir <replaceable>/mnt</replaceable>/var</userinput>
-&prompt.root; <userinput>mount /dev/<replaceable>ad1s1d</replaceable> <replaceable>/mnt</replaceable>/var</userinput>
-&prompt.root; <userinput>cd <replaceable>/mnt</replaceable></userinput>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>newfs /dev/ad1s1a</userinput>
+&prompt.root; <userinput>newfs /dev/ad1s1d</userinput>
+&prompt.root; <userinput>mount /dev/ad1s1a /mnt</userinput>
+&prompt.root; <userinput>mkdir /mnt/var</userinput>
+&prompt.root; <userinput>mount /dev/ad1s1d /mnt/var</userinput>
+&prompt.root; <userinput>cd /mnt</userinput>
&prompt.root; <userinput>dump 0af - / | restore rf -</userinput></screen>
<para>A felhasználói adatok esetén a
@@ -6789,14 +6645,14 @@ kern.sched.name: 4BSD</screen>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="dangerously-dedicated">
+ <question xml:id="dangerously-dedicated">
<para>A <quote>Veszélyesen dedikált</quote>
(<quote>Dangerously Dedicated</quote>) lemezek
veszélyesek a felhasználóra?</para>
</question>
<answer>
- <para><anchor id="dedicate"/>A telepítés
+ <para><anchor xml:id="dedicate"/>A telepítés
során két különböző
módon tudjuk partícionálni a
lemezeinket. Alapértelmezés szerint a
@@ -6939,7 +6795,7 @@ kern.sched.name: 4BSD</screen>
során egy teljesen üres lemezt látunk.
Ezt például így lehet megtenni:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>dd if=/dev/zero of=/dev/<replaceable>rda0</replaceable> count=15</userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>dd if=/dev/zero of=/dev/rda0 count=15</userinput></screen>
<para>A másik módszer egy hivatalosan nem
dokumentált DOS-os <quote>lehetőség</quote>
@@ -6954,7 +6810,7 @@ kern.sched.name: 4BSD</screen>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="safe-softupdates">
+ <question xml:id="safe-softupdates">
<para>Milyen partíciókon lehet Soft Updatest
használni? A Soft Updates
állítólag nem működik
@@ -7034,7 +6890,7 @@ kern.sched.name: 4BSD</screen>
ritkán változnak fontos
információk. A
<filename>/boot/kernel/kernel</filename> és az
- <filename class="directory">/etc</filename> egyedül a
+ <filename>/etc</filename> egyedül a
rendszer karbantartása során frissül,
vagy például amikor a
felhasználók jelszót
@@ -7054,21 +6910,19 @@ kern.sched.name: 4BSD</screen>
hagyományosan az egyik legkisebb
partíció. Ha viszont az ideiglenes
állományok tárolására
- szánt <filename class="directory">/tmp</filename>
+ szánt <filename>/tmp</filename>
könyvtárat is ezen belülre tesszük
és gyakran használjuk, akkor ebből
időszakosan tárhelyproblémáink
adódhatnak. Könnyen megoldhatjuk azonban ezt a
- problémát, ha a <filename
- class="directory">/tmp</filename> könyvtárhoz
- létrehoznunk egy szimbolikus linket a <filename
- class="directory">/var/tmp</filename>
+ problémát, ha a <filename>/tmp</filename> könyvtárhoz
+ létrehoznunk egy szimbolikus linket a <filename>/var/tmp</filename>
könyvtárra.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="inappropriate-ccd">
+ <question xml:id="inappropriate-ccd">
<para>Mi történt a &man.ccd.4;
eszközzel?</para>
</question>
@@ -7097,7 +6951,7 @@ ccdconfig: ioctl (CCDIOCSET): /dev/<replaceable>ccd0c</replaceable>: Inappropria
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ccd-disklabel">
+ <question xml:id="ccd-disklabel">
<para>Miért nem lehet a &man.ccd.4; eszköz
lemezcímkéjét szerkeszteni?</para>
</question>
@@ -7105,9 +6959,9 @@ ccdconfig: ioctl (CCDIOCSET): /dev/<replaceable>ccd0c</replaceable>: Inappropria
<answer>
<para>A hibajelenség:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>disklabel <replaceable>ccd0</replaceable></userinput>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>disklabel ccd0</userinput>
(itt valami gondot ír ki, ezért megpróbáljuk szerkeszteni a címkét)
-&prompt.root; <userinput>disklabel -e <replaceable>ccd0</replaceable></userinput>
+&prompt.root; <userinput>disklabel -e ccd0</userinput>
(edit, save, quit)
disklabel: ioctl DIOCWDINFO: No disk label on disk;
use "disklabel -r" to install initial label</screen>
@@ -7119,15 +6973,15 @@ use "disklabel -r" to install initial label</screen>
explicit módon visszaírjuk, valahogy
így:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>disklabel <replaceable>ccd0</replaceable> &gt; <replaceable>/tmp/lemezcimke.tmp</replaceable></userinput>
-&prompt.root; <userinput>disklabel -Rr <replaceable>ccd0</replaceable> <replaceable>/tmp/lemezcimke.tmp</replaceable></userinput>
-&prompt.root; <userinput>disklabel -e <replaceable>ccd0</replaceable></userinput>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>disklabel ccd0 &gt; /tmp/lemezcimke.tmp</userinput>
+&prompt.root; <userinput>disklabel -Rr ccd0 /tmp/lemezcimke.tmp</userinput>
+&prompt.root; <userinput>disklabel -e ccd0</userinput>
(most már működni fog)</screen>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="mount-foreign-fs">
+ <question xml:id="mount-foreign-fs">
<para>Lehet más operációs rendszerek
állományrendszerét is csatlakoztatni &os;
alatt?</para>
@@ -7173,11 +7027,9 @@ use "disklabel -r" to install initial label</screen>
&man.mount.ntfs.8; man oldalán találunk
részletesebb információkat. Az
írhatóság
- használatához az <ulink
- url="http://www.tuxera.com/community/"><application>ntfs-3g</application></ulink>
+ használatához az <link xlink:href="http://www.tuxera.com/community/"><application>ntfs-3g</application></link>
portolt változatát javasoljuk
- (lásd <filename
- role="package">sysutils/fusefs-ntfs</filename>).
+ (lásd <package>sysutils/fusefs-ntfs</package>).
</para>
</listitem>
</varlistentry>
@@ -7227,15 +7079,14 @@ use "disklabel -r" to install initial label</screen>
&man.mount.nwfs.8;), és Microsoft-féle SMB
állományrendszereket (lásd
&man.mount.smbfs.8;). Más egyéb
- FUSE-alapú állományrendszer (<filename
- role="package">sysutils/fusefs-kmod</filename>)
+ FUSE-alapú állományrendszer (<package>sysutils/fusefs-kmod</package>)
támogatását is megtalálhatjuk a
portok között.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="mount-dos">
+ <question xml:id="mount-dos">
<para>Hogyan lehet másodlagos (logikai) DOS
partíciókat csatlakoztatni?</para>
</question>
@@ -7247,8 +7098,7 @@ use "disklabel -r" to install initial label</screen>
egy <quote>E</quote> betűjelű logikai
partíciónk a második
SCSI-meghajtónkon, akkor lennie kell egy
- <quote>ötödik slice-nak</quote> a <filename
- class="directory">/dev</filename> könyvtárban,
+ <quote>ötödik slice-nak</quote> a <filename>/dev</filename> könyvtárban,
amelyet majd csatlakoztatni tudunk:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>mount -t msdosfs /dev/da1s5 /dos/e</userinput></screen>
@@ -7257,7 +7107,7 @@ use "disklabel -r" to install initial label</screen>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="crypto-filesystem">
+ <question xml:id="crypto-filesystem">
<para>Használható titkosított
állományrendszer &os; alatt?</para>
</question>
@@ -7266,14 +7116,13 @@ use "disklabel -r" to install initial label</screen>
<para>Igen. Erre a célra a &man.gbde.8; és a
&man.geli.8; is tökéletesen alkalmas. A
részleteket lásd a &os; kézikönyv
- <ulink
- url="&url.books.handbook;/disks-encrypting.html">A lemezpartíciók titkosítása</ulink>
+ <link xlink:href="&url.books.handbook;/disks-encrypting.html">A lemezpartíciók titkosítása</link>
című fejezetében.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="nt-bootloader">
+ <question xml:id="nt-bootloader">
<para>A &windowsnt; rendszertöltőjével is el
lehet indítani a &os;-t?</para>
</question>
@@ -7353,7 +7202,7 @@ C:\="DOS"</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="lilo-bootloader">
+ <question xml:id="lilo-bootloader">
<para>A LILO-ból hogyan lehet &os;-t és Linuxot
is indítani?</para>
</question>
@@ -7379,11 +7228,11 @@ C:\="DOS"</programlisting>
<para>(A fentiekben feltételeztük, hogy a &os;-t
tartalmazó slice a &linux; számára
- <devicename>/dev/hda2</devicename> néven
+ <filename>/dev/hda2</filename> néven
érhető el. Ez természetesen a
saját konfigurációnkhoz kell szabni.)
Ezután egyszerűen csak futtassuk le a
- <command>lilo</command> parancsot <username>root</username>
+ <command>lilo</command> parancsot <systemitem class="username">root</systemitem>
felhasználóként és már
készen is vagyunk.</para>
@@ -7416,15 +7265,14 @@ C:\="DOS"</programlisting>
<para>A &os; és &linux; együttes
használatáról további
- részleteket a <ulink
- url="http://tldp.org/HOWTO/Linux+FreeBSD.html">&linux;+&os; mini-HOWTO</ulink>
+ részleteket a <link xlink:href="http://tldp.org/HOWTO/Linux+FreeBSD.html">&linux;+&os; mini-HOWTO</link>
című írásból tudhatunk
meg.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="grub-loader">
+ <question xml:id="grub-loader">
<para>Hogyan lehet a GRUB használatával &os;-t
és Linuxot is indítani?</para>
</question>
@@ -7459,7 +7307,7 @@ C:\="DOS"</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="booteasy-loader">
+ <question xml:id="booteasy-loader">
<para>Hogyan lehet a <application>BootEasy</application>
használatával elindítani a &os;-t
és a Linuxot?</para>
@@ -7485,7 +7333,7 @@ C:\="DOS"</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="changing-bootprompt">
+ <question xml:id="changing-bootprompt">
<para>A rendszerindításkor látható
<literal>???</literal> hogyan írható át
valami értelmesre?</para>
@@ -7494,15 +7342,14 @@ C:\="DOS"</programlisting>
<answer>
<para>Ez az szabványos boot managerrel csak úgy
lehet megoldani, ha újratelepítjük. A
- portok között viszont a <filename
- class="directory">sysutils</filename>
+ portok között viszont a <filename>sysutils</filename>
kategóriában rengeteg olyan más boot
managert találhatunk, amely tud ilyet is.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="removable-drives">
+ <question xml:id="removable-drives">
<para>Cserélhető lemezes meghajtókat hogyan
lehet használni?</para>
</question>
@@ -7517,8 +7364,7 @@ C:\="DOS"</programlisting>
vagy akármit, minden esetben szinte ugyanaz a
teendő.</para>
- <para>(Ez a válasz leginkább Mark Mayo <ulink
- url="http://www.vmunix.com/mark/FreeBSD/ZIP-FAQ.html">ZIP GYIK</ulink>
+ <para>(Ez a válasz leginkább Mark Mayo <link xlink:href="http://www.vmunix.com/mark/FreeBSD/ZIP-FAQ.html">ZIP GYIK</link>
című írásán
alapszik.)</para>
@@ -7543,7 +7389,7 @@ C:\="DOS"</programlisting>
rajtuk.</para>
<para>A következő példákban egy
- <devicename>da2</devicename> eszközként, vagyis
+ <filename>da2</filename> eszközként, vagyis
egy harmadik SCSI-lemezként megjelenő
ZIP-meghajtót fogunk használni.</para>
@@ -7603,7 +7449,7 @@ C:\="DOS"</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="mount-cd-superblock">
+ <question xml:id="mount-cd-superblock">
<para>Miért ad a rendszer <errorname>Incorrect super
block</errorname> hibát CD-k
csatlakoztatásánál?</para>
@@ -7612,17 +7458,15 @@ C:\="DOS"</programlisting>
<answer>
<para>Fel kell világosítanunk a &man.mount.8;
parancsot a csatlakoztatandó eszköz
- típusáról. Erről a <ulink
- url="&url.books.handbook;/creating-cds.html">kézikönyv lézeres tárolóeszközökről szóló részében</ulink>
+ típusáról. Erről a <link xlink:href="&url.books.handbook;/creating-cds.html">kézikönyv lézeres tárolóeszközökről szóló részében</link>
olvashatunk, innen is különösen a
- <ulink
- url="&url.books.handbook;/creating-cds.html#MOUNTING-CD">Adat CD-k használata</ulink>
+ <link xlink:href="&url.books.handbook;/creating-cds.html#MOUNTING-CD">Adat CD-k használata</link>
című szakaszt ajánljuk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="cdrom-not-configured">
+ <question xml:id="cdrom-not-configured">
<para>Miért ad a rendszer <errorname>Device not
configured</errorname> hibaüzenetet CD-k
csatlakoztatásakor?</para>
@@ -7632,15 +7476,14 @@ C:\="DOS"</programlisting>
<para>Ez általában arra utal, hogy nincs CD a
meghajtóban, vagy a meghajtó nem
érhető el a buszon. Ezzel kapcsolatban a
- kézikönyv <ulink
- url="&url.books.handbook;/creating-cds.html#MOUNTING-CD">Adat CD-k használata</ulink>
+ kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/creating-cds.html#MOUNTING-CD">Adat CD-k használata</link>
című szakaszát javasoljuk
elolvasásra.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="cdrom-unicode-filenames">
+ <question xml:id="cdrom-unicode-filenames">
<para>Miért jelenik meg az összes nemzeti karakter
helyén <quote>?</quote>, amikor &os; alatt
csatlakoztatunk egy CD-t?</para>
@@ -7652,17 +7495,15 @@ C:\="DOS"</programlisting>
használatával tárolják az
állományok és könyvtárak
adatait. Erre vonatkozóan a kézikönyvben
- a <ulink
- url="&url.books.handbook;/creating-cds.html">Lézeres tárolóeszközök (CD-k) létrehozása és használata</ulink>
+ a <link xlink:href="&url.books.handbook;/creating-cds.html">Lézeres tárolóeszközök (CD-k) létrehozása és használata</link>
című rész elolvasását
- javasoljuk, különös tekintettel az <ulink
- url="&url.books.handbook;/creating-cds.html#MOUNTING-CD">Adat CD-k használata</ulink>
+ javasoljuk, különös tekintettel az <link xlink:href="&url.books.handbook;/creating-cds.html#MOUNTING-CD">Adat CD-k használata</link>
című szakaszra.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="burncd-isofs">
+ <question xml:id="burncd-isofs">
<para>A &os; alatt készített CD-ket nem lehet
más operációs rendszerekkel olvasni.
Miért nem?</para>
@@ -7673,17 +7514,15 @@ C:\="DOS"</programlisting>
ISO&nbsp;9660 állományrendszert vettük
fel rá, hanem közvetlenül maguk az
állományokat. Olvassuk el a
- kézikönyvben a <ulink
- url="&url.books.handbook;/creating-cds.html">Lézeres tárolóeszközök (CD-k) létrehozása és használata</ulink>
+ kézikönyvben a <link xlink:href="&url.books.handbook;/creating-cds.html">Lézeres tárolóeszközök (CD-k) létrehozása és használata</link>
című fejezetet, de különösen a
- <ulink
- url="&url.books.handbook;/creating-cds.html#RAWDATA-CD">Nyers adat CD-k írása</ulink>
+ <link xlink:href="&url.books.handbook;/creating-cds.html#RAWDATA-CD">Nyers adat CD-k írása</link>
című részt.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="copy-cd">
+ <question xml:id="copy-cd">
<para>Hogyan lehet lementeni egy adat CD tartalmát a
merevlemezre?</para>
</question>
@@ -7691,19 +7530,17 @@ C:\="DOS"</programlisting>
<answer>
<para>Erről a kézikönyvben találunk
hasznos információkat, azon belül is az
- <ulink
- url="&url.books.handbook;/creating-cds.html#IMAGING-CD">Adat CD-k másolása</ulink>
+ <link xlink:href="&url.books.handbook;/creating-cds.html#IMAGING-CD">Adat CD-k másolása</link>
című szakaszban. A CD-kkel
végezhető további műveletekről
- a kézikönyv <ulink
- url="&url.books.handbook;/creating-cds.html">Lézeres tárolóeszközök (CD-k) létrehozása és használata</ulink>
+ a kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/creating-cds.html">Lézeres tárolóeszközök (CD-k) létrehozása és használata</link>
című részében találhatunk
részletes útmutatásokat.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="mount-audio-CD">
+ <question xml:id="mount-audio-CD">
<para>Miért nem lehet audio CD-ket csatlakoztatni a
<command>mount</command> paranccsal?</para>
</question>
@@ -7720,13 +7557,12 @@ C:\="DOS"</programlisting>
állományrendszer nincs, egyszerűen csak
maga az adat. Az olvasásukhoz olyan programra lesz
szükségünk, amely képes zenei
- CD-kkel dolgozni, mint például az <filename
- role="package">audio/xmcd</filename> port.</para>
+ CD-kkel dolgozni, mint például az <package>audio/xmcd</package> port.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="multi-session-CD">
+ <question xml:id="multi-session-CD">
<para>Hogyan lehet többmenetes (multisession) CD-ket
csatlakoztatni a <command>mount</command> paranccsal?</para>
</question>
@@ -7744,7 +7580,7 @@ C:\="DOS"</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="user-floppymount">
+ <question xml:id="user-floppymount">
<para>Hogyan képesek az egyszerű
felhasználók floppykat, CD-ket és
más egyéb cserélhető lemezes
@@ -7759,7 +7595,7 @@ C:\="DOS"</programlisting>
<procedure>
<step>
- <para><username>root</username>
+ <para><systemitem class="username">root</systemitem>
felhasználóként
állítsuk be a
<varname>vfs.usermount</varname> sysctl
@@ -7772,7 +7608,7 @@ C:\="DOS"</programlisting>
<step>
<para>A cserélhető eszközöket
képviselő eszközleírókra
- állítsuk be <username>root</username>
+ állítsuk be <systemitem class="username">root</systemitem>
felhasználóként a megfelelő
engedélyeket.</para>
@@ -7783,7 +7619,7 @@ C:\="DOS"</programlisting>
<screen>&prompt.root; <userinput>chmod 666 /dev/fd0</userinput></screen>
- <para>Az <groupname>operator</groupname> csoportban
+ <para>Az <systemitem class="groupname">operator</systemitem> csoportban
levő felhasználók pedig így
fognak tudni CD-ket csatlakoztatni:</para>
@@ -7799,7 +7635,7 @@ C:\="DOS"</programlisting>
maradnak meg a következő
rendszerindítás után.</para>
- <para>Ehhez <username>root</username>
+ <para>Ehhez <systemitem class="username">root</systemitem>
felhasználóként a vegyük fel a
megfelelő sorokat az
<filename>/etc/devfs.conf</filename>
@@ -7813,7 +7649,7 @@ own /dev/fd0 root:operator
perm /dev/fd0 0666</programlisting>
<para>Így engedélyezhetjük az
- <groupname>operator</groupname> csoport tagjainak a CD-k
+ <systemitem class="groupname">operator</systemitem> csoport tagjainak a CD-k
csatlakoztatását:</para>
<programlisting># Az operator csoport tagjai csatlakoztathatnak CD-ket.
@@ -7823,7 +7659,7 @@ perm /dev/acd0 0660</programlisting>
<step>
<para>Végezetül tegyük a
- <literal><varname>vfs.usermount</varname>=1</literal>
+ <literal>vfs.usermount=1</literal>
sort az <filename>/etc/sysctl.conf</filename>
állományba, így a rendszer
következő indításakor is
@@ -7833,28 +7669,28 @@ perm /dev/acd0 0660</programlisting>
<para>Most már mindegyik felhasználó
képes csatlakoztatni a
- <devicename>/dev/fd0</devicename>
+ <filename>/dev/fd0</filename>
eszközleírón keresztül
elérhető lemezt a saját
könyvtárába:</para>
- <screen>&prompt.user; <userinput>mkdir <replaceable>~/az-én-csatlakozási-pontom</replaceable></userinput>
-&prompt.user; <userinput>mount -t msdosfs /dev/fd0 <replaceable>~/az-én-csatlakozási-pontom</replaceable></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.user; <userinput>mkdir ~/az-én-csatlakozási-pontom</userinput>
+&prompt.user; <userinput>mount -t msdosfs /dev/fd0 ~/az-én-csatlakozási-pontom</userinput></screen>
- <para>A <groupname>operator</groupname> csoport tagjai is
+ <para>A <systemitem class="groupname">operator</systemitem> csoport tagjai is
képesek most már az
- <devicename>/dev/acd0c</devicename>
+ <filename>/dev/acd0c</filename>
eszközleírón keresztül
elérhető CD-ket csatlakoztatni a saját
könyvtárukba:</para>
- <screen>&prompt.user; <userinput>mkdir <replaceable>~/az-én-csatlakozási-pontom</replaceable></userinput>
-&prompt.user; <userinput>mount -t cd9660 /dev/acd0c <replaceable>~/az-én-csatlakozási-pontom</replaceable></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.user; <userinput>mkdir ~/az-én-csatlakozási-pontom</userinput>
+&prompt.user; <userinput>mount -t cd9660 /dev/acd0c ~/az-én-csatlakozási-pontom</userinput></screen>
<para>Az eszközök leválasztása is
hasonlóan egyszerű:</para>
- <screen>&prompt.user; <userinput>umount <replaceable>~/az-én-csatlakozási-pontom</replaceable></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.user; <userinput>umount ~/az-én-csatlakozási-pontom</userinput></screen>
<para>A <varname>vfs.usermount</varname>
engedélyezésével azonban
@@ -7862,8 +7698,7 @@ perm /dev/acd0 0660</programlisting>
kockázat is. Az &ms-dos; formátumú
lemezek csatlakoztatására ezért
inkább a Portgyűjteményben
- található <filename
- role="package">emulators/mtools</filename> csomagot
+ található <package>emulators/mtools</package> csomagot
javasoljuk.</para>
<note>
@@ -7876,7 +7711,7 @@ perm /dev/acd0 0660</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="du-vs-df">
+ <question xml:id="du-vs-df">
<para>A <command>du</command> és a
<command>df</command> parancsok eltérő
mennyiségű szabad helyet mutatnak. Mi okozza
@@ -7950,8 +7785,7 @@ perm /dev/acd0 0660</programlisting>
archiválását és
váltását. Ilyenkor a
hozzáférések naplózása
- gyorsan meg tudja tölteni a <filename
- class="directory">/var</filename> könyvtárat.
+ gyorsan meg tudja tölteni a <filename>/var</filename> könyvtárat.
Ekkor a rendszergazda törli az adott
állományt, de a rendszer még mindig
panaszkodik a szabad hely hiánya miatt. A webszerver
@@ -7965,23 +7799,21 @@ perm /dev/acd0 0660</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="add-swap-space">
+ <question xml:id="add-swap-space">
<para>Hogyan lehet növelni a
lapozóterületet?</para>
</question>
<answer>
- <para>A kézikönyv <ulink
- url="&url.books.handbook;/config-tuning.html">Beállítás és finomhangolás</ulink>
+ <para>A kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/config-tuning.html">Beállítás és finomhangolás</link>
című fejezetében található
- <ulink
- url="&url.books.handbook;/adding-swap-space.html">egyik szakaszban</ulink>
+ <link xlink:href="&url.books.handbook;/adding-swap-space.html">egyik szakaszban</link>
olvashatunk erről.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="manufacturer-disk-size">
+ <question xml:id="manufacturer-disk-size">
<para>A &os; miért látja kisebbnek a lemezeket
mint amekkorának a gyártó mondja
ezeket?</para>
@@ -7999,15 +7831,14 @@ perm /dev/acd0 0660</programlisting>
<para>Emellett érdemes még tisztában
lennünk azzal is, hogy a &os;
- (alapértelmezés szerint) <link
- linkend="disk-more-than-full">fenntartja</link> a
+ (alapértelmezés szerint) <link linkend="disk-more-than-full">fenntartja</link> a
lemezterület
8&nbsp;százalékát.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="disk-more-than-full">
+ <question xml:id="disk-more-than-full">
<para>Hogyan lehet egy partíció
100&nbsp;százaléknál is jobban
megtelt?</para>
@@ -8018,7 +7849,7 @@ perm /dev/acd0 0660</programlisting>
(amely alapértelmezés szerint a teljes
kapacitás 8&nbsp;százaléka) az
operációs rendszer fenntartja a saját
- és a <username>root</username>
+ és a <systemitem class="username">root</systemitem>
felhasználó számára. A
&man.df.1; ezt a területet nem számolja a
<literal>Capacity</literal> oszlopban megjelenő
@@ -8043,12 +7874,12 @@ perm /dev/acd0 0660</programlisting>
</qandaset>
</chapter>
- <chapter id="admin" lang="hu">
+ <chapter xml:id="admin" xml:lang="hu">
<title>Rendszeradminisztráció</title>
<qandaset>
<qandaentry>
- <question id="startup-config-files">
+ <question xml:id="startup-config-files">
<para>Hol vannak a rendszerindítás
beállításáért felelős
állományok?</para>
@@ -8061,9 +7892,7 @@ perm /dev/acd0 0660</programlisting>
állományban találhatóak
(lásd &man.rc.conf.5;). A rendszer
indításáért felelős
- szkriptek, mint például az <filename
- class="directory">/etc/rc</filename> vagy az <filename
- class="directory">/etc/rc.d</filename> könyvtár
+ szkriptek, mint például az <filename>/etc/rc</filename> vagy az <filename>/etc/rc.d</filename> könyvtár
tartalma (lásd &man.rc.8;) ezt használja.
<emphasis>Ezt az állományt tilos
közvetlenül szerkeszteni!</emphasis> Ha valamit
@@ -8085,8 +7914,7 @@ perm /dev/acd0 0660</programlisting>
<para>Ha helyi szolgáltatásokat akarunk
futtatni, akkor tegyük a hozzá tartozó
- szkripteket az <filename
- class="directory">/usr/local/etc/rc.d</filename>
+ szkripteket az <filename>/usr/local/etc/rc.d</filename>
könyvtárba. Ezek a szkriptek legyenek
végrehajthatóak és az
alapértelmezett állománymóduk
@@ -8096,7 +7924,7 @@ perm /dev/acd0 0660</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="adding-users">
+ <question xml:id="adding-users">
<para>Hogyan lehet felhasználókat
egyszerűen létrehozni?</para>
</question>
@@ -8112,7 +7940,7 @@ perm /dev/acd0 0660</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="root-not-found-cron-errors">
+ <question xml:id="root-not-found-cron-errors">
<para>A <filename>crontab</filename> szerkesztése
után miért jelennek meg a <errorname>root: not
found</errorname> és a hozzá hasonló
@@ -8173,9 +8001,9 @@ perm /dev/acd0 0660</programlisting>
parancsot melyik felhasználóval kell futtatni.
Az alapértelmezett rendszerszintű
<filename>crontab</filename> állomány
- esetén ez mindenhol a <username>root</username>.
+ esetén ez mindenhol a <systemitem class="username">root</systemitem>.
Amikor ezt a <filename>crontab</filename>
- állományt a <username>root</username>
+ állományt a <systemitem class="username">root</systemitem>
<filename>crontab</filename>
állományaként használjuk (amely
<emphasis>nem</emphasis> ugyanaz, mint a rendszerszintű
@@ -8187,45 +8015,45 @@ perm /dev/acd0 0660</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="su-wheel-group">
+ <question xml:id="su-wheel-group">
<para>Miért jelenik meg a <errorname>you are not in the
correct group to su root</errorname> hibaüzenet, amikor a
<command>su</command> paranccsal át akarunk
- váltani a <username>root</username>
+ váltani a <systemitem class="username">root</systemitem>
felhasználóra?</para>
</question>
<answer>
<para>Ez egy biztonsági megszorítás.
Csak úgy tudunk átváltani a
- <username>root</username> felhasználóra (vagy
+ <systemitem class="username">root</systemitem> felhasználóra (vagy
bármilyen más olyan
hozzáférésre, amely
rendszeradminisztrátori jogosultságokkal
- rendelkezik), ha a <groupname>wheel</groupname> csoport
+ rendelkezik), ha a <systemitem class="groupname">wheel</systemitem> csoport
tagjai vagyunk. Ha nem létezne ez a
korlátozás, akkor a rendszerben szinte
bárki képes lenne
rendszeradminisztrátori jogosultságokat
szerezni csupán úgy, hogy ha megszerzi
- valahogy a <username>root</username> jelszavát.
+ valahogy a <systemitem class="username">root</systemitem> jelszavát.
Ennek a korlátozásnak
köszönhetően ez viszont már nem lesz
feltétlenül helytálló. A
&man.su.1; még a jelszót sem engedi megadni
- azoknak, akik nem tagjai a <groupname>wheel</groupname>
+ azoknak, akik nem tagjai a <systemitem class="groupname">wheel</systemitem>
csoportnak.</para>
<para>Ha engedélyezni akarjuk valakinek a
- <username>root</username> felhasználóra
+ <systemitem class="username">root</systemitem> felhasználóra
váltást, akkor nincs más teendőnk,
mint egyszerűen a hozzáadni a
- <groupname>wheel</groupname> csoporthoz.</para>
+ <systemitem class="groupname">wheel</systemitem> csoporthoz.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="rcconf-readonly">
+ <question xml:id="rcconf-readonly">
<para>Az <filename>rc.conf</filename>
állományban vagy valamelyik másik
konfigurációs állományban
@@ -8287,14 +8115,13 @@ perm /dev/acd0 0660</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="printer-setup">
+ <question xml:id="printer-setup">
<para>Miért nem sikerül beállítani a
nyomtatót?</para>
</question>
<answer>
- <para>Olvassuk el a kézikönyv <ulink
- url="&url.books.handbook;/printing.html">nyomtatókkal foglalkozó</ulink>
+ <para>Olvassuk el a kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/printing.html">nyomtatókkal foglalkozó</link>
részét, minden bizonnyal választ ad a
legtöbb kérdésünkre.</para>
@@ -8306,30 +8133,27 @@ perm /dev/acd0 0660</programlisting>
&windows; alatt, akkor valószínűleg egy
ilyen WinPrinterrel van dolgunk. Ebben az esetben
egyedül abban reménykedhetünk, hogy a
- <filename
- role="package">print/pnm2ppa</filename> port
+ <package>print/pnm2ppa</package> port
támogatja.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="keyboard-mappings">
+ <question xml:id="keyboard-mappings">
<para>Hogyan lehet módosítani a
rendszerünkhöz tartozó
billentyűkiosztást?</para>
</question>
<answer>
- <para>Olvassuk el a kézikönyv <ulink
- url="&url.books.handbook;/using-localization.html">honosításssal</ulink>
+ <para>Olvassuk el a kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/using-localization.html">honosításssal</link>
foglalkozó részét,
- különös tekintettel a <ulink
- url="&url.books.handbook;/using-localization.html#SETTING-CONSOLE">konzol beállításaira</ulink>.</para>
+ különös tekintettel a <link xlink:href="&url.books.handbook;/using-localization.html#SETTING-CONSOLE">konzol beállításaira</link>.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="pnp-resources">
+ <question xml:id="pnp-resources">
<para>Miért jelenik meg az <errorname>unknown:
&lt;PNP0303&gt; can't assign resources</errorname>
hibaüzenet a rendszer indulásakor?</para>
@@ -8361,7 +8185,7 @@ perm /dev/acd0 0660</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="user-quotas">
+ <question xml:id="user-quotas">
<para>Miért nem működnek rendesen a
kvóták?</para>
</question>
@@ -8379,14 +8203,13 @@ perm /dev/acd0 0660</programlisting>
<programlisting>options QUOTA</programlisting>
- <para>Ennek részleteit a <ulink
- url="&url.books.handbook;/quotas.html">kézikönyv</ulink>
+ <para>Ennek részleteit a <link xlink:href="&url.books.handbook;/quotas.html">kézikönyv</link>
kvótákkal foglalkozó
részében találjuk.</para>
</listitem>
<listitem>
- <para>Az <filename class="directory">/</filename>
+ <para>Az <filename>/</filename>
állományrendszeren ne
engedélyezzük a kvóták
használatát.</para>
@@ -8410,12 +8233,12 @@ perm /dev/acd0 0660</programlisting>
<tbody>
<row>
- <entry><filename class="directory">/usr</filename></entry>
+ <entry><filename>/usr</filename></entry>
<entry><filename>/usr/admin/quotas</filename></entry>
</row>
<row>
- <entry><filename class="directory">/home</filename></entry>
+ <entry><filename>/home</filename></entry>
<entry><filename>/home/admin/quotas</filename></entry>
</row>
@@ -8432,7 +8255,7 @@ perm /dev/acd0 0660</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="sysv-ipc">
+ <question xml:id="sysv-ipc">
<para>A &os; tartalmazza a System V IPC
alapeszközeit?</para>
</question>
@@ -8457,15 +8280,14 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="sendmail-alternative">
+ <question xml:id="sendmail-alternative">
<para>A <application>sendmail</application> helyett milyen
más levelező szerver használható
még?</para>
</question>
<answer>
- <para>A <ulink
- url="http://www.sendmail.org/"><application>sendmail</application></ulink>
+ <para>A <link xlink:href="http://www.sendmail.org/"><application>sendmail</application></link>
a &os;-ben található alapértelmezett
levelező szerver, de könnyen le tudjuk
cserélni másikra (például
@@ -8475,10 +8297,7 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
<para>A Portgyűjteményben több
különböző levelező szerver is
megtalálható, amelyek közül a
- <filename role="package">mail/exim</filename>, <filename
- role="package">mail/postfix</filename>, <filename
- role="package">mail/qmail</filename> és a <filename
- role="package">mail/zmailer</filename> portok a
+ <package>mail/exim</package>, <package>mail/postfix</package>, <package>mail/qmail</package> és a <package>mail/zmailer</package> portok a
leginkább népszerűek.</para>
<para>Szép dolog, hogy lehet válogatni a
@@ -8500,8 +8319,8 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="forgot-root-pw">
- <para>Elveszett a <username>root</username>
+ <question xml:id="forgot-root-pw">
+ <para>Elveszett a <systemitem class="username">root</systemitem>
felhasználó jelszava! Mit tegyünk?</para>
</question><answer>
@@ -8523,7 +8342,7 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
állományrendszert. Ezt követően a
<command>passwd root</command> parancs
kiadásával változtassuk meg a
- <username>root</username> felhasználó
+ <systemitem class="username">root</systemitem> felhasználó
jelszavát és a &man.exit.1;
futtatásával folytassuk a rendszer
indítását.</para>
@@ -8531,7 +8350,7 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
<note>
<para>Ha az egyfelhasználós módra
váltás során a rendszer a
- <username>root</username> felhasználó
+ <systemitem class="username">root</systemitem> felhasználó
jelszavát kérné, akkor az arra utal,
hogy a konzol (<filename>/dev/console</filename>) az
<filename>/etc/ttys</filename> állomány
@@ -8556,17 +8375,15 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
ezeket. Ez leginkább adott
implementációtól függ. A
&os;-ben előforduló
- lemeztitkosításokkal kapcsolatban a <ulink
- url="&url.books.handbook;/disks-encrypting.html">kézikönyv</ulink>
+ lemeztitkosításokkal kapcsolatban a <link xlink:href="&url.books.handbook;/disks-encrypting.html">kézikönyv</link>
ad bővebb útmutatást.</para>
</note>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="CAD-reboot">
- <para>Hogyan akadályozható meg, hogy a <keycombo
- action="simul"><keycap>Control</keycap><keycap>Alt</keycap><keycap>Delete</keycap></keycombo>
+ <question xml:id="CAD-reboot">
+ <para>Hogyan akadályozható meg, hogy a <keycombo action="simul"><keycap>Control</keycap><keycap>Alt</keycap><keycap>Delete</keycap></keycombo>
billentyűkombináció
újraindítsa a rendszert?</para>
</question>
@@ -8606,7 +8423,7 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="dos-to-unix-txt">
+ <question xml:id="dos-to-unix-txt">
<para>Hogyan lehet szöveges DOS
állományokat &unix; formátumúra
alakítani?</para>
@@ -8616,7 +8433,7 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
<para>Használjuk a következő &man.perl.1;
parancsot:</para>
- <screen>&prompt.user; <userinput>perl -i.bak -npe 's/\r\n/\n/g' <replaceable>állományok</replaceable></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.user; <userinput>perl -i.bak -npe 's/\r\n/\n/g' állományok</userinput></screen>
<para>ahol az
<replaceable>állományok</replaceable> az
@@ -8630,7 +8447,7 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
<para>Erre a célra viszont ugyanígy megfelel a
&man.tr.1; parancs is:</para>
- <screen>&prompt.user; <userinput>tr -d '\r' &lt; <replaceable>dos-szöveges-állomány</replaceable> &gt; <replaceable>unix-szöveges-állomány</replaceable></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.user; <userinput>tr -d '\r' &lt; dos-szöveges-állomány &gt; unix-szöveges-állomány</userinput></screen>
<para>Ekkor a
<replaceable>dos-szöveges-állomány</replaceable>
@@ -8644,8 +8461,7 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
<para>Ez említett megoldásokon kívül
a DOS szöveges állományait a
Portgyűjteményben található
- <filename
- role="package">converters/dosunix</filename> porttal is
+ <package>converters/dosunix</package> porttal is
könnyedén át tudjuk alakítani.
Ennek részleteit a hozzá tartozó
dokumentációból tudjuk meg.</para>
@@ -8653,7 +8469,7 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="kill-by-name">
+ <question xml:id="kill-by-name">
<para>Hogyan lehet futó programokat név szerint
leállítani?</para>
</question>
@@ -8664,9 +8480,9 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="root-acl">
+ <question xml:id="root-acl">
<para>A &man.su.1; miért írja folyton, hogy a
- felhasználó nincs a <username>root</username>
+ felhasználó nincs a <systemitem class="username">root</systemitem>
ACL-jében?</para>
</question>
@@ -8686,7 +8502,7 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="uninstall-kerberos">
+ <question xml:id="uninstall-kerberos">
<para>Hogyan távolítható el a
<application>Kerberos</application>?</para>
</question>
@@ -8697,15 +8513,14 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
újratelepítjük a <literal>base</literal>
terjesztés tartalmát. Ha CD-ről
telepítettük a rendszert, akkor csatlakoztassuk
- (most tegyük fel, hogy a <filename
- class="directory">/cdrom</filename> könyvtárba)
+ (most tegyük fel, hogy a <filename>/cdrom</filename> könyvtárba)
és futassuk a következő parancsot:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>cd /cdrom/base</userinput>
&prompt.root; <userinput>./install.sh</userinput></screen>
<para>Másik lehetőség, ha hozzáadjuk
- a <makevar>NO_KERBEROS</makevar>
+ a <varname>NO_KERBEROS</varname>
beállítást a
<filename>/etc/make.conf</filename>
állományhoz és
@@ -8714,7 +8529,7 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="where-is-makedev">
+ <question xml:id="where-is-makedev">
<para>Mi történt a
<filename>/dev/MAKEDEV</filename>
állománnyal?</para>
@@ -8735,7 +8550,7 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="add-pty">
+ <question xml:id="add-pty">
<para>Hogyan lehet még több
pszeudoterminált létrehozni?</para>
</question>
@@ -8760,8 +8575,7 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
kell a szabványos C
függvénykönyvtárakat, a
rendszermagot és az <filename>/etc/ttys</filename>
- állományt. Például a <ulink
- url="http://www.freebsd.org/~jhb/patches/pty_1152.patch"></ulink>
+ állományt. Például a <uri xlink:href="http://www.freebsd.org/~jhb/patches/pty_1152.patch">http://www.freebsd.org/~jhb/patches/pty_1152.patch</uri>
1152 pszeudoterminál használatát
teszi lehetővé. Ez a konkrét
javítás viszont csak a &os;&nbsp;6.3
@@ -8773,7 +8587,7 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="reread-rc">
+ <question xml:id="reread-rc">
<para>Hogyan lehet újraindítás
nélkül az <filename>/etc/rc.conf</filename>
tartalmát újraolvastatni és
@@ -8797,7 +8611,7 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="release-candidate">
+ <question xml:id="release-candidate">
<para>A <emphasis>-STABLE</emphasis> rendszer
frissítésekor
<emphasis>-BETA<replaceable>x</replaceable></emphasis>,
@@ -8874,15 +8688,14 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
<para>A verziószámokról és a
CVS-ben található különböző
- ágakról a <ulink
- url="&url.articles.releng.en;/article.html">Release
- Engineering</ulink> című cikkben olvashatunk
+ ágakról a <link xlink:href="&url.articles.releng.en;/article.html">Release
+ Engineering</link> című cikkben olvashatunk
(angolul).</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="kernel-chflag-failure">
+ <question xml:id="kernel-chflag-failure">
<para>Az új rendszermag telepítése
során a &man.chflags.1; program hibát jelez.
Hogyan javítható ez a hiba?</para>
@@ -8927,7 +8740,7 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="kernel-securelevel-time">
+ <question xml:id="kernel-securelevel-time">
<para>A rendszeren nem lehet egyszerre egy
másodpercnél többel megváltoztatni
az időt! Hogyan lehet megkerülni ezt a
@@ -8970,7 +8783,7 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="statd-mem-leak">
+ <question xml:id="statd-mem-leak">
<para>Az <command>rpc.statd</command> parancsnak miért
kell 256&nbsp;MB memória?</para>
</question>
@@ -8990,8 +8803,7 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
<para>A &man.rpc.statd.8; tehát leképezi az
állapotát rögzítő
- állományt (amely a <filename
- class="directory">/var</filename> könyvtárban
+ állományt (amely a <filename>/var</filename> könyvtárban
található a címterébe. Ilyenkor
igyekszik egy kicsit előre gondolkodni és
felkészülni a
@@ -9010,7 +8822,7 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="unsetting-schg">
+ <question xml:id="unsetting-schg">
<para>Miért nem törölhető az
<literal>schg</literal>
állományjelző?</para>
@@ -9031,7 +8843,7 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ssh-shosts">
+ <question xml:id="ssh-shosts">
<para>Az <filename>.shosts</filename> állományon
keresztül alapértelmezés szerint
miért enged hitelesíteni a legújabb
@@ -9056,11 +8868,11 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
szükségünk, akkor az
<filename>/etc/make.conf</filename>
állományban állítsuk az
- <makevar>ENABLE_SUID_SSH</makevar>
+ <varname>ENABLE_SUID_SSH</varname>
változót a <literal>true</literal>
értékre, majd fordítsuk újra
az &man.ssh.1; programot (vagy futtassuk le a
- <command>make <maketarget>world</maketarget></command>
+ <command>make world</command>
parancsot).</para>
</listitem>
@@ -9068,18 +8880,18 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
<para>Ha ideiglenesen akarjuk csak javítani, akkor
az <filename>/usr/bin/ssh</filename>
állomány engedélyeit
- <username>root</username>
+ <systemitem class="username">root</systemitem>
felhasználóként
állítsuk a <literal>4555</literal>
értékre a <command>chmod 4555
/usr/bin/ssh</command> parancs kiadásával.
Ezután vegyük fel az
- <literal><makevar>ENABLE_SUID_SSH</makevar>=
+ <literal>ENABLE_SUID_SSH=
true</literal> sort az
<filename>/etc/make.conf</filename>
állományt, így ez a
változtatás a <command>make
- <maketarget>world</maketarget></command>
+ world</command>
következő futtatásakor is
megmarad.</para>
</listitem>
@@ -9088,7 +8900,7 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="vnlru">
+ <question xml:id="vnlru">
<para>Mi az a <literal>vnlru</literal>?</para>
</question>
@@ -9110,7 +8922,7 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="top-memory-states">
+ <question xml:id="top-memory-states">
<para>Mit jelentenek <command>top</command> parancs
által megjelenített
különböző
@@ -9204,7 +9016,7 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="free-memory-amount">
+ <question xml:id="free-memory-amount">
<para>Mekkora a rendelkezésre álló
memória mérete?</para>
</question>
@@ -9240,20 +9052,18 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="var-empty">
- <para>Mi az a <filename
- class="directory">/var/empty</filename>? Nem lehet
+ <question xml:id="var-empty">
+ <para>Mi az a <filename>/var/empty</filename>? Nem lehet
letörölni!</para>
</question>
<answer>
- <para>A <filename class="directory">/var/empty</filename>
+ <para>A <filename>/var/empty</filename>
könyvtárat az &man.sshd.8; program
használja a privilégiumok
- elkülönítéséhez. A <filename
- class="directory">/var/empty</filename>
+ elkülönítéséhez. A <filename>/var/empty</filename>
könyvtárnak üresnek kell lennie, legyen a
- <username>root</username> tulajdonában és
+ <systemitem class="username">root</systemitem> tulajdonában és
legyen rajta a <literal>schg</literal>
állományjelző.</para>
@@ -9264,21 +9074,20 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
töröljük róla. A &man.chflags.1; man
oldalán olvashatunk ezzel kapcsolatban
részletesebb információkat (azonban ne
- felejtsük el <link
- linkend="unsetting-schg">számításba venni az esetleges nehézségeket</link>).
+ felejtsük el <link linkend="unsetting-schg">számításba venni az esetleges nehézségeket</link>).
</para>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</chapter>
- <chapter id="x" lang="hu">
+ <chapter xml:id="x" xml:lang="hu">
<title>Az X Window System és a virtuális konzolok
használata</title>
<qandaset>
<qandaentry>
- <question id="whatis-X">
+ <question xml:id="whatis-X">
<para>Mi az X&nbsp;Window&nbsp;System?</para>
</question>
@@ -9287,11 +9096,9 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
<literal>X11</literal>) a &unix; és &unix;-szerű
operációs rendszereken, így többek
közt a &os;-n is az egyik leginkább elterjedt
- ablakozórendszer. A <ulink
- url="http://www.x.org/wiki/">The X.Org Foundation</ulink>
- felügyeli az <ulink
- url="http://en.wikipedia.org/wiki/X_Window_System_core_protocol">X
- protokoll szabványait</ulink>, azok aktuális
+ ablakozórendszer. A <link xlink:href="http://www.x.org/wiki/">The X.Org Foundation</link>
+ felügyeli az <link xlink:href="http://en.wikipedia.org/wiki/X_Window_System_core_protocol">X
+ protokoll szabványait</link>, azok aktuális
referencia implementációival együtt.
Ezek hivatalos megnevezése <quote>Version 11 Release
&xorg.version;</quote>, de ezt gyakran csak
@@ -9309,7 +9116,7 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="which-X">
+ <question xml:id="which-X">
<para>&os; alatt milyen X implementációk
használhatóak?</para>
</question>
@@ -9317,8 +9124,8 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
<answer>
<para>Kezdetben a &os; alapértelmezett X
implementációja az &xfree86; volt, amelyet a
- <ulink url="http://www.xfree86.org">The XFree86 Project,
- Inc.</ulink> tartott karban. Ez a változat volt
+ <link xlink:href="http://www.xfree86.org">The XFree86 Project,
+ Inc.</link> tartott karban. Ez a változat volt
használatban alapértelmezés szerint
egészen a &os; 4.10 és 5.2
verziójáig. Habár eközben az
@@ -9346,8 +9153,7 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
aminek eredményeképpen végül
megszületett az <application>X11R6.7.0</application>.
Egy különálló, de velük
- együttműködő projekt, a <ulink
- url="http://www.freedesktop.org/wiki/">freedesktop.org</ulink>
+ együttműködő projekt, a <link xlink:href="http://www.freedesktop.org/wiki/">freedesktop.org</link>
(vagy röviden csak <literal>fd.o</literal>) jelenleg is
az eredeti &xfree86; források
újraszervezésén dolgozik, aminek
@@ -9374,16 +9180,15 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
található meg.</para>
<para>A témával kapcsolatban a
- kézikönyv <ulink
- url="&url.books.handbook;/x11.html">X11-ről
- szóló</ulink> fejezetében kaphatunk
+ kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/x11.html">X11-ről
+ szóló</link> fejezetében kaphatunk
részletesebb
felvilágosítást.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="xfree86-split">
+ <question xml:id="xfree86-split">
<para>Mégis miért vált szét a
két X&nbsp;projekt?</para>
</question>
@@ -9403,7 +9208,7 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="why-choose-xorg">
+ <question xml:id="why-choose-xorg">
<para>A &os; miért az &xorg; változatát
választotta alapértelmezettnek?</para>
</question>
@@ -9423,15 +9228,14 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="running-X">
+ <question xml:id="running-X">
<para>Hogyan lehet használni az X-et?</para>
</question>
<answer>
<para>Amennyiben már egy meglévő rendszerre
szeretnénk telepíteni az X-et, úgy
- érdemes a <filename
- role="package">x11/xorg</filename> metaportot
+ érdemes a <package>x11/xorg</package> metaportot
választanunk, amely magától
feltelepíti az összes szükséges
komponenst, vagy egyszerűen telepítsük az
@@ -9449,16 +9253,15 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
terjesztés) menüpontokat.</para>
<para>Az &xorg; sikeres telepítése után
- kövessük a kézikönyv <ulink
- url="&url.books.handbook;/x-config.html">X11
+ kövessük a kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/x-config.html">X11
beállításával
- foglalkozó</ulink> szakaszában
+ foglalkozó</link> szakaszában
leírtakat.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="running-X-securelevels">
+ <question xml:id="running-X-securelevels">
<para>Az X indításakor egy <errorname>KDENABIO
failed (Operation not permitted)</errorname> hiba
keletkezik, közvetlenül a
@@ -9497,7 +9300,7 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="x-and-moused">
+ <question xml:id="x-and-moused">
<para>Miért nem működik X alatt az
egér?</para>
</question>
@@ -9508,7 +9311,7 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
úgy állítani a &os;-t, hogy minden
virtuális képernyőn látható
legyen az egérkurzor. A &man.syscons.4; egy
- <devicename>/dev/sysmouse</devicename> nevű
+ <filename>/dev/sysmouse</filename> nevű
virtuális eszköz
támogatásával igyekszik elkerülni
azt, hogy összeakadjon az X-szel. A valós
@@ -9550,12 +9353,12 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
<programlisting>Option "AutoAddDevices" "false"</programlisting>
<para>Néhányan inkább a
- <devicename>/dev/mouse</devicename> eszközt szeretik
+ <filename>/dev/mouse</filename> eszközt szeretik
használni X alatt. Ha mi is így akarjuk
használni, akkor a
- <devicename>/dev/mouse</devicename> eszközhöz
+ <filename>/dev/mouse</filename> eszközhöz
hozzunk létre egy szimbolikus linket a
- <devicename>/dev/sysmouse</devicename> eszközre
+ <filename>/dev/sysmouse</filename> eszközre
(lásd &man.sysmouse.4;). Ezt úgy tudjuk
megtenni, ha az <filename>/etc/devfs.conf</filename>
állományba (lásd &man.devfs.conf.5;)
@@ -9565,7 +9368,7 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
<para>A link maga közvetlenül a &man.devfs.5;
újraindításával keletkezik. Ehhez
- (<username>root</username>
+ (<systemitem class="username">root</systemitem>
felhasználóként) a következő
parancsot kell kiadnunk:</para>
@@ -9574,7 +9377,7 @@ options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="x-and-wheel">
+ <question xml:id="x-and-wheel">
<para>X alatt lehet használni görgős
egeret?</para>
</question>
@@ -9622,7 +9425,7 @@ EndSection</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="no-remote-x11">
+ <question xml:id="no-remote-x11">
<para>Hogyan lehet távoli X szervereket
elérni?</para>
</question>
@@ -9644,7 +9447,7 @@ EndSection</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="virtual-console">
+ <question xml:id="virtual-console">
<para>Mi az a virtuális konzol és hogyan lehet
belőle többet létrehozni?</para>
</question>
@@ -9672,26 +9475,21 @@ EndSection</programlisting>
leveleinket, amíg FTP-n keresztül
letöltünk egy állományt. Ehhez nem
kell mást csinálnunk, csak le kell nyomni az
- <keycombo
- action="simul"><keycap>Alt</keycap><keycap>F2</keycap></keycombo>
+ <keycombo action="simul"><keycap>Alt</keycap><keycap>F2</keycap></keycombo>
(tartsuk lenyomva az <keycap>Alt</keycap> billentyűt
miközben megnyomjuk az <keycap>F2</keycap>
billentyűt) billentyűkombinációt
és máris egy másik virtuális
konzolon találjuk magunkat! Ha innen vissza
szeretnénk térni az előző
- munkamenetbe, akkor nyomjuk le az <keycombo
- action="simul"><keycap>Alt</keycap><keycap>F1</keycap></keycombo>
+ munkamenetbe, akkor nyomjuk le az <keycombo action="simul"><keycap>Alt</keycap><keycap>F1</keycap></keycombo>
billentyűkombinációt.</para>
<para>A frissen telepített &os; rendszerekben
alapértelmezés szerint nyolc virtuális
- konzol engedélyezett. Az <keycombo
- action="simul"><keycap>Alt</keycap><keycap>F1</keycap></keycombo>,
- <keycombo
- action="simul"><keycap>Alt</keycap><keycap>F2</keycap></keycombo>,
- <keycombo
- action="simul"><keycap>Alt</keycap><keycap>F3</keycap></keycombo>,
+ konzol engedélyezett. Az <keycombo action="simul"><keycap>Alt</keycap><keycap>F1</keycap></keycombo>,
+ <keycombo action="simul"><keycap>Alt</keycap><keycap>F2</keycap></keycombo>,
+ <keycombo action="simul"><keycap>Alt</keycap><keycap>F3</keycap></keycombo>,
stb. lenyomásával tudunk váltogatni
köztük.</para>
@@ -9700,9 +9498,9 @@ EndSection</programlisting>
<filename>/etc/ttys</filename> állományt
(lásd &man.ttys.5;) és a <quote>Virtual
terminals</quote> részben vegyünk még fel
- a <devicename>ttyv8</devicename> eszköz után
+ a <filename>ttyv8</filename> eszköz után
továbbiakat, egészen a
- <devicename>ttyvc</devicename> eszközig:</para>
+ <filename>ttyvc</filename> eszközig:</para>
<programlisting># Írjuk át az eredeti ttyv8 bejegyzést az /etc/ttys
# állományban és engedélyezzük.
@@ -9768,7 +9566,7 @@ ttyvb "/usr/libexec/getty Pc" cons25 off secure</programlisting>
újraindítjuk a rendszerünket. Ha viszont
nem akarjuk ezt feltétlenül megtenni, akkor
állítsuk le az X szervert, majd
- (<username>root</username>
+ (<systemitem class="username">root</systemitem>
felhasználóként) adjuk ki az
alábbi parancsot:</para>
@@ -9784,7 +9582,7 @@ ttyvb "/usr/libexec/getty Pc" cons25 off secure</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="vty-from-x">
+ <question xml:id="vty-from-x">
<para>Hogyan lehet elérni a virtuális konzolokat
X-ből?</para>
</question>
@@ -9833,7 +9631,7 @@ ttyvb "/usr/libexec/getty Pc" cons25 off secure</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="xdm-boot">
+ <question xml:id="xdm-boot">
<para>Hogyan indítható el az
<application>XDM</application> a rendszer
indításakor?</para>
@@ -9851,8 +9649,7 @@ ttyvb "/usr/libexec/getty Pc" cons25 off secure</programlisting>
másikban pedig egyszerűen az
<filename>rc.local</filename>
állományból (lásd &man.rc.8;)
- vagy a <filename
- class="directory">/usr/local/etc/rc.d</filename>
+ vagy a <filename>/usr/local/etc/rc.d</filename>
könyvtárban megadható
<filename>X</filename> szkripttel. Mind a kettő
ugyanazt képviseli, de vannak bizonyos helyzetek,
@@ -9900,7 +9697,7 @@ ttyvb "/usr/libexec/getty Pc" cons25 off secure</programlisting>
<programlisting>:0 local /usr/local/bin/X vt4</programlisting>
<para>A fenti példában az X szervert a
- <devicename>/dev/ttyv3</devicename> eszközre
+ <filename>/dev/ttyv3</filename> eszközre
irányitjuk. A számozást azonban eggyel
el kell tolnunk, mert míg az X szerver egytől
számozza a virtuális konzolokat, addig a &os;
@@ -9909,7 +9706,7 @@ ttyvb "/usr/libexec/getty Pc" cons25 off secure</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="xconsole-failure">
+ <question xml:id="xconsole-failure">
<para>Az <command>xconsole</command> indításakor
miért jelenik meg a <errorname>Couldn't open
console</errorname> hibaüzenet?</para>
@@ -9918,7 +9715,7 @@ ttyvb "/usr/libexec/getty Pc" cons25 off secure</programlisting>
<answer>
<para>Ha az X-et a <command>startx</command> paranccsal
indítottuk el, akkor a
- <devicename>/dev/console</devicename> eszközre
+ <filename>/dev/console</filename> eszközre
<emphasis>nem</emphasis> állítódnak be
a szükséges engedélyek, ezért az
<command>xterm -C</command> és az
@@ -9946,43 +9743,43 @@ ttyvb "/usr/libexec/getty Pc" cons25 off secure</programlisting>
<programlisting>/dev/ttyv0 0600 /dev/console</programlisting>
<para>Ennek köszönhetően bárki, aki az
- <devicename>/dev/ttyv0</devicename> eszközön
+ <filename>/dev/ttyv0</filename> eszközön
keresztül jelentkezik be a rendszerbe, el tudja
érni a konzolt.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="xfree86-root">
+ <question xml:id="xfree86-root">
<para>Régebben egyszerű
felhasználóként is el lehetett
indítani az &xfree86; szervert. Most miért
- kell <username>root</username>
+ kell <systemitem class="username">root</systemitem>
felhasználóként indítani?</para>
</question>
<answer>
<para>Az X szerverek csak úgy képesek
közvetlenül elérni a
- videokártyát, ha <username>root</username>
+ videokártyát, ha <systemitem class="username">root</systemitem>
felhasználóként futtatjuk ezeket. Az
&xfree86; régebbi (3.3.6 előtti)
változatai az összes szervert úgy
telepítették fel automatikusan, hogy a
- <username>root</username> felhasználó jogaival
+ <systemitem class="username">root</systemitem> felhasználó jogaival
fussanak (setuid bittel). Ennek viszont megvan a maga
nyilvánvaló biztonsági
kockázata, hiszen az X szerverek
általában nagy és bonyolult programok.
Az &xfree86; újabb változatai azonban
már pontosan ebből kifolyólag nem
- állítanak be setuid <username>root</username>
+ állítanak be setuid <systemitem class="username">root</systemitem>
bitet a szerverekre.</para>
<para>Értelemszerűen az a megoldás nem
fogadható el és nem is annyira
biztonságos, hogy az X szervert
- <username>root</username>
+ <systemitem class="username">root</systemitem>
felhasználóként futtassuk.
Kétféleképpen tudjuk egyszerű
felhasználóként futtatni az X-et.
@@ -10001,9 +9798,8 @@ ttyvb "/usr/libexec/getty Pc" cons25 off secure</programlisting>
elindítása. Lényegében a
&man.getty.8; és a &man.login.1; grafikus
megfelelője. Az <command>xdm</command> démonnal
- kapcsolatban még <ulink
- url="http://www.xfree86.org/sos/resources.html">az &xfree86;
- dokumentációját</ulink>, illetve a
+ kapcsolatban még <link xlink:href="http://www.xfree86.org/sos/resources.html">az &xfree86;
+ dokumentációját</link>, illetve a
GYIK-ban <link linkend="xdm-boot">ezt a
kérdést</link> érdemes
elolvasnunk.</para>
@@ -10021,14 +9817,13 @@ ttyvb "/usr/libexec/getty Pc" cons25 off secure</programlisting>
bejelentkeztető képernyőt indítani,
akkor ezt pontosan nekünk találták ki!
Ha telepítettük a teljes
- Portgyűjteményt, akkor a <filename
- role="package">/usr/ports/x11/wrapper</filename> portban
+ Portgyűjteményt, akkor a <package>/usr/ports/x11/wrapper</package> portban
találjuk meg.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ps2-x">
+ <question xml:id="ps2-x">
<para>Miért viselkednek furcsán a PS/2-es egerek
X alatt?</para>
</question>
@@ -10070,7 +9865,7 @@ UserConfig&gt; <userinput>quit</userinput></screen>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ps2-mousesystems">
+ <question xml:id="ps2-mousesystems">
<para>Miért nem működnek a MouseSystems
által gyártott PS/2-es egerek?</para>
</question>
@@ -10109,7 +9904,7 @@ UserConfig&gt; <userinput>quit</userinput></screen>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="mouse-button-reverse">
+ <question xml:id="mouse-button-reverse">
<para>Hogyan lehet megcserélni a gombokat az
egéren?</para>
</question>
@@ -10123,7 +9918,7 @@ UserConfig&gt; <userinput>quit</userinput></screen>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="install-splash">
+ <question xml:id="install-splash">
<para>Hogyan lehet betöltőképet
telepíteni és hol találhatóak
ilyen képek?</para>
@@ -10131,15 +9926,14 @@ UserConfig&gt; <userinput>quit</userinput></screen>
<answer>
<para>Erre a kérdésre részletes
- választ a &os; kézikönyv <ulink
- url="&url.books.handbook;/boot-blocks.html#BOOT-SPLASH">Rendszerbetöltő
- képernyők</ulink>
+ választ a &os; kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/boot-blocks.html#BOOT-SPLASH">Rendszerbetöltő
+ képernyők</link>
című szakaszában kapunk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="windows-keys">
+ <question xml:id="windows-keys">
<para>X alatt lehet használni a billentyűzeten
található <keycap>Windows</keycap>
billentyűket?</para>
@@ -10222,8 +10016,7 @@ UserConfig&gt; <userinput>quit</userinput></screen>
keycode 116 = F14
keycode 117 = F15</programlisting>
- <para>Ha például az <filename
- role="package">x11-wm/fvwm2</filename> ablakkezelőt
+ <para>Ha például az <package>x11-wm/fvwm2</package> ablakkezelőt
használjuk, akkor az <keycap>F13</keycap> gombra be
tudjuk állítani a kurzor alatt
álló ablak
@@ -10253,7 +10046,7 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="x-3d-acceleration">
+ <question xml:id="x-3d-acceleration">
<para>Hogyan lehet hardveres 3D gyorsítást
használni az &opengl;-hez?</para>
</question>
@@ -10270,15 +10063,14 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>A legújabb nVidia-kártyákat az
- <filename role="package">x11/nvidia-driver</filename>
+ <package>x11/nvidia-driver</package>
port támogatja.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>A GeForce2&nbsp;MX/3/4 sorozatú
nVidia-kártyákat a meghajtó 96XX
- változata támogatja, amely az <filename
- role="package">x11/nvidia-driver-96xx</filename>
+ változata támogatja, amely az <package>x11/nvidia-driver-96xx</package>
portból telepíthető.</para>
</listitem>
@@ -10286,8 +10078,7 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
<para>Az ettől is régebbi
kártyák, például a GeForce
vagy Riva&nbsp;TNT esetén a meghajtó 71XX
- változata javasolt, amely az <filename
- role="package">x11/nvidia-driver-71xx</filename>
+ változata javasolt, amely az <package>x11/nvidia-driver-71xx</package>
porton keresztül érhető el.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
@@ -10296,12 +10087,10 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
leírást találhatunk arról, hogy
melyik kártyát melyik meghajtó ismeri.
Ez az információ a következő
- címen érhető el: <ulink
- url="http://www.nvidia.com/object/IO_32667.htm"></ulink>.
+ címen érhető el: <uri xlink:href="http://www.nvidia.com/object/IO_32667.htm">http://www.nvidia.com/object/IO_32667.htm</uri>.
</para>
- <para>A Matrox&nbsp;G200/G400 esetén az <filename
- role="package">x11-servers/mga_hal</filename> portot
+ <para>A Matrox&nbsp;G200/G400 esetén az <package>x11-servers/mga_hal</package> portot
érdemes megnéznünk.</para>
<para>ATI&nbsp;Rage&nbsp;128 és Radeon
@@ -10310,20 +10099,19 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
ajánljuk.</para>
<para>3dfx Voodoo&nbsp;3, 4, 5 és Banshee
- kártyák számára az <filename
- role="package">x11-servers/driglide</filename> port
+ kártyák számára az <package>x11-servers/driglide</package> port
áll rendelkezésre.</para>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</chapter>
- <chapter id="networking" lang="hu">
+ <chapter xml:id="networking" xml:lang="hu">
<title>Hálózatok</title>
<qandaset>
<qandaentry>
- <question id="diskless-booting">
+ <question xml:id="diskless-booting">
<para>Honnan lehet többet megtudni a <quote>lemez
nélküli
működésről</quote>?</para>
@@ -10337,34 +10125,31 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
működéséhez szükséges
állományokat nem merevlemezről, hanem
egy szerverről olvassa be. Ennek
- részleteiről <ulink
- url="&url.books.handbook;/network-diskless.html">kézikönyv lemez
- nélküli működésről szóló részében</ulink>
+ részleteiről <link xlink:href="&url.books.handbook;/network-diskless.html">kézikönyv lemez
+ nélküli működésről szóló részében</link>
olvashatunk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="router">
+ <question xml:id="router">
<para>A &os; használható kizárólag
csak hálózati
útválasztóként?</para>
</question>
<answer>
- <para>Igen. Ezzel kapcsolatban a kézikönyv <ulink
- url="&url.books.handbook;/advanced-networking.html">
+ <para>Igen. Ezzel kapcsolatban a kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/advanced-networking.html">
Egyéb haladó hálózati
- témák</ulink> című
+ témák</link> című
fejezetét javasoljuk elolvasásra,
- különös tekintettel az <ulink
- url="&url.books.handbook;/network-routing.html">útválasztás és az átjárók</ulink>
+ különös tekintettel az <link xlink:href="&url.books.handbook;/network-routing.html">útválasztás és az átjárók</link>
bemutatására.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="win95-connection">
+ <question xml:id="win95-connection">
<para>&os;-n keresztül lehet &windows;
operációs rendszerrel internetre
csatlakozni?</para>
@@ -10396,18 +10181,16 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
állítsuk be a windowsos gépünket
ennek megfelelően és minden működni
fog. A további részletekről a
- &man.ppp.8; man oldalán vagy a <ulink
- url="&url.books.handbook;/userppp.html">kézikönyv
+ &man.ppp.8; man oldalán vagy a <link xlink:href="&url.books.handbook;/userppp.html">kézikönyv
felhasználói PPP-ről
- szóló bejegyzésében</ulink>
+ szóló bejegyzésében</link>
olvashatunk.</para>
<para>Amennyiben rendszerszintű PPP-t használunk
vagy Ethernettel csatlakozunk az internethez, akkor a
&man.natd.8; démonra lesz
szükségünk. Erre vonatkozóan a
- kézikönyv <ulink
- url="&url.books.handbook;/network-natd.html">natd</ulink>
+ kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/network-natd.html">natd</link>
démonról szóló
szakaszában találhatunk részletesebb
információkat.</para>
@@ -10415,7 +10198,7 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="slip-ppp-support">
+ <question xml:id="slip-ppp-support">
<para>A &os; támogatja a SLIP és a PPP
használatát?</para>
</question>
@@ -10432,15 +10215,13 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
kapcsolatokkal.</para>
<para>Ezek pontos használatáról olvassuk
- el a <ulink
- url="&url.books.handbook;/ppp-and-slip.html">kézikönyv
+ el a <link xlink:href="&url.books.handbook;/ppp-and-slip.html">kézikönyv
PPP-ről és a SLIP-ről szóló
- fejezetét</ulink>.</para>
+ fejezetét</link>.</para>
<para>Ha viszont csak egy <quote>shellen</quote>
keresztül érjük el az internetet, akkor
- hasznos lehet megnéznünk a <filename
- role="package">net/slirp</filename> csomagot.
+ hasznos lehet megnéznünk a <package>net/slirp</package> csomagot.
Segítségével a helyi gépről
(korlátozott módon) hozzá tudunk
férni különböző FTP és
@@ -10449,7 +10230,7 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="natd">
+ <question xml:id="natd">
<para>A &os; támogat hálózati
címfordítást (NAT) vagy
maszkolást?</para>
@@ -10459,37 +10240,34 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
<para>Igen. Ha egy felhasználói PPP kapcsolat
esetén szeretnénk hálózati
címfordítást alkalmazni, akkor olvassuk
- el a <ulink
- url="&url.books.handbook;/userppp.html">kézikönyv
+ el a <link xlink:href="&url.books.handbook;/userppp.html">kézikönyv
felhasználói PPP-vel foglalkozó
- részét</ulink>. Ha viszont
+ részét</link>. Ha viszont
más típusú hálózati
kapcsolatok esetén kívánunk
címfordítást használni, akkor
- ahhoz a kézikönyv <ulink
- url="&url.books.handbook;/network-natd.html">natd</ulink>
+ ahhoz a kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/network-natd.html">natd</link>
démonnal kapcsolatos részét kell
fellapoznunk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="parallel-connect">
+ <question xml:id="parallel-connect">
<para>A PLIP segítségével hogyan tudok
két &os; rendszert összekapcsolni
párhuzamos porton keresztül?</para>
</question>
<answer>
- <para>Ezt illetően a kézikönyv <ulink
- url="&url.books.handbook;/network-plip.html">PLIP-ről
- szóló szakaszát</ulink>
+ <para>Ezt illetően a kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/network-plip.html">PLIP-ről
+ szóló szakaszát</link>
érdemes megnéznünk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ethernet-aliases">
+ <question xml:id="ethernet-aliases">
<para>Hogyan lehet álneveket megadni az Ethernet
eszközöknek?</para>
</question>
@@ -10503,23 +10281,22 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
parancs meghívásakor, például
így:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>ed0</replaceable> alias <replaceable>192.0.2.2</replaceable> netmask 0xffffffff</userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig ed0 alias 192.0.2.2 netmask 0xffffffff</userinput></screen>
<para>Minden más esetben a hagyományos
módon adjunk meg egy hálózati
címet és egy hálózati
maszkot:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>ed0</replaceable> alias <replaceable>172.16.141.5</replaceable> netmask 0xffffff00</userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig ed0 alias 172.16.141.5 netmask 0xffffff00</userinput></screen>
- <para>Erről bővebben a <ulink
- url="&url.books.handbook;/configtuning-virtual-hosts.html">&os; kézikönyvben</ulink>
+ <para>Erről bővebben a <link xlink:href="&url.books.handbook;/configtuning-virtual-hosts.html">&os; kézikönyvben</link>
olvashatunk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="port-3c503">
+ <question xml:id="port-3c503">
<para>A 3C503 kártya hogyan
állítható másik
hálózati portra?</para>
@@ -10542,7 +10319,7 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="nfs">
+ <question xml:id="nfs">
<para>Miért okoz gondot az NFS használata &os;
alatt?</para>
</question>
@@ -10558,16 +10335,15 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
okozhat.</para>
<para>Ezzel kapcsolatban
- <ulink
- url="&url.books.handbook;/network-nfs.html">
+ <link xlink:href="&url.books.handbook;/network-nfs.html">
kézikönyv NFS-ről szóló
- részét</ulink> érdemes
+ részét</link> érdemes
megnéznünk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="nfs-linux">
+ <question xml:id="nfs-linux">
<para>Miért nem lehet hálózati
állományrendszereket csatlakoztatni &linux;
alól?</para>
@@ -10580,12 +10356,12 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
kéréseket. Próbáljuk meg a
következőt:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>mount -o -P <replaceable>linux:/valami</replaceable> <replaceable>/mnt</replaceable></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>mount -o -P linux:/valami /mnt</userinput></screen>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="nfs-sun">
+ <question xml:id="nfs-sun">
<para>Miért nem lehet hálózati
állományrendszereket csatlakoztatni &sun;
típusú rendszerek alól?</para>
@@ -10598,12 +10374,12 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
kéréseket. Próbálkozzunk az
alábbi paranccsal:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>mount -o -P <replaceable>sun:/valami</replaceable> <replaceable>/mnt</replaceable></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>mount -o -P sun:/valami /mnt</userinput></screen>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="exports-errors">
+ <question xml:id="exports-errors">
<para>A <command>mountd</command> miért küld
folyton <errorname>can't change attributes</errorname>
hibaüzenetet és miért jelenik meg a
@@ -10617,17 +10393,15 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
<filename>/etc/exports</filename> állomány
tartalmát. Olvassuk át a &man.exports.5; man
oldalt és a kéziköny
- <ulink
- url="&url.books.handbook;/network-nfs.html">NFS-ről</ulink>
+ <link xlink:href="&url.books.handbook;/network-nfs.html">NFS-ről</link>
szóló részét,
- különös tekintettel az <ulink
- url="&url.books.handbook;/network-nfs.html#CONFIGURING-NFS">NFS
- beállítására</ulink>.</para>
+ különös tekintettel az <link xlink:href="&url.books.handbook;/network-nfs.html#CONFIGURING-NFS">NFS
+ beállítására</link>.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ppp-nextstep">
+ <question xml:id="ppp-nextstep">
<para>A <emphasis>NeXTStep</emphasis> gépekkel
miért nem sikerül PPP-n keresztül
kommunikálni?</para>
@@ -10652,7 +10426,7 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ip-multicast">
+ <question xml:id="ip-multicast">
<para>Hogyan lehet engedélyezni a multicast
használatát az IP-n belül?</para>
</question>
@@ -10681,15 +10455,13 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
&man.mrinfo.8; segédprogramok már nem
szerepelnek az alaprendszerben. Ezek a programok
már a &os; Portgyűjteményében az
- <filename
- role="package">net/mrouted</filename> portban
+ <package>net/mrouted</package> portban
találhatóak meg.</para>
</note>
<para>Az MBONE használatához további
eszközök találhatóak a külön
- <ulink
- url="http://www.FreeBSD.org/ports/mbone.html">mbone</ulink>
+ <link xlink:href="http://www.FreeBSD.org/ports/mbone.html">mbone</link>
kategóriában a Portgyűjeményen
belül. Ha a <command>vic</command> és
<command>vat</command> nevű konferenciaszervező
@@ -10699,7 +10471,7 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="dec-pci-chipset">
+ <question xml:id="dec-pci-chipset">
<para>Milyen hálózati kártyák
épülnek a DEC PCI
chipkészletére?</para>
@@ -10799,20 +10571,19 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="fqdn-hosts">
+ <question xml:id="fqdn-hosts">
<para>Miért kell teljes hálózati neveket
megadni?</para>
</question>
<answer>
- <para>Erre a <ulink
- url="&url.books.handbook;/mail-trouble.html">&os; kézikönyvben</ulink>
+ <para>Erre a <link xlink:href="&url.books.handbook;/mail-trouble.html">&os; kézikönyvben</link>
találjuk meg a választ.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="network-permission-denied">
+ <question xml:id="network-permission-denied">
<para>Miért jelenik meg a <errorname>Permission
denied</errorname> hibaüzenet minden egyes
hálózati művelet esetén?</para>
@@ -10831,7 +10602,7 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
állítottuk volna be a rendszerünkön
futó tűzfalat, akkor a hálózat
működését úgy tudjuk
- visszaállítani, ha <username>root</username>
+ visszaállítani, ha <systemitem class="username">root</systemitem>
felhasználóként kiadjuk a
következő parancsot:</para>
@@ -10844,14 +10615,13 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
<para>Ha a tűzfalak
beállításáról
szeretnénk többet megtudni &os; alatt, akkor
- olvassuk el a <ulink
- url="&url.books.handbook;/firewalls.html">kézikönyv
- erre vonatkozó fejezetét</ulink>.</para>
+ olvassuk el a <link xlink:href="&url.books.handbook;/firewalls.html">kézikönyv
+ erre vonatkozó fejezetét</link>.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ipfw-fwd">
+ <question xml:id="ipfw-fwd">
<para>Az <command>ipfw</command> <quote>fwd</quote>
szabálya miért nem irányít
át más gépekre
@@ -10888,12 +10658,10 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
számít. Ez viszont ilyen, semmilyen hiba
nincs benne.</para>
- <para>Részletesebb információkat a <link
- linkend="service-redirect">szolgáltatások
+ <para>Részletesebb információkat a <link linkend="service-redirect">szolgáltatások
átirányításával
foglalkozó GYIK-ban</link>, a &man.natd.8; man
- oldalán vagy a <ulink
- url="&url.base;/ports/index.html">Portgyűjtemény</ulink>
+ oldalán vagy a <link xlink:href="&url.base;/ports/index.html">Portgyűjtemény</link>
valamelyik port átirányítással
foglalkozó portjának
dokumentációjában
@@ -10902,7 +10670,7 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="service-redirect">
+ <question xml:id="service-redirect">
<para>Hogyan lehet egyik gépről a másikra
szolgáltatásokat
átirányítani?</para>
@@ -10912,8 +10680,7 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
<para>Az FTP (vagy más egyéb
szolgáltatás-) kéréseket a
Portgyűjteményen belül
- található <filename
- role="package">sysutils/socket</filename> porttal tudunk
+ található <package>sysutils/socket</package> porttal tudunk
átirányítani. Az adott
szolgáltatás helyett egyszerűen csak
adjuk meg a <command>socket</command> parancsot és
@@ -10930,7 +10697,7 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="bandwidth-mgr-tool">
+ <question xml:id="bandwidth-mgr-tool">
<para>Hogyan lehet a sávszélességet
szabályozni?</para>
</question>
@@ -10939,11 +10706,9 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
<para>&os; alatt alapvetően három eszköz
szolgál erre a célra. A &man.dummynet.4; a &os;
részeként megtalálható
- &man.ipfw.4; egyik komponense. Az <ulink
- url="http://www.sonycsl.co.jp/person/kjc/programs.html">ALTQ</ulink>
+ &man.ipfw.4; egyik komponense. Az <link xlink:href="http://www.sonycsl.co.jp/person/kjc/programs.html">ALTQ</link>
a &os;-ben található &man.pf.4; rendszer
- része, az <ulink
- url="http://www.etinc.com">Emerging Technologies</ulink>
+ része, az <link xlink:href="http://www.etinc.com">Emerging Technologies</link>
által fejlesztett <application>Bandwith
Manager</application> pedig egy kereskedelmi
termék.</para>
@@ -10951,7 +10716,7 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="bpf-not-configured">
+ <question xml:id="bpf-not-configured">
<para>Miért jelenik meg a <errorname>/dev/bpf0: device
not configured</errorname> hibaüzenet?</para>
</question>
@@ -10971,7 +10736,7 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="mount-smb-share">
+ <question xml:id="mount-smb-share">
<para>Hogyan lehet a hálózaton
elérhető &windows; típusú
partíciókat csatlakoztatni, mint ahogy az
@@ -10991,7 +10756,7 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="icmp-response-bw-limit">
+ <question xml:id="icmp-response-bw-limit">
<para>Mik azok az <errorname>Limiting icmp/open port/closed
port response</errorname> üzenetek a
naplókban?</para>
@@ -11067,7 +10832,7 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="unknown-hw-addr-format">
+ <question xml:id="unknown-hw-addr-format">
<para>Mik azok az <errorname>arp: unknown hardware address
format</errorname> hibaüzenetek?</para>
</question>
@@ -11090,7 +10855,7 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="arp-wrong-iface">
+ <question xml:id="arp-wrong-iface">
<para>Miért jelennek meg <errorname>192.168.0.10 is on
fxp1 but got reply from 00:15:17:67:cf:82 on rl0</errorname>
üzenetek a konzolon és hogyan lehet ezeket
@@ -11108,7 +10873,7 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="cvsup-missing-libs">
+ <question xml:id="cvsup-missing-libs">
<para>A <application>CVSup</application> programot
telepítése után nem lehet
elindítani, mert hibákat jelez. Mi a
@@ -11124,8 +10889,7 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
<para>Az ilyen jellegű hibák
általában olyankor keletkeznek, amikor olyan
- gépre telepítjük a <filename
- role="package">net/cvsup</filename> portot, amelyen
+ gépre telepítjük a <package>net/cvsup</package> portot, amelyen
viszont nem található meg a
<application>&xorg;</application> programcsomag.
Amennyiben szükségünk lenne
@@ -11138,26 +10902,25 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
<application>CVSup</application> lehetőségeit,
töröljük le a korábban
telepített csomagot, majd helyette rakjuk fel a
- <filename role="package">net/cvsup-without-gui</filename>
- vagy a <filename role="package">net/csup</filename> portot.
+ <package>net/cvsup-without-gui</package>
+ vagy a <package>net/csup</package> portot.
A &os; újabb változataiban
megpróbálkozhatunk a &man.csup.1;
használatával is. Ezzel a
témával részletesebban a
- kézikönyv <ulink
- url="&url.books.handbook;/cvsup.html">CVSup használatáról</ulink>
+ kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/cvsup.html">CVSup használatáról</link>
szóló része foglalkozik.</para>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</chapter>
- <chapter id="security" lang="hu">
+ <chapter xml:id="security" xml:lang="hu">
<title>Biztonság</title>
<qandaset>
<qandaentry>
- <question id="sandbox">
+ <question xml:id="sandbox">
<para>Mi az a <quote>járóka</quote>
(sandbox)?</para>
</question>
@@ -11196,11 +10959,11 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
<literal>ntalk</literal> szolgáltatást
(lásd &man.inetd.8;). Ezt a
szolgáltatást korábban a
- <username>root</username> felhasználó
+ <systemitem class="username">root</systemitem> felhasználó
azonosítójával futtatták,
de manapság viszont már a
- <username>tty</username> felhasználóval
- fut. A <username>tty</username>
+ <systemitem class="username">tty</systemitem> felhasználóval
+ fut. A <systemitem class="username">tty</systemitem>
felhasználó lényegében egy
olyan járóka, amely az
<literal>ntalk</literal> szolgáltatás
@@ -11277,7 +11040,7 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
<para>A &unix; alatt futó programok mindig egy adott
felhasználóhoz tartoznak. Ha ez nem a
- <username>root</username> felhasználó, akkor
+ <systemitem class="username">root</systemitem> felhasználó, akkor
azzal lényegében egy tűzfalat hozunk
létre a különböző
felhasználók által birtokolt folyamatok
@@ -11289,7 +11052,7 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="securelevel">
+ <question xml:id="securelevel">
<para>Mi az a biztonsági szint (securelevel)?</para>
</question>
@@ -11301,7 +11064,7 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
esetén a rendszermag korlátoz bizonyos
feladatokat, amelyeket ilyenkor még a
rendszeradminisztrátor (vagyis a
- <username>root</username> felhasználó) sem
+ <systemitem class="username">root</systemitem> felhasználó) sem
képes elvégezni. Az írás
pillanatában a biztonsági szintek, több
más dolog mellett, a következők
@@ -11318,8 +11081,8 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
<listitem>
<para>a rendszermag memóriájának
- elérése a <devicename>/dev/mem</devicename>
- és <devicename>/dev/kmem</devicename>
+ elérése a <filename>/dev/mem</filename>
+ és <filename>/dev/kmem</filename>
eszközökön keresztül;</para>
</listitem>
@@ -11413,8 +11176,7 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
problémák gyakran felmerülnek a
levelezési listákon,
különösen a &a.security;
- archívumaiban. <ulink
- url="&url.base;/search/index.html">Ezen</ulink> a
+ archívumaiban. <link xlink:href="&url.base;/search/index.html">Ezen</link> a
funkción keresztül nézhetünk
után a téma részletesebb
tárgyalásának.
@@ -11432,7 +11194,7 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="extra-named-port">
+ <question xml:id="extra-named-port">
<para>A BIND (<command>named</command>)
különféle nagyobb sorszámú
portokat használ. Miért?</para>
@@ -11479,7 +11241,7 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="sendmail-port-587">
+ <question xml:id="sendmail-port-587">
<para>A <application>sendmail</application> a
szabványos 25-ös port mellett az 587-es portot
használja! Miért?</para>
@@ -11496,14 +11258,14 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="toor-account">
+ <question xml:id="toor-account">
<para>Kié az a nullás felhasználói
- azonosítójú <username>toor</username>
+ azonosítójú <systemitem class="username">toor</systemitem>
fiók? Betörtek a gépre?</para>
</question>
<answer>
- <para>Ne aggódjunk! A <username>toor</username> egy
+ <para>Ne aggódjunk! A <systemitem class="username">toor</systemitem> egy
<quote>alternatív</quote> rendszergazdai
hozzáférés (a <quote>toor</quote> a
<quote>root</quote> visszafelé). Korábban
@@ -11513,27 +11275,24 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
szerint létrejön. A nem szabványos
parancsértelmezők számára
találták ki, így nem a
- <username>root</username> alapértelmezett
+ <systemitem class="username">root</systemitem> alapértelmezett
parancsértelmezőjét kell
megváltoztatnunk. Ez különösen olyan
parancsértelmezők esetén fontos, amelyek
nem részei az alaprendszernek (például
a portként vagy csomagként telepített
parancsértelmezők esetén) és
- ezért a <filename
- class="directory">/usr/local/bin</filename>
+ ezért a <filename>/usr/local/bin</filename>
könyvtárba fognak kerülni. Ez a
könyvtár alapértelmezés szerint
azonban egy külön állományrendszeren
- található. Ha a <username>root</username>
- parancsértelmezője viszont a <filename
- class="directory">/usr/local/bin</filename>
- könyvtárban lenne, miközben a <filename
- class="directory">/usr</filename> (vagy bármelyik
+ található. Ha a <systemitem class="username">root</systemitem>
+ parancsértelmezője viszont a <filename>/usr/local/bin</filename>
+ könyvtárban lenne, miközben a <filename>/usr</filename> (vagy bármelyik
más állományrendszer, amely az
imént említett könyvtárat
tartalmazza) nem csatlakoztatható valamilyen
- oknál fogva, akkor a <username>root</username> nem
+ oknál fogva, akkor a <systemitem class="username">root</systemitem> nem
lenne képes bejelentkezni és kijavítani
a problémát. (Noha amikor
újraindítjuk a rendszerünket
@@ -11544,22 +11303,22 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
<para>Egyesek nem szabványos
parancsértelmezőn keresztül a
- <username>toor</username> felhasználóval
- végzik el a <username>root</username> mindennapi
+ <systemitem class="username">toor</systemitem> felhasználóval
+ végzik el a <systemitem class="username">root</systemitem> mindennapi
teendőit, így a szabványos
parancsértelmezőt csak a vészhelyzetekre
tartogatják. Alapértelmezés szerint a
- <username>toor</username> felhasználóval nem
+ <systemitem class="username">toor</systemitem> felhasználóval nem
tudunk bejelentkezni, mivel nincs jelszava, ezért ha
használni akarjuk, akkor először
- jelentkezzünk be a <username>root</username>
+ jelentkezzünk be a <systemitem class="username">root</systemitem>
felhasználóval, majd állítsunk
be neki egy jelszót.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="suidperl">
+ <question xml:id="suidperl">
<para>A <command>suidperl</command> parancs miért nem
működik rendesen?</para>
</question>
@@ -11574,7 +11333,7 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
<command>suidperl</command> is leforduljon, akkor a
<command>perl</command> fordításának
megkezdése előtt vegyük fel a
- <literal><varname>ENABLE_SUIDPERL</varname>=true</literal>
+ <literal>ENABLE_SUIDPERL=true</literal>
sort az <filename>/etc/make.conf</filename>
állományba.</para>
</answer>
@@ -11583,12 +11342,12 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
</qandaset>
</chapter>
- <chapter id="ppp" lang="hu">
+ <chapter xml:id="ppp" xml:lang="hu">
<title>PPP</title>
<qandaset>
<qandaentry>
- <question id="userppp">
+ <question xml:id="userppp">
<para>Nem működik a &man.ppp.8;. Mit lehet a
gond?</para>
</question>
@@ -11596,8 +11355,7 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
<answer>
<para>Elsőként mindenképpen olvassuk el a
&man.ppp.8; man oldalt és a kézikönyv
- <ulink
- url="&url.books.handbook;/ppp-and-slip.html#USERPPP">PPP-vel</ulink>
+ <link xlink:href="&url.books.handbook;/ppp-and-slip.html#USERPPP">PPP-vel</link>
foglalkozó részét. A
következő paranccsal engedélyezzük a
naplózást:</para>
@@ -11631,7 +11389,7 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ppp-hangs">
+ <question xml:id="ppp-hangs">
<para>A &man.ppp.8; miért bontja a vonalat, amikor
elindul?</para>
</question>
@@ -11649,7 +11407,7 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
<filename>/etc/hosts</filename> állományba
vegyük fel a helyi gépet. Ha nincs helyi
hálózatunk, akkor így írjuk
- át a <hostid>localhost</hostid> sort:</para>
+ át a <systemitem>localhost</systemitem> sort:</para>
<programlisting>127.0.0.1 ize.minta.com ize localhost</programlisting>
@@ -11666,7 +11424,7 @@ Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ppp-nodial-auto">
+ <question xml:id="ppp-nodial-auto">
<para>A &man.ppp.8; miért nem tárcsáz
<literal>-auto</literal> módban?</para>
</question>
@@ -11705,14 +11463,13 @@ default 10.0.0.2 UGSc 0 0 tun0
<programlisting>delete ALL</programlisting>
<para>Ebben az esetben menjünk vissza a
- kézikönyv <ulink
- url="&url.books.handbook;/userppp.html#USERPPP-FINAL">A rendszer végső beállítása</ulink>
+ kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/userppp.html#USERPPP-FINAL">A rendszer végső beállítása</link>
című részéhez.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="no-route-to-host">
+ <question xml:id="no-route-to-host">
<para>Mit jelent a <errorname>No route to host</errorname>
hibaüzenet?</para>
</question>
@@ -11739,15 +11496,14 @@ default 10.0.0.2 UGSc 0 0 tun0
<programlisting>delete ALL
add 0 0 HISADDR</programlisting>
- <para>A kézikönyv <ulink
- url="&url.books.handbook;/userppp.html#USERPPP-DYNAMICIP">A PPP és a dinamikus IP-címek</ulink>
+ <para>A kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/userppp.html#USERPPP-DYNAMICIP">A PPP és a dinamikus IP-címek</link>
című részében olvashatunk
erről bővebben.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="connection-threeminutedrop">
+ <question xml:id="connection-threeminutedrop">
<para>Miért szakad meg a kapcsolat 3 perc
után?</para>
</question>
@@ -11781,7 +11537,7 @@ add 0 0 HISADDR</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ppp-drop-heavy-load">
+ <question xml:id="ppp-drop-heavy-load">
<para>A kapcsolat miért szakad meg nagyobb
terhelést alatt?</para>
</question>
@@ -11802,7 +11558,7 @@ add 0 0 HISADDR</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ppp-drop-random">
+ <question xml:id="ppp-drop-random">
<para>A kapcsolat miért szakad meg
véletlenszerűen?</para>
</question>
@@ -11836,7 +11592,7 @@ add 0 0 HISADDR</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ppp-hangs-random">
+ <question xml:id="ppp-hangs-random">
<para>A kapcsolat miért fullad le
véletlenszerűen?</para>
</question>
@@ -11893,21 +11649,19 @@ add 0 0 HISADDR</programlisting>
<itemizedlist>
<listitem>
- <para>Amennyiben távoli, olvassuk el a <xref
- linkend="ppp-remote-not-responding"/>
+ <para>Amennyiben távoli, olvassuk el a <xref linkend="ppp-remote-not-responding"/>
válaszát.</para>
</listitem>
<listitem>
- <para>Amennyiben helyi, olvassuk el a <xref
- linkend="ppp-hung"/> válaszát.</para>
+ <para>Amennyiben helyi, olvassuk el a <xref linkend="ppp-hung"/> válaszát.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ppp-remote-not-responding">
+ <question xml:id="ppp-remote-not-responding">
<para>A vonal túlsó végéről
nem érkezik válasz. Mi lehet tenni?</para>
</question>
@@ -11979,7 +11733,7 @@ deny pred1 deflate deflate24 protocomp acfcomp shortseq vj</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ppp-hung">
+ <question xml:id="ppp-hung">
<para>A &man.ppp.8; teljesen megállt. Mi lehet
tenni?</para>
</question>
@@ -12017,7 +11771,7 @@ deny pred1 deflate deflate24 protocomp acfcomp shortseq vj</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ppp-loginok-thennothing">
+ <question xml:id="ppp-loginok-thennothing">
<para>Miért nem történik semmi a
<quote>Login OK!</quote> üzenet után?</para>
</question>
@@ -12051,7 +11805,7 @@ deny pred1 deflate deflate24 protocomp acfcomp shortseq vj</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ppp-same-magic">
+ <question xml:id="ppp-same-magic">
<para>Folyamatosan <errorname>Magic is same</errorname>
hibák jelennek meg. Ez mire utal?</para>
</question>
@@ -12150,7 +11904,7 @@ deny pred1 deflate deflate24 protocomp acfcomp shortseq vj</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ppp-lcp-constant">
+ <question xml:id="ppp-lcp-constant">
<para>Az LCP beállítása egészen a
kapcsolat befejeződéséig
folytatódik. Mi lehet a probléma?</para>
@@ -12169,48 +11923,48 @@ deny pred1 deflate deflate24 protocomp acfcomp shortseq vj</programlisting>
végzetesnek bizonyul.</para>
<para>Vegyünk például két
- implementációt, az <hostid>A</hostid> és
- a <hostid>B</hostid> pontokat. Az <hostid>A</hostid>
+ implementációt, az <systemitem>A</systemitem> és
+ a <systemitem>B</systemitem> pontokat. Az <systemitem>A</systemitem>
már közvetlenül a csatlakozás
után LCP kéréseket kezd el
- küldeni, miközben a <hostid>B</hostid> csak
+ küldeni, miközben a <systemitem>B</systemitem> csak
7&nbsp;másodperc múlva tud elindulni. Mire
- végre a <hostid>B</hostid> pont is elindul, addigra
- az <hostid>A</hostid> már kiküldött 3 LCP
+ végre a <systemitem>B</systemitem> pont is elindul, addigra
+ az <systemitem>A</systemitem> már kiküldött 3 LCP
kérést. Most feltételezzük, hogy
nincs ECHO, máskülönben az előző
szakaszban leírt, bűvös számokkal
kapcsolatos problémába
- ütköznénk. A <hostid>B</hostid> ekkor
+ ütköznénk. A <systemitem>B</systemitem> ekkor
tehát küld egy kérést, majd
- nyugtázza az <hostid>A</hostid> ponttól kapott
+ nyugtázza az <systemitem>A</systemitem> ponttól kapott
korábbi kérést. Ennek
- hatására az <hostid>A</hostid> pont
+ hatására az <systemitem>A</systemitem> pont
<acronym>OPENED</acronym> állapotba megy át,
újra küld és nyugtázza az
- előző kérést <hostid>B</hostid>
- felé. Eközben a <hostid>B</hostid>
+ előző kérést <systemitem>B</systemitem>
+ felé. Eközben a <systemitem>B</systemitem>
további két nyugtázást küld
- az <hostid>A</hostid> pontról kapott további
- két kérésre, a <hostid>B</hostid>
- indulása előttről. A <hostid>B</hostid>
- ekkor megkapja az <hostid>A</hostid> első
+ az <systemitem>A</systemitem> pontról kapott további
+ két kérésre, a <systemitem>B</systemitem>
+ indulása előttről. A <systemitem>B</systemitem>
+ ekkor megkapja az <systemitem>A</systemitem> első
nyugtáját és átvált
<acronym>OPENED</acronym> állapotba. Az
- <hostid>A</hostid> ekkor megkapja a második
- nyugtát a <hostid>B</hostid> ponttól és
+ <systemitem>A</systemitem> ekkor megkapja a második
+ nyugtát a <systemitem>B</systemitem> ponttól és
visszavált <acronym>REQ-SENT</acronym>
állapotba, majd az RFC szerint elküld
(előre) egy újabb kérést. Ekkor
megkapja a harmadik nyugtát és
<acronym>OPENED</acronym> állapotba vált.
- Eközben a <hostid>B</hostid> megkapja előre
- küldött kérést a <hostid>A</hostid>
+ Eközben a <systemitem>B</systemitem> megkapja előre
+ küldött kérést a <systemitem>A</systemitem>
ponttól, amelynek hatására
<acronym>ACK-SENT</acronym> állapotba vált
vissza, és az RFC szerint ismét küld egy
(második) kérést és egy
- nyugtázást. Az <hostid>A</hostid> erre
+ nyugtázást. Az <systemitem>A</systemitem> erre
megkapja a kérést, visszavált
<acronym>REQ-SENT</acronym> állapotban és
küld egy újabb kérést. Ekkor
@@ -12256,7 +12010,7 @@ deny pred1 deflate deflate24 protocomp acfcomp shortseq vj</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ppp-shell-test-lockup">
+ <question xml:id="ppp-shell-test-lockup">
<para>Miért akad meg a &man.ppp.8;, ha egy
külső parancsot adunk ki alatta?</para>
</question>
@@ -12286,7 +12040,7 @@ deny pred1 deflate deflate24 protocomp acfcomp shortseq vj</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ppp-null-modem">
+ <question xml:id="ppp-null-modem">
<para>A &man.ppp.8; null-modem kábel
használatakor miért nem lép ki
soha?</para>
@@ -12311,7 +12065,7 @@ deny pred1 deflate deflate24 protocomp acfcomp shortseq vj</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ppp-auto-noreasondial">
+ <question xml:id="ppp-auto-noreasondial">
<para>A &man.ppp.8; miért tárcsáz
látszólag minden különösebb ok
nélkül <option>-auto</option>
@@ -12379,9 +12133,8 @@ set dfilter 3 permit 0/0 0/0</programlisting>
hálózati neveket. Az érintett
konfigurációs állomány
módosításának pontos
- részleteiről a kézikönyv <ulink
- url="&url.books.handbook;/smtp-dialup.html">Levelezés
- betárcsázós kapcsolattal</ulink>
+ részleteiről a kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/smtp-dialup.html">Levelezés
+ betárcsázós kapcsolattal</link>
című szakszában olvashatunk
bővebben. Továbbá az
<filename>.mc</filename> állományunkba a
@@ -12398,14 +12151,14 @@ set dfilter 3 permit 0/0 0/0</programlisting>
szokták meghívni, ami arra utasítja,
hogy 30&nbsp;percenként dolgozza fel a sorát)
vagy amíg a <command>sendmail
- <option>-q</option></command> parancs le nem fut
+ -q</command> parancs le nem fut
(például a <filename>ppp.linkup</filename>
állományból).</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ccp-errors">
+ <question xml:id="ccp-errors">
<para>Mit jelentenek a CCP hibák?</para>
</question>
@@ -12434,7 +12187,7 @@ CCP: Received Terminate Ack (1) state = Req-Sent (6)</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ppp-connectionspeed">
+ <question xml:id="ppp-connectionspeed">
<para>A &man.ppp.8; miért nem naplózza a
kapcsolat sebességét?</para>
</question>
@@ -12477,7 +12230,7 @@ CCP: Received Terminate Ack (1) state = Req-Sent (6)</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ppp-ignores-backslash">
+ <question xml:id="ppp-ignores-backslash">
<para>A &man.ppp.8; miért hagyja figyelmen
kívül a <literal>\</literal> karaktereket a
szkriptekben?</para>
@@ -12537,7 +12290,7 @@ ATDT1234567</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ppp-segfault-nocore">
+ <question xml:id="ppp-segfault-nocore">
<para>A &man.ppp.8; miért küld
<errorname>Segmentation Fault</errorname> hibát,
miközben nem is keletkezik
@@ -12564,15 +12317,15 @@ ATDT1234567</programlisting>
fejezet elejét), akkor a következőt
tehetjük:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput><command>cd</command> <filename class="directory">/usr/src/usr.sbin/ppp</filename></userinput>
-&prompt.root; <userinput><command>echo</command> <makevar>STRIP</makevar>= &gt;&gt; <filename>/etc/make.conf</filename></userinput>
-&prompt.root; <userinput><command>echo</command> <makevar>CFLAGS</makevar>+=<option>-g</option> &gt;&gt; <filename>/etc/make.conf</filename></userinput>
-&prompt.root; <userinput><command>make</command> <maketarget>install</maketarget> <maketarget>clean</maketarget></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/src/usr.sbin/ppp</userinput>
+&prompt.root; <userinput>echo STRIP= &gt;&gt; /etc/make.conf</userinput>
+&prompt.root; <userinput>echo CFLAGS+=-g &gt;&gt; /etc/make.conf</userinput>
+&prompt.root; <userinput>make install clean</userinput></screen>
<para>A fenti parancsokkal telepíteni tudjuk a
&man.ppp.8; egy nyomonkövethető
változatát. A &man.ppp.8;
- futtatásához <username>root</username>
+ futtatásához <systemitem class="username">root</systemitem>
felhasználónak kell lennünk, mivel minden
korábbi engedélyét
felülírtuk az előbbiek során. A
@@ -12616,7 +12369,7 @@ ATDT1234567</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ppp-autodialprocess-noconnect">
+ <question xml:id="ppp-autodialprocess-noconnect">
<para>Miért nem csatlakozik soha az a program, amely a
hívást kezdeményezte
<option>-auto</option> módban?</para>
@@ -12704,14 +12457,13 @@ ATDT1234567</programlisting>
<para>Lehetőségünk van még
IP-cím nélkül is létrehozni
interfészeket. A kimenő csomagok ekkor a
- <hostid role="ipaddr">255.255.255.255</hostid>
+ <systemitem class="ipaddress">255.255.255.255</systemitem>
IP-címet használnák egészen
addig, amíg az első
<literal>SIOCAIFADDR</literal> &man.ioctl.2;
rendszerhívás le nem zajlik. A &man.ppp.8;
feladata ilyenkor a forrás IP-cím
- megváltoztatása, de ha ez <hostid
- role="ipaddr">255.255.255.255</hostid>, akkor egyedül
+ megváltoztatása, de ha ez <systemitem class="ipaddress">255.255.255.255</systemitem>, akkor egyedül
csak az IP-címnek és az
ellenőrzőösszegnek kell megváltoznia.
Ez viszont már valamilyen mértékben
@@ -12725,7 +12477,7 @@ ATDT1234567</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ppp-nat-games">
+ <question xml:id="ppp-nat-games">
<para>A legtöbb játék miért nem
működik a <option>-nat</option> kapcsoló
megadásával?</para>
@@ -12850,7 +12602,7 @@ ATDT1234567</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="useful-port-numbers">
+ <question xml:id="useful-port-numbers">
<para>Valaki összeírta már a hasznosabb
portok sorszámait?</para>
</question>
@@ -12870,7 +12622,7 @@ ATDT1234567</programlisting>
<para><application>Asheron's Call</application></para>
<para><literal>nat port udp
- <replaceable>belső</replaceable> :65000
+ belső :65000
65000</literal></para>
<para>Manuálisan változtassuk meg a
@@ -12888,7 +12640,7 @@ ATDT1234567</programlisting>
<para><application>Half Life</application></para>
<para><literal>nat port udp
- <replaceable>belső</replaceable>:27005
+ belső:27005
27015</literal></para>
</listitem>
@@ -12896,11 +12648,11 @@ ATDT1234567</programlisting>
<para><application>PCAnywhere 8.0</application></para>
<para><literal>nat port udp
- <replaceable>belső</replaceable>:5632
+ belső:5632
5632</literal></para>
<para><literal>nat port tcp
- <replaceable>belső</replaceable>:5631
+ belső:5631
5631</literal></para>
</listitem>
@@ -12908,7 +12660,7 @@ ATDT1234567</programlisting>
<para><application>Quake</application></para>
<para><literal>nat port udp
- <replaceable>belső</replaceable>:6112
+ belső:6112
6112</literal></para>
</listitem>
@@ -12916,15 +12668,15 @@ ATDT1234567</programlisting>
<para><application>Quake 2</application></para>
<para><literal>nat port udp
- <replaceable>belső</replaceable>:27901
+ belső:27901
27910</literal></para>
<para><literal>nat port udp
- <replaceable>belső</replaceable>:60021
+ belső:60021
60021</literal></para>
<para><literal>nat port udp
- <replaceable>belső</replaceable>:60040
+ belső:60040
60040</literal></para>
</listitem>
@@ -12932,11 +12684,11 @@ ATDT1234567</programlisting>
<para><application>Red Alert</application></para>
<para><literal>nat port udp
- <replaceable>belső</replaceable>:8675
+ belső:8675
8675</literal></para>
<para><literal>nat port udp
- <replaceable>belső</replaceable>:5009
+ belső:5009
5009</literal></para>
</listitem>
</itemizedlist>
@@ -12944,7 +12696,7 @@ ATDT1234567</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="fcs-errors">
+ <question xml:id="fcs-errors">
<para>Mik azok az FCS hibák?</para>
</question>
@@ -13021,8 +12773,8 @@ ATDT1234567</programlisting>
</answer>
</qandaentry>
- <qandaentry id="PPPoEwithNAT">
- <question id="macos-win98-pppoe-freeze">
+ <qandaentry xml:id="PPPoEwithNAT">
+ <question xml:id="macos-win98-pppoe-freeze">
<para>A &macos; és &windows;&nbsp;98 alól
indított kapcsolatok miért állnak le, ha
PPPoE fut az átjárón?</para>
@@ -13081,26 +12833,24 @@ ATDT1234567</programlisting>
ennél nagyobb méretű csomagokat kezelni.
&windows;&nbsp;2000 esetén ezt a
beállítást a
- <literal>Tcpip\Parameters\Interfaces\<replaceable>a
+ <literal>Tcpip\Parameters\Interfaces\a
hálózati kártya
- azonosítója</replaceable>\MTU</literal> helyen kell keresni
+ azonosítója\MTU</literal> helyen kell keresni
és típusa duplaszó (DWORD).</para>
<para>A &windows; MTU beállításaival
kapcsolatban olvassuk el a Microsoft Knowledge Base
címén található dokumentumokat:
- <ulink
- url="http://support.microsoft.com/support/kb/articles/Q158/4/74.asp">Q158474
- - Windows TCPIP Registry Entries</ulink> és <ulink
- url="http://support.microsoft.com/support/kb/articles/Q120/6/42.asp">Q120642
+ <link xlink:href="http://support.microsoft.com/support/kb/articles/Q158/4/74.asp">Q158474
+ - Windows TCPIP Registry Entries</link> és <link xlink:href="http://support.microsoft.com/support/kb/articles/Q120/6/42.asp">Q120642
- TCPIP &amp; NBT Configuration Parameters for &windowsnt;
- </ulink>.</para>
+ </link>.</para>
<para>&windows;&nbsp;2000 alatt a regisztrációs
adatbázisban érdemes még a
- <literal>Tcpip\Parameters\Interfaces\<replaceable>a
+ <literal>Tcpip\Parameters\Interfaces\a
hálózati kártya
- azonosítója</replaceable>\EnablePMTUBHDetect</literal>
+ azonosítója\EnablePMTUBHDetect</literal>
duplaszó értékét
<literal>1</literal>-re állítani, ahogy arra
az imént említett 120642-es &microsoft;
@@ -13130,13 +12880,13 @@ ATDT1234567</programlisting>
Ha valamiért mégis a &man.ppp.8; egy
korábbi változatával kellene
dolgoznunk, akkor érdemes megnéznünk
- <filename role="package">net/tcpmssd</filename>
+ <package>net/tcpmssd</package>
portot.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="desperation">
+ <question xml:id="desperation">
<para>Ezek közül egyik sem használt &mdash;
segítség! Mit lehetne még
tenni?</para>
@@ -13152,8 +12902,7 @@ ATDT1234567</programlisting>
részeit és a <command>netstat -rn</command>
parancs kimenetét (a csatlakozás előtt
és után) a &a.questions; címére
- vagy a <ulink
- url="news:comp.unix.bsd.freebsd.misc">comp.unix.bsd.freebsd.misc</ulink>
+ vagy a <link xlink:href="news:comp.unix.bsd.freebsd.misc">comp.unix.bsd.freebsd.misc</link>
hírcsoportba, és valaki talán majd
megmutatja a helyes irányt.</para>
</answer>
@@ -13161,19 +12910,18 @@ ATDT1234567</programlisting>
</qandaset>
</chapter>
- <chapter id="serial" lang="hu">
+ <chapter xml:id="serial" xml:lang="hu">
<title>Soros vonali kommunikáció</title>
<para>Ebben a szakaszban a &os; alatti soros vonali
kommunikációval kapcsolatos kérdéseket
tárgyaljuk. A PPP és SLIP
- használatáról a <link
- linkend="networking">Hálózatok</link>
+ használatáról a <link linkend="networking">Hálózatok</link>
című részben esik szó.</para>
<qandaset>
<qandaentry>
- <question id="found-serial">
+ <question xml:id="found-serial">
<para>Honnan deríthető ki, hogy a &os; felismerte
a soros portokat a gépben?</para>
</question>
@@ -13221,14 +12969,13 @@ sio1: type 16550A</programlisting>
több soros portot is támogatni
szeretnénk, akkor nincs más teendőnk,
mint ennek megfelelően megváltoztatni a
- rendszermag paramétereit. A <link
- linkend="make-kernel">rendszermag fordításáról szóló</link>
+ rendszermag paramétereit. A <link linkend="make-kernel">rendszermag fordításáról szóló</link>
rész tárgyalja ennek részleteit.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="found-modem">
+ <question xml:id="found-modem">
<para>Honnan deríthető ki, hogy a &os; felismerte
a modemkártyát a gépben?</para>
</question>
@@ -13240,46 +12987,46 @@ sio1: type 16550A</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="access-serial-ports">
+ <question xml:id="access-serial-ports">
<para>Hogyan lehet a soros portokat elérni &os;
alatt?</para>
</question>
<answer>
- <para>A harmadik soros port, a <devicename>sio2</devicename>
+ <para>A harmadik soros port, a <filename>sio2</filename>
(lásd &man.sio.4;, DOS alatt
- <devicename>COM3</devicename>) a
- <devicename>/dev/cuad2</devicename> eszközön
+ <filename>COM3</filename>) a
+ <filename>/dev/cuad2</filename> eszközön
keresztül érhető el
tárcsázó eszközként,
- és a <devicename>/dev/ttyd2</devicename>
+ és a <filename>/dev/ttyd2</filename>
eszközön keresztül behívó
eszközként. Mi a különbség a
két eszközosztály
között?</para>
<para>A
- <devicename>ttyd<replaceable>X</replaceable></devicename>
+ <filename>ttydX</filename>
eszközöket behívásra
használjuk. Amikor tehát a
- <devicename>/dev/ttyd<replaceable>X</replaceable></devicename>
+ <filename>/dev/ttydX</filename>
eszközt blokkoló módban nyitjuk meg,
akkor a hívó program egészen addig
várni fog, amíg a megfelelő
- <devicename>cuad<replaceable>X</replaceable></devicename>
+ <filename>cuadX</filename>
eszköz inaktívvá nem válik, majd
kivárja, hogy megérkezzen a
hívás fogadását
tolmácsoló jelzés. Amikor megnyitjuk a
- <devicename>cuad<replaceable>X</replaceable></devicename>
+ <filename>cuadX</filename>
eszközt, gondoskodik róla, hogy a soros portot
ekkor ne használja a
- <devicename>ttyd<replaceable>X</replaceable></devicename>
+ <filename>ttydX</filename>
eszköz. Ha a port szabaddá válik,
egyszerűen <quote>ellopja</quote> a
- <devicename>ttyd<replaceable>X</replaceable></devicename>
+ <filename>ttydX</filename>
eszköztől. Sőt, a
- <devicename>cuad<replaceable>X</replaceable></devicename>
+ <filename>cuadX</filename>
eszközt egyáltalán nem érdekli a
hívás fogadása jelzés. Ezzel a
megoldással és egy automata modem
@@ -13293,7 +13040,7 @@ sio1: type 16550A</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="enable-multiport-serial">
+ <question xml:id="enable-multiport-serial">
<para>Hogyan lehet engedélyezi a többportos soros
vonali kártyák
támogatását?</para>
@@ -13352,7 +13099,7 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="multiport-serial-share-irq">
+ <question xml:id="multiport-serial-share-irq">
<para>A &os; képes több többportos soros
vonali kártyát ugyanazon a
megszakításon keresztül
@@ -13366,50 +13113,47 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="default-serial-params">
+ <question xml:id="default-serial-params">
<para>Hogyan lehet beállítani a portok
alapértelmezett paramétereit?</para>
</question>
<answer>
<para>Ezzel kapcsolatban olvassuk el a &os;
- kézikönyv <ulink
- url="&url.books.handbook;/serial.html#SERIAL-HW-CONFIG">soros kommunikációt</ulink>
+ kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/serial.html#SERIAL-HW-CONFIG">soros kommunikációt</link>
tárgyaló részét.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="enable-dialup">
+ <question xml:id="enable-dialup">
<para>Hogyan lehet a modemen betárcsázást
beállítani?</para>
</question>
<answer>
<para>Erre vonatkozóan olvassuk el a &os;
- kézikönyv <ulink
- url="&url.books.handbook;/dialup.html">betárcsázós szolgáltatásokkal</ulink>
+ kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/dialup.html">betárcsázós szolgáltatásokkal</link>
kapcsolatos részét.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="dumb-terminal">
+ <question xml:id="dumb-terminal">
<para>Hogyan lehet <quote>buta</quote> terminálokat
&os;-re csatlakoztatni?</para>
</question>
<answer>
<para>Az ezzel kapcsolatos információkat a &os;
- kézikönyv <ulink
- url="&url.books.handbook;/term.html">terminálokról</ulink>
+ kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/term.html">terminálokról</link>
szóló részében
találhatjuk meg.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="cannot-tip">
+ <question xml:id="cannot-tip">
<para>Miért nem indul el a <command>tip</command> vagy
<command>cu</command> parancs?</para>
</question>
@@ -13417,18 +13161,17 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
<answer>
<para>Előfordulhat, hogy rendszerünkön a
&man.tip.1; és &man.cu.1; programok csak az
- <username>uucp</username> felhasználón
- és a <groupname>dialer</groupname> csoporton
+ <systemitem class="username">uucp</systemitem> felhasználón
+ és a <systemitem class="groupname">dialer</systemitem> csoporton
keresztül tudnak hozzáférni a
működésükhöz
- szükséges <filename
- class="directory">/var/spool/lock</filename>
- könyvtárhoz. A <groupname>dialer</groupname>
+ szükséges <filename>/var/spool/lock</filename>
+ könyvtárhoz. A <systemitem class="groupname">dialer</systemitem>
csoport segítségével lehet
szabályozni, hogy ki férhessen hozzá a
modemekhez vagy a távoli rendszerekhez. Ilyenkor
egyszerűen csak vegyük fel magunkat a
- <groupname>dialer</groupname> csoportba.</para>
+ <systemitem class="groupname">dialer</systemitem> csoportba.</para>
<para>A következő parancs kiadásával
viszont ettől függetlenül is
@@ -13442,160 +13185,148 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="hayes-unsupported">
+ <question xml:id="hayes-unsupported">
<para>A rendszerhez csatlakozó Hayes
szabványú modem támogatott &mdash; mi
ilyenkor teendő?</para>
</question>
<answer>
- <para>A &os; kézikönyvben lásd <ulink
- url="&url.books.handbook;/dialout.html#HAYES-UNSUPPORTED">ezt</ulink>
+ <para>A &os; kézikönyvben lásd <link xlink:href="&url.books.handbook;/dialout.html#HAYES-UNSUPPORTED">ezt</link>
a választ.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="direct-at">
+ <question xml:id="direct-at">
<para>Hogyan adjuk meg az AT parancsokat?</para>
</question>
<answer>
- <para>A &os; kézikönyvben lásd <ulink
- url="&url.books.handbook;/dialout.html#DIRECT-AT">ezt</ulink>
+ <para>A &os; kézikönyvben lásd <link xlink:href="&url.books.handbook;/dialout.html#DIRECT-AT">ezt</link>
a választ.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="gt-failure">
+ <question xml:id="gt-failure">
<para>A <literal>pn</literal> tulajdonságnál
miért nem lehet <literal>@</literal> jelet
megadni?</para>
</question>
<answer>
- <para>A &os; kézikönyvben lásd <ulink
- url="&url.books.handbook;/dialout.html#GT-FAILURE">ezt</ulink>
+ <para>A &os; kézikönyvben lásd <link xlink:href="&url.books.handbook;/dialout.html#GT-FAILURE">ezt</link>
a választ.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="dial-command-line">
+ <question xml:id="dial-command-line">
<para>Hogyan lehet telefonszámokat
tárcsázni parancssorból?</para>
</question>
<answer>
- <para>A &os; kézikönyvben lásd <ulink
- url="&url.books.handbook;/dialout.html#DIAL-COMMAND-LINE">ezt</ulink>
+ <para>A &os; kézikönyvben lásd <link xlink:href="&url.books.handbook;/dialout.html#DIAL-COMMAND-LINE">ezt</link>
a választ.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="set-bps">
+ <question xml:id="set-bps">
<para>Minden alkalommal meg kell adni az adatátviteli
sebességet?</para>
</question>
<answer>
- <para>A &os; kézikönyvben lásd <ulink
- url="&url.books.handbook;/dialout.html#SET-BPS">ezt</ulink>
+ <para>A &os; kézikönyvben lásd <link xlink:href="&url.books.handbook;/dialout.html#SET-BPS">ezt</link>
a választ.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="terminal-server">
+ <question xml:id="terminal-server">
<para>Terminálszerver segítségével
hogyan lehet könnyen elérni egyszerre több
gépet is?</para>
</question>
<answer>
- <para>A &os; kézikönyvben lásd <ulink
- url="&url.books.handbook;/dialout.html#TERMINAL-SERVER">ezt</ulink>
+ <para>A &os; kézikönyvben lásd <link xlink:href="&url.books.handbook;/dialout.html#TERMINAL-SERVER">ezt</link>
a választ.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="tip-multiline">
+ <question xml:id="tip-multiline">
<para>A &man.tip.1; képes több vonalat is
használni az egyes gépek
eléréséhez?</para>
</question>
<answer>
- <para>A &os; kézikönyvben lásd <ulink
- url="&url.books.handbook;/dialout.html#TIP-MULTILINE">ezt</ulink>
+ <para>A &os; kézikönyvben lásd <link xlink:href="&url.books.handbook;/dialout.html#TIP-MULTILINE">ezt</link>
a választ.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="multi-controlp">
- <para>Miért kell kétszer lenyomni a <keycombo
- action="simul"><keycap>Ctrl</keycap><keycap>P</keycap></keycombo>
+ <question xml:id="multi-controlp">
+ <para>Miért kell kétszer lenyomni a <keycombo action="simul"><keycap>Ctrl</keycap><keycap>P</keycap></keycombo>
billentyűket, hogy egyszer elküldjük
ezeket?</para>
</question>
<answer>
- <para>A &os; kézikönyvben lásd <ulink
- url="&url.books.handbook;/dialout.html#MULTI-CONTROLP">ezt</ulink>
+ <para>A &os; kézikönyvben lásd <link xlink:href="&url.books.handbook;/dialout.html#MULTI-CONTROLP">ezt</link>
a választ.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="uppercase">
+ <question xml:id="uppercase">
<para>Miért lett hirtelen minden NAGYBETűS?</para>
</question>
<answer>
- <para>A &os; kézikönyvben lásd <ulink
- url="&url.books.handbook;/dialout.html#UPPERCASE">ezt</ulink>
+ <para>A &os; kézikönyvben lásd <link xlink:href="&url.books.handbook;/dialout.html#UPPERCASE">ezt</link>
a választ.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="tip-filetransfer">
+ <question xml:id="tip-filetransfer">
<para>Hogyan lehet állományokat mozgatni a
<command>tip</command> használatával?</para>
</question>
<answer>
- <para>A &os; kézikönyvben lásd <ulink
- url="&url.books.handbook;/dialout.html#TIP-FILETRANSFER">ezt</ulink>
+ <para>A &os; kézikönyvben lásd <link xlink:href="&url.books.handbook;/dialout.html#TIP-FILETRANSFER">ezt</link>
a választ.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="zmodem-tip">
+ <question xml:id="zmodem-tip">
<para>Hogyan használható a zmodem protokoll a
<command>tip</command> programmal?</para>
</question>
<answer>
- <para>A &os; kézikönyvben lásd <ulink
- url="&url.books.handbook;/dialout.html#ZMODEM-TIP">ezt</ulink>
+ <para>A &os; kézikönyvben lásd <link xlink:href="&url.books.handbook;/dialout.html#ZMODEM-TIP">ezt</link>
a választ.</para>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</chapter>
- <chapter id="misc" lang="hu">
+ <chapter xml:id="misc" xml:lang="hu">
<title>Egyéb kérdések</title>
<qandaset>
<qandaentry>
- <question id="more-swap">
+ <question xml:id="more-swap">
<para>A &os; miért használ sokkal több
lapozóállományt, mint a &linux;?</para>
</question>
@@ -13631,7 +13362,7 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="top-freemem">
+ <question xml:id="top-freemem">
<para>A <command>top</command> miért jelez kevés
szabad memóriát, miközben csak
néhány program fut?</para>
@@ -13664,7 +13395,7 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="chmod-symlinks">
+ <question xml:id="chmod-symlinks">
<para>A <command>chmod</command> miért nem
változtatja meg a szimbolikus linkek
engedélyeit?</para>
@@ -13707,15 +13438,13 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
hivatkozott könyvtár engedélyeit
akarjuk megváltoztatni, akkor a &man.chmod.1;
parancsnak ne adjunk meg semmilyen paramétert
- és a nevet zárjuk perjellel (<filename
- class="directory">/</filename>).
+ és a nevet zárjuk perjellel (<filename>/</filename>).
Például, ha az <filename>ize</filename> a
- <filename class="directory">mize</filename>
+ <filename>mize</filename>
könyvtárra mutató szimbolikus link,
és meg akarjuk változtatni az
<filename>ize</filename> engedélyeit (ami
- valójában a <filename
- class="directory">mize</filename> engedélyeit
+ valójában a <filename>mize</filename> engedélyeit
jelenti), akkor valami ilyesmit kellene
megadnunk:</para>
@@ -13725,29 +13454,26 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
perjelből a &man.chmod.1; tudni fogja, hogy
követnie kell a <filename>foo</filename>
szimbolikus linket és így az általa
- hivatkozott könyvtár, a <filename
- class="directory">mize</filename> engedélyeit
+ hivatkozott könyvtár, a <filename>mize</filename> engedélyeit
fogja megváltoztatni.</para>
</warning>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="dos-binaries">
+ <question xml:id="dos-binaries">
<para>A &os; képes DOS programokat futtatni?</para>
</question>
<answer>
<para>Igen, a Portgyűjteményben
- található <filename
- role="package">emulators/doscmd</filename>, vagyis egy DOS
+ található <package>emulators/doscmd</package>, vagyis egy DOS
emulációs program
segítségével.</para>
<para>Amennyiben a <application>doscmd</application>
önmagában még nem lenne elegendő, egy
- másik segédprogram, a <filename
- role="package">emulators/pcemu</filename>
+ másik segédprogram, a <package>emulators/pcemu</package>
segítségével emulálni tudunk egy
8088-as processzort, valamint a BIOS annyi
részét, hogy futtatni tudjunk szöveges
@@ -13758,8 +13484,7 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
<para>Érdemes ezenkívül még
megpróbálnunk a &os;
Portgyűjteményében
- található <filename
- role="package">emulators/dosbox</filename> portot is. Ez
+ található <package>emulators/dosbox</package> portot is. Ez
az alkalmazás elsősorban a régi DOS-os
játékok futtatásához
szükséges környezet
@@ -13771,29 +13496,28 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="translation">
+ <question xml:id="translation">
<para>Hogyan tudjuk az anyanyelvünkre lefordítani
a &os; dokumentációját?</para>
</question>
<answer>
<para>Olvassuk el a &os; Dokumentációs Projekt
- bevezetőjében található <ulink
- url="&url.books.fdp-primer;/translations.html">Fordítói
- GYIK-ot</ulink>.</para>
+ bevezetőjében található <link xlink:href="&url.books.fdp-primer;/translations.html">Fordítói
+ GYIK-ot</link>.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="freebsd-mail-bounces">
- <para>A <hostid role="domainname">FreeBSD.org</hostid>
+ <question xml:id="freebsd-mail-bounces">
+ <para>A <systemitem class="fqdomainname">FreeBSD.org</systemitem>
tartományon belüli e-mail címekre
küldött levelek miért pattannak
vissza?</para>
</question>
<answer>
- <para>A <hostid role="domainname">FreeBSD.org</hostid>
+ <para>A <systemitem class="fqdomainname">FreeBSD.org</systemitem>
levelezőrendszere a bejövő levelekre
vonatkozóan átvett néhány
szigorúbb ellenőrzést a
@@ -13830,7 +13554,7 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
</listitem>
<listitem>
- <para>A <hostid role="domainname">FreeBSD.org</hostid>
+ <para>A <systemitem class="fqdomainname">FreeBSD.org</systemitem>
címen üzemelő levelező szerver nem
tudta a csatlakozó gép
IP-címét szimbolikus névre
@@ -13870,7 +13594,7 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
<listitem>
<para>A küldött üzenet
azonosítója (Message ID) végén
- a <hostid>localhost</hostid> szerepel.</para>
+ a <systemitem>localhost</systemitem> szerepel.</para>
<para>Egyes levelező kliensek rossz
azonosítónak hoznak létre az
@@ -13889,7 +13613,7 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="free-account">
+ <question xml:id="free-account">
<para>Hogyan lehet egyszerűen &os; rendszereket
elérni?</para>
</question>
@@ -13904,8 +13628,8 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
szolgáltatónként
változik.</para>
- <para>Az <ulink url="http://www.arbornet.org/">Arbornet,
- Inc</ulink>, vagy másik nevén
+ <para>Az <link xlink:href="http://www.arbornet.org/">Arbornet,
+ Inc</link>, vagy másik nevén
<emphasis>M-Net</emphasis> 1983 óta szolgáltat
nyílt hozzáférést &unix;
típusú rendszerekhez. Egy System&nbsp;III
@@ -13927,7 +13651,7 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
BBS) és interaktív csevegőrendszerrel
is.</para>
- <para>A <ulink url="http://www.grex.org/">Grex</ulink> az
+ <para>A <link xlink:href="http://www.grex.org/">Grex</link> az
<emphasis>M-Net</emphasis>
szolgáltatásához hasonlóan
ugyanúgy kínál üzenőfalat
@@ -13938,14 +13662,13 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="sup-define">
+ <question xml:id="sup-define">
<para>Mi az a <command>sup</command> és hogyan lehet
használni?</para>
</question>
<answer>
- <para>A <ulink
- url="http://www.FreeBSD.org/cgi/ports.cgi?^sup">SUP</ulink>
+ <para>A <link xlink:href="http://www.FreeBSD.org/cgi/ports.cgi?^sup">SUP</link>
mozaikszó mögött a <quote>Software Update
Protocol</quote> (<quote>Szoftverfrissítési
protokoll</quote>) áll, amelyet fejlesztési
@@ -13961,14 +13684,13 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
sávszélesség-takarékos
megoldás, és egy ideje már
nyugdíjba vonult. A forrásainkat jelen
- pillanatban a <ulink
- url="&url.books.handbook;/synching.html#CVSUP">CVSup</ulink>
+ pillanatban a <link xlink:href="&url.books.handbook;/synching.html#CVSUP">CVSup</link>
használatával tudjuk frissíteni.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="daemon-name">
+ <question xml:id="daemon-name">
<para>Hogy hívják azt a cuki kis vörös
fickót?</para>
</question>
@@ -13983,14 +13705,13 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
szóéval
(<quote>bíeszdi</quote>).</para>
- <para>A BSD démonról a saját <ulink
- url="http://www.mckusick.com/beastie/index.html">honlapján</ulink>
+ <para>A BSD démonról a saját <link xlink:href="http://www.mckusick.com/beastie/index.html">honlapján</link>
tudhatunk meg többet.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="use-beastie">
+ <question xml:id="use-beastie">
<para>Felhasználható a BSD démon
képe?</para>
</question>
@@ -13998,9 +13719,8 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
<answer>
<para>Talán. A BSD démon jogait Marshall Kirk
McKusick birtokolja. A felhasználás pontos
- lehetőségeivel kapcsolatban olvassuk el <ulink
- url="http://www.mckusick.com/beastie/mainpage/copyright.html">Statement
- on the Use of the BSD Daemon Figure</ulink> című
+ lehetőségeivel kapcsolatban olvassuk el <link xlink:href="http://www.mckusick.com/beastie/mainpage/copyright.html">Statement
+ on the Use of the BSD Daemon Figure</link> című
írást.</para>
<para>Röviden úgy foglalhatnánk össze,
@@ -14010,14 +13730,13 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
megemlítjük az eredeti szerzőt. Ha
kereskedelmi céljaink vannak, akkor írjunk
&a.mckusick; címére. A pontosabb
- részleteket a <ulink
- url="http://www.mckusick.com/beastie/index.html">BSD démon honlapján</ulink>
+ részleteket a <link xlink:href="http://www.mckusick.com/beastie/index.html">BSD démon honlapján</link>
olvashatjuk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="daemon-images">
+ <question xml:id="daemon-images">
<para>Található valahol
felhasználható kép a BSD
démonról?</para>
@@ -14025,14 +13744,13 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
<answer>
<para>EPS és XFig formátumú rajzok a
- <filename
- class="directory">/usr/share/examples/BSD_daemon/</filename>
+ <filename>/usr/share/examples/BSD_daemon/</filename>
könyvtárban vannak.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="glossary">
+ <question xml:id="glossary">
<para>A levelezési listákon szerepeltek
ismeretlen kifejezések vagy
rövidítések. Hol lehet ezeknek
@@ -14040,14 +13758,13 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
</question>
<answer>
- <para>Olvassuk el a <ulink
- url="&url.books.handbook;/freebsd-glossary.html">&os; szakkifejezéseinek gyűjteményét</ulink>.
+ <para>Olvassuk el a <link xlink:href="&url.books.handbook;/freebsd-glossary.html">&os; szakkifejezéseinek gyűjteményét</link>.
</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="bikeshed-painting">
+ <question xml:id="bikeshed-painting">
<para>Miért fontos annyira a
biciklitároló színe?</para>
</question>
@@ -14081,10 +13798,9 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
keletkezett, amikor arról esett szó, hogy a
&man.sleep.1; törtekkel dolgozzon-e vagy sem. Erre
válaszul küldte &a.phk; az azóta
- híressé vált <quote><ulink
- url="http://www.FreeBSD.org/cgi/getmsg.cgi?fetch=506636+517178+/usr/local/www/db/text/1999/freebsd-hackers/19991003.freebsd-hackers">A
+ híressé vált <quote><link xlink:href="http://www.FreeBSD.org/cgi/getmsg.cgi?fetch=506636+517178+/usr/local/www/db/text/1999/freebsd-hackers/19991003.freebsd-hackers">A
bike shed (any color will do) on greener
- grass...</ulink></quote> (<quote>(Bármilyen
+ grass...</link></quote> (<quote>(Bármilyen
színű) biciklitároló megfelelne
egy zöldebb gyepen...</quote>) című
levelét. Ebből szeretnénk most
@@ -14170,12 +13886,12 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
</qandaset>
</chapter>
- <chapter id="funnies" lang="hu">
+ <chapter xml:id="funnies" xml:lang="hu">
<title>Mókás dolgok a &os;-vel kapcsolatban</title>
<qandaset>
<qandaentry>
- <question id="very-very-cool">
+ <question xml:id="very-very-cool">
<para>Mennyire hűsít a &os;?</para>
</question>
@@ -14224,7 +13940,7 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="letmeoutofhere">
+ <question xml:id="letmeoutofhere">
<para>Mi mocorog a memóriamodulokban?</para>
</question>
@@ -14279,7 +13995,7 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="changing-lightbulbs">
+ <question xml:id="changing-lightbulbs">
<para>Hány &os; fejlesztő kell egy
villanykörte kicseréléséhez?</para>
</question>
@@ -14441,7 +14157,7 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="dev-null">
+ <question xml:id="dev-null">
<para>Hova kerül a <filename>/dev/null</filename>
eszközre küldött adat?</para>
</question>
@@ -14530,12 +14246,12 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
</qandaset>
</chapter>
- <chapter id="advanced" lang="hu">
+ <chapter xml:id="advanced" xml:lang="hu">
<title>Témák haladóknak</title>
<qandaset>
<qandaentry>
- <question id="learn-advanced">
+ <question xml:id="learn-advanced">
<para>Honnan lehet többet megtudni a &os; belső
felépítéséről?</para>
</question>
@@ -14557,42 +14273,39 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
alkalmazható a &os; esetén is.</para>
<para>A témához tartozó többi
- könyvet a kézikönyv <ulink
- url="&url.books.handbook;/bibliography-osinternals.html">Az
+ könyvet a kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/bibliography-osinternals.html">Az
operációs rendszerek belső
- működésével</ulink>
+ működésével</link>
foglalkozó irodalomjegyzékben
találhatjuk meg.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="how-to-contribute">
+ <question xml:id="how-to-contribute">
<para>Hogyan lehet bekapcsolódni a &os;
fejlesztésébe?</para>
</question>
<answer>
<para>Pontosabb tanácsokat akkor kapunk, ha elolvassuk
- a <ulink
- url="&url.articles.contributing.en;/article.html">&os;
+ a <link xlink:href="&url.articles.contributing.en;/article.html">&os;
fejlesztéséről szóló
- cikket</ulink>. Nagyon is számítunk mindenki
+ cikket</link>. Nagyon is számítunk mindenki
segítségére!</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="define-snap-release">
+ <question xml:id="define-snap-release">
<para>Mik azok a pillanatkiadások és
kiadások?</para>
</question>
<answer>
<para>Jelenleg három aktív és
- félig aktív ág van a &os; <ulink
- url="http://www.FreeBSD.org/cgi/cvsweb.cgi">CVS
- repositoryjában</ulink>. (A korábbi
+ félig aktív ág van a &os; <link xlink:href="http://www.FreeBSD.org/cgi/cvsweb.cgi">CVS
+ repositoryjában</link>. (A korábbi
ágakat már csak nagyon ritkán
módosítják, ezért is csak
három aktív fejlesztési ágon
@@ -14640,22 +14353,21 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="custrel">
+ <question xml:id="custrel">
<para>Hogyan lehet saját kiadást
készíteni?</para>
</question>
<answer>
- <para>Olvassuk el a <ulink
- url="&url.articles.releng.en;/article.html">kiadások
+ <para>Olvassuk el a <link xlink:href="&url.articles.releng.en;/article.html">kiadások
készítéséről
- szóló</ulink> cikket.</para>
+ szóló</link> cikket.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="makeworld-clobbers">
- <para>A <command>make <maketarget>world</maketarget></command>
+ <question xml:id="makeworld-clobbers">
+ <para>A <command>make world</command>
parancs miért írja felül a
korábban telepített binárisokat?</para>
</question>
@@ -14664,7 +14376,7 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
<para>Mert alapvetően ez lenne a cél: ahogy a neve
is sugallja, a rendszer újrafordítása,
vagyis a
- <command>make <maketarget>world</maketarget></command>
+ <command>make world</command>
parancs feladata a rendszerben található
összes bináris
újrafordítása, aminek
@@ -14673,8 +14385,8 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
(ezért is tart ilyen sokáig).</para>
<para>Ha a <command>make
- <maketarget>world</maketarget></command> vagy a <command>make
- <maketarget>install</maketarget></command> parancs
+ world</command> vagy a <command>make
+ install</command> parancs
futtatása előtt megadjuk a
<envar>DESTDIR</envar> környezeti
változót, akkor a frissen létrehozott
@@ -14685,13 +14397,13 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
módosításai és egyes programok
fordítása azonban könnyen térdre
kényszerítheti a <command>make
- <maketarget>world</maketarget></command>
+ world</command>
futását.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="cvsup-round-robin">
+ <question xml:id="cvsup-round-robin">
<para>Miért nem forgó (<quote>round
robin</quote>) névfeloldással lehet
elérni a <application>CVSup</application> szervereket
@@ -14709,8 +14421,7 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
következményeképpen egyes szervereken
frissebb kód található, miközben a
többin még az egy órával
- ezelőtti állapot szerepel. Ha a <hostid
- role="fqdn">cvsup.FreeBSD.org</hostid> forgó
+ ezelőtti állapot szerepel. Ha a <systemitem class="fqdomainname">cvsup.FreeBSD.org</systemitem> forgó
névfeloldással működne, akkor a
felhasználók mindig egy
véletlenszerűen választott
@@ -14723,15 +14434,14 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="ctm">
+ <question xml:id="ctm">
<para>A <emphasis>-CURRENT</emphasis> forrásait
korlátozott interneteléréssel is lehet
követni?</para>
</question>
<answer>
- <para>Igen, ezt a <ulink
- url="&url.books.handbook;/synching.html#CTM">CTM</ulink>
+ <para>Igen, ezt a <link xlink:href="&url.books.handbook;/synching.html#CTM">CTM</link>
használatával
<emphasis>anélkül</emphasis> is megtudjuk tenni,
hogy le kellene töltenünk az egész
@@ -14740,7 +14450,7 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="split-1392k">
+ <question xml:id="split-1392k">
<para>Hogyan lehet 1392&nbsp;KB-os darabokra felosztani az
egyes terjesztéseket?</para>
</question>
@@ -14761,15 +14471,14 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="submitting-kernel-extensions">
+ <question xml:id="submitting-kernel-extensions">
<para>Hova lehet küldeni a rendszermaghoz írt
kiegészítéseket?</para>
</question>
<answer>
<para>Erre vonatkozóan vessünk egy
- pillantást a <ulink
- url="&url.articles.contributing.en;/article.html">&os; továbbfejlesztéséről szóló</ulink>
+ pillantást a <link xlink:href="&url.articles.contributing.en;/article.html">&os; továbbfejlesztéséről szóló</link>
cikkre.</para>
<para>Köszönjük, hogy gondolt
@@ -14778,7 +14487,7 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="pnp-initialize">
+ <question xml:id="pnp-initialize">
<para>A rendszer hogyan érzékeli és
inicializálja a Plug and Play ISA
kártyákat?</para>
@@ -14927,7 +14636,7 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="major-numbers">
+ <question xml:id="major-numbers">
<para>Hogyan lehet főeszközazonosítót
rendelni egy általunk fejlesztett
meghajtóhoz?</para>
@@ -14945,7 +14654,7 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="alternate-directory-layout">
+ <question xml:id="alternate-directory-layout">
<para>A könyvtárakra vonatkozóan milyen
más kiosztási házirendek léteznek
még?</para>
@@ -15000,7 +14709,7 @@ hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="kernel-panic-troubleshooting">
+ <question xml:id="kernel-panic-troubleshooting">
<para>Hogyan lehet kinyerni a legtöbb
információt a rendszermag
összeomlásából?</para>
@@ -15062,7 +14771,7 @@ panic: page fault</programlisting>
<para>A rendszer újraindításakor
írjuk be a következőt:</para>
- <screen>&prompt.user; <userinput><command>nm</command> <option>-n</option> <replaceable>/a.hibát.okozó.rendszermag</replaceable> | <command>grep</command> f0xxxxxx</userinput></screen>
+ <screen>&prompt.user; <userinput>nm -n /a.hibát.okozó.rendszermag | grep f0xxxxxx</userinput></screen>
<para>ahol az <literal>f0xxxxxx</literal> az
utasításszámláló
@@ -15080,7 +14789,7 @@ panic: page fault</programlisting>
számjegyet és
próbálkozzunk így:</para>
- <screen>&prompt.user; <userinput><command>nm</command> <option>-n</option> <replaceable>/a.hibát.okozó.rendszermag</replaceable> | <command>grep</command> f0xxxxx</userinput></screen>
+ <screen>&prompt.user; <userinput>nm -n /a.hibát.okozó.rendszermag | grep f0xxxxx</userinput></screen>
<para>Ha még ez sem hoz eredményt, akkor
vágjunk le a végéről egy
@@ -15108,24 +14817,23 @@ panic: page fault</programlisting>
<step>
<para>A rendszermag konfigurációs
állományába
- (<filename>/usr/src/sys/<replaceable>arch</replaceable>/conf/<replaceable>RENDSZERMAGKONFIG</replaceable></filename>)
+ (<filename>/usr/src/sys/arch/conf/RENDSZERMAGKONFIG</filename>)
vegyük fel a következő sort:</para>
<programlisting>makeoptions DEBUG=-g # A rendszermag fordítása gdb(1) szimbólumokkal</programlisting>
</step>
<step>
- <para>Lépjünk be a <filename
- class="directory">/usr/src</filename>
+ <para>Lépjünk be a <filename>/usr/src</filename>
könyvtárba:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput><command>cd</command> <filename class="directory">/usr/src</filename></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/src</userinput></screen>
</step>
<step>
<para>Fordítsuk le a rendszermagot:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput><command>make</command> <maketarget>buildkernel</maketarget> <makevar>KERNCONF</makevar>=<replaceable>RENDSZERMAGKONFIG</replaceable></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>make buildkernel KERNCONF=RENDSZERMAGKONFIG</userinput></screen>
</step>
<step>
@@ -15134,7 +14842,7 @@ panic: page fault</programlisting>
</step>
<step>
- <screen>&prompt.root; <userinput><command>make</command> <maketarget>installkernel</maketarget> <makevar>KERNCONF</makevar>=<replaceable>RENDSZERMAGKONFIG</replaceable></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>make installkernel KERNCONF=RENDSZERMAGKONFIG</userinput></screen>
</step>
<step>
@@ -15143,7 +14851,7 @@ panic: page fault</programlisting>
</procedure>
<note>
- <para>A <makevar>KERNCONF</makevar> használata
+ <para>A <varname>KERNCONF</varname> használata
nélkül a <filename>GENERIC</filename>
rendszermag fordul és
telepítődik.</para>
@@ -15152,9 +14860,9 @@ panic: page fault</programlisting>
<para>A &man.make.1; programnak a folyamat
végeredményeként két rendszermagot
kell készítenie: a
- <filename>/usr/obj/usr/src/sys/<replaceable>RENDSZERMAGKONFIG</replaceable>/kernel</filename>
+ <filename>/usr/obj/usr/src/sys/RENDSZERMAGKONFIG/kernel</filename>
és a
- <filename>/usr/obj/usr/src/sys/<replaceable>RENDSZERMAGKONFIG</replaceable>/kernel.debug</filename>.
+ <filename>/usr/obj/usr/src/sys/RENDSZERMAGKONFIG/kernel.debug</filename>.
Ezek közül a <filename>kernel</filename>
<filename>/boot/kernel/kernel</filename> néven
mentődik el, miközben a
@@ -15183,7 +14891,7 @@ panic: page fault</programlisting>
értékét, az &man.rc.8; szkriptek
maguktól lefuttatják a &man.savecore.8;
parancsot és átrakják a mentést
- a <filename class="directory">/var/crash</filename>
+ a <filename>/var/crash</filename>
könyvtárba.</para>
<note>
@@ -15204,7 +14912,7 @@ panic: page fault</programlisting>
egy másik könyvtárba is
menthetjük. A mentés méretét
<literal>options
- MAXMEM=<replaceable>N</replaceable></literal>
+ MAXMEM=N</literal>
beállítással is
korlátozhatjuk, ahol az
<replaceable>N</replaceable> értéke a
@@ -15224,7 +14932,7 @@ panic: page fault</programlisting>
használatával egy hívási
láncot belőle:</para>
- <screen>&prompt.user; <userinput><command>kgdb</command> <filename>/usr/obj/usr/sys/<replaceable>RENDSZERMAGKONFIG</replaceable>/kernel.debug</filename> <filename class="directory">/var/crash/<replaceable>vmcore.0</replaceable></filename></userinput>
+ <screen>&prompt.user; <userinput>kgdb /usr/obj/usr/sys/RENDSZERMAGKONFIG/kernel.debug /var/crash/vmcore.0</userinput>
<prompt>(kgdb)</prompt> <userinput>backtrace</userinput></screen>
<para>Előfordulhat, hogy ilyenkor több oldalnyi
@@ -15280,7 +14988,7 @@ panic: page fault</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="dlsym-failure">
+ <question xml:id="dlsym-failure">
<para>A <function>dlsym()</function> függvény
miért nem működik már az ELF
állományokra?</para>
@@ -15310,7 +15018,7 @@ panic: page fault</programlisting>
</qandaentry>
<qandaentry>
- <question id="change-kernel-address-space">
+ <question xml:id="change-kernel-address-space">
<para>Hogyan növelhető vagy csökkenthető a
rendszermag címtere &i386;
architektúrán?</para>
@@ -15349,7 +15057,7 @@ panic: page fault</programlisting>
</qandaset>
</chapter>
- <chapter id="acknowledgments" lang="hu">
+ <chapter xml:id="acknowledgments" xml:lang="hu">
<title>Köszönetnyilvánítás</title>
<para>Ezt a szegény kis ártatlan GYIKocskát
@@ -15366,9 +15074,8 @@ panic: page fault</programlisting>
<para>Ezúton is szeretnénk köszönetet
mondani mindazoknak, akik gondozásukba vették,
és mindenkit csak bátorítani tudunk, hogy
- <ulink
- url="&url.articles.contributing.en;/article.html">csatlakozzon
- hozzájuk</ulink> a GYIK
+ <link xlink:href="&url.articles.contributing.en;/article.html">csatlakozzon
+ hozzájuk</link> a GYIK
továbbfejlesztésében.</para>
</chapter>
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/book.xml b/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/book.xml
index 7d2b621dfa..24bbf62d54 100644
--- a/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/book.xml
+++ b/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/book.xml
@@ -1,9 +1,8 @@
<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?>
-<!DOCTYPE book PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V4.5-Based Extension//EN"
- "../../../share/xml/freebsd45.dtd" [
+<!DOCTYPE book PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V5.0-Based Extension//EN"
+ "../../../share/xml/freebsd50.dtd" [
<!ENTITY % chapters SYSTEM "chapters.ent"> %chapters;
]>
-
<!-- Copyright (c) 1998, 1999 Nik Clayton, All rights reserved.
Redistribution and use in source (SGML DocBook) and 'compiled' forms
@@ -35,19 +34,17 @@
$FreeBSD$
-->
-
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/book.xml
%SRCID% 1.33
-->
-
-<book lang="hu">
- <bookinfo>
- <title>A &os; Dokumentációs Projekt irányelvei
+<book xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:lang="hu">
+ <info><title>A &os; Dokumentációs Projekt irányelvei
kezdőknek</title>
+
- <corpauthor>A &os; Dokumentációs Projekt</corpauthor>
+ <author><orgname>A &os; Dokumentációs Projekt</orgname></author>
<copyright>
<year>1998</year>
@@ -97,12 +94,12 @@
utolsó ellenőrzés:
2010.11.28.</emphasis></para>
</abstract>
- </bookinfo>
+ </info>
- <preface id="preface">
+ <preface xml:id="preface">
<title>Bevezetés</title>
- <sect1 id="preface-prompts">
+ <sect1 xml:id="preface-prompts">
<title>Parancssori promptok</title>
<para>A következő táblázatban
@@ -137,7 +134,7 @@
</informaltable>
</sect1>
- <sect1 id="preface-conventions">
+ <sect1 xml:id="preface-conventions">
<title>Szedési szabályok</title>
<para>Az alábbi táblázatban röviden
@@ -192,7 +189,7 @@ Password:</screen></entry>
csoportnevek</entry>
<entry>Ezt kizárólag csak a
- <username>root</username> felhasználó
+ <systemitem class="username">root</systemitem> felhasználó
végezheti el.</entry>
</row>
@@ -210,7 +207,7 @@ Password:</screen></entry>
<entry>Az állomány
törléséhez adjuk ki az <command>rm
- <filename><replaceable>állománynév</replaceable></filename></command>
+ állománynév</command>
parancsot.</entry>
</row>
@@ -226,7 +223,7 @@ Password:</screen></entry>
</informaltable>
</sect1>
- <sect1 id="preface-notes">
+ <sect1 xml:id="preface-notes">
<title>Megjegyzések, tanácsok, fontosabb
információk, figyelmeztetések és
példák</title>
@@ -276,7 +273,7 @@ Password:</screen></entry>
</example>
</sect1>
- <sect1 id="preface-acknowledgements">
+ <sect1 xml:id="preface-acknowledgements">
<title>Köszönetnyilvánítás</title>
<para>Szeretnénk megköszönni Sue Blake, Patrick
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/doc-build/chapter.xml b/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/doc-build/chapter.xml
index 656768384c..70e4a55c4c 100644
--- a/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/doc-build/chapter.xml
+++ b/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/doc-build/chapter.xml
@@ -30,14 +30,12 @@
$FreeBSD$
-->
-
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/doc-build/chapter.xml
%SRCID% 1.16
-->
-
-<chapter id="doc-build" lang="hu">
+<chapter xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:id="doc-build" xml:lang="hu">
<title>A dokumentáció
előállításának folyamata</title>
@@ -79,7 +77,7 @@
</listitem>
</itemizedlist>
- <sect1 id="doc-build-toolset">
+ <sect1 xml:id="doc-build-toolset">
<title>A &os; dokumentáció
előállításának
eszközei</title>
@@ -134,7 +132,7 @@
</note>
</sect1>
- <sect1 id="doc-build-makefiles">
+ <sect1 xml:id="doc-build-makefiles">
<title>A dokumentációt tároló
könyvtárban található
<filename>Makefile</filename> állományok</title>
@@ -165,12 +163,12 @@
állományok</link> segítik valamilyen
formában a dokumentumok
előállítását. Többnyire
- <filename>doc.<replaceable>xxx</replaceable>.mk</filename>
+ <filename>doc.xxx.mk</filename>
névvel láthatóak.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
- <sect2 id="sub-make">
+ <sect2 xml:id="sub-make">
<title>Az alkönyvtári <filename>Makefile</filename>
állományok</title>
@@ -189,41 +187,41 @@ DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/..
<para>Röviden összefoglalva: az első négy
nem üres sorban ún. <command>make</command>
változókat definiálunk. Ezek rendre a
- <makevar>SUBDIR</makevar>, <makevar>COMPAT_SYMLINK</makevar>
- és <makevar>DOC_PREFIX</makevar>.</para>
+ <varname>SUBDIR</varname>, <varname>COMPAT_SYMLINK</varname>
+ és <varname>DOC_PREFIX</varname>.</para>
- <para>Az első <makevar>SUBDIR</makevar> sornál,
- illetve a <makevar>COMPAT_SYMLINK</makevar> sorában
+ <para>Az első <varname>SUBDIR</varname> sornál,
+ illetve a <varname>COMPAT_SYMLINK</varname> sorában
láthatjuk hogyan kell egy új értéket
beállítani egy ilyen
változónak.</para>
- <para>A második <makevar>SUBDIR</makevar> sorban azt
+ <para>A második <varname>SUBDIR</varname> sorban azt
láthatjuk, hogyan tudunk a változó
aktuális értékéhez
továbbiakat hozzáfűzni. Ebben az esetben
tehát az utasítás
végrehajtása után a
- <makevar>SUBDIR</makevar> értéke <literal>articles
+ <varname>SUBDIR</varname> értéke <literal>articles
books</literal> lesz.</para>
- <para>A <makevar>DOC_PREFIX</makevar> esetében pedig olyan
+ <para>A <varname>DOC_PREFIX</varname> esetében pedig olyan
értékadást figyelhetünk meg, amelyik
csak akkor hajtódik végre ténylegesen, ha a
változónak addig még nem volt
értéke. Ez olyankor tud kapóra jönni,
- amikor a <makevar>DOC_PREFIX</makevar> nem pontosan az, amire a
+ amikor a <varname>DOC_PREFIX</varname> nem pontosan az, amire a
<filename>Makefile</filename> számít &mdash; a
felhasználó ekkor meg tudja adni a helyes
értéket.</para>
<para>Ez így együttesen tehát mit is jelent? A
- <makevar>SUBDIR</makevar> összefoglalja azokat a
+ <varname>SUBDIR</varname> összefoglalja azokat a
könyvtárakat, amelyekben a dokumentumok
előállításának
folyamatának folytatódnia kell majd.</para>
- <para>A <makevar>COMPAT_SYMLINK</makevar> a kompatibilitás
+ <para>A <varname>COMPAT_SYMLINK</varname> a kompatibilitás
céljából létrehozott szimbolikus
linkekre vonatkozik, amelyek (valamilyen csoda folytán)
az adott nyelv hivatalos kódolására
@@ -232,13 +230,13 @@ DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/..
<filename>en_US.ISO8859-1</filename>
könyvtárra).</para>
- <para>A <makevar>DOC_PREFIX</makevar> a &os;
+ <para>A <varname>DOC_PREFIX</varname> a &os;
Dokumentációs Projekt
főkönyvtárához vezető utat adja
meg. Ezt nem mindig egyszerű megtalálni,
ezért a rugalmasság kedvéért
könnyedén felül is definiálható.
- A <makevar>.CURDIR</makevar> a <command>make</command> egyik
+ A <varname>.CURDIR</varname> a <command>make</command> egyik
saját belső változója, amelyben az
aktuális könyvtár elérési
útját tárolja.</para>
@@ -254,7 +252,7 @@ DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/..
pontos menete.</para>
</sect2>
- <sect2 id="doc-make">
+ <sect2 xml:id="doc-make">
<title>A dokumentumokra vonatkozó
<filename>Makefile</filename> állományok</title>
@@ -284,17 +282,17 @@ DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/../../..
.include "$(DOC_PREFIX)/share/mk/docproj.docbook.mk"</programlisting>
- <para>A <makevar>MAINTAINER</makevar> változó nagyon
+ <para>A <varname>MAINTAINER</varname> változó nagyon
fontos. A &os; Dokumentációs Projekten belül
ezen a változón keresztül jelezhetjük a
dokumentum birtoklását, vagyis
karbantartási kötelezettségünket.</para>
- <para>A <makevar>DOC</makevar> hivatkozik (az
+ <para>A <varname>DOC</varname> hivatkozik (az
<filename>.xml</filename> kiterjesztés
nélkül) az adott könyvtárban
található dokumentum fő
- forrására. Emellett az <makevar>SRCS</makevar>
+ forrására. Emellett az <varname>SRCS</varname>
változóban kell összefoglalnunk a
dokumentumot alkotó források neveit. Ebben
érdemes megadni minden olyan állományt,
@@ -302,14 +300,14 @@ DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/../../..
elő kell állítani az érintett
dokumentumot.</para>
- <para>A <makevar>FORMATS</makevar>
+ <para>A <varname>FORMATS</varname>
segítségével definiáljuk a dokumentum
alapértelmezetten előállítandó
- formátumait. A <makevar>INSTALL_COMPRESSED</makevar>
+ formátumait. A <varname>INSTALL_COMPRESSED</varname>
változóban a dokumentum
elkészítésekor felhasználandó
tömörítési formákat adhatjuk meg.
- A <makevar>INSTALL_ONLY_COMPRESSED</makevar>
+ A <varname>INSTALL_ONLY_COMPRESSED</varname>
változó alapból üres, de ha adunk neki
valamilyen egyéb értéket, akkor a
dokumentumoknak csak a tömörített
@@ -322,14 +320,14 @@ DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/../../..
szakaszban</link>.</para>
</note>
- <para>A <makevar>DOC_PREFIX</makevar> változó
+ <para>A <varname>DOC_PREFIX</varname> változó
és az <literal>.include</literal> utasítás a
korábbiak alapján már ismerős
lehet.</para>
</sect2>
</sect1>
- <sect1 id="make-includes">
+ <sect1 xml:id="make-includes">
<title>A &os; Dokumentációs Projekt
<filename>.mk</filename> állományai</title>
@@ -365,9 +363,9 @@ DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/../../..
<listitem>
<para>A <filename>doc.docbook.mk</filename>
állomány csak akkor kerül
- feldolgozásra, ha a <makevar>DOCFORMAT</makevar>
+ feldolgozásra, ha a <varname>DOCFORMAT</varname>
értéke <literal>docbook</literal> és a
- <makevar>DOC</makevar> változónak van
+ <varname>DOC</varname> változónak van
értéke.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
@@ -399,11 +397,11 @@ PRI_LANG?= en_US.ISO8859-1
<para>Ha nem állítjuk be a dokumentum
<filename>Makefile</filename>
állományában, akkor a
- <makevar>DOCFORMAT</makevar> és a
- <makevar>MAINTAINER</makevar> változók ezen a
+ <varname>DOCFORMAT</varname> és a
+ <varname>MAINTAINER</varname> változók ezen a
helyen kapnak értéket.</para>
- <para>A <makevar>PREFIX</makevar> adja azt a
+ <para>A <varname>PREFIX</varname> adja azt a
könyvtárat, amelyen belül
elérhetőek <link linkend="tools">a
dokumentáció
@@ -412,7 +410,7 @@ PRI_LANG?= en_US.ISO8859-1
A csomagok és portok átlagos használata
esetén ez a <filename>/usr/local</filename>.</para>
- <para>A <makevar>PRI_LANG</makevar> adja meg azt a nyelvet
+ <para>A <varname>PRI_LANG</varname> adja meg azt a nyelvet
és kódolást, amely a
dokumentációt olvasó
felhasználó számára
@@ -421,7 +419,7 @@ PRI_LANG?= en_US.ISO8859-1
angol.</para>
<note>
- <para>A <makevar>PRI_LANG</makevar> változó
+ <para>A <varname>PRI_LANG</varname> változó
semmilyen hatással nincs a dokumentumok
előállítására.
Egyedül a &os; dokumentáció
@@ -451,7 +449,7 @@ PRI_LANG?= en_US.ISO8859-1
<para>A következő elágazásban, vagyis az
<literal>.if ${DOCFORMAT} == "docbook"</literal>
utasításban azt vizsgáljuk meg, hogy a
- <makevar>DOCFORMAT</makevar> változó
+ <varname>DOCFORMAT</varname> változó
értéke <literal>"docbook"</literal> vagy sem.
Amennyiben a válasz erre igen (vagyis
<quote>igaz</quote>), beemeljük a
@@ -479,23 +477,23 @@ PRI_LANG?= en_US.ISO8859-1
<itemizedlist>
<listitem>
- <para>A <makevar>SUBDIR</makevar> tartalmazza azokat az
+ <para>A <varname>SUBDIR</varname> tartalmazza azokat az
alkönyvtárakat, amelyeket a feldolgozás
során be kell járnunk.</para>
</listitem>
<listitem>
- <para>A <makevar>ROOT_SYMLINKS</makevar> a
+ <para>A <varname>ROOT_SYMLINKS</varname> a
dokumentáció
főkönyvtárából
szimbolikusan linkelendő könyvtárak
neveit adja meg, amennyiben az adott nyelv (a
- <makevar>PRI_LANG</makevar> változó szerint)
+ <varname>PRI_LANG</varname> változó szerint)
az elsődleges.</para>
</listitem>
<listitem>
- <para>A <makevar>COMPAT_SYMLINK</makevar>
+ <para>A <varname>COMPAT_SYMLINK</varname>
változót már korábban bemutattuk
<link linkend="sub-make">az alkönyvtári
<filename>Makefile</filename>
@@ -509,9 +507,9 @@ PRI_LANG?= en_US.ISO8859-1
<title>Célok és makrók</title>
<para>A függőségi viszonyokat
- <literal><replaceable>cél</replaceable>:
- <replaceable>függőség1
- függőség2 ...</replaceable></literal>
+ <literal>cél:
+ függőség1
+ függőség2 ...</literal>
formában írjuk fel, ahol így megmondjuk,
hogy a <literal>cél</literal>
létrehozásához először milyen
@@ -543,7 +541,7 @@ PRI_LANG?= en_US.ISO8859-1
.endfor</programlisting>
<para>A fenti kódrészletben tehát a
- <maketarget>_SUBDIRUSE</maketarget> most már egy
+ <buildtarget>_SUBDIRUSE</buildtarget> most már egy
<quote>makró</quote> lesz, amely ha megjelenik a
függőségek között, akkor a
törzsében megadott parancsokat hajtja
@@ -560,18 +558,18 @@ PRI_LANG?= en_US.ISO8859-1
fognak lefutni, másrészt nem befolyásolja
a jelenleg feldolgozás alatt álló
cél nevét tároló
- <makevar>.TARGET</makevar> változó
+ <varname>.TARGET</varname> változó
értékét.</para>
<programlisting>clean: _SUBDIRUSE
rm -f ${CLEANFILES}</programlisting>
<para>Ebben a kódrészletben a tehát
- <maketarget>clean</maketarget> esetében csak az
+ <buildtarget>clean</buildtarget> esetében csak az
<command>rm -r ${CLEANFILES}</command> parancs lefutása
után fog végrehajtódni a
- <maketarget>_SUBDIRUSE</maketarget> makró tartalma.
- Ennek hatására a <maketarget>clean</maketarget>
+ <buildtarget>_SUBDIRUSE</buildtarget> makró tartalma.
+ Ennek hatására a <buildtarget>clean</buildtarget>
megy egyre lentebb és lentebb a
könyvtárszerkezetben,
<emphasis>miközben</emphasis> törli a
@@ -583,24 +581,24 @@ PRI_LANG?= en_US.ISO8859-1
<itemizedlist>
<listitem>
- <para>Az <maketarget>install</maketarget> és a
- <maketarget>package</maketarget> célok
+ <para>Az <buildtarget>install</buildtarget> és a
+ <buildtarget>package</buildtarget> célok
egyaránt folyamatosan haladnak lefelé a
könyvtárszerkezetben és az
alkönyvtárakban hívják
saját maguk tényleges
változatát (ezek a
- <maketarget>realinstall</maketarget> és
- <maketarget>realpackage</maketarget>).</para>
+ <buildtarget>realinstall</buildtarget> és
+ <buildtarget>realpackage</buildtarget>).</para>
</listitem>
<listitem>
- <para>A <maketarget>clean</maketarget>
+ <para>A <buildtarget>clean</buildtarget>
eltávolítja a folyamat során
keletkezett állományokat (és az
előbbiekhez hasonlóan lefele halad a
könyvtárszerkezetben). A
- <maketarget>cleandir</maketarget> ugyanezt
+ <buildtarget>cleandir</buildtarget> ugyanezt
csinálja, de ha talál a
tárgykódokhoz tartozó
könyvtárat, akkor azt is törli.</para>
@@ -659,13 +657,13 @@ PRI_LANG?= en_US.ISO8859-1
.endfor</programlisting>
<para>A fenti kódrészletben ha a
- <makevar>SUBDIR</makevar> üres, akkor nem
+ <varname>SUBDIR</varname> üres, akkor nem
történik semmi. Ha viszont egy vagy több
elemet is tartalmaz, akkor a <literal>.for</literal> és
az <literal>.endfor</literal> között megadott
utasítások megismétlődnek minden
egyes elem esetén. Ezek értékét a
- ciklus belsejében rendre a <makevar>entry</makevar>
+ ciklus belsejében rendre a <varname>entry</varname>
változóban veszi fel.</para>
</sect3>
</sect2>
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/examples/appendix.xml b/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/examples/appendix.xml
index e4cafccc75..8764ee5731 100644
--- a/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/examples/appendix.xml
+++ b/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/examples/appendix.xml
@@ -30,14 +30,12 @@
$FreeBSD$
-->
-
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/examples/appendix.xml
%SRCID% 1.18
-->
-
-<appendix id="examples" lang="hu">
+<appendix xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:id="examples" xml:lang="hu">
<title>Példatár</title>
<para>Ebben a függelékben bemutatunk néhány
@@ -63,8 +61,7 @@
<application>CVSup</application> gyűjteményt, és
nézzük át a benne szereplő SGML
forrásokat, vagy böngésszük ezeket
- közvetlenül a <ulink
- url="http://www.FreeBSD.org/cgi/cvsweb.cgi/doc/"></ulink> honlapon
+ közvetlenül a <uri xlink:href="http://www.FreeBSD.org/cgi/cvsweb.cgi/doc/">http://www.FreeBSD.org/cgi/cvsweb.cgi/doc/</uri> honlapon
keresztül.</para>
<para>A félreértések elkerülése
@@ -78,11 +75,11 @@
általános DocBook mintáknak is
tekinthetőek.</para>
- <sect1 id="examples-docbook-book">
- <title>DocBook könyv, a <sgmltag>book</sgmltag> elem</title>
+ <sect1 xml:id="examples-docbook-book">
+ <title>DocBook könyv, a <tag>book</tag> elem</title>
<example>
- <title>DocBook <sgmltag>book</sgmltag></title>
+ <title>DocBook <tag>book</tag></title>
<programlisting><![CDATA[<!DOCTYPE book PUBLIC "-//OASIS//DTD DocBook V4.1//EN">
@@ -131,11 +128,11 @@
</example>
</sect1>
- <sect1 id="examples-docbook-article">
- <title>DocBook cikk, az <sgmltag>article</sgmltag> elem</title>
+ <sect1 xml:id="examples-docbook-article">
+ <title>DocBook cikk, az <tag>article</tag> elem</title>
<example>
- <title>DocBook <sgmltag>article</sgmltag></title>
+ <title>DocBook <tag>article</tag></title>
<programlisting><![CDATA[<!DOCTYPE article PUBLIC "-//OASIS//DTD DocBook V4.1//EN">
@@ -177,18 +174,17 @@
</example>
</sect1>
- <sect1 id="examples-formatted">
+ <sect1 xml:id="examples-formatted">
<title>A formázott kimenet
előállítása</title>
<para>Ebben a szakaszban feltételezzük, hogy már
vagy kézzel vagy pedig a hozzá tartozó port
segítségével telepítettük a
- <filename
- role="package">textproc/docproj</filename> portban szereplő
+ <package>textproc/docproj</package> portban szereplő
segédeszközöket. Emellett továbbá
még feltesszük, hogy az összes eszközt a
- <filename class="directory">/usr/local</filename>
+ <filename>/usr/local</filename>
könyvtár alá telepítettük és
a binárisok elérési útvonala
része a <envar>PATH</envar> környezeti
@@ -206,12 +202,12 @@
HTML formátumúra (egyetlen nagy
állomány)</title>
- <screen>&prompt.user; <userinput>jade -V nochunks \ <co id="examples-co-jade-1-nochunks"/>
- -c /usr/local/share/xml/docbook/dsssl/modular/catalog \ <co id="examples-co-jade-1-catalog"/>
+ <screen>&prompt.user; <userinput>jade -V nochunks \ <co xml:id="examples-co-jade-1-nochunks"/>
+ -c /usr/local/share/xml/docbook/dsssl/modular/catalog \ <co xml:id="examples-co-jade-1-catalog"/>
-c /usr/local/share/xml/docbook/catalog \
-c /usr/local/share/xml/jade/catalog \
- -d /usr/local/share/xml/docbook/dsssl/modular/html/docbook.dsl \<co id="examples-co-jade-1-dsssl"/>
- -t sgml <co id="examples-co-jade-1-transform"/> <replaceable>állomány</replaceable>.xml &gt; <replaceable>állomány</replaceable>.html <co id="examples-co-jade-1-filename"/></userinput></screen>
+ -d /usr/local/share/xml/docbook/dsssl/modular/html/docbook.dsl \<co xml:id="examples-co-jade-1-dsssl"/>
+ -t sgml <co xml:id="examples-co-jade-1-transform"/> állomány.xml &gt; állomány.html <co xml:id="examples-co-jade-1-filename"/></userinput></screen>
<calloutlist>
<callout arearefs="examples-co-jade-1-nochunks">
@@ -264,11 +260,11 @@
állomány)</title>
<screen>&prompt.user; <userinput>jade \
- -c /usr/local/share/xml/docbook/dsssl/modular/catalog \ <co id="examples-co-jade-2-catalog"/>
+ -c /usr/local/share/xml/docbook/dsssl/modular/catalog \ <co xml:id="examples-co-jade-2-catalog"/>
-c /usr/local/share/xml/docbook/catalog \
-c /usr/local/share/xml/jade/catalog \
- -d /usr/local/share/xml/docbook/dsssl/modular/html/docbook.dsl \<co id="examples-co-jade-2-dsssl"/>
- -t sgml <co id="examples-co-jade-2-transform"/> <replaceable>állomány</replaceable>.xml <co id="examples-co-jade-2-filename"/></userinput></screen>
+ -d /usr/local/share/xml/docbook/dsssl/modular/html/docbook.dsl \<co xml:id="examples-co-jade-2-dsssl"/>
+ -t sgml <co xml:id="examples-co-jade-2-transform"/> állomány.xml <co xml:id="examples-co-jade-2-filename"/></userinput></screen>
<calloutlist>
<callout arearefs="examples-co-jade-2-catalog">
@@ -316,19 +312,19 @@
szabályaitól.</para>
</example>
- <example id="examples-docbook-postscript">
+ <example xml:id="examples-docbook-postscript">
<title>DocBook forrás átalakítása
Postscript formátumúra</title>
<para>Az SGML forrást &tex;
állománnyá akarjuk alakítani.</para>
- <screen>&prompt.user; <userinput>jade -V tex-backend \ <co id="examples-co-jade-3-tex-backend"/>
- -c /usr/local/share/xml/docbook/dsssl/modular/catalog \ <co id="examples-co-jade-3-catalog"/>
+ <screen>&prompt.user; <userinput>jade -V tex-backend \ <co xml:id="examples-co-jade-3-tex-backend"/>
+ -c /usr/local/share/xml/docbook/dsssl/modular/catalog \ <co xml:id="examples-co-jade-3-catalog"/>
-c /usr/local/share/xml/docbook/catalog \
-c /usr/local/share/xml/jade/catalog \
- -d /usr/local/share/xml/docbook/dsssl/modular/print/docbook.dsl \<co id="examples-co-jade-3-dsssl"/>
- -t tex <co id="examples-co-jade-3-tex"/> <replaceable>állomány</replaceable>.xml</userinput></screen>
+ -d /usr/local/share/xml/docbook/dsssl/modular/print/docbook.dsl \<co xml:id="examples-co-jade-3-dsssl"/>
+ -t tex <co xml:id="examples-co-jade-3-tex"/> állomány.xml</userinput></screen>
<calloutlist>
<callout arearefs="examples-co-jade-3-tex-backend">
@@ -366,7 +362,7 @@
együtt átadható bemenetként a
<command>tex</command> parancsnak.</para>
- <screen>&prompt.user; <userinput>tex "&amp;jadetex" <replaceable>állomány</replaceable>.tex</userinput></screen>
+ <screen>&prompt.user; <userinput>tex "&amp;jadetex" állomány.tex</userinput></screen>
<para>A <command>tex</command> parancsot
<emphasis>legalább</emphasis> háromszor le kell
@@ -396,7 +392,7 @@
rájuk.</para>
<para>Ebben a fázisban egy
- <filename><replaceable>állomány</replaceable>.dvi</filename>
+ <filename>állomány.dvi</filename>
alakú eredményt kapunk.</para>
<para>Végezetül az imént kapott
@@ -404,7 +400,7 @@
formátumúra alakításához
futtassuk le a <command>dvips</command> parancsot:</para>
- <screen>&prompt.user; <userinput>dvips -o <replaceable>állomány</replaceable>.ps <replaceable>állomány.dvi</replaceable></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.user; <userinput>dvips -o állomány.ps állomány.dvi</userinput></screen>
</example>
<example>
@@ -426,7 +422,7 @@
<literal>&amp;pdfjadetex</literal> makrócsomagot kell
használnunk:</para>
- <screen>&prompt.user; <userinput>pdftex "&amp;pdfjadetex" <replaceable>állomány</replaceable>.tex</userinput></screen>
+ <screen>&prompt.user; <userinput>pdftex "&amp;pdfjadetex" állomány.tex</userinput></screen>
<para>Ebben az esetben is háromszor kell lefuttatnunk a
parancsot.</para>
@@ -434,7 +430,7 @@
<para>Ennek eredményeképpen aztán
végül előáll egy további
feldolgozást már nem igénylő
- <filename><replaceable>állomány</replaceable>.pdf</filename>
+ <filename>állomány.pdf</filename>
állomány.</para>
</example>
</sect2>
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/overview/chapter.xml b/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/overview/chapter.xml
index 7348f320de..70b8d533fd 100644
--- a/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/overview/chapter.xml
+++ b/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/overview/chapter.xml
@@ -30,14 +30,12 @@
$FreeBSD$
-->
-
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/overview/chapter.xml
%SRCID% 1.24
-->
-
-<chapter id="overview" lang="hu">
+<chapter xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:id="overview" xml:lang="hu">
<title>Áttekintés</title>
<para>Üdvözöljük a &os;
@@ -97,7 +95,7 @@
</listitem>
</itemizedlist>
- <sect1 id="overview-doc">
+ <sect1 xml:id="overview-doc">
<title>A &os; dokumentációja</title>
<para>Az FDP a &os;-hez mellékelt dokumentációk
@@ -154,8 +152,7 @@
<term>Honlap</term>
<listitem>
- <para>A <ulink
- url="&url.base;/index.html">http://www.FreeBSD.org/</ulink>
+ <para>A <link xlink:href="&url.base;/index.html">http://www.FreeBSD.org/</link>
címen, illetve annak különböző
tükrözésein keresztül
elérhető honlapok képviselik a &os;
@@ -190,7 +187,7 @@
törekszik belinkelni ezeket.</para>
</sect1>
- <sect1 id="overview-before">
+ <sect1 xml:id="overview-before">
<title>Mielőtt belekezdenénk</title>
<para>Az alábbi ismereteket feltételezzük az
@@ -220,7 +217,7 @@
</itemizedlist>
</sect1>
- <sect1 id="overview-quick-start">
+ <sect1 xml:id="overview-quick-start">
<title>A legfontosabb tudnivalók</title>
<para>Ha most csak a legalapvetőbb ismeretekre van
@@ -231,8 +228,7 @@
<procedure>
<step>
- <para>Telepítsük a <filename
- role="package">textproc/docproj</filename> metaportot:</para>
+ <para>Telepítsük a <package>textproc/docproj</package> metaportot:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/ports/textproc/docproj</userinput>
&prompt.root; <userinput>make JADETEX=no install</userinput></screen>
@@ -312,7 +308,7 @@
<step>
<para>A forrásban használt jelölőket a
- <maketarget>lint</maketarget> cél
+ <buildtarget>lint</buildtarget> cél
segítségével ellenőrizhetjük.
Ilyenkor anélkül tudjuk megtalálni a
dokumentum forrásában rejtőző
@@ -323,7 +319,7 @@
<screen>&prompt.user; <userinput>make lint</userinput></screen>
<para>Amikor viszont valóban le akarjuk
- generáltatni a dokumentumot, a <makevar>FORMATS</makevar>
+ generáltatni a dokumentumot, a <varname>FORMATS</varname>
változóban tudjuk felsorolt a kért
formátumokat. Itt jelen pillanatban a
<literal>html</literal>, <literal>html-split</literal>,
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/psgml-mode/chapter.xml b/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/psgml-mode/chapter.xml
index cb746000ce..52c0084c01 100644
--- a/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/psgml-mode/chapter.xml
+++ b/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/psgml-mode/chapter.xml
@@ -30,14 +30,12 @@
$FreeBSD$
-->
-
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/psgml-mode/chapter.xml
%SRCID% 1.11
-->
-
-<chapter id="psgml-mode" lang="hu">
+<chapter xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:id="psgml-mode" xml:lang="hu">
<title>Az <literal>sgml-mode</literal> használata az
<application>Emacs</application>
szövegszerkesztőben</title>
@@ -45,8 +43,7 @@
<para>Az <application>Emacs</application> és
<application>XEmacs</application> újabb változataihoz
tartozik egy <literal>psgml</literal> nevű, nagyon hasznos
- csomag (a Portgyűjteményből a <filename
- role="package">editors/psgml</filename> portból
+ csomag (a Portgyűjteményből a <package>editors/psgml</package> portból
telepíthetjük fel). Ez a
kiegészítés vagy az <filename>.xml</filename>
állományok megnyitásakor töltődik be
@@ -151,7 +148,7 @@
változtatás a tördelést is
érinteni <emphasis>fogja</emphasis>, tehát
például még
- <sgmltag>programlisting</sgmltag> elemek esetében is.
+ <tag>programlisting</tag> elemek esetében is.
Ezért mindig csak körültekintéssel
alkalmazzuk!</para>
</listitem>
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/see-also/chapter.xml b/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/see-also/chapter.xml
index da0cc0c17d..4926f1a3f7 100644
--- a/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/see-also/chapter.xml
+++ b/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/see-also/chapter.xml
@@ -30,14 +30,12 @@
$FreeBSD$
-->
-
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/see-also/chapter.xml
%SRCID% 1.15
-->
-
-<chapter id="see-also" lang="hu">
+<chapter xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:id="see-also" xml:lang="hu">
<title>Lásd még...</title>
<para>Ez a dokumentum szándékosan nem törekszik az
@@ -48,75 +46,74 @@
összegyűjtött hivatkozások mentén
kaphatunk.</para>
- <sect1 id="see-also-fdp">
+ <sect1 xml:id="see-also-fdp">
<title>&os; Dokumentációs Projekt</title>
<itemizedlist>
<listitem>
- <para><ulink url="&url.base;/docproj/index.html">A &os;
- Dokumentációs Projekt honlapja</ulink></para>
+ <para><link xlink:href="&url.base;/docproj/index.html">A &os;
+ Dokumentációs Projekt honlapja</link></para>
</listitem>
<listitem>
- <para><ulink url="&url.books.handbook;/index.html">A &os;
- kézikönyv</ulink></para>
+ <para><link xlink:href="&url.books.handbook;/index.html">A &os;
+ kézikönyv</link></para>
</listitem>
</itemizedlist>
</sect1>
- <sect1 id="see-also-sgml">
+ <sect1 xml:id="see-also-sgml">
<title>SGML</title>
<itemizedlist>
<listitem>
- <para><ulink url="http://www.oasis-open.org/cover/">Az SGML/XML
- honlapja</ulink>, minden, ami SGML</para>
+ <para><link xlink:href="http://www.oasis-open.org/cover/">Az SGML/XML
+ honlapja</link>, minden, ami SGML</para>
</listitem>
<listitem>
- <para><ulink
- url="http://www-sul.stanford.edu/tools/tutorials/html2.0/gentle.html">Könnyed
- bevezetés az SGML használatába</ulink>
+ <para><link xlink:href="http://www-sul.stanford.edu/tools/tutorials/html2.0/gentle.html">Könnyed
+ bevezetés az SGML használatába</link>
(angolul)</para>
</listitem>
</itemizedlist>
</sect1>
- <sect1 id="see-also-html">
+ <sect1 xml:id="see-also-html">
<title>HTML</title>
<itemizedlist>
<listitem>
- <para><ulink url="http://www.w3.org/">A World Wide Web
- Consortium honlapja</ulink></para>
+ <para><link xlink:href="http://www.w3.org/">A World Wide Web
+ Consortium honlapja</link></para>
</listitem>
<listitem>
- <para><ulink url="http://www.w3.org/TR/REC-html40/">A HTML 4.0
- specifikációja</ulink></para>
+ <para><link xlink:href="http://www.w3.org/TR/REC-html40/">A HTML 4.0
+ specifikációja</link></para>
</listitem>
</itemizedlist>
</sect1>
- <sect1 id="see-also-docbook">
+ <sect1 xml:id="see-also-docbook">
<title>DocBook</title>
<itemizedlist>
<listitem>
- <para><ulink url="http://www.oasis-open.org/docbook/">DocBook
- Műszaki Bizottság</ulink>, a DocBook DTD
+ <para><link xlink:href="http://www.oasis-open.org/docbook/">DocBook
+ Műszaki Bizottság</link>, a DocBook DTD
karbantartói</para>
</listitem>
<listitem>
- <para><ulink url="http://www.docbook.org/">DocBook: The
- Definitive Guide</ulink>, a DocBook DTD interneten
+ <para><link xlink:href="http://www.docbook.org/">DocBook: The
+ Definitive Guide</link>, a DocBook DTD interneten
olvasható dokumentációja</para>
</listitem>
<listitem>
- <para><ulink url="http://docbook.sourceforge.net/">Nyílt
- DocBook Repository</ulink>, különböző
+ <para><link xlink:href="http://docbook.sourceforge.net/">Nyílt
+ DocBook Repository</link>, különböző
DSSSL stíluslapok és egyéb
források a DocBook felhasználók
számára</para>
@@ -124,13 +121,13 @@
</itemizedlist>
</sect1>
- <sect1 id="see-also-linuxdoc">
+ <sect1 xml:id="see-also-linuxdoc">
<title>Linux Dokumentációs Projekt</title>
<itemizedlist>
<listitem>
- <para><ulink url="http://www.tldp.org/">A Linux
- Dokumentációs Projekt honlapja</ulink></para>
+ <para><link xlink:href="http://www.tldp.org/">A Linux
+ Dokumentációs Projekt honlapja</link></para>
</listitem>
</itemizedlist>
</sect1>
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/sgml-markup/chapter.xml b/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/sgml-markup/chapter.xml
index b45f3fbf33..af184e3945 100644
--- a/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/sgml-markup/chapter.xml
+++ b/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/sgml-markup/chapter.xml
@@ -30,14 +30,12 @@
$FreeBSD$
-->
-
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/sgml-markup/chapter.xml
%SRCID% 1.80
-->
-
-<chapter id="sgml-markup" lang="hu">
+<chapter xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:id="sgml-markup" xml:lang="hu">
<title>Az SGML alkalmazása</title>
<para>Ebben a fejezetben a &os; Dokumentációs Projekt
@@ -83,13 +81,12 @@
eredményez.</para>
</note>
- <sect1 id="sgml-markup-html">
+ <sect1 xml:id="sgml-markup-html">
<title>HTML</title>
<para>A HTML, más néven HyperText Markup Language, a
Világháló jelölőnyelve. Ezzel
- kapcsolatban részlesebb leírásokat a <ulink
- url="http://www.w3.org/"></ulink> címen
+ kapcsolatban részlesebb leírásokat a <uri xlink:href="http://www.w3.org/">http://www.w3.org/</uri> címen
találhatunk.</para>
<para>A HTML használata a &os; honlapján
@@ -112,10 +109,8 @@
<emphasis>enyhébb</emphasis> (loose) formáiban
is).</para>
- <para>A HTML DTD-k a Portgyűjteményből a <filename
- role="package">textproc/html</filename> porton keresztül
- érhetőek el. A <filename
- role="package">textproc/docproj</filename> port ezt automatikusan
+ <para>A HTML DTD-k a Portgyűjteményből a <package>textproc/html</package> porton keresztül
+ érhetőek el. A <package>textproc/docproj</package> port ezt automatikusan
telepíti.</para>
<sect2>
@@ -149,28 +144,28 @@
megjelenített tartalmat foglalja magában.</para>
<para>A dokumentum ezen részeit rendre a
- <sgmltag>head</sgmltag> (mint angolul a <quote>fej</quote>)
- és a <sgmltag>body</sgmltag> (mint angolul a
+ <tag>head</tag> (mint angolul a <quote>fej</quote>)
+ és a <tag>body</tag> (mint angolul a
<quote>törzs</quote>) elemekkel jelöljük. Ezeket
az elemeket végül a legfelsőbb szinten
- álló <sgmltag>html</sgmltag> elem
+ álló <tag>html</tag> elem
tartalmazza.</para>
<example>
<title>Egy átlagos HTML dokumentum
felépítése</title>
- <programlisting>&lt;html>
- &lt;head>
- &lt;title><replaceable>A dokumentum címe</replaceable>&lt;/title>
- &lt;/head>
+ <programlisting>&lt;html&gt;
+ &lt;head&gt;
+ &lt;title&gt;<replaceable>A dokumentum címe</replaceable>&lt;/title&gt;
+ &lt;/head&gt;
- &lt;body>
+ &lt;body&gt;
&hellip;
- &lt;/body>
-&lt;/html></programlisting>
+ &lt;/body&gt;
+&lt;/html&gt;</programlisting>
</example>
</sect2>
@@ -185,14 +180,14 @@
különböző szintig.</para>
<para>A legnagyobb és legkiemelkedőbb fejléc
- a <sgmltag>h1</sgmltag>, majd ezt követi a
- <sgmltag>h2</sgmltag>, egészen a <sgmltag>h6</sgmltag>
+ a <tag>h1</tag>, majd ezt követi a
+ <tag>h2</tag>, egészen a <tag>h6</tag>
címkéig.</para>
<para>Az elem tartalma a fejléc szövege lesz.</para>
<example>
- <title>A <sgmltag>h1</sgmltag>, <sgmltag>h2</sgmltag>, stb.
+ <title>A <tag>h1</tag>, <tag>h2</tag>, stb.
elmek</title>
<para>A használat módja:</para>
@@ -216,18 +211,18 @@
<para>A HTML oldalaknak általában
rendelkezniük kell első szintű fejléccel
- (<sgmltag>h1</sgmltag>). Ez tetszőleges
+ (<tag>h1</tag>). Ez tetszőleges
számú második szintű fejlécet
- (<sgmltag>h2</sgmltag>) tartalmazhat, amelyek szintén
+ (<tag>h2</tag>) tartalmazhat, amelyek szintén
tetszőleges mennyiségű harmadik szintű
fejlécet. Ügyeljünk arra, hogy minden
- <sgmltag>h<replaceable>n</replaceable></sgmltag> elem mindig a
+ <tag>h<replaceable>n</replaceable></tag> elem mindig a
nála eggyel nagyobb szintű elemet tartalmazza, a
sorszámozásban tehát nem javasolt
közöket hagyni.</para>
<example>
- <title>A <sgmltag>h<replaceable>n</replaceable></sgmltag>
+ <title>A <tag>h<replaceable>n</replaceable></tag>
elemek helytelen sorrendje</title>
<para>A használati módja:</para>
@@ -246,10 +241,10 @@
<title>Bekezdések</title>
<para>A HTML egyetlen bekezdésfajtát ismer, ez a
- <sgmltag>p</sgmltag>.</para>
+ <tag>p</tag>.</para>
<example>
- <title>A <sgmltag>p</sgmltag> elem</title>
+ <title>A <tag>p</tag> elem</title>
<para>A használat módja:</para>
@@ -266,7 +261,7 @@
bekezdésen túl.</para>
<example>
- <title>A <sgmltag>blockquote</sgmltag> elem</title>
+ <title>A <tag>blockquote</tag> elem</title>
<para>A használat módja:</para>
@@ -320,32 +315,32 @@
meghatározása.</para>
<para>A sorszámozott felsorolásokat az
- <sgmltag>ol</sgmltag> elem jelzi, a sorszámozás
+ <tag>ol</tag> elem jelzi, a sorszámozás
nélküli felsorolásokat az
- <sgmltag>ul</sgmltag> elem, végül a
+ <tag>ul</tag> elem, végül a
definíciós felsorolásokat a
- <sgmltag>dl</sgmltag> elem.</para>
+ <tag>dl</tag> elem.</para>
<para>A sorszámozott és sorszámozás
nélküli felsorolások a felsorolás
- elemeit tartalmazzák, amelyeket a <sgmltag>li</sgmltag>
+ elemeit tartalmazzák, amelyeket a <tag>li</tag>
elemekkel vezetünk be. A felsorolások elemeinek
szöveges tartalma lehet, vagy ha ezeket becsomagoljuk egy
- vagy több <sgmltag>p</sgmltag> elembe, további
+ vagy több <tag>p</tag> elembe, további
elemeket tartalmazhatnak.</para>
<para>A definíciós felsorolások
- meghatározandó fogalmakat (<sgmltag>dt</sgmltag>)
+ meghatározandó fogalmakat (<tag>dt</tag>)
és meghatározásokat
- (<sgmltag>dd</sgmltag>) tartalmazhatnak. A
+ (<tag>dd</tag>) tartalmazhatnak. A
meghatározandó fogalmat tartalmazó
részben csak belső elemek szerepelhetnek. A
meghatározásokban viszont további blokkok
is megjelenhetnek.</para>
<example>
- <title>Az <sgmltag>ul</sgmltag> és
- <sgmltag>ol</sgmltag> elemek</title>
+ <title>Az <tag>ul</tag> és
+ <tag>ol</tag> elemek</title>
<para>A használat módja:</para>
@@ -383,7 +378,7 @@
<example>
<title>Definíciós felsorolások a
- <sgmltag>dl</sgmltag> elemmel</title>
+ <tag>dl</tag> elemmel</title>
<para>A használat módja:</para>
@@ -424,13 +419,13 @@
össze, a sortörések hatása
fontossá válik.</para>
- <para>Mindezt a <sgmltag>pre</sgmltag> elemen keresztül
+ <para>Mindezt a <tag>pre</tag> elemen keresztül
érhetjük el.</para>
<example>
- <title>A <sgmltag>pre</sgmltag> elem</title>
+ <title>A <tag>pre</tag> elem</title>
- <para>A <sgmltag>pre</sgmltag> elem például
+ <para>A <tag>pre</tag> elem például
remekül alkalmas e-mailek
jelölésére:</para>
@@ -493,21 +488,21 @@
<para>A táblázatos formában
megjeleníteni kívánt
információt jelöljük a
- <sgmltag>table</sgmltag> elemmel. A táblázatok
- egy több sorból (<sgmltag>tr</sgmltag> mint
+ <tag>table</tag> elemmel. A táblázatok
+ egy több sorból (<tag>tr</tag> mint
<quote>table row</quote>) állnak, amelyek egy vagy
- több adatcellát (<sgmltag>td</sgmltag> mint
+ több adatcellát (<tag>td</tag> mint
<quote>table data</quote>) tartalmaznak. Mindegyik cella
tartalmazhat további blokkokat, például
bekezdéseket vagy listákat, de akár
táblázatokat (ez a beágyazás
tetszőleges mélységig folytatható).
Ha a cella tartalma csak egyetlen bekezdés, akkor
- nincs szükség a <sgmltag>p</sgmltag> elem
+ nincs szükség a <tag>p</tag> elem
használatára.</para>
<example>
- <title>A <sgmltag>table</sgmltag> egyszerű
+ <title>A <tag>table</tag> egyszerű
használata</title>
<para>A használat módja:</para>
@@ -616,23 +611,23 @@
<title>Az információ kiemelése</title>
<para>A HTML esetén a kiemelésnek két
- szintje létezik, az <sgmltag>em</sgmltag> és a
- <sgmltag>strong</sgmltag>. Ezek közül az
- <sgmltag>em</sgmltag> jelenti a hagyományos
- kiemelést és a <sgmltag>strong</sgmltag> az
+ szintje létezik, az <tag>em</tag> és a
+ <tag>strong</tag>. Ezek közül az
+ <tag>em</tag> jelenti a hagyományos
+ kiemelést és a <tag>strong</tag> az
erősebbet.</para>
- <para>Az <sgmltag>em</sgmltag> elem tartalma
+ <para>Az <tag>em</tag> elem tartalma
általában dőlt betűvel jelenik meg,
- miközben a <sgmltag>strong</sgmltag> elem tartalma
+ miközben a <tag>strong</tag> elem tartalma
félkövéren. Ez a
megállapítás azonban nem minden esetben
igaz, ezért nem szabad semmi ilyesmit
feltételeznünk a használatukkor.</para>
<example>
- <title>A <sgmltag>em</sgmltag> és
- <sgmltag>strong</sgmltag> elemek</title>
+ <title>A <tag>em</tag> és
+ <tag>strong</tag> elemek</title>
<para>A használat módja:</para>
@@ -651,11 +646,11 @@
tudjuk a forrásban, hogy a szöveg melyik
részét szeretnénk
félkövéren vagy dőlten látni.
- Ezeket a funkciókat a <sgmltag>b</sgmltag>, illetve az
- <sgmltag>i</sgmltag> elemekkel érhetjük el.</para>
+ Ezeket a funkciókat a <tag>b</tag>, illetve az
+ <tag>i</tag> elemekkel érhetjük el.</para>
<example>
- <title>A <sgmltag>b</sgmltag> és <sgmltag>i</sgmltag>
+ <title>A <tag>b</tag> és <tag>i</tag>
elemek</title>
<programlisting><![CDATA[<p>]]>&lt;b&gt;Ez&lt;/b&gt; félkövér, &lt;i&gt;ez&lt;/i&gt; pedig dőlt.<![CDATA[</p>]]></programlisting>
@@ -669,12 +664,12 @@
<para>Az írógépszerűen
(rögzített szélességű
karakterekkel) írt szövegek
- formázásához a <sgmltag>tt</sgmltag>
+ formázásához a <tag>tt</tag>
(mint <quote>teletype</quote>) elemet
használhatjuk.</para>
<example>
- <title>A <sgmltag>tt</sgmltag> elem</title>
+ <title>A <tag>tt</tag> elem</title>
<para>A használat módja:</para>
@@ -696,8 +691,8 @@
<orderedlist>
<listitem>
<para>Ágyazzuk az átméterezendő
- szöveget <sgmltag>big</sgmltag> és
- <sgmltag>small</sgmltag> elemekbe. Ezeket a
+ szöveget <tag>big</tag> és
+ <tag>small</tag> elemekbe. Ezeket a
címkéket tetszőleges
mélységig egymásba tudjuk
ágyazni, tehát írható olyan,
@@ -706,20 +701,20 @@
</listitem>
<listitem>
- <para>Használjuk a <sgmltag>font</sgmltag> elemet,
+ <para>Használjuk a <tag>font</tag> elemet,
és a <literal>size</literal>
tulajdonságát állítsuk a
<literal>+1</literal> vagy <literal>-1</literal>
értékre. Ez hatása szerint
- megegyezik a <sgmltag>big</sgmltag> és a
- <sgmltag>small</sgmltag> elemek
+ megegyezik a <tag>big</tag> és a
+ <tag>small</tag> elemek
használatával, azonban ez a
típusú megoldás már
elavult.</para>
</listitem>
<listitem>
- <para>A <sgmltag>font</sgmltag> <literal>size</literal>
+ <para>A <tag>font</tag> <literal>size</literal>
tulajdonsága <literal>1</literal> és
<literal>7</literal> között
állítható. A betű
@@ -730,8 +725,8 @@
</orderedlist>
<example>
- <title>A <sgmltag>big</sgmltag>, <sgmltag>small</sgmltag>
- és a <sgmltag>font</sgmltag> elemek</title>
+ <title>A <tag>big</tag>, <tag>small</tag>
+ és a <tag>font</tag> elemek</title>
<para>A következő kódrészleteknek
ugyanaz a hatása.</para>
@@ -763,7 +758,7 @@
dokumentumokat úgy tudjuk hivatkozni, ha ismerjük a
helyüket.</para>
- <para>A hivatkozást az <sgmltag>a</sgmltag> elemmel
+ <para>A hivatkozást az <tag>a</tag> elemmel
adhatjuk meg, amelynek a <literal>href</literal>
tulajdonsága tartalmazza a hivatkozott dokumentum
helyét. Az elem tartalma ekkor egy
@@ -799,7 +794,7 @@
bennük.</para>
<para>Hivatkozási pontokat szintén
- <sgmltag>a</sgmltag> elemekkel adhatunk meg, azonban a
+ <tag>a</tag> elemekkel adhatunk meg, azonban a
<literal>href</literal> tulajdonság helyett a
<literal>name</literal> használatával.</para>
@@ -853,19 +848,17 @@
</sect2>
</sect1>
- <sect1 id="sgml-markup-docbook">
+ <sect1 xml:id="sgml-markup-docbook">
<title>DocBook</title>
<para>A DocBook jelölőnyelvet eredetileg a HaL Computer
Systems és az O'Reilly &amp; Associates dolgozta ki a
műszaki jellegű dokumentációk
írásához<footnote>
- <para>Ennek rövid története a <ulink
- url="http://www.oasis-open.org/docbook/intro.shtml#d0e41"></ulink>
+ <para>Ennek rövid története a <uri xlink:href="http://www.oasis-open.org/docbook/intro.shtml#d0e41">http://www.oasis-open.org/docbook/intro.shtml#d0e41</uri>
címen olvasható.</para></footnote>, illetve
- 1998 óta a <ulink
- url="http://www.oasis-open.org/committees/tc_home.php?wg_abbrev=docbook">
- DocBook Műszaki Bizottság</ulink> tartja karban. Mint
+ 1998 óta a <link xlink:href="http://www.oasis-open.org/committees/tc_home.php?wg_abbrev=docbook">
+ DocBook Műszaki Bizottság</link> tartja karban. Mint
ilyen nyelv, eltérően a LinuxDoc és a HTML
megoldásaitól, a DocBook erősen olyan
jelölések irányába
@@ -888,10 +881,8 @@
</note>
<para>A DocBook használatához szükséges
- DTD a Portgyűjteményből a <filename
- role="package">textproc/docbook</filename> porton keresztül
- érhető el. Ez a <filename
- role="package">textproc/docproj</filename> port
+ DTD a Portgyűjteményből a <package>textproc/docbook</package> porton keresztül
+ érhető el. Ez a <package>textproc/docproj</package> port
részeként automatikusan
telepítődik.</para>
@@ -928,8 +919,7 @@
<para>A &os; kapcsán alkalmazott kiterjesztések
(jelenleg) nem érhetőek el a
Portgyűjteményből, hanem a &os; repositoryban
- találjuk meg a <ulink
- url="http://www.FreeBSD.org/cgi/cvsweb.cgi/doc/share/xml/freebsd.dtd">doc/share/xml/freebsd.dtd</ulink>
+ találjuk meg a <link xlink:href="http://www.FreeBSD.org/cgi/cvsweb.cgi/doc/share/xml/freebsd.dtd">doc/share/xml/freebsd.dtd</link>
helyen.</para>
</sect2>
@@ -956,21 +946,21 @@
használjuk, a könyvet és a cikket.</para>
<para>A könyvek fejezetekből
- (<sgmltag>chapter</sgmltag>) állnak, amelyek
+ (<tag>chapter</tag>) állnak, amelyek
használata kötelező. A könyv és a
fejezetek közé még további
szervezési rétegként beilleszhetőek
- részek (<sgmltag>part</sgmltag>) is.
+ részek (<tag>part</tag>) is.
Például a &os; kézikönyv
szerkezetét is ennek megfelelően alakítottuk
ki.</para>
<para>A fejezetek tartalmazhatnak (vagy sem) egy vagy több
- szakaszt, amelyeket <sgmltag>sect1</sgmltag> elemekkel
+ szakaszt, amelyeket <tag>sect1</tag> elemekkel
jelezhetünk. Amennyiben egy szakasz újabb szakaszt
- tartalmaz, akkor használjuk a <sgmltag>sect2</sgmltag>
+ tartalmaz, akkor használjuk a <tag>sect2</tag>
elemet, és így tovább egészen a
- <sgmltag>sect5</sgmltag> szintig.</para>
+ <tag>sect5</tag> szintig.</para>
<para>A fejezetek és a szakaszok tartalmazzák a
dokumentum tartalmának fennmaradó
@@ -980,8 +970,8 @@
felépítésű, és nem tartalmaz
fejezeteket. Helyette a cikkek tartalmát egy vagy
több szakaszba szervezzük, a könyvnél
- már említett <sgmltag>sect1</sgmltag>
- (<sgmltag>sect2</sgmltag> és így tovább)
+ már említett <tag>sect1</tag>
+ (<tag>sect2</tag> és így tovább)
elemek segítségével.</para>
<para>A készítendő
@@ -1000,20 +990,17 @@
amelyhez függelékek és hasonlók is
társulhatnak.</para>
- <para>A <ulink
- url="&url.base;/docs.html">&os;-hez készített cikkek</ulink>
+ <para>A <link xlink:href="&url.base;/docs.html">&os;-hez készített cikkek</link>
mindegyikét cikk-ként jelöltük,
- miközben például ez a dokumentum, a <ulink
- url="&url.books.faq;/index.html">&os; GYIK</ulink>, és
- a <ulink
- url="&url.books.handbook;/index.html">&os; kézikönyv</ulink>
+ miközben például ez a dokumentum, a <link xlink:href="&url.books.faq;/index.html">&os; GYIK</link>, és
+ a <link xlink:href="&url.books.handbook;/index.html">&os; kézikönyv</link>
könyvként került jelölésre.</para>
<sect3>
<title>Könyv írása</title>
<para>A könyvek tartalmát egy
- <sgmltag>book</sgmltag> elemben adjuk meg. Ez a
+ <tag>book</tag> elemben adjuk meg. Ez a
jelölő amellett, hogy magában foglalja a
könyv teljes felépítését,
tovább információkat tud tárolni
@@ -1026,49 +1013,49 @@
leírás.</para>
<para>A könyvre vonatkozó további
- információkat egy <sgmltag>bookinfo</sgmltag>
+ információkat egy <tag>bookinfo</tag>
elemen belül adhatjuk meg.</para>
<example>
- <title>Egy <sgmltag>book</sgmltag> és
- <sgmltag>bookinfo</sgmltag> elemek
+ <title>Egy <tag>book</tag> és
+ <tag>bookinfo</tag> elemek
segítségével definiált
könyvsablon</title>
- <programlisting>&lt;book>
- &lt;bookinfo>
- &lt;title><replaceable>Ide írjuk a címet</replaceable>&lt;/title>
+ <programlisting>&lt;book&gt;
+ &lt;bookinfo&gt;
+ &lt;title&gt;<replaceable>Ide írjuk a címet</replaceable>&lt;/title&gt;
- &lt;author>
- &lt;surname><replaceable>Vezetéknév</replaceable>&lt;/surname>
- &lt;firstname><replaceable>Keresztnév</replaceable>&lt;/firstname>
- &lt;affiliation>
- &lt;address>&lt;email><replaceable>E-mail cím</replaceable>&lt;/email>&lt;/address>
- &lt;/affiliation>
- &lt;/author>
+ &lt;author&gt;
+ &lt;surname&gt;<replaceable>Vezetéknév</replaceable>&lt;/surname&gt;
+ &lt;firstname&gt;<replaceable>Keresztnév</replaceable>&lt;/firstname&gt;
+ &lt;affiliation&gt;
+ &lt;address&gt;&lt;email&gt;<replaceable>E-mail cím</replaceable>&lt;/email&gt;&lt;/address&gt;
+ &lt;/affiliation&gt;
+ &lt;/author&gt;
- &lt;copyright>
- &lt;year><replaceable>2008</replaceable>&lt;/year>
- &lt;holder role="mailto:<replaceable>E-mail cím</replaceable>"><replaceable>Név</replaceable>&lt;/holder>
- &lt;/copyright>
+ &lt;copyright&gt;
+ &lt;year&gt;<replaceable>2008</replaceable>&lt;/year&gt;
+ &lt;holder role="mailto:<replaceable>E-mail cím</replaceable>"&gt;<replaceable>Név</replaceable>&lt;/holder&gt;
+ &lt;/copyright&gt;
- &lt;releaseinfo>&#36;&os;&#36;&lt;/releaseinfo>
+ &lt;releaseinfo&gt;&#36;&os;&#36;&lt;/releaseinfo&gt;
- &lt;abstract>
- &lt;para><replaceable>Ide kerüljön a könyv tartalmának rövid összefoglalása.</replaceable>&lt;/para>
- &lt;/abstract>
- &lt;/bookinfo>
+ &lt;abstract&gt;
+ &lt;para&gt;<replaceable>Ide kerüljön a könyv tartalmának rövid összefoglalása.</replaceable>&lt;/para&gt;
+ &lt;/abstract&gt;
+ &lt;/bookinfo&gt;
&hellip;
-&lt;/book></programlisting>
+&lt;/book&gt;</programlisting>
</example>
</sect3>
<sect3>
<title>Cikk írása</title>
- <para>A cikk tartalma az <sgmltag>article</sgmltag> elembe
+ <para>A cikk tartalma az <tag>article</tag> elembe
kerül. A dokumentum szervezésén
kívül ennek az elemnek feladata
lehetőséget kínálni további
@@ -1079,52 +1066,52 @@
szükséges egyéb adatok.</para>
<para>A cikk-kel kapcsolatos további
- információk egy <sgmltag>articleinfo</sgmltag>
+ információk egy <tag>articleinfo</tag>
elemben adhatóak meg.</para>
<example>
- <title>Egy <sgmltag>article</sgmltag> és
- <sgmltag>articleinfo</sgmltag> elemek
+ <title>Egy <tag>article</tag> és
+ <tag>articleinfo</tag> elemek
segítségével definiált
cikksablon</title>
- <programlisting>&lt;article>
- &lt;articleinfo>
- &lt;title><replaceable>Ide írjuk a címet</replaceable>&lt;/title>
+ <programlisting>&lt;article&gt;
+ &lt;articleinfo&gt;
+ &lt;title&gt;<replaceable>Ide írjuk a címet</replaceable>&lt;/title&gt;
- &lt;author>
- &lt;surname><replaceable>Vezetéknév</replaceable>&lt;/surname>
- &lt;firstname><replaceable>Keresztnév</replaceable>&lt;/firstname>
- &lt;affiliation>
- &lt;address>&lt;email><replaceable>E-mail cím</replaceable>&lt;/email>&lt;/address>
- &lt;/affiliation>
- &lt;/author>
+ &lt;author&gt;
+ &lt;surname&gt;<replaceable>Vezetéknév</replaceable>&lt;/surname&gt;
+ &lt;firstname&gt;<replaceable>Keresztnév</replaceable>&lt;/firstname&gt;
+ &lt;affiliation&gt;
+ &lt;address&gt;&lt;email&gt;<replaceable>E-mail cím</replaceable>&lt;/email&gt;&lt;/address&gt;
+ &lt;/affiliation&gt;
+ &lt;/author&gt;
- &lt;copyright>
- &lt;year><replaceable>2008</replaceable>&lt;/year>
- &lt;holder role="mailto:<replaceable>E-mail cím</replaceable>"><replaceable>Név</replaceable>&lt;/holder>
- &lt;/copyright>
+ &lt;copyright&gt;
+ &lt;year&gt;<replaceable>2008</replaceable>&lt;/year&gt;
+ &lt;holder role="mailto:<replaceable>E-mail cím</replaceable>"&gt;<replaceable>Név</replaceable>&lt;/holder&gt;
+ &lt;/copyright&gt;
- &lt;releaseinfo>&#36;&os;&#36;&lt;/releaseinfo>
+ &lt;releaseinfo&gt;&#36;&os;&#36;&lt;/releaseinfo&gt;
- &lt;abstract>
- &lt;para><replaceable>Ide kerüljön a cikk tartalmának rövid összefoglalása.</replaceable>&lt;/para>
- &lt;/abstract>
- &lt;/articleinfo>
+ &lt;abstract&gt;
+ &lt;para&gt;<replaceable>Ide kerüljön a cikk tartalmának rövid összefoglalása.</replaceable>&lt;/para&gt;
+ &lt;/abstract&gt;
+ &lt;/articleinfo&gt;
&hellip;
-&lt;/article></programlisting>
+&lt;/article&gt;</programlisting>
</example>
</sect3>
<sect3>
<title>Fejezetek készítése</title>
- <para>A <sgmltag>chapter</sgmltag> elem
+ <para>A <tag>chapter</tag> elem
használatával tudunk fejezeteket jelölni.
Minden fejezetnek kötelezően rendelkeznie kell egy
- címmel, vagyis egy <sgmltag>title</sgmltag> elemmel. A
+ címmel, vagyis egy <tag>title</tag> elemmel. A
cikkek nem tartalmazhatnak fejezeteket,
kizárólag könyvek számára
tartják fenn.</para>
@@ -1140,7 +1127,7 @@
</example>
<para>A fejezetek nem lehetnek üresek, a
- <sgmltag>title</sgmltag> elem mellett még tartalmazniuk
+ <tag>title</tag> elem mellett még tartalmazniuk
kell valamilyen másik elemet is. Az üres
fejezetek készítéséhez
használjunk egy üres bekezdést.</para>
@@ -1165,17 +1152,17 @@
alapvető szervezőelemek, ezért minden cikknek
legalább egy szakaszt tartalmaznia kell. A szakaszok
létrehozására a
- <sgmltag>sect<replaceable>n</replaceable></sgmltag> elemet
+ <tag>sect<replaceable>n</replaceable></tag> elemet
használhatjuk, ahol az <replaceable>n</replaceable>
szám adja meg a szakasz szintjét.</para>
<para>Az első ilyen
- <sgmltag>sect<replaceable>n</replaceable></sgmltag> elem a
- <sgmltag>sect1</sgmltag>, amelyből egy fejezetben egy
+ <tag>sect<replaceable>n</replaceable></tag> elem a
+ <tag>sect1</tag>, amelyből egy fejezetben egy
vagy több is szerepelhet. Ezek egy vagy több
- <sgmltag>sect2</sgmltag> elemet tartalmazhatnak, és
+ <tag>sect2</tag> elemet tartalmazhatnak, és
így tovább egészen az
- <sgmltag>sect5</sgmltag> szintjéig.</para>
+ <tag>sect5</tag> szintjéig.</para>
<example>
<title>Szakaszok fejezetekben</title>
@@ -1226,13 +1213,13 @@
</sect3>
<sect3>
- <title>A dokumentum felosztása <sgmltag>part</sgmltag>
+ <title>A dokumentum felosztása <tag>part</tag>
elemek használatával</title>
- <para>A <sgmltag>book</sgmltag> és
- <sgmltag>chapter</sgmltag> elemek részéről
+ <para>A <tag>book</tag> és
+ <tag>chapter</tag> elemek részéről
felkínált szervezési szintek
- közé a <sgmltag>part</sgmltag> elemek
+ közé a <tag>part</tag> elemek
alkalmazásával egy újabbat tudunk
illeszteni. Erre a cikkek esetében nincs
lehetőségünk.</para>
@@ -1269,21 +1256,21 @@
<para>A DocBookban a bekezdések háromféle
típusát találhatjuk meg:
- <sgmltag>formalpara</sgmltag>, <sgmltag>para</sgmltag>
- és <sgmltag>simpara</sgmltag>.</para>
+ <tag>formalpara</tag>, <tag>para</tag>
+ és <tag>simpara</tag>.</para>
<para>Az iméntiek közül a legtöbb esetben
- az <sgmltag>para</sgmltag> elemre lesz
- szükségünk. A <sgmltag>formalpara</sgmltag>
- tartalmaz még egy <sgmltag>title</sgmltag> elemet,
- illetve a <sgmltag>simpara</sgmltag> nem engedélyezi
+ az <tag>para</tag> elemre lesz
+ szükségünk. A <tag>formalpara</tag>
+ tartalmaz még egy <tag>title</tag> elemet,
+ illetve a <tag>simpara</tag> nem engedélyezi
bizonyos elemek használatát a
bekezdésben. Érdemes tehát inkább
- következetesen a <sgmltag>para</sgmltag>
+ következetesen a <tag>para</tag>
használatánál maradni.</para>
<example>
- <title>A <sgmltag>para</sgmltag> elem</title>
+ <title>A <tag>para</tag> elem</title>
<para>A használat módja:</para>
@@ -1313,11 +1300,11 @@
nélkül).</para>
<example>
- <title>A <sgmltag>blockquote</sgmltag> elem</title>
+ <title>A <tag>blockquote</tag> elem</title>
<para>A használat módja:</para>
- <programlisting><![CDATA[<para>]]>Részlet Szerb Antal &lt;quote>A Pendragon legenda&lt;/quote> című
+ <programlisting><![CDATA[<para>]]>Részlet Szerb Antal &lt;quote&gt;A Pendragon legenda&lt;/quote&gt; című
művéből:<![CDATA[</para>
<blockquote>
@@ -1377,17 +1364,17 @@
lennie.</para>
<para>Az adott információ jellegétől
- függően erre a célra a <sgmltag>tip</sgmltag>
- (tanács), <sgmltag>note</sgmltag> (megjegyzés),
- <sgmltag>warning</sgmltag> (felhívás),
- <sgmltag>caution</sgmltag> (figyelmeztetés) és
- <sgmltag>important</sgmltag> (fontos információ)
+ függően erre a célra a <tag>tip</tag>
+ (tanács), <tag>note</tag> (megjegyzés),
+ <tag>warning</tag> (felhívás),
+ <tag>caution</tag> (figyelmeztetés) és
+ <tag>important</tag> (fontos információ)
elemek valamelyikét tudjuk használni.
Amennyiben a közölni kívánt
információ kötődik ugyan a
szöveghez, azonban az előbbiek közül egyik
kategóriába sem sorolható be, akkor
- használhatjuk a <sgmltag>sidebar</sgmltag>
+ használhatjuk a <tag>sidebar</tag>
(mellékinformáció) elemet is.</para>
<para>Nem teljesen tisztázott, hogy az imént
@@ -1397,20 +1384,20 @@
<itemizedlist>
<listitem>
- <para>A <sgmltag>note</sgmltag> elemek olyan
+ <para>A <tag>note</tag> elemek olyan
információkat jelölnek, amelyek az
olvasó részéről
megszivlelendőek.</para>
</listitem>
<listitem>
- <para>Az <sgmltag>important</sgmltag> elemek a
- <sgmltag>note</sgmltag> elemek egyik
+ <para>Az <tag>important</tag> elemek a
+ <tag>note</tag> elemek egyik
változata.</para>
</listitem>
<listitem>
- <para>A <sgmltag>caution</sgmltag> elemmel olyan
+ <para>A <tag>caution</tag> elemmel olyan
információt jelölnek, amelyek
ismeretének hiányában
adatvesztés vagy szoftveres károdás
@@ -1418,7 +1405,7 @@
</listitem>
<listitem>
- <para>A <sgmltag>warning</sgmltag> elemek olyan
+ <para>A <tag>warning</tag> elemek olyan
információkat jelölnek, amelyek
ismeretének hiánya hardver
károsodását,
@@ -1429,7 +1416,7 @@
</itemizedlist>
<example>
- <title>A <sgmltag>warning</sgmltag> elem</title>
+ <title>A <tag>warning</tag> elem</title>
<para>A használat módja:</para>
@@ -1461,37 +1448,37 @@
lépéssorozatot.</para>
<para>Erre a célra rendelkezésünkre
- állnak az <sgmltag>itemizedlist</sgmltag>, az
- <sgmltag>orderedlist</sgmltag>, illetve a
- <sgmltag>procedure</sgmltag> elemek<footnote>
+ állnak az <tag>itemizedlist</tag>, az
+ <tag>orderedlist</tag>, illetve a
+ <tag>procedure</tag> elemek<footnote>
<para>A felsorolások megadására a
DocBook további lehetőségeket is
felkínál, azonban ezekkel itt most nem
foglalkozunk.</para></footnote>.</para>
- <para>Az <sgmltag>itemizedlist</sgmltag> és az
- <sgmltag>orderedlist</sgmltag> elemek hasonlóak az HTML
+ <para>Az <tag>itemizedlist</tag> és az
+ <tag>orderedlist</tag> elemek hasonlóak az HTML
esetén már megismert megfelelőikhez, az
- <sgmltag>ul</sgmltag> és <sgmltag>ol</sgmltag>
- elemekhez. Egy vagy több <sgmltag>listitem</sgmltag>
+ <tag>ul</tag> és <tag>ol</tag>
+ elemekhez. Egy vagy több <tag>listitem</tag>
elemből állnak és mindegyik
- <sgmltag>listitem</sgmltag> egy vagy több blokkot
- tartalmaz. A <sgmltag>listitem</sgmltag> elemek a HTML
- <sgmltag>li</sgmltag> elemeihez hasonlóak, azonban
+ <tag>listitem</tag> egy vagy több blokkot
+ tartalmaz. A <tag>listitem</tag> elemek a HTML
+ <tag>li</tag> elemeihez hasonlóak, azonban
ebben az esetben kötelező megadni ezeket.</para>
- <para>A <sgmltag>procedure</sgmltag> elem ettől
- némileg eltér. Itt <sgmltag>step</sgmltag>
+ <para>A <tag>procedure</tag> elem ettől
+ némileg eltér. Itt <tag>step</tag>
elemekből épül fel, amelyek további
- <sgmltag>step</sgmltag> vagy <sgmltag>substep</sgmltag>
+ <tag>step</tag> vagy <tag>substep</tag>
típusú elemeket foglalhatnak magukban. A
- <sgmltag>step</sgmltag> elemek mindegyike blokkokat
+ <tag>step</tag> elemek mindegyike blokkokat
tartalmaz.</para>
<example>
- <title>Az <sgmltag>itemizedlist</sgmltag>,
- <sgmltag>orderedlist</sgmltag> és
- <sgmltag>procedure</sgmltag> elemek</title>
+ <title>Az <tag>itemizedlist</tag>,
+ <tag>orderedlist</tag> és
+ <tag>procedure</tag> elemek</title>
<para>A használat módja:</para>
@@ -1573,9 +1560,9 @@
<para>Ha állományrészeket (vagy akár
teljes állományokat) akarunk bemutatni az
olvasónak, akkor érdemes ezeket egy
- <sgmltag>programlisting</sgmltag> elembe illeszteni.</para>
+ <tag>programlisting</tag> elembe illeszteni.</para>
- <para>A <sgmltag>programlisting</sgmltag> elemeken belül
+ <para>A <tag>programlisting</tag> elemeken belül
alkalmazott tördelés és a
sortörések helye <emphasis>jelentéssel
bír</emphasis>. Ennek egyik fontos
@@ -1588,7 +1575,7 @@
fognak keletkezni a kimenetben.</para>
<example>
- <title>A <sgmltag>programlisting</sgmltag> elem</title>
+ <title>A <tag>programlisting</tag> elem</title>
<para>A használat módja:</para>
@@ -1634,21 +1621,21 @@ main(void)
anélkül, hogy a szövegen magán
belül hivatkoznánk rá.</para>
- <para>Ehhez a <sgmltag>co</sgmltag> elem
+ <para>Ehhez a <tag>co</tag> elem
használatával jelöljük be a példa
- (<sgmltag>programlisting</sgmltag>,
- <sgmltag>literallayout</sgmltag> vagy bármi más)
+ (<tag>programlisting</tag>,
+ <tag>literallayout</tag> vagy bármi más)
fontosabb részeit. Mindegyik elemhez egy egyedi
azonosítót kell társítanunk. A
példa után helyezzünk el egy
- <sgmltag>calloutlist</sgmltag> elemet, amelyben a
+ <tag>calloutlist</tag> elemet, amelyben a
megfelelő további magyarázat
megadásával együtt visszahivatkozunk a
példa egyes részeire.</para>
<example>
- <title>A <sgmltag>co</sgmltag> és
- <sgmltag>calloutlist</sgmltag> elemek</title>
+ <title>A <tag>co</tag> és
+ <tag>calloutlist</tag> elemek</title>
<programlisting><![CDATA[<para>]]>Miután befejeztük a feladatot, a programunknak valahogy így kell
majd kinéznie:<![CDATA[</para>
@@ -1668,13 +1655,13 @@ main(void)
</callout>
<callout arearefs="co-ex-return">
- <para>]]>Megadjuk, hogy a &lt;function>main()&lt;/function> függvény egy
- &lt;literal>int&lt;/literal> típusú értékkel térjen vissza.<![CDATA[</para>
+ <para>]]>Megadjuk, hogy a &lt;function&gt;main()&lt;/function&gt; függvény egy
+ &lt;literal&gt;int&lt;/literal&gt; típusú értékkel térjen vissza.<![CDATA[</para>
</callout>
<callout arearefs="co-ex-printf">
- <para>]]>A &lt;function>printf()&lt;/function> hívással egy
- &lt;literal>Halló mindenki!&lt;/literal> szöveget írunk ki a szabványos
+ <para>]]>A &lt;function&gt;printf()&lt;/function&gt; hívással egy
+ &lt;literal&gt;Halló mindenki!&lt;/literal&gt; szöveget írunk ki a szabványos
kimenetre.<![CDATA[</para>
</callout>
</calloutlist>]]></programlisting>
@@ -1685,12 +1672,12 @@ main(void)
programunknak valahogy így kell majd
kinéznie:</para>
- <programlisting>#include &lt;stdio.h&gt; <co id="co-ex-include"/>
+ <programlisting>#include &lt;stdio.h&gt; <co xml:id="co-ex-include"/>
-int <co id="co-ex-return"/>
+int <co xml:id="co-ex-return"/>
main(void)
{
- printf("Halló mindenki!\n"); <co id="co-ex-printf"/>
+ printf("Halló mindenki!\n"); <co xml:id="co-ex-printf"/>
}</programlisting>
<calloutlist>
@@ -1733,26 +1720,26 @@ main(void)
(ennek további részleteit lásd a DocBook
leírásában) a táblázatok
(amelyek lehetnek formálisak vagy informálisak)
- egy <sgmltag>table</sgmltag> elemből állnak.
+ egy <tag>table</tag> elemből állnak.
Ennek magában kell foglalnia legalább egy
- csoportot jelölő <sgmltag>tgroup</sgmltag> elemet,
+ csoportot jelölő <tag>tgroup</tag> elemet,
amely (tulajdonságként) megadja, hogy benne
mennyi oszlop található. Ezekben a csoportokban
- aztán a <sgmltag>thead</sgmltag> elemmel
+ aztán a <tag>thead</tag> elemmel
fejlécet adhatunk meg az egyes oszlopoknak, illetve
- azok törzseit pedig <sgmltag>tbody</sgmltag> elemek
+ azok törzseit pedig <tag>tbody</tag> elemek
specifikálják.</para>
- <para>A <sgmltag>tgroup</sgmltag> és
- <sgmltag>thead</sgmltag> elemek egyaránt tartalmaznak
- <sgmltag>row</sgmltag> elemeket, amelyek pedig
- <sgmltag>entry</sgmltag> elemekre bonthatóak
- tovább. Mindegyik ilyen <sgmltag>entry</sgmltag> elem
+ <para>A <tag>tgroup</tag> és
+ <tag>thead</tag> elemek egyaránt tartalmaznak
+ <tag>row</tag> elemeket, amelyek pedig
+ <tag>entry</tag> elemekre bonthatóak
+ tovább. Mindegyik ilyen <tag>entry</tag> elem
a táblázat egy celláját
jelöli.</para>
<example>
- <title>Az <sgmltag>informaltable</sgmltag> elem</title>
+ <title>Az <tag>informaltable</tag> elem</title>
<para>A használat módja:</para>
@@ -1805,7 +1792,7 @@ main(void)
</informaltable>
</example>
- <para>Az <sgmltag>informaltable</sgmltag> elemek esetén a
+ <para>Az <tag>informaltable</tag> elemek esetén a
<literal>pgwide</literal> tulajdonságot mindig az
<literal>1</literal> értékkel használjuk,
ellenkező esetben az Internet Explorer egyik
@@ -1814,10 +1801,10 @@ main(void)
<para>Amennyiben nem szeretnénk keretet a
táblázathoz, állítsuk az
- <sgmltag>informaltable</sgmltag> elem <literal>frame</literal>
+ <tag>informaltable</tag> elem <literal>frame</literal>
tulajdonságát a <literal>none</literal>
értékre (vagyis <literal>&lt;informaltable
- frame="none"></literal>).</para>
+ frame="none"&gt;</literal>).</para>
<example>
<title>A <literal>frame="none"</literal> típusú
@@ -1868,23 +1855,23 @@ main(void)
<variablelist>
<varlistentry>
- <term>A <sgmltag>screen</sgmltag> elem</term>
+ <term>A <tag>screen</tag> elem</term>
<listitem>
<para>Az olvasó a példával
kapcsolatos információkat a elsősorban
képernyőről kapja, ennek
jelölésére használjuk a
- <sgmltag>screen</sgmltag> elemet.</para>
+ <tag>screen</tag> elemet.</para>
- <para>A <sgmltag>screen</sgmltag> elemeken belül
+ <para>A <tag>screen</tag> elemeken belül
számít a szöveg
tördelése.</para>
</listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
- <term>A <sgmltag>prompt</sgmltag> elem,
+ <term>A <tag>prompt</tag> elem,
<literal>&amp;prompt.root;</literal> és
<literal>&amp;prompt.user;</literal> egyedek</term>
@@ -1893,7 +1880,7 @@ main(void)
valamilyen promptot is látni fog (ez lehet az
operációs rendszer, a
parancsértelmező vagy az adott
- alkalmazás). Ezt a <sgmltag>prompt</sgmltag>
+ alkalmazás). Ezt a <tag>prompt</tag>
elemmel tudjuk jelölni.</para>
<para>Az egyszerű felhasználó és
@@ -1905,7 +1892,7 @@ main(void)
<literal>&amp;prompt.root;</literal> vagy a
<literal>&amp;prompt.user;</literal> egyedek
valamelyikét használjuk. Ezeket nem kell
- <sgmltag>prompt</sgmltag> elembe tenni.</para>
+ <tag>prompt</tag> elembe tenni.</para>
<note>
<para>A <literal>&amp;prompt.root;</literal> és
@@ -1917,12 +1904,12 @@ main(void)
</varlistentry>
<varlistentry>
- <term>A <sgmltag>userinput</sgmltag> elem</term>
+ <term>A <tag>userinput</tag> elem</term>
<listitem>
<para>A példában az olvasó
által begépelendő részeket
- tegyük <sgmltag>userinput</sgmltag> elemekbe. Ez
+ tegyük <tag>userinput</tag> elemekbe. Ez
az olvasó felé
valószínűleg majd
másképpen jelenik meg.</para>
@@ -1931,8 +1918,8 @@ main(void)
</variablelist>
<example>
- <title>A <sgmltag>screen</sgmltag>, <sgmltag>prompt</sgmltag>
- és <sgmltag>userinput</sgmltag> elemek</title>
+ <title>A <tag>screen</tag>, <tag>prompt</tag>
+ és <tag>userinput</tag> elemek</title>
<para>A használat módja:</para>
@@ -1965,9 +1952,9 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
<para>Annak ellenére, hogy a példában
szerepeltettük az <filename>ize2</filename>
állomány tartalmát,
- <emphasis>nem</emphasis> a <sgmltag>programlisting</sgmltag>
+ <emphasis>nem</emphasis> a <tag>programlisting</tag>
elemmel jelöltük. A
- <sgmltag>programlisting</sgmltag> elemeket inkább
+ <tag>programlisting</tag> elemeket inkább
állományrészletek
jelölésében alkalmazzuk,
függetlenül az olvasó
@@ -1985,7 +1972,7 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
<para>Az egyes szavak vagy kifejezések
kiemeléséhez alkalmazzuk az
- <sgmltag>emphasis</sgmltag> elemet. Ennek
+ <tag>emphasis</tag> elemet. Ennek
hatására a kiemelt szövegrész
dőlten, esetleg félkövéren jelenik
meg, illetve a különböző felolvasó
@@ -1994,21 +1981,21 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
<para>A kiemelt szövegrészek tényleges
megjelenését nem tudjuk befolyásolni, nem
- tekinthető egyenlőnek a HTML <sgmltag>b</sgmltag>
- és <sgmltag>i</sgmltag> elemeivel. Ha fontos
+ tekinthető egyenlőnek a HTML <tag>b</tag>
+ és <tag>i</tag> elemeivel. Ha fontos
információt kívánunk
- közölni, akkor az <sgmltag>emphasis</sgmltag>
+ közölni, akkor az <tag>emphasis</tag>
helyett érdemesebb inkább az
- <sgmltag>important</sgmltag> elem használatát
+ <tag>important</tag> elem használatát
megfontolni.</para>
<example>
- <title>Az <sgmltag>emphasis</sgmltag> elem</title>
+ <title>Az <tag>emphasis</tag> elem</title>
<para>A használat módja:</para>
<programlisting><![CDATA[<para>]]>A &os; az Intel architektúrán kétség kívül
- &lt;emphasis>a&lt;/emphasis> legjobb UNIX-szerű operációs rendszer.<![CDATA[</para>]]></programlisting>
+ &lt;emphasis&gt;a&lt;/emphasis&gt; legjobb UNIX-szerű operációs rendszer.<![CDATA[</para>]]></programlisting>
<para>Így jelenik meg:</para>
@@ -2025,8 +2012,8 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
<para>Ha más dokumentumokból vagy
forrásból akarunk idézni a szövegben,
esetleg valamire csak képletesen szeretnénk
- utalni, akkor használjuk a <sgmltag>quote</sgmltag>
- elemet. A <sgmltag>quote</sgmltag> elemen belül a
+ utalni, akkor használjuk a <tag>quote</tag>
+ elemet. A <tag>quote</tag> elemen belül a
legtöbb jelölő elérhető a
szövegben.</para>
@@ -2036,8 +2023,8 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
<para>A használat módja:</para>
<programlisting><![CDATA[<para>]]>Arra viszont ügyeljünk, hogy hogy a keresési rend ne lépje át a
- &lt;quote>helyi és nyilvános adminisztráció között meghúzódó
- határt&lt;/quote>, ahogy azt az RFC 1535 nevezi.<![CDATA[</para>]]></programlisting>
+ &lt;quote&gt;helyi és nyilvános adminisztráció között meghúzódó
+ határt&lt;/quote&gt;, ahogy azt az RFC 1535 nevezi.<![CDATA[</para>]]></programlisting>
<para>Így jelenik meg:</para>
@@ -2054,16 +2041,16 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
kombinációja</title>
<para>A billentyűzeten egy adott billentyűre a
- <sgmltag>keycap</sgmltag> elem
+ <tag>keycap</tag> elem
segítségével tudunk hivatkozni. Ugyanezt
a lehetőséget az egér gombjaira
- vonatkozóan a <sgmltag>mousebutton</sgmltag> elem
+ vonatkozóan a <tag>mousebutton</tag> elem
nyújta. A billentyűk és egérgombok
együttes használatát pedig a
- <sgmltag>keycombo</sgmltag> elemmel tudjuk
+ <tag>keycombo</tag> elemmel tudjuk
jelölni.</para>
- <para>A <sgmltag>keycombo</sgmltag> elemnek van egy
+ <para>A <tag>keycombo</tag> elemnek van egy
<literal>action</literal> (tevékenység)
nevű tulajdonsága, amely lehet
<literal>click</literal> (kattintás),
@@ -2090,36 +2077,33 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
<para>A használat módja:</para>
<programlisting><![CDATA[<para>]]>A második virtuális terminálra az &lt;keycombo
- action="simul">&lt;keycap>Alt&lt;/keycap>&lt;keycap>F1&lt;/keycap>&lt;/keycombo>
+ action="simul"&gt;&lt;keycap&gt;Alt&lt;/keycap&gt;&lt;keycap&gt;F1&lt;/keycap&gt;&lt;/keycombo&gt;
billentyűkombinációval tudunk
átváltani.<![CDATA[</para>
-<para>]]>A &lt;command>vi&lt;/command> programból úgy tudunk mentés nélkül kilépni, ha begépeljük a &lt;keycombo
- action="seq">&lt;keycap>Esc&lt;/keycap>&lt;keycap>:&lt;/keycap>
- &lt;keycap>q&lt;/keycap>&lt;keycap>!&lt;/keycap>&lt;/keycombo> sorozatot.<![CDATA[</para>
+<para>]]>A &lt;command&gt;vi&lt;/command&gt; programból úgy tudunk mentés nélkül kilépni, ha begépeljük a &lt;keycombo
+ action="seq"&gt;&lt;keycap&gt;Esc&lt;/keycap&gt;&lt;keycap&gt;:&lt;/keycap&gt;
+ &lt;keycap&gt;q&lt;/keycap&gt;&lt;keycap&gt;!&lt;/keycap&gt;&lt;/keycombo&gt; sorozatot.<![CDATA[</para>
<para>]]>Az ablakkezelőt most úgy állítottuk be, hogy az &lt;keycombo
- action="simul">&lt;keycap>Alt&lt;/keycap>
- &lt;mousebutton>jobb&lt;/mousebutton>&lt;/keycombo> egérgomb segítségével
+ action="simul"&gt;&lt;keycap&gt;Alt&lt;/keycap&gt;
+ &lt;mousebutton&gt;jobb&lt;/mousebutton&gt;&lt;/keycombo&gt; egérgomb segítségével
tudjuk mozgatni az ablakokat.<![CDATA[</para>]]></programlisting>
<para>Így jelenik meg:</para>
<para>A második virtuális terminálra az
- <keycombo
- action="simul"><keycap>Alt</keycap><keycap>F1</keycap></keycombo>
+ <keycombo action="simul"><keycap>Alt</keycap><keycap>F1</keycap></keycombo>
billentyűkombinációval tudunk
átváltani.</para>
<para>A <command>vi</command> programból úgy
tudunk mentés nélkül kilépni, ha
- begépeljük az <keycombo
- action="seq"><keycap>Esc</keycap><keycap>:</keycap> <keycap>q</keycap><keycap>!</keycap></keycombo>
+ begépeljük az <keycombo action="seq"><keycap>Esc</keycap><keycap>:</keycap> <keycap>q</keycap><keycap>!</keycap></keycombo>
sorozatot.</para>
<para>Az ablakkezelőt most úgy
- állítottuk be, hogy az <keycombo
- action="simul"><keycap>Alt</keycap> <mousebutton>jobb</mousebutton></keycombo>
+ állítottuk be, hogy az <keycombo action="simul"><keycap>Alt</keycap> <mousebutton>jobb</mousebutton></keycombo>
egyérgomb segítségével tudjuk
mozgatni az ablakokat.</para>
</example>
@@ -2154,7 +2138,7 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
jelölésben.</para>
<para>Az alkalmazások neveit az
- <sgmltag>application</sgmltag> elemmel tudjuk
+ <tag>application</tag> elemmel tudjuk
jelölni.</para>
<para>Ha egy parancsot a hozzá tartozó man oldallal
@@ -2162,22 +2146,21 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
valószínűleg az esetek nagy
többségében szükségünk is
lesz), akkor az ennek megfelelő Docbook elem a
- <sgmltag>citerefentry</sgmltag> lesz. Ez további
+ <tag>citerefentry</tag> lesz. Ez további
két elemet tartalmaz, ezek a
- <sgmltag>refentrytitle</sgmltag> és a
- <sgmltag>manvolnum</sgmltag>. A
- <sgmltag>refentrytitle</sgmltag> tartalma a parancs neve,
- illetve a <sgmltag>manvolnum</sgmltag> lesz a
+ <tag>refentrytitle</tag> és a
+ <tag>manvolnum</tag>. A
+ <tag>refentrytitle</tag> tartalma a parancs neve,
+ illetve a <tag>manvolnum</tag> lesz a
hozzá tartozó man oldal megfelelő
szekciója.</para>
<para>Az iménti jelölések írása
esetenként nehézkesnek bizonyulhat, ezért
ennek megkönnyítésére
- létrehoztunk <link
- linkend="sgml-primer-general-entities">általános egyedeket</link>.
+ létrehoztunk <link linkend="sgml-primer-general-entities">általános egyedeket</link>.
Az egyedek
- <literal>&amp;man.<replaceable>man-oldal</replaceable>.<replaceable>man-szekció</replaceable>;</literal>
+ <literal>&amp;man.man-oldal.man-szekció;</literal>
alakban érhetőek el.</para>
<para>Ezeket az egyedeket a
@@ -2201,23 +2184,23 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
]&gt;</programlisting>
- <para>A <sgmltag>command</sgmltag> elemmel a parancsok neveit
+ <para>A <tag>command</tag> elemmel a parancsok neveit
tudjuk a szövegben hivatkozni közvetlenül, az
olvasó által begépelendő
formában.</para>
- <para>Az <sgmltag>option</sgmltag> elem
+ <para>Az <tag>option</tag> elem
segítségével a parancsok
számára megadható kapcsolókat
jelölhetjük.</para>
<para>Amikor többször ugyanarra a parancsra
hivatkozunk egymáshoz viszonylag közel, a
- <literal>&amp;man.<replaceable>parancs</replaceable>.<replaceable>szekció</replaceable>;</literal>
+ <literal>&amp;man.parancs.szekció;</literal>
típusú jelölést érdemes csak
az első hivatkozásnál alkalmazni, a
többi inkább legyen egyszerűen csak
- <sgmltag>command</sgmltag> elemben. Az ebből
+ <tag>command</tag> elemben. Az ebből
készített kimenet, különösen a
HTML esetében így kinézetében
sokkal olvashatóbb.</para>
@@ -2234,22 +2217,22 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
<para>A használat módja:</para>
- <programlisting><![CDATA[<para>]]>A &lt;application>sendmail&lt;/application> az egyik legelterjedtebb
+ <programlisting><![CDATA[<para>]]>A &lt;application&gt;sendmail&lt;/application&gt; az egyik legelterjedtebb
levelező alkalmazás UNIX rendszereken.<![CDATA[</para>
-<para>]]>A &lt;application>sendmail&lt;/application> alkalmazás részei a
- &lt;citerefentry>
- &lt;refentrytitle>sendmail&lt;/refentrytitle>
- &lt;manvolnum>8&lt;/manvolnum>
- &lt;/citerefentry>, &amp;man.mailq.1; és &amp;man.newaliases.1;
+<para>]]>A &lt;application&gt;sendmail&lt;/application&gt; alkalmazás részei a
+ &lt;citerefentry&gt;
+ &lt;refentrytitle&gt;sendmail&lt;/refentrytitle&gt;
+ &lt;manvolnum&gt;8&lt;/manvolnum&gt;
+ &lt;/citerefentry&gt;, &amp;man.mailq.1; és &amp;man.newaliases.1;
programok.<![CDATA[</para>
-<para>]]>A &lt;citerefentry>
- &lt;refentrytitle>sendmail&lt;/refentrytitle>
- &lt;manvolnum>8&lt;/manvolnum>
- &lt;/citerefentry> egyik kapcsolója a &lt;option>-bp&lt;/option>, amellyel a
+<para>]]>A &lt;citerefentry&gt;
+ &lt;refentrytitle&gt;sendmail&lt;/refentrytitle&gt;
+ &lt;manvolnum&gt;8&lt;/manvolnum&gt;
+ &lt;/citerefentry&gt; egyik kapcsolója a &lt;option&gt;-bp&lt;/option&gt;, amellyel a
levelezési sorban található üzenetek aktuális állapotát kérdezhetjük
- le. Ezt a &lt;command>sendmail -bp&lt;/command> parancs kiadásával tehetjük
+ le. Ezt a &lt;command&gt;sendmail -bp&lt;/command&gt; parancs kiadásával tehetjük
meg.<![CDATA[</para>]]></programlisting>
<para>Így jelenik meg:</para>
@@ -2278,7 +2261,7 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
<note>
<para>Figyeljük meg, hogy a
- <literal>&amp;man.<replaceable>parancs</replaceable>.<replaceable>szekció</replaceable>;</literal>
+ <literal>&amp;man.parancs.szekció;</literal>
jelölés mennyivel könnyebben
olvasható.</para>
</note>
@@ -2291,26 +2274,25 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
<para>Amikor állományok neveire,
könyvtárakra, esetleg kiterjesztésekre
akarunk hivatkozni, használjunk a
- <sgmltag>filename</sgmltag> elemeket.</para>
+ <tag>filename</tag> elemeket.</para>
<example>
- <title>A <sgmltag>filename</sgmltag> elem</title>
+ <title>A <tag>filename</tag> elem</title>
<para>A használat módja:</para>
<programlisting><![CDATA[<para>]]>A kézikönyv magyar változatának SGML forrása a &lt;filename
- class="directory">/usr/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/&lt;/filename>
+ class="directory"&gt;/usr/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/&lt;/filename&gt;
könyvtárban található. Ebben a könyvtárban a
- &lt;filename>book.xml&lt;/filename> lesz a fő forrásállomány. Mellette
- láthatunk még egy &lt;filename>Makefile&lt;/filename> állományt és több
- &lt;filename>.ent&lt;/filename> kiterjesztéssel rendelkező
+ &lt;filename&gt;book.xml&lt;/filename&gt; lesz a fő forrásállomány. Mellette
+ láthatunk még egy &lt;filename&gt;Makefile&lt;/filename&gt; állományt és több
+ &lt;filename&gt;.ent&lt;/filename&gt; kiterjesztéssel rendelkező
állományt.<![CDATA[</para>]]></programlisting>
<para>Így jelenik meg:</para>
<para>A kézikönyv magyar
- változatának SGML forrása a <filename
- class="directory">/usr/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook</filename>
+ változatának SGML forrása a <filename>/usr/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook</filename>
könyvtárban található. Ebben a
könyvtárban a <filename>book.xml</filename> lesz
a fő forrásállomány. Mellette
@@ -2338,7 +2320,7 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
bizonyos programok nevének
megemlítésére a
dokumentációban. Ezt a
- <sgmltag>filename</sgmltag> elem <literal>role</literal>
+ <tag>filename</tag> elem <literal>role</literal>
tulajdonságának a <literal>package</literal>
értékre állításával
tehetjük meg. Mivel a Portgyűjtemény
@@ -2348,20 +2330,19 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
rész elhagyásával.</para>
<example>
- <title>A <sgmltag>filename</sgmltag> elem és a
+ <title>A <tag>filename</tag> elem és a
<literal>package</literal> role együttes
használata</title>
<para>A használat módja:</para>
<programlisting><![CDATA[<para>]]>A hálózati forgalom figyeléséhez telepítsük a &lt;filename
- role="package">net/ethereal&lt;/filename> portot.<![CDATA[</para>]]></programlisting>
+ role="package"&gt;net/ethereal&lt;/filename&gt; portot.<![CDATA[</para>]]></programlisting>
<para>Így jelenik meg:</para>
<para>A hálózati forgalom
- figyeléséhez telepítsük a <filename
- role="package">net/ethereal</filename> portot.</para>
+ figyeléséhez telepítsük a <package>net/ethereal</package> portot.</para>
</example>
</sect3>
@@ -2381,7 +2362,7 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
hivatkozhatunk a <filename>/dev</filename>
könyvtárban megjelenő neve szerint, vagy
pedig a rendszermagbeli neve szerint. Ez utóbbi
- esetben használjuk a <sgmltag>devicename</sgmltag>
+ esetben használjuk a <tag>devicename</tag>
jelölést.</para>
<para>Néha előfordulhat, hogy nincs
@@ -2393,31 +2374,31 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
nevük teljesen eltér.</para>
<example>
- <title>A <sgmltag>devicename</sgmltag> elem</title>
+ <title>A <tag>devicename</tag> elem</title>
<para>A használat módja:</para>
- <programlisting><![CDATA[<para>]]>A &os; rendszermagjában a &lt;devicename>sio&lt;/devicename>
+ <programlisting><![CDATA[<para>]]>A &os; rendszermagjában a &lt;devicename&gt;sio&lt;/devicename&gt;
eszközöket a soros vonali kommunikációra használjuk. A
- &lt;devicename>sio&lt;/devicename> eszközök az idők során több különböző
- alakban jelentek meg a &lt;filename>/dev&lt;/filename> könyvtárban, például
- &lt;filename>/dev/ttyd0&lt;/filename> és &lt;filename>/dev/cuaa0&lt;/filename>
+ &lt;devicename&gt;sio&lt;/devicename&gt; eszközök az idők során több különböző
+ alakban jelentek meg a &lt;filename&gt;/dev&lt;/filename&gt; könyvtárban, például
+ &lt;filename&gt;/dev/ttyd0&lt;/filename&gt; és &lt;filename&gt;/dev/cuaa0&lt;/filename&gt;
néven.<![CDATA[</para>
<para>]]>Ezzel szemben a hálózati eszközök, mint például az
- &lt;devicename>ed0&lt;/devicename> nem jelennek meg a
- &lt;filename>/dev&lt;/filename> könyvtárban.<![CDATA[</para>
+ &lt;devicename&gt;ed0&lt;/devicename&gt; nem jelennek meg a
+ &lt;filename&gt;/dev&lt;/filename&gt; könyvtárban.<![CDATA[</para>
<para>]]>Az MS-DOS rendszerekben az elsődleges hajlékonylemezes meghajtót
- az &lt;devicename>a:&lt;/devicename> néven érhetjük el, miközben &os;
- alatt ennek a neve &lt;filename>/dev/fd0&lt;/filename>.<![CDATA[</para>]]></programlisting>
+ az &lt;devicename&gt;a:&lt;/devicename&gt; néven érhetjük el, miközben &os;
+ alatt ennek a neve &lt;filename&gt;/dev/fd0&lt;/filename&gt;.<![CDATA[</para>]]></programlisting>
<para>Így jelenik meg:</para>
<para>A &os; rendszermagjában a
- <devicename>sio</devicename> eszközöket a soros
+ <filename>sio</filename> eszközöket a soros
vonali kommunikációra használjuk. A
- <devicename>sio</devicename> eszközök az idők
+ <filename>sio</filename> eszközök az idők
során több különböző alakban
jelentek meg a <filename>/dev</filename>
könyvtárban, például
@@ -2426,12 +2407,12 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
<para>Ezzel szemben a hálózati
eszközök, mint például az
- <devicename>ed0</devicename> nem jelennek meg a
+ <filename>ed0</filename> nem jelennek meg a
<filename>/dev</filename> könyvtárban.</para>
<para>Az MS-DOS rendszerekben az elsődleges
hajlékonylemezes meghajtót az
- <devicename>a:</devicename> néven
+ <filename>a:</filename> néven
érhetjük el, miközben &os; alatt ennek a
neve <filename>/dev/fd0</filename>.</para>
</example>
@@ -2455,7 +2436,7 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
számítógépek
azonosítására szolgáló
adatatokat többféle módon is jelölni
- tudjuk. Minden esetben a <sgmltag>hostid</sgmltag> elemre
+ tudjuk. Minden esetben a <tag>hostid</tag> elemre
fogunk támaszkodni, amely <literal>role</literal>
tulajdonságával tudjuk megválasztani a
jelölt információ
@@ -2470,7 +2451,7 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
<listitem>
<para>A <literal>role</literal> tulajdonság
megadása nélkül (vagyis az elem
- <sgmltag>hostid</sgmltag>&hellip;<sgmltag>/hostid</sgmltag>
+ <tag>hostid</tag>&hellip;<tag>/hostid</tag>
alakú) a jelölt információ egy
hálózati név, mint
például <literal>freefall</literal> vagy
@@ -2548,59 +2529,55 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
</variablelist>
<example>
- <title>A <sgmltag>hostid</sgmltag> elem és a
+ <title>A <tag>hostid</tag> elem és a
különböző role
értékek</title>
<para>A használat módja:</para>
- <programlisting><![CDATA[<para>]]>A gépünk mindig elérhető &lt;hostid>localhost&lt;/hostid> néven,
- amelyhez a &lt;hostid role="ipaddr">127.0.0.1&lt;/hostid> IP-cím
+ <programlisting><![CDATA[<para>]]>A gépünk mindig elérhető &lt;hostid&gt;localhost&lt;/hostid&gt; néven,
+ amelyhez a &lt;hostid role="ipaddr"&gt;127.0.0.1&lt;/hostid&gt; IP-cím
tartozik.<![CDATA[</para>
-<para>]]>A &lt;hostid role="domainname">FreeBSD.org&lt;/hostid> tartomány több
+<para>]]>A &lt;hostid role="domainname"&gt;FreeBSD.org&lt;/hostid&gt; tartomány több
különböző gépet foglal magában, többek közt a &lt;hostid
- role="fqdn">freefall.FreeBSD.org&lt;/hostid> és &lt;hostid
- role="fqdn">pointyhat.FreeBSD.org&lt;/hostid> címeket.<![CDATA[</para>
+ role="fqdn"&gt;freefall.FreeBSD.org&lt;/hostid&gt; és &lt;hostid
+ role="fqdn"&gt;pointyhat.FreeBSD.org&lt;/hostid&gt; címeket.<![CDATA[</para>
<para>]]>Amikor egy interfészhez IP-álnéveket társítunk (az
- &lt;command>ifconfig&lt;/command> paranccsal), akkor ehhez
- &lt;emphasis>mindig&lt;/emphasis> a &lt;hostid
- role="netmask">255.255.255.255&lt;/hostid> hálózati maszkot adjuk meg
- (amelyet &lt;hostid role="netmask">0xffffffff&lt;/hostid> formában is
+ &lt;command&gt;ifconfig&lt;/command&gt; paranccsal), akkor ehhez
+ &lt;emphasis&gt;mindig&lt;/emphasis&gt; a &lt;hostid
+ role="netmask"&gt;255.255.255.255&lt;/hostid&gt; hálózati maszkot adjuk meg
+ (amelyet &lt;hostid role="netmask"&gt;0xffffffff&lt;/hostid&gt; formában is
írhatunk).<![CDATA[</para>
<para>]]>A MAC-cím az összes létező hálózati eszközt egyértelműen
azonosítja. A MAC-címek általában a &lt;hostid
- role="mac">08:00:20:87:ef:d0&lt;/hostid> címhez hasonlóak.<![CDATA[</para>]]></programlisting>
+ role="mac"&gt;08:00:20:87:ef:d0&lt;/hostid&gt; címhez hasonlóak.<![CDATA[</para>]]></programlisting>
<para>Így jelenik meg:</para>
<para>A gépünk mindig elérhető
- <hostid>localhost</hostid> néven, amelyhez a <hostid
- role="ipaddr">127.0.0.1</hostid> IP-cím tartozik.</para>
+ <systemitem>localhost</systemitem> néven, amelyhez a <systemitem class="ipaddress">127.0.0.1</systemitem> IP-cím tartozik.</para>
- <para>A <hostid role="domainname">FreeBSD.org</hostid>
+ <para>A <systemitem class="fqdomainname">FreeBSD.org</systemitem>
tartomány több különböző
gépet foglal magában, többek közt a
- <hostid role="fqdn">freefall.FreeBSD.org</hostid> és
- <hostid role="fqdn">pointyhat.FreeBSD.org</hostid>
+ <systemitem class="fqdomainname">freefall.FreeBSD.org</systemitem> és
+ <systemitem class="fqdomainname">pointyhat.FreeBSD.org</systemitem>
címeket.</para>
<para>Amikor egy interfészhez
IP-álnéveket társítunk (az
<command>ifconfig</command> paranccsal), akkor ehhez
- <emphasis>mindig</emphasis> a <hostid
- role="netmask">255.255.255.255</hostid>
- hálózati maszkot adjuk meg (amelyet <hostid
- role="netmask">0xffffffff</hostid> formában is
+ <emphasis>mindig</emphasis> a <systemitem class="netmask">255.255.255.255</systemitem>
+ hálózati maszkot adjuk meg (amelyet <systemitem class="netmask">0xffffffff</systemitem> formában is
írhatunk).</para>
<para>A MAC-cím az összes létező
hálózati eszközt egyértelműen
azonosítja. A MAC-címek
- általában a <hostid
- role="mac">08:00:20:87:ef:d0</hostid> címhez
+ általában a <systemitem class="etheraddress">08:00:20:87:ef:d0</systemitem> címhez
hasonlóak.</para>
</example>
</sect3>
@@ -2619,22 +2596,22 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
<para>Ha felhasználókra (például
<literal>root</literal> vagy <literal>bin</literal>) kell
hivatkoznunk a szövegben, használjuk a
- <sgmltag>username</sgmltag> elemet.</para>
+ <tag>username</tag> elemet.</para>
<example>
- <title>A <sgmltag>username</sgmltag> elem</title>
+ <title>A <tag>username</tag> elem</title>
<para>A felhasználás módja:</para>
<programlisting><![CDATA[<para>]]>A rendszerünk karbantartásával kapcsolatos legtöbb feladatot
- kizárólag csak a &lt;username>root&lt;/username> felhasználóval tudjuk
+ kizárólag csak a &lt;username&gt;root&lt;/username&gt; felhasználóval tudjuk
elvégezni.<![CDATA[</para>]]></programlisting>
<para>Így jelenik meg:</para>
<para>A rendszerünk karbantartásával
kapcsolatos legtöbb feladatot kizárólag
- csak a <username>root</username>
+ csak a <systemitem class="username">root</systemitem>
felhasználóval tudjuk elvégezni.</para>
</example>
</sect3>
@@ -2654,16 +2631,16 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
<para>A <filename>Makefile</filename> állományok
egyes részeinek jelöléséhez a
- <sgmltag>maketarget</sgmltag> és
- <sgmltag>makevar</sgmltag> elemeket tudjuk
+ <tag>maketarget</tag> és
+ <tag>makevar</tag> elemeket tudjuk
használni.</para>
- <para>A <sgmltag>maketarget</sgmltag> azokat a
+ <para>A <tag>maketarget</tag> azokat a
<filename>Makefile</filename> állományokban
megadott fordítási célokat
azonosítja, amelyeket a <command>make</command>
paramétereként lehet használni. A
- <sgmltag>makevar</sgmltag> pedig azokat a (környezetben,
+ <tag>makevar</tag> pedig azokat a (környezetben,
a <command>make</command> hívásakor vagy a
<filename>Makefile</filename> állományon
belül definiált) változókat
@@ -2671,45 +2648,45 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
folyamát lehet szabályozni.</para>
<example>
- <title>A <sgmltag>maketarget</sgmltag> és a
- <sgmltag>makevar</sgmltag> elemek</title>
+ <title>A <tag>maketarget</tag> és a
+ <tag>makevar</tag> elemek</title>
<para>A használat módja:</para>
- <programlisting><![CDATA[<para>]]>A &lt;filename>Makefile&lt;/filename> állományokban két igen gyakori cél
- az &lt;maketarget>all&lt;/maketarget> és a
- &lt;maketarget>clean&lt;/maketarget>.<![CDATA[</para>
+ <programlisting><![CDATA[<para>]]>A &lt;filename&gt;Makefile&lt;/filename&gt; állományokban két igen gyakori cél
+ az &lt;maketarget&gt;all&lt;/maketarget&gt; és a
+ &lt;maketarget&gt;clean&lt;/maketarget&gt;.<![CDATA[</para>
-<para>]]>Az &lt;maketarget>all&lt;/maketarget> megadásakor általában
- újrafordítjuk az alkalmazást, a &lt;maketarget>clean&lt;/maketarget>
+<para>]]>Az &lt;maketarget&gt;all&lt;/maketarget&gt; megadásakor általában
+ újrafordítjuk az alkalmazást, a &lt;maketarget&gt;clean&lt;/maketarget&gt;
megadásakor pedig eltávolítjuk a fordítás közben keletkezett
- ideiglenes állományokat (például az &lt;filename>.o&lt;/filename>
+ ideiglenes állományokat (például az &lt;filename&gt;.o&lt;/filename&gt;
állományokat).<![CDATA[</para>
-<para>]]>A &lt;maketarget>clean&lt;/maketarget> viselkedését számos változó
- befolyásolja, többek közt a &lt;makevar>CLOBBER&lt;/makevar> és a
- &lt;makevar>RECURSE&lt;/makevar>.<![CDATA[</para>]]></programlisting>
+<para>]]>A &lt;maketarget&gt;clean&lt;/maketarget&gt; viselkedését számos változó
+ befolyásolja, többek közt a &lt;makevar&gt;CLOBBER&lt;/makevar&gt; és a
+ &lt;makevar&gt;RECURSE&lt;/makevar&gt;.<![CDATA[</para>]]></programlisting>
<para>Így jelenik meg:</para>
<para>A <filename>Makefile</filename>
állományokban két igen gyakori
- cél az <maketarget>all</maketarget> és a
- <maketarget>clean</maketarget>.</para>
+ cél az <buildtarget>all</buildtarget> és a
+ <buildtarget>clean</buildtarget>.</para>
- <para>Az <maketarget>all</maketarget> megadásakor
+ <para>Az <buildtarget>all</buildtarget> megadásakor
általában újrafordítjuk az
- alkalmazást, a <maketarget>clean</maketarget>
+ alkalmazást, a <buildtarget>clean</buildtarget>
megadásakor pedig eltávolítjuk a
fordítás közben keletkezett ideiglenes
állományokat (például az
<filename>.o</filename> állományokat).</para>
- <para>A <maketarget>clean</maketarget>
+ <para>A <buildtarget>clean</buildtarget>
viselkedését számos változó
befolyásolja, többek közt a
- <makevar>CLOBBER</makevar> és a
- <makevar>RECURSE</makevar>.</para>
+ <varname>CLOBBER</varname> és a
+ <varname>RECURSE</varname>.</para>
</example>
</sect3>
@@ -2726,7 +2703,7 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
átmásolni egy állományba.</para>
<para>Néhány esetben a korábban már
- bemutatott <sgmltag>programlisting</sgmltag> pontosan
+ bemutatott <tag>programlisting</tag> pontosan
elegendő ehhez a feladathoz. Azonban ez a
jelölési módszer nem minden esetben
megfelelő, különösen olyan helyzetekben,
@@ -2734,15 +2711,15 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
magába a bekezdésbe akarjuk tenni.</para>
<para>Ilyen alkalmakkor használjuk a
- <sgmltag>literal</sgmltag> elemet.</para>
+ <tag>literal</tag> elemet.</para>
<example>
- <title>A <sgmltag>literal</sgmltag> elem</title>
+ <title>A <tag>literal</tag> elem</title>
<para>A használat módja:</para>
<programlisting><![CDATA[<para>]]>A rendszermag konfigurációs állományában a
- &lt;literal>maxusers 10&lt;/literal> sor határozza meg különböző
+ &lt;literal&gt;maxusers 10&lt;/literal&gt; sor határozza meg különböző
rendszerszintű táblázatok méretét, és ezáltal ad egy durva becslést
arra, hogy a rendszerünk mennyi bejelentkezést lesz képes egyszerre
kezelni.<![CDATA[</para>]]></programlisting>
@@ -2775,14 +2752,14 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
sémát.</para>
<para>Pontosan ilyen eshetőségekre
- találták ki a <sgmltag>replaceable</sgmltag>
+ találták ki a <tag>replaceable</tag>
elemet. Más elemeken <emphasis>belül</emphasis>
használva olyan részeket tudunk vele
megjelölni, amelyeket az olvasónak kell
kitöltenie.</para>
<example>
- <title>A <sgmltag>replaceable</sgmltag> elem</title>
+ <title>A <tag>replaceable</tag> elem</title>
<para>A használat módja:</para>
@@ -2791,14 +2768,14 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
<para>Így jelenik meg:</para>
<informalexample>
- <screen>&prompt.user; <userinput>man <replaceable>parancs</replaceable></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.user; <userinput>man parancs</userinput></screen>
</informalexample>
- <para>A <sgmltag>replaceable</sgmltag> több
+ <para>A <tag>replaceable</tag> több
különböző elemen belül is
alkalmazható, egyik ilyen a
- <sgmltag>literal</sgmltag>. Ebben a példában
- azt is megmutatjuk, hogy a <sgmltag>replaceable</sgmltag>
+ <tag>literal</tag>. Ebben a példában
+ azt is megmutatjuk, hogy a <tag>replaceable</tag>
elembe ténylegesen csak azt a részt kell
tennünk, amelyet <emphasis>az</emphasis>
olvasónak kell hozzátennie, rajta
@@ -2807,19 +2784,19 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
<para>A használat módja:</para>
- <programlisting><![CDATA[<para>]]>A rendszermag konfigurációs állományában a &lt;literal>maxusers &lt;replaceable>n&lt;/replaceable>&lt;/literal> sor határozza
+ <programlisting><![CDATA[<para>]]>A rendszermag konfigurációs állományában a &lt;literal&gt;maxusers &lt;replaceable&gt;n&lt;/replaceable&gt;&lt;/literal&gt; sor határozza
meg különböző rendszerszintű táblázatok méretét, és ezáltal ad egy
durva becslést arra, hogy a rendszerünk mennyi bejelentkezést
lesz képes egyszerre kezelni.<![CDATA[</para>
-<para>]]>Asztali munkaállomások esetén az <replaceable>n</replaceable> helyére írhatjuk például a &lt;literal>32&lt;/literal>
+<para>]]>Asztali munkaállomások esetén az <replaceable>n</replaceable> helyére írhatjuk például a &lt;literal&gt;32&lt;/literal&gt;
értéket.<![CDATA[</para>]]></programlisting>
<para>Így jelenik meg:</para>
<para>A rendszermag konfigurációs
állományában a <literal>maxusers
- <replaceable>n</replaceable></literal>
+ n</literal>
sor határozza meg különböző
rendszerszintű táblázatok
méretét, és ezáltal ad egy durva
@@ -2840,11 +2817,11 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
<para>Olykor szükségünk lehet a &os;
által jelzett hibák jelölésére.
A hibák során keletkező pontos
- hibaüzeneteket tegyük <sgmltag>errorname</sgmltag>
+ hibaüzeneteket tegyük <tag>errorname</tag>
elemekbe.</para>
<example>
- <title>Az <sgmltag>errorname</sgmltag> elem</title>
+ <title>Az <tag>errorname</tag> elem</title>
<para>A használat módja:</para>
@@ -2874,8 +2851,7 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
<para>A különféle képformátumok
közti átalakításokhoz még
- telepítenünk kell a <filename
- role="package">graphics/ImageMagick</filename> portot. Ez egy
+ telepítenünk kell a <package>graphics/ImageMagick</package> portot. Ez egy
nagy méretű port és a legtöbb
részére nincs is konkrétan
szükségünk, viszont jelentősen meg tudja
@@ -2883,7 +2859,7 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
<filename>Makefile</filename> állományokkal
és egyéb infrastrukturális elemekkel
dolgozunk. Ez a port <emphasis>nem</emphasis> része a
- <filename role="package">textproc/docproj</filename>
+ <package>textproc/docproj</package>
metaportnak, külön kell egyedileg
telepítenünk.</para>
@@ -2963,19 +2939,19 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
<para>A képek jelölése viszonylag
egyszerű. Először is
készítsünk egy
- <sgmltag>mediaobject</sgmltag> elemet. A
- <sgmltag>mediaobject</sgmltag> elembe ezután
+ <tag>mediaobject</tag> elemet. A
+ <tag>mediaobject</tag> elembe ezután
további, pontosabban specifikáló
objektumokat helyezhetünk el. Most két ilyen
- elemmel foglakozunk, ezek az <sgmltag>imageobject</sgmltag>
- és a <sgmltag>textobject</sgmltag>.</para>
+ elemmel foglakozunk, ezek az <tag>imageobject</tag>
+ és a <tag>textobject</tag>.</para>
-<para>Egy <sgmltag>imageobject</sgmltag> és két
- <sgmltag>textobject</sgmltag> elemet kell megadnunk. Az
- <sgmltag>imageobject</sgmltag> a beilleszteni
+<para>Egy <tag>imageobject</tag> és két
+ <tag>textobject</tag> elemet kell megadnunk. Az
+ <tag>imageobject</tag> a beilleszteni
kívánt kép nevére fog hivatkozni
(kiterjesztés nélkül). A
- <sgmltag>textobject</sgmltag> elemekben olyan
+ <tag>textobject</tag> elemekben olyan
információ szerepel, amelyet az olvasó a
kép mellett vagy éppen helyett fog látni
a dokumentumban.</para>
@@ -3010,26 +2986,26 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
hozzá tartozó jelölés a
következő lesz:</para>
- <programlisting>&lt;mediaobject>
- &lt;imageobject>
- &lt;imagedata fileref="abra1"> <co id="co-image-ext"/>
- &lt;/imageobject>
+ <programlisting>&lt;mediaobject&gt;
+ &lt;imageobject&gt;
+ &lt;imagedata fileref="abra1"&gt; <co xml:id="co-image-ext"/>
+ &lt;/imageobject&gt;
- &lt;textobject>
- &lt;literallayout class="monospaced">+---------------+ <co id="co-image-literal"/>
+ &lt;textobject&gt;
+ &lt;literallayout class="monospaced"&gt;+---------------+ <co xml:id="co-image-literal"/>
| A |
-+---------------+&lt;/literallayout>
- &lt;/textobject>
++---------------+&lt;/literallayout&gt;
+ &lt;/textobject&gt;
- &lt;textobject>
- &lt;phrase>Egy kép&lt;/phrase> <co id="co-image-phrase"/>
- &lt;/textobject>
-&lt;/mediaobject></programlisting>
+ &lt;textobject&gt;
+ &lt;phrase&gt;Egy kép&lt;/phrase&gt; <co xml:id="co-image-phrase"/>
+ &lt;/textobject&gt;
+&lt;/mediaobject&gt;</programlisting>
<calloutlist>
<callout arearefs="co-image-ext">
- <para>Helyezzünk el egy <sgmltag>imagedata</sgmltag>
- elemet az <sgmltag>imageobject</sgmltag> elembe. A
+ <para>Helyezzünk el egy <tag>imagedata</tag>
+ elemet az <tag>imageobject</tag> elembe. A
<literal>fileref</literal> tulajdonságban kell
megadnunk kiterjesztés nélkül a
képhez tartozó állomány
@@ -3039,8 +3015,8 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
</callout>
<callout arearefs="co-image-literal">
- <para>Az első <sgmltag>textobject</sgmltag> elemben
- szerepelnie kell egy <sgmltag>literallayout</sgmltag>
+ <para>Az első <tag>textobject</tag> elemben
+ szerepelnie kell egy <tag>literallayout</tag>
elemnek, ahol a <literal>class</literal>
tulajdonság értéke
<literal>monospaced</literal> legyen. Itt tudjuk
@@ -3050,7 +3026,7 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
előállításakor fogjuk
felhasználni.</para>
- <para>A <sgmltag>literallayout</sgmltag> elem
+ <para>A <tag>literallayout</tag> elem
belsejének első és utolsó
sorában megfigyelhetjük, hogy
közvetlenül a szöveges ábra mellett
@@ -3060,8 +3036,8 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
</callout>
<callout arearefs="co-image-phrase">
- <para>A második <sgmltag>textobject</sgmltag> elemben
- egy <sgmltag>phrase</sgmltag> elemnek kell lennie. Ennek
+ <para>A második <tag>textobject</tag> elemben
+ egy <tag>phrase</tag> elemnek kell lennie. Ennek
tartalma lesz a HTML változatban a képhez
tartozó <literal>alt</literal> tulajdonság
értéke.</para>
@@ -3074,7 +3050,7 @@ Ez lenne az 'ize2' nevű állomány.</screen>
felépítése</title>
<para>A <filename>Makefile</filename>
- állományokban az <makevar>IMAGES</makevar>
+ állományokban az <varname>IMAGES</varname>
változóban kell felsorolnunk a dokumentumhoz
tartozó képeket. Ebben a
változóban kell megadnunk a képek
@@ -3114,8 +3090,7 @@ IMAGES+= abra3.png
<para>Nem árt óvatosnak lennünk, amikor a
dokumentumunkat kisebb állományokra bontjuk
- szét (lásd <xref
- linkend="sgml-primer-include-using-gen-entities"/>) több
+ szét (lásd <xref linkend="sgml-primer-include-using-gen-entities"/>) több
különböző
alkönyvtárban.</para>
@@ -3133,8 +3108,8 @@ IMAGES+= abra3.png
<para>Ekkor azonban ne felejtsük el, hogy a
<filename>Makefile</filename> állomány
- <makevar>IMAGES</makevar> változójában
- <emphasis>és</emphasis> az <sgmltag>imagedata</sgmltag>
+ <varname>IMAGES</varname> változójában
+ <emphasis>és</emphasis> az <tag>imagedata</tag>
elemekben is a könyvtárak neveivel együtt
kell hivatkoznunk a képekre.</para>
@@ -3144,14 +3119,14 @@ IMAGES+= abra3.png
állományban a következőt kell
megadnunk:</para>
- <programlisting>&lt;mediaobject>
- &lt;imageobject>
- &lt;imagedata fileref="fejezet1/abra1"> <co id="co-image-dir"/>
- &lt;/imageobject>
+ <programlisting>&lt;mediaobject&gt;
+ &lt;imageobject&gt;
+ &lt;imagedata fileref="fejezet1/abra1"&gt; <co xml:id="co-image-dir"/>
+ &lt;/imageobject&gt;
&hellip;
-&lt;/mediaobject></programlisting>
+&lt;/mediaobject&gt;</programlisting>
<calloutlist>
<callout arearefs="co-image-dir">
@@ -3241,15 +3216,15 @@ IMAGES= fejezet1/fejezet1.png
<para>Ha a dokumentum valamelyik közbenső
elemére (jellemzően egy bekezdés vagy egy
példa közepére) akarunk hivatkozni, akkor
- használjuk az <sgmltag>anchor</sgmltag> elemet. Ennek
+ használjuk az <tag>anchor</tag> elemet. Ennek
az elemnek nincs tartalma, azonban rendelkezik
<literal>id</literal> tulajdonsággal.</para>
<example>
- <title>Az <sgmltag>anchor</sgmltag> elem</title>
+ <title>Az <tag>anchor</tag> elem</title>
<programlisting><![CDATA[<para>]]>Ebben a bekezdésben elrejtettünk egy &lt;anchor
- id="bekezd">hivatkozás forrását. Ez a dokumentumban nem fog
+ id="bekezd"&gt;hivatkozás forrását. Ez a dokumentumban nem fog
látszani.<![CDATA[</para>]]></programlisting>
</example>
@@ -3258,7 +3233,7 @@ IMAGES= fejezet1/fejezet1.png
szeretnénk létrehozni egy hivatkozást
(amelyet például kattintással el lehet
érni), akkor használjuk az
- <sgmltag>xref</sgmltag> vagy <sgmltag>link</sgmltag>
+ <tag>xref</tag> vagy <tag>link</tag>
elemeket.</para>
<para>Mind a két imént említett elemnek van
@@ -3271,12 +3246,12 @@ IMAGES= fejezet1/fejezet1.png
dokumentumban a hivatkozás helye előtt, mert
előre és visszafele is lehet hivatkozni).</para>
- <para>Az <sgmltag>xref</sgmltag> elem használatakor a
+ <para>Az <tag>xref</tag> elem használatakor a
hivatkozás szövege magától jön
létre, nem tudjuk befolyásolni.</para>
<example>
- <title>Az <sgmltag>xref</sgmltag> elem</title>
+ <title>Az <tag>xref</tag> elem</title>
<para>Tegyük fel, hogy felbukkan a következő
szövegrészlet valahol a dokumentumban, amely
@@ -3285,9 +3260,9 @@ IMAGES= fejezet1/fejezet1.png
azonosítóira:</para>
<programlisting><![CDATA[<para>]]>A témával kapcsolatos részleteket az
- &lt;xref linkend="fejezet1"> foglalja össze.<![CDATA[</para>
+ &lt;xref linkend="fejezet1"&gt; foglalja össze.<![CDATA[</para>
-<para>]]>További részleteket pedig a &lt;xref linkend="fejezet1-szakasz1"> tár
+<para>]]>További részleteket pedig a &lt;xref linkend="fejezet1-szakasz1"&gt; tár
fel.<![CDATA[</para>]]></programlisting>
<para>Ekkor tehát a hivatkozás szövege
@@ -3314,22 +3289,22 @@ IMAGES= fejezet1/fejezet1.png
<note>
<para>Az iméntiekből következik, hogy az
- <sgmltag>xref</sgmltag> elemmel <emphasis>nem
- lehet</emphasis> <sgmltag>anchor</sgmltag> elemek
+ <tag>xref</tag> elemmel <emphasis>nem
+ lehet</emphasis> <tag>anchor</tag> elemek
<literal>id</literal> tulajdonságaira hivatkozni. Az
- <sgmltag>anchor</sgmltag> elemben nincs semmi, ezért
- az <sgmltag>xref</sgmltag> nem képes
+ <tag>anchor</tag> elemben nincs semmi, ezért
+ az <tag>xref</tag> nem képes
magától létrehozni hozzá a
hivatkozás szövegét.</para>
</note>
<para>Ha szeretnénk kézzel megadni a
hivatkozások szövegét, akkor
- használjuk a <sgmltag>link</sgmltag> elemet, amelynek a
+ használjuk a <tag>link</tag> elemet, amelynek a
tartalmában szerepeltethetjük ezt.</para>
<example>
- <title>A <sgmltag>link</sgmltag> elem</title>
+ <title>A <tag>link</tag> elem</title>
<para>Tegyük fel, hogy a következő
szövegrészlet jelenik meg valahol a
@@ -3338,10 +3313,10 @@ IMAGES= fejezet1/fejezet1.png
definiált azonosítókra
hivatkozik.</para>
- <programlisting><![CDATA[<para>]]>Erről bővebb tájékoztatást &lt;link linkend="fejezet1">az első
- fejezetben&lt;/link> kapunk.<![CDATA[</para>
+ <programlisting><![CDATA[<para>]]>Erről bővebb tájékoztatást &lt;link linkend="fejezet1"&gt;az első
+ fejezetben&lt;/link&gt; kapunk.<![CDATA[</para>
-<para>]]>Erről a részről pedig &lt;link linkend="fejezet1-szakasz1">ebben&lt;/link> a szakaszban olvashatunk
+<para>]]>Erről a részről pedig &lt;link linkend="fejezet1-szakasz1"&gt;ebben&lt;/link&gt; a szakaszban olvashatunk
többet.<![CDATA[</para>]]></programlisting>
<para>Ez a következőképpen jelenik meg (ahol
@@ -3369,10 +3344,10 @@ IMAGES= fejezet1/fejezet1.png
</note>
<note>
- <para>A <sgmltag>link</sgmltag> elemmel már
+ <para>A <tag>link</tag> elemmel már
<emphasis>tudunk</emphasis> hivatkozni
- <sgmltag>anchor</sgmltag> elemek <literal>id</literal>
- tulajdonságaira, hiszen a <sgmltag>link</sgmltag>
+ <tag>anchor</tag> elemek <literal>id</literal>
+ tulajdonságaira, hiszen a <tag>link</tag>
elemben már megadható a hivatkozás
szövege.</para>
</note>
@@ -3386,7 +3361,7 @@ IMAGES= fejezet1/fejezet1.png
valamennyivel könnyebb a belső hivatkozások
használatánál, mivel ehhez csak annyit
kell tudunk, milyen címre akarunk mutatni. Erre az
- <sgmltag>ulink</sgmltag> elem alkalmas. Rendelkezik egy
+ <tag>ulink</tag> elem alkalmas. Rendelkezik egy
<literal>url</literal> tulajdonsággal, amelyben a
hivatkozni kívánt oldal címét kell
megadnunk. Az elem belsejében pedig a
@@ -3394,20 +3369,19 @@ IMAGES= fejezet1/fejezet1.png
szövegét adhatjuk meg.</para>
<example>
- <title>Az <sgmltag>ulink</sgmltag> elem</title>
+ <title>Az <tag>ulink</tag> elem</title>
<para>A használat módja:</para>
<programlisting><![CDATA[<para>]]>Természetesen már most felhagyhatunk a dokumentum olvasásával és
helyette megnézhetjük a &lt;ulink
- url="&amp;url.base;/index.html">&os; honlapját&lt;/ulink>.<![CDATA[</para>]]></programlisting>
+ url="&amp;url.base;/index.html"&gt;&os; honlapját&lt;/ulink&gt;.<![CDATA[</para>]]></programlisting>
<para>Így jelenik meg:</para>
<para>Természetesen már most felhagyhatunk a
dokumentum olvasásával és helyette
- megnézhetjük a <ulink
- url="&url.base;/index.html">&os; honlapját</ulink>.</para>
+ megnézhetjük a <link xlink:href="&url.base;/index.html">&os; honlapját</link>.</para>
</example>
</sect3>
</sect2>
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/sgml-primer/chapter.xml b/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/sgml-primer/chapter.xml
index 30c9ea6143..9951704bd1 100644
--- a/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/sgml-primer/chapter.xml
+++ b/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/sgml-primer/chapter.xml
@@ -30,14 +30,12 @@
$FreeBSD$
-->
-
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/sgml-primer/chapter.xml
%SRCID% 1.50
-->
-
-<chapter id="sgml-primer" lang="hu">
+<chapter xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:id="sgml-primer" xml:lang="hu">
<title>SGML alapismeretek</title>
<para>Az FDP keretében készített
@@ -53,12 +51,11 @@
SGML-trükköket.</para>
<para>A bemutatás alapjául szolgáltak Mark
- Galassi <ulink
- url="http://nis-www.lanl.gov/~rosalia/mydocs/docbook-intro/docbook-intro.html">Get Going With DocBook</ulink>
+ Galassi <link xlink:href="http://nis-www.lanl.gov/~rosalia/mydocs/docbook-intro/docbook-intro.html">Get Going With DocBook</link>
című írásának egyes
részei.</para>
- <sect1 id="sgml-primer-overview">
+ <sect1 xml:id="sgml-primer-overview">
<title>Áttekintés</title>
<para>A kezdeti időkben még viszonylag könnyen el
@@ -221,7 +218,7 @@
A DTD-ket gyakran csak úgy említik mint az SGML
<emphasis>alkalmazásait</emphasis>.</para>
- <para id="sgml-primer-validating">A DTD tartalmazza az
+ <para xml:id="sgml-primer-validating">A DTD tartalmazza az
<emphasis>összes</emphasis> felhasználható elem
leírását, azok használatának
sorrendjét, megadja, hogy ezek közül melyeknek
@@ -265,7 +262,7 @@
DTD írásának részleteire.</para>
</sect1>
- <sect1 id="sgml-primer-elements">
+ <sect1 xml:id="sgml-primer-elements">
<title>Elemek, címkék és
tulajdonságok</title>
@@ -341,15 +338,15 @@
<para>Egy <replaceable>elem</replaceable> elemhez tartozó
kezdőcímke általános alakja az
- <sgmltag><replaceable>elem</replaceable></sgmltag>. Az
+ <tag><replaceable>elem</replaceable></tag>. Az
hozzá tartozó zárócímke pedig az
- <sgmltag>/<replaceable>elem</replaceable></sgmltag>.</para>
+ <tag>/<replaceable>elem</replaceable></tag>.</para>
<example>
<title>Elem (kezdő- és
zárócímkék) használata</title>
- <para>A HTML-ben a bekezdéseket a <sgmltag>p</sgmltag>
+ <para>A HTML-ben a bekezdéseket a <tag>p</tag>
(mint paragrafus) elemmel jelölhetjük. Ehhez az elemhez
tartozik kezdő- és
zárócímke.</para>
@@ -374,7 +371,7 @@
<title>Elem (csak kezdőcímke)
használata</title>
- <para>A HTML-ben van egy <sgmltag>hr</sgmltag> nevű elem,
+ <para>A HTML-ben van egy <tag>hr</tag> nevű elem,
amellyel vízszintes elválasztókat (horizontal
rule) jelölhetünk. Ennek az elemnek nincs tartalma,
ezért csak kezdőcímkével
@@ -396,7 +393,7 @@
elemeket és így tovább.</para>
<example>
- <title>Elemek elemekben, az <sgmltag>em</sgmltag> elem</title>
+ <title>Elemek elemekben, az <tag>em</tag> elem</title>
<programlisting><![CDATA[<p>]]>Ez egy egyszerű <![CDATA[<em>]]>bekezdés<![CDATA[</em>]]>, amelyben néhány <![CDATA[<em>]]>szót<![CDATA[</em>]]>
szépen <![CDATA[<em>]]>kiemeltünk<![CDATA[</em>.</p>]]></programlisting>
@@ -422,11 +419,11 @@
<para>Amikor ez a dokumentum (vagy bárki, az SGML
használatában járatos személy)
- <quote>a <sgmltag>p</sgmltag> címkére</quote>
+ <quote>a <tag>p</tag> címkére</quote>
hivatkozik, akkor ez alatt a <literal>&lt;</literal>,
<literal>p</literal>, <literal>&gt;</literal> karakterekből
álló sorozatot érti. Ezzel szemben viszont
- <quote>a <sgmltag>p</sgmltag></quote> a teljes elemre
+ <quote>a <tag>p</tag></quote> a teljes elemre
vonatkozik.</para>
<para>Ez egy <emphasis>nagyon</emphasis> kicsi
@@ -446,16 +443,16 @@
<para>Az elemek tulajdonságait mindig az adott elem
kezdőcímkéjén
<emphasis>belül</emphasis> soroljuk fel,
- <literal><replaceable>tulajdonság</replaceable>="<replaceable>érték</replaceable>"</literal>
+ <literal>tulajdonság="érték"</literal>
alakban.</para>
<para>A HTML újabb változataiban például
- a <sgmltag>p</sgmltag> elemnek van egy <sgmltag>align</sgmltag>
+ a <tag>p</tag> elemnek van egy <tag>align</tag>
tulajdonsága, amely a HTML megjelenítése
során javasolja, hogy az általa jelölt
bekezdést merre igazítsuk.</para>
- <para>Ez az <sgmltag>align</sgmltag> tulajdonság négy
+ <para>Ez az <tag>align</tag> tulajdonság négy
előre meghatározott érték
valamelyikét kaphatja meg: <literal>left</literal> (balra
zárt), <literal>center</literal> (középre
@@ -505,8 +502,7 @@
SGML katalógusokban kerülnek tárolásra.
A Dokumentációs Projektben használt
eszközök ilyen katalógusok mentén
- nézik át a munkánkat. A <filename
- role="package">textproc/docproj</filename> csomagban a
+ nézik át a munkánkat. A <package>textproc/docproj</package> csomagban a
segédprogramok mellett rengeteg ilyen
SGML-katalógust találhatunk. A &os;
Dokumentációs Projektnek is vannak saját
@@ -525,7 +521,7 @@
<procedure>
<step>
<para>Töltsük le és telepítsük a
- <filename role="package">textproc/docproj</filename> portot a
+ <package>textproc/docproj</package> portot a
&os; Portgyűjteményéből. Ez
portoknak a portja, tehát egy
<emphasis>metaport</emphasis>, így a
@@ -545,7 +541,7 @@
a nyelvünknek megfelelő könyvtárakat
megadni.)</para>
- <example id="sgml-primer-envars">
+ <example xml:id="sgml-primer-envars">
<title>Minta <filename>.profile</filename>
állomány &man.sh.1; és &man.bash.1;
parancssorokhoz</title>
@@ -610,10 +606,9 @@ setenv SGML_CATALOG_FILES /usr/doc/en_US.ISO8859-1/share/xml/catalog:$SGML_CATAL
érvényesíteni valamelyik SGML
elemezővel.</para>
- <para>A <filename role="package">textproc/docproj</filename>
+ <para>A <package>textproc/docproj</package>
csomagnak része az <command>onsgmls</command>
- nevű <link
- linkend="sgml-primer-validating">érvényesítést végző elemező</link>.
+ nevű <link linkend="sgml-primer-validating">érvényesítést végző elemező</link>.
Az <command>onsgmls</command> beolvas egy tetszőleges
SGML DTD szerint definiált elemekkel jelölt
dokumentumot és ebből elkészíti a
@@ -648,7 +643,7 @@ setenv SGML_CATALOG_FILES /usr/doc/en_US.ISO8859-1/share/xml/catalog:$SGML_CATAL
<para>Nézzük meg mi történik akkor, ha
kihagyjuk a kötelező elemeket.
Töröljük például a
- <sgmltag>title</sgmltag> és <sgmltag>/title</sgmltag>
+ <tag>title</tag> és <tag>/title</tag>
címkéket, majd próbáljuk meg
újra az
érvényesítést.</para>
@@ -729,7 +724,7 @@ onsgmls:próba.xml:6:8:E: end tag for "HEAD" which is not finished</screen>
</tgroup>
</informaltable>
- <para>Egyedül a <sgmltag>title</sgmltag> címke
+ <para>Egyedül a <tag>title</tag> címke
elhagyásával két
különböző hibát kaptunk.</para>
@@ -739,32 +734,32 @@ onsgmls:próba.xml:6:8:E: end tag for "HEAD" which is not finished</screen>
nem az elemet bevezető kezdőcímkét),
ahol valami másra számított. Az
elemző itt ugyanis valamelyik, a
- <sgmltag>head</sgmltag> elemen belül szabályosan
+ <tag>head</tag> elemen belül szabályosan
elhelyezhető elem
kezdőcímkéjét várja
(amilyen például a
- <sgmltag>title</sgmltag>).</para>
+ <tag>title</tag>).</para>
<para>A második hibát pedig azért kaptuk,
- mert a <sgmltag>head</sgmltag> elemeknek tartalmazniuk
- <emphasis>kell</emphasis> <sgmltag>title</sgmltag> elemet.
+ mert a <tag>head</tag> elemeknek tartalmazniuk
+ <emphasis>kell</emphasis> <tag>title</tag> elemet.
Az <command>onsgmls</command> ezt azonban nem ebben a
formában közli: mivel az elemet még a
befejeződése (tehát a
- <sgmltag>title</sgmltag> megemlítése)
+ <tag>title</tag> megemlítése)
előtt lezártuk, szerinte egyszerűen csak
nem ért véget rendesen.</para>
</step>
<step>
- <para>Tegyük vissza a <sgmltag>title</sgmltag>
+ <para>Tegyük vissza a <tag>title</tag>
elemet.</para>
</step>
</procedure>
</sect2>
</sect1>
- <sect1 id="sgml-primer-doctype-declaration">
+ <sect1 xml:id="sgml-primer-doctype-declaration">
<title>A DOCTYPE deklarációk</title>
<para>A dokumentumok elején mindig meg kell adni annak a
@@ -840,8 +835,7 @@ onsgmls:próba.xml:6:8:E: end tag for "HEAD" which is not finished</screen>
<para>A <literal>PUBLIC</literal> nem része az
azonosítónak, azonban segít az SGML
elemzőnek megtalálni a benne megfogalmazott
- DTD-t. <link
- linkend="sgml-primer-fpi-alternatives">Később</link>
+ DTD-t. <link linkend="sgml-primer-fpi-alternatives">Később</link>
további módszereket is láthatunk majd
erre.</para>
</listitem>
@@ -897,9 +891,9 @@ onsgmls:próba.xml:6:8:E: end tag for "HEAD" which is not finished</screen>
<para>Minden más esetben az értéke a
következő alakú lesz:
- <literal>-//<replaceable>Tulajdonos</replaceable></literal>
+ <literal>-//Tulajdonos</literal>
vagy
- <literal>+//<replaceable>Tulajdonos</replaceable></literal>
+ <literal>+//Tulajdonos</literal>
(vegyük észre, hogy a két
változat csak a sor elején levő
<literal>+</literal> és <literal>-</literal>
@@ -1009,8 +1003,7 @@ onsgmls:próba.xml:6:8:E: end tag for "HEAD" which is not finished</screen>
<para>Nézzünk szét kicsit a
<filename>/usr/local/share/xml/html/catalog</filename>
- állományban. Ez tartalmazza a <filename
- role="package">textproc/docproj</filename> portból
+ állományban. Ez tartalmazza a <package>textproc/docproj</package> portból
telepített HTML DTD-kre vonatkozó
állományinformációkat.</para>
</sect3>
@@ -1058,12 +1051,11 @@ onsgmls:próba.xml:6:8:E: end tag for "HEAD" which is not finished</screen>
</listitem>
</itemizedlist>
- <para>Ezt egyébként <link
- linkend="sgml-primer-envars">korábban már elvégeztük</link>.</para>
+ <para>Ezt egyébként <link linkend="sgml-primer-envars">korábban már elvégeztük</link>.</para>
</sect3>
</sect2>
- <sect2 id="sgml-primer-fpi-alternatives">
+ <sect2 xml:id="sgml-primer-fpi-alternatives">
<title>Azonosítók helyett</title>
<para>A formális publikus azonosítók
@@ -1095,7 +1087,7 @@ onsgmls:próba.xml:6:8:E: end tag for "HEAD" which is not finished</screen>
</sect2>
</sect1>
- <sect1 id="sgml-primer-sgml-escape">
+ <sect1 xml:id="sgml-primer-sgml-escape">
<title>Visszaváltás az SGML
használatára</title>
@@ -1126,19 +1118,17 @@ onsgmls:próba.xml:6:8:E: end tag for "HEAD" which is not finished</screen>
készítésénél is
alkalmaznak.</para>
- <para>Az előbb bemutatott <link
- linkend="sgml-primer-doctype-declaration">DOCTYPE deklaráció</link>
+ <para>Az előbb bemutatott <link linkend="sgml-primer-doctype-declaration">DOCTYPE deklaráció</link>
erre éppen remek példaként
szolgálhat.</para>
</sect1>
- <sect1 id="sgml-primer-comments">
+ <sect1 xml:id="sgml-primer-comments">
<title>Megjegyzések</title>
<para>A megjegyzések tehát SGML-beli
konstrukciók, és általában csak a
- DTD-ben érvényes a használatuk. A <xref
- linkend="sgml-primer-sgml-escape"/>ban viszont láthattuk,
+ DTD-ben érvényes a használatuk. A <xref linkend="sgml-primer-sgml-escape"/>ban viszont láthattuk,
hogy az SGML szerkezetei akár a dokumentumokban is
használhatóak.</para>
@@ -1239,7 +1229,7 @@ onsgmls:próba.xml:6:8:E: end tag for "HEAD" which is not finished</screen>
</sect2>
</sect1>
- <sect1 id="sgml-primer-entities">
+ <sect1 xml:id="sgml-primer-entities">
<title>Egyedek</title>
<para>Az egyedek felhasználásával neveket
@@ -1261,20 +1251,19 @@ onsgmls:próba.xml:6:8:E: end tag for "HEAD" which is not finished</screen>
<emphasis>általános egyedek</emphasis> és a
<emphasis>paraméteregyedek</emphasis>.</para>
- <sect2 id="sgml-primer-general-entities">
+ <sect2 xml:id="sgml-primer-general-entities">
<title>Általános egyedek</title>
<para>Általános egyedeket nem lehet SGML
környezetben használni (habár definiálni
igen), egyedül magában a dokumentumban. Vessük
- össze a <link
- linkend="sgml-primer-parameter-entities">paraméteregyedekkel</link>.</para>
+ össze a <link linkend="sgml-primer-parameter-entities">paraméteregyedekkel</link>.</para>
<para>Mindegyik általános egyed rendelkezik egy
névvel. Így tudunk hivatkozni egy
általános egyedre (ezáltal mindarra a
szövegre, amelyet képvisel a dokumentumunkban):
- <literal>&amp;<replaceable>egyednév</replaceable>;</literal>.
+ <literal>&amp;egyednév;</literal>.
Vegyük például, hogy van egy
<literal>jelenlegi.valtozat</literal> nevű egyedünk,
amely a termékünk jelenlegi
@@ -1341,26 +1330,24 @@ onsgmls:próba.xml:6:8:E: end tag for "HEAD" which is not finished</screen>
</example>
</sect2>
- <sect2 id="sgml-primer-parameter-entities">
+ <sect2 xml:id="sgml-primer-parameter-entities">
<title>Paraméteregyedek</title>
- <para>Az <link
- linkend="sgml-primer-general-entities">általános egyedekhez</link>
+ <para>Az <link linkend="sgml-primer-general-entities">általános egyedekhez</link>
hasonlóan a paraméteregyedek is
újrafelhasználható szövegrészek
elnevezését engedik meg. Miközben azonban az
általános egyedek csak a dokumentumokban
alkalmazhatóak, addig a paraméteregyedek csak
- <link
- linkend="sgml-primer-sgml-escape">SGML környezetekben</link>
+ <link linkend="sgml-primer-sgml-escape">SGML környezetekben</link>
használhatóak.</para>
<para>A paraméteregyedek az általános
egyedekhez hasonló módon
definiálhatóak, az
- <literal>&amp;<replaceable>egyednév</replaceable>;</literal>
+ <literal>&amp;egyednév;</literal>
felírás helyett azonban az
- <literal>%<replaceable>egyednév</replaceable>;</literal>
+ <literal>%egyednév;</literal>
alakban tudunk rájuk hivatkozni. Továbbá a
definíciójukban az <literal>ENTITY</literal>
kulcsszó és az egyed neve közé be kell
@@ -1488,19 +1475,17 @@ onsgmls:próba.xml:6:8:E: end tag for "HEAD" which is not finished</screen>
</sect2>
</sect1>
- <sect1 id="sgml-primer-include">
+ <sect1 xml:id="sgml-primer-include">
<title>Állományok tartalmának
elérése egyedeken keresztül</title>
- <para>Az (<link
- linkend="sgml-primer-general-entities">általános</link>
- és <link
- linkend="sgml-primer-parameter-entities">paraméter-</link>)
+ <para>Az (<link linkend="sgml-primer-general-entities">általános</link>
+ és <link linkend="sgml-primer-parameter-entities">paraméter-</link>)
egyedek különösen hasznosak olyan esetekben, amikor
állományok tartalmát akarjuk beilleszteni
másik állományokba.</para>
- <sect2 id="sgml-primer-include-using-gen-entities">
+ <sect2 xml:id="sgml-primer-include-using-gen-entities">
<title>Állományok tartalmának
elérése általános egyedekkel</title>
@@ -1682,7 +1667,7 @@ onsgmls:próba.xml:6:8:E: end tag for "HEAD" which is not finished</screen>
<filename>próba.html</filename>
állományt és ellenőrizzük,
hogy a
- <filename>bekezd<replaceable>n</replaceable>.xml</filename>
+ <filename>bekezdn.xml</filename>
állományok tartalma bekerült a
<filename>próba.html</filename>
állományba.</para>
@@ -1751,7 +1736,7 @@ onsgmls:próba.xml:6:8:E: end tag for "HEAD" which is not finished</screen>
<filename>próba.html</filename>
állományt és ellenőrizzük,
hogy a
- <filename>bekezd<replaceable>n</replaceable>.xml</filename>
+ <filename>bekezdn.xml</filename>
állományok szerepelnek a
<filename>próba.html</filename>
állományban.</para>
@@ -1761,7 +1746,7 @@ onsgmls:próba.xml:6:8:E: end tag for "HEAD" which is not finished</screen>
</sect2>
</sect1>
- <sect1 id="sgml-primer-marked-sections">
+ <sect1 xml:id="sgml-primer-marked-sections">
<title>Jelölt szakaszok</title>
<para>Az SGML tartalmaz olyan megoldást, amellyel a
@@ -1882,12 +1867,12 @@ onsgmls:próba.xml:6:8:E: end tag for "HEAD" which is not finished</screen>
<title>CDATA típusú jelölt szakaszok
használata</title>
- <programlisting>&lt;para>Ebben a példában láthatjuk hogyan tudunk sok &lt;literal>&amp;lt;&lt;/literal>
- és &lt;literal>&amp;amp;&lt;/literal> szimbólumot tartalmazó szöveget elhelyezni
+ <programlisting>&lt;para&gt;Ebben a példában láthatjuk hogyan tudunk sok &lt;literal&gt;&amp;lt;&lt;/literal&gt;
+ és &lt;literal&gt;&amp;amp;&lt;/literal&gt; szimbólumot tartalmazó szöveget elhelyezni
a dokumentumunkban. A minta most egy HTML kódrészlet lesz, az ezt övező
- szöveg (&lt;para>) és (&lt;programlisting>) pedig DocBook.&lt;/para>
+ szöveg (&lt;para&gt;) és (&lt;programlisting&gt;) pedig DocBook.&lt;/para&gt;
-&lt;programlisting>
+&lt;programlisting&gt;
&lt;![CDATA[ <![CDATA[
<p>]]>Ezzel a példával mutatjuk HTML elemek használatát a
dokumentumban. Mivel elég sok relációjelet kell ilyenkor megadni,
@@ -1903,7 +1888,7 @@ onsgmls:próba.xml:6:8:E: end tag for "HEAD" which is not finished</screen>
<p>]]>Itt a vége a példának.<![CDATA[</p>]]>
]]&gt;
-&lt;/programlisting></programlisting>
+&lt;/programlisting&gt;</programlisting>
<para>Ha megnézzük a dokumentum
forrását, láthatjuk a
@@ -1946,8 +1931,7 @@ onsgmls:próba.xml:6:8:E: end tag for "HEAD" which is not finished</screen>
tesszük.</para>
<para>Sokkal hasznosabbá válhatnak viszont a
- számunkra, ha észrevesszük, hogy <link
- linkend="sgml-primer-parameter-entities">paraméteregyedek</link>
+ számunkra, ha észrevesszük, hogy <link linkend="sgml-primer-parameter-entities">paraméteregyedek</link>
segítségével mindez
vezérelhető. Emlékezzünk vissza, hogy
a paraméteregyedek csak SGML környezetben
@@ -1983,7 +1967,7 @@ onsgmls:próba.xml:6:8:E: end tag for "HEAD" which is not finished</screen>
paraméteregyeddel</title>
<programlisting>&lt;!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0//EN" [
-&lt;!ENTITY % elektronikus.valtozat "INCLUDE">
+&lt;!ENTITY % elektronikus.valtozat "INCLUDE"&gt;
]]&gt;
...
@@ -1997,7 +1981,7 @@ onsgmls:próba.xml:6:8:E: end tag for "HEAD" which is not finished</screen>
állítsuk át az egyed
értékét:</para>
- <programlisting>&lt;!ENTITY % elektronikus.valtozat "IGNORE"></programlisting>
+ <programlisting>&lt;!ENTITY % elektronikus.valtozat "IGNORE"&gt;</programlisting>
<para>A dokumentum újbóli feldolgozása
során a jelölt szakaszok a
@@ -2019,31 +2003,31 @@ onsgmls:próba.xml:6:8:E: end tag for "HEAD" which is not finished</screen>
<filename>szakasz.xml</filename> néven:</para>
<programlisting>&lt;!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0//EN" [
-&lt;!ENTITY % szoveges.kimenet "INCLUDE">
+&lt;!ENTITY % szoveges.kimenet "INCLUDE"&gt;
]&gt;
-&lt;html>
- &lt;head>
- &lt;title>Példa a jelölt szakaszok használatára&lt;/title>
- &lt;/head>
+&lt;html&gt;
+ &lt;head&gt;
+ &lt;title&gt;Példa a jelölt szakaszok használatára&lt;/title&gt;
+ &lt;/head&gt;
- &lt;body>
- &lt;p>Ez a bekezdés &lt;![CDATA[sok-sok &lt;
+ &lt;body&gt;
+ &lt;p&gt;Ez a bekezdés &lt;![CDATA[sok-sok &lt;
karaktert (&lt; &lt; &lt; &lt; &lt;) tartalmaz, így érdemesebb
- CDATA szakaszba tenni]]&gt;.&lt;/p>
+ CDATA szakaszba tenni]]&gt;.&lt;/p&gt;
&lt;![IGNORE[
- &lt;p>Ez a bekezdés egyértelműen nem fog látszódni az eredményben.&lt;/p>
+ &lt;p&gt;Ez a bekezdés egyértelműen nem fog látszódni az eredményben.&lt;/p&gt;
]]&gt;
&lt;![ <![CDATA[%szoveges.kimenet]]> [
- &lt;p>Ez a bekezdés nem fog feltétlenül megjelenni az eredményben.&lt;/p>
+ &lt;p&gt;Ez a bekezdés nem fog feltétlenül megjelenni az eredményben.&lt;/p&gt;
- &lt;p>A konkrét megjelenését a <![CDATA[%szoveges.kimenet]]>
- paraméteregyed értéke befolyásolja.&lt;/p>
+ &lt;p&gt;A konkrét megjelenését a <![CDATA[%szoveges.kimenet]]>
+ paraméteregyed értéke befolyásolja.&lt;/p&gt;
]]&gt;
- &lt;/body>
-&lt;/html></programlisting>
+ &lt;/body&gt;
+&lt;/html&gt;</programlisting>
</step>
<step>
@@ -2068,7 +2052,7 @@ onsgmls:próba.xml:6:8:E: end tag for "HEAD" which is not finished</screen>
</sect2>
</sect1>
- <sect1 id="sgml-primer-conclusion">
+ <sect1 xml:id="sgml-primer-conclusion">
<title>Befejezés</title>
<para>Ezzel befejeztük az SGML alapismeretek
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/structure/chapter.xml b/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/structure/chapter.xml
index 017400d530..fc0228bf51 100644
--- a/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/structure/chapter.xml
+++ b/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/structure/chapter.xml
@@ -30,14 +30,12 @@
$FreeBSD$
-->
-
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/structure/chapter.xml
%SRCID% 1.19
-->
-
-<chapter id="structure" lang="hu">
+<chapter xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:id="structure" xml:lang="hu">
<title>A dokumentumok szervezése a <filename>doc/</filename>
könyvtáron belül</title>
@@ -81,7 +79,7 @@
különleges előfeltételezést vagy
kulturális berendezkedést.</para>
- <sect1 id="structure-top">
+ <sect1 xml:id="structure-top">
<title>A legfelső szint: a <filename>doc/</filename>
könyvtár</title>
@@ -116,7 +114,7 @@
</seglistitem>
<seglistitem>
- <seg><filename><replaceable>nyelv</replaceable>.<replaceable>kódolás</replaceable>/</filename></seg>
+ <seg><filename>nyelv.kódolás/</filename></seg>
<seg>Minden fordításhoz és annak
kódolásához tartozik egy
@@ -139,9 +137,9 @@
</segmentedlist>
</sect1>
- <sect1 id="structure-locale">
+ <sect1 xml:id="structure-locale">
<title>A
- <filename><replaceable>nyelv</replaceable>.<replaceable>kódolás</replaceable>/</filename>
+ <filename>nyelv.kódolás/</filename>
könyvtárak</title>
<para>Ezek a könyvtárak tartalmazzák magukat a
@@ -159,7 +157,7 @@
<seg><filename>articles</filename></seg>
<seg>Az itt található dokumentumokat a DocBook
- <sgmltag>article</sgmltag> eleme szerint (vagy egy azzal
+ <tag>article</tag> eleme szerint (vagy egy azzal
egyenlő megoldással) jelöltük.
Viszonylag rövid, szakaszokra osztott dokumentumokat
találhatunk itt. Általában egyetlen HTML
@@ -171,7 +169,7 @@
<seg><filename>books</filename></seg>
<seg>Ebben a könyvtárban a DocBook
- <sgmltag>book</sgmltag> eleme szerint (vagy egy azzal
+ <tag>book</tag> eleme szerint (vagy egy azzal
egyenlő megoldással) jelöltük.
Hosszabb, fejezetekre osztott dokumentum.
Általában egyetlen nagyobb HTML
@@ -190,13 +188,13 @@
<seg>A rendszerhez tartozó man oldalak
fordításai. A lefordított szakaszoknak
megfelelően ebben a könyvtárban egy vagy
- több <filename>man<replaceable>n</replaceable></filename>
+ több <filename>mann</filename>
nevű alkönyvtárat találhatunk.</seg>
</seglistitem>
</segmentedlist>
<para>Nem mindegyik
- <filename><replaceable>nyelv</replaceable>.<replaceable>kódolás</replaceable></filename>
+ <filename>nyelv.kódolás</filename>
könyvtár tartalmazza ezeket az
alkönyvtárakat. Az egyes fordítások
tartalma mindig attól függ, hogy az adott
@@ -204,7 +202,7 @@
lefordítania.</para>
</sect1>
- <sect1 id="structure-document">
+ <sect1 xml:id="structure-document">
<title>Az egyes dokumentumokkal kapcsolatos
tudnivalók</title>
@@ -220,15 +218,15 @@
<para>A kézikönyv a &os; kiterjesztéseit
tartalmazó DocBook DTD szerint készült.</para>
- <para>A kézikönyv a DocBook <sgmltag>book</sgmltag>
+ <para>A kézikönyv a DocBook <tag>book</tag>
elemének megfelelően szerveződik. Több
- <sgmltag>part</sgmltag> elemmel jelölt részből
+ <tag>part</tag> elemmel jelölt részből
áll, amelyek mindegyike több
- <sgmltag>chapter</sgmltag> elemmel jelölt fejezetet foglal
+ <tag>chapter</tag> elemmel jelölt fejezetet foglal
magában. Ezek a fejezetek további szakaszokra
- (<sgmltag>sect1</sgmltag>) bomlanak, amelyek helyenként
- alszakaszokra (<sgmltag>sect2</sgmltag>,
- <sgmltag>sect3</sgmltag>) oszlanak, és így
+ (<tag>sect1</tag>) bomlanak, amelyek helyenként
+ alszakaszokra (<tag>sect2</tag>,
+ <tag>sect3</tag>) oszlanak, és így
tovább.</para>
<sect3>
@@ -274,26 +272,23 @@
<title><filename>book.xml</filename></title>
<para>Ez a kézikönyv legfelső szintű
- dokumentuma. Ebben van a kézikönyv <link
- linkend="sgml-primer-doctype-declaration">dokumentípus-deklarációja</link>,
+ dokumentuma. Ebben van a kézikönyv <link linkend="sgml-primer-doctype-declaration">dokumentípus-deklarációja</link>,
illetve a szerkezetét leíró
további elemek.</para>
<para>A <filename>book.xml</filename> az
<filename>.ent</filename> kiterjesztésű
- állományokat <link
- linkend="sgml-primer-parameter-entities">paraméteregyedek</link>
+ állományokat <link linkend="sgml-primer-parameter-entities">paraméteregyedek</link>
segítségével tölti be. Ezek az
állományok (amelyekről később
még szó lesz) aztán a
kézikönyv további részeiben
- használt <link
- linkend="sgml-primer-general-entities">általános
+ használt <link linkend="sgml-primer-general-entities">általános
egyedeket</link> definiálnak.</para>
</sect4>
<sect4>
- <title><filename><replaceable>könyvtár</replaceable>/chapter.xml</filename></title>
+ <title><filename>könyvtár/chapter.xml</filename></title>
<para>A kézikönyv egyes fejezetei
egymástól különálló
@@ -301,7 +296,7 @@
nevű állományokban
tárolódnak. Ezeket a könyvtárakat
az adott fejezetet jelölő
- <sgmltag>chapter</sgmltag> <literal>id</literal>
+ <tag>chapter</tag> <literal>id</literal>
tulajdonsága szerint szokták elnevezni.</para>
<para>Például ha az egyik fejezet
@@ -331,13 +326,12 @@
változataiban az összes forrás a
<filename>book.xml</filename> állománnyal
volt egy szinten, és az adott
- <sgmltag>chapter</sgmltag> elemek <literal>id</literal>
+ <tag>chapter</tag> elemek <literal>id</literal>
tulajdonságának megfelelően került
elnevezésre. Az egyes fejezetekhez most már
külön-külön tudunk képeket
csatolni, amelyeket a fejezeteknek megfelelő
- könyvtárban kell elhelyezni a <filename
- class="directory">share/images/books/handbook</filename>
+ könyvtárban kell elhelyezni a <filename>share/images/books/handbook</filename>
könyvtáron belül. Ha honosítani
akarjuk a képeket, akkor viszont ügyeljünk
arra, hogy az adott fejezet könyvtárába,
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/stylesheets/chapter.xml b/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/stylesheets/chapter.xml
index 951e5651e2..af1b098014 100644
--- a/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/stylesheets/chapter.xml
+++ b/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/stylesheets/chapter.xml
@@ -30,14 +30,12 @@
$FreeBSD$
-->
-
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/stylesheets/chapter.xml
%SRCID% 1.14
-->
-
-<chapter id="stylesheets" lang="hu">
+<chapter xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:id="stylesheets" xml:lang="hu">
<title>* Stíluslapok</title>
<para>Az SGML szabvány nem rendelkezik arról, hogy a
@@ -54,7 +52,7 @@
a HTML esetén a CSS szabályai szerint
készülnek.</para>
- <sect1 id="stylesheets-dsssl">
+ <sect1 xml:id="stylesheets-dsssl">
<title>* DSSSL</title>
<para>A Dokumentációs Projekt Norm Walsh eredeti
@@ -62,8 +60,7 @@
módosított változatát
használja.</para>
- <para>A moduláris stíluslapok a <filename
- role="package">textproc/dsssl-docbook-modular</filename>
+ <para>A moduláris stíluslapok a <package>textproc/dsssl-docbook-modular</package>
portból érhetőek el.</para>
<para>A Projekt által használt
@@ -85,7 +82,7 @@
is az alapos átnézését.</para>
</sect1>
- <sect1 id="stylesheets-css">
+ <sect1 xml:id="stylesheets-css">
<title>CSS</title>
<para>A <emphasis>Cascading Stylesheets (CSS)</emphasis> egy olyan
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/the-website/chapter.xml b/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/the-website/chapter.xml
index 899e18d7c5..b7a49df4f2 100644
--- a/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/the-website/chapter.xml
+++ b/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/the-website/chapter.xml
@@ -30,17 +30,15 @@
$FreeBSD$
-->
-
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/the-website/chapter.xml
%SRCID% 1.27
-->
-
-<chapter id="the-website" lang="hu">
+<chapter xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:id="the-website" xml:lang="hu">
<title>A honlap</title>
- <sect1 id="the-website-prep">
+ <sect1 xml:id="the-website-prep">
<title>Előkészületek</title>
<para>A honlap előállításához
@@ -67,7 +65,7 @@
rendszerünkön már megtalálható a
jade-1.1, akkor a következőt kell tennünk:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput><command>pkg_delete</command> jade-1.1</userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>pkg_delete jade-1.1</userinput></screen>
</note>
<para>A honlap előállításához ebben
@@ -95,8 +93,7 @@
kiadástól az alaprendszer része.
Amennyiben még a &os; egy korábbi
változatát használjuk, akkor ezt a
- programot a Portgyűjteményből a <filename
- role="package">net/csup</filename> port
+ programot a Portgyűjteményből a <package>net/csup</package> port
telepítésével érhetjük
el.</para>
</note>
@@ -108,8 +105,7 @@
hozzunk létre és tartsunk karban egy helyi
<application>CVS</application> repositoryt a
szükséges állományokkal. Ehhez
- például a <filename
- role="package">net/cvsup-without-gui</filename> port
+ például a <package>net/cvsup-without-gui</package> port
telepítését kell elvégeznünk,
ezáltal viszont egy sokkal rugalmasabb módszert
nyerünk abban az esetben, ha gyorsan és
@@ -123,7 +119,7 @@
</listitem>
</itemizedlist>
- <sect2 id="the-website-csup">
+ <sect2 xml:id="the-website-csup">
<title>Az egyszerű megoldás: a <command>csup</command>
használata</title>
@@ -175,22 +171,18 @@ ports-base</programlisting>
szeretnénk elhelyezni. Ezután az így
kitöltött mintát mentsük el
például
- <filename><replaceable>doc-www-supfile</replaceable></filename>
+ <filename>doc-www-supfile</filename>
néven és adjuk ki a következő
parancsot:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput><command>csup</command> <option>-g</option> <option>-L2</option> <replaceable>doc-www-supfile</replaceable></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>csup -g -L2 doc-www-supfile</userinput></screen>
<para>A parancs lefutásának
eredményeképpen ekkor tehát a
<literal>default prefix</literal>
értékeként megadott könyvtáron
- belül létrejönnek a <filename
- class="directory">doc/</filename>, <filename
- class="directory">www/</filename> és <filename
- class="directory">ports/</filename> alkönyvtárak
- (amely a példánkban a <filename
- class="directory"><replaceable>/usr/build</replaceable></filename>
+ belül létrejönnek a <filename>doc/</filename>, <filename>www/</filename> és <filename>ports/</filename> alkönyvtárak
+ (amely a példánkban a <filename>/usr/build</filename>
volt). Ebben a könyvtárban fogjuk
egyébként létrehozni az
állományokat, ezért ezt érdemes egy
@@ -198,28 +190,25 @@ ports-base</programlisting>
elegendő szabad terület áll
rendelkezésre.</para>
- <para>Remek! Most lépjünk tovább <link
- linkend="the-website-build">a honlap
+ <para>Remek! Most lépjünk tovább <link linkend="the-website-build">a honlap
előállításáról</link>
szóló részhez.</para>
</sect2>
- <sect2 id="the-website-cvsup">
+ <sect2 xml:id="the-website-cvsup">
<title>A rugalmasabb megoldás: saját doc és
www repositoryk létrehozása és
karbantartása</title>
<para>Ez a módszer több lehetőséget
kínál, viszont cserébe
- telepítenünk kell hozzá a <filename
- role="package">net/cvsup-without-gui</filename> portot vagy
+ telepítenünk kell hozzá a <package>net/cvsup-without-gui</package> portot vagy
csomagot.</para>
<note>
- <para>A <filename
- role="package">net/cvsup-without-gui</filename> port
+ <para>A <package>net/cvsup-without-gui</package> port
fordításához szükséges a
- <filename role="package">lang/ezm3</filename> port, vagyis egy
+ <package>lang/ezm3</package> port, vagyis egy
Modula&nbsp;3 fordító. Ennek a
fordítása viszonylag sok időt vesz
igénybe és ráadásul a
@@ -238,9 +227,8 @@ ports-base</programlisting>
még nem érhető el a
<application>csup</application> programban. A
<application>CVSup</application> részletes
- bemutatását a &os; kézikönyv <ulink
- url="&url.books.handbook;/synching.html#CVSUP">A
- források szinkronizálása</ulink>
+ bemutatását a &os; kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/synching.html#CVSUP">A
+ források szinkronizálása</link>
című részében olvashatjuk.</para>
<para>A most következő supfile állomány
@@ -284,11 +272,11 @@ cvsroot-doc</programlisting>
pedig azt a könyvtárat, ahol a repository
állományait kívánjuk tárolni.
Valamilyen, például
- <filename><replaceable>doc-ww-cvsfile</replaceable></filename>
+ <filename>doc-ww-cvsfile</filename>
néven mentsük el ezt a mintát és adjuk
ki a következő parancsot:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput><command>cvsup</command> <option>-g</option> <option>-L2</option> <replaceable>doc-www-cvsfile</replaceable></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>cvsup -g -L2 doc-www-cvsfile</userinput></screen>
<para>Továbbá érdemes még a
parancsértelmezőnk
@@ -318,9 +306,9 @@ cvsroot-doc</programlisting>
már ki is kérhetjük a forrásokat a
munkakönyvtárunkba:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput><command>mkdir</command> <replaceable>/usr/build</replaceable></userinput>
-&prompt.root; <userinput><command>cd</command> <replaceable>/usr/build</replaceable></userinput>
-&prompt.root; <userinput><command>cvs</command> <option>-d</option> <replaceable>/usr/dcvs</replaceable> <option>-R</option> co <option>-AP</option> doc www ports</userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>mkdir /usr/build</userinput>
+&prompt.root; <userinput>cd /usr/build</userinput>
+&prompt.root; <userinput>cvs -d /usr/dcvs -R co -AP doc www ports</userinput></screen>
<para>Ez a parancs lényegében ugyanannak felel meg,
ahogy a <application>csup</application> kéri le az
@@ -342,7 +330,7 @@ cvsroot-doc</programlisting>
</sect2>
</sect1>
- <sect1 id="the-website-build">
+ <sect1 xml:id="the-website-build">
<title>A honlapok előállítása</title>
<para>Miután az előbb tárgyalt módszerek
@@ -351,8 +339,7 @@ cvsroot-doc</programlisting>
naprakész másolatát, készen
állunk a honlapok létrehozására. A
példánkban az ehhez használt
- munkakönyvtár a <filename
- class="directory"><replaceable>/usr/build</replaceable></filename>
+ munkakönyvtár a <filename>/usr/build</filename>
volt, ahol már minden szükséges
állomány megtalálható.</para>
@@ -361,44 +348,44 @@ cvsroot-doc</programlisting>
<para>Lépjünk be a
munkakönyvtárba:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput><command>cd</command> <replaceable>/usr/build</replaceable></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/build</userinput></screen>
</step>
<step>
<para>A honlapok előállítása a
- <filename class="directory">www/en</filename>
+ <filename>www/en</filename>
könyvtárból indul, az
- <maketarget>all</maketarget> &man.make.1; cél
+ <buildtarget>all</buildtarget> &man.make.1; cél
végrehajtásával megkezdődik a
honlapok készítése.</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput><command>cd</command> www/en</userinput>
-&prompt.root; <userinput><command>make</command> <maketarget>all</maketarget></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>cd www/en</userinput>
+&prompt.root; <userinput>make all</userinput></screen>
</step>
</procedure>
</sect1>
- <sect1 id="the-website-install">
+ <sect1 xml:id="the-website-install">
<title>A generált honlapok telepítése a
webszerverre</title>
<procedure>
<step>
- <para>Ha nem az <filename class="directory">en</filename>
+ <para>Ha nem az <filename>en</filename>
könyvtárban állunk, akkor váltsunk
vissza rá.</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput><command>cd</command> <replaceable>/usr/build/www/en</replaceable></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/build/www/en</userinput></screen>
</step>
<step>
- <para>A <makevar>DESTDIR</makevar> változóban
+ <para>A <varname>DESTDIR</varname> változóban
állítsuk be a honlapok tényleges
helyét, és futtassuk le vele a
- <maketarget>install</maketarget> &man.make.1;
+ <buildtarget>install</buildtarget> &man.make.1;
célt.</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput><command>env</command> <makevar>DESTDIR</makevar>=<replaceable>/usr/local/www</replaceable> <command>make</command> <maketarget>install</maketarget></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>env DESTDIR=/usr/local/www make install</userinput></screen>
</step>
<step>
@@ -413,12 +400,12 @@ cvsroot-doc</programlisting>
már három napja nem
frissítettünk.</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput><command>find</command> <replaceable>/usr/local/www</replaceable> <option>-ctime</option> 3 <option>-print0</option> | <command>xargs</command> <option>-0</option> <command>rm</command></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>find /usr/local/www -ctime 3 -print0 | xargs -0 rm</userinput></screen>
</step>
</procedure>
</sect1>
- <sect1 id="the-website-env">
+ <sect1 xml:id="the-website-env">
<title>Környezeti változók</title>
<variablelist>
@@ -433,7 +420,7 @@ cvsroot-doc</programlisting>
hozzá tartozó változót
beállítanunk:</para>
- <screen><userinput>&prompt.root; <makevar>CVSROOT</makevar>=<replaceable>/usr/dcvs</replaceable>; <command>export</command> <makevar>CVSROOT</makevar></userinput></screen>
+ <screen><userinput>&prompt.root; CVSROOT=/usr/dcvs; export CVSROOT</userinput></screen>
<para>A <envar>CVSROOT</envar> egy környezeti
változó. Vagy a paranccsorban, vagy pedig a
@@ -451,7 +438,7 @@ cvsroot-doc</programlisting>
</varlistentry>
<varlistentry>
- <term><makevar>ENGLISH_ONLY</makevar></term>
+ <term><varname>ENGLISH_ONLY</varname></term>
<listitem>
<para>Ha beállítjuk és nem üres,
@@ -460,45 +447,42 @@ cvsroot-doc</programlisting>
fordítások figyelmen kívül
maradnak. Például:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput><command>make</command> <makevar>ENGLISH_ONLY=YES</makevar> <maketarget>all</maketarget> <maketarget>install</maketarget></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>make ENGLISH_ONLY=YES all install</userinput></screen>
- <para>Ha le akarjuk tiltani az <makevar>ENGLISH_ONLY</makevar>
+ <para>Ha le akarjuk tiltani az <varname>ENGLISH_ONLY</varname>
hatását és az összes oldalt az
összes elérhető fordítással
- létrehozni, akkor az <makevar>ENGLISH_ONLY</makevar>
+ létrehozni, akkor az <varname>ENGLISH_ONLY</varname>
változónak adjunk üres
értéket:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput><command>make</command> <makevar>ENGLISH_ONLY=""</makevar> <maketarget>all</maketarget> <maketarget>install</maketarget> <maketarget>clean</maketarget></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>make ENGLISH_ONLY="" all install clean</userinput></screen>
</listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
- <term><makevar>WEB_ONLY</makevar></term>
+ <term><varname>WEB_ONLY</varname></term>
<listitem>
<para>Ha beállítottuk és az
értéke nem üres, akkor
- hatására csak a <filename
- class="directory">www</filename> könyvtárban
+ hatására csak a <filename>www</filename> könyvtárban
található HTML oldalak
állítódnak elő és
- telepítődnek. Ilyenkor a <filename
- class="directory">doc</filename> könyvtár teljes
+ telepítődnek. Ilyenkor a <filename>doc</filename> könyvtár teljes
tartalma (kézikönyv, GYIK és egyéb
leírások) figyelmen kívül
marad.</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput><command>make</command> <makevar>WEB_ONLY=YES</makevar> <maketarget>all</maketarget> <maketarget>install</maketarget></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>make WEB_ONLY=YES all install</userinput></screen>
</listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
- <term><makevar>WEB_LANG</makevar></term>
+ <term><varname>WEB_LANG</varname></term>
<listitem>
- <para>Ha beállítottuk, akkor a <filename
- class="directory">www</filename> könyvtáron
+ <para>Ha beállítottuk, akkor a <filename>www</filename> könyvtáron
belül csak a benne megadott nyelvekhez tartozó
könyvtárak fognak
előállítódni. Az angol
@@ -511,15 +495,14 @@ cvsroot-doc</programlisting>
</varlistentry>
<varlistentry>
- <term><makevar>NOPORTSCVS</makevar></term>
+ <term><varname>NOPORTSCVS</varname></term>
<listitem>
<para>Ennek megadásakor a <filename>Makefile</filename>
állományok nem kérnek ki
állományokat a portokhoz tartozó
repositoryból. Ehelyett a szükséges
- állományokat közvetlenül a <filename
- class="directory">/usr/ports</filename>
+ állományokat közvetlenül a <filename>/usr/ports</filename>
könyvtárból (vagy ahova a
<envar>PORTSBASE</envar> változó
értéke mutat) fogják
@@ -528,9 +511,9 @@ cvsroot-doc</programlisting>
</varlistentry>
</variablelist>
- <para>A <makevar>WEB_ONLY</makevar>, <makevar>WEB_LANG</makevar>,
- <makevar>ENGLISH_ONLY</makevar> és
- <makevar>NOPORTSCVS</makevar> változók a
+ <para>A <varname>WEB_ONLY</varname>, <varname>WEB_LANG</varname>,
+ <varname>ENGLISH_ONLY</varname> és
+ <varname>NOPORTSCVS</varname> változók a
<command>make</command> programhoz tartoznak. Ezek
értékét az
<filename>/etc/make.conf</filename> állományban,
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/tools/chapter.xml b/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/tools/chapter.xml
index 4c9771e59b..7a370c1e58 100644
--- a/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/tools/chapter.xml
+++ b/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/tools/chapter.xml
@@ -30,14 +30,12 @@
$FreeBSD$
-->
-
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/tools/chapter.xml
%SRCID% 1.34
-->
-
-<chapter id="tools" lang="hu">
+<chapter xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:id="tools" xml:lang="hu">
<title>Eszközök</title>
<para>Az FDP a &os; dokumentációját
@@ -62,11 +60,10 @@
részletesebben foglalkozni.</para>
<tip>
- <title>Lehetőség szerint a <filename
- role="package">textproc/docproj</filename> portot
+ <title>Lehetőség szerint a <package>textproc/docproj</package> portot
használjuk</title>
- <para>A <filename role="package">textproc/docproj</filename> port
+ <para>A <package>textproc/docproj</package> port
telepítésével rengeteg időt és
fáradalmat megtakaríthatunk magunknak. Ez egy
ún. <emphasis>metaport</emphasis>, amely önmaga nem
@@ -99,12 +96,11 @@
<screen>&prompt.root; <userinput>make JADETEX=no install</userinput></screen>
- <para>Ugyanezt a választást a <filename
- role="package">textproc/docproj-jadetex</filename> vagy a
- <filename role="package">textproc/docproj-nojadetex</filename>
+ <para>Ugyanezt a választást a <package>textproc/docproj-jadetex</package> vagy a
+ <package>textproc/docproj-nojadetex</package>
portok valamelyikének telepítésével is
megtehetjük. Ezek a segédportok helyettünk
- már definiálják a <makevar>JADETEX</makevar>
+ már definiálják a <varname>JADETEX</varname>
változó értékét, és
ennek megfelelően telepítik gépünkre az
alkalmazásokat. Ne felejtsük el, hogy ha nem
@@ -116,7 +112,7 @@
szükséges a &tex;.</para>
</tip>
- <sect1 id="tools-mandatory">
+ <sect1 xml:id="tools-mandatory">
<title>Alapeszközök</title>
<sect2>
@@ -130,13 +126,13 @@
dokumentációt többek közt egyszerű
ASCII szöveggé, HTML oldalakká vagy RTF
dokumentumokká. Mindegyikük része a
- <filename role="package">textproc/docproj</filename>
+ <package>textproc/docproj</package>
csomagnak.</para>
<variablelist>
<varlistentry>
<term><application>Jade</application>
- (<filename role="package">textproc/jade</filename>)</term>
+ (<package>textproc/jade</package>)</term>
<listitem>
<para>Egy DSSSL implementáció, ezen
@@ -149,7 +145,7 @@
<varlistentry>
<term><application>Tidy</application>
- (<filename role="package">www/tidy</filename>)</term>
+ (<package>www/tidy</package>)</term>
<listitem>
<para>Egy HTML forrásokra alkalmazható
@@ -163,7 +159,7 @@
<varlistentry>
<term><application>Links</application>
- (<filename role="package">www/links</filename>)</term>
+ (<package>www/links</package>)</term>
<listitem>
<para>Egy szöveges módban működő
@@ -176,7 +172,7 @@
<varlistentry>
<term><application>peps</application>
- (<filename role="package">graphics/peps</filename>)</term>
+ (<package>graphics/peps</package>)</term>
<listitem>
<para>A dokumentációban néhol
@@ -203,7 +199,7 @@
<variablelist>
<varlistentry>
- <term>HTML DTD (<filename role="package">textproc/html</filename>)</term>
+ <term>HTML DTD (<package>textproc/html</package>)</term>
<listitem>
<para>A HTML a World Wide Web nyelveként
@@ -213,7 +209,7 @@
</varlistentry>
<varlistentry>
- <term>DocBook DTD (<filename role="package">textproc/docbook</filename>)</term>
+ <term>DocBook DTD (<package>textproc/docbook</package>)</term>
<listitem>
<para>A DocBook a különféle szakmai
@@ -227,7 +223,7 @@
<varlistentry>
<term>ISO 8879 szabványú egyedek
- (<filename role="package">textproc/iso8879</filename>)</term>
+ (<package>textproc/iso8879</package>)</term>
<listitem>
<para>Az ISO 8879:1986 szabványban
@@ -255,7 +251,7 @@
<variablelist>
<varlistentry>
<term>Moduláris DocBook stíluslapok
- (<filename role="package">textproc/dsssl-docbook-modular</filename>)</term>
+ (<package>textproc/dsssl-docbook-modular</package>)</term>
<listitem>
<para>A moduláris DocBook stíluslapok
@@ -270,7 +266,7 @@
</sect2>
</sect1>
- <sect1 id="tools-optional">
+ <sect1 xml:id="tools-optional">
<title>Kiegészítő eszközök</title>
<para>Ebben a szakaszban további választható
@@ -289,8 +285,8 @@
<varlistentry>
<term><application>JadeTeX</application> és
<application>teTeX</application>
- (<filename role="package">print/jadetex</filename> és
- <filename role="package">print/teTeX</filename>)</term>
+ (<package>print/jadetex</package> és
+ <package>print/teTeX</package>)</term>
<listitem>
<para>A <application>Jade</application> és a
@@ -333,8 +329,8 @@
<varlistentry>
<term><application>Emacs</application> vagy
<application>XEmacs</application>
- (<filename role="package">editors/emacs</filename> vagy
- <filename role="package">editors/xemacs</filename>)</term>
+ (<package>editors/emacs</package> vagy
+ <package>editors/xemacs</package>)</term>
<listitem>
<para>Mind a két szövegszerkesztő tartalmaz
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/translations/chapter.xml b/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/translations/chapter.xml
index be051002b9..ce7b6ca7d0 100644
--- a/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/translations/chapter.xml
+++ b/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/translations/chapter.xml
@@ -30,14 +30,12 @@
$FreeBSD$
-->
-
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/translations/chapter.xml
%SRCID% 1.31
-->
-
-<chapter id="translations" lang="hu">
+<chapter xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:id="translations" xml:lang="hu">
<title>Fordítások</title>
<para>Ebben a fejezetben gyakran ismételt
@@ -117,9 +115,8 @@
többnyire van saját önálló
levelezési listájuk. Ezzel, illetve a csapatok
által működtetett webhelyekkel kapcsolatban
- <ulink
- url="http://www.freebsd.org/docproj/translations.html">a
- fordítói projektekkel</ulink>
+ <link xlink:href="http://www.freebsd.org/docproj/translations.html">a
+ fordítói projektekkel</link>
foglalkozó oldalon találhatunk bővebb
információkat.</para>
</answer>
@@ -176,9 +173,8 @@
<application>CVSup</application>
segítségével. Az említett
alkalmazások használatáról a &os;
- kézikönyv <ulink
- url="&url.books.handbook;/synching.html">A forrás
- szinkronizálása</ulink> című
+ kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/synching.html">A forrás
+ szinkronizálása</link> című
szakaszában olvashatunk részletesebben.</para>
<para>Hasznos, ha járatosak vagyunk a
@@ -200,10 +196,9 @@
</question>
<answer>
- <para>A <ulink
- url="http://www.FreeBSD.org/docproj/translations.html">Dokumentációs
+ <para>A <link xlink:href="http://www.FreeBSD.org/docproj/translations.html">Dokumentációs
Projekt fordításokkal foglalkozó
- oldalán</ulink> megtalálhatjuk a jelenleg
+ oldalán</link> megtalálhatjuk a jelenleg
ismert összes fordítást. Ha valaki vagy
valakik már dolgoznak fordításon a
kiválasztott nyelvhez, akkor inkább vegyük
@@ -314,8 +309,7 @@
formátumokat.</para>
<para>A &os; dokumentációja jelenleg a
- legfelső szinten egy <filename
- class="directory">doc/</filename> könyvtárba
+ legfelső szinten egy <filename>doc/</filename> könyvtárba
szerveződik. A benne található
könyvtárakat az adott nyelvek ISO639
szabványú (a &os; 1999. január 20.
@@ -348,7 +342,7 @@
<para>Az <literal>sv_SE.ISO8859-1</literal> a
fordítás neve, amely tehát a
korábban tárgyalt
- <filename><replaceable>nyelv</replaceable>.<replaceable>kódolás</replaceable></filename>
+ <filename>nyelv.kódolás</filename>
alakban szerepel. A dokumentáció
előállításához
elhelyeztünk még benne két
@@ -486,8 +480,7 @@
ábrázolására
használható egyedeket az ISO8879
szabványban definiálták, amely a
- Portgyűjteményből a <filename
- role="package">textproc/iso8879</filename> porton
+ Portgyűjteményből a <package>textproc/iso8879</package> porton
keresztül érhető el.</para>
<para>Néhány példaképpen ezek
@@ -586,7 +579,7 @@
saját &dollar;&os;&dollar; sort, illetve a <literal>&os;
Documentation Project</literal> nevet cseréljük ki
az adott nyelvhez tartozó <literal>The &os;
- <replaceable>nyelv-angolul</replaceable> Documentation
+ nyelv-angolul Documentation
Project</literal> névre.</para>
<para>Mindezek mellett érdemes még egy harmadik
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/writing-style/chapter.xml b/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/writing-style/chapter.xml
index 1bbbaa57d8..415c926cae 100644
--- a/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/writing-style/chapter.xml
+++ b/hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/writing-style/chapter.xml
@@ -30,14 +30,12 @@
$FreeBSD$
-->
-
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/fdp-primer/writing-style/chapter.xml
%SRCID% 1.49
-->
-
-<chapter id="writing-style" lang="hu">
+<chapter xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:id="writing-style" xml:lang="hu">
<title>A fogalmazás stílusa</title>
<para>A &os; dokumentációját
@@ -266,11 +264,10 @@
<para>Az angol nyelvű fogalmazási stílus
szabályairól részletesebb bemutatást
- William Strunk <ulink
- url="http://www.bartleby.com/141/">Elements of Style</ulink>
+ William Strunk <link xlink:href="http://www.bartleby.com/141/">Elements of Style</link>
című könyvéből kaphatunk.</para>
- <sect1 id="writing-style-guide">
+ <sect1 xml:id="writing-style-guide">
<title>A forráskód stílusa</title>
<para>Mivel a dokumentáció forrását
@@ -285,8 +282,8 @@
<para>A címkéket <emphasis>soha ne</emphasis>
nagybetűkkel, hanem mindig kisbetűkkel írjuk,
- például <sgmltag>para</sgmltag> és
- <emphasis>nem</emphasis> <sgmltag>PARA</sgmltag>.</para>
+ például <tag>para</tag> és
+ <emphasis>nem</emphasis> <tag>PARA</tag>.</para>
<para>Az SGML környezetekben megjelenő szövegeket
viszont általában nagybetűvel kell írni,
@@ -302,8 +299,7 @@
<para>A mozaikszavakat első alkalommal
általában illik rendesen kiírni,
- például: <quote>Network Time Protocol (<acronym
- role="Network Time Protocol">NTP</acronym>)</quote>.
+ például: <quote>Network Time Protocol (<acronym role="Network Time Protocol">NTP</acronym>)</quote>.
Miután definiáltuk a mozaikszó
mögött álló jelentést,
elegendő csak a rövidített alakot
@@ -316,7 +312,7 @@
egyes mozaikszavakat.</para>
<para>A mozaikszavak első három
- megjelenését az <sgmltag>acronym</sgmltag> elemmel
+ megjelenését az <tag>acronym</tag> elemmel
kell jelölni, ahol egy <literal>role</literal>
tulajdonságban megadjuk a mögött
álló teljes kifejezést. Ennek
@@ -358,23 +354,23 @@
<programlisting>+--- Ez a nulladik oszlop
V
-&lt;chapter>
- &lt;title>...&lt;/title>
+&lt;chapter&gt;
+ &lt;title&gt;...&lt;/title&gt;
- &lt;sect1>
- &lt;title>...&lt;/title>
+ &lt;sect1&gt;
+ &lt;title&gt;...&lt;/title&gt;
- &lt;sect2>
- &lt;title>Tördelés&lt;/title>
+ &lt;sect2&gt;
+ &lt;title&gt;Tördelés&lt;/title&gt;
- &lt;para>Mindegyik forrás tördelése a nulladik oszloptól indul,
- &lt;emphasis>függetlenül&lt;/emphasis> attól, hogy az adott állomány
- milyen más állomány fogja később tartalmazni.&lt;/para>
+ &lt;para&gt;Mindegyik forrás tördelése a nulladik oszloptól indul,
+ &lt;emphasis&gt;függetlenül&lt;/emphasis&gt; attól, hogy az adott állomány
+ milyen más állomány fogja később tartalmazni.&lt;/para&gt;
...
- &lt;/sect2>
- &lt;/sect1>
-&lt;/chapter></programlisting>
+ &lt;/sect2&gt;
+ &lt;/sect1&gt;
+&lt;/chapter&gt;</programlisting>
<para>Ha az <application>Emacs</application> vagy
<application>XEmacs</application> szerkesztőkkel dolgozunk,
@@ -412,31 +408,31 @@ augroup END</programlisting>
viszont ne:</para>
<informalexample>
- <programlisting>&lt;article>
- &lt;articleinfo>
- &lt;title>NIS&lt;/title>
+ <programlisting>&lt;article&gt;
+ &lt;articleinfo&gt;
+ &lt;title&gt;NIS&lt;/title&gt;
- &lt;pubdate>1999 október&lt;/pubdate>
+ &lt;pubdate&gt;1999 október&lt;/pubdate&gt;
- &lt;abstract>
- &lt;para>...
+ &lt;abstract&gt;
+ &lt;para&gt;...
...
- ...&lt;/para>
- &lt;/abstract>
- &lt;/articleinfo>
+ ...&lt;/para&gt;
+ &lt;/abstract&gt;
+ &lt;/articleinfo&gt;
- &lt;sect1>
- &lt;title>...&lt;/title>
+ &lt;sect1&gt;
+ &lt;title&gt;...&lt;/title&gt;
- &lt;para>...&lt;/para>
- &lt;/sect1>
+ &lt;para&gt;...&lt;/para&gt;
+ &lt;/sect1&gt;
- &lt;sect1>
- &lt;title>...&lt;/title>
+ &lt;sect1&gt;
+ &lt;title&gt;...&lt;/title&gt;
- &lt;para>...&lt;/para>
- &lt;/sect1>
-&lt;/article></programlisting>
+ &lt;para&gt;...&lt;/para&gt;
+ &lt;/sect1&gt;
+&lt;/article&gt;</programlisting>
</informalexample>
</sect3>
@@ -444,12 +440,12 @@ augroup END</programlisting>
<title>A címkék tagolása</title>
<para>Bizonyos címkék, mint például
- az <sgmltag>itemizedlist</sgmltag>, amelyekben további
+ az <tag>itemizedlist</tag>, amelyekben további
címkék szerepelnek és nem karakteres
adat, mindig egyedül állnak egy sorban.</para>
- <para>A <sgmltag>para</sgmltag> és
- <sgmltag>term</sgmltag> címkék esetén
+ <para>A <tag>para</tag> és
+ <tag>term</tag> címkék esetén
viszont szükség van további
címkékre a karakteres adatok
befoglalásához, ezért ilyenkor a tartalom
@@ -563,7 +559,7 @@ GB között változik. Hardveres tömörítéssel &hellip;</literallayout>
</sect2>
</sect1>
- <sect1 id="writing-style-word-list">
+ <sect1 xml:id="writing-style-word-list">
<title>Szólista</title>
<para>Ebben a rövid szólistában
@@ -571,9 +567,8 @@ GB között változik. Hardveres tömörítéssel &hellip;</literallayout>
Dokumentációs Projektben alkalmazandó
írásmódjuk szerint. Ha a keresendő
szó nem szerepel ebben a felsorolásban,
- nézzük meg az <ulink
- url="http://www.oreilly.com/oreilly/author/stylesheet.html">O'Reilly-féle
- gyűjteményt</ulink>.</para>
+ nézzük meg az <link xlink:href="http://www.oreilly.com/oreilly/author/stylesheet.html">O'Reilly-féle
+ gyűjteményt</link>.</para>
<itemizedlist>
<listitem>
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/advanced-networking/chapter.xml b/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/advanced-networking/chapter.xml
index 02d63e3fd2..390b7ea2c0 100644
--- a/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/advanced-networking/chapter.xml
+++ b/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/advanced-networking/chapter.xml
@@ -4,18 +4,16 @@
$FreeBSD$
-->
-
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/handbook/advanced-networking/chapter.xml
%SRCID% 1.433
-->
-
-<chapter id="advanced-networking" lang="hu">
+<chapter xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:id="advanced-networking" xml:lang="hu">
<title>Egyéb haladó hálózati
témák</title>
- <sect1 id="advanced-networking-synopsis">
+ <sect1 xml:id="advanced-networking-synopsis">
<title>Áttekintés</title>
<para>Ebben a fejezetben számos komolyabb
@@ -92,32 +90,26 @@
<listitem>
<para>egy új &os; rendszermag
beállításának és
- telepítésének ismerete (<xref
- linkend="kernelconfig"/>);</para>
+ telepítésének ismerete (<xref linkend="kernelconfig"/>);</para>
</listitem>
<listitem>
<para>a külső szoftverek
- telepítésének ismerete (<xref
- linkend="ports"/>).</para>
+ telepítésének ismerete (<xref linkend="ports"/>).</para>
</listitem>
</itemizedlist>
</sect1>
- <sect1 id="network-routing">
- <sect1info>
+ <sect1 xml:id="network-routing">
+ <info><title>Átjárók és az
+ útválasztás</title>
<authorgroup>
- <author>
- <firstname>Coranth</firstname>
- <surname>Gryphon</surname>
- <contrib>Készítette: </contrib>
- </author>
+ <author><personname><firstname>Coranth</firstname><surname>Gryphon</surname></personname><contrib>Készítette: </contrib></author>
</authorgroup>
- </sect1info>
+ </info>
- <title>Átjárók és az
- útválasztás</title>
+
<indexterm><primary>útválasztás</primary></indexterm>
<indexterm><primary>átjáró</primary></indexterm>
@@ -168,7 +160,7 @@ test0 0:e0:b5:36:cf:4f UHLW 5 63288 ed0 77
10.20.30.255 link#1 UHLW 1 2421
example.com link#1 UC 0 0
host1 0:e0:a8:37:8:1e UHLW 3 4601 lo0
-host2 0:e0:a8:37:8:1e UHLW 0 5 lo0 =>
+host2 0:e0:a8:37:8:1e UHLW 0 5 lo0 =&gt;
host2.example.com link#1 UC 0 0
224 link#1 UC 0 0</screen>
@@ -176,17 +168,16 @@ host2.example.com link#1 UC 0 0
útvonal</primary></indexterm>
<para>Az első két sorban az alapértelmezett
- útvonalat (melyről részleteiben majd a <link
- linkend="network-routing-default">következő
+ útvonalat (melyről részleteiben majd a <link linkend="network-routing-default">következő
szakaszban</link> fogunk szólni) és a
- <hostid>localhost</hostid> útvonalát
+ <systemitem>localhost</systemitem> útvonalát
láthatjuk.</para>
<indexterm><primary>loopback eszköz</primary></indexterm>
- <para>A <hostid>localhost</hostid> címhez az
+ <para>A <systemitem>localhost</systemitem> címhez az
útválasztási táblázatban a
- <devicename>lo0</devicename> eszköz tartozik (a
+ <filename>lo0</filename> eszköz tartozik (a
<literal>Netif</literal> oszlopban), amelyet loopback
eszköznek is neveznek. Ez arra utasítja a
rendszert, hogy az ide küldött csomagokat ne a helyi
@@ -200,14 +191,14 @@ host2.example.com link#1 UC 0 0
</indexterm>
<para>A táblázatban a következő sor egy
- <hostid role="mac">0:e0</hostid> kezdetű címet
+ <systemitem class="etheraddress">0:e0</systemitem> kezdetű címet
tartalmaz. Ez egy hardveres Ethernet cím, más
néven MAC-cím. A &os; magától
képes beazonosítani tetszőleges gépet
- (ebben a példában a <hostid>test0</hostid>
+ (ebben a példában a <systemitem>test0</systemitem>
gépet) a helyi Ethernetes hálózaton
és felvenni hozzá egy útvonalat,
- közvetlenül az <devicename>ed0</devicename> Ethernetes
+ közvetlenül az <filename>ed0</filename> Ethernetes
csatolófelületen keresztül. Ehhez a
típusú útvonalhoz tartozik még egy
lejárati idő is (a <literal>Expire</literal>
@@ -224,9 +215,7 @@ host2.example.com link#1 UC 0 0
<indexterm><primary>alhálózat</primary></indexterm>
- <para>A &os; a helyi alhálózat (<hostid
- role="ipaddr">10.20.30.255</hostid> és <hostid
- role="domainname">example.com</hostid>, az
+ <para>A &os; a helyi alhálózat (<systemitem class="ipaddress">10.20.30.255</systemitem> és <systemitem class="fqdomainname">example.com</systemitem>, az
alhálózathoz tartozó név)
esetében is felvesz útvonalakat. A
<literal>link#1</literal> megnevezés a gépben
@@ -246,13 +235,13 @@ host2.example.com link#1 UC 0 0
szerint ismerünk. Mivel mi vagyunk küldő
gép, a &os; tudni fogja, hogy ilyenkor az Ethernetes
felület helyett a loopback eszközt
- (<devicename>lo0</devicename>) kell használnia.</para>
+ (<filename>lo0</filename>) kell használnia.</para>
<para>A két <literal>host2</literal> sor arra mutat
példát, amikor az &man.ifconfig.8; paranccsal
álneveket hozunk létre (ennek konkrét okait
lásd az Ethernetről szóló
- részben). A <devicename>lo0</devicename> felület
+ részben). A <filename>lo0</filename> felület
neve után szereplő <literal>=&gt;</literal>
szimbólum azt jelzi, hogy ez nem csak egy loopback
felület (mivel a címe szintén a helyi
@@ -263,7 +252,7 @@ host2.example.com link#1 UC 0 0
egyszerűen csak a <literal>link#1</literal> jelenik meg az
ilyen útvonalak esetében.</para>
- <para>Az utolsó sor (a <hostid role="ipaddr">224</hostid>
+ <para>Az utolsó sor (a <systemitem class="ipaddress">224</systemitem>
céllal rendelkező alhálózat) a
multicastre (többesküldésre) szolgál,
amellyel majd egy másik szakaszban foglalkozunk.</para>
@@ -335,7 +324,7 @@ host2.example.com link#1 UC 0 0
</sect2>
- <sect2 id="network-routing-default">
+ <sect2 xml:id="network-routing-default">
<title>Alapértelmezett útvonalak</title>
<indexterm><primary>alapértelmezett
@@ -390,9 +379,9 @@ host2.example.com link#1 UC 0 0
</textobject>
</mediaobject>
- <para>A <hostid>Helyi1</hostid> és <hostid>Helyi2</hostid>
+ <para>A <systemitem>Helyi1</systemitem> és <systemitem>Helyi2</systemitem>
gépek a hálózatunk tagjai. A
- <hostid>Helyi1</hostid> az internet-szolgáltatót
+ <systemitem>Helyi1</systemitem> az internet-szolgáltatót
éri el egy betárcsázós PPP
kapcsolaton keresztül. A PPP szerver a külső
felületén keresztül a helyi
@@ -431,7 +420,7 @@ host2.example.com link#1 UC 0 0
<para>Gyakran felmerül a kérdés, hogy
<quote>Miért (és hogy-hogy) a
- <hostid>T1-ÁJ</hostid> a <hostid>Helyi1</hostid>
+ <systemitem>T1-ÁJ</systemitem> a <systemitem>Helyi1</systemitem>
gép számára az alapértelmezett
átjáró és nem a
szolgáltató azon szervere, amelyhez
@@ -443,21 +432,19 @@ host2.example.com link#1 UC 0 0
összes többi géphez tartozó
útvonal automatikusan létrejön. Emiatt
már eleve el tudjuk érni a
- <hostid>T1-ÁJ</hostid> gépet, ezért amikor
+ <systemitem>T1-ÁJ</systemitem> gépet, ezért amikor
a szolgáltatón keresztül küldünk,
nincs szükségünk egy további
lépcsőre.</para>
- <para>Általában a <hostid
- role="ipaddr">X.X.X.1</hostid> címet szokták a
+ <para>Általában a <systemitem class="ipaddress">X.X.X.1</systemitem> címet szokták a
helyi hálózat
átjárójának kiosztani. Ezért
(az előbbi példát
újrahasznosítva) ha a helyi
- hálózatunkon a C osztályú <hostid
- role="ipaddr">10.20.30</hostid> címtartományt
+ hálózatunkon a C osztályú <systemitem class="ipaddress">10.20.30</systemitem> címtartományt
használjuk, és a szolgáltatónkhoz a
- <hostid role="ipaddr">10.9.9</hostid> címtartomány
+ <systemitem class="ipaddress">10.9.9</systemitem> címtartomány
tartozik, akkor az alapértelmezett útvonalak a
következők lesznek:</para>
@@ -485,7 +472,7 @@ host2.example.com link#1 UC 0 0
<para>Az <filename>/etc/rc.conf</filename>
állományon keresztül könnyen meg tudjuk
adni az alapértelmezett útvonalat. A
- példánkban a <hostid>Helyi2</hostid> gép
+ példánkban a <systemitem>Helyi2</systemitem> gép
<filename>/etc/rc.conf</filename>
állományába kell felvennünk a
következő sort:</para>
@@ -505,7 +492,7 @@ host2.example.com link#1 UC 0 0
</sect2>
- <sect2 id="network-dual-homed-hosts">
+ <sect2 xml:id="network-dual-homed-hosts">
<title>Kettős hálózatú
gépek</title>
@@ -563,7 +550,7 @@ host2.example.com link#1 UC 0 0
</sect2>
- <sect2 id="network-dedicated-router">
+ <sect2 xml:id="network-dedicated-router">
<title>Az útválasztók
beállítása</title>
@@ -609,7 +596,7 @@ host2.example.com link#1 UC 0 0
démont, amely a RIP (v1 és v2) valamint az IRDP
megoldásokat ismeri. A BGP v4, OSPF v2 és a
többi fejlettebb útválasztási
- protokoll a <filename role="package">net/zebra</filename>
+ protokoll a <package>net/zebra</package>
csomagban érhető el. Az ettől bonyolultabb
hálózati útválasztási
feladatokhoz olyan kereskedelmi termékek is
@@ -617,19 +604,15 @@ host2.example.com link#1 UC 0 0
<application>&gated;</application>.</para>
</sect2>
- <sect2 id="network-static-routes">
- <sect2info>
+ <sect2 xml:id="network-static-routes">
+ <info><title>Statikus útvonalak
+ beállítása</title>
<authorgroup>
- <author>
- <firstname>Al</firstname>
- <surname>Hoang</surname>
- <contrib>Írta: </contrib>
- </author>
+ <author><personname><firstname>Al</firstname><surname>Hoang</surname></personname><contrib>Írta: </contrib></author>
</authorgroup>
- </sect2info>
+ </info>
- <title>Statikus útvonalak
- beállítása</title>
+
<sect3>
<title>Manuális konfiguráció</title>
@@ -671,25 +654,24 @@ host2.example.com link#1 UC 0 0
</mediaobject>
<para>Ebben a forgatókönyvben az
- <hostid>A-utvalaszto</hostid> a mi &os;-s gépünk,
+ <systemitem>A-utvalaszto</systemitem> a mi &os;-s gépünk,
amely az internet felé vezető
útválasztó szerepét
játssza. Számára az
- alapértelmezett útvonal a <hostid
- role="ipaddr">10.0.0.1</hostid>, amelyen keresztül a
+ alapértelmezett útvonal a <systemitem class="ipaddress">10.0.0.1</systemitem>, amelyen keresztül a
külső világot tudja elérni.
Feltételezzük, hogy a
- <hostid>B-utvalaszto</hostid> nevű gépet
+ <systemitem>B-utvalaszto</systemitem> nevű gépet
már eleve jól állítottuk be,
ezért tudja merre kell mennie. (A kép
alapján egyszerű: csak vegyünk fel egy
alapértelmezett útvonalat a
- <hostid>B-utvalaszto</hostid> géphez, ahol így a
- <hostid role="ipaddr">192.168.1.1</hostid> lesz az
+ <systemitem>B-utvalaszto</systemitem> géphez, ahol így a
+ <systemitem class="ipaddress">192.168.1.1</systemitem> lesz az
átjáró.)</para>
<para>Ha megnézzük most az
- <hostid>A-utvalaszto</hostid>
+ <systemitem>A-utvalaszto</systemitem>
útválasztási
táblázatát, akkor nagyjából
a következőket fogjuk látni:</para>
@@ -704,27 +686,25 @@ default 10.0.0.1 UGS 0 49378 xl0
10.0.0/24 link#1 UC 0 0 xl0
192.168.1/24 link#2 UC 0 0 xl1</screen>
- <para>Az <hostid>A-utvalaszto</hostid>
+ <para>Az <systemitem>A-utvalaszto</systemitem>
útválasztási táblázata
alapján jelen helyzetben nem lehet elérni a 2.
belső hálózatot. Nincs ugyanis olyan
- útvonal, amely a <hostid
- role="ipaddr">192.168.2.0/24</hostid> alhálózat
+ útvonal, amely a <systemitem class="ipaddress">192.168.2.0/24</systemitem> alhálózat
felé vezetne. Ezt például úgy
tudjuk megoldani, ha manuálisan felvesszük ezt az
útvonalat. Az alábbi paranccsal
hozzáadjuk a 2. belső hálózat
- elérését az <hostid>A-utvalaszto</hostid>
+ elérését az <systemitem>A-utvalaszto</systemitem>
útválasztási
- táblázatához, ahol a <hostid
- role="ipaddr">192.168.1.2</hostid> lesz a következő
+ táblázatához, ahol a <systemitem class="ipaddress">192.168.1.2</systemitem> lesz a következő
ugrási pont (next hop):</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>route add -net 192.168.2.0/24 192.168.1.2</userinput></screen>
- <para>Most már az <hostid>A-utvalaszto</hostid>
+ <para>Most már az <systemitem>A-utvalaszto</systemitem>
bármelyik gépet képes elérni a
- <hostid role="ipaddr">192.168.2.0/24</hostid>
+ <systemitem class="ipaddress">192.168.2.0/24</systemitem>
hálózaton.</para>
</sect3>
@@ -758,7 +738,7 @@ route_belsohalo2="-net 192.168.2.0/24 192.168.1.2"</programlisting>
<replaceable>belsohalo2</replaceable> volt. Utána
beírtunk még egy konfigurációs
változót is, amelynek a neve
- <literal>route_<replaceable>belsohalo2</replaceable></literal>.
+ <literal>route_belsohalo2</literal>.
Ide helyeztük a &man.route.8; parancsnak
átadandó beállítás
összes paraméterét. Ez pontosan olyan,
@@ -775,9 +755,7 @@ route_belsohalo2="-net 192.168.2.0/24 192.168.1.2"</programlisting>
is megadhatunk, aminek segítségével
egyszerre több statikus útvonalat is
létrehozhatunk. A következő sorok arra
- mutatnak példát, hogy a <hostid
- role="ipaddr">192.168.0.0/24</hostid> és <hostid
- role="ipaddr">192.168.1.0/24</hostid> hálózatok
+ mutatnak példát, hogy a <systemitem class="ipaddress">192.168.0.0/24</systemitem> és <systemitem class="ipaddress">192.168.1.0/24</systemitem> hálózatok
számára miként állítsunk be
statikus útvonalakat a képzeletbeli
útválasztónkon:</para>
@@ -788,7 +766,7 @@ route_net2="-net 192.168.1.0/24 192.168.1.1"</programlisting>
</sect3>
</sect2>
- <sect2 id="network-routing-propagation">
+ <sect2 xml:id="network-routing-propagation">
<title>Az útvonalak terjedése</title>
<indexterm><primary>útvonalterjedés</primary></indexterm>
@@ -847,7 +825,7 @@ route_net2="-net 192.168.1.0/24 192.168.1.1"</programlisting>
útvonal terjedésének.</para>
</sect2>
- <sect2 id="network-routing-troubleshooting">
+ <sect2 xml:id="network-routing-troubleshooting">
<title>Hibaelhárítás</title>
<indexterm><primary><command>traceroute</command></primary></indexterm>
@@ -878,7 +856,7 @@ route_net2="-net 192.168.1.0/24 192.168.1.1"</programlisting>
oldalán találunk.</para>
</sect2>
- <sect2 id="network-routing-multicast">
+ <sect2 xml:id="network-routing-multicast">
<title>Útválasztás multicast
esetén</title>
@@ -933,33 +911,24 @@ route_net2="-net 192.168.1.0/24 192.168.1.1"</programlisting>
kerültek. Ezek a programok attól a
kiadástól kezdődően a
Portgyűjtemény részeként
- érhetőek el a <filename
- role="package">net/mrouted</filename> portban.</para>
+ érhetőek el a <package>net/mrouted</package> portban.</para>
</note>
</sect2>
</sect1>
- <sect1 id="network-wireless">
- <sect1info>
+ <sect1 xml:id="network-wireless">
+ <info><title>Vezeték nélküli
+ hálózatok</title>
<authorgroup>
- <author>
- <othername>Loader</othername>
- </author>
-
- <author>
- <firstname>Marc</firstname>
- <surname>Fonvieille</surname>
- </author>
-
- <author>
- <firstname>Murray</firstname>
- <surname>Stokely</surname>
- </author>
+ <author><personname><othername>Loader</othername></personname></author>
+
+ <author><personname><firstname>Marc</firstname><surname>Fonvieille</surname></personname></author>
+
+ <author><personname><firstname>Murray</firstname><surname>Stokely</surname></personname></author>
</authorgroup>
- </sect1info>
+ </info>
- <title>Vezeték nélküli
- hálózatok</title>
+
<indexterm><primary>vezeték nélküli
hálózatok</primary></indexterm>
@@ -1130,7 +1099,7 @@ route_net2="-net 192.168.1.0/24 192.168.1.1"</programlisting>
</sect2>
- <sect2 id="network-wireless-basic">
+ <sect2 xml:id="network-wireless-basic">
<title>Kezdeti beállítások</title>
<sect3>
@@ -1190,13 +1159,11 @@ route_net2="-net 192.168.1.0/24 192.168.1.1"</programlisting>
található. Ezek a jegyzetek a
különböző architektúrákra
és kiadásokhoz a &os;
- holnapjáról, a <ulink
- url="http://www.FreeBSD.org/releases/index.html">Kiadási jegyzetek</ulink>
+ holnapjáról, a <link xlink:href="http://www.FreeBSD.org/releases/index.html">Kiadási jegyzetek</link>
oldalról érhetőek el. Ha a
vezeték nélküli
eszközünkhöz nem létezik natív
- &os;-s meghajtó, akkor az <link
- linkend="config-network-ndis">NDIS</link> meghajtó
+ &os;-s meghajtó, akkor az <link linkend="config-network-ndis">NDIS</link> meghajtó
segítségével akár
közvetlenül a &windows;-os
meghajtóját is használhatjuk.</para>
@@ -1343,8 +1310,8 @@ ath0: AR2413 mac 7.9 RF2413 phy 4.5</screen>
rendszeradminisztrátor kezdeményezheti ezeket
a kereséseket:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>wlan0</replaceable> create wlandev <replaceable>ath0</replaceable></userinput>
-&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>wlan0</replaceable> up scan</userinput>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig wlan0 create wlandev ath0</userinput>
+&prompt.root; <userinput>ifconfig wlan0 up scan</userinput>
SSID/MESH ID BSSID CHAN RATE S:N INT CAPS
dlinkap 00:13:46:49:41:76 11 54M -90:96 100 EPS WPA WME
freebsdap 00:11:95:c3:0d:ac 1 54M -83:96 100 EPS WPA</screen>
@@ -1359,16 +1326,16 @@ freebsdap 00:11:95:c3:0d:ac 1 54M -83:96 100 EPS WPA</screen>
<note>
<para>&os;&nbsp;7.<replaceable>X</replaceable> esetén
- a <devicename>wlan<replaceable>0</replaceable></devicename>
+ a <filename>wlan0</filename>
eszköz helyett közvetlenül az adott
eszköz nevét kell megadnunk,
például
- <devicename><replaceable>ath0</replaceable></devicename>.
+ <filename>ath0</filename>.
Az iménti sorokat ennek megfelelően
tehát ebben az esetben így kell
értelmezni:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>ath0</replaceable> up scan</userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig ath0 up scan</userinput></screen>
<para>A leírás további
részében a
@@ -1456,7 +1423,7 @@ freebsdap 00:11:95:c3:0d:ac 1 54M -83:96 100 EPS WPA</screen>
listáját így tudjuk
lekérdezni:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>wlan0</replaceable> list scan</userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig wlan0 list scan</userinput></screen>
<para>Ezt az információt maga az adapter
automatikusan, vagy a felhasználó tudja
@@ -1480,8 +1447,7 @@ freebsdap 00:11:95:c3:0d:ac 1 54M -83:96 100 EPS WPA</screen>
elsajátítottuk az itt szereplő
ismereteket, határozottan javasoljuk, hogy a
vezeték nélküli
- hálózatunkat <link
- linkend="network-wireless-wpa">WPA</link>
+ hálózatunkat <link linkend="network-wireless-wpa">WPA</link>
használatával állítsuk
be.</para>
@@ -1613,8 +1579,7 @@ ifconfig_wlan0="mode <replaceable>11g</replaceable> ssid <replaceable>saját_ssid
hitelesítést használja, ami egyben az
alapértelmezés is. A másik
legelterjedtebb beállítás a WPA-PSK,
- avagy WPA Personal, amelyről <link
- linkend="network-wireless-wpa-wpa-psk">lentebb</link>
+ avagy WPA Personal, amelyről <link linkend="network-wireless-wpa-wpa-psk">lentebb</link>
még szólni fogunk.</para>
<note>
@@ -1647,8 +1612,7 @@ ifconfig_wlan0="authmode shared wepmode on weptxkey <replaceable>1</replaceable>
járunk, ha a <literal>nyílt</literal>
hitelesítéshez alkalmazzuk. A WEP
használatát érintő
- további információkat a <xref
- linkend="network-wireless-wep"/>ban
+ további információkat a <xref linkend="network-wireless-wep"/>ban
találjuk.</para>
</note>
</sect5>
@@ -1685,10 +1649,10 @@ ifconfig_wlan0="DHCP"</programlisting>
működőképessé válik,
az <command>ifconfig</command> parancs
segítségével ellenőrizni is
- tudjuk az <devicename>ath0</devicename> felület
+ tudjuk az <filename>ath0</filename> felület
állapotát:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>wlan0</replaceable></userinput>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig wlan0</userinput>
wlan0: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; mtu 1500
ether 00:11:95:d5:43:62
inet 192.168.1.100 netmask 0xffffff00 broadcast 192.168.1.255
@@ -1732,14 +1696,13 @@ ifconfig_wlan0="inet <replaceable>192.168.1.100</replaceable> netmask <replaceab
</sect5>
</sect4>
- <sect4 id="network-wireless-wpa">
+ <sect4 xml:id="network-wireless-wpa">
<title>WPA</title>
<para>A WPA (Wi-Fi Protected Access, vagyis védett
wi-fi hozzáférés) a 802.11
szabványokban használatos biztonsági
- protokoll, amelyet a <link
- linkend="network-wireless-wep">WEP</link>
+ protokoll, amelyet a <link linkend="network-wireless-wep">WEP</link>
gyengeségeinek és megfelelő
hitelesítésének
ellensúlyozására dolgoztak ki. A WPA a
@@ -1800,7 +1763,7 @@ ifconfig_wlan0="inet <replaceable>192.168.1.100</replaceable> netmask <replaceab
információt a &man.wpa.supplicant.conf.5; man
oldalán lelhetünk.</para>
- <sect5 id="network-wireless-wpa-wpa-psk">
+ <sect5 xml:id="network-wireless-wpa-wpa-psk">
<title>WPA-PSK</title>
<para>A WPA-PSK, más néven WPA-Personal, egy
@@ -1849,7 +1812,7 @@ ifconfig_ath0="WPA DHCP"</programlisting>
<para>Innentől már fel is tudjuk
éleszteni a felületet:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput><filename>/etc/rc.d/netif</filename> start</userinput>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>/etc/rc.d/netif start</userinput>
Starting wpa_supplicant.
DHCPDISCOVER on wlan0 to 255.255.255.255 port 67 interval 5
DHCPDISCOVER on wlan0 to 255.255.255.255 port 67 interval 6
@@ -1869,13 +1832,12 @@ wlan0: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; mtu 1500
wme burst roaming MANUAL</screen>
<para>Kézzel is megpróbálhatjuk
- elindítani az <link
- linkend="network-wireless-wpa-wpa-psk">előbb</link>
+ elindítani az <link linkend="network-wireless-wpa-wpa-psk">előbb</link>
elkészített
<filename>/etc/wpa_supplicant.conf</filename>
állomány használatával:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>wpa_supplicant -i <replaceable>wlan0</replaceable> -c /etc/wpa_supplicant.conf</userinput>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>wpa_supplicant -i wlan0 -c /etc/wpa_supplicant.conf</userinput>
Trying to associate with 00:11:95:c3:0d:ac (SSID='freebsdap' freq=2412 MHz)
Associated with 00:11:95:c3:0d:ac
WPA: Key negotiation completed with 00:11:95:c3:0d:ac [PTK=CCMP GTK=CCMP]
@@ -1886,11 +1848,11 @@ CTRL-EVENT-CONNECTED - Connection to 00:11:95:c3:0d:ac completed (auth) [id=0 id
amivel megszerezzük a DHCP szervertől az
IP-címünket:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>dhclient <replaceable>wlan0</replaceable></userinput>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>dhclient wlan0</userinput>
DHCPREQUEST on wlan0 to 255.255.255.255 port 67
DHCPACK from 192.168.0.1
bound to 192.168.0.254 -- renewal in 300 seconds.
-&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>wlan0</replaceable></userinput>
+&prompt.root; <userinput>ifconfig wlan0</userinput>
ath0: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; mtu 1500
ether 00:11:95:d5:43:62
inet 192.168.0.254 netmask 0xffffff00 broadcast 192.168.0.255
@@ -1919,8 +1881,8 @@ ath0: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; mtu 1500
<command>wpa_supplicant</command> sikeresen
lebonyolította a hitelesítést:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>wlan0</replaceable> inet <replaceable>192.168.0.100</replaceable> netmask <replaceable>255.255.255.0</replaceable></userinput>
-&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>wlan0</replaceable></userinput>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig wlan0 inet 192.168.0.100 netmask 255.255.255.0</userinput>
+&prompt.root; <userinput>ifconfig wlan0</userinput>
ath0: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; mtu 1500
ether 00:11:95:d5:43:62
inet 192.168.0.100 netmask 0xffffff00 broadcast 192.168.0.255
@@ -1937,12 +1899,12 @@ ath0: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; mtu 1500
az alapértelmezett átjárót
és a névszervert is:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>route add default <replaceable>alapértelmezett_átjáró</replaceable></userinput>
-&prompt.root; <userinput>echo "nameserver <replaceable>névszerver</replaceable>" &gt;&gt; /etc/resolv.conf</userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>route add default alapértelmezett_átjáró</userinput>
+&prompt.root; <userinput>echo "nameserver névszerver" &gt;&gt; /etc/resolv.conf</userinput></screen>
</sect5>
- <sect5 id="network-wireless-wpa-eap-tls">
+ <sect5 xml:id="network-wireless-wpa-eap-tls">
<title>WPA és EAP-TLS</title>
<para>A másik mód, ahogy a WPA
@@ -1970,8 +1932,8 @@ ath0: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; mtu 1500
nélküli világban egy nagyon jól
támogatott hitelesítési protokoll,
mivel ez volt az első EAP módszer, amit a
- <ulink url="http://www.wi-fi.org/">Wi-fi
- szövetség</ulink> jóváhagyott.
+ <link xlink:href="http://www.wi-fi.org/">Wi-fi
+ szövetség</link> jóváhagyott.
Az EAP-TLS működéséhez
három tanúsítvány kell: egy
hitelesítő hatóságtól
@@ -1993,15 +1955,15 @@ ath0: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; mtu 1500
végezzük el:</para>
<programlisting>network={
- ssid="freebsdap" <co id="co-tls-ssid"/>
- proto=RSN <co id="co-tls-proto"/>
- key_mgmt=WPA-EAP <co id="co-tls-kmgmt"/>
- eap=TLS <co id="co-tls-eap"/>
- identity="loader" <co id="co-tls-id"/>
- ca_cert="/etc/certs/cacert.pem" <co id="co-tls-cacert"/>
- client_cert="/etc/certs/clientcert.pem" <co id="co-tls-clientcert"/>
- private_key="/etc/certs/clientkey.pem" <co id="co-tls-pkey"/>
- private_key_passwd="freebsdmallclient" <co id="co-tls-pwd"/>
+ ssid="freebsdap" <co xml:id="co-tls-ssid"/>
+ proto=RSN <co xml:id="co-tls-proto"/>
+ key_mgmt=WPA-EAP <co xml:id="co-tls-kmgmt"/>
+ eap=TLS <co xml:id="co-tls-eap"/>
+ identity="loader" <co xml:id="co-tls-id"/>
+ ca_cert="/etc/certs/cacert.pem" <co xml:id="co-tls-cacert"/>
+ client_cert="/etc/certs/clientcert.pem" <co xml:id="co-tls-clientcert"/>
+ private_key="/etc/certs/clientkey.pem" <co xml:id="co-tls-pkey"/>
+ private_key_passwd="freebsdmallclient" <co xml:id="co-tls-pwd"/>
}</programlisting>
<calloutlist>
@@ -2109,7 +2071,7 @@ wlan0: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; mtu 1500
</sect5>
- <sect5 id="network-wireless-wpa-eap-ttls">
+ <sect5 xml:id="network-wireless-wpa-eap-ttls">
<title>WPA és EAP-TTLS</title>
<para>Az EAP-TLS használatakor mind a
@@ -2138,11 +2100,11 @@ wlan0: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; mtu 1500
ssid="freebsdap"
proto=RSN
key_mgmt=WPA-EAP
- eap=TTLS <co id="co-ttls-eap"/>
- identity="test" <co id="co-ttls-id"/>
- password="test" <co id="co-ttls-passwd"/>
- ca_cert="/etc/certs/cacert.pem" <co id="co-ttls-cacert"/>
- phase2="auth=MD5" <co id="co-ttls-pha2"/>
+ eap=TTLS <co xml:id="co-ttls-eap"/>
+ identity="test" <co xml:id="co-ttls-id"/>
+ password="test" <co xml:id="co-ttls-passwd"/>
+ ca_cert="/etc/certs/cacert.pem" <co xml:id="co-ttls-cacert"/>
+ phase2="auth=MD5" <co xml:id="co-ttls-pha2"/>
}</programlisting>
<calloutlist>
@@ -2217,7 +2179,7 @@ wlan0: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; mtu 1500
wme burst roaming MANUAL</screen>
</sect5>
- <sect5 id="network-wireless-wpa-eap-peap">
+ <sect5 xml:id="network-wireless-wpa-eap-peap">
<title>WPA és EAP-PEAP</title>
<para>A PEAP (Védett EAP) az EAP-TTLS egyik
@@ -2260,12 +2222,12 @@ wlan0: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; mtu 1500
ssid="freebsdap"
proto=RSN
key_mgmt=WPA-EAP
- eap=PEAP <co id="co-peap-eap"/>
- identity="test" <co id="co-peap-id"/>
- password="test" <co id="co-peap-passwd"/>
- ca_cert="/etc/certs/cacert.pem" <co id="co-peap-cacert"/>
- phase1="peaplabel=0" <co id="co-peap-pha1"/>
- phase2="auth=MSCHAPV2" <co id="co-peap-pha2"/>
+ eap=PEAP <co xml:id="co-peap-eap"/>
+ identity="test" <co xml:id="co-peap-id"/>
+ password="test" <co xml:id="co-peap-passwd"/>
+ ca_cert="/etc/certs/cacert.pem" <co xml:id="co-peap-cacert"/>
+ phase1="peaplabel=0" <co xml:id="co-peap-pha1"/>
+ phase2="auth=MSCHAPV2" <co xml:id="co-peap-pha2"/>
}</programlisting>
<calloutlist>
@@ -2356,7 +2318,7 @@ wlan0: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; mtu 1500
</sect5>
</sect4>
- <sect4 id="network-wireless-wep">
+ <sect4 xml:id="network-wireless-wep">
<title>WEP</title>
<para>A WEP (Wired Equivalent Privacy, azaz kábellel
@@ -2371,9 +2333,9 @@ wlan0: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; mtu 1500
használatán keresztül
állítható be:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>wlan0</replaceable> create wlandev <replaceable>ath0</replaceable></userinput>
-&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>wlan0</replaceable> inet <replaceable>192.168.1.100</replaceable> netmask <replaceable>255.255.255.0</replaceable> \
- ssid <replaceable>saját_hálózat</replaceable> wepmode on weptxkey <replaceable>3</replaceable> wepkey <replaceable>3:0x3456789012</replaceable></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig wlan0 create wlandev ath0</userinput>
+&prompt.root; <userinput>ifconfig wlan0 inet 192.168.1.100 netmask 255.255.255.0 \
+ ssid saját_hálózat wepmode on weptxkey 3 wepkey 3:0x3456789012</userinput></screen>
<itemizedlist>
<listitem>
@@ -2432,7 +2394,7 @@ wlan0: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; mtu 1500
<para>Majd:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>wpa_supplicant -i <replaceable>wlan0</replaceable> -c /etc/wpa_supplicant.conf</userinput>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>wpa_supplicant -i wlan0 -c /etc/wpa_supplicant.conf</userinput>
Trying to associate with 00:13:46:49:41:76 (SSID='dlinkap' freq=2437 MHz)
Associated with 00:13:46:49:41:76</screen>
@@ -2446,19 +2408,19 @@ Associated with 00:13:46:49:41:76</screen>
<para>Az IBSS vagy más néven ad-hoc módot
pont-pont típusú kapcsolatok
kialakítására tervezték.
- Például, ha az <hostid>A</hostid> és a
- <hostid>B</hostid> gépek között egy ad-hoc
+ Például, ha az <systemitem>A</systemitem> és a
+ <systemitem>B</systemitem> gépek között egy ad-hoc
típusú hálózatot akarunk
létesíteni, akkor egyszerűen csak ki kell
választanunk két IP-címet és egy
SSID-t.</para>
- <para>Így állítjuk be az <hostid>A</hostid>
+ <para>Így állítjuk be az <systemitem>A</systemitem>
gépet:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>wlan0</replaceable> create wlandev <replaceable>ath0</replaceable> wlanmode adhoc</userinput>
-&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>wlan0</replaceable> inet <replaceable>192.168.0.1</replaceable> netmask <replaceable>255.255.255.0</replaceable> ssid <replaceable>freebsdap</replaceable></userinput>
-&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>wlan0</replaceable></userinput>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig wlan0 create wlandev ath0 wlanmode adhoc</userinput>
+&prompt.root; <userinput>ifconfig wlan0 inet 192.168.0.1 netmask 255.255.255.0 ssid freebsdap</userinput>
+&prompt.root; <userinput>ifconfig wlan0</userinput>
wlan0: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; metric 0 mtu 1500
ether 00:11:95:c3:0d:ac
inet 192.168.0.1 netmask 0xffffff00 broadcast 192.168.0.255
@@ -2472,23 +2434,23 @@ Associated with 00:13:46:49:41:76</screen>
arra, hogy a felület most IBSS módban
működik.</para>
- <para>A <hostid>B</hostid> gépen ezután már
- képesek vagyunk észlelni az <hostid>A</hostid>
+ <para>A <systemitem>B</systemitem> gépen ezután már
+ képesek vagyunk észlelni az <systemitem>A</systemitem>
gépet:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>wlan0</replaceable> create wlandev <replaceable>ath0</replaceable> wlanmode adhoc</userinput>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig wlan0 create wlandev ath0 wlanmode adhoc</userinput>
SSID/MESH ID BSSID CHAN RATE S:N INT CAPS
freebsdap 02:11:95:c3:0d:ac 2 54M -64:-96 100 IS WME</screen>
<para>A kimenetben szereplő <literal>I</literal> is
- megerősíti, hogy az <hostid>A</hostid> gépet
+ megerősíti, hogy az <systemitem>A</systemitem> gépet
ad-hoc módban érjük el. Így
- már csak a <hostid>B</hostid> gépet kell
+ már csak a <systemitem>B</systemitem> gépet kell
beállítanunk egy másik
IP-címmel:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>wlan0</replaceable> inet <replaceable>192.168.0.2</replaceable> netmask <replaceable>255.255.255.0</replaceable> ssid <replaceable>freebsdap</replaceable></userinput>
-&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>wlan0</replaceable></userinput>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig wlan0 inet 192.168.0.2 netmask 255.255.255.0 ssid freebsdap</userinput>
+&prompt.root; <userinput>ifconfig wlan0</userinput>
wlan0: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; metric 0 mtu 1500
ether 00:11:95:d5:43:62
inet 192.168.0.2 netmask 0xffffff00 broadcast 192.168.0.255
@@ -2498,12 +2460,12 @@ Associated with 00:13:46:49:41:76</screen>
country US ecm authmode OPEN privacy OFF txpower 21.5 scanvalid 60
protmode CTS wme burst</screen>
- <para>Most már mind az <hostid>A</hostid> és
- mind a <hostid>B</hostid> készen áll az adatok
+ <para>Most már mind az <systemitem>A</systemitem> és
+ mind a <systemitem>B</systemitem> készen áll az adatok
cseréjére.</para>
</sect2>
- <sect2 id="network-wireless-ap">
+ <sect2 xml:id="network-wireless-ap">
<title>&os; alapú hozzáférési
pontok</title>
@@ -2518,7 +2480,7 @@ Associated with 00:13:46:49:41:76</screen>
felé állítottuk be
átjárónak.</para>
- <sect3 id="network-wireless-ap-basic">
+ <sect3 xml:id="network-wireless-ap-basic">
<title>Alapvető beállítások</title>
<para>Mielőtt nekiállnánk a &os;-s
@@ -2530,8 +2492,7 @@ Associated with 00:13:46:49:41:76</screen>
Emellett az alkalmazni kívánt biztonsági
protokollok támogatását is bele kell
építenünk. Ennek részleteit
- lásd a <xref
- linkend="network-wireless-basic"/>ban.</para>
+ lásd a <xref linkend="network-wireless-basic"/>ban.</para>
<note>
<para>Jelenleg az NDIS meghajtón keresztül
@@ -2551,8 +2512,8 @@ Associated with 00:13:46:49:41:76</screen>
hozzáférési pontként (avagy
<quote>hostap</quote> módban):</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>wlan0</replaceable> create wlandev <replaceable>ath0</replaceable></userinput>
-&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>wlan0</replaceable> list caps</userinput>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig wlan0 create wlandev ath0</userinput>
+&prompt.root; <userinput>ifconfig wlan0 list caps</userinput>
drivercaps=6f85edc1&lt;STA,FF,TURBOP,IBSS,HOSTAP,AHDEMO,TXPMGT,SHSLOT,SHPREAMBLE,MONITOR,MBSS,WPA1,WPA2,BURST,WME,WDS,BGSCAN,TXFRA&gt;
crytocaps=1f&lt;WEP,TKIP,AES,AES_CCM,TKIPMIC&gt;</screen>
@@ -2578,21 +2539,21 @@ crytocaps=1f&lt;WEP,TKIP,AES,AES_CCM,TKIPMIC&gt;</screen>
létrehozott eszközt ehhez először meg
kell semmisítenünk:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>wlan0</replaceable> destroy</userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig wlan0 destroy</userinput></screen>
<para>Ezzel létrejön a megfelelő
beállításokkal, majd ezekhez
állítjuk még be a többit:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>wlan0</replaceable> create wlandev <replaceable>ath0</replaceable> wlanmode hostap</userinput>
-&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>wlan0</replaceable> inet <replaceable>192.168.0.1</replaceable> netmask <replaceable>255.255.255.0</replaceable> ssid <replaceable>freebsdap</replaceable> mode 11g channel 1</userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig wlan0 create wlandev ath0 wlanmode hostap</userinput>
+&prompt.root; <userinput>ifconfig wlan0 inet 192.168.0.1 netmask 255.255.255.0 ssid freebsdap mode 11g channel 1</userinput></screen>
<para>Az <command>ifconfig</command> parancs ismételt
használatával le is tudjuk kérdezni az
- <devicename>wlan0</devicename> felület
+ <filename>wlan0</filename> felület
állapotát:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>wlan0</replaceable></userinput>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig wlan0</userinput>
wlan0: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; metric 0 mtu 1500
inet 192.168.0.1 netmask 0xffffff00 broadcast 192.168.0.255
inet6 fe80::211:95ff:fec3:dac%ath0 prefixlen 64 scopeid 0x4
@@ -2642,7 +2603,7 @@ ifconfig_wlan0="inet <replaceable>192.168.0.1</replaceable> netmask <replaceable
rögtön meg is kezdhetjük a
keresését:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>ath0</replaceable> up scan</userinput>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig ath0 up scan</userinput>
SSID/MESH ID BSSID CHAN RATE S:N INT CAPS
freebsdap 00:11:95:c3:0d:ac 1 54M -66:-96 100 ES WME</screen>
@@ -2650,8 +2611,8 @@ freebsdap 00:11:95:c3:0d:ac 1 54M -66:-96 100 ES WME</screen>
hozzáférési pontot és tudunk is
rá kapcsolódni:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>wlan0</replaceable> inet <replaceable>192.168.0.2</replaceable> netmask <replaceable>255.255.255.0</replaceable> ssid <replaceable>freebsdap</replaceable></userinput>
-&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>wlan0</replaceable></userinput>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig wlan0 inet 192.168.0.2 netmask 255.255.255.0 ssid freebsdap</userinput>
+&prompt.root; <userinput>ifconfig wlan0</userinput>
wlan0: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; metric 0 mtu 1500
inet 192.168.0.2 netmask 0xffffff00 broadcast 192.168.0.255
media: IEEE 802.11 Wireless Ethernet OFDM/54Mbps mode 11g
@@ -2697,8 +2658,7 @@ freebsdap 00:11:95:c3:0d:ac 1 54M -66:-96 100 ES WME</screen>
<para>Mielőtt megpróbálnánk
beállítani a <application>hostapd</application>
- démont, ne felejtsük el elvégezni a <xref
- linkend="network-wireless-ap-basic"/>ban említett
+ démont, ne felejtsük el elvégezni a <xref linkend="network-wireless-ap-basic"/>ban említett
alapvető beállításokat sem.</para>
<sect4>
@@ -2716,15 +2676,15 @@ freebsdap 00:11:95:c3:0d:ac 1 54M -66:-96 100 ES WME</screen>
állományon keresztül
történik:</para>
- <programlisting>interface=wlan0 <co id="co-ap-wpapsk-iface"/>
-debug=1 <co id="co-ap-wpapsk-dbug"/>
-ctrl_interface=/var/run/hostapd <co id="co-ap-wpapsk-ciface"/>
-ctrl_interface_group=wheel <co id="co-ap-wpapsk-cifacegrp"/>
-ssid=freebsdap <co id="co-ap-wpapsk-ssid"/>
-wpa=1 <co id="co-ap-wpapsk-wpa"/>
-wpa_passphrase=freebsdmall <co id="co-ap-wpapsk-pass"/>
-wpa_key_mgmt=WPA-PSK <co id="co-ap-wpapsk-kmgmt"/>
-wpa_pairwise=CCMP TKIP <co id="co-ap-wpapsk-pwise"/></programlisting>
+ <programlisting>interface=wlan0 <co xml:id="co-ap-wpapsk-iface"/>
+debug=1 <co xml:id="co-ap-wpapsk-dbug"/>
+ctrl_interface=/var/run/hostapd <co xml:id="co-ap-wpapsk-ciface"/>
+ctrl_interface_group=wheel <co xml:id="co-ap-wpapsk-cifacegrp"/>
+ssid=freebsdap <co xml:id="co-ap-wpapsk-ssid"/>
+wpa=1 <co xml:id="co-ap-wpapsk-wpa"/>
+wpa_passphrase=freebsdmall <co xml:id="co-ap-wpapsk-pass"/>
+wpa_key_mgmt=WPA-PSK <co xml:id="co-ap-wpapsk-kmgmt"/>
+wpa_pairwise=CCMP TKIP <co xml:id="co-ap-wpapsk-pwise"/></programlisting>
<calloutlist>
<callout arearefs="co-ap-wpapsk-iface">
@@ -2760,7 +2720,7 @@ wpa_pairwise=CCMP TKIP <co id="co-ap-wpapsk-pwise"/></programlisting>
<callout arearefs="co-ap-wpapsk-cifacegrp">
<para>A <literal>ctrl_interface_group</literal> sor
beállítja azt a csoportot (ez jelen
- esetben a <groupname>wheel</groupname>), amin
+ esetben a <systemitem class="groupname">wheel</systemitem>), amin
keresztül a vezérlőfelület
(control interface) állományaihoz
hozzá tudunk férni.</para>
@@ -2825,7 +2785,7 @@ wpa_pairwise=CCMP TKIP <co id="co-ap-wpapsk-pwise"/></programlisting>
<screen>&prompt.root; <userinput>/etc/rc.d/hostapd forcestart</userinput></screen>
- <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>wlan0</replaceable></userinput>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig wlan0</userinput>
wlan0: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; mtu 2290
inet 192.168.0.1 netmask 0xffffff00 broadcast 192.168.0.255
inet6 fe80::211:95ff:fec3:dac%ath0 prefixlen 64 scopeid 0x4
@@ -2841,7 +2801,7 @@ wpa_pairwise=CCMP TKIP <co id="co-ap-wpapsk-pwise"/></programlisting>
lásd a <xref linkend="network-wireless-wpa"/>ban. A
hozzáférési ponthoz tartozó
állomásokat az <command>ifconfig
- <replaceable>wlan0</replaceable> list sta</command> paranccsal
+ wlan0 list sta</command> paranccsal
tudjuk listázni.</para>
</sect4>
</sect3>
@@ -2868,9 +2828,9 @@ wpa_pairwise=CCMP TKIP <co id="co-ap-wpapsk-pwise"/></programlisting>
és állítsuk be neki a megfelelő
SSID-t és IP-címet:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>wlan0</replaceable> create wlandev <replaceable>ath0</replaceable> wlanmode hostap</userinput>
-&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>wlan0</replaceable> inet <replaceable>192.168.0.1</replaceable> netmask <replaceable>255.255.255.0</replaceable> \
- ssid <replaceable>freebsdap</replaceable> wepmode on weptxkey <replaceable>3</replaceable> wepkey <replaceable>3:0x3456789012</replaceable> mode 11g</userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig wlan0 create wlandev ath0 wlanmode hostap</userinput>
+&prompt.root; <userinput>ifconfig wlan0 inet 192.168.0.1 netmask 255.255.255.0 \
+ ssid freebsdap wepmode on weptxkey 3 wepkey 3:0x3456789012 mode 11g</userinput></screen>
<itemizedlist>
<listitem>
@@ -2897,11 +2857,11 @@ wpa_pairwise=CCMP TKIP <co id="co-ap-wpapsk-pwise"/></programlisting>
</listitem>
</itemizedlist>
- <para>A <devicename>wlan0</devicename> felület
+ <para>A <filename>wlan0</filename> felület
állapotának megtekintéséhez adjuk
ki megint az <command>ifconfig</command> parancsot:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>wlan0</replaceable></userinput>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig wlan0</userinput>
ath0: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; mtu 1500
inet 192.168.0.1 netmask 0xffffff00 broadcast 192.168.0.255
ether 00:11:95:c3:0d:ac
@@ -2916,15 +2876,14 @@ wpa_pairwise=CCMP TKIP <co id="co-ap-wpapsk-pwise"/></programlisting>
megpróbálhatjuk megkeresni a
hozzáférési pontot:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>wlan0</replaceable> create wlandev <replaceable>ath0</replaceable></userinput>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig wlan0 create wlandev ath0</userinput>
SSID BSSID CHAN RATE S:N INT CAPS
freebsdap 00:11:95:c3:0d:ac 1 54M 22:1 100 EPS</screen>
<para>Láthatjuk, hogy a kliens megtalálta a
hozzáférési pontot, és a
megfelelő paraméterekkel (kulcs stb.) képes
- kapcsolódni hozzá a <xref
- linkend="network-wireless-wep"/>ban leírtak
+ kapcsolódni hozzá a <xref linkend="network-wireless-wep"/>ban leírtak
szerint.</para>
</sect3>
</sect2>
@@ -2959,9 +2918,7 @@ freebsdap 00:11:95:c3:0d:ac 1 54M 22:1 100 EPS</screen>
<para>A hálózati összeköttetések
összefűzésével és a
hibatűrés konkrét
- megvalósításával az <xref
- linkend="network-aggregation"/>ban foglalkozunk, ahol a <xref
- linkend="networking-lagg-wired-and-wireless"/>ban
+ megvalósításával az <xref linkend="network-aggregation"/>ban foglalkozunk, ahol a <xref linkend="networking-lagg-wired-and-wireless"/>ban
láthatjuk is a vezetékes és vezeték
nélküli kapcsolatok együttes
használatának
@@ -3031,7 +2988,7 @@ freebsdap 00:11:95:c3:0d:ac 1 54M 22:1 100 EPS</screen>
segítségével. Például
a</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>wlandebug -i <replaceable>ath0</replaceable> +scan+auth+debug+assoc</userinput>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>wlandebug -i ath0 +scan+auth+debug+assoc</userinput>
net.wlan.0.debug: 0 =&gt; 0xc80000&lt;assoc,auth,scan&gt;</screen>
<para>paranccsal a hozzáférési pontok
@@ -3068,21 +3025,16 @@ freebsdap 00:11:95:c3:0d:ac 1 54M 22:1 100 EPS</screen>
</sect2>
</sect1>
- <sect1 id="network-bluetooth">
- <sect1info>
+ <sect1 xml:id="network-bluetooth">
+ <info><title>Bluetooth</title>
<authorgroup>
- <author>
- <firstname>Pav</firstname>
- <surname>Lucistnik</surname>
- <contrib>Írta: </contrib>
- <affiliation>
+ <author><personname><firstname>Pav</firstname><surname>Lucistnik</surname></personname><contrib>Írta: </contrib><affiliation>
<address><email>pav@FreeBSD.org</email></address>
- </affiliation>
- </author>
+ </affiliation></author>
</authorgroup>
- </sect1info>
+ </info>
- <title>Bluetooth</title>
+
<indexterm><primary>Bluetooth</primary></indexterm>
@@ -3791,8 +3743,7 @@ Bluetooth Profile Descriptor List:
<para>Az OBEX szervert és klienst egy külső
csomag, az <application>obexapp</application>
- valósítja meg, amelyet az <filename
- role="package">comms/obexapp</filename> portból
+ valósítja meg, amelyet az <package>comms/obexapp</package> portból
érhetünk el.</para>
<para>Az OBEX kliens használható objektumok
@@ -3905,8 +3856,7 @@ rfcomm_sppd[94692]: Starting on /dev/ttyp6...</screen>
<para>Persze, igen. Egy külső csomag, a
<application>hcidump</application>
- segítségével, amely a <filename
- role="package">comms/hcidump</filename> portból
+ segítségével, amely a <package>comms/hcidump</package> portból
érhető el. A <application>hcidump</application>
segédprogram a &man.tcpdump.1; programhoz
hasonlítható. Ezzel lehet a Bluetooth csomagok
@@ -3917,18 +3867,14 @@ rfcomm_sppd[94692]: Starting on /dev/ttyp6...</screen>
</sect2>
</sect1>
- <sect1 id="network-bridging">
- <sect1info>
+ <sect1 xml:id="network-bridging">
+ <info><title>Hálózati hidak</title>
<authorgroup>
- <author>
- <firstname>Andrew</firstname>
- <surname>Thompson</surname>
- <contrib>Írta: </contrib>
- </author>
+ <author><personname><firstname>Andrew</firstname><surname>Thompson</surname></personname><contrib>Írta: </contrib></author>
</authorgroup>
- </sect1info>
+ </info>
- <title>Hálózati hidak</title>
+
<sect2>
<title>Bevezetés</title>
@@ -4165,8 +4111,8 @@ bridge0: flags=8802&lt;BROADCAST,SIMPLEX,MULTICAST&gt; metric 0 mtu 1500
&prompt.root; <userinput>ifconfig fxp1 up</userinput></screen>
<para>A híd most már átküldi az Ethernet
- kereteket a <devicename>fxp0</devicename> és
- <devicename>fxp1</devicename> felületek között.
+ kereteket a <filename>fxp0</filename> és
+ <filename>fxp1</filename> felületek között.
Az iméntiekkel megegyező konfigurációt
az <filename>/etc/rc.conf</filename> állományban
így alakíthatjuk ki:</para>
@@ -4272,8 +4218,8 @@ ifconfig_fxp1="up"</programlisting>
<para>A tagfelületeken az <literal>stp</literal> paranccsal
tudjuk engedélyezni a feszítőfák
- használatát. Az <devicename>fxp0</devicename>
- és <devicename>fxp1</devicename> felületeket
+ használatát. Az <filename>fxp0</filename>
+ és <filename>fxp1</filename> felületeket
összekötő hídfelület esetében
tehát így:</para>
@@ -4320,7 +4266,7 @@ bridge0: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; metric 0 mtu 1
rendelkezik, és ezt a hidat <literal>400000</literal>-res
költséggel éri el a <literal>port 4</literal>
(a 4. porton) keresztül, amely jelen esetben az
- <devicename>fxp0</devicename> felület.</para>
+ <filename>fxp0</filename> felület.</para>
</sect2>
@@ -4373,7 +4319,7 @@ bridge0: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; metric 0 mtu 1
csatlakozó gépről.</para>
<para>Küldessük az összes keretről egy
- másolatot az <devicename>fxp4</devicename>
+ másolatot az <filename>fxp4</filename>
felületre:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig bridge0 span fxp4</userinput></screen>
@@ -4420,20 +4366,17 @@ bridge0: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; metric 0 mtu 1
ahol az ügyfeleink az IP-címtartomány
pocséklása nélkül
zárhatóak el egymástól.
- Tegyük fel, hogy az <hostid
- role="hostname">A-ugyfel</hostid> a
- <literal>vlan100</literal>, és a <hostid
- role="hostname">B-ugyfel</hostid> a <literal>vlan101</literal>
+ Tegyük fel, hogy az <systemitem class="fqdomainname">A-ugyfel</systemitem> a
+ <literal>vlan100</literal>, és a <systemitem class="fqdomainname">B-ugyfel</systemitem> a <literal>vlan101</literal>
felületen csatlakozik. A híd IP-címe
- <hostid role="ipaddr">192.168.0.1</hostid>, amely maga is egy
+ <systemitem class="ipaddress">192.168.0.1</systemitem>, amely maga is egy
internet felé mutató
útválasztó.</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig bridge0 addm vlan100 sticky vlan100 addm vlan101 sticky vlan101</userinput>
&prompt.root; <userinput>ifconfig bridge0 inet 192.168.0.1/24</userinput></screen>
- <para>Mind a két kliens a <hostid
- role="ipaddr">192.168.0.1</hostid> címet látja
+ <para>Mind a két kliens a <systemitem class="ipaddress">192.168.0.1</systemitem> címet látja
alapértelmezett átjáróként,
és mivel a híd gyorsítótára
tapadós bejegyzéseket tartalmaz, a
@@ -4450,8 +4393,7 @@ bridge0: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; metric 0 mtu 1
<para>Ezzel a megoldással az ügyfeleinket teljesen
elszigeteljük egymástól úgy, hogy
- közben az egész <hostid
- role="netmask">/24</hostid> címtartomány
+ közben az egész <systemitem class="netmask">/24</systemitem> címtartomány
külön alhálózatok
kialakítása nélkül
kiosztható.</para>
@@ -4473,7 +4415,7 @@ bridge0: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; metric 0 mtu 1
<para>A következő példában az
<literal>vlan100</literal> felületen csatlakozó
- <hostid role="hostname">A-ugyfel</hostid>
+ <systemitem class="fqdomainname">A-ugyfel</systemitem>
számára korlátozzuk le 10-re az Ethernet
eszközök számát:</para>
@@ -4511,10 +4453,9 @@ bridge0: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; metric 0 mtu 1
<para>A következő példában a
<application>Net-SNMP</application> nevű szoftver
- (<filename role="package">net-mgmt/net-snmp</filename>) fogjuk
+ (<package>net-mgmt/net-snmp</package>) fogjuk
használni a híd elérésére,
- de ugyanerre a <filename
- role="package">net-mgmt/bsnmptools</filename> port is
+ de ugyanerre a <package>net-mgmt/bsnmptools</package> port is
alkalmas. Az SNMP klienst használó gépen
egészítsük ki az
<filename>$HOME/.snmp/snmp.conf</filename>
@@ -4592,19 +4533,15 @@ BEGEMOT-BRIDGE-MIB::begemotBridgeDefaultBridgeIf.0 s bridge2</screen>
</sect2>
</sect1>
- <sect1 id="network-aggregation">
- <sect1info>
+ <sect1 xml:id="network-aggregation">
+ <info><title>Linkek összefűzése és
+ hibatűrése</title>
<authorgroup>
- <author>
- <firstname>Andrew</firstname>
- <surname>Thompson</surname>
- <contrib>Írta: </contrib>
- </author>
+ <author><personname><firstname>Andrew</firstname><surname>Thompson</surname></personname><contrib>Írta: </contrib></author>
</authorgroup>
- </sect1info>
+ </info>
- <title>Linkek összefűzése és
- hibatűrése</title>
+
<indexterm><primary>lagg</primary></indexterm>
<indexterm><primary>failover</primary></indexterm>
@@ -4730,7 +4667,7 @@ BEGEMOT-BRIDGE-MIB::begemotBridgeDefaultBridgeIf.0 s bridge2</screen>
<sect2>
<title>Példák</title>
- <example id="networking-lacp-aggregation-cisco">
+ <example xml:id="networking-lacp-aggregation-cisco">
<title>LACP alapú összefűzés egy &cisco;
switch-csel</title>
@@ -4757,12 +4694,12 @@ BEGEMOT-BRIDGE-MIB::begemotBridgeDefaultBridgeIf.0 s bridge2</screen>
interfészeket az <replaceable>1</replaceable> csoportba
(channel group):</para>
- <screen><userinput>interface <replaceable>FastEthernet0/1</replaceable>
- channel-group <replaceable>1</replaceable> mode active
+ <screen><userinput>interface FastEthernet0/1
+ channel-group 1 mode active
channel-protocol lacp</userinput>
!
-<userinput>interface <replaceable>FastEthernet0/2</replaceable>
- channel-group <replaceable>1</replaceable> mode active
+<userinput>interface FastEthernet0/2
+ channel-group 1 mode active
channel-protocol lacp</userinput></screen>
<para>A &os;-s gépen pedig a
@@ -4770,13 +4707,13 @@ BEGEMOT-BRIDGE-MIB::begemotBridgeDefaultBridgeIf.0 s bridge2</screen>
<replaceable>fxp1</replaceable> használatával
hozzunk létre a &man.lagg.4; interfészt:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>lagg0</replaceable> create</userinput>
-&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>lagg0</replaceable> up laggproto lacp laggport <replaceable>fxp0</replaceable> laggport <replaceable>fxp1</replaceable></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig lagg0 create</userinput>
+&prompt.root; <userinput>ifconfig lagg0 up laggproto lacp laggport fxp0 laggport fxp1</userinput></screen>
<para>Ellenőrizzük a felület
állapotát:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>lagg0</replaceable></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig lagg0</userinput></screen>
<para>A <emphasis>ACTIVE</emphasis> jelzésű, vagyis
aktív állapotú portok az
@@ -4820,7 +4757,7 @@ Fa0/2 SA 32768 0005.5d71.8db8 29s 0x146 0x4 0x3D</screen
lacp neighbor detail</userinput> paranccsal kaphatunk.</para>
</example>
- <example id="networking-lagg-failover">
+ <example xml:id="networking-lagg-failover">
<title>A hibatűrés
beállítása</title>
@@ -4834,15 +4771,15 @@ Fa0/2 SA 32768 0005.5d71.8db8 29s 0x146 0x4 0x3D</screen
főinterfész, az <replaceable>fxp1</replaceable>
pedig a tartalék interfész:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>lagg0</replaceable> create</userinput>
-&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>lagg0</replaceable> up laggproto failover laggport <replaceable>fxp0</replaceable> laggport <replaceable>fxp1</replaceable></userinput></screen>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig lagg0 create</userinput>
+&prompt.root; <userinput>ifconfig lagg0 up laggproto failover laggport fxp0 laggport fxp1</userinput></screen>
<para>Az így létrejövő interfész
nagyjából az alábbi lesz, ahol
eltérés a <acronym>MAC</acronym>-cím
és az eszköz neve:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>lagg0</replaceable></userinput>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig lagg0</userinput>
lagg0: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; metric 0 mtu 1500
options=8&lt;VLAN_MTU&gt;
ether 00:05:5d:71:8d:b8
@@ -4862,7 +4799,7 @@ lagg0: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; metric 0 mtu 150
az lesz aktív link.</para>
</example>
- <example id="networking-lagg-wired-and-wireless">
+ <example xml:id="networking-lagg-wired-and-wireless">
<title>Hibatűrés beállítása
vezetékes és vezeték nélküli
hálózatok között</title>
@@ -4908,7 +4845,7 @@ lagg0: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; metric 0 mtu 150
kérdeznünk a vezetékes interfész
<acronym>MAC</acronym>-címét:</para>
- <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>bge0</replaceable></userinput>
+ <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig bge0</userinput>
bge0: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; metric 0 mtu 1500
options=19b&lt;RXCSUM,TXCSUM,VLAN_MTU,VLAN_HWTAGGING,VLAN_HWCSUM,TSO4&gt;
ether 00:21:70:da: