aboutsummaryrefslogtreecommitdiff
path: root/hu_HU.ISO8859-2
diff options
context:
space:
mode:
authorSergio Carlavilla Delgado <carlavilla@FreeBSD.org>2021-01-25 23:31:29 +0000
committerSergio Carlavilla Delgado <carlavilla@FreeBSD.org>2021-01-25 23:31:29 +0000
commit989d921f5d4ac8d8b7c831c13b8954ad1901be24 (patch)
treea5d768f9af4b55422fdf5b17064879ae1c7ce032 /hu_HU.ISO8859-2
parent0cff342f42461c5081b98bce7581f43df319e4f4 (diff)
downloaddoc-989d921f5d4ac8d8b7c831c13b8954ad1901be24.tar.gz
doc-989d921f5d4ac8d8b7c831c13b8954ad1901be24.zip
Migrate doc to Hugo/AsciiDoctor
I'm very pleased to announce the release of our new website and documentation using the new toolchain with Hugo and AsciiDoctor. To get more information about the new toolchain please read the FreeBSD Documentation Project Primer[1], Hugo docs[2] and AsciiDoctor docs[3]. Acknowledgment: Benedict Reuschling <bcr@> Glen Barber <gjb@> Hiroki Sato <hrs@> Li-Wen Hsu <lwhsu@> Sean Chittenden <seanc@> The FreeBSD Foundation [1] https://docs.FreeBSD.org/en/books/fdp-primer/ [2] https://gohugo.io/documentation/ [3] https://docs.asciidoctor.org/home/ Approved by: doceng, core
Diffstat (limited to 'hu_HU.ISO8859-2')
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/Makefile11
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/Makefile.inc3
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/articles/Makefile17
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/articles/Makefile.inc9
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/articles/cups/Makefile22
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/articles/cups/article.xml517
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/Makefile22
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.xml770
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/articles/gjournal-desktop/Makefile25
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/articles/gjournal-desktop/article.xml991
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-users/Makefile25
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-users/article.xml815
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/Makefile.inc11
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/faq/Makefile31
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.xml15083
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/Makefile54
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/book.xml305
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/chapters.ent31
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/doc-build/chapter.xml671
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/examples/appendix.xml438
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/overview/chapter.xml364
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/psgml-mode/chapter.xml228
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/see-also/chapter.xml134
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/sgml-markup/chapter.xml3389
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/sgml-primer/chapter.xml2068
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/structure/chapter.xml391
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/stylesheets/chapter.xml111
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/the-website/chapter.xml525
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/tools/chapter.xml362
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/translations/chapter.xml604
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/fdp-primer/writing-style/chapter.xml647
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/Makefile291
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/advanced-networking/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/advanced-networking/chapter.xml7977
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/advanced-networking/isdn-bus.eps198
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/advanced-networking/isdn-twisted-pair.eps293
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/advanced-networking/natd.eps280
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/advanced-networking/net-routing.pic22
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/advanced-networking/static-routes.pic38
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/audit/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/audit/chapter.xml1080
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/basics/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/basics/chapter.xml3714
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/bibliography/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/bibliography/chapter.xml648
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/book.xml355
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/boot/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/boot/chapter.xml1395
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/chapters.ent75
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/colophon.xml33
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/config/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/config/chapter.xml4655
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/cutting-edge/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/cutting-edge/chapter.xml4409
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/desktop/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/desktop/chapter.xml1409
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/disks/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/disks/chapter.xml5617
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/dtrace/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/dtrace/chapter.xml465
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/eresources/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/eresources/chapter.xml2618
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/filesystems/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/filesystems/chapter.xml759
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/firewalls/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/firewalls/chapter.xml4508
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/geom/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/geom/chapter.xml1038
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/geom/striping.pic58
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/install/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/install/chapter.xml7105
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/install/disk-layout.eps20704
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/install/example-dir1.eps350
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/install/example-dir2.eps392
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/install/example-dir3.eps392
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/install/example-dir4.eps434
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/install/example-dir5.eps434
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/introduction/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/introduction/chapter.xml1360
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/jails/chapter.xml1295
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/kernelconfig/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/kernelconfig/chapter.xml2106
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/l10n/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/l10n/chapter.xml1294
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/linuxemu/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/linuxemu/chapter.xml4364
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/mac/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/mac/chapter.xml2947
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/mail/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/mail/chapter.xml2915
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/mail/mutt1.scr1
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/mail/mutt2.scr1
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/mail/mutt3.scr1
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/mail/pine3.scr1
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/mail/pine4.scr1
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/mail/pine5.scr1
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/mirrors/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/mirrors/chapter.xml3959
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/multimedia/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/multimedia/chapter.xml2428
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/network-servers/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/network-servers/chapter.xml7100
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/pgpkeys/Makefile22
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/pgpkeys/chapter.xml46
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/ports/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/ports/chapter.xml2120
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/ppp-and-slip/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/ppp-and-slip/chapter.xml3967
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/preface/preface.xml1020
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/printing/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/printing/chapter.xml6875
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/security/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/security/chapter.xml6175
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/security/ipsec-crypt-pkt.pic52
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/security/ipsec-encap-pkt.pic19
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/security/ipsec-network.pic39
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/security/ipsec-out-pkt.pic13
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/serialcomms/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/serialcomms/chapter.xml3924
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/txtfiles.ent76
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/users/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/users/chapter.xml1461
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/vinum/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/vinum/chapter.xml1847
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/vinum/vinum-concat.pic82
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/vinum/vinum-mirrored-vol.pic29
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/vinum/vinum-raid10-vol.pic112
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/vinum/vinum-raid5-org.pic88
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/vinum/vinum-simple-vol.pic25
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/vinum/vinum-striped-vol.pic66
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/vinum/vinum-striped.pic88
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/virtualization/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/virtualization/chapter.xml1376
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/x11/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/x11/chapter.xml2379
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/flyer/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/flyer/flyer.tex212
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/Makefile63
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/Makefile.inc6
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/about.xml147
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/administration.xml1025
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/advocacy/Makefile17
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/advocacy/index.xml131
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/advocacy/myths.xml714
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/applications.xml210
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/art.xml157
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/community.xsl144
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/community/Makefile16
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/community/irc.xml45
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/community/mailinglists.xml155
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/community/newsgroups.xml40
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/community/webresources.xml75
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/copyright/Makefile18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/copyright/copyright.xml53
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/developers/Makefile16
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/developers/cvs.xml100
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/doc/Makefile47
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/docproj/Makefile23
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/docproj/doc-set.xml77
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/docproj/docproj.xml132
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/docproj/hungarian.xml54
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/docproj/sgml.xml254
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/docproj/submitting.xml215
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/docproj/who.xml68
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/docs.xml31
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/docs/Makefile16
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/docs/books.xml585
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/docs/webresources.xml116
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/events/Makefile41
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/events/Makefile.inc10
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/events/events.css24
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/events/rss.xsl152
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/features.xml468
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/index.xsl345
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/internet.xml220
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/logo.xml144
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/mailto.xml67
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/news/2008/Makefile17
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/news/2008/press.xml183
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/news/2009/Makefile17
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/news/2009/news.xml995
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/news/Makefile30
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/news/Makefile.inc4
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/news/news.xml132
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/news/pressreleases.xml89
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/platforms/Makefile28
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/platforms/Makefile.inc4
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/platforms/alpha.xml79
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/platforms/amd64.xml98
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/platforms/arm.xml138
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/platforms/i386.xml70
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/platforms/ia64/Makefile12
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/platforms/ia64/index.xml87
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/platforms/ia64/machines.xml212
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/platforms/ia64/refs.xml109
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/platforms/ia64/todo.xml154
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/platforms/index.xml93
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/platforms/mips.xml110
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/platforms/pc98.xml88
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/platforms/ppc.xml281
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/platforms/sparc.xml221
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/platforms/sun4v.xml133
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/platforms/xbox.xml92
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/projects/Makefile14
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/projects/projects.xml628
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/search/Makefile19
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/search/index-site.xsl53
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/search/search-mid.xml50
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/search/search.xml735
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/search/searchhints.xml75
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/search/sitemap.xml1633
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/security/Makefile34
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/security/advisories.xml39
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/security/errata-rss.xsl25
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/security/errata.rss32
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/security/mkindex.xsl23
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/security/security-rdf.xsl22
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/security/security-rss.xsl25
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/security/security.xml433
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/send-pr.xml219
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/support.xml63
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/support/Makefile16
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/support/bugreports.xml94
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/support/webresources.xml141
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/htdocs/where.xml261
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/tools/checkupdate/notify5
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/xml/bibliography.xml975
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/xml/catalog.xml40
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/xml/entities.ent28
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/xml/events.xml3937
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/xml/freebsd-xhtml.xsl17
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/xml/freebsd.ent100
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/xml/glossary.ent2299
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/xml/header.l10n.ent156
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/xml/l10n.ent42
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/xml/libcommon.xsl509
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/xml/mailing-lists.ent534
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/xml/mirrors-local.xsl55
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/xml/navibar.l10n.ent196
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/xml/news.xml697
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/xml/newsgroups.ent17
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/xml/press.xml306
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/xml/release.l10n.ent131
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/xml/teams.ent49
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/xml/templates.events.xsl356
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/xml/templates.news-rdf.xsl74
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/xml/templates.news-rss.xsl103
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/xml/templates.newsflash.xsl70
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/xml/templates.oldnewsflash.xsl113
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/xml/templates.oldpress.xsl92
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/xml/templates.pastevents.xsl302
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/xml/templates.press-rss.xsl130
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/xml/templates.press.xsl66
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/xml/trademarks.ent429
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/xml/translators.ent8
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/xml/transtable-local.xsl18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/share/xml/transtable.xml394
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/slides/Makefile8
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/slides/common/freebsd-5.3.xml50
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/slides/common/freebsd-dev-model.xml83
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/slides/common/freebsd-linux-license.xml78
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/slides/common/freebsd-more-information.xml18
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/slides/common/freebsd-organization.xml59
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/slides/common/freebsd-recent-releases.xml37
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/slides/common/freebsd-release-process.xml27
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/slides/common/freebsd-users.xml133
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/slides/common/what-is-freebsd.xml35
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/slides/freebsd-general/Makefile27
-rw-r--r--hu_HU.ISO8859-2/slides/freebsd-general/slides.xml86
270 files changed, 0 insertions, 190157 deletions
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/Makefile b/hu_HU.ISO8859-2/Makefile
deleted file mode 100644
index f30509d962..0000000000
--- a/hu_HU.ISO8859-2/Makefile
+++ /dev/null
@@ -1,11 +0,0 @@
-# $FreeBSD$
-# %SOURCE% en_US.ISO8859-1/Makefile
-# %SRCID% 1.7
-
-SUBDIR = articles
-SUBDIR+= books
-
-COMPAT_SYMLINK = hu
-
-DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/..
-.include "${DOC_PREFIX}/share/mk/doc.project.mk"
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/Makefile.inc b/hu_HU.ISO8859-2/Makefile.inc
deleted file mode 100644
index 453700a49b..0000000000
--- a/hu_HU.ISO8859-2/Makefile.inc
+++ /dev/null
@@ -1,3 +0,0 @@
-# $FreeBSD$
-
-DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/../..
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/Makefile b/hu_HU.ISO8859-2/articles/Makefile
deleted file mode 100644
index e2960865e0..0000000000
--- a/hu_HU.ISO8859-2/articles/Makefile
+++ /dev/null
@@ -1,17 +0,0 @@
-# $FreeBSD$
-
-#
-# The FreeBSD Hungarian Documentation Project
-# %SOURCE% en_US.ISO8859-1/articles/Makefile
-# %SRCID% 1.61
-#
-
-MAINTAINER= gabor@FreeBSD.org
-
-SUBDIR+= cups
-SUBDIR+= explaining-bsd
-SUBDIR+= gjournal-desktop
-SUBDIR+= linux-users
-
-DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/../..
-.include "${DOC_PREFIX}/share/mk/doc.project.mk"
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/Makefile.inc b/hu_HU.ISO8859-2/articles/Makefile.inc
deleted file mode 100644
index 6eb32528e1..0000000000
--- a/hu_HU.ISO8859-2/articles/Makefile.inc
+++ /dev/null
@@ -1,9 +0,0 @@
-#
-# The FreeBSD Hungarian Documentation Project
-# %SOURCE% en_US.ISO8859-1/articles/Makefile.inc
-# %SRCID% 1.4
-#
-# $FreeBSD$
-#
-
-DESTDIR?= ${DOCDIR}/hu_HU.ISO8859-2/articles/${.CURDIR:T}
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/cups/Makefile b/hu_HU.ISO8859-2/articles/cups/Makefile
deleted file mode 100644
index 5c1c095cbe..0000000000
--- a/hu_HU.ISO8859-2/articles/cups/Makefile
+++ /dev/null
@@ -1,22 +0,0 @@
-#
-# $FreeBSD$
-#
-# Article: CUPS on FreeBSD
-#
-# %SOURCE% en_US.ISO8859-1/articles/cups/Makefile
-# %SRCID% 1.2
-#
-
-MAINTAINER= doc@FreeBSD.org
-
-DOC?= article
-
-FORMATS?= html
-
-INSTALL_COMPRESSED?=gz
-INSTALL_ONLY_COMPRESSED?=
-
-SRCS= article.xml
-
-DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/../../..
-.include "${DOC_PREFIX}/share/mk/doc.project.mk"
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/cups/article.xml b/hu_HU.ISO8859-2/articles/cups/article.xml
deleted file mode 100644
index a2fea2e5be..0000000000
--- a/hu_HU.ISO8859-2/articles/cups/article.xml
+++ /dev/null
@@ -1,517 +0,0 @@
-<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?>
-<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V5.0-Based Extension//EN"
- "http://www.FreeBSD.org/XML/share/xml/freebsd50.dtd">
-<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
- Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
- %SOURCE% en_US.ISO8859-1/articles/cups/article.xml
- %SRCID% 1.5
--->
-<article xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:lang="hu">
- <info><title>A CUPS használata &os; rendszereken</title>
-
-
- <authorgroup>
- <author><personname><firstname>Chess</firstname><surname>Griffin</surname></personname><affiliation>
- <address><email>chess@chessgriffin.com</email></address>
- </affiliation></author>
- </authorgroup>
-
- <legalnotice xml:id="trademarks" role="trademarks">
- &tm-attrib.freebsd;
- &tm-attrib.general;
- </legalnotice>
-
- <pubdate>$FreeBSD$</pubdate>
-
- <releaseinfo>$FreeBSD$</releaseinfo>
-
- <abstract>
- <para>Ez a cikk a CUPS beállítását
- és használatát mutatja be a &os;
- operációs rendszeren.</para>
-
- <para><emphasis>Fordította: Páli Gábor,
- utolsó ellenőrzés:
- 2010.11.28.</emphasis></para>
- </abstract>
- </info>
-
- <sect1 xml:id="printing-cups">
- <title>A Common Unix Printing System (CUPS) rövid
- bemutatása</title>
-
- <indexterm><primary>nyomtatás</primary></indexterm>
- <indexterm><primary>CUPS</primary></indexterm>
-
- <para>A <application>CUPS</application>, avagy <emphasis>Common UNIX
- Printing System</emphasis> (Egységes UNIX Nyomtatási
- Rendszer) a &unix; alapú operációs
- rendszerekhez fejlesztett hordozható nyomtatási
- réteg. Az Easy Software Products egy szabványos
- nyomtatási technológiaként alkotta meg a
- &unix; gyártók és felhasználók
- számára.</para>
-
- <para>A <application>CUPS</application> az ún.
- <emphasis>Internet Printing Protocol</emphasis>
- (<acronym>IPP</acronym>, Internetes Nyomtatási Protokoll)
- megoldásaira támaszkodóan kezeli a
- nyomtatási feladatokat és sorokat. Emellett
- még a <emphasis>Line Printer Daemon</emphasis>
- (<acronym>LPD</acronym>), a <emphasis>Server Message
- Block</emphasis> (<acronym>SMB</acronym>) és
- <emphasis>AppSocket</emphasis> (vagy más néven
- <emphasis>JetDirect</emphasis>) protokollokat is ismeri
- valamennyire. A <application>CUPS</application> a
- hétköznapi igényeknek megfelelő &unix;
- alapú nyomtatás megteremtéséhez
- ezenkívül még támogatja a
- hálózati nyomtatók
- böngészésének
- lehetőségét, illetve a <emphasis>PostScript
- Printer Description</emphasis> (<acronym>PPD</acronym>,
- PostScript Nyomtató Leírás)
- használatát. Ennek eredményeképpen a
- <application>CUPS</application> tökéletesen alkalmas
- nyomtatók megosztására és
- elérésére &os;, &linux; &macos;&nbsp;X vagy
- &windows; típusú rendszereket vegyesen
- tartalmazó környezetekben.</para>
-
- <para>A <application>CUPS</application> hivatalos oldala a <uri xlink:href="http://www.cups.org/">http://www.cups.org/</uri> címen
- érhető el.</para>
- </sect1>
-
- <sect1 xml:id="printing-cups-install">
- <title>A CUPS nyomtatószerver
- telepítése</title>
-
- <para>A <application>CUPS</application> telepíthető
- portként vagy csomagként. Ha portként
- szeretnénk telepíteni, akkor ahhoz a
- következő parancsot kell kiadnunk
- rendszergazdaként:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/ports/print/cups &amp;&amp; make install clean</userinput></screen>
-
- <para>A <application>CUPS</application> csomagjának
- telepítését pedig ezzel a paranccsal tudjuk
- (szintén rendszergazdaként)
- elvégezni:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>pkg_add -r cups</userinput></screen>
-
- <para>További nem kötelezően
- telepítendő, de határozottan ajánlott
- csomagok még a <package>print/gutenprint-cups</package> és a
- <package>print/hplip</package>, amelyek
- különböző típusú
- nyomtatókhoz tartalmaznak meghajtókat és
- segédprogramokat. A <application>CUPS</application>
- telepítése után a
- hozzá tartozó konfigurációs
- állományokat a
- <filename>/usr/local/etc/cups</filename> könyvtárban
- találhatjuk.</para>
- </sect1>
-
- <sect1 xml:id="printing-cups-configuring-server">
- <title>A CUPS nyomtatószerver
- beállítása</title>
-
- <para>A <application>CUPS</application> szerver
- telepítése után néhány
- állomány módosításával
- végezhetjük el a szükséges
- beállításokat. Először is
- hozzunk létre (ha még nem létezne) vagy
- nyissuk meg az <filename>/etc/devfs.rules</filename>
- állományt és a <systemitem class="groupname">cups</systemitem>
- csoport számára adjunk
- hozzáférést a rendszerünkben
- található összes nyomtatóra:</para>
-
- <programlisting>[system=10]
-add path 'unlpt*' mode 0660 group cups
-add path 'ulpt*' mode 0660 group cups
-add path 'lpt*' mode 0660 group cups
-add path 'usb/<replaceable>X</replaceable>.<replaceable>Y</replaceable>.<replaceable>Z</replaceable>' mode 0660 group cups</programlisting>
-
- <note>
- <para>Az <replaceable>X</replaceable>,
- <replaceable>Y</replaceable> és
- <replaceable>Z</replaceable> helyén a nyomtató
- <filename>/dev/usb</filename>
- könyvtárban szereplő értékeit
- adjuk meg. A nyomtatóhoz tartozó
- eszközleírót a &man.dmesg.8;
- kimenetében találjuk meg
- <filename>ugenX.Y</filename>
- néven, amely egy szimbolikus link a <filename>/dev/usb</filename>
- könyvtárban található
- megfelelőjére.</para>
- </note>
-
- <para>Ezután az <filename>/etc/rc.conf</filename>
- állományba még vegyük fel a
- következő két sort:</para>
-
- <programlisting>cupsd_enable="YES"
-devfs_system_ruleset="system"</programlisting>
-
- <para>Az iménti bejegyzések gondoskodnak a
- <application>CUPS</application> nyomtatószerver
- beüzemeléséről a rendszer
- indítása során, illetve töltik be az
- előbbi lépésben létrehozott helyi
- devfs szabályokat.</para>
-
- <para>Bizonyos &microsoft.windows; rendszert
- használó kliensekkel csak akkor fogunk tudni
- nyomtatni a <application>CUPS</application> esetében, ha
- a <filename>/usr/local/etc/cups/mime.types</filename> és
- <filename>/usr/local/etc/cups/mime.convs</filename>
- állományokban kivesszük a
- megjegyzésből ezt a sort:</para>
-
- <programlisting>application/octet-stream</programlisting>
-
- <para>Miután végrehajtottuk ezeket a
- módosításokat, az alábbi parancsok
- használatával vagy az operációs
- rendszerrel együtt indítsuk újra a
- &man.devfs.8; és <application>CUPS</application>
- szolgáltatásokat:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>/etc/rc.d/devfs restart</userinput>
-&prompt.root; <userinput>/usr/local/etc/rc.d/cupsd restart</userinput></screen>
- </sect1>
-
- <sect1 xml:id="printing-cups-configuring-printers">
- <title>Nyomtatók beállítása a CUPS
- nyomtatószerveréhez</title>
-
- <para>A <application>CUPS</application> sikeres
- telepítését és
- beállítását követően
- elkezdhetjük a nyomtatószerverhez
- kapcsolódó helyi nyomtatók
- hozzáadását. Ez nagyon hasonló, ha
- nem is teljesen megegyező más &unix; alapú
- rendszerek, például &linux; esetén a
- nyomtatók
- beállításához.</para>
-
- <para>A <application>CUPS</application> szerver
- irányítása és
- működtetése elsősorban az általa
- felkínált webes felületen
- történik, amelyet a <uri xlink:href="http://localhost:631">http://localhost:631</uri> címen keresztül
- tudunk elérni. Amennyiben a
- <application>CUPS</application> egy másik
- számítógépen fut, akkor a
- címben természetesen a <systemitem>localhost</systemitem>
- (saját gépünk) helyén az adott
- gép <acronym>IP</acronym>-címét kell
- megadnunk. A <application>CUPS</application> webes
- felületén meglehetősen könnyen lehet
- tájékozódni, külön menüket
- találunk a nyomtatók és nyomtatási
- sorok beállítására, a
- felhasználók hitelesítésére
- és a többi. Ezeken felül még az
- <quote>Administration</quote> képernyő jobb
- oldalán különböző
- jelölőnégyzetekkel tudunk egyszerűen
- dönteni a gyakori
- beállításokról,
- például a szerverhez csatlakozó
- nyomtatókat megosztjuk-e a hálózaton
- keresztül, engedünk-e további
- felhasználókat hozzáférni a
- szolgáltatásokhoz, kinek milyen engédelyei
- legyenek a nyomtatókra és nyomtatási
- sorokra.</para>
-
- <para>A nyomtatók hozzáadásához
- elegendő a <application>CUPS</application> webes
- felületén az <quote>Administration</quote>
- menün belül az <quote>Add Printer</quote> gombra vagy
- valamelyik <quote>New Printers Found</quote> gombra kattintani.
- A <quote>Device</quote> legördülő menü
- megjelenése után egyszerűen válasszuk
- ki belőle a megfelelő helyileg csatlakoztatott
- nyomtatót, majd folytassuk a
- telepítését. Ha telepítettük a
- korábban ajánlott <package>print/gutenprint-cups</package> és
- <package>print/hplip</package> programokat,
- akkor ennek során a hozzájuk tartozó
- meghajtók is meg fognak jelenni, amelyek esetleg
- többet tudnak vagy megbízhatóbbak.</para>
- </sect1>
-
- <sect1 xml:id="printing-cups-clients">
- <title>A CUPS kliensek beállítása</title>
-
- <para>A <application>CUPS</application> szerver
- beállítása, illetve a nyomtatók
- telepítése és megosztása után
- a kliensek, vagyis a <application>CUPS</application>
- által kínált szolgáltatásokat
- elérni kívánó gépek
- beállítása következik. Ha
- csupán egyetlen gépünk van, amely egyszerre
- szerver és kliens, akkor az itt szereplő
- információk nagy részére nem lesz
- szükségünk.</para>
-
- <sect2 xml:id="printing-cups-clients-unix">
- <title>&unix; kliensek</title>
-
- <para>A &unix; kliensek esetében is a
- <application>CUPS</application> használatára
- lesz szükségünk. Miután rájuk
- is telepítettük, a <application>CUPS</application>
- által hálózaton megosztott
- nyomtatókat maguktól fel is ismerik a
- különböző munkakörnyezetek,
- például a <application>GNOME</application> vagy
- <application>KDE</application> nyomtatókezelői.
- Emellett a szerverhez hasonlóan a kliensen is el tudjuk
- érni a <uri xlink:href="http://localhost:631">http://localhost:631</uri>
- címen a <application>CUPS</application> helyi
- felhasználói felületét, ahol az
- <quote>Administration</quote> menüben az <quote>Add
- Printer</quote> gombbal tudunk felvenni a szervernél
- tapasztalt módon hasonlóhoz. Amikor viszont
- megjelenik a <quote>Device</quote> legördülő
- menü, akkor válasszuk az automatikusan felismert
- hálózati <application>CUPS</application>
- nyomtatót, vagy az <literal>ipp</literal> és
- <literal>http</literal> elemek valamelyikén
- keresztül adjuk meg a hálózati
- <application>CUPS</application> nyomtató
- <acronym>IPP</acronym> vagy <acronym>HTTP</acronym>
- alapú egységes
- forrásazonosítóját
- (<acronym>URI</acronym>) a következő formák
- valamelyikében:</para>
-
- <programlisting>ipp://<replaceable>szervernév-vagy-ip</replaceable>/printers/<replaceable>nyomtatónév</replaceable></programlisting>
-
- <programlisting>http://<replaceable>szervernév-vagy-ip</replaceable>:631/printers/<replaceable>nyomtatónév</replaceable></programlisting>
-
- <para>Ha a <application>CUPS</application> kliensek
- valamiért nem látnák a
- hálózaton megosztott nyomtatókat, akkor
- próbáljuk meg hozzáadni a
- <filename>/usr/local/etc/cups/client.conf</filename>
- állományhoz a következő sort:</para>
-
- <programlisting>ServerName <replaceable>szerver-ip</replaceable></programlisting>
-
- <para>Ahol a <replaceable>szerver-ip</replaceable>
- helyére írjuk be a hálózatunkon
- található <application>CUPS</application>
- szerver helyi
- <acronym>IP</acronym>-címét.</para>
- </sect2>
-
- <sect2 xml:id="printing-cups-clients-windows">
- <title>&windows; kliensek</title>
-
- <para>A &windows; XP előtti változatai nem
- képesek együttműködni a
- hálózaton megosztott <acronym>IPP</acronym>
- alapú nyomtatókkal. A &windowsxp;
- rendszertől kezdődően azonban már
- rendelkeznek a szükséges
- támogatással, ezért itt már nagyon
- könnyű beállítani a
- <application>CUPS</application> nyomtatókat. Ehhez
- rendszeradminisztrátorként futtassuk a &windows;
- a nyomtatók hozzáadásához
- tartozó varázslóját, ahol
- válasszuk a <quote>Hálózati
- nyomtató</quote> típust, majd a
- következő formában töltsük ki az
- eszköz
- forrásazonosítóját:</para>
-
- <programlisting>http://<replaceable>szervernév-vagy-ip</replaceable>:631/printers/<replaceable>nyomtatónév</replaceable></programlisting>
-
- <para>Ha az <acronym>IPP</acronym>
- támogatását még nem
- tartalmazó régebbi &windows; változatunk
- van, akkor a <application>CUPS</application>
- szolgáltatásait a <package>net/samba3</package> szerveren keresztül
- tudjuk elérhetővé tenni, azonban ennek
- bemutatásával itt most nem foglalkozunk.</para>
- </sect2>
- </sect1>
-
- <sect1 xml:id="printing-cups-troubleshooting">
- <title>Hibakeresés</title>
-
- <para>A <application>CUPS</application> használata
- során tapasztalható problémák
- többségét az engedélyek helytelen
- beállítása okozza. Először
- tehát, ha valami nem működik rendesen, akkor
- ellenőrizzük újra az előbb
- felvázolt &man.devfs.8;
- beállításokat. Ezután
- győződjünk meg arról is, hogy az
- állományrendszerben ténylegesen
- keletkező eszközök engedélyei
- megfelelőek. Továbbá segíthet
- megoldani a problémát, ha felvesszük a
- felhasználónkat a korábban tárgyalt
- <systemitem class="groupname">cups</systemitem> csoportba. Ha a
- <application>CUPS</application> felhasználói
- felületének <quote>Administration</quote>
- képernyőjén található
- beállítások látszólag
- hatástalanok, akkor érdemes úgy
- próbálkoznunk, hogy először
- készítünk egy bizonsági
- másolatot a
- <filename>/usr/local/etc/cups/cupsd.conf</filename>
- állományról és kézzel
- módosítgatva kísérletezünk
- különféle konfigurációs
- lehetőségek kombinációival. Ehhez
- találhatunk itt egy példát. Ezzel
- kapcsolatban azonban megjegyezzük, hogy a bemutatott
- <filename>cupsd.conf</filename> állomány
- inkább áttekinthető mintsem
- biztonságos módon tárgyalja a
- lehetőségeket. Ezért javasoljuk, hogy
- miután sikerült elérnünk a
- <application>CUPS</application> szervert és
- beállítani a klienseket, nézzük
- át alaposan a mintául szolgáló
- opciókat és korlátozzuk le minél
- jobban a hozzáférést.</para>
-
- <programlisting>
-# Általános információk naplózása. Ha hibát keresünk, írjuk az
-# "info" helyett a "debug" értéket.
-LogLevel info
-
-# A rendszergazdák csoportja.
-SystemGroup wheel
-
-# A 631-es porton várjuk a kliensek kapcsolódását.
-Port 631
-#Listen localhost:631
-Listen /var/run/cups.sock
-
-# A helyi hálózaton megosztott nyomtatók mutatása.
-Browsing On
-BrowseOrder allow,deny
-#BrowseAllow @LOCAL
-BrowseAllow 192.168.1.* # Adjuk meg a helyi hálózatunkat.
-BrowseAddress 192.168.1.* # Adjuk meg a helyi hálózatunkat.
-
-# Alapértelmezett hitelesítési módszer, amikor szükség van rá.
-DefaultAuthType Basic
-DefaultEncryption Never # Vegyük ki ezt a sort, ha titkosítani akarunk.
-
-# A szervert a helyi hálózaton bármelyik gép elérheti.
-&lt;Location /&gt;
- Order allow,deny
- #Allow localhost
- Allow 192.168.1.* # Adjuk meg a helyi hálózatunkat.
-&lt;/Location&gt;
-
-# A helyi hálózatról el tudjuk érni az adminisztrációs felületet.
-&lt;Location /admin&gt;
- #Encryption Required
- Order allow,deny
- #Allow localhost
- Allow 192.168.1.* # Adjuk meg a helyi hálózatunkat.
-&lt;/Location&gt;
-
-# A helyi hálózatunkról el tudjuk érni a konfigurációs állományt.
-&lt;Location /admin/conf&gt;
- AuthType Basic
- Require user @SYSTEM
- Order allow,deny
- #Allow localhost
- Allow 192.168.1.* # Adjuk meg a helyi hálózatunkat.
-&lt;/Location&gt;
-
-# Az alapértelmezett nyomtatási és feladatkezelési házirendek.
-&lt;Policy default&gt;
- # A feladatokat kizárólag csak a tulajdonosaik vagy a rendszergazda
- # képesek elvégezni.
- &lt;Limit Send-Document Send-URI Hold-Job Release-Job Restart-Job Purge-Jobs \
-Set-Job-Attributes Create-Job-Subscription Renew-Subscription Cancel-Subscription \
-Get-Notifications Reprocess-Job Cancel-Current-Job Suspend-Current-Job Resume-Job \
-CUPS-Move-Job&gt;
- Require user @OWNER @SYSTEM
- Order deny,allow
- &lt;/Limit&gt;
-
- # A karbantartást csak megfelelő hitelesítés után végezhetünk.
- &lt;Limit Pause-Printer Resume-Printer Set-Printer-Attributes Enable-Printer \
-Disable-Printer Pause-Printer-After-Current-Job Hold-New-Jobs Release-Held-New-Jobs \
-Deactivate-Printer Activate-Printer Restart-Printer Shutdown-Printer Startup-Printer \
-Promote-Job Schedule-Job-After CUPS-Add-Printer CUPS-Delete-Printer CUPS-Add-Class \
-CUPS-Delete-Class CUPS-Accept-Jobs CUPS-Reject-Jobs CUPS-Set-Default&gt;
- AuthType Basic
- Require user @SYSTEM
- Order deny,allow
- &lt;/Limit&gt;
-
- # A feladatokat csak a tulajdonosaik és a rendszergazda tudják törölni.
- &lt;Limit Cancel-Job CUPS-Authenticate-Job&gt;
- Require user @OWNER @SYSTEM
- Order deny,allow
- &lt;/Limit&gt;
-
- &lt;Limit All&gt;
- Order deny,allow
- &lt;/Limit&gt;
-&lt;/Policy&gt;</programlisting>
- </sect1>
-
- <sect1 xml:id="printing-cups-ports-knobs">
- <title>A CUPS portok finomhangolása</title>
-
- <para>Ha a <application>CUPS</application> lesz az
- elsődlegesen használt nyomtatási rendszer,
- akkor az <filename>/etc/make.conf</filename>
- állományban érdemes lehet még
- további olyan változókat
- beállítanunk, amelyek előtérbe
- helyezik a <application>CUPS</application>
- használatát a többi nyomtatási
- lehetőséggel szemben. Ezek közül most
- szót ejtünk néhányról:</para>
-
- <programlisting>WITH_CUPS=YES
-CUPS_OVERWRITE_BASE=YES
-WITHOUT_LPR=YES</programlisting>
-
- <para>Elsőként a <varname>WITH_CUPS</varname>
- látható, amely hatására a portok
- telepítésük során
- lehetőség szerint a <application>CUPS</application>
- megoldásaira fognak építkezni.
- Másodikként a
- <varname>CUPS_OVERWRITE_BASE</varname> szerepel, amely
- megadásával a telepítés során
- a &os; alapértelmezett nyomtatási rendszere, az
- <application>LPR</application> szimbolikus linkjei és
- állományai cserélődnek le, illetve
- megakadályozza, hogy ez visszaforduljon a rendszer egy
- későbbi frissítésekor. A harmadik, a
- <varname>WITHOUT_LPR</varname> az <application>LPR</application>
- használatának mellőzésére
- utasítja az érintett portokat.</para>
- </sect1>
-
- <index/>
-</article>
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/Makefile b/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/Makefile
deleted file mode 100644
index 3d3f3220ed..0000000000
--- a/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/Makefile
+++ /dev/null
@@ -1,22 +0,0 @@
-# $FreeBSD$
-#
-# Article: Explaining BSD
-#
-# %SOURCE% en_US.ISO8859-1/articles/explaining-bsd/Makefile
-# %SRCID% 1.6
-#
-
-MAINTAINER= gabor@FreeBSD.org
-
-DOC?= article
-
-FORMATS?= html
-INSTALL_COMPRESSED?= gz
-INSTALL_ONLY_COMPRESSED?=
-
-SRCS= article.xml
-
-URL_RELPREFIX?= ../../../..
-DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/../../..
-
-.include "${DOC_PREFIX}/share/mk/doc.project.mk"
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.xml b/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.xml
deleted file mode 100644
index 95a316acbe..0000000000
--- a/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.xml
+++ /dev/null
@@ -1,770 +0,0 @@
-<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?>
-<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V5.0-Based Extension//EN"
- "http://www.FreeBSD.org/XML/share/xml/freebsd50.dtd">
-<!-- $FreeBSD$ -->
-<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
- Translated by: Gabor Kovesdan <gabor@FreeBSD.org>
-
- %SOURCE% en_US.ISO8859-1/articles/explaining-bsd/article.xml
- %SRCID% 1.25
--->
-<article xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:lang="hu">
- <info><title>A BSD bemutatása</title>
-
-
- <author><personname><firstname>Greg</firstname><surname>Lehey</surname></personname><affiliation>
- <address><email>grog@FreeBSD.org</email></address>
- </affiliation></author>
-
- <legalnotice xml:id="trademarks" role="trademarks">
- &tm-attrib.freebsd;
- &tm-attrib.amd;
- &tm-attrib.apple;
- &tm-attrib.intel;
- &tm-attrib.linux;
- &tm-attrib.opengroup;
- &tm-attrib.sparc;
- &tm-attrib.sun;
- &tm-attrib.unix;
- &tm-attrib.xfree86;
- &tm-attrib.general;
- </legalnotice>
-
- <pubdate>$FreeBSD$</pubdate>
-
- <releaseinfo>$FreeBSD$</releaseinfo>
-
- <abstract>
- <para>A nyílt forrású világban a
- <quote>&linux;</quote> szó majdnem az
- <quote>operációs rendszer</quote>
- szinonimájává vált, pedig nem ez az
- egyetlen nyílt forrású &unix;-szerű
- operációs rendszer. Az <link xlink:href="http://www.leb.net/hzo/ioscount/data/r.9904.txt">Internet
- Operating System Counter</link> szerint 1999
- áprilisában a világ hálózatra
- kapcsolt számítógépeinek 31,3%-a
- &linux;ot futtat. 14,6% használ BSD &unix;-ot. A világ
- legnagyobb webes szolgáltatásai közül
- néhány, mint például a <link xlink:href="http://www.yahoo.com/">Yahoo!</link> is BSD-t használ.
- A világ legforgalmasabb FTP szervere 1999-ben (már
- halott), az <link xlink:href="ftp://ftp.cdrom.com/">ftp.cdrom.com</link>, BSD-t
- használt a napi 1,4 TB adatforgalom
- biztosításához. Ez egyértelműen nem
- egy szűk piaci réteg: a BSD egy jól
- megőrzött titok.</para>
-
- <para>Tehát mi is a titok? Miért nem ismert jobban a BSD?
- Ez a dokumentum többek között ezt a
- kérdést hivatott megvizsgálni.</para>
-
- <para>A dokumentumban a BSD és &linux; közötti
- különbségeket <emphasis>így
- olvashatja</emphasis>.</para>
-
- <para><emphasis>Fordította: &a.hu.gabor;</emphasis></para>
- </abstract>
- </info>
-
- <sect1 xml:id="what-is-bsd">
- <title>Mi az a BSD?</title>
-
- <para>A BSD <quote>Berkeley Software Distribution</quote>
- rövidítése, amely annak a
- disztribúciónak a neve, amit a berkeley-i egyetemen
- fejlesztettek ki Californiában az AT&amp;T &unix;
- operációs rendszerének a
- kiterjesztéseként. Számos
- nyílt forású operációs rendszer
- épül a 4.4BSD-Lite néven ismertté
- vált kiadásra. Ráadásul tartalmaznak
- több csomagot más nyílt forrású
- projektekből, különösen a GNU projektből.
- A teljes operációs rendszer a következőket
- tartalmazza:</para>
-
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para>A BSD kernel, amely a processzütemezést, illetve
- a memóriakezelést végzi, kezeli a
- szimmetrikus többprocesszoros rendszereket (SMP),
- az eszközmeghajtókat, stb.</para>
-
- <para><emphasis>A &linux; kernellel ellentétben, BSD
- kernelből több van, különböző
- adottságokkal.</emphasis></para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A C könyvtár, a rendszer alapvető API-ja.</para>
-
- <para><emphasis>A BSD C könyvtár a Berkeley kódon
- alapszik, nem a GNU projekten.</emphasis></para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Segédprogramok, mint shellek, fájlkezelő
- eszközök, fordítók és linkerek.</para>
-
- <para><emphasis>Néhány segédprogram a GNU
- projektből származik, mások
- nem.</emphasis></para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Az X Window rendszer, amely a grafikus
- megjelenítést kezeli.</para>
-
- <para>Az X Window rendszert, amelyet a legtöbb BSD rendszer
- használ, két különböző projekt
- fejleszti, az
- <link xlink:href="http://www.XFree86.org/">&xfree86; projekt</link>
- és az
- <link xlink:href="http://www.X.org/">X.Org projekt</link>.
- A &linux; is ezeket használja. A BSD
- általában nem jelöl ki egy
- <quote>grafikus felületet</quote>, mint
- például a <application>GNOME</application>, vagy
- <application>KDE</application>, de ennek ellenére ezek
- is elérhetőek.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Sok egyéb program és
- segédeszköz.</para>
- </listitem>
- </itemizedlist>
- </sect1>
-
- <sect1 xml:id="what-a-real-unix">
- <title>Micsoda? Egy igazi &unix;?</title>
-
- <para>A BSD operációs rendszerek nem klónok, hanem
- az AT&amp;T's Research &unix; operációs rendszer
- nyílt forráskódú leszármazottai, amely
- a modern &unix; System V őse. Talán meglepőnek
- találja, hogy hogyan lehetséges ez, amikor az AT&amp;T soha
- nem tette nyílt forrásúvá a
- kódját?</para>
-
- <para>Igaz, hogy az AT&amp;T &unix; nem nyílt forrású
- és jogi szempontból a BSD határozottan
- <emphasis>nem</emphasis> &unix;, de az AT&amp;T átvett
- kódot más projektekből is, különösen a
- kaliforniai Berkeley egyetemen működő Computer
- Sciences Research Group (CSRG)-tól. 1976-tól a CSRG
- szalagokon kiadta a szoftverét, amelynek neve
- <emphasis>Berkeley Software Distribution</emphasis>, avagy
- <emphasis>BSD</emphasis> volt.</para>
-
- <para>A BSD kezdeti kiadásai leginkább
- felhasználói programokból álltak, de a
- helyzet drámaian megváltozott, amint a CSRG
- szerződött az Advanced Research Projects Agency-vel (DARPA) a
- hálózataik ARPANET-re történő
- aktualizálásával kapcsolatban. Az új
- protokollok, mint <emphasis>Internet Protokollok</emphasis>
- voltak ismertek, később mint <emphasis>TCP/IP</emphasis>, a
- protokollcsalád két legfontosabb protokollja után.
- A legelső szélesebb körben használt
- implementáció a 4.2BSD része volt, 1982-ben.</para>
-
- <para>Az 1980-as években számos új
- munkaállomásokkal foglalkozó cég tűnt
- fel. Sokuk a &unix; licencelését
- részesítette előnyben egy saját
- operációs rendszer fejlesztésével szemben.
- Különösen a Sun Microsystems licencelte a &unix;-ot
- és megvalósította a 4.2BSD egy új
- verzióját, amelyet &sunos;-nak nevezett. Amikor az
- AT&amp;T jogosulttá vált arra, hogy maguk
- árusítsák a &unix;-ot kereskedelmi forgalomban,
- a valamelyest mérföldkőnek számító
- System III rendszerüket hamarosan a System V követte. A
- System V kódja nem tartalmazott
- hálózatkezelést, így minden
- implementációjukhoz a BSD-ből vettek át
- szoftvereket, ideértve a TCP/IP szoftvert és egyéb
- más programokat is, mint például a
- <emphasis>csh</emphasis> shell és a <emphasis>vi</emphasis>
- editor. Ezek az eszközök kollektívan a
- <emphasis>Berkeley Extensions</emphasis> (berkeley-i
- kiegészítések) néven váltak
- ismertté.</para>
-
- <para>A BSD szalagok az AT&amp;T tulajdonában lévő
- kódot is tartalmaztak, így használatuk &unix;
- source licencet igényelt. 1990-re a CSRG kifogyott a
- támogatásokból, így be kellett
- szüntetniük a munkát. A csoport néhány
- tagja úgy döntött, hogy kiadja a BSD
- kódját, amely nyílt forráskódú
- volt az AT&amp;T kód nélkül. Ez végül a
- <emphasis>Networking Tape 2</emphasis> kiadással valósult
- meg, amely általában mint <emphasis>Net/2</emphasis>
- ismert. A Net/2 nem volt komplett operációs rendszer, a
- kernel kódjának kb. 20%-a hiányzott. A CSRG
- tagok egyike, William F. Jolitz megírta a hiányzó
- kódrészeket és 1992 elején kiadta a
- <emphasis>386BSD</emphasis> rendszert. Ezzel egyidőben a
- volt CSRG tagok egy másik csoportja létrehozott egy
- kereskedelmi céget
- <link xlink:href="http://www.bsdi.com/">Berkeley Software Design Inc.</link>
- néven és kiadtak egy béta verziójú
- operációs rendszert, a
- <link xlink:href="http://www.bsdi.com/">BSD/386</link>-ot, amely
- ugyanarra a kódra épült. Az operációs
- rendszer neve később BSD/OS-re változott.</para>
-
- <para>A 386BSD soha nem vált stabil rendszerré. Ehelyett
- két másik projekt nőtt ki belőle 1993-ban:
- a <link xlink:href="http://www.NetBSD.org/">NetBSD</link> és a
- <link xlink:href="&url.base;/index.html">&os;</link>. A két
- projekt akkor vált szét, amikor a 386BSD
- fejlődését várták: a NetBSD az év
- elején startolt, a &os; első kiadása pedig csak az
- év végére készült el. Eközben
- a kód eléggé más irányba
- fejlődött ahhoz, hogy könnyen egyesíhessék
- azt. Ezen kívül a projektek küönböző
- célokat tűztek ki, ahogyan majd lentebb látni
- fogjuk. 1996-ban az <link xlink:href="http://www.OpenBSD.org/">OpenBSD</link>
- kivált a NetBSD-ből, 2003-ban pedig a
- <link xlink:href="http://www.dragonflybsd.org/">DragonFlyBSD</link> a
- &os;-ből.</para>
- </sect1>
-
- <sect1 xml:id="why-is-bsd-not-better-known">
- <title>Miért nem ismert jobban a BSD?</title>
-
- <para>Számos ok miatt, a BSD relatíve ismeretlen:</para>
-
- <orderedlist>
- <listitem>
- <para>A BSD fejlesztőit gyakran jobban érdekli, hogy a
- kódot javítgassák, minthogy marketinget
- szervezzenek köré.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A &linux; ismertsége a projekten kívüli
- okoknak köszönhető, mint a sajtó vagy a
- cégek, amelyek linuxos szolgáltatásokat
- kínálnak. Ezidáig a nyílt
- forrású BSD-k nem rendelkeznek ilyen
- kiváltságokkal.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A BSD fejlesztői gyakran több tapasztalattal
- rendelkeznek, mint a &linux; fejlesztői, így
- kevésbé érdekeltek abban, hogy a rendszert
- könnyen használhatóvá tegyék. Az
- új felhasználók általában
- kényelmesebbnek találják a &linux;ot.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>1992-ben az AT&amp;T beperelte a
- <link xlink:href="http://www.bsdi.com/">BSDI</link>-t, a BSD/386
- terjesztőjét azzal az indokkal, hogy a termék
- az AT&amp;T tulajdonában lévő
- kódrészleteket tartalmaz. A
- bíróság 1994-ben lezárta az ügyet,
- de a per szelleme továbbra is kísérti az
- embereket. Mostanában, 2000 márciusában
- egy webes cikk is azt állította, hogy a
- bírósági ügy <quote>nemrég
- fejeződött be</quote>.</para>
-
- <para>A név volt az egyik kérdés, amit a per
- tisztázott: az 1980-as években a BSD mint
- <quote>BSD &unix;</quote> volt ismert. Az AT&amp;T birtokolta
- kódok utolsó nyomainak
- eltávolításával a BSD elvesztette a
- &unix; névhez való jogát. Ennek
- eredményeképp olyan hivatkozások
- olvashatók a könyvcímekben, mint <quote>4.3BSD
- &unix; operációs rendszer</quote> és
- <quote>4.4BSD operációs rendszer</quote>.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Egyes megfigyelések szerint a BSD projektek
- szétdarabolódtak és ellenségesek
- egymással. A
- <link xlink:href="http://interactive.wsj.com/bin/login?Tag=/&amp;URI=/archive/retrieve.cgi%253Fid%253DSB952470579348918651.djm&amp;">Wall Street
- Journal</link> a BSD projektek
- <quote>balkánizációjáról</quote>
- beszél. A perhez hasonlóan, ez is nagyrészt
- ősi történetekre épül.</para>
- </listitem>
- </orderedlist>
- </sect1>
-
- <sect1 xml:id="comparing-bsd-and-linux">
- <title>A BSD és a &linux; összehasonlítása</title>
-
- <para>Tehát valójában mi is a
- különbség mondjuk a Debian &linux; és a &os;
- közt? Az átlag felhasználó
- számára a különbség meglepően
- csekély: mindkettő &unix;-szerű operációs
- rendszer. Mindkettőt non-profit projektek fejlesztik.
- (Természetesen ez nem igaz sok más &linux;
- disztribúcióra.) A következő fejezetben a
- BSD és a &linux; közötti különbségeket
- tekintjük át. A leírás leginkább a
- &os;-re illik, amely a BSD telepítések kb. 80%-át
- teszi ki, de a NetBSD, OpenBSD és DragonflyBSD nem sokban
- különbözik tőle.</para>
-
- <sect2>
- <title>Kinek a birtokában van a BSD?</title>
-
- <para>A BSD nem egy személy vagy egy vállalat tulajdona.
- Egy magasan képzett és elkötelezett
- közösség fejleszti és terjeszti
- világszerte. A BSD néhány összetevője
- különálló nyílt forrású
- projekt, amelyet más fejlesztők tartanak karban.</para>
- </sect2>
-
- <sect2>
- <title>Hogyan fejlesztik és aktualizálják a
- BSD-t?</title>
-
- <para>A BSD kerneleket a nyílt forrású
- fejlesztési modell szerint fejlesztik és tartják
- naprakészen. Mind a négy projekt fenntart egy publikusan
- elérheő <emphasis>forrásfát</emphasis> a
- <link xlink:href="http://www.cvshome.org/">Concurrent Versions
- System</link> (CVS) verziókezelő rendszer
- segítségével, amely a projekt minden
- forrásfájlját tartalmazza a
- dokumentációval és egyéb fontos
- fájlokkal együtt. A CVS segítségével
- a felhasználók lekérhetik
- (<quote>check out</quote>) a rendszer bármely
- óhajtott verzióját.</para>
-
- <para>Világszerte sok fejlesztő járul hozzá a
- BSD fejlődéséhez. Három
- kategóriába soroljuk őket:</para>
-
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para>A <firstterm>contributor-ok</firstterm> (<quote>külső
- munkatársak</quote>) kódot vagy
- dokumentációt írnak. Nincs
- jogosultságuk a forráskódban
- közvetlenül változtatásokat
- végrehajtani. Ahhoz, hogy a munkájuk
- bekerüjön a rendszerbe, egy hivatalos fejlesztőnek
- - <emphasis>committernek</emphasis> - kell azt
- átnéznie és a kódbázishoz
- adnia.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A <firstterm>Committerek</firstterm> azok a fejlesztők,
- akiknek írási jogosultságuk van a
- forráskódhoz. Ahhoz, hogy valaki committerré
- váljon, be kell bizonyítania, hogy megfelelő
- tudással rendelkezik azon a területen, amelyen
- dolgozik.</para>
-
- <para>
- A committer egyéni döntése, hogy él-e
- a felhatalmazásával, mielőtt
- változtatást hajt végre a
- forráskódon. Általában, egy
- tapasztalt committer végrehajthat olyan
- változtatásokat, amelyek nyilvánvalóan
- helyesek, anélkül, hogy ehhez más
- beleegyezését kérné.
- Példál egy dokumentáción dolgozó
- committer kijavíthat helyesírási, vagy
- nyelvtani hibákat, anélkül, hogy azt
- más megvizsgálná. Másrészt,
- azoktól a fejlesztőktől, akik messzemenő vagy
- összetett változtatásokon dolgoznak,
- elvárt, hogy átnézésre
- közzétegyék a kódot a tényleges
- változtatások előtt. Extrém esetekben
- a core team egy tagja, mint elöljáró
- tervező, elrendelheti a változtatások
- törlését a forráskódból,
- azon a folyamaton keresztül, amelynek neve
- <firstterm>backing out</firstterm>. Minden committer kap
- értesítést minden
- változásról, így nem lehet
- titokban változtatásokat eszközölni.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A <firstterm>Core team</firstterm>
- (<quote>projektvezetők</quote>). A &os; és a NetBSD
- is rendelkezik egy core csapattal, amely a projektet menedzseli. A
- core csapatok a projekt előremenetele során alakultak
- ki, és a szerepük nem mindig pontosan
- meghatározott. Nem szükséges fejlesztőnek
- lenni ahhoz, hogy valaki a core csapat tagja legyen, habár
- ez a megszokott. A core csapat feladata egyik projektről a
- másikra változik, de általában
- több beleszólásuk van a projekt menetébe,
- mint a nem core tagoknak.</para>
- </listitem>
- </itemizedlist>
-
- <para>Ez a rendszer számos pontban eltér a
- &linux;étól:</para>
-
- <orderedlist>
- <listitem>
- <para>Nem egyetlen ember irányítja a rendszert. A
- gyakorlatban ez az eltérés
- túlértékelt, hiszen az
- elöljáró tervező kérheti a
- kód visszaállítását és
- még a &linux; projektben is több embernek van
- jogosultsága változtatni.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Másrészt, <emphasis>van</emphasis> egy központi
- repository, azaz a teljes operációs rendszer
- forráskódja egy helyen érhető el,
- beleértve a régi verziókat is.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A BSD projektek az egész <quote>operációs
- rendszert</quote> karbantartják, nemcsak a kernelt. Ez a
- megkülönböztetés csak részben hasznos:
- a BSD és a &linux; is haszontalan alkalmazások
- nélkül. A BSD alatt használt
- alkalmazások gyakran azonosak a &linux;on
- használtakkal.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A központilag karbantartott CVS forrásfának
- köszönhetően a BSD fejlesztése
- áttekinthető, továbbá
- lehetőség van arra, hogy bármely verziót
- elérjünk a kiadási verzió vagy a
- dátum alapján. A CVS
- segítségével növekményesen is
- frissíthetjük rendszerünket: például
- a &os; repositoryja kb. 100 alkalommal frissül naponta.
- Ezek közül a változások közül a
- legtöbb kicsi.</para>
- </listitem>
- </orderedlist>
- </sect2>
-
- <sect2>
- <title>A BSD kiadások</title>
-
- <para>A &os;, NetBSD és OpenBSD háromféle
- <quote>kiadáson</quote> keresztül teszi
- elérhetővé a rendszert. Ahogyan a &linux;
- esetében is, a kiadások kapnak egy
- verziószámot, mint pl. 1.4.1 vagy 3.5.
- Továbbá, a verziószám rendelkezik egy
- utótaggal, amelyik a kiadás célját
- jelöli:</para>
-
- <orderedlist>
- <listitem>
- <para>A rendszer fejlesztői verziójának neve
- <firstterm>CURRENT</firstterm>. A &os; egy számot rendel
- ehhez, pl. 5.0-CURRENT. A NetBSD egy kicsit más
- elnevezési konvenciót alkalmaz, egy egybetűs
- utótagot fűz a névhez, amely azt jelzi, hogy
- csak a belső interfészeket érinti a
- változás, ilyen pl. a NetBSD 1.4.3G. Az OpenBSD nem
- használ számokat (<quote>OpenBSD-current</quote>).
- Minden új fejlesztés először ebbe az
- ágba kerül bele.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Meghatározott időnként, 2-4 alkalommal
- évente, a projekt kiad egy
- <firstterm>RELEASE</firstterm> (kiadás) verziót,
- amely elérhető CD-ROM-on és szabadon
- letölthető az FTP szerverekről, ilyen pl. az
- OpenBSD 2.6-RELEASE vagy a NetBSD 1.4-RELEASE. A RELEASE
- verzió végfelhasználók
- számára készül és ez a
- rendszer normális verziója. A NetBSD ezen
- kívül <emphasis>patch release</emphasis>
- kiadásokat is kínál egy harmadik
- számjeggyel, pl. NetBSD 1.4.2.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Ahogy hibák bukkannak fel a RELEASE verzióban
- és javításra kerülnek, a
- javítások bekerülnek a CVS fába.
- Az így létrejövő verzió neve a
- &os;-nél <firstterm>STABLE</firstterm>, de a NetBSD
- és az OpenBSD továbra is RELEASE néven
- hívja ezt a verziót. Kisebb új
- funkciók szintén bekerülhetnek ebbe az
- elágazásba, miután a CURRENT ágban
- már egy ideje stabilnak bizonyultak.</para>
- </listitem>
- </orderedlist>
-
- <para><emphasis>Ezzel ellentében a &linux; két
- különböző forrásfát tart fenn:
- a stabil- és a fejlesztői verziót. A stabil
- verzióknak egy páros minor számuk van, mint
- pl. 2.0, 2.2 vagy 2.4. A fejlesztői verziók minor
- száma páratlan, mint pl. 2.1, 2.3 vagy 2.5. Ezt a
- verziószámot minden esetben egy harmadik szám
- követi, ez adja meg a pontos verziót. Ezen
- kívül, minden terjesztő saját programokat
- és segédeszközöket mellékel,
- így a disztribúció neve is
- meghatározó. Minden disztribútor
- külön verziószámmal látja el a
- disztribúciót is, tehát egy teljes
- meghatározás valahogy így hangzana:
- <quote>TurboLinux 6.0 2.2.14-es kernellel</quote></emphasis>.</para>
- </sect2>
-
- <sect2>
- <title>Milyen BSD verziók vannak?</title>
-
- <para>A rengeteg &linux; disztribúcióval ellentétben
- csak négy jelentősebb nyílt forrású
- BSD van. Minden BSD projekt karbantartja a saját
- forrásfáját és saját
- kernelét. A gyakorlatban azonban kevesebb az
- eltérés a userland kódokban, mint a &linux;
- esetében.</para>
-
- <para>Nehéz kategorizálni a projektek céljait, mert
- a különbségek nagyon szubjektívak.
- Alapvetően a következőek
- érvényesek:</para>
-
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para>A &os; a nagy teljesítményt és a
- könnyű használhatóságot
- célozza meg, a webszolgáltatók kedvence.
- Számos platformon fut, ide értve az &i386; alapú
- rendszereket (<quote>PC-ket</quote>), az AMD 64-bites
- processzorait, az &ultrasparc; rendszereket, a Compaq Alpha
- rendszereit, illetve a NEC PC-98
- specifikációján alapuló rendszereket.
- A &os; Projekt jelentősen több
- felhasználóval rendelkezik, mint más
- projektek.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A NetBSD a lehető legnagyobb hordozhatóságra
- törekszik, ahogyan az idézet is mutatja: <quote>of
- course it runs NetBSD</quote>. Elfut a palmtopokon és a
- nagy szervereken egyaránt, és a NASA is
- használja az űrkutatásai során.
- Különösen jó választás
- régi, nem &intel; alapú hardverhez.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Az OpenBSD a biztonságra és a kód
- egyszerűségére koncentrál: a nyílt
- forrású koncepciót kombinálják
- a szigorú ellenőrzésekkel, hogy így egy
- bizonyítottan korrekt rendszert hozzanak létre,
- megoldást kínálva ezzel a biztonságot
- megkövetelő szervezeteknek, mint például
- bankoknak, tőzsdéknek és amerikai
- kormányügyi szervezeteknek. Ahogyan a NetBSD, az
- OpenBSD is több platformon fut.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A DragonFlyBSD a nagy teljesítményt és a
- skálázhatóságot célozza meg
- az egyszerű UP rendszerektől kezdve a hatalmas,
- fürtözött rendszerekig. Számos
- hosszútávú technikai célja van, de a
- legfontosabb, hogy egy olyan SMP-képes
- infrastruktúrát hozzon létre, amely
- könnyen érthető és karbantartható,
- valamint könnyű rá fejleszteni.</para>
- </listitem>
- </itemizedlist>
-
- <para>Létezik még két másik BSD &unix;,
- amelyek azonban nem nyílt forrásúak: a BSD/OS
- és az Apple &macos; X:</para>
-
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para>A BSD/OS volt a legrégebbi leszármazottja a
- 4.4BSD-nek. Nem volt ugyan nyílt forrású,
- de viszonylag alacsony áron lehetett licencet
- vásárolni a forráskódhoz. Sok
- tekintetben hasonlított a &os;-hez. Két évvel
- azután, hogy a Wind River Systems megvette a BSDi-t,
- a BSD/OS, mint önálló termék
- megszűnt létezni. Támogatás és
- a forráskód még mindig elérhető
- a Wind Rivernél, de az új fejlesztések
- már a VxWorks beágyazott operációs
- rendszerre irányulnak.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A <link xlink:href="http://www.apple.com/macosx/server/">&macos;
- X</link> az
- <link xlink:href="http://www.apple.com/">Apple Computer Inc.</link>
- operációs rendszerének legújabb
- verziója a &macintosh; termékvonalhoz. Ennek a
- rendszernek a BSD magja, a <link xlink:href="http://developer.apple.com/darwin/">Darwin</link>
- egy teljes értékű nyílt
- forrású operációs rendszerként
- érhető el x86 és PPC
- számítógépekhez. Az Aqua/Quartz
- grafikus rendszer és a &macos; X pár egyéb
- saját fejlesztése zárt forrású
- maradt. Számos Darwin fejlesztő egyben &os; committer
- is, és fordítva.</para>
- </listitem>
- </itemizedlist>
- </sect2>
-
- <sect2>
- <title>Hogyan tér el a BSD licenc a GNU General Public
- licenctől?</title>
-
- <para>A &linux; a
- <link xlink:href="http://www.fsf.org/copyleft/gpl.html">GNU General Public
- Licenc</link> (GPL) alatt érhető el, amely azért
- jött létre, hogy felszámolja a zárt
- forráskódú szoftverfejlesztést.
- Konkrétan, minden olyan munkának, amely GPL licenc alatt
- kiadott termékre épül, szintén nyílt
- forrásúnak kell lennie. Ezzel szemben a
- <link xlink:href="http://www.opensource.org/licenses/bsd-license.html">BSD
- licenc</link> kevésbé korlátozó:
- tisztán bináris terjesztést is megenged. Ez
- különösen vonzó a beágyazott
- alkalmazások számára.</para>
- </sect2>
-
- <sect2>
- <title>Mi mást kell még tudnom?</title>
-
- <para>Mivel a BSD-hez kevesebb alkalmazás érhető el,
- mint a &linux;hoz, ezért a BSD fejlesztői
- készítettek egy &linux; kompatibilitási csomagot,
- amellyel &linux; programok futtathatók BSD rendszeren. A csomag
- egyaránt tartalmaz kernel módosításokat a
- &linux; rendszerhívások megfelelő
- végrehajtásához, és kompatibilitási
- fájlokat, mint például a C könyvtár.
- A BSD rendszeren futtatott &linux; alkalmazások és a
- natív &linux; környezetben futó &linux;
- alkalmazások között nincs észrevehető
- sebességkülönbség.</para>
-
- <para>A BSD <quote>mindent együtt</quote>
- természetének köszönhetően a
- frissítések sokszor sokkal könnyebben
- kezelhetőek, mint a &linux; esetében. A BSD
- úgy kezeli a könyvtárak verzióit, hogy
- kompatibilitási modulokat bizosít a régebbi
- könyvtárakhoz, így több éves programok
- is probléma nélkül futtathatóak.</para>
- </sect2>
-
- <sect2>
- <title>Melyiket használjam, a BSD-t, vagy a &linux;ot?</title>
-
- <para>Mit jelent mindez a gyakorlatban? Kinek való a BSD
- és kinek a &linux;?</para>
-
- <para>Ezt a kérdést nagyon nehéz
- megválaszoli. Pár irányelv:</para>
-
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para><quote>Ha nem romlott el, ne javítsd meg</quote>: Ha
- már egy olyan nyílt forrású
- operációs rendszert használ, amellyel
- elégedett, várhatóan nincs semmi nyomós
- oka, hogy váltson.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A BSD rendszerek, különösen a &os;
- jelentősen nagyobb teljesítményt
- produkálhatnak, mint a &linux;. Ez azonban nem mindenkire
- érvényes. Sok esetben kicsi a
- különbség, vagy egyáltalán nincs
- különbség a teljesítményben.
- Néhány esetben pedig a &linux; teljesít jobban
- a &os;-nél.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Általában a BSD rendszerek nagyobb tiszteletnek
- örvendenek a megbízhatóság terén,
- amely leginkább a kiforrottabb kód
- eredménye.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A BSD projektek nagyobb tiszteletnek örvendenek a
- minőségi és átfogó
- dokumentációjukért. A
- különböző dokumentációs projektek
- célja, hogy jól karbantartott
- dokumentációt biztosítsanak sok nyelven
- és a rendszer minden területét
- tárgyalják.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A BSD licenc vonzóbb lehet, mint a GPL.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A BSD a legtöbb &linux; programot képes futtatni,
- amíg a &linux; nem képes BSD programokat futtatni.
- Ezenkívül sok BSD implementáció
- más &unix;-szerű operációs rendszerek
- programjait is képes futtatni, így a BSD rendszerekre
- könnyebb migrálni más rendszereket, mint a
- &linux;ra.</para>
- </listitem>
- </itemizedlist>
- </sect2>
-
- <sect2>
- <title>Ki kínál terméktámogatást
- és tréninget a BSD-hez?</title>
-
- <para>A BSDi / <link xlink:href="http://www.freebsdmall.com">&os;
- Mall, Inc.</link> közel egy évtizede kínál
- terméktámogatási szerződéseket a
- &os;-hez.</para>
-
- <para>Ezen kívül minden projekt rendelkezik egy
- listával a konzultánsairól:
- <link xlink:href="&url.base;/commercial/consult_bycat.html">&os;</link>,
- <link xlink:href="http://www.netbsd.org/gallery/consultants.html">NetBSD</link>,
- és <link xlink:href="http://www.openbsd.org/support.html">OpenBSD</link>.</para>
- </sect2>
- </sect1>
-</article>
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/gjournal-desktop/Makefile b/hu_HU.ISO8859-2/articles/gjournal-desktop/Makefile
deleted file mode 100644
index a1ea94ceb9..0000000000
--- a/hu_HU.ISO8859-2/articles/gjournal-desktop/Makefile
+++ /dev/null
@@ -1,25 +0,0 @@
-#
-# $FreeBSD$
-#
-# Article: Implementing UFS journaling on a desktop PC
-#
-# %SOURCE% en_US.ISO8859-1/articles/gjournal-desktop/Makefile
-# %SRCID% 1.1
-#
-
-MAINTAINER= doc@FreeBSD.org
-
-DOC?= article
-
-FORMATS?= html
-
-INSTALL_COMPRESSED?=gz
-INSTALL_ONLY_COMPRESSED?=
-
-SRCS= article.xml
-IMAGES_EN= disklabel1.png
-IMAGES_EN+= disklabel2.png
-URL_RELPREFIX?= ../../../..
-DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/../../..
-
-.include "${DOC_PREFIX}/share/mk/doc.project.mk"
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/gjournal-desktop/article.xml b/hu_HU.ISO8859-2/articles/gjournal-desktop/article.xml
deleted file mode 100644
index e1b1f439e0..0000000000
--- a/hu_HU.ISO8859-2/articles/gjournal-desktop/article.xml
+++ /dev/null
@@ -1,991 +0,0 @@
-<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?>
-<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V5.0-Based Extension//EN"
- "http://www.FreeBSD.org/XML/share/xml/freebsd50.dtd">
-<!-- $FreeBSD$ -->
-<!--
-
- Implementing UFS Journaling on a desktop PC
-
- The FreeBSD Documentation Project
-
--->
-<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
- Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
- %SOURCE% en_US.ISO8859-1/articles/gjournal-desktop/article.xml
- %SRCID% 1.5
--->
-<article xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:lang="hu">
- <info><title>Naplózó UFS használata asztali
- számítógépeken</title>
-
-
- <author><personname><firstname>Manolis</firstname><surname>Kiagias</surname></personname><affiliation>
- <address><email>manolis@FreeBSD.org</email></address>
- </affiliation></author>
-
- <copyright>
- <year>2008</year>
- <holder role="mailto:manolis@FreeBSD.org">Manolis Kiagias</holder>
- </copyright>
-
- <pubdate>$FreeBSD$</pubdate>
-
- <releaseinfo>$FreeBSD$</releaseinfo>
-
- <legalnotice xml:id="trademarks" role="trademarks">
- &tm-attrib.freebsd;
- &tm-attrib.general;
- </legalnotice>
-
- <abstract>
- <para>A naplózó állományrendszerek egy
- napló segítségével
- rögzítik az összes bennük lezajlott
- tranzakciót, ezzel igyekszenek megőrizni egy
- rendszeromlást vagy áramkimaradást
- követően a rajtuk tárolt adatok
- épségét. Noha még így is
- előfordulhat, hogy elveszítjük az adott
- pillanatban el nem mentett változtatásainkat, a
- naplózás viszont az állományrendszer
- számára tökéletes védelmet
- nyújt a rendszer szabálytalan
- leállása során keletkező
- sérülések ellen. Alkalmazása
- továbbá jelentős mértékben
- lerövidíti a helyreállításhoz
- szükséges ellenőrzés idejét. A
- &os; alaprendszerben megtalálható UFS
- állományrendszer önmagában nem
- tartalmaz naplózást, azonban a
- &os;&nbsp;7.<replaceable>X</replaceable> változataiban
- már megjelent egy olyan GEOM-osztály, amellyel az
- állományrendszertől független
- módon ezt meg tudjuk valósítani. Ebben a
- cikkben bemutatjuk miként alakítsunk ki UFS
- alapú naplózást egy hétköznapi
- asztali számítógépen.</para>
-
- <para><emphasis>Fordította: Páli Gábor,
- utolsó ellenőrzés:
- 2010.11.28.</emphasis></para>
- </abstract>
- </info>
-
- <sect1 xml:id="introduction">
- <title>Bevezetés</title>
-
- <para>Míg az ipari szervereket általában
- alaposan felkészítik az esetlegesen
- bekövetkező váratlan leállásokra,
- addig egy átlagos asztali
- számítógép teljesen
- kiszolgáltatott az áramkimaradások, a
- véletlen újraindítások és
- minden más olyan beavatkozás számára,
- amelyek a rendszer nem szabályos
- leállását eredményezik. A Soft
- Updates ilyen helyzetekben általában
- hatékonyan védelmezi az
- állományrendszert, ez azonban a legtöbb esetben
- egy hosszadalmasabb háttérbeli
- ellenőrzést von maga után. Nagyon
- ritkán viszont az állományrendszer olyan
- mértékben károsodik, hogy a
- helyreállításához már
- felhasználói beavatkozás
- szükségeltetik és gyakran adatvesztéssel
- is jár.</para>
-
- <para>A GEOM alrendszerhez nemrég hozzáadott új
- naplózási képesség az ilyen
- szituációkban remekül alkalmazható,
- és ennek köszönhetően szinte
- egyáltalán nem igényel időt a
- sérült állományrendszer
- ellenőrzése, illetve gondoskodik a legutolsó
- stabil állapot villámgyors
- visszaállításáról.</para>
-
- <para>Ebben a cikkben bemutatunk egy eljárást, amely
- segítségével UFS
- állományrendszerekhez tudunk naplózást
- beállítani hagyományos asztali
- számítógépeken
- (feltételezzük, hogy az operációs
- rendszer és az adatok egyetlen merevlemezen helyezkednek
- el). A folyamatot a &os; telepítésén
- keresztül ismertetjük, és olyan lépesekre
- bontottuk, hogy lehetőleg kerüljük a bonyolultabb
- parancssori műveleteket.</para>
-
- <para>A cikk elolvasása során megismerjük:</para>
-
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para>a &os; telepítése során hogyan
- hagyjunk helyet a napló számára;</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>hogyan töltsük be és
- engedélyezzük a <literal>geom_journal</literal>
- modult (vagy építsük be egy saját
- rendszermagba);</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>hogyan alakítsuk át a már
- meglevő állományrendszereinket
- naplózóvá, az
- <filename>/etc/fstab</filename> állományban
- milyen beállításokat kell megadnunk a
- csatlakoztatásukhoz;</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>hogyan állítsuk be a naplózást
- új (üres) partíciókon;</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>hogyan oldjuk meg a naplózással kapcsolatban
- leggyakrabban jelentkező problémákat.</para>
- </listitem>
- </itemizedlist>
-
- <para>A cikk elolvasásához ajánlott:</para>
-
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para>a &unix; és a &os; alapvető fogalmainak
- ismerete;</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>a &os; telepítés menetének és
- a <application>sysinstall</application> alkalmazás
- ismerete.</para>
- </listitem>
- </itemizedlist>
-
- <warning>
- <para>Az itt megadott eljárás alapvetően egy
- új rendszer telepítésének
- esetére vonatkozik, ahol még semmilyen
- felhasználói adatot nem tárolunk a lemezen.
- Természetesen ez a módszer
- átültethető működő, éles
- rendszerekre is, azonban ilyenkor mindig
- készítsünk <emphasis>biztonsági
- mentést</emphasis> mielőtt nekikezdenénk.
- Ugyanis amikor ilyen alacsony szinten dolgozunk lemezekkel
- és partíciókkal, bármilyen hiba
- könnyedén végzetesnek bizonyulhat az
- adatainkra nézve.</para>
- </warning>
- </sect1>
-
- <sect1 xml:id="understanding-journaling">
- <title>Naplózás &os; alatt</title>
-
- <para>A &os;&nbsp;7.<replaceable>X</replaceable>
- változataiban a GEOM részéről
- felkínált naplózási
- lehetőség (eltérően például
- a &linux; típusú rendszerekben
- található ext3
- állományrendszertől) nem kötődik
- konkrét állományrendszerhez, de blokkok
- szintjén üzemel. Habár ez arra utal, hogy
- különböző állományrendszerek
- esetén is használható, a &os; 7.0-RELEASE
- kiadásában még csak az UFS2 felett
- működik.</para>
-
- <para>Ezt a funkciót a <filename>geom_journal.ko</filename>
- modul betöltésével (vagy rendszermagba
- építésével) tudjuk aktiválni,
- majd a <command>gjournal</command> paranccsal érjük el
- az állományrendszerek
- konfigurációjához szükséges
- felületet. Általában nagyobb
- állományrendszereken, például a
- <filename>/usr</filename> partíción érdemes
- engedélyezni a naplózást. Nem szabad
- elfelejtenünk, hogy ehhez azonban fenn kell tartanunk
- némi szabad területet a lemezen (erről a
- következő szakaszban lesz szó).</para>
-
- <para>Amikor egy állományrendszeren bekapcsoljuk a
- naplózást, magát a naplót is
- tárolnunk kell valahol a lemezen. A tényleges
- adatokat tároló lemezterületet
- <emphasis>adatterületnek</emphasis>, míg a
- naplót tároló területet pedig
- <emphasis>naplóterületnek</emphasis> nevezzük.
- Ha egy meglevő (nem üres) partícióhoz
- akarunk naplózást társítani, akkor az
- adat- és naplóterületeknek külön
- partíciókon kell lenniük. Amikor viszont egy
- teljesen új partícióhoz kapcsolunk
- naplózást, lehetőségünk van
- egyetlen területen tárolni az adatokat és a
- naplót. Bármelyik esettel is van dolgunk, a
- <command>gjournal</command> parancs a naplózó
- állományrendszer véglegesített
- változatát ezen két fajta terület
- egyesítéséből hozza létre.
- Például:</para>
-
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para>A <filename>/dev/ad0s1f</filename>
- eszközön található
- <filename>/usr</filename> állományrendszeren
- szeretnénk naplózást használni
- (amely már eleve tartalmaz hasznos adatokat).</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A partíciók létrehozása
- során a <filename>/dev/ad0s1g</filename> eszközön
- lefoglaltunk valamennyi helyet.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A <command>gjournal</command> parancs
- segítségével készítünk
- egy <filename>/dev/ad0s1f.journal</filename>
- eszközt, ahol a <filename>/dev/ad0s1f</filename> eszközön
- tároljuk az adatokat és a <filename>/dev/ad0s1g</filename> eszközön a
- naplót. A továbbiakban ezt az új
- eszközt fogjuk használni.</para>
- </listitem>
- </itemizedlist>
-
- <para>A napló számára fenntartott hely
- mennyisége nem az adatok méretétől, hanem
- az állományrendszer
- terheltségétől függ.
- Például egy átlagos irodai
- számítógép esetén a
- <filename>/usr</filename> állományrendszerhez
- nagyjából egy 1&nbsp;GB méretű
- naplózási terület remekül megfelel,
- viszont egy terheltebb rendszer (amellyel például
- videoanyagok vágását végezzük)
- számára ennél több kellhet. A
- naplóterület idő előtti
- kimerülése a rendszermag
- összeomlásával jár.</para>
-
- <note>
- <para>A cikkben javasolt méretek
- használatával nagyon
- valószínűtlen, hogy hétköznapi
- feladataink (böngészés az interneten,
- szövegszerkesztés, különböző
- multimédia anyagok lejátszása) közben
- bármilyen problémát
- észlelnénk. Ha viszont a lemezünk
- tartósabb terhelés alatt van, a
- következő szabály betartásával
- érhetjük el a legjobb eredményt: a
- számítógépünkben levő
- központi memória teljes tartalmának mindig el
- kell tudnia férni a naplóterület
- egyharmadán. Tehát például ha a
- rendszerünk 1&nbsp;GB memóriával rendelkezik,
- akkor egy közel 3,3&nbsp;GB méretű
- naplóterület ajánlott.
- (Általánosan: Úgy kapjuk meg a
- naplóterület méretét, ha megszorozzuk
- a memória méretet 3,3-mal.)</para>
- </note>
-
- <para>A naplózásról részleteiben a
- &man.gjournal.8; man oldalon olvashatunk.</para>
- </sect1>
-
- <sect1 xml:id="reserve-space">
- <title>A &os; telepítése során
- elvégzendő lépések</title>
-
- <sect2>
- <title>Lemezterület lefoglalása a
- naplónak</title>
-
- <para>Az asztali számítógépekben
- többnyire csupán egyetlen merevlemez
- található, amelyen maga az operációs
- rendszer és az adatok helyezkednek el. A
- <application>sysinstall</application> által
- felajánlott alapértelmezett
- partícionálási séma
- alkalmassága vitatható: egy asztali gép
- esetén például nincs
- szükségünk akkora <filename>/var</filename>
- partícióra, viszont a <filename>/usr</filename>
- foglalja el a merevlemez legnagyobb részét, hiszen
- a felhasználók adatai és a rendszerre
- telepített csomagok ide fognak kerülni.</para>
-
- <para>Az alapértelmezés szerinti felosztás
- (amely a <application>Disklabel</application>
- partíciószerkesztőben az <keycap>A</keycap>
- billentyűvel érhető el) nem hagy semennyi
- lemezterületet szabadon. Ahány
- partíciót naplózással akarunk
- ellátni, annyi további partícióra
- lesz szükségünk a naplókhoz. Mivel a
- <filename>/usr</filename> lesz közülük a
- legnagyobb, próbáljuk meg ezen
- partíció méretének
- csökkentésével helyet csinálni a
- naplónak.</para>
-
- <para>A példában most egy 80&nbsp;GB
- méretű lemezt láthatunk. Az
- ábrán most a telepítés közben a
- <application>Disklabel</application> szerint
- alapértelmezetten kiosztott partíciókat
- láthatjuk:</para>
-
- <mediaobject>
- <imageobject>
- <imagedata fileref="disklabel1"/>
- </imageobject>
- </mediaobject>
-
- <para>Amennyiben ez körülbelül megfelelő a
- számunkra, akkor innen már nagyon egyszerű
- előkészíteni a napló helyét. A
- nyilak használatával válasszuk ki a
- <filename>/usr</filename> partíciót és a
- <keycap>D</keycap> billentyű lenyomásával
- töröljük le.</para>
-
- <para>Ezután válasszuk ki a képernyő
- felső részében a lemez nevét, majd a
- <keycap>C</keycap> billentyű lenyomásával
- hozzunk létre egy új partíciót a
- <filename>/usr</filename> számára. Ez viszont
- legyen most 1&nbsp;GB-tal (ha napló csak a
- <filename>/usr</filename> mellé lesz) vagy 2&nbsp;GB-tal
- (ha egyaránt naplózni akarjuk a
- <filename>/usr</filename> és <filename>/var</filename>
- partíciókat is) kisebb. A felbukkanó
- ablakban válasszuk az állományrendszer
- létrehozását és a
- <filename>/usr</filename> könyvtárat adjuk meg
- csatlakozási pontként.</para>
-
- <note>
- <para>Szükségünk van-e naplóra a
- <filename>/var</filename> partícióhoz? A
- naplózásnak alapvetően csak
- óriási méretű
- partíciók esetében van értelme.
- Ennek megfelelően nem kell feltétlenül
- engedélyeznünk a naplózást a
- <filename>/var</filename> partíción is,
- habár egy asztali gép esetében ez sosem
- árthat. Ha ezt az állományrendszert alig
- használjuk (ami nagyon valószínű egy
- asztali gépnél), kevesebb területet is
- rendelhetünk a naplóhoz.</para>
-
- <para>A példánkban a <filename>/usr</filename>
- és <filename>/var</filename> partíciókhoz
- is kapcsoltunk naplókat. Természetesen a
- módszer ezen lépése igény szerint
- megváltoztatható.</para>
- </note>
-
- <para>Mivel továbbra sem szeretnénk
- elbonyolítani a lépéseket, ezért a
- naplózás bevezetéséhez
- szükséges partíciók
- létrehozását szintén a
- <application>sysinstall</application>
- segítésével végezzük. A
- telepítés közben a
- <application>sysinstall</application> feltétlenül
- ragaszkodik ahhoz, hogy minden létrehozott
- partícióhoz csatlakozási pontot is
- megadjunk. A naplókat tároló
- partíciókhoz viszont ilyen nem tartozik, sőt,
- <emphasis>egyáltalán nem is kell</emphasis>. Ezek
- ugyanis nem olyan hétköznapi
- partíciók, amelyeket bármikor is
- csatlakoztatni fogunk.</para>
-
- <para>A <application>sysinstall</application> használata
- során ezt a problémát úgy tudjuk
- elkerülni, ha a naplózásnak szánt
- partíciókat lapozóterületként
- adjuk meg. A lapozóterületet sem kell soha
- csatlakoztatni, és a
- <application>sysinstall</application> ezekből
- tetszőleges mennyiségűt képes
- készíteni. A telepítést
- követő újraindítás után
- természetesen majd át kell szerkesztenünk az
- <filename>/etc/fstab</filename> állományban az
- így létrehozott partíciók
- jellemzőit.</para>
-
- <para>Lapozóterület
- kialakításához ismét a
- nyílbillentyűk használatával
- navigáljunk a <application>Disklabel</application>
- alkalmazáshoz tartozó képernyő
- felső részébe és válasszuk ki a
- lemez nevét. Ezután nyomjuk le az
- <keycap>N</keycap> billentyűt, majd adjuk meg a
- kívánt méretet
- (<replaceable>1024M</replaceable>) és a
- következő menüből válasszuk a
- <quote>swap space</quote> (lapozóterület)
- típust. Ismételjük meg az iménti
- műveletet az összes napló esetén. A
- példánkban ezen a módon
- készítettünk egy naplót a
- <filename>/usr</filename>, és még egyet a
- <filename>/var</filename> állományrendszer
- számára. A végeredmény a
- következő képen látható:</para>
-
- <mediaobject>
- <imageobject>
- <imagedata fileref="disklabel2"/>
- </imageobject>
- </mediaobject>
-
- <para>Javasoljuk, ahogy befejeztük a partíciók
- létrehozását, jegyezzük fel a neveiket
- és a hozzá tartozó csatlakozási
- pontokat, így a soron következő
- konfigurációs lépésekben
- könnyebben tudunk majd velük dolgozni. Ez egyben
- segít mérsékelni a telepítést
- károsító hibák
- elkövetésének esélyét. A
- következő táblázatban a
- példában említett
- konfigurációhoz vettük fel ezeket az
- adatokat:</para>
-
- <table pgwide="1">
- <title>Partíciók és naplók</title>
-
- <tgroup cols="3">
- <thead>
- <row>
- <entry>Partíció</entry>
- <entry>Csatlakozási pont</entry>
- <entry>Napló</entry>
- </row>
- </thead>
-
- <tbody>
- <row>
- <entry>ad0s1d</entry>
- <entry>/var</entry>
- <entry>ad0s1h</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry>ad0s1f</entry>
- <entry>/usr</entry>
- <entry>ad0s1g</entry>
- </row>
- </tbody>
- </tgroup>
- </table>
-
- <para>Ezután a megszokott módon folytassuk a
- telepítést. Javasoljuk azonban, hogy a
- külső alkalmazásokat (csomagokat) addig
- még ne tegyünk fel a rendszerünkre, amíg
- teljesen be nem fejeztük a naplózás
- beállítását.</para>
- </sect2>
-
- <sect2 xml:id="first-boot">
- <title>A rendszer első indítása</title>
-
- <para>A rendszerünk a szokásos módon fog
- indulni, de a naplók számára
- hozzáadott plusz lapozóterületekhez
- tartozó bejegyzéseket el kell
- távolítanunk az <filename>/etc/fstab</filename>
- állományból. A lapozóterületek
- közül ténylegesen lapozásra
- általában a <quote>b</quote> (tehát a
- példánkban az <filename>ad0s1b</filename>)
- partíciót érdemes meghagyni. Az
- összes többit egyszerűen töröljük
- ki, indítsuk újra a rendszerünket és a
- &os; már nem fogja tovább használni
- ezeket.</para>
-
- <para>Ahogy a rendszer újra elindul, készen is
- állunk a naplózás
- beállítására.</para>
- </sect2>
- </sect1>
-
- <sect1 xml:id="configure-journal">
- <title>A naplózás
- beállítása</title>
-
- <sect2 xml:id="running-gjournal">
- <title>A <command>gjournal</command> futtatása</title>
-
- <para>A naplózást nagyon könnyű lesz
- beállítani miután már
- előkészítettük az ehhez
- szükséges partíciókat.
- Váltsunk át egyfelhasználós
- módba, tehát jelentkezzünk be
- <systemitem class="username">root</systemitem> felhasználóként
- és gépeljük be:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>shutdown now</userinput></screen>
-
- <para>Ezután az <keycap>Enter</keycap> billentyű
- lenyomásával megkapjuk az alapértelmezett
- parancsértelmezőt. Válasszuk le azokat a
- partíciókat, amelyeken engedélyezni
- kívánjuk a naplózást. Ezek a
- példánkban a <filename>/usr</filename> és
- <filename>/var</filename> partíciók voltak:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>umount /usr /var</userinput></screen>
-
- <para>Töltsük be a naplózáshoz
- szükséges modult:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>gjournal load</userinput></screen>
-
- <para>Most pedig a korábbi feljegyzéseink
- alapján állapítsuk meg melyik
- naplóhoz melyik partíciót fogjuk rendelni.
- A példánkban a <filename>/usr</filename>
- csatlakozási ponthoz az <filename>ad0s1f</filename> eszköz tartozik,
- és ennek a naplója az <filename>ad0s1g</filename> eszköz lesz,
- miközben a <filename>/var</filename> ponthoz az <filename>ad0s1d</filename> eszközt
- rendeltük, és ezt az <filename>ad0s1h</filename> eszközön
- naplózzuk. Ennek megfelelően a következő
- parancsokat kell kiadnunk:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>gjournal label ad0s1f ad0s1g</userinput>
-
-GEOM_JOURNAL: Journal 2948326772: ad0s1f contains data.
-GEOM_JOURNAL: Journal 2948326772: ad0s1g contains journal.
-
-&prompt.root; <userinput>gjournal label ad0s1d ad0s1h</userinput>
-
-GEOM_JOURNAL: Journal 3193218002: ad0s1d contains data.
-GEOM_JOURNAL: Journal 3193218002: ad0s1h contains journal.</screen>
-
- <note>
- <para>A <command>gjournal</command> hibát fog jelezni, ha
- bármelyik partíció utolsó szektora
- már használatban van. Ilyen helyzetekben az
- <option>-f</option> kapcsoló
- segítségével
- felülírásra tudjuk
- kényszeríteni a parancsot, mint
- például:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>gjournal label -f ad0s1d ad0s1h</userinput></screen>
-
- <para>Mivel most telepítettük a rendszerünket,
- elég kicsi a valószínűsége,
- hogy így bármit is ténylegesen
- felülírnánk.</para>
- </note>
-
- <para>Létrejött két új eszköz,
- név szerint az <filename>ad0s1d.journal</filename> és az
- <filename>ad0s1f.journal</filename>. Ezek
- képviselik azokat a <filename>/var</filename> és
- <filename>/usr</filename> partíciókat, amelyeket
- valójában csatlakoztatnunk kell. A
- csatlakoztatásuk előtt azonban
- állítsuk be hozzájuk a
- naplózást és tiltsuk le a Soft Updates
- használatát:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>tunefs -J enable -n disable ad0s1d.journal</userinput>
-
-tunefs: gjournal set
-tunefs: soft updates cleared
-
-&prompt.root; <userinput>tunefs -J enable -n disable ad0s1f.journal</userinput>
-
-tunefs: gjournal set
-tunefs: soft updates cleared</screen>
-
- <para>Ezt követően parancssorból csatlakoztassuk
- az új eszközöket a nekik megfelelő pontokra
- (itt most már használhatjuk az
- <option>async</option> beállítást):</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>mount -o async /dev/ad0s1d.journal /var</userinput>
-&prompt.root; <userinput>mount -o async /dev/ad0s1f.journal /usr</userinput></screen>
-
- <para>Nyissuk meg az <filename>/etc/fstab</filename>
- állományt, és az előbbiek szerint
- javítsuk ki a <filename>/usr</filename> és a
- <filename>/var</filename> állományrendszerekhez
- tartozó bejegyzéseket:</para>
-
- <programlisting>/dev/ad0s1f.journal /usr ufs rw,async 2 2
-/dev/ad0s1d.journal /var ufs rw,async 2 2</programlisting>
-
- <warning>
- <para>Figyelmesen ellenőrizzük a bejegyzéseket,
- mert ha hibásan adjuk meg ezeket, akkor az
- újraindítás után gondok lehetnek a
- rendszer indításával!</para>
- </warning>
-
- <para>Végezetül gondoskodjunk róla, hogy a
- &man.gjournal.8; modul minden egyes indítás
- során betöltődjön. Ehhez nyissuk meg a
- <filename>/boot/loader.conf</filename> állományt
- és adjuk hozzá a következő sort:</para>
-
- <programlisting>geom_journal_load="YES"</programlisting>
-
- <para>Gratulálunk, sikeresen beállítottuk a
- rendszerünkön a naplózást! Innen vagy az
- <userinput>exit</userinput> begépelésével
- lépjünk vissza a többfelhasználós
- módba, vagy egy újraindítással
- próbáljuk ki a konfiguráció
- eredményét (mi ezt javasoljuk). A
- rendszerindítás során a
- következőhöz hasonló üzeneteket kell
- majd látnunk:</para>
-
- <screen>ad0: 76293MB XEC XE800JD-00HBC0 08.02D08 at ata0-master SATA150
-GEOM_JOURNAL: Journal 2948326772: ad0s1g contains journal.
-GEOM_JOURNAL: Journal 3193218002: ad0s1h contains journal.
-GEOM_JOURNAL: Journal 3193218002: ad0s1d contains data.
-GEOM_JOURNAL: Journal ad0s1d clean.
-GEOM_JOURNAL: Journal 2948326772: ad0s1f contains data.
-GEOM_JOURNAL: Journal ad0s1f clean.</screen>
-
- <para>Szabálytalan leállások esetén az
- iménti üzenetek némileg változhatnak,
- például:</para>
-
- <screen>GEOM_JOURNAL: Journal ad0s1d consistent.</screen>
-
- <para>Ez általában arra utal, hogy a
- &man.gjournal.8; a naplóterületen tárolt
- információk segítségével
- helyreállította az
- állományrendszert.</para>
- </sect2>
-
- <sect2 xml:id="gjournal-new">
- <title>A naplózás engedélyezése
- frissen létrehozott partíciókon</title>
-
- <para>Míg az előbbiekben tárgyalt
- megoldást leginkább olyan partíciók
- esetén alkalmazhatjuk, amelyek már eleve
- tartalmaznak adatokat, addig egy újonnan
- létrehozott partíciót némileg
- könnyebb naplózással ellátni, mivel
- ilyenkor az adat- és a naplóterület egyazon
- partíción is kialakítható.
- Például most tegyük fel, hogy
- hozzáadtunk egy újabb lemezt a
- rendszerünkhöz, amelyen
- készítettünk egy új <filename>/dev/ad1s1d</filename> nevű
- partíciót. A napló
- létrehozása ekkor csupán ennyi:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>gjournal label ad1s1d</userinput></screen>
-
- <para>A napló mérete alapértelmezés
- szerint 1&nbsp;GB lesz, amelyet viszont a <option>-s</option>
- opció használatával tetszés szerint
- átállíthatunk. Az értéket
- megadhatjuk byte-okban, vagy a <literal>K</literal>,
- <literal>M</literal>, illetve <literal>G</literal>
- hozzáfűzésével kilobyte-okban,
- megabyte-okban, illetve gigabyte-okban is. Arra azonban
- figyeljünk, hogy a <command>gjournal</command> nem enged
- túlságosan kis méretű naplót
- létrehozni.</para>
-
- <para>Például egy 2&nbsp;GB méretű
- napló az alábbi paranccsal hozható
- létre:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>gjournal label -s 2G ad1s1d</userinput></screen>
-
- <para>Mellé hozzunk létre egy
- állományrendszert az új
- partíción, ahol a <option>-J</option>
- kapcsolóval engedélyezzük a
- naplózást:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>newfs -J /dev/ad1s1d.journal</userinput></screen>
- </sect2>
-
- <sect2 xml:id="configure-kernel">
- <title>A naplózás támogatásának
- beépítése a rendszermagba</title>
-
- <para>Amennyiben nem kívánjuk betölteni a
- <literal>geom_journal</literal> modult,
- lehetőségünk van közvetlenül a
- rendszermagba beépíteni a
- hozzá tartozó funkcionalitást. Ehhez
- nyissunk meg (vagy hozzunk létre) egy saját
- rendszermag-konfigurációs állományt,
- és vegyük fel benne a következő két
- sort:</para>
-
- <programlisting>options UFS_GJOURNAL # Megjegyzés: Ez része a GENERIC rendszermagnak
-options GEOM_JOURNAL # Ezt se felejtsük ki</programlisting>
-
- <para>A <link xlink:href="&url.books.handbook;/kernelconfig.html">&os;
- kézikönyvben</link> szereplő
- utasítások mentén fordítsuk le
- és telepítsük az új
- rendszermagot.</para>
-
- <para>Ha korábban használtuk volna a modult, akkor
- ezzel együtt ne felejtsük el kivenni a
- <filename>/boot/loader.conf</filename>
- állományból sem a
- hozzá tartozó sort.</para>
- </sect2>
- </sect1>
-
- <sect1 xml:id="troubleshooting-gjournal">
- <title>A naplózás használata során
- felmerülő hibák kezelése</title>
-
- <para>Ebben a szakaszban a naplózás
- alkalmazásakor jelentkező gondokra vonatkozó
- gyakran ismételt kérdéseket foglaljuk
- össze.</para>
-
- <qandaset>
- <qandaentry>
- <question xml:id="kernel-panic">
- <para>A rendszer folyamatosan összeomlik komolyabb
- lemezterhelés mellett. Van ennek valamilyen köze
- a naplózáshoz?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A napló ilyenkor valószínűleg
- gyorsabban betelik, mint ahogy kiíródhatna a
- lemezre. Nem szabad elfeledkeznünk róla, hogy
- a napló méretének sosem az
- adatterület méretével kell
- arányosnak lennie, hanem a lemez
- terheltségével. Ha tehát a lemezeink
- nagyobb terhelés alatt vannak, akkor egy nagyobb
- területet kell hozzárendelnünk a
- naplóhoz. Ezzel kapcsolatban lásd a <link linkend="understanding-journaling">Naplózás
- &os; alatt</link> című szakaszt.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="unable-boot">
- <para>Valamit nem sikerült rendesen
- beállítani a konfiguráció
- során, ezért most nem indul a rendszer. Meg
- lehet valahogy javítani?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ilyenkor vagy elfelejtettük (vagy netalán
- elírtuk) a <filename>/boot/loader.conf</filename>
- állományban szükséges
- bejegyzést, vagy az <filename>/etc/fstab</filename>
- állományunk hibákat tartalmaz. Az
- ilyen jellegű problémákat viszonylag
- könnyű helyrehozni. Az <keycap>Enter</keycap>
- billentyű lenyomásával hozzuk elő az
- egyfelhasználós módhoz tartozó
- parancsértelmezőt. Ha ez sikerült, akkor
- kutassuk fel a probléma okát:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>cat /boot/loader.conf</userinput></screen>
-
- <para>Ha innen hiányzik vagy nem helyesen szerepel a
- <literal>geom_journal_load</literal> bejegyzés, akkor a
- naplózás használatához
- szükséges eszközök nem fognak
- létrejönni. Töltsük be a modult
- manuálisan, csatlakoztassuk az összes
- partíciót és folytassuk a
- többfelhasználós mód
- indítását:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>gjournal load</userinput>
-
-GEOM_JOURNAL: Journal 2948326772: ad0s1g contains journal.
-GEOM_JOURNAL: Journal 3193218002: ad0s1h contains journal.
-GEOM_JOURNAL: Journal 3193218002: ad0s1d contains data.
-GEOM_JOURNAL: Journal ad0s1d clean.
-GEOM_JOURNAL: Journal 2948326772: ad0s1f contains data.
-GEOM_JOURNAL: Journal ad0s1f clean.
-
-&prompt.root; <userinput>mount -a</userinput>
-&prompt.root; <userinput>exit</userinput>
-<emphasis>(a rendszerindítás folytatódik)</emphasis></screen>
-
- <para>Ha viszont ezzel a bejegyzéssel kapcsolatban
- semmilyen hibát nem találtunk, akkor
- nézzük meg az <filename>/etc/fstab</filename>
- állományt. Akkor
- valószínűleg itt fogunk találni
- egy hibásan beírt vagy éppen
- hiányzó bejegyzést. Amennyiben
- erről lenne szó, csatlakoztassuk kézzel a
- fennmaradó partíciókat és
- folytassuk a többfelhasználós mód
- indítását.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="remove-journaling">
- <para>Visszavonható a naplózás, vissza
- lehet valahogy térni a Soft Updates
- használatához?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Hogyne. A most következő módszer
- segítségével megfordítható
- az egész folyamat. Miután
- végeztünk, a naplózás
- részére korábban kialakított
- partíciók tetszés szerint
- felhasználhatóak.</para>
-
- <para>Jelentkezzük be <systemitem class="username">root</systemitem>
- felhasználóként és
- váltsunk egyfelhasználós
- módba:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>shutdown now</userinput></screen>
-
- <para>Válasszuk le a naplózást
- alkalmazó partíciókat:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>umount /usr /var</userinput></screen>
-
- <para>Írassuk ki lemezre a naplók
- tartalmát:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>gjournal sync</userinput></screen>
-
- <para>Állítsuk le a
- naplózóterületek
- használatát:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>gjournal stop ad0s1d.journal</userinput>
-&prompt.root; <userinput>gjournal stop ad0s1f.journal</userinput></screen>
-
- <para>Töröljük le az eszközökön
- tárolt összes naplózási
- metainformációt:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>gjournal clear ad0s1d</userinput>
-&prompt.root; <userinput>gjournal clear ad0s1f</userinput>
-&prompt.root; <userinput>gjournal clear ad0s1g</userinput>
-&prompt.root; <userinput>gjournal clear ad0s1h</userinput></screen>
-
- <para>Tiltsuk le az állományrendszer
- naplózását és
- állítsuk vissza a Soft Updates
- használatát:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>tunefs -J disable -n enable ad0s1d</userinput>
-
-tunefs: gjournal cleared
-tunefs: soft updates set
-
-&prompt.root; <userinput>tunefs -J disable -n enable ad0s1f</userinput>
-
-tunefs: gjournal cleared
-tunefs: soft updates set</screen>
-
- <para>Manuálisan csatlakoztassuk újra a
- régi eszközöket:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>mount -o rw /dev/ad0s1d /var</userinput>
-&prompt.root; <userinput>mount -o rw /dev/ad0s1f /usr</userinput></screen>
-
- <para>Az <filename>/etc/fstab</filename>
- állományban állítsunk vissza
- mindent az eredeti állapotába:</para>
-
- <programlisting>/dev/ad0s1f /usr ufs rw 2 2
-/dev/ad0s1d /var ufs rw 2 2</programlisting>
-
- <para>Végül a
- <filename>/boot/loader.conf</filename>
- állományból távolítsuk el
- a <literal>geom_journal</literal> modul
- betöltésére vonatkozó
- bejegyzést és indítsuk újra a
- rendszert.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
- </qandaset>
- </sect1>
-
- <sect1 xml:id="further-reading">
- <title>Ajánlott olvasmányok</title>
-
- <para>A naplózás még viszonylag
- újdonságnak számít a &os;
- esetében, ezért nem feltétlenül
- találunk róla túlságosan sok
- dokumentációt. Ettől függetlenül
- azonban a következő források elolvasása
- azért hasznosnak bizonyulhat:</para>
-
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para>A &os; kézikönyv naplózással
- foglalkozó <link xlink:href="&url.books.handbook;/geom-gjournal.html">szakasza</link>.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>&a.pjd;, a &man.gjournal.8; fejlesztőjének a
- &a.current.name; levelezési listára
- küldött <link xlink:href="http://lists.freebsd.org/pipermail/freebsd-current/2006-June/064043.html">levele</link>.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>&a.ivoras; a &a.questions.name; levelezési
- listára küldött <link xlink:href="http://lists.freebsd.org/pipermail/freebsd-questions/2008-April/173501.html">levele</link>.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A &man.gjournal.8; és &man.geom.8; man
- oldalak.</para>
- </listitem>
- </itemizedlist>
- </sect1>
-</article>
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-users/Makefile b/hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-users/Makefile
deleted file mode 100644
index e258717fb9..0000000000
--- a/hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-users/Makefile
+++ /dev/null
@@ -1,25 +0,0 @@
-#
-# $FreeBSD$
-#
-# Article: FreeBSD Quickstart for Linux Users
-#
-# %SOURCE% en_US.ISO8859-1/articles/linux-users/Makefile
-# %SRCID% 1.1
-#
-
-MAINTAINER = doc@FreeBSD.org
-
-DOC?= article
-
-FORMATS?= html
-WITH_ARTICLE_TOC?= YES
-
-INSTALL_COMPRESSED?= gz
-INSTALL_ONLY_COMPRESSED?=
-
-SRCS= article.xml
-
-URL_RELPREFIX?= ../../../..
-DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/../../..
-
-.include "${DOC_PREFIX}/share/mk/doc.project.mk"
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-users/article.xml b/hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-users/article.xml
deleted file mode 100644
index 4adc49582f..0000000000
--- a/hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-users/article.xml
+++ /dev/null
@@ -1,815 +0,0 @@
-<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?>
-<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V5.0-Based Extension//EN"
- "http://www.FreeBSD.org/XML/share/xml/freebsd50.dtd">
-<!-- $FreeBSD$ -->
-<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
- Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
- %SOURCE% en_US.ISO8859-1/articles/linux-users/article.xml
- %SRCID% 1.10
--->
-<article xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:lang="hu">
- <info><title>&os; gyorstalpaló &linux; felhasználók
- számára</title>
-
-
- <authorgroup>
- <author><personname><firstname>John</firstname><surname>Ferrell</surname></personname></author>
- </authorgroup>
-
- <copyright>
- <year>2008</year>
- <holder>A FreeBSD Dokumentációs Projekt</holder>
- </copyright>
-
- <pubdate>$FreeBSD$</pubdate>
-
- <releaseinfo>$FreeBSD$</releaseinfo>
-
- <legalnotice xml:id="trademarks" role="trademarks">
- &tm-attrib.freebsd;
- &tm-attrib.linux;
- &tm-attrib.intel;
- &tm-attrib.redhat;
- &tm-attrib.unix;
- &tm-attrib.general;
- </legalnotice>
-
- <abstract>
- <para>Ez a cikk azért íródott, hogy
- röviden megismertesse a &os; alapjait a
- középhaladó-haladó &linux;
- felhasználókkal.</para>
-
- <para><emphasis>Fordította: Páli Gábor,
- utolsó ellenőrzés:
- 2010.11.28.</emphasis></para>
- </abstract>
- </info>
-
- <sect1 xml:id="intro">
- <title>Bevezetés</title>
-
- <para>Ebben a leírásban a &os; és a &linux;
- közti alapvető eltéréseket igyekszünk
- szemléltetni, aminek révén a
- középhaladó és haladó &linux;
- felhasználók pillanatok alatt bepillantást
- nyerhetnek a &os; alapjaiba. Ez egyszerűen csak egy szakmai
- jellegű bevezetés, és nem foglalkozik a
- két rendszer felépítése közti
- <quote>filozófiai</quote>
- különbségekkel.</para>
-
- <para>A leírás feltételezi, hogy
- korábban már telepítettük a &os;
- rendszert. Amennyiben ezt még nem tettük volna meg,
- vagy segítségre lenne szükségünk a
- telepítésben, akkor olvassuk el a
- &os;&nbsp;kézikönyv <link xlink:href="&url.base;/doc/hu/books/handbook/install.html">A&nbsp;&os; telepítése</link>
- című fejezetét.</para>
- </sect1>
-
- <sect1 xml:id="shells">
- <title>Parancsértelmezők: hova tűnt a Bash?</title>
-
- <para>A Linuxról áttérő
- felhasználók gyakran meglepődnek azon, hogy a
- &os;-ben nem a <application>Bash</application> az
- alapértelmezett parancsértelmező. Sőt, a
- <application>Bash</application> még az alaprendszerben sem
- található meg. Helyette a &man.tcsh.1; az
- alapértelmezett parancsértelmező a &os;-ben.
- Természetesen a <application>Bash</application>, a
- többi szintén közkedvelt
- parancsértelmezőhöz hasonlóan
- megtalálható a &os; <link xlink:href="article.html#SOFTWARE">Csomag- és Portgyűjteményében</link>.</para>
-
- <para>Ha más parancsértelmezőket is
- telepítettünk, akkor a &man.chsh.1; parancs
- segítségével tudjuk megváltoztatni az
- alapértelmezett parancsértelmezőnket. A
- <systemitem class="username">root</systemitem> felhasználó
- alapértelmezett parancsértelmezőjének
- megváltoztatását azonban nem javasoljuk.
- Ennek oka, hogy azok a parancsértelmezők, amelyek nem
- részei az alaprendszernek, általában a
- <filename>/usr/local/bin</filename> vagy a
- <filename>/usr/bin</filename> könyvtárakban
- találhatóak, és bizonyos
- vészhelyzetekben előfordulhat, hogy ezeket az
- állományrendszereket nem tudjuk csatlakoztatni.
- Ilyen esetekben a <systemitem class="username">root</systemitem> sem lesz képes
- elérni a saját alapértelmezett
- parancsértelmezőjét, amivel
- lényegében megakadályozzuk, hogy be tudjon
- jelentkezni. Erre a célra a <systemitem class="username">root</systemitem>
- felhasználó egy alternatíváját,
- a <systemitem class="username">toor</systemitem> felhasználót
- hozták létre, amelyet az alaprendszeren
- kívül található
- parancsértelmezőkkel is használhatunk. A <link xlink:href="&url.base;/doc/en_US.ISO8859-1/books/faq/security.html#TOOR-ACCOUNT">toor hozzáféréséről</link>
- a GYIK biztonsági kérdésekkel foglalkozó
- részében tudhatunk meg többet (angolul).</para>
-
- </sect1>
-
- <sect1 xml:id="software">
- <title>Csomagok és portok: szoftverek
- telepítése &os; alatt</title>
-
- <para>A szoftverek telepítésének
- hagyományos &unix;-os megoldásain (a forrás
- letöltésén,
- kitömörítésén, a
- forráskód módosításán
- és lefordításán) túl az
- alkalmazások telepítésének
- további két módját is
- felkínálja a &os;: ezek a csomagok és a
- portok. A rendszerhez elérhető összes port
- és csomag teljes listáját <link xlink:href="http://www.freebsd.org/ports/master-index.html">ezen</link>
- a címen érhetjük el.</para>
-
- <sect2 xml:id="packages">
- <title>Csomagok</title>
-
- <para>A csomagok lényegében előre
- lefordított alkalmazások, amelyek megfelelnek a
- Debian/Ubuntu rendszerekben megtalálható
- <filename>.deb</filename>, vagy a Red&nbsp;Hat/Fedora
- rendszerekben megtalálható
- <filename>.rpm</filename> állományoknak. A
- csomagok a &man.pkg.add.1; segítségével
- telepíthetőek. Például az
- alábbi parancs az
- <application>Apache&nbsp;2.2</application> alkalmazást
- rakja fel:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>pkg_add /tmp/apache-2.2.6_2.tbz</userinput></screen>
-
- <para>Az <option>-r</option> kapcsolóval arra
- utasítjuk a &man.pkg.add.1; programot, hogy
- magától töltse le és telepítse
- a csomagot, valamint annak függőségeit:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>pkg_add -r apache22</userinput>
-Fetching ftp://ftp.freebsd.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6.2-release/Latest/apache22.tbz... Done.
-Fetching ftp://ftp.freebsd.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6.2-release/All/expat-2.0.0_1.tbz... Done.
-Fetching ftp://ftp.freebsd.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6.2-release/All/perl-5.8.8_1.tbz... Done.
-[nyissz]
-
-To run apache www server from startup, add apache22_enable="YES"
-in your /etc/rc.conf. Extra options can be found in startup script.</screen>
-
- <note>
- <para>Ha a &os; valamelyik kiadását
- használjuk (6.2, 6.3, 7.0 stb., tehát
- CD-ről telepítettük), akkor a
- <command>pkg_add -r</command> az adott kiadáshoz
- tartozó csomagokat fogja letölteni. Ezek a
- csomagok azonban <emphasis>nem
- feltétlenül</emphasis> az alkalmazás
- legújabb verziójához tartoznak. Ezt az
- alapértelmezett viselkedést felül tudjuk
- bírálni, ha a <envar>PACKAGESITE</envar>
- környezeti változót az <uri xlink:href="ftp://ftp.freebsd.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6-stable/Latest/">ftp://ftp.freebsd.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6-stable/Latest/</uri>
- értékre állítjuk, és
- így például a 6.X sorozathoz
- készült legfrissebb csomagokat
- tölthetjük le.</para>
-
- <para>A &os; különböző
- változatairól a <link xlink:href="&url.base;/doc/hu/articles/version-guide/">Válasszuk ki a nekünk igazán megfelelő &os; verziót!</link>
- című cikkben
- olvashatunk bővebben.</para>
- </note>
-
- <para>A csomagok használatával kapcsolatban a &os;
- kézikönyvében kaphatunk részletesebb
- felvilágosítást, lásd <link xlink:href="&url.base;/doc/hu/books/handbook/packages-using.html">A csomagrendszer használata</link>.</para>
- </sect2>
-
- <sect2 xml:id="ports">
- <title>Portok</title>
-
- <para>A &os;-ben az alkalmazások
- telepítésének másik módja a
- Portgyűjtemény használata. A
- Portgyűjtemény lényegében
- <filename>Makefile</filename> állományok és
- javítások gyűjteménye, amelyek a
- különféle alkalmazások
- forráskódját készítik fel
- arra, hogy a &os;-n is használhatóak legyenek.
- Amikor telepítünk egy portot, akkor a rendszer
- először letölti az alkalmazás
- forráskódját, elvégzi a
- szükséges módosításokat,
- lefordítja a forrást és végül
- telepíti az alkalmazást (valamint mindezt megteszi
- az összes függősége
- esetében).</para>
-
- <para>A Portgyűjtemény, vagy gyakran egyszerűen
- csak a <quote>portfa</quote>, a <filename>/usr/ports</filename>
- könyvtárban található. Itt
- nyilván feltételezzük, hogy a
- Portgyűjteményt is kiválasztottuk a &os;
- telepítése során. Amennyiben a
- Portgyűjteményt még nem
- telepítettük volna, a &man.sysinstall.8;
- segítségével feltehetjük a
- telepítőlemezről, vagy esetleg a &man.csup.1;,
- illetve &man.portsnap.8; használatával
- letölthetjük a &os;&nbsp;Projekt valamelyik
- szerveréről. A Portgyűjtemény
- telepítésének részletes
- bemutatása megtalálható a
- kézikönyv <link xlink:href="&url.base;/doc/hu/books/handbook/ports-using.html">4.5.1.&nbsp;szakaszában</link>.</para>
-
- <para>A telepítéshez (általában) csak
- be kell lépnünk az adott port
- könyvtárába és el kell
- indítanunk a fordítást. A
- következő példában az
- <application>Apache&nbsp;2.2</application> alkalmazást
- telepítjük a
- Portgyűjteményből:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/ports/www/apache22</userinput>
-&prompt.root; <userinput>make install clean</userinput></screen>
-
- <para>A portok alkalmazásának egyik legnagyobb
- előnye, hogy a szoftverek telepítése
- során testre tudjuk szabni azok
- beállításait. Például amikor
- az <application>Apache&nbsp;2.2</application> alkalmazást
- portként telepítjük, a
- <varname>WITH_LDAP</varname> &man.make.1; változó
- megadásával engedélyezhetjük a
- <application>mod_ldap</application>
- használatát:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/ports/www/apache22</userinput>
-&prompt.root; <userinput>make WITH_LDAP="YES" install clean</userinput></screen>
-
- <para>A Portgyűjteménnyel kapcsolatos további
- információk tekintetében olvassuk el a
- &os;&nbsp;kézikönyv <link xlink:href="&url.base;/doc/hu/books/handbook/ports-using.html">A Portgyűjtemény használata</link>
- című szakaszát.</para>
- </sect2>
-
- <sect2 xml:id="which">
- <title>Portok vagy csomagok, mégis melyiket
- használjam?</title>
-
- <para>A csomagok tulajdonképpen előre
- lefordított portok, ezért igazából
- csak abban van köztük különbség, hogy
- forrásból (portok) vagy binárisan
- telepítjük-e az alkalmazásokat. Mindegyik
- módszernek megvannak a maga előnyei:</para>
-
- <itemizedlist>
- <title>Csomagok (bináris)</title>
-
- <listitem><simpara>Gyorsabb telepítés (a nagyobb
- alkalmazások lefordítása viszont nagyon
- sokáig is eltarthat).</simpara></listitem>
-
- <listitem><simpara>Nem szükséges
- megértenünk a szoftverek
- lefordításának
- mikéntjét.</simpara></listitem>
-
- <listitem><simpara>Nem kell fordítóprogramokat
- telepítenünk a
- rendszerünkre.</simpara></listitem>
- </itemizedlist>
-
- <itemizedlist>
- <title>Portok (forrás)</title>
-
- <listitem><simpara>A telepítés
- beállításait tetszőlegesen
- szabályozhatjuk. (A csomagok általában
- szabványos beállításokkal
- készülnek. A portok esetében azonban
- lehetőségünk van ezeket kedvünk szerint
- megváltoztatni, mint például
- további modulok fordítását
- kérni, vagy átállítani a
- telepítés alapértelmezett
- helyét.)</simpara></listitem>
-
- <listitem><simpara>Ha késztetést
- érzünk, akkor akár a saját
- javításainkat is beletehetjük a
- forráskódba.</simpara></listitem>
- </itemizedlist>
-
- <para>Ha nincsenek különös igényeink, akkor
- a csomagok minden bizonnyal tökéletesen megfelelnek
- számunkra. Amikor viszont valamit külön be
- szeretnénk állítani, akkor ahhoz a portokat
- érdemes választanunk. (Ne felejtsük el
- azonban, hogy ha elsősorban a csomagokhoz ragaszkodunk, de
- mégis módosítanunk kell valamit
- bennük, akkor a <command>make
- package</command> parancs
- kiadásával a portokból is tudunk csomagot
- készíteni, majd átmásolni azokat
- más szerverekre.)</para>
- </sect2>
- </sect1>
-
- <sect1 xml:id="startup">
- <title>A rendszer indítása: hova lettek a
- futási szintek?</title>
-
- <para>A &linux; a SysV rendszerindítási
- sémáját alkalmazza, miközben a &os; a
- hagyományos BSD típusú &man.init.8;
- megoldást. A BSD típusú &man.init.8;
- esetén nincsenek futási szintek és nem
- létezik <filename>/etc/inittab</filename>
- állomány. Helyette az &man.rc.8; vezérli a
- rendszer indítását. Az
- <filename>/etc/rc</filename> szkript beolvassa az
- <filename>/etc/defaults/rc.conf</filename> és
- <filename>/etc/rc.conf</filename> állományokat,
- amelyekből megállapítja, hogy milyen
- szolgáltatásokat indítson el. A megadott
- szolgáltatásokat ezután az
- <filename>/etc/rc.d</filename> és a
- <filename>/usr/local/etc/rc.d</filename> könyvtárakban
- található megfelelő
- indítószkriptek segítségével
- indítja el. Ezek a szkriptek hasonlóak a &linux;
- rendszereken az <filename>/etc/init.d</filename>
- könyvtárban található
- szkriptekhez.</para>
-
- <sidebar>
- <para><emphasis>A szolgáltatások
- indításáért felelős szkriptek
- miért két különböző helyen
- találhatóak?</emphasis> Az
- <filename>/etc/rc.d</filename> könyvtárban
- található szkriptek az <quote>alaprendszer</quote>
- részei (mint például a &man.cron.8;,
- &man.sshd.8;, &man.syslog.3; és a többi). A
- <filename>/usr/local/etc/rc.d</filename> könyvtárban
- pedig a felhasználó által
- telepíthető alkalmazások,
- például az <application>Apache</application>,
- <application>Squid</application> stb. szkriptjei
- találhatóak.</para>
-
- <para><emphasis>Mi a különbség az
- <quote>alaprendszerben</quote> található és
- a felhasználó által telepített
- alkalmazások között?</emphasis> A &os;-t egy
- összefüggő operációs
- rendszerként fejlesztik. Ezt másképpen
- úgy lehetne fogalmazni, hogy a rendszermagot, a
- rendszerszintű függvénykönyvtárakat
- és a hozzájuk tartozó programokat (mint
- például a &man.ls.1;, &man.cat.1;, &man.cp.1;
- stb.) együtt fejlesztik és adják ki. Ezt
- nevezzük az <quote>alaprendszernek</quote>. A
- felhasználó által telepíthető
- alkalmazások lényegében azok, amelyek nem
- részei ennek az <quote>alaprendszernek</quote>,
- például az <application>Apache</application>,
- <application>X11</application>,
- <application>Mozilla&nbsp;Firefox</application> stb. Ezek
- általában a &os; <link xlink:href="article.html#SOFTWARE">Csomag- és Portgyűjteményéből</link>
- telepíthetőek. Mivel a felhasználók
- által telepített alkalmazásokat
- igyekszünk elkülöníteni az
- <quote>alaprendszertől</quote>, ezért ezek a
- <filename>/usr/local/</filename> könyvtárba
- kerülnek. Ennek következtében a
- felhasználók által telepített
- binárisok a <filename>/usr/local/bin</filename>
- könyvtárban, míg a hozzájuk
- tartozó konfigurációs
- állományok a <filename>/usr/local/etc</filename>
- könyvtárban találhatóak, és
- így tovább.</para>
- </sidebar>
-
- <para>A szolgáltatásokat az
- <filename>/etc/rc.conf</filename> állományban
- (lásd &man.rc.conf.5;) tudjuk engedélyezni a
- <literal>SzolgáltatásNév_enable="YES"</literal>
- sor megadásával. A rendszer alapértelmezett
- beállításait az
- <filename>/etc/defaults/rc.conf</filename>
- állományban találhatjuk meg, ezeket az
- <filename>/etc/rc.conf</filename> állományban tudjuk
- felülbírálni. Az alkalmazásokhoz
- tartozó szolgáltatások
- engedélyezésének lépéseihez
- pedig a telepítésük után ne
- felejtsük el átolvasni a hozzájuk
- tartozó dokumentációt.</para>
-
- <para>Az <filename>/etc/rc.conf</filename>
- állományból származó most
- következő rövid kódrészlet az
- &man.sshd.8; és <application>Apache&nbsp;2.2</application>
- szolgáltatásokat engedélyezi, valamint az
- <application>Apache</application> számára
- beállítja az SSL használatát.</para>
-
- <programlisting># az SSHD engedélyezése
-sshd_enable="YES"
-# az Apache és benne az SSL támogatásának engedélyezése
-apache22_enable="YES"
-apache22_flags="-DSSL"</programlisting>
-
- <para>Miután az <filename>/etc/rc.conf</filename>
- állományban engedélyeztük a
- szolgáltatásokat, a parancssorból el is
- tudjuk indítani ezeket (a rendszer
- újraindítása nélkül):</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>/etc/rc.d/sshd start</userinput></screen>
-
- <para>Ha egy szolgáltatást nem
- engedélyeztünk, akkor a parancssorból a
- <option>forcestart</option> paraméter
- megadásával tudjuk elindítani:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>/etc/rc.d/sshd forcestart</userinput></screen>
- </sect1>
-
- <sect1 xml:id="network">
- <title>A hálózat
- beállítása</title>
-
- <sect2 xml:id="interfaces">
- <title>Hálózati interfészek</title>
-
- <para>A hálózati csatolófelületekre a
- Linux esetén alkalmazott általános
- <emphasis>ethX</emphasis> alakú azonosítók
- helyett a &os; az adott hálózati kártya
- meghajtójának nevével és
- utána egy sorszámmal hivatkozik. Az
- &man.ifconfig.8; itt látható kimenetében
- két &intel;&nbsp;Pro&nbsp;1000 hálózati
- kártya jelenik meg (em0 és em1):</para>
-
- <screen>&prompt.user; <userinput>ifconfig</userinput>
-em0: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; mtu 1500
- options=b&lt;RXCSUM,TXCSUM,VLAN_MTU&gt;
- inet 10.10.10.100 netmask 0xffffff00 broadcast 10.10.10.255
- ether 00:50:56:a7:70:b2
- media: Ethernet autoselect (1000baseTX &lt;full-duplex&gt;)
- status: active
-em1: flags=8843&lt;UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST&gt; mtu 1500
- options=b&lt;RXCSUM,TXCSUM,VLAN_MTU&gt;
- inet 192.168.10.222 netmask 0xffffff00 broadcast 192.168.10.255
- ether 00:50:56:a7:03:2b
- media: Ethernet autoselect (1000baseTX &lt;full-duplex&gt;)
- status: active</screen>
- </sect2>
-
- <sect2 xml:id="ipaddress">
- <title>Az IP-cím beállítása</title>
-
- <para>Az interfészekhez az &man.ifconfig.8; paranccsal
- tudunk IP-címet rendelni. Az IP-címek
- beállítása azonban csak akkor marad meg az
- újraindítást követően is, ha
- felvesszük az <filename>/etc/rc.conf</filename>
- állományba. A most következő
- példában megadunk egy hálózati
- nevet, IP-címet és egy alapértelmezett
- átjárót:</para>
-
- <programlisting>hostname="szerver1.minta.com"
-ifconfig_em0="inet 10.10.10.100 netmask 255.255.255.0"
-defaultrouter="10.10.10.1"</programlisting>
-
- <para>DHCP esetén használjuk a
- következőt:</para>
-
- <programlisting>hostname="szerver1.minta.com"
-ifconfig_em0="DHCP"</programlisting>
-
- </sect2>
- </sect1>
-
- <sect1 xml:id="firewall">
- <title>Tűzfalak</title>
-
- <para>Hasonlóan a Linuxban található
- <application>IPTABLES</application> megoldáshoz, a &os; is
- kínál fel rendszermagszintű
- tűzfalazást. A &os; jelen pillanatban három
- tűzfalat támogat:</para>
-
- <itemizedlist>
- <listitem><simpara><link xlink:href="&url.base;/doc/hu/books/handbook/firewalls-ipfw.html">IPFIREWALL</link></simpara></listitem>
- <listitem><simpara><link xlink:href="&url.base;/doc/hu/books/handbook/firewalls-ipf.html">IPFILTER</link></simpara></listitem>
- <listitem><simpara><link xlink:href="&url.base;/doc/hu/books/handbook/firewalls-pf.html">PF</link></simpara></listitem>
- </itemizedlist>
-
- <para>Az <application>IPFIREWALL</application>, avagy
- <application>IPFW</application> (az
- <application>IPFW</application> szabályrendszereit az
- &man.ipfw.8; paranccsal tudjuk kezelni) a &os; fejlesztői
- által készített és karbantartott
- tűzfal. A forgalomszabályozás
- megvalósításához és
- különböző típusú
- hálózati kapcsolatok
- szimulációjához az
- <application>IPFW</application> kiegészíthető a
- &man.dummynet.4; használatával.</para>
-
- <para>Ez az <application>IPFW</application> szabály
- engedélyezi a beérkező
- <application>SSH</application>-kapcsolatokat:</para>
-
- <programlisting>ipfw add allow tcp from any to me 22 in via $ext_if</programlisting>
-
- <para>Az <application>IPFILTER</application> tűzfalat
- Darren&nbsp;Reed dolgozta ki. Nem csak &os; alatt
- találkozhatunk vele, több operációs
- rendszerre is portolták, többek közt NetBSD-re,
- OpenBSD-re, SunOS-re, HP/UX-ra és Solarisra.</para>
-
- <para>Ez az <application>IPFILTER</application> parancs
- engedélyezi a beérkező
- <application>SSH</application>-kapcsolatokat:</para>
-
- <programlisting>pass in on $ext_if proto tcp from any to any port = 22</programlisting>
-
- <para>Az utolsó tűzfal, a <application>PF</application>,
- az OpenBSD Projekt fejlesztése. A
- <application>PF</application> eredetileg az
- <application>IPFILTER</application>
- leváltására készült. Emiatt a
- <application>PF</application> szabályainak megadási
- módja nagyon hasonlít az
- <application>IPFILTER</application> esetében
- megismertekhez. A minőségalapú (QoS)
- forgalomszabályozás
- létrehozásához a
- <application>PF</application> az &man.altq.4;
- megoldásával egészíthető
- ki.</para>
-
- <para>Ez a <application>PF</application> parancs engedélyezi
- a beérkező
- <application>SSH</application>-kapcsolatokat:</para>
-
- <programlisting>pass in on $ext_if inet proto tcp from any to ($ext_if) port 22</programlisting>
- </sect1>
-
- <sect1 xml:id="updates">
- <title>A &os; frissítése</title>
-
- <para>A &os; rendszer háromféleképpen
- frissíthető: forráskódból,
- binárisan és telepítőlemezek
- használatával.</para>
-
- <para>A forráskódon keresztüli
- frissítés ugyan a legbonyolultabb ezek
- közül, azonban ez kínálja fel egyben a
- legnagyobb rugalmasságot is. Ennek során
- szinkronizálnunk kell a &os;
- forráskódjának nálunk levő
- (helyi) másolatát a &os;
- <application>CVS</application> (Concurrent Versioning System)
- szervereivel. Miután ez megtörtént, le tudjuk
- fordítani a rendszermagot és a hozzá
- tartozó programokat. A források
- frissítésével kapcsolatban olvassuk el a
- &os;&nbsp;kézikönyv <link xlink:href="&url.base;/doc/hu/books/handbook/updating-upgrading.html">frissítésről
- szóló fejezetét</link>.</para>
-
- <para>A bináris frissítés a &linux;
- típusú rendszereken elérhető
- <command>yum</command> vagy <command>apt-get</command> parancsok
- esetén megszokottakhoz hasonló. A
- &man.freebsd-update.8; parancs letölti a
- frissítéseket és telepíti ezeket. Ez
- a frissítési folyamat a &man.cron.8;
- használatával ütemezhető.</para>
-
- <note>
- <para>Amikor a &man.cron.8; segítségével
- ütemezzük a frissítéseket, a
- &man.crontab.1; állományban lehetőség
- szerint a <command>freebsd-update cron</command> parancsot
- használjuk, ezáltal igyekezzünk
- csökkenteni annak
- valószínűségét, hogy egyszerre
- több számítógép is ugyanakkor
- terhelje a szervert.</para>
-
- <programlisting>0 3 * * * root /usr/sbin/freebsd-update cron</programlisting>
- </note>
-
- <para>Az utolsó frissítési módszer, a
- telepítőlemezek használata
- lényegében egy egyértelmű folyamat.
- Indítsuk el
- számítógépünket a
- telepítőlemezről, és a
- telepítőben válasszuk a frissítés
- (upgrade) opciót.</para>
- </sect1>
-
- <sect1 xml:id="procfs">
- <title>procfs: eltűnt, de nem nyomtalanul</title>
-
- <para>A &linux; alatt a
- <filename>/proc/sys/net/ipv4/ip_forward</filename>
- használatával tudjuk megmondani, hogy az IP-csomagok
- továbbítása engedélyezett-e
- rendszerünkben. Mivel a &man.procfs.5; a &os; jelenlegi
- verzióiban már elavultnak számít,
- ezért ezt a &man.sysctl.8; paranccsal nézhetjük
- meg a rendszer egyéb beállításai
- mellett. (A <command>sysctl</command> viszont &linux; alatt is
- egyaránt megtalálható.)</para>
-
- <para>Ha az IP-csomagok
- továbbításáról
- szóló példánál maradunk, akkor
- az alábbi módon kérdezhetjük le,
- hogy engedélyezett-e a &os; rendszerünkön:</para>
-
- <screen>&prompt.user; <userinput>sysctl net.inet.ip.forwarding</userinput>
-net.inet.ip.forwarding: 0</screen>
-
- <para>Az <option>-a</option> paraméter
- megadásával a rendszer összes jelenlegi
- beállítását le tudjuk
- kérdezni:</para>
-
- <screen>&prompt.user; <userinput>sysctl -a</userinput>
-kern.ostype: FreeBSD
-kern.osrelease: 6.2-RELEASE-p9
-kern.osrevision: 199506
-kern.version: FreeBSD 6.2-RELEASE-p9 #0: Thu Nov 29 04:07:33 UTC 2007
- root@i386-builder.daemonology.net:/usr/obj/usr/src/sys/GENERIC
-
-kern.maxvnodes: 17517
-kern.maxproc: 1988
-kern.maxfiles: 3976
-kern.argmax: 262144
-kern.securelevel: -1
-kern.hostname: server1
-kern.hostid: 0
-kern.clockrate: { hz = 1000, tick = 1000, profhz = 666, stathz = 133 }
-kern.posix1version: 200112
-...</screen>
-
- <note>
- <para>Bizonyos <command>sysctl</command>-értékek
- írásvédettek.</para>
- </note>
-
- <para>Adódhatnak olyan alkalmak, amikor mégis
- szükségünk lehet a procfs
- használatára, mint például régi
- szoftverek futtatása, a rendszerhívások
- nyomkövetése a &man.truss.1;
- segítségével, vagy a <link xlink:href="&url.base;/doc/hu/books/handbook/linuxemu.html">bináris Linux kompatibilitás</link>
- használata. (Noha a bináris Linux kompatibilitás
- egy saját procfs állományrendszert, egy
- &man.linprocfs.5; rendszert használ.) A procfs
- típusú állományrendszerek
- csatlakoztatásához a következőt kell megadnunk
- az <filename>/etc/fstab</filename> állományban:</para>
-
- <screen>proc /proc procfs rw,noauto 0 0</screen>
-
- <note>
- <para>A <option>noauto</option> beállítás
- megadásával megakadályozzuk, hogy a
- <filename>/proc</filename> a rendszerindítás
- során magától
- csatlakoztatódjon.</para>
- </note>
-
- <para>A procfs típusú
- állományrendszereket így lehet
- csatlakoztatni:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>mount /proc</userinput></screen>
- </sect1>
-
- <sect1 xml:id="commands">
- <title>Gyakori parancsok</title>
-
- <sect2 xml:id="packageCommands">
- <title>A csomagok kezelése</title>
-
- <para>
- <informaltable frame="none" pgwide="1">
- <tgroup cols="3">
- <thead>
- <row>
- <entry>Linuxos parancs (Red&nbsp;Hat/Debian)</entry>
- <entry>A &os;-s megfelelője</entry>
- <entry>Leírás</entry>
- </row>
- </thead>
-
- <tbody>
- <row>
- <entry><command>yum install csomag</command> / <command>apt-get install csomag</command></entry>
- <entry><command>pkg_add -r csomag</command></entry>
- <entry>A <replaceable>csomag</replaceable>
- telepítése egy távoli
- számítógépről</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry><command>rpm -ivh csomag</command> / <command>dpkg -i csomag</command></entry>
- <entry><command>pkg_add -v csomag</command></entry>
- <entry>Csomag telepítése</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry><command>rpm -qa</command> / <command>dpkg -l</command></entry>
- <entry><command>pkg_info</command></entry>
- <entry>A telepített csomagok
- megjelenítése</entry>
- </row>
- </tbody>
- </tgroup>
- </informaltable>
- </para>
- </sect2>
-
- <sect2 xml:id="systemCommands">
- <title>A rendszer kezelése</title>
-
- <para>
- <informaltable frame="none" pgwide="1">
- <tgroup cols="3">
- <thead>
- <row>
- <entry>Linuxos parancs</entry>
- <entry>A &os;-s megfelelője</entry>
- <entry>Leírás</entry>
- </row>
- </thead>
-
- <tbody>
- <row>
- <entry><command>lspci</command></entry>
- <entry><command>pciconf</command></entry>
- <entry>A PCI-os eszközök
- megjelenítése</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry><command>lsmod</command></entry>
- <entry><command>kldstat</command></entry>
- <entry>A betöltött rendszermagmodulok
- felsorolása</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry><command>modprobe</command></entry>
- <entry><command>kldload</command> / <command>kldunload</command></entry>
- <entry>Modulok betöltése és
- eltávolítása</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry><command>strace</command></entry>
- <entry><command>truss</command></entry>
- <entry>A rendszerhívások
- nyomkövetése</entry>
- </row>
- </tbody>
- </tgroup>
- </informaltable>
- </para>
- </sect2>
- </sect1>
-
- <sect1 xml:id="conclusion">
- <title>Lezárás</title>
-
- <para>Bízunk benne, hogy ez a leírás eleget
- mutatott be ahhoz, hogy elkezdjünk ismerkedni a &os;-vel. Ha
- az érintett témák még jobban
- érdekelnek minket, vagy olyanról szeretnénk
- többet megtudni, ami itt nem szerepelt, akkor
- mindenképpen olvassunk bele a <link xlink:href="&url.base;/doc/hu/books/handbook/index.html">&os;&nbsp;kézikönyvbe</link>.</para>
- </sect1>
-</article>
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/books/Makefile b/hu_HU.ISO8859-2/books/Makefile
deleted file mode 100644
index 136238534b..0000000000
--- a/hu_HU.ISO8859-2/books/Makefile
+++ /dev/null
@@ -1,18 +0,0 @@
-#
-# The FreeBSD Documentation Project
-# The FreeBSD Hungarian Documentation Project
-#
-# $FreeBSD$
-# %SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/Makefile
-# %SRCID% 1.14
-#
-
-SUBDIR = faq
-SUBDIR+= fdp-primer
-SUBDIR+= handbook
-
-ROOT_SYMLINKS= faq handbook
-
-DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/../..
-.include "${DOC_PREFIX}/share/mk/doc.project.mk"
-
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/books/Makefile.inc b/hu_HU.ISO8859-2/books/Makefile.inc
deleted file mode 100644
index c47be8993c..0000000000
--- a/hu_HU.ISO8859-2/books/Makefile.inc
+++ /dev/null
@@ -1,11 +0,0 @@
-#
-# The FreeBSD Documentation Project
-# The FreeBSD Hungarian Documentation Project
-#
-# $FreeBSD$
-# %SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/Makefile.inc
-# %SRCID% 1.4
-#
-
-DESTDIR?= ${DOCDIR}/hu_HU.ISO8859-2/books/${.CURDIR:T}
-
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/books/faq/Makefile b/hu_HU.ISO8859-2/books/faq/Makefile
deleted file mode 100644
index 5b5a6838be..0000000000
--- a/hu_HU.ISO8859-2/books/faq/Makefile
+++ /dev/null
@@ -1,31 +0,0 @@
-#
-# $FreeBSD$
-# %SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/faq/Makefile
-# %SRCID% 1.12
-#
-# Build the FreeBSD FAQ
-#
-
-MAINTAINER=doc@FreeBSD.org
-
-DOC?= book
-
-FORMATS?= html-split html
-
-INSTALL_COMPRESSED?= gz
-INSTALL_ONLY_COMPRESSED?=
-
-WITH_BIBLIOXREF_TITLE?=YES
-
-#
-# SRCS lists the individual XML files that make up the document. Changes
-# to any of these files will force a rebuild
-#
-
-# XML content
-SRCS= book.xml
-
-URL_RELPREFIX?= ../../../..
-DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/../../..
-
-.include "${DOC_PREFIX}/share/mk/doc.project.mk"
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.xml b/hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.xml
deleted file mode 100644
index 32b4334b43..0000000000
--- a/hu_HU.ISO8859-2/books/faq/book.xml
+++ /dev/null
@@ -1,15083 +0,0 @@
-<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?>
-<!DOCTYPE book PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V5.0-Based Extension//EN"
- "http://www.FreeBSD.org/XML/share/xml/freebsd50.dtd" [
-<!ENTITY enbase "http://www.FreeBSD.org">
-<!ENTITY bibliography SYSTEM "../../share/xml/bibliography.xml">
-<!ENTITY url.base.hu "{{{enbase}}}/hu">
-]>
-<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
- Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
- %SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/faq/book.xml
- %SRCID% 1.1131
--->
-<book xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:lang="hu">
- <info><title>Gyakran Ismételt Kérdések a &os;
- 6.<replaceable>X</replaceable>, 7.<replaceable>X</replaceable>
- és 8.<replaceable>X</replaceable>
- változatairól</title>
-
-
- <author><orgname>A &os; Dokumentációs Projekt</orgname></author>
-
- <copyright>
- <year>1995</year>
- <year>1996</year>
- <year>1997</year>
- <year>1998</year>
- <year>1999</year>
- <year>2000</year>
- <year>2001</year>
- <year>2002</year>
- <year>2003</year>
- <year>2004</year>
- <year>2005</year>
- <year>2006</year>
- <year>2007</year>
- <year>2008</year>
- <year>2009</year>
- <year>2010</year>
- <holder>A &os; Dokumentációs Projekt</holder>
- </copyright>
-
- &legalnotice;
-
- <legalnotice xml:id="trademarks" role="trademarks">
- &tm-attrib.freebsd;
- &tm-attrib.3com;
- &tm-attrib.adobe;
- &tm-attrib.creative;
- &tm-attrib.cvsup;
- &tm-attrib.ibm;
- &tm-attrib.ieee;
- &tm-attrib.intel;
- &tm-attrib.iomega;
- &tm-attrib.linux;
- &tm-attrib.microsoft;
- &tm-attrib.mips;
- &tm-attrib.netscape;
- &tm-attrib.opengroup;
- &tm-attrib.oracle;
- &tm-attrib.sgi;
- &tm-attrib.sparc;
- &tm-attrib.sun;
- &tm-attrib.usrobotics;
- &tm-attrib.xfree86;
- &tm-attrib.general;
- </legalnotice>
-
- <releaseinfo>$FreeBSD$</releaseinfo>
-
- <abstract>
- <para>Ezek a gyakran ismételt kérdések a &os;
- 6.<replaceable>X</replaceable>, 7.<replaceable>X</replaceable>
- és 8.<replaceable>X</replaceable> változataira
- vonatkoznak. Az összes bejegyzés a &os;
- 6.<replaceable>X</replaceable> vagy annál újabb
- változataira vonatkozik, hacsak azt külön nem
- jelezzük. Ha szeretnénk segíteni a
- projektnek, akkor küldjünk egy levelet a &a.doc;
- címére! Ennek a dokumentumnak a legfrissebb
- változata mindig elérhető a <link xlink:href="&url.books.faq;/index.html">&os; World Wide Web szerveréről</link>.
- HTTP-n keresztül letölthető egyetlen nagy <link xlink:href="book.html">HTML</link> állományként,
- vagy <link xlink:href="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/doc/">a &os;
- FTP szerveréről</link> szöveges, &postscript;
- PDF stb. formátumban. Továbbá <link xlink:href="&url.base;/search/index.html">keresni is tudunk a
- GYIK-ban</link>.</para>
-
- <para><emphasis>Fordította: Páli Gábor,
- utolsó ellenőrzés:
- 2010.11.28.</emphasis></para>
- </abstract>
- </info>
-
- <chapter xml:id="introduction" xml:lang="hu">
- <title>Bevezetés</title>
-
- <para>Üdvözöljük a &os;
- 6.<replaceable>X</replaceable>-8.<replaceable>X</replaceable>
- Gyakran Ismételt Kérdéseiben!</para>
-
- <para>Hasonlóan a Usenetes GYIK-okhoz, ennek a dokumentumnak
- is az a célja, hogy a &os; operációs
- rendszerrel kapcsolatban feltegye a legyakrabban ismételt
- kérdéseket (és persze megválaszolja
- ezeket!). Habár eredetileg azért
- íródott, hogy megspórolja a feleslegesen
- elvesztegetett sávszélességet és hogy
- megelőzze a régóta ismert
- kérdések újbóli
- feltételét, a GYIK időközben egy
- értékes
- információforrássá is
- vált.</para>
-
- <para>Igyekeztünk minden megtenni annak
- érdekében, hogy a GYIK a lehető legtöbb
- információt szolgáltassa. Ha
- szeretnénk javaslatokat tenni a
- továbbfejlesztésére, írjunk
- bátran a &a.doc; címére!</para>
-
- <qandaset>
- <qandaentry>
- <question xml:id="what-is-FreeBSD">
- <para>Mi az a &os;?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ha tömören akarjuk összefoglalni, akkor a
- &os; egy AMD64, &intel; EM64T, &i386;, PC-98, IA-64, &arm;,
- &powerpc; és &ultrasparc; platformokra fejlesztett
- &unix;-szerű operációs rendszer, amely a
- Kaliforniai Egyetem (Berkeley) rendszerének
- <quote>4.4BSD-Lite</quote> kiadására
- épül, valamint a <quote>4.4BSD-Lite2</quote>
- kiadásból tartalmaz még
- néhány továbbfejlesztést.
- Továbbá közvetett módon még
- felhasználja a Berkeley <quote>Net/2</quote>
- kiadásának &i386; architektúrára
- készített portját, a
- <quote>386BSD</quote> forrásait is, amit annak
- idején William Jolitz készített, noha
- ebből ténylegesen már csak nagyon
- kevés található a rendszerben. A &os;
- részletesebb bemutatása és annak
- tulajdonságai a <link xlink:href="&url.base.hu;/index.html">&os; honlapján</link>
- találhatóak.</para>
-
- <para>A &os;-t munkához, oktatáshoz és
- szórakozáshoz rengeteg cég,
- internetszolgáltató, kutató,
- informatikus, diák és otthoni
- felhasználó használja a világ
- minden táján.</para>
-
- <para>A &os; bővebb bemutatásához olvassuk
- el a <link xlink:href="&url.books.handbook;/index.html">&os;
- kézikönyvet</link>.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="FreeBSD-goals">
- <para>Mi a &os; Projekt célja?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &os; Projektnek az a célja, hogy olyan
- szoftvereket állítson elő, amelyek
- tetszőlegesen felhasználhatóak,
- mindenféle kötöttségek
- nélkül. A fejlesztők közül sokan
- nagyon sok időt és munkát fektetnek a
- forráskódba (és így a
- Projektbe), ami nyilván megérdemelne
- némi anyagi ellensúlyozást olykor, de
- egyáltalán nem ragaszkodunk hozzá.
- Úgy érezzük, mindenek előtt az a
- <quote>küldetésünk</quote>, hogy
- feltétel nélkül segítsünk
- mindenkit a munkánkkal, függetlenül annak
- szándékaitól, így a
- munkánk a lehető legnagyobb körben
- kerül felhasználására és
- így nyújtja a lehető legtöbb
- hasznot. Véleményünk szerint ez az egyik
- legalapvetőbb célja a szabad szoftvereknek
- és ezt a hozzáállást
- támogatjuk a leginkább.</para>
-
- <para>A forrásaink között
- található, <link xlink:href="http://www.FreeBSD.org/copyright/COPYING">GNU General
- Public License (GPL)</link> vagy a <link xlink:href="http://www.FreeBSD.org/copyright/COPYING.LIB">GNU
- Library General Public License (LGPL)</link>
- licencelésű munkák azonban már
- valamivel több kötöttséggel
- járnak, habár ezek inkább a
- közzétételükre vonatkoznak, nem
- pedig annak ellenkezőjére, ahogy azt
- általában megszokhattuk. A GPL licencű
- szoftverek kereskedelmi célú
- felhasználásának további
- esetleges nehézségei miatt azonban
- lehetőségeink szerint igyekszünk ezeket
- olyan szoftverekkel felváltani, amelyek a kevésbé
- szigorúbb <link xlink:href="http://www.FreeBSD.org/copyright/freebsd-license.html">&os; licencet</link>
- alkalmazzák.</para>
-</answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="bsd-license-restrictions">
- <para>A &os; licenc tartalmaz valamilyen
- megszorítást?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Igen. Ezek a megszorítások azonban nem az
- adott munka felhasználását
- szabályozzák, hanem csupán azt, hogy
- miként viszonyuljunk a &os; Projekthez. Ha komoly
- kétségeink lennének a
- licenceléssel kapcsolatban, olvassuk a jelenleg
- érvényes <link xlink:href="http://www.FreeBSD.org/copyright/freebsd-license.html">
- licencet</link> (angolul). Az egyszerű
- kíváncsiskodók kedvéért
- nagyjából így tudnánk
- összefoglalni a licencet:</para>
-
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para>Ne állítsuk, hogy mi
- készítettük.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Ne pereljük a Projektet, ha nem
- működik.</para>
- </listitem>
- </itemizedlist>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="replace-current-OS">
- <para>A &os; képes kiváltani a jelenleg
- használt operációs
- rendszerünket?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A legtöbb ember számára igen. A
- kérdés megválaszolása azonban
- természetesen nem ennyire
- egyértelmű.</para>
-
- <para>Sokan nem is magát az operációs
- rendszert, hanem inkább az alkalmazásokat
- használják. Valójában pedig
- maguk az alkalmazások azok, amelyek az
- operációs rendszert használják.
- A &os;-t úgy alakították ki, hogy az
- alkalmazások számára egy szilárd
- és mindentudó környezetet
- nyújtson. Támogatja a
- böngészők, irodai programcsomagok,
- levelező programok, grafikus programok,
- programozási környezetek, hálózati
- szerverek széles választékát,
- és szinte minden mást, amire csak
- szükségünk lehet. Az ilyen
- alkalmazások legnagyobb része
- elérhető a <link xlink:href="http://www.FreeBSD.org/ports/">Portgyűjteményen</link>
- keresztül.</para>
-
- <para>Ha viszont olyan alkalmazást
- kívánunk használni, amely csak bizonyos
- operációs rendszereken érhető el,
- nem tudjuk magát az operációs rendszert
- egyszerűen lecserélni alatta. Bizonyos
- esetekben azonban előfordulhat, hogy &os; alatt is
- találunk hozzá hasonló
- alkalmazásokat. Amikor egy stabil irodai vagy
- internet szerverre van szükségünk, esetleg
- egy megbízható munkaállomásra,
- vagy egyszerűen csak megszakítások
- nélkül szeretnénk végezni a
- munkánkat, a &os;-ben igényeinkhez
- mérten szinte minden megtalálhatunk. A
- világon rengeteg felhasználó,
- beleértve a kezdőket és a tapasztalt
- &unix; rendszergazdákat egyaránt, asztali
- operációs rendszerként is a &os;-t
- használja.</para>
-
- <para>Ha egy másik &unix; környezetről
- akarunk &os;-re váltani, akkor a legtöbb dolog
- már ismerős lehet számunkra. Amennyiben
- viszont valamilyen grafikus operációs
- rendszerről, például &windows;-ról
- vagy a &macos; valamelyik régebbi
- változatáról szándékozunk
- átállni, minden bizonnyal időt kell majd
- szánnunk a feladatok &unix; stílusú
- megvalósításának
- megismerésére. Ez a GYIK és a <link xlink:href="&url.books.handbook;/index.html">&os;
- kézikönyv</link> ehhez tökéletes
- kiindulási alapot biztosít.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="why-called-FreeBSD">
- <para>Miért hívják &os;-nek?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para>Szabadon (mint <quote>free</quote>)
- felhasználható, akár kereskedelmi
- célokra is.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Az operációs rendszer teljes
- forráskódja bárki által
- szabadon elérhető, minimális
- megkötésekkel arra vonatkozóan, hogy
- miként használható és
- más (kereskedelmi vagy nem kereskedelmi)
- munkák részeként miként
- építhető be,
- terjeszthető.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Bárki, akinek fejlesztési vagy
- hibajavítási javaslata van a rendszerrel
- kapcsolatban, szabadon benyújthatja azt, amely
- aztán bekerül a források
- közé (egy-két
- nyilvánvaló ellenőrzést
- követően).</para>
- </listitem>
- </itemizedlist>
-
- <para>Érdemes valamint rámutatni, hogy a
- <quote>szabad</quote> szót az imént két
- értelemben is használtuk: az egyik
- jelentése szerint <quote>költségek
- nélkül</quote>, míg a másik
- jelentése szerint <quote>tetszés
- szerint</quote>. Egy-két
- <emphasis>tiltott</emphasis> dologtól,
- például azt állítjuk, hogy mi
- írtuk, eltekintve tényleg bármit
- csinálhatunk vele.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="differences-to-other-bsds">
- <para>Mi a különbség a &os;, a NetBSD,
- OpenBSD és a többi nyílt
- forráskódú BSD operációs
- rendszerek között?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>James Howard <link xlink:href="http://www.freebsdworld.gr/freebsd/bsd-family-tree.html">The BSD Family Tree</link>
- címmel (angolul) készített egy alapos
- leírást a különböző
- projektek közti eltérések
- bemutatására.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="latest-version">
- <para>Melyik a &os; legújabb változata?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Jelen pillanatban a &os; fejlesztése két
- párhuzamos ágon folyik, és mind a
- kettőből készülnek kiadások. A
- 7.<replaceable>X</replaceable> sorozat kiadásai a
- <emphasis>7-STABLE</emphasis> ágból,
- míg a 8.<replaceable>X</replaceable> sorozat
- kiadásai a <emphasis>8-STABLE</emphasis>
- ágból készülnek.</para>
-
- <para>A 8.0-s kiadás megjelenéséig a
- 7.<replaceable>X</replaceable> sorozat volt a
- <emphasis>-STABLE</emphasis>. A 8.0 kiadás
- megjelenésével azonban a
- 7.<replaceable>X</replaceable> ág
- <quote>meghosszabbított
- támogatást</quote> kapott, és
- már csak a nagyobb hibákat,
- például a biztonsági hibákat
- javítják benne. Az
- <emphasis>7-STABLE</emphasis> ágból még
- várhatóak további kiadások is,
- azonban ezt jelenleg már
- <quote>örökségi</quote> ágnak
- tekintjük, és a legtöbb munka már a
- <emphasis>8-STABLE</emphasis> részeként
- jelenik meg.</para>
-
- <para>A <link xlink:href="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel.current;-RELEASE/">&rel.current;</link>
- változat a <emphasis>8-STABLE</emphasis> ág
- legfrissebb kiadása, amely &rel.current.date;ban
- jelent meg. Az <emphasis>7-STABLE</emphasis>
- ágból a <link xlink:href="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel2.current;-RELEASE/">&rel2.current;</link>
- a legfrissebb kiadás, amely &rel2.current.date;ban
- jelent meg.</para>
-
- <para>Ha röviden össze akarjuk foglalni, akkor a
- <emphasis>-STABLE</emphasis> változatokat
- elsősorban az internet-szolgáltatók,
- vállalkozások számára
- ajánljuk, illetve minden olyan
- felhasználó számára, aki a
- legújabb (és minden bizonnyal még
- instabil) <emphasis>-CURRENT</emphasis>
- pillanatkiadásokhoz viszonyítottan a
- legkevesebb változtatással
- kívánnak egy megbízható, stabil
- verziót használni a rendszerből. Ugyan
- bármelyik ágból
- készülhetnek, azonban a
- <emphasis>-CURRENT</emphasis> esetében
- meglehetősen sok változásra kell
- felkészülnünk (a
- <emphasis>-STABLE</emphasis> ághoz képest) az
- egyes kiadások között.</para>
-
- <para>A kiadások <link linkend="release-freq">néhány havonta</link>
- készülnek. Mivel a legtöbben ennél
- pontosabban követik a &os; forrásait
- (lásd a <link linkend="current">&os.current;</link>
- és <link linkend="stable">&os.stable;</link>
- változatokra vonatkozó
- kérdéseket), ennél valamire többre
- van szükségünk, hiszen a források
- folyamatosan változnak.</para>
-
- <para>A &os; egyes kiadásairól a <link xlink:href="http://www.FreeBSD.org/releng/index.html">Kiadások
- megjelentetését összefoglaló
- oldalon</link> tájékozódhatunk a &os;
- honlapján.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="current">
- <para>Mi az a <emphasis>&os;-CURRENT</emphasis>?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A <link xlink:href="&url.books.handbook;/current-stable.html#CURRENT">&os.current;</link>
- az operációs rendszer aktív
- fejlesztés alatt álló változata,
- amely idővel az új &os.stable;
- ággá válik. Ez a változat
- tulajdonképpen csak a rendszeren dolgozó
- fejlesztők és a megátalkodott
- hobbifelhasználók számára
- érdekes. A <link xlink:href="&url.books.handbook;/index.html">kézikönyv</link>
- <link xlink:href="&url.books.handbook;/current-stable.html#CURRENT">erre vonatkozó szakaszában</link>
- olvashatunk részletesebben a
- <emphasis>-CURRENT</emphasis>
- használatáról.</para>
-
- <para>Ha nem mozgunk otthonosan az operációs
- rendszerek világában, vagy ha nem tudjuk
- megmondani a különbséget egy valódi
- és egy ideiglenes probléma között,
- akkor nem javasoljuk a &os.current;
- használatát. Ez a fejlesztési vonal
- nagyon gyorsan fejlődik és néha
- lefordíthatatlan állapotba kerül. A
- &os.current; változat
- használóitól elvárjuk, hogy
- képesek legyenek felmérni a felbukkanó
- problémákat, és közülük
- csak azokat jelenteni, amelyek valóban hibákat
- takarnak és nem pedig csak apró
- <quote>bökkenők</quote>. Ezért a
- &a.current; olvasói általában <quote>A
- make world parancs valami csoportra panaszkodik</quote>
- típusú kérdéseket
- általában figyelembe se veszik.</para>
-
- <para>A <emphasis>-CURRENT</emphasis> és
- <emphasis>-STABLE</emphasis> ágak aktuális
- állapotáról minden hónapban
- <link xlink:href="&url.base;/snapshots/">pillanatkiadások</link>
- készülnek. Célunk ezzel:</para>
-
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para>A telepítő legfrissebb
- változatának tesztelése.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Időt és
- sávszélességet szeretnénk
- megspórolni a <emphasis>-CURRENT</emphasis> vagy
- <emphasis>-STABLE</emphasis> változatok azon
- felhasználóinak, akik az iméntiek
- hiányából fakadóan nem
- tudják naponta frissíteni a
- rendszerüket.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Kiindulási pontokat
- rögzítünk a kód aktuális
- állapota alapján, ha később
- netalán valamilyen szörnyűség
- történne. (Noha a CVS
- általában védelmet nyújt az
- ilyen rémisztő dolgok
- bekövetkezése ellen.)</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Az összes tesztelendő
- újítást és
- javítást ezen a módon
- kívánjuk a lehető legszélesebb
- körben elérhetővé tenni.</para>
- </listitem>
- </itemizedlist>
-
- <para>Egyik <emphasis>-CURRENT</emphasis>
- pillanatkiadás sem tekinthető
- <quote>hétköznapi felhasználásra
- alkalmasnak</quote>. Ha egy megbízható
- és széles körben tesztelt rendszerre van
- szükségünk, akkor vagy maradjunk a
- kiadásoknál vagy használjuk a
- <emphasis>-STABLE</emphasis> vonalból
- készült pillanatkiadásokat.</para>
-
- <para>A pillanatkiadások <link xlink:href="&url.base;/snapshots/">innen</link>
- érhetőek el.</para>
-
- <para>Minden aktívan fejlesztett ághoz havonta
- készülnek hivatalos pillanatkiadások. A
- népszerűbb &arch.i386; és &arch.amd64;
- ágakból azonban napi kiadások is
- elérhetőek a <uri xlink:href="http://snapshots.us.freebsd.org">http://snapshots.us.freebsd.org</uri> a
- címen.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="stable">
- <para>Mit takar a <emphasis>&os;-STABLE</emphasis>?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Amikor a &os;&nbsp;2.0.5 megjelent, a &os;
- fejlesztése kettévált. Az egyik
- ág neve <link xlink:href="&url.books.handbook;/current-stable.html#STABLE">-STABLE</link>,
- a másiké pedig <link xlink:href="&url.books.handbook;/current-stable.html#CURRENT">-CURRENT</link>
- lett. A <emphasis>&os;-STABLE</emphasis> az olyan
- internet-szolgáltatók és egyéb
- vállalkozások számára
- készült, ahol a fejlesztés alatt
- álló újítások vagy a
- hirtelen váltások által okozott
- problémák gyakran nem engedhetőek meg.
- Ide csak olyan hibajavítások és kisebb
- módosítások kerülnek, amelyeket
- alaposan leteszteltek. A <emphasis>&os;-CURRENT</emphasis>
- ezzel szemben a 2.0 megjelenése óta egyetlen,
- szakadásmentes fejlesztési vonalat
- képvisel, amely a &rel.current;-RELEASE és az
- azon túli kiadások felé halad. Ha
- többet szeretnénk megtudni a jelenlegi
- ágak állapotáról és a
- következő kiadások
- ütemezéséről, akkor ezzel
- kapcsolatban olvassuk el a <link xlink:href="&url.articles.releng.en;/release-proc.html#REL-BRANCH">&os; Release Engineering</link>
- című cikk kiadások
- leágaztatásáról
- szóló részét (angolul). Az
- ágak jelenlegi állapota és a
- jövőbeni kiadások ütemterve a <link xlink:href="&enbase;/releng">Kiadások információk oldalán</link>
- található (angolul).</para>
-
- <para>A 2.2-STABLE ág a 2.2.8
- megjelenésével nyugdíjba vonult. A
- 3-STABLE ág a 3.5.1 mint az utolsó 3.<replaceable>X</replaceable>
- kiadás megjelenésével ért
- véget. A 4-STABLE ág a 4.11 mint az
- utolsó 4.<replaceable>X</replaceable> kiadással fejeződött be.
- Ezekbe az ágakban a legtöbb esetben már
- csak biztonsági javításokat
- végeznek. Az 5-STABLE ág fejlesztése
- az utolsó 5.<replaceable>X</replaceable>
- kiadás, az 5.5 megjelenésével
- lezárult. A 6-STABLE ág fejlesztése
- még folytatódik valameddig, de ez alatt
- leginkább már csak a biztonsági
- rések és egyéb komoly
- problémák javításait kell
- érteni.</para>
-
- <para>A &rel.current;-STABLE a jelenleg fejlesztett
- <emphasis>-STABLE</emphasis> ág. A
- &rel.current;-STABLE ágból megjelent
- legfrissebb kiadás a &rel.current;-RELEASE, amely
- &rel.current.date;ban jelent meg.</para>
-
- <para>A 9-CURRENT a <emphasis>-CURRENT</emphasis> ág
- legfrissebb változata, és ez a &os;
- következő generációja. Erről
- az ágról a <link linkend="current">Mi az a &os;-CURRENT?</link>
- kérdésnél szolgálunk
- részletesebb információkkal.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="release-freq">
- <para>Mikor készülnek &os; kiadások?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &a.re; átlagosan a &os; egy újabb
- nagyobb változatát 18 havonta, míg egy
- kisebb kiadását 8 havonta jelenteti meg. A
- kiadások dátumát előre kihirdetik,
- így a rendszeren dolgozó emberek pontosan
- tudják, hogy mikorra kell befejezniük a
- munkájukat és letesztelni azt. Minden
- kiadást egy tesztelési időszak előz
- meg, ahol megbizonyosodnak róla, hogy az
- elkészült újítások nem
- veszélyeztetik az új kiadás
- megbízhatóságát. A legtöbb
- felhasználó pontosan ezt a
- típusú elővigyázatosságot
- szereti legjobban a &os;-ben, még annak
- árán is, hogy a legújabb
- finomságok bekerülésére még
- a <emphasis>-STABLE</emphasis> ág esetén
- gyakran sokat kell várni.</para>
-
- <para>A kiadások szerkesztéséről
- (valamint a soronkövetkező kiadások
- ütemezéséről) a &os;
- honlapján belül <link xlink:href="http://www.FreeBSD.org/releng/index.html">ezen</link>
- az oldalon olvashatunk részletesebben
- (angolul).</para>
-
- <para>Akik egy kicsivel több izgalomra vágynak,
- azok részére az előbb említett,
- naponta készített bináris
- pillanatkiadásokat ajánljuk.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="responsible">
- <para>Ki felel a &os;-ért?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &os; Projektre vonatkozó fontosabb
- döntéseket, mint például a Projekt
- haladási irányát vagy hogy vehet
- részt a forráskód
- fejlesztésében, egy 9 fős <link xlink:href="&url.base.hu;/administration.html#t-core">irányító
- csoport</link> hozza. Rajtuk kívül még
- egy több mint 350 fős <link xlink:href="&url.articles.contributors.en;/article.html#STAFF-COMMITTERS">
- fejlesztői csapat</link> jogosult
- közvetlenül módosítani a &os;
- forrásait.</para>
-
- <para>A legtöbb bonyolultabb változtatást
- általában azonban a megfelelő <link linkend="mailing">levelezési listákon</link>
- is megvitatják, amiben bárki
- különösebb korlátozás
- nélkül részt vehet.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="where-get">
- <para>Honnan lehet a &os;-t beszerezni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &os; összes fontosabb kiadása
- elérhető anonim FTP-n keresztül a <link xlink:href="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/">&os; FTP
- oldaláról</link>:</para>
-
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para>A legfrissebb 8-STABLE kiadás, a
- &rel.current;-RELEASE <link xlink:href="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel.current;-RELEASE/">ebből</link>
- a könyvtárból érhető
- el.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Havonta készülnek <link xlink:href="&url.base;/snapshots/">pillanatkiadások</link>
- a <link linkend="current">-CURRENT</link> és a
- <link linkend="stable">-STABLE</link>
- ágakból, de ezek leginkább a
- legújabb változatot tesztelők
- és a fejlesztők számára
- fontosak.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A legfrissebb 7-STABLE kiadás, a
- &rel2.current;-RELEASE <link xlink:href="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel2.current;-RELEASE/">ebből</link>
- a könyvtárból érhető
- el.</para>
- </listitem>
- </itemizedlist>
-
- <para>Ha a &os;-t CD-n, DVD-n vagy más egyéb
- telepítőeszközön szeretnénk
- megkapni, akkor ezzel kapcsolatban nézzük meg
- <link xlink:href="&url.books.handbook;/mirrors.html">a
- kézikönyvet</link>.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="access-pr">
- <para>Hogyan lehet elérni a hibajelentések
- adatbázisát?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A felhasználók kéréseit
- tartalmazó hibajelentések
- adatbázisát a honlap webes
- hibajelentésekkel foglalkozó <link xlink:href="http://www.FreeBSD.org/cgi/query-pr.cgi?query">felületén</link>
- keresztül érhetjük el.</para>
-
- <para>A &man.send-pr.1; parancs
- segítségével tudunk e-mailen
- keresztül hibajelentéseket és
- egyéb változtatási
- kéréseket küldeni. Emellett még
- böngésző segítségével
- is tudunk hibajelentéseket küldeni a honlap
- <link xlink:href="http://www.freebsd.org/send-pr.html">webes
- hibabejelentő felületén</link>.</para>
-
- <para>Mielőtt beküldenénk egy
- hibajelentést, olvassuk el a <link xlink:href="&url.articles.problem-reports.en;/article.html">Writing
- &os; Problem Reports</link> című cikket
- (angolul), amelyből megtudhatjuk, hogyan
- készítsünk jól
- hasznosítható hibajelentéseket.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="other-info-sources">
- <para>Honnan tudhatunk meg még többet?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Nézzük meg a <link xlink:href="http://www.FreeBSD.org">&os;</link> Projekt
- honlapjáról elérhető <link xlink:href="http://www.FreeBSD.org/docs.html">dokumentációkat</link>.
- </para>
- </answer>
- </qandaentry>
- </qandaset>
- </chapter>
-
- <chapter xml:id="support" xml:lang="hu">
- <title>Dokumentációs és
- támogatás</title>
-
- <qandaset>
- <qandaentry>
- <question xml:id="books">
- <para>Milyen jó könyvek szólnak a
- &os;-ről?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A Projekt igen széles körű
- dokumentációval rendelkezik, amely a
- következő linkről érhető el:
- <uri xlink:href="http://www.FreeBSD.org/docs.html">http://www.FreeBSD.org/docs.html</uri>.
- Emellett a GYIK <link linkend="bibliography">végén szereplő</link>,
- valamint a kézikönyvben található
- <link xlink:href="&url.books.handbook;/bibliography.html">irodalomjegyzék</link>
- tartalmazza az ajánlott könyveket.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="doc-formats">
- <para>A dokumentáció elérhető
- más formátumokban is, például
- szöveges (ASCII) állományban vagy
- &postscript;-ben?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Igen. A dokumentáció több
- különböző állomány-
- és tömörítési
- formátumban elérhető az &os; FTP
- oldalán belül a <link xlink:href="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/doc/">/pub/FreeBSD/doc/</link>
- könyvtárból.</para>
-
- <para>A dokumentációt több
- különböző módon
- osztályozhatjuk. Többek közt:</para>
-
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para>A dokumentum neve alapján,
- például <literal>faq</literal> (GYIK), vagy
- <literal>handbook</literal>
- (kézikönyv).</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A dokumentum nyelv és
- karakterkódolása alapján. Ezeket a
- &os; rendszerekben, a
- <filename>/usr/share/locale</filename>
- könyvtárban megtalálható
- nyelvi beállítások nevei szerint
- adjuk meg. Jelenleg a következő nyelveken
- és kódolásokban érhető
- el a dokumentáció:</para>
-
- <informaltable frame="none" pgwide="1">
- <tgroup cols="2">
- <thead>
- <row>
- <entry>Név</entry>
- <entry>Leírás</entry>
- </row>
- </thead>
-
- <tbody>
- <row>
- <entry><literal>en_US.ISO8859-1</literal></entry>
- <entry>Angol (Egyesült
- Államok)</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry><literal>bn_BD.ISO10646-1</literal></entry>
- <entry>Bengáli vagy bangla
- (Banglades)</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry><literal>da_DK.ISO8859-1</literal></entry>
- <entry>Dán (Dánia)</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry><literal>de_DE.ISO8859-1</literal></entry>
- <entry>Német
- (Németország)</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry><literal>el_GR.ISO8859-7</literal></entry>
- <entry>Görög
- (Görögország)</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry><literal>es_ES.ISO8859-1</literal></entry>
- <entry>Spanyol (Spanyolország)</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry><literal>fr_FR.ISO8859-1</literal></entry>
- <entry>Francia (Franciaország)</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry><literal>hu_HU.ISO8859-2</literal></entry>
- <entry>Magyar (Magyarország)</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry><literal>it_IT.ISO8859-15</literal></entry>
- <entry>Olasz (Olaszország)</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry><literal>ja_JP.eucJP</literal></entry>
- <entry>Japán (Japán, EUC
- kódolás)</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry><literal>mn_MN.UTF-8</literal></entry>
- <entry>Mongol (Mongólia, UTF-8
- kódolás)</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry><literal>nl_NL.ISO8859-1</literal></entry>
- <entry>Holland (Hollandia)</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry><literal>no_NO.ISO8859-1</literal></entry>
- <entry>Norvég (Norvégia)</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry><literal>pl_PL.ISO8859-2</literal></entry>
- <entry>Lengyel (Lengyelország)</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry><literal>pt_BR.ISO8859-1</literal></entry>
- <entry>Portugál (Brazília)</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry><literal>ru_RU.KOI8-R</literal></entry>
- <entry>Orosz (Oroszország, KOI8-R
- kódolás)</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry><literal>sr_YU.ISO8859-2</literal></entry>
- <entry>Szerb (Szerbia)</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry><literal>tr_TR.ISO8859-9</literal></entry>
- <entry>Török
- (Törökország)</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry><literal>zh_CN.GB2312</literal></entry>
- <entry>Egyszerűsített kínai
- (Kína, GB2312
- kódolás)</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry><literal>zh_TW.Big5</literal></entry>
- <entry>Hagyományos kínai (Tajvan,
- Big5 kódolás)</entry>
- </row>
- </tbody>
- </tgroup>
- </informaltable>
-
- <note>
- <para>Nem mindegyik dokumentum érthető el
- mindegyik nyelven.</para>
- </note>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A dokumentum formátuma alapján. A
- dokumentumok több különböző
- formátumban állnak rendelkezésre.
- Mindegyik formátum használatának
- megvannak az előnyei és
- hátrányai. Egyes formátumok
- inkább az interneten keresztüli
- olvasgatásra megfelelőek, mások pedig
- nyomtatott formában nyújtanak
- esztétikus hatást. A több
- különböző formátumnak
- köszönhetően az olvasók
- igényeik szerint el tudják olvasni a
- dokumentáció különböző
- részeit akár a képernyőn,
- akár papíron. Jelenleg a
- következő formátumokban
- érhetőek el a dokumentumok:</para>
-
- <informaltable frame="none" pgwide="1">
- <tgroup cols="2">
- <thead>
- <row>
- <entry>Formátum</entry>
- <entry>Leírás</entry>
- </row>
- </thead>
-
- <tbody>
- <row>
- <entry><literal>html-split</literal></entry>
- <entry>Kis méretű,
- hiperhivatkozásokkal ellátott HTML
- állományok
- gyűjteménye</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry><literal>html</literal></entry>
- <entry>Egyetlen óriási, az
- egész dokumentumot tartalmazó HTML
- állomány</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry><literal>pdf</literal></entry>
- <entry>Az Adobe-féle Portable Document
- Format</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry><literal>ps</literal></entry>
- <entry>&postscript;</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry><literal>rtf</literal></entry>
- <entry>A Microsoft Rich Text
- formátuma</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry><literal>txt</literal></entry>
- <entry>Egyszerű szöveges
- állomány</entry>
- </row>
- </tbody>
- </tgroup>
- </informaltable>
-
- <note>
- <para>Amikor egy ilyen dokumentumot betöltünk
- a Wordbe, akkor az oldalszámok maguktól
- nem frissülnek. Ehhez a dokumentum
- betöltése után nyomjuk le a
- <keycombo action="simul"><keycap>Ctrl</keycap><keycap>A</keycap></keycombo>,
- <keycombo action="simul"><keycap>Ctrl</keycap><keycap>End</keycap></keycombo>,
- <keycap>F9</keycap> billentyűket.</para>
- </note>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A tömörítés és
- csomagolás típusa alapján. Ezek
- közül jelenleg hármat
- használunk.</para>
-
- <orderedlist>
- <listitem>
- <para>Ahol a formátum
- <literal>html-split</literal>, ott az
- állományokat a &man.tar.1;
- segítségével csomagoltuk
- össze. Az így keletkező
- <filename>.tar</filename> állományt
- ezek után az alábbi részben
- szereplő tömörítési
- megoldásokkal
- tömörítettük.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Az összes többi formátum
- esetén csak egyetlen állomány
- keletkezik, amelynek a neve
- <filename>típus.formátum</filename>
- (tehát például
- <filename>article.pdf</filename>,
- <filename>book.html</filename> és így
- tovább).</para>
-
- <para>Ezeket az állományokat
- azután két
- tömörítési
- eljárással
- tömörítjük.</para>
-
- <informaltable frame="none" pgwide="1">
- <tgroup cols="2">
- <thead>
- <row>
- <entry>Eljárás</entry>
- <entry>Leírás</entry>
- </row>
- </thead>
-
- <tbody>
- <row>
- <entry><literal>zip</literal></entry>
- <entry>A <literal>zip</literal>
- formátum. &os; alatt ezt úgy
- tudjuk kitömöríteni, ha
- először telepítjük a
- <package>archivers/unzip</package>
- portot.</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry><literal>bz2</literal></entry>
- <entry>A <literal>bzip2</literal>
- formátum. Nem olyan elterjedt, mint a
- <literal>zip</literal>, de
- általában kisebb
- méretű
- állományokat
- készít. Ilyen
- állományokat akkor tudunk
- kitömöríteni, ha
- telepítjük a <package>archivers/bzip2</package>
- portot.</entry>
- </row>
- </tbody>
- </tgroup>
- </informaltable>
-
- <para>Ennek megfelelően tehát a
- kézikönyv <literal>bzip2</literal>-vel
- tömörített &postscript;
- változata a <filename>handbook/</filename>
- könyvtáron belül
- <filename>book.ps.bz2</filename> néven
- található.</para>
- </listitem>
- </orderedlist>
- </listitem>
- </itemizedlist>
-
- <para>Miután kiválasztottuk a számunkra
- megfelelő letöltendő formátumot
- és tömörítési
- módszert, magunknak kell letölteni a
- kiválasztott tömörített
- állományokat, majd kibontani ezeket és
- átmásolni a megfelelő helyre.</para>
-
- <para>Például, ha a GYIK fejezetekre darabolt,
- &man.bzip2.1; segítségével
- tömörített változata a
- <filename>doc/en_US.ISO8859-1/books/faq/book.html-split.tar.bz2</filename>
- állományban található meg. A
- letöltéséhez és
- kibontásához a következőket kell
- tennünk:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>fetch ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/doc/en_US.ISO8859-1/books/faq/book.html-split.tar.bz2</userinput>
-&prompt.root; <userinput>bzip2 -d book.html-split.tar.bz2</userinput>
-&prompt.root; <userinput>tar xvf book.html-split.tar</userinput></screen>
-
- <para>A művelet befejeződésével kapunk
- néhány <filename>.html</filename>
- kiterjesztésű állományt. Ezek
- közül az egyik neve
- <filename>index.html</filename>, ebben
- található a tartalomjegyzék, a
- bevezetés és a dokumentum többi
- részére mutató hivatkozások.
- Ezeket az állományokat kell
- szükség szerint átmásolnunk vagy
- átmozgatnunk a megfelelő helyre.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="mailing">
- <para>Hol található információ a
- &os; levelezési listáiról?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Az összes velük kapcsolatos
- információt a <link xlink:href="&url.books.handbook;/eresources.html#ERESOURCES-MAIL">kézikönyv
- levelezési listákról
- szóló részében</link>
- találjuk.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="newsgroups">
- <para>Milyen &os; hírcsoportok léteznek?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Az összes rájuk vonatkozó
- információt a <link xlink:href="&url.books.handbook;/eresources-news.html">kézikönyv
- hírcsoportokról szóló
- részében</link> találjuk meg.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="irc">
- <para>Vannak &os;-s IRC (Internet Relay Chat)
- csatornák?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Igen, a legtöbb nagyobb IRC hálózaton
- található &os;-vel foglalkozó
- csatorna:</para>
-
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para>Az <link xlink:href="http://www.efnet.org/index.php">EFNet</link>
- hálózaton található
- <literal>#FreeBSD</literal> csatorna
- lényegében egy &os;-vel foglalkozó
- fórum, de itt ne nagyon
- próbálkozzunk segítséget
- kérni a többiektől, ha netalán
- lusták lennénk elolvasni a man oldalakat
- vagy éppen kutatunk valamit. Ez a hely
- elsősorban csevegésre szolgál, ahol
- mindenféle téma felmerül, a
- szextől kezdve a sportokon keresztül a
- nukleáris fegyverekig éppen úgy,
- ahogy a &os;-ről is. Mi szóltunk
- előre! A szerver a <systemitem>irc.efnet.org</systemitem>
- címen érhető el.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Az <link xlink:href="http://www.efnet.org/index.php">EFNet</link>
- hálózaton található
- <literal>#FreeBSDhelp</literal> csatorna kifejezetten a
- &os; felhasználók
- megsegítését veszi célba.
- Az itt levők sokkal szívesebben
- válaszolnak a kérdéseinkre, mint a
- <literal>#FreeBSD</literal> csatornán.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A <link xlink:href="http://freenode.net/">Freenode</link>
- hálózaton található
- <literal>##FreeBSD</literal> csatornán mindig
- sokan vannak, itt bármilyen
- témában kérhetünk
- segítséget. A beszélgetések
- időnként ugyan kifutnak a szigorú
- szakmai témákból, de a &os;-vel
- kapcsolatos kérdések itt mindig
- elsőbbséget élveznek.
- Szívesen segítünk bárkinek,
- és lehetőség szerint igyekszünk
- a kézikönyv megfelelő részeire
- hivatkozni, vagy adni valamilyen
- útmutatást arra vonatkozóan, hogy
- merre tájékozódhatunk
- részletesebben a problémánkkal
- kapcsolatban. Ez alapvetően egy angol nyelvű
- csatorna, habár a világ minden
- tájáról érkeznek tagjaink.
- Ha az anyanyelvünkön szeretnénk
- inkább csevegni, akkor először
- tegyük fel a kérdésünket
- angolul, aztán próbálkozzunk a
- megfelelő
- <literal>##freebsd-nyelv</literal>
- csatornán.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A <link xlink:href="http://www.dal.net/">DALNET</link>
- hálózaton található
- <literal>#FreeBSD</literal> csatorna az Egyesült
- Államokból a <systemitem>irc.dal.net</systemitem>
- szerveren, Európából pedig az
- <systemitem>irc.eu.dal.net</systemitem> szerveren keresztül
- érhető el.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A <link xlink:href="http://www.dal.net/">DALNET</link>
- hálózaton található
- <literal>#FreeBSDHelp</literal> csatorna az
- Egyesült Államokból a
- <systemitem>irc.dal.net</systemitem> szerveren,
- Európából pedig a
- <systemitem>irc.eu.dal.net</systemitem> szerveren keresztül
- érhető el.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Az <link xlink:href="http://www.undernet.org/">UNDERNET</link>
- hálózaton található
- <literal>#FreeBSD</literal> csatorna az Egyesült
- Államokból a
- <systemitem>us.undernet.org</systemitem>,
- Európából pedig a
- <systemitem>eu.undernet.org</systemitem> szerveren
- keresztül érhető el. Mivel ez a
- csatornát leginkább
- segítségnyújtásra tartjuk
- fenn, készüljünk fel arra, hogy a
- hivatkozott dokumentumokat is el kell olvasnunk.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A <link xlink:href="http://www.rusnet.org.ru/">RUSNET</link>
- hálózaton található
- <literal>#FreeBSD</literal> csatorna az oroszul
- beszélő &os; felhasználók
- számára igyekszik segítséget
- nyújtani. Emellett viszont remek hely a nem
- szakmai jellegű témák
- megvitatásához is.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A <link xlink:href="http://freenode.net/">Freenode</link>
- hálózaton található
- <literal>#bsdchat</literal> csatorna a
- hagyományos kínai (UTF-8
- kódolású) nyelvet
- beszélő &os; felhasználókat
- igyekszik segíteni. A nem szakmai jellegű
- témák részére is egy remek
- hely.</para>
- </listitem>
- </itemizedlist>
-
- <para>Az említett csatornák mindegyike
- egymástól független, és nem
- állnak egymással kapcsolatban. Sőt,
- még a csevegési stílusuk is
- eltérő, ezért érdemes a
- saját stílusunkhoz leginkább
- illeszkedőt megkeresni. Mint ahogy az
- <emphasis>összes</emphasis> IRC csatorna
- esetében előfordul, itt is könnyedén
- érhetnek bennünket személyes
- sértések vagy egyszerűen csak sok
- szóbeli sárdobálást
- láthatunk (mivel jóval több az ilyen
- helyeken a balga ifjú, mint a higgadtabb idős)
- &mdash; ezekkel ne is törődjünk!</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="training">
- <para>Hol kaphatok kereskedelmi szintű &os;
- tréninget és támogatást?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &os; Mall is nyújt keresdelmi
- támogatást a &os;-hez. Erről a <link xlink:href="http://www.freebsdmall.com/cgi-bin/fm">honlapjunkon</link>
- tudhatunk meg többet.</para>
-
- <para>A BSD Certification Group, Inc. DragonFly&nbsp;BSD,
- &os;, NetBSD és OpenBSD rendszerekhez ad
- rendszergazdai képesítéseket.
- Amennyiben érdekel minket, látogassunk el a
- <link xlink:href="http://www.BSDCertification.org">honlapjukra</link>.
- </para>
-
- <para>Kérünk minden olyan további
- szervezetet, amely tréninget vagy
- támogatást kíván nyújtani
- a Projektnek, hogy jelentkezzenek és felvesszük
- őket a listánkra!</para>
- </answer>
- </qandaentry>
- </qandaset>
- </chapter>
-
- <chapter xml:id="install" xml:lang="hu">
- <info><title>Telepítés</title>
- <author><personname><firstname>Nik</firstname><surname>Clayton</surname></personname><affiliation>
- <address><email>nik@FreeBSD.org</email></address>
- </affiliation></author>
- </info>
-
-
-
- <qandaset>
- <qandaentry>
- <question xml:id="floppy-download">
- <para>Milyen állományokat kell
- letöltenünk a &os;
- telepítéséhez?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ehhez a következő három floppy image-re
- lesz alapvetően szükségünk:
- <filename>floppies/boot.flp</filename>,
- <filename>floppies/kern1.flp</filename> és
- <filename>floppies/kern2.flp</filename>. Ezeket az
- image-eket az <command>fdimage</command> vagy &man.dd.1;
- segédprogramokkal kell rámásolnunk
- lemezekre.</para>
-
- <para>Ha magukat a terjesztéseket akarjuk
- letölteni (mert például egy DOS
- típusú állományrendszerről
- akarunk telepíteni), akkor az alábbi
- terjesztéseket kell beszereznünk:</para>
-
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para>base/</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>manpages/</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>compat*/</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>doc/</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>src/ssys.*</para>
- </listitem>
- </itemizedlist>
-
- <para>A teljes folyamatot, valamint a
- telepítéssel kapcsolatos általános
- tudnivalókat valamivel bővebben a <link xlink:href="&url.books.handbook;/install.html">kézikönyv
- &os; telepítésével foglalkozó
- részéből</link> ismerhetjük
- meg.</para>
-
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="floppy-image-too-large">
- <para>Mit tegyünk, ha a floppy image-ek nem férnek
- rá egyetlen lemezre?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Egy 3,5&nbsp;colos (1,44&nbsp;MB
- kapacitású) lemezen
- 1&nbsp;474&nbsp;560&nbsp;byte-nyi adat fér el. A
- rendszerindításhoz használt image
- mérete is pontosan
- 1&nbsp;474&nbsp;560&nbsp;byte.</para>
-
- <para>A rendszerindító lemezek
- előkészítése során
- elkövetett hibák általában a
- következők:</para>
-
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para>Amikor az image-eket FTP-n keresztül
- töltjük le, elfelejtünk
- <emphasis>bináris</emphasis> (binary)
- átviteli módot használni.</para>
-
- <para>Egyes FTP kliensek alapértelmezés
- szerint <emphasis>szöveges</emphasis> (ascii)
- módban viszik át az
- állományokat, és ennek során
- megpróbálják a sorvége
- karaktereket az adott operációs rendszer
- konvenciói szerint átalakítani.
- Ilyenkor szinte kétségtelen, hogy ezzel
- tönkreteszik az image-et. Ezért ne
- felejtsük el ellenőrizni a letöltött
- image-eket: ha a méretük nem egyezik meg
- <emphasis>pontosan</emphasis> a szerveren levő
- változatukéval, akkor
- gyaníthatóan a letöltés
- közben történt velük
- valami.</para>
-
- <para>Megoldás: miután csatlakoztunk a
- szerverhez, de még mielőtt elkezdük volna
- a letöltést, az FTP kliens
- parancssorában gépeljük be, hogy
- <emphasis>binary</emphasis>.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Az image lemezre másolása a DOS
- <command>copy</command> parancsának (vagy
- hasonló grafikus eszközök)
- használatával.</para>
-
- <para>A <command>copy</command> és a hozzá
- hasonló programok nem használhatóak
- erre a célra, mivel az image-eket
- közvetlenül a rendszeindításhoz
- hozták létre. Ennek megfelelően az
- egyes image-ek a lemezek teljes tartalmát
- sávról sávra tartalmazzák,
- és így nem hétköznapi
- állományként kell velük
- bánni. Ezeket a floppykra alacsonyszintű
- eszközök (például az
- <command>fdimage</command> vagy
- <command>rawrite</command>)
- segítségével, <quote>nyers</quote>
- módban kell felvinni, ahogy azt a <link xlink:href="&url.books.handbook;/install.html">&os;
- telepítését leíró
- útmutatóban</link> is olvashatjuk.</para>
- </listitem>
- </itemizedlist>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="install-instructions-location">
- <para>Hol található leírás a &os;
- telepítéséről?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A telepítés részletes
- leírása a <link xlink:href="&url.books.handbook;/install.html">kézikönyv &os; telepítéséről szóló részében</link>
- olvasható.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="need-to-run">
- <para>Mire van szükség a &os;
- használatához?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &os; használatához egy 486-os vagy jobb
- processzorral rendelkező
- számítógépre, 24&nbsp;MB vagy
- annál több memóriára, és
- legalább 150&nbsp;MB tárhelyre lesz
- szükségünk.</para>
-
- <para>A &os; összes változata képes futni
- szinte bármilyen olcsó MDA típusú
- grafikus kártyával, de az &xorg;
- használatához már VGA vagy annál
- jobb videokártya szükségeltetik.</para>
-
- <para>Lásd <xref linkend="hardware"/>.</para>
-
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="custom-boot-floppy">
- <para>Hogyan lehet saját telepítőfloppyt
- készíteni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Jelen pillanatban ennek nincs
- <emphasis>egyszerű</emphasis> módja. Minden
- egyes kiadáshoz tartoznak
- telepítőfloppyk, használjuk
- ezeket.</para>
-
- <para>Ha egy módosított kiadást akarunk
- készíteni, kövessük a(z angol
- nyelvű) <link xlink:href="&url.articles.releng.en;/article.html">Release Engineering</link>
- cikk útmutatásait.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="windows-coexist">
- <para>&windows; mellé is telepíhető
- &os;?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Először telepítsük a &windows;t,
- majd a &os;-t. A &os; boot managere ekkor képes lesz
- a &windows; és a &os; indítására
- is. Vigyázzunk, mert ha a &windows;t
- telepítjük fel másodikként, akkor
- az minden figyelmeztetés nélkül
- durván felülírja az aktuális boot
- managert. Ha ezt tapasztaljuk, akkor olvassuk el a
- következő szakaszt.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="win95-damaged-boot-manager">
- <para>A &windows; letörölte a boot managert! Hogyan
- lehet visszaállítani?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &os;-hez tartozó boot managert
- háromféleképpen tudjuk
- újratelepíteni:</para>
-
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para>Indítsuk el a DOS-t, lépjünk be a
- &os; terjesztéshez tartozó <filename>tools</filename>
- könyvtárba és keressük meg a
- <filename>bootinst.exe</filename> nevű
- állományt. Indítsuk el a
- következő módon:</para>
-
- <screen><prompt>...\TOOLS&gt;</prompt> <userinput>bootinst.exe boot.bin</userinput></screen>
-
- <para>Ekkor a boot manager visszakerül a
- helyére.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Használjuk a &os;-hez létrehozott
- rendszerindító lemezeket, és a
- telepítőben válasszuk a
- <guimenuitem>Custom</guimenuitem> (Egyéni
- telepítés) menüpontot, majd azon
- belül válasszuk a
- <guimenuitem>Partition</guimenuitem>
- (Partíció) pontot. Itt válasszuk
- ki azt a meghajtót, ahol korábban a boot
- managerünk volt (ez valószínűleg
- a felsorolásban az első lesz) és
- amikor belépünk a
- partíciószerkesztőbe, akkor
- egyből válasszuk a <literal>Write</literal>
- (<keycap>W</keycap>) opciót (tehát ne
- változtassunk semmit). Ez
- megerősítést fog kérni, amire
- válasszuk a &gui.yes; gombot, és amikor a
- boot manager kiválasztása rész
- jelenik meg, válasszuk a <application>FreeBSD
- Boot Manager</application> pontot. Ezzel a boot manager
- újra a lemezre íródik.
- Miután ezzel végeztünk,
- lépjünk ki a telepítőből
- és indítsuk újra a
- rendszerünket a megszokott módon.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Indítsuk a rendszerünket a &os;
- rendszerindító lemezéről (vagy
- CD-jéről), majd válasszuk a
- telepítőben a
- <guimenuitem>Fixit</guimenuitem> (Javítás)
- menüpontot. Ezután válasszuk a
- javítófloppy vagy a(z
- <quote>élő</quote>
- állományrendszerrel rendelkező) 2.
- CD használatát, majd lépjünk
- be a javításhoz elindított
- parancsértelmezőbe. Ezt követően
- adjuk ki az alábbi parancsot:</para>
-
- <screen><prompt>Fixit#</prompt> <userinput>fdisk -B -b /boot/boot0 eszköz</userinput></screen>
-
- <para>A parancsban az
- <replaceable>eszköz</replaceable> helyére
- annak az eszköznek a nevét adjuk meg,
- amelyről a rendszert szoktuk indítani,
- például <filename>ad0</filename> (az
- első IDE-lemez), <filename>ad4</filename> (az
- első IDE-lemez valamelyik vezérlőn),
- <filename>da0</filename> (az első SCSI-lemez)
- stb.</para>
- </listitem>
- </itemizedlist>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="boot-on-thinkpad">
- <para>Az A, T és X sorozatú IBM Thinkpad
- laptopok lefagynak a &os; telepítése
- utáni első indulásuk során. Hogy
- lehet ezen segíteni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ezeken a gépeken az IBM BIOS-ának egy
- korai hibás változata található,
- amely a &os; által használt
- partíciókat tévesen
- <quote>suspend-to-disk</quote> típusú
- partícióknak tekinti. Ennek
- következtében amikor a BIOS
- megpróbálja értelmezni a &os;
- által létrehozott partíciót,
- megakad.</para>
-
- <para>Az IBM
- <footnote>
- <para>Ahogy Keith Frechette
- (<email>kfrechet@us.ibm.com</email>) írta
- levelében.</para>
- </footnote> szerint az alábbi típus/BIOS
- változatokban található meg ez a
- hiba.</para>
-
- <informaltable frame="none" pgwide="1">
- <tgroup cols="2">
- <thead>
- <row>
- <entry>Típus</entry>
- <entry>BIOS</entry>
- </row>
- </thead>
-
- <tbody>
- <row>
- <entry>T20</entry>
- <entry>IYET49WW vagy későbbi</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry>T21</entry>
- <entry>KZET22WW vagy későbbi</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry>A20p</entry>
- <entry>IVET62WW vagy későbbi</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry>A20m</entry>
- <entry>IWET54WW vagy későbbi</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry>A21p</entry>
- <entry>KYET27WW vagy későbbi</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry>A21m</entry>
- <entry>KXET24WW vagy későbbi</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry>A21e</entry>
- <entry>KUET30WW</entry>
- </row>
- </tbody>
- </tgroup>
- </informaltable>
-
- <para>Úgy értesültünk, hogy az IBM
- BIOS-ok későbbi változataiban ismét
- felbukkant ez a típusú hiba. <link xlink:href="http://docs.FreeBSD.org/cgi/mid.cgi?20010427133759.A71732">
- Ebben az üzenetben</link> &a.nectar; a &a.mobile;
- tagjainak egy olyan módszert mutat be, ami
- segíthet, ha az újabb típusú IBM
- laptopunk nem tudja elindítani a &os;-t, és
- így váltani tudunk a BIOS előző vagy
- következő verziójára.</para>
-
- <para>Ha régebbi típusú BIOS-szal
- rendelkezünk és a frissítés nem
- megoldható, akkor a &os;-t telepíthetjük
- úgy is, hogy megváltoztatjuk a &os;
- által használt partíció
- azonosítóját és egy olyan
- rendszerindító blokkot telepítünk,
- amelyik képes ezt kezelni.</para>
-
- <para>Ehhez először is a gépet egy olyan
- állapotba kell visszahoznunk, ahol már
- túl tudunk jutni a rendszerindító
- képernyőn. Ezt úgy tudjuk elérni,
- ha nem engedjük, hogy a gép indulása
- közben észrevegye az elsődleges lemezen
- található &os; partíciót. Erre
- az egyik lehetséges megoldás, ha a
- gépből ideiglenesen eltávolítjuk a
- merevlemezt és átrakjuk egy régebbi
- ThinkPadba (például egy ThinkPad 600-as
- típusba) vagy a megfelelő
- átalakító használatával
- az asztali számítógépünkbe.
- Miután ezzel megvagyunk, töröljük le a
- &os; partícióját és tegyük
- vissza a lemezt. Ekkor a ThinkPad újból
- működőképes lesz.</para>
-
- <para>Ezt követően az alábbi
- utasításokat követve tudjuk
- telepíteni a &os;-t:</para>
-
- <procedure>
- <step>
- <para>Töltsük le a <filename>boot1</filename>
- és <filename>boot2</filename>
- állományokat a <uri xlink:href="http://people.FreeBSD.org/~bmah/ThinkPad/">http://people.FreeBSD.org/~bmah/ThinkPad/</uri>
- címről. Olyan helyre tegyük ezeket,
- ahol később is még el tudjuk
- érni.</para>
- </step>
-
- <step>
- <para>A megszokott módon telepítsük a
- &os;-t a ThinkPadre. Ilyenkor <emphasis>ne</emphasis>
- használjuk a <literal>Veszélyesen
- dedikált</literal> (Dangerously Dedicated)
- módot. A telepítés
- befejezése után <emphasis>ne</emphasis>
- indítsuk újra a gépet.</para>
- </step>
-
- <step>
- <para>Váltsunk át a vészhelyzetekben
- használatos parancsértelmezőre
- (<quote>Emergency Holographic Shell</quote>, <keycombo action="simul"><keycap>Alt</keycap> <keycap>F4</keycap></keycombo>)
- vagy indítsuk el egy javításhoz
- használt (<quote>fixit</quote>)
- parancsértelmezőt.</para>
- </step>
-
- <step>
- <para>Az &man.fdisk.8; segítségével
- változtassuk meg a &os;-s partíció
- azonosítóját a
- <literal>165</literal> értékről a
- <literal>166</literal> értékre (ezt a
- típust az OpenBSD használja).</para>
- </step>
-
- <step>
- <para>Másoljuk át az imént
- letöltött <filename>boot1</filename> és
- <filename>boot2</filename> állományokat a
- helyi állományrendszerre.</para>
- </step>
-
- <step>
- <para>A &man.disklabel.8;
- segítségével
- rögzítsük a <filename>boot1</filename>
- és <filename>boot2</filename> tartalmát a
- &os; slice-unkra.</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>disklabel -B -b boot1 -s boot2 ad0sn</userinput></screen>
-
- <para>ahol az <replaceable>n</replaceable> annak a
- slice-nak a sorszáma, ahová a &os;-t
- telepítettük.</para>
- </step>
-
- <step>
- <para>Indítsuk újra a gépet. A
- rendszerindító parancssorban ekkora
- megjelenik az <literal>OpenBSD</literal>
- indításának lehetősége.
- Ezen keresztül tudjuk a &os;-t
- elindítani.</para>
- </step>
- </procedure>
-
- <para>A kedves Olvasónak meghagytuk azt az esetet,
- amikor ugyanezen a konfiguráción OpenBSD
- és &os; rendszereket akarunk egyszerre
- használni.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="install-bad-blocks">
- <para>Lehet telepíteni hibás szektorokat
- tartalmazó lemezre is?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Igen, ez lehetséges, de egyáltalán
- nem ajánlott.</para>
-
- <para>Manapság ha egy IDE-meghajtón hibás
- szektorokat találunk, akkor az arra utal, hogy
- hamarosan tönkremegy (a meghajtó belső
- átképező funkciói már
- képesek megbirkózni a rossz szektorok
- növekvő számával, ami arra enged
- következtetni, hogy a lemez felülete jelentős
- mértékben sérült). Ezért
- inkább egy új merevlemezes meghajtó
- vásárlását javasoljuk.</para>
-
- <para>Ha hibás SCSI-meghajtónk van, <link linkend="awre">ezt a választ</link> olvassuk
- el.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="boot-floppy-strangeness">
- <para>Furcsa dolgok történnek a
- telepítőfloppy használata közben! Mi
- okozhatja?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ha olyan furcsa dolgokkal találkozunk a
- telepítőfloppy használata során,
- mint például a lemez állandó
- darálása vagy a rendszer váratlan
- újraindulása, akkor a következő
- három kérdést érdemes
- feltennünk magunknak:</para>
-
- <orderedlist>
- <listitem>
- <para>Biztos, hogy új, frissen formázott,
- teljesen hibamentes floppykat használunk
- (tehát olyanokat, amelyeket egy frissen bontott
- dobozból vettünk ki, és nem
- olyanokat, amelyeket valamelyik magazin
- mellékletéből szedtük ki vagy
- éppen három évig az ágy
- alatt tároltunk)?</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Biztos, hogy bináris (vagy image)
- módban töltöttük le a lemezek
- image-eit? (Ne szégyelljük, mindenki
- életében legalább egyszer
- töltött már le véletlenül
- bináris állományt szöveges
- formátumban!)</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>&windows;&nbsp;95 vagy &windows;&nbsp;98 alatt DOS
- módban használtuk az
- <command>fdimage</command> vagy
- <command>rawrite</command> parancsot? Ezek az
- operációs rendszerek
- általában nem férnek össze az
- olyan programokkal, amelyek közvetlenül a
- hardverrel akarnak kommunikálni, amire a lemezek
- írásához is szükség
- van. Ez a probléma leginkább akkor
- merülhet fel, amikor a grafikus felületen
- belül egy DOS ablakban futtatjuk ezeket a
- programokat.</para>
- </listitem>
- </orderedlist>
-
- <para>Kaptunk olyan visszajelzést is, hogy gondjaink
- lehetnek, ha &netscape;-pel töltjük le a
- rendszerindító lemezeket, ezért
- lehetőség szerint igyekezzünk más
- FTP klienst használni.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="no-install-cdrom">
- <para>ATAPI CD-meghajtóról indult a rendszer, de
- a telepítő szerint nem található
- semmilyen CD-meghajtó. Hova tűnt?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ezt a problémát általában
- egy rosszul beállított CD-meghajtó
- okozza. A CD-meghajtó rengeteg
- számítógépben a
- másodlagos IDE-vezérlő slave (szolga)
- portján található, a master (mester)
- port használata nélkül. Ez az ATAPI
- specifikációi szerint nem szabályos, de
- a &windows; ezzel különösebben nem
- törődik, a BIOS pedig egyszerűen figyelmen
- kívül hagyja a rendszer indítása
- során. Ezért képes a BIOS ilyenkor
- látni a CD-meghajtót, és ezért
- nem képes a &os; teljes
- telepítésnél használni.</para>
-
- <para>Ezen úgy tudunk segíteni, ha a
- CD-meghajtónkat az IDE-vezérlőn
- átállítjuk masterre, vagy arra az
- IDE-vezérlőre teszünk egy master
- eszközt.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="install-PLIP">
- <para>PLIP (Parallel Line IP) használatával
- lehet laptopra telepíteni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Igen. Ehhez csupán egy szabványos
- Laplink-kábel kell. Amennyiben szükséges,
- a párhuzamos vonali
- hálózatkezelés
- beállításához olvassuk el <link xlink:href="&url.books.handbook;/network-plip.html">kézikönyv
- PLIP-ről szóló
- részét</link>.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="geometry">
- <para>A lemezmeghajtók esetében milyen
- geometriai beállításokat érdemes
- használni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <note>
- <para>A lemez <quote>geometriája</quote> alatt a
- lemezen található cilinderek, fejek
- és a sávonkénti szektorok
- számát értjük. Ezt a
- továbbiakban csak CHS-értéknek
- nevezzük (mint Cylinder/Head/Sector). Ebből
- állapítja meg a PC-s BIOS, hogy a lemezen
- honnan kell olvasnia és hova kell
- írnia.</para>
- </note>
-
- <para>Ez rengeteg félreértést okoz az
- újdonsült rendszergazdák
- számára. Először is
- megemlítenénk, hogy egy SCSI-lemez
- <emphasis>fizikai</emphasis> geometriája ebben az
- esetben teljesen lényegtelen, mivel a &os;
- lemezblokkokban gondolkozik. Igazából nem
- létezik <quote>a</quote> fizikai geometria fogalma,
- ugyanis a szektorok sűrűsége a lemezen
- felületén belül sem állandó.
- Amit a gyártók általában
- <quote>fizikai geometriának</quote> hívnak, az
- általában az a geometria, amely a legkevesebb
- helyveszteséggel jár. Az IDE-lemezek
- esetében a &os; ugyan CHS-értékekkel
- dolgozik, de ezt minden modernebb meghajtó
- legbelül blokkhivatkozásokká
- alakítja.</para>
-
- <para>Egyedül tehát a <emphasis>logikai</emphasis>
- geometria számít. Ez a válasz, amikor a
- BIOS megkérdezi a meghajtónkat: <quote>Mik a
- geometriai beállításaid?</quote>,
- és ennek felhasználásával
- kommunikál vele a későbbiekben. Mivel a
- &os; is ezt az értéket használja fel a
- rendszer indításánál, fontos,
- hogy jól adjuk meg. Ez különösen
- abban az esetben számít, amikor több
- operációs rendszer is található
- a lemezen, hiszen mindegyiküknek azonos geometriai
- beállításokat kell használniuk.
- Ellenkező esetben komoly gondok léphetnek fel a
- rendszer indítása során!</para>
-
- <para>A SCSI-lemezek esetében a
- beállítandó geometria
- értéke attól függ, hogy a
- vezérlőn használjuk-e a
- bővített fordítás
- támogatását (extended translation
- support, amelyet gyakran csak úgy neveznek, hogy
- <quote>Support for DOS disks &gt;1GB</quote> vagy ehhez
- hasonlóan). Ha ezt letiltottuk, akkor
- használjuk az <replaceable>N</replaceable> cilinder,
- 64&nbsp;fej és 32&nbsp;szektor
- sávonkénti felírást, ahol
- <replaceable>N</replaceable> a lemez MB-okban
- számított mérete. Így
- például egy 2&nbsp;GB méretű lemez
- geometriai beállítása
- 2048&nbsp;cilinder, 64&nbsp;fej és 32&nbsp;szektor
- sávonként.</para>
-
- <para>Ha viszont
- <emphasis>engedélyeztük</emphasis> (ami gyakran
- előfordul, mivel így lehet az &ms-dos; bizonyos
- korlátozásait megkerülni) és a
- lemez kapacitása 1&nbsp;GB-nál több,
- adjunk meg <replaceable>M</replaceable> cilindert, 255
- fejet, 63 (és <emphasis>nem</emphasis> 64) szektort
- sávonként, ahol az
- <replaceable>M</replaceable> a lemez MB-okban mért
- kapacitása osztva 7,844238-al (!). Tehát az
- iménti példában is említett
- 2&nbsp;GB-os meghajtó esetében 261 cilindert,
- 255 fejet és sávonként 63 szektort
- kapunk.</para>
-
- <para>Ha nem lennénk benne biztosak, vagy a &os;-nek a
- telepítés közben nem sikerül
- megállapítania a lemez geometriai
- beállításait, mi magunk is könnyen
- meg tudjuk határozni, ha készítünk
- egy kis méretű DOS partíciót a
- lemezen. A BIOS ekkor észlelni fogja a
- megfelelő geometriai
- beállításokat, és ha már
- nincs rá tovább szükségünk,
- akkor a partíciószerkesztőben nyugodtan
- törölhetjük. Hálózati
- kártyák és hasonló hardverek
- programozásához azonban még a
- későbbiekben hasznos lehet.</para>
-
- <para>Használhatjuk viszont a &os;-hez mellékelt
- <filename>pfdisk.exe</filename> segédprogramot is.
- Ezt a &os; CD vagy a &os; FTP oldalainak <filename>tools</filename>
- könyvtárában találhatjuk meg.
- Ennek a programnak a segítségével ki
- tudjuk deríteni, hogy a lemezen levő többi
- operációs rendszer milyen geometriai
- beállításokat használ. Az
- így kapott értékeket fel tudjuk
- használni a
- partíciószerkesztőben.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="disk-divide-restrictions">
- <para>Van valamilyen korlátozás a lemezek
- felosztására vonatkozóan?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Igen. A rendszerindításhoz
- használt (gyökér)partíciónak
- az 1024. cilinder alatt kell kezdődnie, mivel a BIOS
- csak így képes betölteni onnan a
- rendszermagot. (Ez a korlátozás a PC-s
- BIOS-ok miatt van, nem a &os; miatt.)</para>
-
- <para>A SCSI-lemezek esetében ez
- általában azt jelenti, hogy
- rendszerindításhoz használt
- partíciónak az első 1024&nbsp;MB alatt
- kell kezdődnie (vagy az első 4096&nbsp;MB alatt,
- ha a bővített fordítást is
- engedélyeztük &mdash; lásd az
- előző kérdést). Az IDE-lemezek
- esetében ez 504&nbsp;MB-nak felel meg.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="disk-manager">
- <para>A &os; kompatibilis valamilyen disk managerrel?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &os; felismeri az <application>Ontrack Disk
- Managert</application> és figyelembe veszi. A
- többi disk managert nem támogatja.</para>
-
- <para>Ha egyedül csak a &os;-t akarjuk használni,
- akkor nincs szükségünk disk managerre.
- Egyszerűen csak állítsunk be egy akkora
- méretű lemezt, amivel a BIOS képes
- még megbirkózni (a határ
- általában 504&nbsp;MB) és majd a &os;
- kideríti, hogy valójában mennyi hely
- áll a rendelkezésére. Ha
- régebbi gyártmányú
- merevlemezünk van MFM-vezérlővel, akkor a
- &os;-nek konkrétan meg kell mondanunk, hogy mennyi
- cilindert használhat.</para>
-
- <para>Ha a &os; mellett más operációs
- rendszereket akarunk használni, akkor ezt disk manager
- nélkül is megtehetjük. Egyedül arra
- kell vigyáznunk, hogy a &os;
- indításához használt
- partíció és a másik
- operációs rendszer slice-a az első 1024
- cilinder alatt kezdődjön. Ha nagyon
- körültekintőek akarunk lenni, akkor erre a
- célra egy 20&nbsp;MB méretű
- rendszerindító partíció
- tökéletesen megfelel.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="missing-os">
- <para>Amikor a &os;-t telepítése után
- először elindul, akkor egy
- <errorname>Hiányzó operációs
- rendszer</errorname> vagy egy <errorname>Missing Operating
- System</errorname> hiba jelenik meg. Mi
- történt?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ez általában akkor fordul elő, amikor
- a &os; és a DOS vagy más operációs
- rendszerek nem értenek egyet a lemez <link linkend="geometry">geometriai
- beállításaiban</link>.
- Telepítsük újra a &os;-t és
- ezúttal figyelmesen kövessük a fentebb
- adott utasításokat!</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="stop-at-boot-manager">
- <para>Miért nem lehet továbblépni a boot
- manager <prompt>F?</prompt>
- menüjénél?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ez az előbbi kérdéssel kapcsolatos
- probléma egy másik tünete: a BIOS és
- a &os; által használt geometriai
- beállítások nem egyeznek! Amennyiben a
- vezérlő vagy a BIOS támogatja a
- cilinderek fordítását (amelyet gyakran
- <quote>&gt;1GB driver support</quote> néven
- találhatunk meg), akkor próbáljuk meg
- átállítani és így
- újratelepíteni a &os;-t.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="need-complete-sources">
- <para>Az összes forrást telepíteni
- kell?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Alapvetően nem. Ettől függetlenül
- azonban javasoljuk legalább a <literal>base</literal>
- források telepítését, ahol
- számos olyan állomány
- megtalálható, amelyekre a
- későbbiekben még hivatkozni fogunk,
- valamint a <literal>sys</literal> (rendszermag)
- források telepítését, amelyben a
- rendszermag forrásai találhatóak. A
- rendszeren belül azonban a működéshez
- semmi sem igényli közvetlenül a
- források jelenlétét, egyedül
- talán a rendszermag
- beállítását végző
- &man.config.8; program. A rendszermag forrásainak
- kivételével a rendszerben a
- fordítás menetét úgy
- építettük fel, hogy akár egy
- írásvédett módon csatlakoztatott
- NFS állományrendszerről is képes
- legyen dolgozni (a rendszermag forrásaira
- vonatkozó megszorítások miatt azonban
- azt javasoljuk, hogy ezt közvetlenül ne a
- <filename>/usr/src</filename>
- könyvtárba csatlakoztassuk, hanem egy
- másik helyre, ahol aztán szimbolikus linkek
- segítségével másoljuk le a
- forráskód
- könyvtárszerkezetének legfelső
- szintjét).</para>
-
- <para>Ha kéznél vannak a források
- és tisztában vagyunk a
- rendszerfordítás folyamatával, akkor a
- későbbiekben sokkal könnyebben tudjuk a
- &os; rendszerünket frissíteni.</para>
-
- <para>A források egyes részeinek
- kiválasztásához lépjünk be a
- telepítőprogram
- <guimenuitem>Custom</guimenuitem> (Egyéni
- telepítés), majd a
- <guimenuitem>Distributions</guimenuitem>
- (Terjesztések) menübe. </para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="need-kernel">
- <para>Kell rendszermagot fordítani?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Egy új rendszermag fordítása
- korábban fontos része volt a &os;
- telepítésének, de a legújabb
- kiadások már kihasználják a
- rendszermag beállításának sokkal
- baratságosabb módszereit is. A &os;&nbsp;5.X
- és az azt követő változatokban
- már a betöltőből könnyen be
- tudjuk állítani a rendszermagot a
- beépített <quote>hints</quote>
- (eszközökre vonatkozó
- útmutatások) módszere által
- felkínált rugalmasabb
- lehetőségeknek
- köszönhetően.</para>
-
- <para>Egy új rendszermag készítése
- viszont olyan esetekben még továbbra is hasznos
- lehet, amikor csak azokat a meghajtókat akarjuk
- megtartani benne, amelyekre ténylegesen
- szükségünk van. Ezzel többnyire
- memóriát tudunk megspórolni,
- habár a legtöbb rendszer esetében erre
- igazából nincs
- szükségünk.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="password-encryption">
- <para>A jelszavak tárolására
- használható-e DES, Blowfish vagy MD5,
- és ha igen, akkor hogyan lehet megadni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &os; alapértelmezés szerint
- <emphasis>MD5</emphasis>-alapú jelszavakat
- használ. Ezeket a <emphasis>DES</emphasis>
- algoritmuson alapuló hagyományos &unix;-os
- jelszavaknál sokkal megbízhatóbbnak
- tartják. A DES formátum természetesen
- továbbra is elérhető olyan esetekben,
- amikor a kevésbé biztonságos
- jelszavakat használó régi
- operációs rendszerekkel akarunk
- együttműködni. Emellett a &os;-ben
- lehetőségünk van a sokkal
- biztonságosabb Blowfish jelszóformátum
- használatára is. Az új jelszavak
- formátumát az
- <filename>/etc/login.conf</filename>
- állományban található
- <literal>passwd_format</literal> bejelentkezési
- tulajdonság adja meg, amelynek értéke
- <literal>des</literal>, <literal>blf</literal> (amennyiben
- elérhető), illetve <literal>md5</literal> lehet.
- A bejelentkezési tulajdonságokkal kapcsolatban
- a &man.login.conf.5; man oldalt érdemes
- elolvasni.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="boot-floppy-hangs">
- <para>A rendszerindító lemez először
- elindul, de aztán miért akad meg a
- <literal>Probing Devices...</literal>
- képernyőn?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ha a rendszerünkhöz IDE-s &iomegazip; vagy
- &jaz; meghajtót csatlakoztattunk, akkor
- próbálkozzunk újra az
- eltávolítása után. A
- rendszerindító floppy ugyanis hajlamos
- összekeverni a meghajtókat. A rendszer
- telepítése után természetesen
- újra csatlakoztathatjuk a meghajtót. Ezt
- remélhetőleg egy következő
- verzióban már kijavítják.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="panic-on-install-reboot">
- <para>A rendszer telepítését
- követő újraindítás után
- miért jelenik meg a <errorname>panic: can't mount
- root</errorname> hibaüzenet?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ez a hiba a rendszerindító blokk és
- a rendszermag közti
- félreértésből, a lemezes
- eszközök helytelen kezeléséből
- fakad. Ilyen hibát általában olyan
- rendszerekben kapunk, ahol két masternek
- beállított IDE-lemez található
- vagy ha az egyes IDE-vezérlőkre csak egy-egy
- eszközt csatlakoztattunk és a &os;-t a
- másodlagos IDE-vezérlőre
- kapcsolódó lemezre telepítettük.
- Ekkor a rendszerindító blokk szerint a
- rendszert az <filename>ad0</filename> (de a BIOS-ban a
- második) lemezre telepítettük,
- miközben a rendszermag szerint ez a másodlagos
- IDE-vezérlőn elhelyezkedő első lemez,
- az <filename>ad2</filename>. Az eszközök
- felkutatása után a rendszermag
- megpróbálja a rendszerindító
- blokk által nyilvántartott
- eszközről, az <filename>ad0</filename>
- lemezről csatlakoztatni a rendszerindító
- partíciót, ami viszont számára a
- <filename>ad2</filename> eszköz lesz, így ez
- a próbálkozása meghiúsul.</para>
-
- <para>Ezt a félreértést a
- következő módokon lehet helyretenni:</para>
-
- <orderedlist>
- <listitem>
- <para>Indítsuk újra a rendszert és
- nyomjuk le az <keycap>Enter</keycap> billentyűt,
- amikor a <literal>Booting kernel in 10 seconds; hit
- [Enter] to interrupt</literal> szöveg megjelenik.
- Ezzel a rendszerbetöltő parancssorába
- kerülünk.</para>
-
- <para>Ezután gépeljük be a
- <userinput> set
- root_disk_unit="lemezszám"
- </userinput> sort. Itt a
- <replaceable>lemezszám</replaceable>
- értéke <literal>0</literal> lesz, ha a
- &os;-t az elsődleges IDE-vezérlő
- master portján levő merevlemezre
- telepítettük, <literal>1</literal>, ha az
- elsődleges IDE-vezérlő slave
- portjára, <literal>2</literal>, ha a
- másodlagos IDE-vezérlő master
- portjára, és végül
- <literal>3</literal>, ha a másodlagos
- IDE-vezérlő slave portjára.</para>
-
- <para>Most már begépelhetjük, hogy
- <userinput>boot</userinput>, és így a
- rendszernek el is kell indulnia.</para>
-
- <para>Ha ezt a változtatást
- véglegesíteni akarjuk (vagyis nem akarjuk
- ugyanezt eljátszani a &os; minden egyes
- indítása során), akkor a
- <filename>/boot/loader.conf.local</filename>
- állományba vegyünk fel a <literal>
- root_disk_unit="lemezszám"</literal>
- sort.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Tegyük át a &os;-t tartalmazó
- lemezt az elsődleges IDE-vezérlőre,
- és ezzel megszűnik az iménti
- félreértés.</para>
- </listitem>
- </orderedlist>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="memory-limits">
- <para>Mennyi memóriát tudunk
- használni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A memóriára vonatkozó
- korlátozások platformonként
- változnak. Egy szabványos &i386;
- telepítés esetén például
- ez a határ 4&nbsp;GB, de &man.pae.4;
- segítségével akár még
- ennél több is elérhető. Ehhez
- olvassuk el az &i386; platformon 4&nbsp;GB-nál
- több memória használatára
- vonatkozó <link linkend="memory-i386-over-4gb">utasításokat</link>.
- </para>
-
- <para>A &os;/pc98 esetén a korlát szintén
- 4&nbsp;GB, azonban itt a PAE nem használható.
- A &os; által támogatott összes többi
- architektúra elméletileg ennél
- több memóriát képes kezelni
- (több terabyte-ot).</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="ffs-limits">
- <para>Mik az FFS állományrendszerek
- korlátai?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Az FFS állományrendszerek
- méretének elméleti határa
- 8&nbsp;TB (2&nbsp;milliárd blokk), illetve az
- alapértelmezett 8&nbsp;KB-os blokkméret
- esetén 16&nbsp;TB. A gyakorlatban azonban
- szoftveresen ebből 1&nbsp;TB használható
- ki, de kisebb módosításokkal
- akár 4&nbsp;TB-os állományrendszer is
- használható (és létezik).</para>
-
- <para>Egyetlen FFS állományrendszerbeli
- állomány mérete
- megközelítőleg legfeljebb
- 1&nbsp;milliárd blokk lehet, ami 4&nbsp;KB-os
- blokkmérettel számolva 4&nbsp;TB-ot
- jelent.</para>
-
- <table>
- <title>Az állományok maximális
- mérete</title>
-
- <tgroup cols="3">
- <thead>
- <row>
- <entry>Blokkméret</entry>
- <entry>Gyakorlatban</entry>
- <entry>Elméletben</entry>
- </row>
- </thead>
-
- <tbody>
- <row>
- <entry>4&nbsp;KB</entry>
- <entry>&gt;&nbsp;4&nbsp;GB</entry>
- <entry>4&nbsp;TB&nbsp;-&nbsp;1</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry>8&nbsp;KB</entry>
- <entry>&gt;&nbsp;32&nbsp;GB</entry>
- <entry>32&nbsp;TB&nbsp;-&nbsp;1</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry>16&nbsp;KB</entry>
- <entry>&gt;&nbsp;128&nbsp;GB</entry>
- <entry>32&nbsp;TB&nbsp;-&nbsp;1</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry>32&nbsp;KB</entry>
- <entry>&gt;&nbsp;512&nbsp;GB</entry>
- <entry>64&nbsp;TB&nbsp;-&nbsp;1</entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry>64&nbsp;KB</entry>
- <entry>&gt;&nbsp;2048&nbsp;GB</entry>
- <entry>128&nbsp;TB&nbsp;-&nbsp;1</entry>
- </row>
- </tbody>
- </tgroup>
- </table>
-
- <para>4&nbsp;KB-os blokkméret esetén a
- háromszoros indirekcióval származtatott
- blokkok a gyakorlatban is kihasználhatóak,
- és az egészet elméletben egyedül
- csak az állományrendszerben így
- ábrázolható blokkok maximális
- száma korlátozná (ami kb.
- 1024<superscript>3</superscript>&nbsp;+&nbsp;1024<superscript>2</superscript>&nbsp;+&nbsp;1024),
- azonban a gyakorlatban ezt az
- állományrendszeri blokkokra vonatkozó
- 1&nbsp;GB&nbsp;-&nbsp;1 méretű (rossz) határ
- korlátozza. Az állományrendszeri
- blokkok számát ugyanis ki kellene terjeszteni
- a 2&nbsp;GB&nbsp;-&nbsp;1 méretig. 2&nbsp;GB&nbsp;-&nbsp;1
- számú blokk használata körül
- jelentkezik ugyan néhány hiba, de ezek
- 4&nbsp;KB-os blokkméret esetén nem is
- érhetőek el.</para>
-
- <para>A 8&nbsp;KB-nál nagyobb blokkméretek
- esetén mindenre a blokkok 2&nbsp;GB&nbsp;-&nbsp;1
- maximális mennyisége érvényes,
- de a gyakorlatban ezt a blokkok számának
- 1&nbsp;GB&nbsp;-&nbsp;1 határa korlátozza. Az
- eredeti 2&nbsp;GB&nbsp;-&nbsp;1 mennyiségű blokk
- használata gondokat okozhat.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="archsw-readin-failed-error">
- <para>Egy új rendszermag fordítása
- után miért jelenik meg a
- <errorname>archsw.readin.failed</errorname> hibaüzenet
- az indítás során?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Mert a rendszermag és a
- felhasználói programok verziója
- eltér. A rendszermag frissítésekor
- feltétlenül használjuk a <command>make
- buildworld</command> és a
- <command>make buildkernel</command>
- parancsokat is!</para>
-
- <para>A rendszerindítás második
- fokozatában közvetlenül meg tudjuk adni a
- betöltendő rendszermagot, ha a betöltő
- indítása előtt, a <literal>|</literal>
- jel megjelenésekor lenyomunk egy
- billentyűt.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="boot-acpi">
- <para>A telepítés megszakad a rendszer
- indítása közben, mit lehet ezzel
- kezdeni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Próbáljuk meg letiltani az ACPI
- támogatást. Ezt úgy tudjuk megtenni,
- hogy amikor a rendszertöltő elindul, lenyomjuk a
- <keycap>Szóköz</keycap> billentyűt. Ekkor
- a következőt kapjuk:</para>
-
- <screen>OK</screen>
-
- <para>Itt gépeljük be az alábbi
- parancsot:</para>
-
- <screen><userinput>unset acpi_load</userinput></screen>
-
- <para>Majd ezt:</para>
-
- <screen><userinput>boot</userinput></screen>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- </qandaset>
- </chapter>
-
- <chapter xml:id="hardware" xml:lang="hu">
- <title>Hardverkompatibilitás</title>
-
- <sect1 xml:id="compatibility-general">
- <title>Általános kérdések</title>
-
- <qandaset>
- <qandaentry>
- <question xml:id="which-hardware-to-get">
- <para>A &os; rendszerükhöz szeretnénk
- hardvert vásárolni. Melyik
- gyártmány/márka/típus a
- legjobb?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ez állandó téma a &os;
- levelezési listákon. Mivel a hardverek gyorsan
- változnak, nem is számíthatunk
- másra. <emphasis>Továbbra</emphasis> is
- határozottan javasoljuk, hogy olvassuk át
- figyelmesen a &os; <link xlink:href="&rel.current.hardware;">&rel.current;</link> vagy
- <link xlink:href="&rel2.current.hardware;">&rel2.current;</link>
- változatához tartozó
- hardverjegyzéket (Hardware Notes) és
- nézzünk után a levelezési
- listák <link xlink:href="http://www.FreeBSD.org/search/#mailinglists">
- archívumában</link> mielőtt
- bármire is rákérdeznéünk a
- legfrissebb és legjobb hardverek ügyében.
- Könnyen előfordulhat, hogy éppen a
- múlt héten esett szó arról a
- típusú eszközről, amiről
- éppen érdeklődni
- szeretnénk.</para>
-
- <para>Ha laptoppal kapcsolatban lenne
- kérdésünk, akkor nézzük meg a
- &a.mobile; archívumát. Minden más
- esetben érdemes inkább a &a.questions;
- archívumait megnézni vagy az adott hardverhez
- tartozó levelezési listát
- böngészni.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- </qandaset>
- </sect1>
-
- <sect1 xml:id="compatibility-memory">
- <title>Memória</title>
-
- <qandaset>
- <qandaentry>
- <question xml:id="memory-upper-limitation">
- <para>A &os; képes 4&nbsp;GB-nál,
- 16&nbsp;GB-nál vagy akár
- 48&nbsp;GB-nál több memóriát
- (RAM-ot) támogatni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Igen. A &os; operációs
- rendszerként képes az adott platformon
- kihasználni az összes rendelkezésre
- álló fizikai memóriát. Ne
- felejtsük el azonban, hogy az egyes platformokon
- ennek határa eltér. Például
- az &i386; platformon a <acronym>PAE</acronym>
- használata nélkül legfeljebb csak
- 4&nbsp;GB memóriát tudunk elérni
- (amely azonban a PCI számára fenntartott
- címtér miatt a valóságban
- némileg kevesebb), illetve a
- <acronym>PAE</acronym> használatával
- legfeljebb 64&nbsp;GB memóriát. Az AMD64
- platformokon viszont már egészen 1&nbsp;TB
- memóriáig is elmehetünk.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="memory-i386-over-4gb">
- <para>A &os; miért jelez 4&nbsp;GB-nál
- kevesebb memóriát &i386;
- architektúrájú
- számítógépeken?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Az &i386; platformon a címtér
- 32&nbsp;bites, ami azt jelenti, hogy itt legfeljebb
- 4&nbsp;GB memória címezhető meg
- (és érhető el).
- Ráadásul a címtér bizonyos
- tartományait a hardvereszközök
- számára tartják fenn
- különböző célokra,
- például a PCI eszközök
- működtetésére és
- vezérlésére, a videomemória
- hozzáférésére stb.
- Ennélfogva az operációs rendszer
- és annak rendszermagja által
- felhasználható teljes memória
- mérete jelentősen kevesebb, mint 4&nbsp;GB.
- Ezen a típusú
- konfigurációkon általában
- 3,2&nbsp;GB és 3,7&nbsp;GB között mozog
- a maximálisan kihasználható fizikai
- memória mérete.</para>
-
- <para>Ha mégis 3,2&nbsp; vagy
- 3,7&nbsp;GB-nál több memóriát
- szeretnénk elérni (4&nbsp;GB-ot vagy
- akár annál is többet), akkor ahhoz a
- <acronym>PAE</acronym> nevű speciális
- módosításra lesz
- szükségünk. A <acronym>PAE</acronym> a
- <quote>Physical Address Extension</quote>
- (<quote>Fizikai címkiterjesztés</quote>)
- rövidítése, és egy olyan
- módszerre utal, amellyel a 32&nbsp;bites x86
- típusú processzorokon tudunk
- 4&nbsp;GB-nál több memóriát
- címezni. Lényegében nem
- csinál mást, csak 4&nbsp;GB-os
- határ felé képezi le azokat a
- memóriaterületeket, amelyeket
- egyébként a hardverek
- részére tartanak fenn, ezzel
- kiegészíti a fizikai
- memóriát (&man.pae.4;). A
- <acronym>PAE</acronym> használatának
- számos hátránya van: ebben a
- módban a megszokottnál (vagyis
- <acronym>PAE</acronym> nélkül)
- némileg lassabb a memória
- elérése, illetve ilyenkor a
- betölthető rendszermag-modulok (lásd
- &man.kld.4;) sem támogatottak. Emiatt az
- összes meghajtót bele kell
- fordítanunk a rendszermagba.</para>
-
- <para>A <acronym>PAE</acronym> használatát
- általában a <filename>PAE</filename>
- nevű, a rendszermaghoz gyárilag
- mellékelt konfigurációs
- állománnyal engedélyezhetjük.
- Ezt eleve úgy állították
- össze, hogy gond nélkül
- készíteni tudjuk egy ilyen rendszermagot.
- Érdemes azonban megemlíteni, hogy a
- konfigurációs állomány
- bizonyos tekintetben egy kissé
- konzervatív, mivel egyes <acronym>PAE</acronym>
- esetén használhatatlannak megjelölt
- meghajtók valójában mégis
- minden gond nélkül
- hozzáadhatóak a
- konfigurációhoz. Ezzel kapcsolatban azt
- javasoljuk, hogy ha az adott meghajtó
- használható valamelyik 64&nbsp;bites
- architektúrán (például
- AMD64-en), akkor nagy
- valószínűséggel
- <acronym>PAE</acronym>-vel is működni fog.
- Amennyiben saját magunk szeretnénk egy
- <acronym>PAE</acronym>-rendszermagot
- készíteni, akkor a következő
- sort tegyük bele a konfigurációs
- állományba:</para>
-
- <programlisting>options PAE</programlisting>
-
- <para>A <acronym>PAE</acronym> alkalmazása
- napjainkban annyira már nem jellemző, mivel az
- újabb x86 hardverek mindegyike képes
- 64&nbsp;bites (AMD64 vagy &intel;&nbsp;64) módban
- futni. Ebben az esetben már lényegesen
- nagyobb címtér használatára
- nyílik lehetőségünk, így
- nincs szükségünk további
- trükkökre. A &os; támogatja az AMD64
- architektúrát, így ha
- 4&nbsp;GB-nál több memóriát
- szeretnénk elérni, akkor inkább a
- &os; ezen változatát érdemes
- alkalmazni.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
- </qandaset>
- </sect1>
-
- <sect1 xml:id="compatibility-processors">
- <title>Architektúrák és
- processzorok</title>
-
- <qandaset>
- <qandaentry>
- <question xml:id="architectures">
- <para>A &os; az x86-on kívül támogat
- más architektúrájú rendszereket
- is?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Igen. A &os; jelenleg az Intel x86 és az AMD64
- architektúrákon működik. A Az Intel
- EM64T, IA-64, &arm;, &powerpc;, sun4v és &sparc64;
- architektúrák is támogatottak. A
- további tervezett platformok között van
- még a &mips; és az &s390;, a &mips;
- aktuális állapotáról és
- &a.mips; segítségével
- értesülhetünk. Az újabb
- architektúrákhoz kapcsolódó
- általános jellegű
- megbeszéléseket a &a.platforms; foglalja
- össze.</para>
-
- <para>Amennyiben a
- számítógépünk
- architektúrája nem szerepel a jelenleg
- támogatottak között, és valamilyen
- gyors megoldásra lenne szükségünk,
- akkor javasoljuk a <link xlink:href="http://www.netbsd.org/">NetBSD</link> vagy az <link xlink:href="http://www.openbsd.org/">OpenBSD</link>
- használatát.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="smp-support">
- <para>A &os; támogatja a szimmetrikus
- többprocesszoros (SMP) rendszereket?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &os; általánosságban véve
- támogatja a többprocesszoros rendszereket, noha
- egyes esetekben a BIOS vagy az alaplap
- hibájából fakadóan
- problémáink adódhatnak. A &a.smp;
- átolvasása segíthet tisztázni
- ezeket.</para>
-
- <para>A &os; képes kihasználni az Intel
- processzorai által felkínált
- HyperThreading (HTT) támogatás előnyeit.
- Az <literal>options SMP</literal>
- beállítással fordított
- rendszermagok alapból maguktól felismerik a
- rendszerünkben található logikai
- processzorokat. A &os; alapértelmezett
- ütemezője ezeket a logikai processzorokat a
- többivel teljesen egyenrangúnak tekinti, vagyis
- semmilyen ütemezési kérdés
- eldöntésénél nem fogja
- figyelembevenni az egy processzoron belül
- elhelyezkedő logikai processzorokat. Ezen naív
- ütemezési felfogás miatt bizonyos
- esetekben a rendszerünk teljesítménye nem
- tökéletesen optimális, ezért
- adódhatnak olyan helyzetek, amikor a
- <varname>machdep.hlt_logical_cpus</varname>
- sysctl-változó
- segítségével szükséges
- lehet a logikai processzorok használatának
- letiltása. Ezenkívül még a
- <varname>machdep.hlt_logical_cpus</varname>
- sysctl-változón keresztül
- lehetőségünk van leállítani
- az üresjáratban működő
- processzorokat. Ennek részleteiről
- bővebben a &man.smp.4; man oldalon olvashatunk.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- </qandaset>
- </sect1>
-
- <sect1 xml:id="compatibility-drives">
- <title>Merevlemezes, szalagos, CD- és
- DVD-meghajtók</title>
-
- <qandaset>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="supported-hard-drives">
- <para>A &os; milyen típusú merevlemezes
- meghajtókat ismer?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &os; ismeri az EIDE-, SATA-, SCSI- és
- SAS-meghajtókat (és a velük kompatibilis
- vezérlőket, erről bővebben lásd
- a következő szakaszt), valamint az összes
- olyan meghajtót, amely az eredeti <quote>Western
- Digital</quote> (MFM, RLL, ESDI és
- természetesen az IDE) interfészt
- használja. Néhány egyedi
- fejlesztésű ESDI vezérlő nem fog
- működni, ezért lehetőleg maradjunk a
- WD1002/3/6/7 interfészeknél és azok
- másolatainál.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="supported-scsi-controllers">
- <para>Milyen SCSI- vagy SAS-vezérlőket
- ismer?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A teljes listát a &os;
- hardverjegyzékében találhatjuk meg a
- <link xlink:href="&rel.current.hardware;">&rel.current;</link>
- vagy <link xlink:href="&rel2.current.hardware;">&rel2.current;</link>
- kiadásban.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="tape-support">
- <para>Milyen szalagos meghajtókat ismer?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &os; a SCSI és QIC-36 (QIC-02
- interfésszel) szabványokat ismeri. Ezek
- közé értendőek a 8&nbsp;mm-es
- (más néven Exabyte) és
- DAT-meghajtók is.</para>
-
- <para>Bizonyos régebbi 8&nbsp;mm-es meghajtók
- nem egészen kompatibilisek a SCSI-2 szabvánnyal,
- ezért a &os;-vel sem feltétlenül
- képesek együttműködni.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="tape-changer-support">
- <para>A &os; támogatja a szalagok
- cseréjét?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &os; &man.ch.4; eszközön és a
- &man.chio.1; parancson keresztül támogatja a SCSI
- szabványú szalagcserélőket. A
- használat pontos részleteiről a
- &man.chio.1; man oldalán olvashatunk
- részletesebben.</para>
-
- <para>Ha nem az <application>AMANDA</application> vagy a
- hozzá hasonló programokat használjuk,
- amelyek alapból ismerik a
- szalagcserélés lehetőségét,
- akkor ne feledkezzünk meg arról, hogy a szalagot
- csak az egyik helyről a másikra tudjuk mozgatni,
- ezért nekünk kell figyelnünk arra, hogy
- melyik rekeszben vannak szalagok és a
- meghajtónak ezek közül melyiket kell
- használnia.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="supported-cdrom-drives">
- <para>A &os; milyen CD-meghajtókat ismer?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Bármilyen támogatott
- SCSI-vezérlőhöz csatlakoztatható
- SCSI-meghajtót ismer.</para>
-
- <para>Ezenkívül még az alábbi
- CD-interfészek ismertek:</para>
-
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para>Mitsumi LU002 (8&nbsp;bites), LU005
- (16&nbsp;bites) és FX001D (16&nbsp;bites, dupla
- sebességű).</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Sony CDU 31/33A</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Sound Blaster nem-SCSI CD-meghajtók</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Matsushita/Panasonic CD-meghajtók</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>ATAPI kompatibilis IDE CD-meghajtók</para>
- </listitem>
- </itemizedlist>
-
- <para>Az összes ismert nem-SCSI kártya nagyon
- lassan működik a SCSI-meghajtókhoz
- képest, és bizonyos ATAPI CD-meghajtók
- nem használhatóak.</para>
-
- <para>A Daemon&nbsp;News-tól és a
- &os;&nbsp;Mall-tól rendelhető hivatalos &os;
- CD-kről akár közvetlenül el is tudjuk
- indítani a rendszert.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="supported-cdrw-drives">
- <para>A &os; milyen CD-RW meghajtókat ismer?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &os; bármilyen ATAPI-kompatibilis IDE CD-R vagy
- CD-RW meghajtót ismer. Ennek részleteit
- lásd a &man.burncd.8; man oldalán.</para>
-
- <para>A &os; ezeken kívül még
- tetszőleges SCSI CD-R vagy CD-RW meghajtót
- támogat. A használatukhoz
- telepítsük a <command>cdrecord</command>
- programot a portok vagy csomagok közül, és
- gondoskodjunk róla, hogy a
- <filename>pass</filename> eszköz
- támogatása benne legyen a
- rendszermagban.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="zip-support">
- <para>A &os; ismeri az &iomegazip; meghajtókat?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &os; alapból ismeri a SCSI és ATAPI
- (IDE) interfészen kommunikáló
- &iomegazip; meghajtókat. A SCSI ZIP-meghajtók
- ugyan egyedül az 5 és 6 target ID-kről
- hajlandóak működni, de ha a
- SCSI-kártyánk BIOS-a támogatja, akkor
- még a rendszert is el tudjuk indítani
- róluk. Egyelőre nem tisztázott, hogy
- milyen kártyák képesek a 0 és 1
- ID-ken kívül máshonnan is rendszert
- indítani, ezért ennek a
- hozzá tartozó dokumentációben
- érdemes utánajárnunk.</para>
-
- <para>A &os; ezenkívül még a
- párhuzamos porton csatlakoztatható
- ZIP-meghajtókat is ismeri. Ehhez
- ellenőrizzük, hogy a rendszermagunkban
- megtalálhatóak az
- <filename>scbus0</filename>,
- <filename>da0</filename>,
- <filename>ppbus0</filename> és
- <filename>vp0</filename> meghajtók (a
- <filename>GENERIC</filename> rendszermagban a
- <filename>vp0</filename> kivételével
- mindegyik szerepel). Segítségükkel a
- párhuzamos vonalon csatlakozó meghajtó
- a <filename>da0s4</filename> eszközön
- keresztül érhető el. Ennek
- megfelelően az állományrendszerek a
- <command>mount /dev/da0s4 /mnt</command>
- <emphasis>vagy</emphasis> (DOS
- esetén) a <command>mount -t msdosfs /dev/da0s4
- /mnt</command> parancs kiadásával
- csatlakoztathatóak.</para>
-
- <para>Emellett még érdemes a GYIK <link linkend="media-change"> cserélhető lemezes
- meghajtókról szóló
- részét</link> is elolvasnunk ebben a
- fejezetben, valamint <link linkend="removable-drives">a
- <quote>formázásról</quote>
- szóló megjegyzést</link> az
- adminisztrációról szóló
- fejezetben.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="jaz-zip-removable-support">
- <para>A &os; ismeri a &jaz;, EZ és a többi
- cserélhető lemezes meghajtót?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Használhatóak. Ezek többsége
- SCSI eszköz, ezért a &os; SCSI-lemezként
- látja, az IDE csatolós EZ pedig
- IDE-meghajtóként érhető el.</para>
-
- <para>A rendszer indítása előtt ne
- felejtsük el bekapcsolni a külső
- egységeket.</para>
-
- <para><anchor xml:id="media-change"/>Ha
- tárolóeszközt akarunk cserélni a
- rendszer működése közben, olvassuk el
- a &man.mount.8;, &man.umount.8; és (SCSI
- eszközök esetén) a &man.camcontrol.8; vagy
- (IDE eszközök esetén) a &man.atacontrol.8;
- man oldalakat, valamint a GYIK egy későbbi
- részében található <link linkend="removable-drives">részt a
- cserélhető lemezes
- meghajtókról</link>.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- </qandaset>
-
- </sect1>
-
- <sect1 xml:id="compatibility-kbd-mice">
- <title>Egér és billentyűzet</title>
-
- <qandaset>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="usbkbd">
- <para>A &os; ismeri az USB billentyűzeket?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &os; alapból ismeri az USB billentyűzeket.
- Miután engedélyeztük rendszerünkben
- az USB billentyűzet támogatását,
- az AT billentyűzet <filename>/dev/kbd0</filename>
- lesz és az USB billentyűzet pedig
- <filename>/dev/kbd1</filename>, már amennyiben
- mind a kettőt csatlakoztattuk a
- számítógépünkhöz. Ha
- viszont csak USB billentyűzetünk van, akkor az a
- <filename>/dev/ukbd0</filename> lesz.</para>
-
- <para>Ha az USB billentyűzetet konzolban akarjuk
- használni, akkor erre figyelmeztetnünk kell a
- konzolos meghajtót. Ezt úgy tudjuk megtenni,
- ha a következő parancsot lefuttatjuk a rendszer
- indítása közben:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>kbdcontrol -k /dev/kbd1 &lt; /dev/console &gt; /dev/null</userinput></screen>
-
- <para>Amikor viszont csak USB billentyűzetünk van,
- akkor az <filename>/dev/ukbd0</filename>
- eszközön keresztül tudjuk elérni,
- ezért a parancsnak ilyenkor így kell
- kinéznie:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>kbdcontrol -k /dev/ukbd0 &lt; /dev/console &gt; /dev/null</userinput></screen>
-
- <note>
- <para>Ha véglegesíteni akarjuk ezt a
- beállítást, akkor tegyük a
- <literal>keyboard="/dev/ukbd0"</literal> sort az
- <filename>/etc/rc.conf</filename>
- állományba.</para>
- </note>
-
- <para>Miután ezt megcsináltuk, az USB
- billentyűzet X alatt is működni fog minden
- további beállítás
- nélkül.</para>
-
- <para>Ezzel a paranccsal tudunk visszaváltani az
- alapértelmezett billentyűzetre:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>kbdcontrol -k /dev/kbd0 &gt; /dev/null</userinput></screen>
-
- <para>A &man.kbdmux.4; meghajtón keresztül az
- alábbi parancsok kiadásával
- engedélyezhetjük az elsődleges AT
- billentyűzet és a másodlagos USB
- billentyűzet párhuzamos
- használatát a konzolon:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>kbdcontrol -K &lt; /dev/console &gt; /dev/null</userinput>
-&prompt.root; <userinput>kbdcontrol -a atkbd0 &lt; /dev/kbdmux0 &gt; /dev/null</userinput>
-&prompt.root; <userinput>kbdcontrol -a ukbd1 &lt; /dev/kbdmux0 &gt; /dev/null</userinput>
-&prompt.root; <userinput>kbdcontrol -k /dev/kbdmux0 &lt; /dev/console &gt; /dev/null</userinput></screen>
-
- <para>Részletesebb információkat az
- &man.ukbd.4;, &man.kbdcontrol.1; és &man.kbdmux.4;
- man oldalakon találhatunk.</para>
-
- <note>
- <para>Az USB billentyűzet menet közbeni
- csatlakoztatása és
- leválasztása nem feltétlenül fog
- működni. Ezért a problémák
- elkerülése érdekében azt
- javasoljuk, hogy a rendszer indítása
- előtt mindenképpen csatlakoztassuk a
- billentyűzetet és hagyjuk egészen
- úgy, amíg le nem
- állítottuk.</para>
- </note>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="busmouse">
- <para>A nem szabványos buszos egereket hogyan lehet
- beállítani?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &os; ismeri a buszos, illetve a Microsoft, Logitech
- és az ATI által gyártott InPort buszos
- egereket. A <filename>GENERIC</filename> rendszermag azonban
- ehhez nem tartalmaz meghajtót. A rendszermag
- konfigurációs állományába
- a következő sort kell megadni, ha egy buszos
- egereket támogató rendszermagot akarunk
- készíteni:</para>
-
- <programlisting>device mse0 at isa? port 0x23c irq5</programlisting>
-
- <para>A buszos egerekhez általában saját
- interfészkártya is tartozik. Ezeket a
- kártyákat a fentitől eltérő
- portcímre és IRQ megszakításra
- is beállíthatjuk. Részletesebb
- információkat az egerünk man
- oldalán és a &man.mse.4; man oldalon
- olvashatunk.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="ps2mouse">
- <para>Hogyan lehet PS/2 (<quote>egérportos</quote> vagy
- <quote>billentyűzetes</quote>) egeret
- használni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Az PS/2 egereket alapból támogatjuk. Az
- ehhez szükséges <filename>psm</filename>
- meghajtó megtalálható a
- rendszermagban.</para>
-
- <para>Ha a saját magunk által
- összeállított rendszermagunk nem
- tartalmazza ezt a meghajtót, akkor a
- következő sort kell felvennünk a
- konfigurációs állományba:</para>
-
- <programlisting>device psm0 at atkbdc? irq 12</programlisting>
-
- <para>Miután a rendszermag a rendszer
- indítása során helyesen észlelte
- a <filename>psm0</filename> eszközt,
- magától létrejön.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="moused">
- <para>Az egeret az X Window Systemen kívül is
- lehet valamilyen módon használni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ha az alapértelmezett konzolos &man.syscons.4;
- meghajtót használjuk, akkor a szöveges
- felületű konzolokon az egérmutató
- segítségével tudunk
- szövegrészeket kijelölni és
- másolni. Ehhez nem kell mást tennünk,
- csupán elindítani a &man.moused.8;
- egérdémont és engedélyezni az
- egérmutatót a virtuális
- konzolokon:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>moused -p /dev/xxxx -t yyyy</userinput>
-&prompt.root; <userinput>vidcontrol -m on</userinput></screen>
-
- <para>Itt az <replaceable>xxxx</replaceable> az egeret
- leképező eszköz neve és az
- <replaceable>yyyy</replaceable> az egérhez
- használt protokoll típusa. Az
- egérdémon a legtöbb egér
- esetén képes magától
- megállapítani az alkalmazott protokoll
- típusát, kivéve a régebbi soros
- egereket. Az <literal>auto</literal> érték
- megadásával tudjuk aktiválni ezt az
- automatikus felderítést. Amennyiben ez nem
- működik, a &man.moused.8; man oldalán
- nézhetünk után a támogatott
- protokolloknak.</para>
-
- <para>Ha PS/2 egerünk van, akkor egyszerűen csak
- vegyük fel a <literal>moused_enable="YES"</literal> sor
- az <filename>/etc/rc.conf</filename>
- állományba, és az
- egérdémon elindul a rendszer
- indítása közben. Valamint hogy ha az
- egérdémont a konzol helyett az összes
- virtuális konzolon is használni akarjuk, akkor
- az <filename>/etc/rc.conf</filename>
- állományba tegyük bele a
- <literal>allscreens_flags="-m on"</literal> sort.</para>
-
- <para>Miután az egérdémon elindult,
- valamilyen módon koordinálni kell az egér
- hozzáférését az
- egérdémon és az összes többi
- program, például az X Window System
- között. Erről a
- problémáról a GYIK <link linkend="x-and-moused">Miért nem működik X
- alatt az egér?</link> kérdésében
- olvashatunk részletesebb.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="text-mode-cut-paste">
- <para>Hogyan lehet szöveget kijelölni és
- másolni a szöveges konzolban?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ahogy sikerült elindítanunk az
- egérdémont (lásd az <link linkend="moused">előző szakaszt</link>), tartsuk
- lenyomva az egér első (bal oldali)
- gombját és az egér
- mozgatásával jelöljük ki a
- szöveget. Ezután nyomjuk le a második
- (középső) gombját, amivel a kurzor
- mellett megjelenik az imént kijelölt
- szöveg. A harmadik (jobb oldali) gomb
- segítségével a szöveg
- kijelölését tudjuk
- <quote>kiterjeszteni</quote>.</para>
-
- <para>Amennyiben az egerünkön nem
- található középső gomb, az
- egérdémon beállításainak
- segítségével
- megpróbálkozhatunk emulálni vagy
- áthelyezni a vele kapcsolatos funkciókat egy
- másik gombra. A &man.moused.8; man oldalán
- olvashatunk erről részletesebben.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="mouse-wheel-buttons">
- <para>Az egéren van mindenféle görgő
- és gomb. Ki lehet ezeket valahogy használni
- &os; alatt is?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A válaszunk erre sajnos csupán annyi, hogy
- <quote>Attól függ</quote>. A
- különböző
- kiegészítőkkel rendelkező egerekhez
- általában egy külön meghajtó
- szükségeltetik. Hacsak az egér
- meghajtóprogramja vagy a hozzá tartozó
- felhasználói program nem nyújt
- valamilyen támogatást, az eszköz
- egyszerűen csak egy szabványos két- vagy
- háromgombos egérként fog
- funkcionálni.</para>
-
- <para>Ha az X Window környezetben akarunk
- görgőket használni, esetleg <link linkend="x-and-wheel">ezt a szakaszt</link> érdemes
- elolvasnunk.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="laptop-mouse-trackball">
- <para>A laptopokon megtalálható
- egér/trackball/touchpad hogyan
- használható?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Olvassuk el <link linkend="ps2mouse">az előző
- kérdésre adott választ</link>.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="keyboard-delete-key">
- <para>A <keycap>Delete</keycap> billentyű hogyan
- használható a <command>sh</command> és
- <command>csh</command>
- parancsértelmezőkben?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A <application>Bourne Shell</application>
- esetében az alábbi sorokat kell megadnunk az
- <filename>.shrc</filename> állományunkban.
- Lásd &man.sh.1; és &man.editrc.5;.</para>
-
- <programlisting>bind ^? ed-delete-next-char # a konzolhoz
-bind ^[[3~ ed-delete-next-char # az xtermhez</programlisting>
-
- <para>A <application>C Shell</application> esetében a
- következő soroknak kell az
- <filename>.cshrc</filename> állományba
- kerülnie. Lásd &man.csh.1;.</para>
-
- <programlisting>bindkey ^? delete-char # a konzolhoz
-bindkey ^[[3~ delete-char # az xtermhez</programlisting>
-
- <para>További információkat <link xlink:href="http://www.ibb.net/~anne/keyboard.html">ezen az
- oldalon</link> találhatunk.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- </qandaset>
- </sect1>
-
- <sect1 xml:id="compatibility-networking">
- <title>Hálózati és soros
- eszközök</title>
-
- <qandaset>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="network-cards">
- <para>A &os; milyen hálózati
- kártyákat ismer?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ezek teljes listáját a &os; egyes
- kiadásaihoz tartozó hardverjegyzékben
- találjuk meg.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="support-winmodem">
- <para>A &os; ismer szoftveres modemeket, például
- winmodemeket?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &os; különböző
- kiegészítő szoftvereken keresztül
- több szoftveres modemet is támogat. A
- <package>comms/ltmdm</package> port
- például a szélesebb körben
- elterjedt Lucent LT chipsetes modemekhez ad
- támogatást.</para>
-
- <para>A &os; azonban nem telepíthető szoftveres
- modemen keresztül. A hozzá tartozó
- szoftvert csak az operációs rendszer
- telepítése után tudjuk
- telepíteni.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="support-broadcom">
- <para>Van natív meghajtó a Broadcom 43xx
- típusú kártyákhoz?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Nem, és valószínűleg nem is
- lesz.</para>
-
- <para>A Broadcom nem hajlandó nyilvánossá
- tenni azokat az információkat, amik az
- általuk gyártott vezeték
- nélküli chipsetek programozásához
- lennének szükségesek, mivel szoftveresen
- vezérelt rádiót használnak. Az
- alkatrészeik FCC szintű
- engedélyeztetéséhez ugyanis valamilyen
- módon gondoskodniuk kell róla, hogy a
- felhasználók nem képesek bizonyos
- dolgokat módosítani vele kapcsolatban,
- például a működési
- frekvenciát, a modulációs
- paramétereket vagy a kimenő
- teljesítményt. A chipsetek
- programozásának ismerete nélkül
- azonban szinte lehetetlen elkészíteni
- hozzájuk a megfelelő meghajtót.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="multiport-serial-support">
- <para>A &os; milyen többportos soros vonali
- kártyákat ismer?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ezek listáját a kézikönyv
- <link xlink:href="&url.books.handbook;/serial.html">Soros vonali
- kommunikációról szóló
- része</link> tartalmazza.</para>
-
- <para>Bizonyos névtelen másolatok is
- használhatók, különösen azok,
- amelyek magukat AST-kompatibilisnek nevezik.</para>
-
- <para>Az ilyen kártyák
- beállításáról a &man.sio.4;
- man oldalon olvashatunk részletesebben.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="serial-console-prompt">
- <para>Hogyan lehet a <literal>boot:</literal> parancssort
- előhozni soros vonali konzolon?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Olvassuk el a kézikönyvben <link xlink:href="&url.books.handbook;/serialconsole-setup.html">ezt a
- fejezetet</link>.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- </qandaset>
- </sect1>
-
- <sect1 xml:id="compatibility-sound">
- <title>Hang</title>
-
- <qandaset>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="sound-card-support">
- <para>A &os; milyen hangkártyákat ismer?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &os; rengeteg hangkártyát ismer, (ennek
- részleteit lásd a <link xlink:href="&url.base;/releases/">&os; kiadásait
- tartalmazó</link> honlapon és a &man.snd.4;
- man oldalon). Korlátozott módon az MPU-401
- és a vele kompatibilis MIDI-kártyákat
- is támogatja. A &microsoft; Sound System
- specifikációinak megfelelő
- kártyákat tudjuk használni.</para>
-
- <note>
- <para>Ez azonban csak a hangra vonatkozik! Ez a
- meghajtó a &soundblaster; kivételével
- nem támogatja a kártyákon
- található CD-, SCSI- és joystick
- csatlakozásokat. A &soundblaster; SCSI
- csatlakozása és bizonyos nem-SCSI
- CD-meghajtókat ugyan támogat, de rendszert
- például nem tudunk róluk
- indítani.</para>
- </note>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="es1370-silent-pcm">
- <para>Miért nincs hang a &man.pcm.4; által
- támogatott hangkártyán?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Egyes hangkártyák esetében a
- hangerő minden indításkor nullára
- állítódik. Ezért ilyenkor
- mindig ki kell adni a következő parancsot:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>mixer pcm 100 vol 100 cd 100</userinput></screen>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- </qandaset>
- </sect1>
-
- <sect1 xml:id="compatibility-other">
- <title>Egyéb eszközök</title>
-
- <qandaset>
- <qandaentry>
- <question xml:id="power-management-support">
- <para>Képes a &os; kihasználni az
- energiagazdálkodási lehetőségeket
- egy laptopon?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &os; bizonyos gépeken képes az
- <acronym>APM</acronym> használatára.
- Erről az &man.apm.4; man oldalon találunk
- pontosabb leírást.</para>
-
- <para>A &os; ezenkívül még a
- legújabb hardverekben megtalálható
- <acronym>ACPI</acronym> lehetőségeit is
- igyekezik kihasználni. Erről
- részletesebben az &man.acpi.4; man oldalon
- olvashatunk. Amennyiben a rendszerünk egyaránt
- tartalmazza az <acronym>APM</acronym> és az
- <acronym>ACPI</acronym> támogatását,
- bármelyiket használhatjuk. Ilyen esetben
- javasoljuk mind a kettő
- kipróbálását és az
- igényeinkhez leginkább illeszkedő
- megoldás kiválasztását.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="disable-acpi">
- <para>Hogy lehet letiltani az ACPI
- támogatását?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Tegyük bele az alábbi sort az
- <filename>/boot/device.hints</filename>
- állományba:</para>
-
- <screen>hint.acpi.0.disabled="1"</screen>
-
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="micron-hang-boot">
- <para>Miért fagynak le a Micron típusú
- rendszerek indulás közben?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Egyes Micron gyártmányú alaplapokon
- olyan PCI BIOS található, amely nem felel meg az
- szabványoknak, és ezért a &os; nem tud
- elindulni, mivel a PCI eszközök nem jelentik le az
- általuk használt címeket.</para>
-
- <para>Ezt a problémát úgy tudjuk
- megoldani, ha a BIOS-ban kikapcsoljuk
- (<literal>Disabled</literal> értékűre
- állítjuk) a <quote>Plug and Play Operating
- System</quote> beállítást.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="asusk7v-boot-failure">
- <para>A rendszerindító lemez nem képes az
- ASUS&nbsp;K7V alaplapokkal működni. Hogyan lehet
- ezt orvosolni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Menjünk be a BIOS-ba és kapcsoljuk ki
- (állítsuk <literal>Disabled</literal>
- értékre) a <quote>Boot Virus
- Protection</quote> beállítást.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="micron-3comnic-failure">
- <para>Miért nem működnek a &tm.3com; PCI
- hálózati kártyák a Micron
- típusú
- számítógépekben?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Nézzük meg <link linkend="micron-hang-boot">az előző választ</link>.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
- </qandaset>
- </sect1>
- </chapter>
-
- <chapter xml:id="troubleshoot" xml:lang="hu">
- <title>Hibaelhárítás</title>
-
- <qandaset>
- <qandaentry>
- <question xml:id="pae">
- <para>Miért állapítja meg rosszul a &os;
- a memória mennyiségét &i386;
- hardveren?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A válasz nagy
- valószínűséggel a fizikai
- és virtuális memóriacímek
- közti különbségben rejlik.</para>
-
- <para>A legtöbb PC-s hardvereszköz megegyezés
- szerint a 3,5&nbsp;GB és 4&nbsp;GB közti
- memóriaterületet speciális célokra
- tartja fenn (általában a PCI
- számára). Ezen a címterületen
- keresztül éri a PCI eszközöket. Ennek
- egyik következménye, hogy a fizikai
- memória ezen a részen nem érhető
- el.</para>
-
- <para>Hogy pontosan mi történik az itt
- elhelyezkedő memóriával, teljesen a
- hardvertől függ. Sajnálatos módon
- bizonyos eszközök semmilyen megoldást nem
- nyújtanak a problémára, és
- így lényegében az utolsó
- 500&nbsp;MB-nyi memória elveszik.</para>
-
- <para>Szerencsére a legtöbb eszköz azonban
- képes ezt a területet egy felsőbb
- címre leképezni, így ki tudjuk
- használni. Ilyenkor azonban tapasztalhatunk
- némi félreértést, amikor
- megnézzük a rendszerindítás
- közben megjelenő üzeneteket.</para>
-
- <para>A &os; 32&nbsp;bites változata esetén ez a
- memóriaterület elveszik, mivel a címe a
- 4&nbsp;GB-os határ felé kerül, amelyet a
- 32&nbsp;bites módban futó rendszermag
- már nem képes elérni. Ezen egy PAE
- támogatással rendelkező rendszermag
- használatával segíthetünk. A
- GYIK-on belül <link linkend="memory-limits">ebben a bejegyzésben</link>
- olvashatunk bővebben a
- memóriakorlátokról, valamint <link linkend="memory-upper-limitation">ebben a részben</link>
- láthatjuk a különböző
- platformokra vonatkozó
- memóriakorlátozásokat.</para>
-
- <para>A &os; 64&nbsp;bites változata vagy a PAE
- használata esetén azonban a &os; rendesen
- felismeri és leképezi a fennmaradó
- memóriaterületeket, így azok
- használhatóvá válnak. A
- rendszerindítás során azonban az
- előbb említett leképezés miatt
- látszólag úgy fog tűnni, mintha a
- &os; több memóriát észlelne, mint
- amennyivel valójában rendelkezünk. Ez
- teljesen normálisnak tekinthető és a
- ténylegesen elérhető memória
- mennyisége a folyamat végén be fog
- állítódni.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="awre">
- <para>Mit tegyünk, ha meghibásodott szektorokat
- találunk a merevlemezünkön?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A SCSI-meghajtók esetében a
- meghajtó általában képes
- önmagától átképezni az
- ilyen szektorokat. A legtöbb meghajtóban ez a
- lehetőség viszont alapból nem
- engedélyezett.</para>
-
- <para>A hibás szektorok
- átképezéséhez az eszköz
- első lapmódját kell átírnunk,
- amelyet (<systemitem class="username">root</systemitem>
- felhasználóként) így
- tehetünk meg:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>camcontrol modepage sd0 -m 1 -e -P 3</userinput></screen>
-
- <para>Változtassuk meg az AWRE (az írás
- automatikus átképzése) és ARRE (az
- olvasás automatikus átképzése)
- beállítások értékeit
- 0-ról 1-re:</para>
-
- <programlisting>AWRE (Auto Write Reallocation Enbld): 1
-ARRE (Auto Read Reallocation Enbld): 1</programlisting>
-
- <para>A modernebb IDE-meghajtók is képesek a
- vezérlőjükkel nyilvántartani az
- időközben meghibásodott szektorokat,
- és ezt általában alapból
- engdélyezik.</para>
-
- <para>Ha rossz szektorokra figyelmeztető
- hibaüzeneteket látunk (akármilyen
- típusú meghajtónk is legyen), az
- kétségtelenül arra utal, hogy ideje
- lecserélnünk a hardvert. A hibás
- szektorok használatát esetleg a
- gyártó saját diagnosztikai
- programjával le tudjuk tiltani, de hosszabb
- távon mindenképpen az lesz a legjobb, ha
- veszünk egy újat.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="hpnetserver-scsi-failure">
- <para>A &os; miért nem találja meg a
- HP&nbsp;Netserver SCSI-vezérlőjét?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ez tulajdonképpen egy ismert probléma. A
- HP&nbsp;Netserver gépekben egy integrált EISA
- buszos SCSI-vezérlő található,
- amely a 11-es EISA bővítőhelyen
- található, ezért az összes
- <quote>valódi</quote> EISA
- bővítőhely ez előtt helyezkedik el.
- Sajnos a 10 feletti EISA bővítőhelyek
- címei ütköznek a PCI eszközök
- számára kiosztott címekkel,
- ezért a &os; önmagától nem tudja
- valami jól kezelni az ilyen helyzeteket.</para>
-
- <para>Ezért a legjobban akkor járunk, ha
- egyszerűen letagadjuk a címterek
- ütközését :) Ezt úgy tudjuk
- megtenni, ha a rendszermag <literal>EISA_SLOTS</literal>
- nevű beállítását a 12
- értékre állítjuk. Ezután
- már csak be kell konfigurálunk és
- újra kell fordítanunk a rendszermagot, ahogy
- azt a <link xlink:href="&url.books.handbook;/kernelconfig.html">kézikönyv
- megfelelő része is
- tárgyalja</link>.</para>
-
- <para>Természetesen, amikor egy ilyen gépre
- akarunk telepíteni, a helyzet tovább
- bonyolódik. A telepítést úgy
- tudjuk megoldani, ha a <emphasis>UserConfig</emphasis>
- programon belül alkalmazunk egy apró
- trükköt. Most ne a <quote>vizuális</quote>
- felületét használjuk, hanem a
- parancssoros részt. Gépeljük be, majd a
- megszokottak szerint telepítsük a
- rendszert:</para>
-
- <programlisting>eisa 12
-quit</programlisting>
-
- <para>Ettől függetlenül természetesen
- továbbra is javasolt egy, az előbbiek szerint
- módosított rendszermagot fordítanunk
- és telepítenünk.</para>
-
- <para>A következő verziókban
- remélhetőleg már lesz valamilyen
- megoldás erre a problémára.</para>
-
- <note>
- <para>A HP&nbsp;Netserver esetén nem tudunk a
- lemezeken <literal>Veszélyesen
- dedikált</literal> (<literal>Dangerously
- Dedicated</literal>) módot használni.
- Erről <link linkend="dedicate">itt</link>
- olvashatunk bővebben.</para>
- </note>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="ed1-timeout">
- <para>Állandóan <errorname>ed1:
- timeout</errorname> és ahhoz hasonló
- üzenetek jelennek meg. Mi lehet velük
- kezdeni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ezt a hibát általában a
- megszakítások ütközése okozza
- (például két kártya ugyanazt a
- megszakítást akarja használni).
- Indítsuk a rendszerünket a <option>-c</option>
- beállítás használatával
- és az
- <filename>ed0</filename>/<filename>de0</filename>/...
- bejegyzéseket változtassuk meg a
- kártyáknak megfelelően.</para>
-
- <para>Ha a hálózati kártyánkon BNC
- típusú csatlakozó
- található, akkor még előfordulhat,
- hogy azért látunk ilyen hibaüzeneteket,
- mert nem jól zártuk le a csatlakozást.
- Ezt úgy tudjuk könnyen ellenőrizni, ha a
- lezárót közvetlenül a
- kártyára dugjuk rá (kábel
- nélkül) és figyeljük, hogy
- továbbra is jönnek-e a hibaüzenetek.</para>
-
- <para>Egyes NE2000-kompatibilis kártyák akkor
- adják ezt a hibát, ha az UTP portjukon nincs
- aktív összeköttetés vagy nem dugtuk
- be a kábelt.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="bad-3c509">
- <para>Miért állnak le a &tm.3com; 3C509
- kártyák minden különösebb ok
- nélkül?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Az ilyen típusú kártyák
- néha hajlamosak elfelejteni a
- beállításaikat. Frissítsük
- a kártya beállításait a
- <command>3c5x9.exe</command> program
- segítségével.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="printer-slow">
- <para>A párhuzamos nyomtató nevetségesen
- lassú. Mi lehet ezzel kezdeni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ha csupán annyi a problémánk, hogy
- a nyomtató irdatlanul lassan működik, akkor
- próbáljuk meg a kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/printing-intro-setup.html">nyomtatásról
- szóló részében</link>
- leírtakhoz hasonlóan
- átállítani a <link xlink:href="&url.books.handbook;/printing-intro-setup.html#PRINTING-PARALLEL-PORT-MODE">nyomtató
- portkezelését</link>.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="signal11">
- <para>A programok miért állnak le
- időnként <errorname>Signal 11</errorname>
- hibákkal?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ezek a hibák akkor keletkeznek, amikor a
- futó programok olyan memóriaterülethez
- próbálnak meg hozzáférni, amihez
- eredetileg nem lenne szabad. Ha valami ehhez hasonló
- történik a rendszerünkben
- látszólag teljesen
- véletlenszerűen, akkor nagyon óvatosan
- kezdjünk el vizsgálódni.</para>
-
- <para>A lehetséges okok az alábbiak
- lehetnek:</para>
-
- <orderedlist>
- <listitem>
- <para>Ha csak olyan alkalmazások esetében
- jelentkezik ez a hiba, amelyeket mi magunk
- fejlesztünk, akkor az
- valószínűleg arra utal, hogy
- valamelyik része hibásan
- működik.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Ha a &os; alaprendszerének valamelyik
- részében tapasztalunk ilyen hibákat,
- akkor azt szintén okozhatja hibás
- kód, de az ilyen hibákat
- általában hamarabb meg szokták
- találni és ki szokták
- javítani, mint ahogy a GYIK-ot olvasók
- többsége találkozna velük (a
- <literal>-CURRENT</literal> ág pontosan ezt a
- célt szolgálja).</para>
- </listitem>
- </orderedlist>
-
- <para>Előfordulhat, hogy ez egy olyan furcsaság
- eredménye, amely <emphasis>nem</emphasis> a &os;
- hibája: például ugyanazon program
- fordításakor mindig mást csinál
- a fordítóprogram.</para>
-
- <para>Például tegyük fel, hogy a
- <command>make buildworld</command>
- parancsot futtatjuk, és a fordítás
- félbeszakad, amikor az <filename>ls.c</filename>
- állományból el akarja
- készíteni az <filename>ls.o</filename>
- állományt. Ha ezután megint
- megpróbáljuk kiadni a <command>make
- buildworld</command> parancsot,
- akkor a fordítás ugyanazon a helyen
- újból meghiúsul &mdash;
- valószínűleg hibás a
- forráskód, frissítsük a
- forrásainkat és próbáljuk meg
- ismét. Ha viszont a fordítás ilyenkor
- már egy másik helyen akad el, akkor szinte
- biztos, hogy hardverhibával akadtunk
- össze.</para>
-
- <para>Amit ilyenkor tenni tudunk:</para>
-
- <para>Az első esetben egy nyomkövető,
- például a &man.gdb.1;
- segítségével keressük meg a program
- azon pontját, ahol rossz
- memóriaterülethez próbál meg
- hozzáférni és javítsuk
- ki.</para>
-
- <para>A második esetben ellenőrizzük, hogy
- nem a hardver a hibás.</para>
-
- <para>Ennek okai többek közt a következők
- lehetnek:</para>
-
- <orderedlist>
- <listitem>
- <para>Túlmelegednek a merevlemezeink:
- ellenőrizzük, hogy a gépben
- található ventillátorok rendesen
- működnek-e (persze előfordulhat, hogy
- más eszközök melegednek
- túl).</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A processzor túlmelegedett: lehet, hogy mert
- túlságosan nagy órajelen
- járatjuk, vagy mert egyszerűen leállt
- a hűtése. Akármelyik eset is
- következett be, legalább a hiba
- felderítéséig
- állítsuk vissza a hivatalos
- sebességére.</para>
-
- <para>Ha feltétlenül ragaszkodunk a
- rendszerünk tuningolásához, akkor
- érdemes elgondolkoznunk azon, hogy egy lassabb
- rendszerrel jobban járunk, mint egy
- állandóan cserélendő,
- ropogósra sült rendszerrel. Az emberek
- általában nem is nagyon szeretik az ilyen
- rendszereket, független attól, hogy
- szerintünk érdemes-e ilyet csinálni
- vagy sem.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Hibás memóriamodulok: ha több
- SIMM és DIMM modul is található a
- gépünkben, akkor vegyük ki az
- összeset és próbáljuk ki
- mindegyiket egyesével, ezzel is
- leszűkíthetjük a probléma
- felderítését a hibás
- DIMM/SIMM modulokra vagy azok
- kombinációjára.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Az alaplap túlbecslő
- értékei: a BIOS
- beállításai között vagy
- az alaplapon található jumperekkel
- szabályozni tudjuk a
- különböző
- időzítéseket, ahol
- általában az alapértelmezett
- értékek megfelelnek, de néha
- előfordulhat, hogy a memóriamodulok
- késleltetését lassúra, vagy
- éppen turbó sebességre
- állítják (<quote>RAM Speed:
- Turbo</quote> vagy ehhez hasonló néven
- keressük a BIOS-ban), ami szintén okozhat
- furcsa viselkedést. Próbáljuk meg
- visszaállítani az BIOS
- alapértelmezett értékeit, de
- előtte érdemes lejegyezni az aktuális
- beállításainkat.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Az alaplap zajos vagy kevés áramot
- kap: ha vannak használaton kívüli I/O
- kártyáink, merevlemezeink,
- CD-meghajtóink a rendszerünkben, akkor
- próbáljuk meg ideiglenesen
- eltávolítani ezeket vagy egyszerűen
- csak lehúzni róluk a
- tápkábelt. Ezzel tudjuk vizsgálni,
- hogy a számítógépünk
- tápegysége képes-e
- megbirkózni a kisebb terheléssel. Esetleg
- kipróbálhatunk egy másik
- tápegységet is, lehetőleg egy
- kicsivel erősebbet (például ha a
- jelenlegi tápegységünk
- teljesítménye 250&nbsp;watt, akkor
- használjunk helyette egy
- 300&nbsp;wattosat).</para>
- </listitem>
-
- </orderedlist>
-
- <para>Továbbá érdemes lehet még
- elolvasnunk a SIG11 GYIK-ot (lásd lentebb), ahol
- mindezeket a problémákat részletesen
- kifejtik, noha a &linux;
- nézőpontjából. Arról is
- olvashatunk benne, hogy egy hibás
- memóriát miért nem képesek
- észlelni a szoftveres vagy hardveres
- tesztelőeszközök.</para>
-
- <para>Végezetül, ha az egyik javaslat sem
- segített a probléma megoldásában,
- akkor valószínűleg sikerült
- hibát találnunk a &os; kódjában,
- amiről nyugodtan írhatunk a fejlesztőknek
- egy hibajelentést.</para>
-
- <para>A problémáról minden
- részletre kiterjedő módon <link xlink:href="http://www.bitwizard.nl/sig11/">A SIG11-es probléma GYIK-ja</link>
- írásban olvashatunk (angolul).</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="trap-12-panic">
- <para>A rendszer összeomlik vagy egy <errorname>Fatal
- trap 12: page fault in kernel mode</errorname> vagy pedig
- valamilyen <errorname>panic:</errorname> hibaüzenettel
- és egy halom számot ír ki. Mit
- tegyünk?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &os; fejlesztői nagyon kíváncsiak
- az ilyen hibákra, de a
- felderítéséhez sajnos jóval
- több információra van
- szükségük, mint amennyit láthattunk.
- Másoljuk le az összeomláshoz
- tartozó teljes üzenetet. Ezután
- nézzük meg a GYIK-nak azt a
- részét, amely a <link linkend="kernel-panic-troubleshooting">rendszermag
- összeomlásáról</link> szól,
- készítsünk egy nyomkövetési
- információkkal ellátott rendszermagot
- és kérjük le a hívási
- láncot. Ez elsőre talán bonyolultnak
- hangzik, de ehhez igazából nem igényel
- semmilyen programozási tudást, egyszerűen
- csak a megadott utasításokat kell
- követnünk.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="screen-loses-sync">
- <para>A rendszer indulása közben miért
- sötétül a képernyő és megy
- el rajta a kép?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ez az ATI&nbsp;Mach&nbsp;64 videokártyák
- esetében jelentkező probléma. Ilyenkor az
- a gond, hogy a kártya a <literal>0x2e8</literal>
- címet használja, akárcsak a negyedik
- soros port. A &man.sio.4; meghajtóban levő hiba
- (vagy netalán beállítás?) miatt
- azonban a negyedik soros portot
- <emphasis>még</emphasis> akkor is használni
- fogja, ha kikapcsoljuk a <filename>sio3</filename> (a
- negyedik soros port) eszközt.</para>
-
- <para>A hibát kijavításáig
- így kerülhetjük meg:</para>
-
- <orderedlist>
- <listitem>
- <para>A betöltő parancssorában adjuk meg
- a <option>-c</option> paramétert. (Így
- elő tudjuk hozni a rendszermag
- konfigurációs
- módját.)</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Kapcsoljuk ki a <filename>sio0</filename>,
- <filename>sio1</filename>,
- <filename>sio2</filename> és
- <filename>sio3</filename> eszközöket
- (tehát mindegyiket). Emiatt a &man.sio.4;
- meghajtó nem indul el, és így nem
- okoz problémát.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Lépjünk ki és folytassuk a
- rendszer indítását.</para>
- </listitem>
- </orderedlist>
-
- <para>Ha a soros portokat is használni akarjuk, akkor
- következő módosításokkal
- készítsünk egy új rendszermagot: a
- <filename>/usr/src/sys/dev/sio/sio.c</filename> (vagy pc98
- esetén a
- <filename>/usr/src/sys/pc98/cbus/sio.c</filename>)
- állományban keressük meg a
- <literal>0x2e8</literal> karakterláncot és az
- azt megelőző vesszőt távolítsuk
- el (de az utána következőt tartsuk meg).
- Miután végrehajtottuk ezt a
- módosítást, a megszokott módon
- fordítsuk újra a rendszermagot.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="reallybigram">
- <para>A &os; miért csak 64&nbsp;MB
- memóriát használ, amikor 128&nbsp;MB van
- a gépben?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Mivel &os; a BIOS-tól próbálja
- megtudni a rendelkezésre álló
- memória méretét, ezért csak
- 16&nbsp;biten képes lekérdezni a KB-okban
- (vagyis 65&nbsp;535&nbsp;KByte = 64&nbsp;MB, vagy még
- ennél is kevesebb, mivel egyes BIOS-ok legfeljebb
- 16&nbsp;MB memóriát engednek látni).
- Tehát ha 64&nbsp;MB-nál több
- memóriával rendelkezünk, akkor a &os;
- ugyan megpróbálja azt felderíteni, de
- nem feltétlenül fog sikerülni.</para>
-
- <para>Ezt úgy tudjuk megoldani, ha a rendszermag
- alábbi beállítását
- használjuk. Alapvetően ugyanis létezik
- egy módszer, amivel le lehet kérdezni a
- memória teljes méretét a
- BIOS-tól, de a hozzá tartozó rutin nem
- fért el a rendszerindító blokkban. Ha
- egyszer majd sikerül neki helyet csinálni, akkor
- a rendszer képes lesz kizárólag ezzel a
- módszerrel dolgozni. Amíg viszont ez nem
- így van, addig kénytelenek leszünk a most
- következő megoldást
- választani:</para>
-
- <programlisting>options MAXMEM=<replaceable>N</replaceable></programlisting>
-
- <para>ahol <replaceable>N</replaceable> a memória
- Kilobyte-okban megadott mérete. Tehát egy
- 128&nbsp;MB memóriával rendelkező
- számítógép esetén ez
- <literal>131072</literal>.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="kmem-map-too-small">
- <para>A számítógépben több
- mint 1&nbsp;GB memória van, de mégis
- <errorname>kmem_map too small</errorname> üzenetek
- jelennek meg. Mi a gond?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &os; általában a rendszermag
- néhány fontos paraméterét, mint
- például az egyszerre megnyitható
- állományok maximális
- számát a
- számítógépben
- található memória
- méretéből származtatja. Az
- 1&nbsp;GB memóriánál több
- esetén azonban elképzelhető, hogy ez az
- <quote>automatikus méretezés</quote>
- túlságosan is nagy értékeket
- választ. Így a rendszer
- indításakor a rendszermag olyan nagy
- méretű táblázatokat és
- egyéb struktúrákat foglal le, amelyek
- betöltik a rendelkezésére
- bocsátott terület nagy részét.
- Később, a rendszer futása közben
- pedig a rendszermag szépen lassan kifogy a dinamikus
- memóriaterületekből és
- összeomlik.</para>
-
- <para>Készítsünk egy olyan saját
- rendszermagot, ahol a <option>VM_KMEM_SIZE_MAX</option>
- beállítást megnöveljük
- egészen a maximális 400&nbsp;MB-os
- értékig (<option>options
- VM_KMEM_SIZE_MAX=419430400</option>). 400&nbsp;MB
- használata valószínűleg
- elég lesz egészen 6&nbsp;GB
- memóriáig.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="panic-kmemmap-too-small">
- <para>A számítógépben nincs
- 1&nbsp;GB memória, a &os; mégis
- <errorname>kmem_map too small</errorname> hibával
- leáll!</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ez a hibaüzenet arra utal, hogy a rendszer
- kifogyott a hálózati pufferek
- (különösen az mbuf klaszterek)
- számára kiosztott virtuális
- memóriából. Az mbuf klaszterek
- részére fenntartott virtuális
- memória méretének
- beállításáról a
- kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/configtuning-kernel-limits.html#NMBCLUSTERS">Hálózati
- korlátozások</link> című
- szakaszában olvashatunk.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="proc-table-full">
- <para>Miért jelenik meg a <errorname>kernel: proc:
- table is full</errorname> hibaüzenet?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &os; rendszermagja egyszerre csak bizonyos
- számú programot enged futni. Ezek
- konkrét száma a
- <varname>kern.maxusers</varname>
- &man.sysctl.8;-változótól függ. A
- <varname>kern.maxusers</varname> ezenkívül
- még hatással van más belső
- korlátokra is, például a
- hálózati pufferekre (lásd <link linkend="panic-kmemmap-too-small">ezt</link> a
- korábbi kérdést). Ha a
- számítógépünk
- túlságosan leterhelt, akkor érdemes
- megpróbálkoznunk a
- <varname>kern.maxusers</varname>
- értékének
- növelésével. Ennek
- átállítása a rendszerben
- egyszerre futtatható maximális programok
- számával együtt sok más
- rendszerszintű korlátozást is
- finomít.</para>
-
- <para>A <varname>kern.maxusers</varname>
- értékének
- beállításához nézzük
- meg a kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/configtuning-kernel-limits.html#KERN-MAXFILES">Az állományok és futó programok korlátozásairól</link>
- szóló szakaszát. (Miközben ez a
- rész a megnyitható állományok
- maximális számáról szól,
- addig ugyanez érvényes a futó
- programokra is.)</para>
-
- <para>Ha viszont a
- számítógépünk nem éri
- akkora terhelés, de mégis szeretnénk
- egyszerre nagyobb számú programot is futtatni
- rajta, akkor ehhez elegendő csak
- <varname>kern.maxproc</varname> változót
- átállítanunk. Ezt úgy tudjuk
- megtenni, ha felvesszük a
- <filename>/boot/loader.conf</filename>
- állományba. Ez az érték
- természetesen addig nem
- beállítódni, amíg a
- rendszerünket újra nem indítjuk.
- Ezekről a változókról a
- &man.loader.conf.5; és &man.sysctl.conf.5; man
- oldalakon tájékozódhatunk
- részletesebben. Ha az összes programot egyetlen
- felhasználóval akarjuk futtatni, akkor a
- <varname>kern.maxprocperuid</varname> változót
- értékét is át kell
- állítanunk, méghozzá a
- <varname>kern.maxproc</varname> új
- értékénél eggyel kisebbre.
- (Ezért kell így csinálni, mert egy
- rendszerprogram, az &man.init.8; mindig fut.)</para>
-
- <para>A sysctl változók
- beállításait úgy is tudjuk
- véglegesíteni, ha felvesszük ezeket az
- <filename>/etc/sysctl.conf</filename>
- állományba. A kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/configtuning-sysctl.html">A
- rendszermag korlátainak finomhangolása</link>
- című szakaszában részletesebb is
- olvashatunk róla, hogy miként
- állítsuk be a rendszerünket.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="cmap-busy-panic">
- <para>Az új rendszermag indításakor
- miért keletkezik <errorname>CMAP busy</errorname>
- hibaüzenet?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Az elavult <filename>/var/db/kvm_*.db</filename>
- állományokat összegyűjtő rutin
- időnként nem működik megfelelően,
- és a nem egyező állományok
- esetén össze is omolhat.</para>
-
- <para>Amikor ilyen történik, indítsuk
- újra a rendszert egyfelhasználós
- módban és gépeljük be:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>rm /var/db/kvm_*.db</userinput></screen>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="brkadrint-illegal-host-access">
- <para>Mit jelent az <errorname>ahc0: brkadrint, Illegal Host
- Access at seqaddr 0x0</errorname> üzenet?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ez az Ultrastor SCSI vezérlőkártya
- ütközésére utal.</para>
-
- <para>A rendszerindítás közben
- lépjünk be a rendszermag
- konfigurációs menüjébe és
- tiltsuk le a gondot okozó
- <filename>uha0</filename> eszközt.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="aci0-illegal-cable">
- <para>Amikor elindul a rendszer, egy <errorname>ahc0: illegal
- cable configuration</errorname> hibaüzenet jelenik meg.
- A kábelek bekötésével semmilyen
- gond nincs. Mégis akkor mi a baj?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Az alaplapon nem található olyan
- áramkör, amely támogatja az automatikus
- lezárást (<quote>automatic
- termination</quote>). A SCSI BIOS-ban az automatikus
- lezárás helyett adjuk meg a megfelelő
- lezárást. Az &man.ahc.4; meghajtója
- nem képes rendesen érzékelni a
- kábeleket, ha az alaplapon van ilyen
- érzékelés (és így
- automatikus lezárás). A meghajtó
- egyszerűen annyit feltételez, hogy ennek
- támogatása csak akkor érhető el,
- ha az EEPROM-ban megadtuk az <quote>automatic
- termination</quote> beállítást. A
- megfelelő kábeldetektáló
- eszköz nélkül a meghajtó gyakran
- rosszul állapítja meg a
- lezárást, ami pedig így
- veszélyezteti a SCSI busz
- megbízhatóságát.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="mail-loopback">
- <para>Miért küld a
- <application>sendmail</application> <errorname>mail loops back
- to myself</errorname> hibaüzenetet?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Erről részletesebben a <link xlink:href="&url.books.handbook;/mail-trouble.html#Q26.5.2.">kézikönyvben</link>
- olvashatunk.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="remote-fullscreen">
- <para>A távoli gépeken miért viselkednek
- olyan furcsán a teljes képernyős
- alkalmazások?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Előfordulhat, hogy az adott távoli
- gépen a terminál típusa nem
- <literal>cons25</literal>, amire viszont a &os; konzolnak a
- megfelelő működéshez
- szüksége lenne.</para>
-
- <para>Ezt a problémát többféle
- módon is meg tudjuk kerülni:</para>
-
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para>Mikor bejelentkezünk a távoli
- gépre, állítsuk a <envar>TERM</envar>
- környezeti változót az
- <literal>ansi</literal> vagy <literal>sco</literal>
- értékre, amiből kiderül, hogy
- egyáltalán ismeri ezeket a
- termináltípusokat.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A &os; konzolban használjunk VT100
- emulátort, például a
- <application>screen</application> alkalmazást. A
- <application>screen</application>
- segítségével egyetlen
- terminálról egyszerre több
- munkamenetet is tudunk indítani, de
- egyébként is egy nagyon jó program.
- Minden <application>screen</application> által
- létrehozott ablak VT100-as
- terminálként működik,
- ezért a távoli gépen a
- <envar>TERM</envar> környezeti
- változó nyugodtan
- beállítható a
- <literal>vt100</literal> értékre.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Tegyük hozzá a <literal>cons25</literal>
- bejegyzést a távoli gép
- terminálokat tároló
- adatbázisához. Ez pontos módszere
- jelentős mértékben függ az adott
- gépen található
- operációs rendszertől. Ebben
- leginkább az adott gépen
- található man oldalak tudnak
- segíteni.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Indítsunk el a &os; rendszert futtató
- gépen egy X szervert és a távoli
- gépről egy X rendszerre
- íródott terminálemulátorral,
- például az <command>xterm</command> vagy
- az <command>rxvt</command> programmal jelentkezzük
- be. A távoli gépen ekkor a
- <envar>TERM</envar> változó
- értéke vagy <literal>xterm</literal>, vagy
- pedig <literal>vt100</literal> lesz.</para>
- </listitem>
- </itemizedlist>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="pnp-not-found">
- <para>A Plug and Play kártyákat miért nem
- találja meg (vagy <literal>unknown</literal>
- típusúként látja) a
- &os;?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ennek az okait a következő levélben
- fejtette ki &a.peter; a &a.questions; tagjainak, amelyben
- arra válaszolt, hogy egy belső modemet
- miért nem észlel a rendszer miután
- frissítették
- &os;&nbsp;4.<replaceable>X</replaceable>-re (az
- érthetőség kedvéért
- szögletes zárójelek között
- hozzáadtunk néhány
- kiegészítést is).</para>
-
- <note>
- <para>Az eredeti szövegből készült
- idézetet frissítettük.</para>
- </note>
-
- <blockquote>
- <para>A PNP BIOS beállította [a modemet]
- és magára hagyta valahol a portok
- számára fenntartott címtérben,
- így az ISA eszközök régi
- típusú [3.<replaceable>X</replaceable>-ben
- levő] eszközpróbálgatásai
- ott <quote>találták</quote> meg.</para>
-
- <para>A 4.0 esetében azonban az ISA
- eszközöket kezelő kód már
- sokkal inkább a PnP
- támogatására koncentrál.
- Korábban [a 3.X verziókban]
- előfordulhatott az is, hogy az ISA eszközök
- keresése során a rendszer egy
- <quote>kóbor</quote> eszközt talált,
- majd ugyanazt megtalálta PnP eszközként
- és ütköztek az így duplán
- lefoglalni kívánt erőforrások.
- Ennek kivédésére először
- tehát letiltjuk a programozható
- kártyák felderítését,
- így ez a típusú kettős
- detektálás nem történhet meg.
- Ez továbbá azt is jelenti, hogy a
- támogatott PnP hardverek azonosítóit
- előre ismerni kell. Ennek
- hangolhatóságát már
- tervbevettük.</para>
- </blockquote>
-
- <para>Tehát egy ilyen eszköz
- működtetéséhez
- szükségünk lesz a PnP
- azonosítójára, valamint arra, hogy
- felvegyük a felderítendő PnP
- eszközök ISA eszközök közé.
- Ezt a &man.pnpinfo.8; segítségével
- kérhetjük le, amely például egy
- belső modem esetén a következő
- kimenetet fogja adni:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>pnpinfo</userinput>
-Checking for Plug-n-Play devices...
-
-Card assigned CSN #1
-Vendor ID PMC2430 (0x3024a341), Serial Number 0xffffffff
-PnP Version 1.0, Vendor Version 0
-Device Description: Pace 56 Voice Internal Plug &amp; Play Modem
-
-Logical Device ID: PMC2430 0x3024a341 #0
- Device supports I/O Range Check
-TAG Start DF
- I/O Range 0x3f8 .. 0x3f8, alignment 0x8, len 0x8
- [16-bit addr]
- IRQ: 4 - only one type (true/edge)</screen>
-
- <para>[a többi részt kihagytuk]</para>
-
- <screen>TAG End DF
-End Tag
-
-Successfully got 31 resources, 1 logical fdevs
--- card select # 0x0001
-
-CSN PMC2430 (0x3024a341), Serial Number 0xffffffff
-
-Logical device #0
-IO: 0x03e8 0x03e8 0x03e8 0x03e8 0x03e8 0x03e8 0x03e8 0x03e8
-IRQ 5 0
-DMA 4 0
-IO range check 0x00 activate 0x01</screen>
-
- <para>Innen a <literal>Vendor ID</literal> kezdetű sorra
- lesz szükségünk. A zárójelek
- között szereplő hexadecimális
- szám (ami a példában a
- <literal>0x3024a341</literal>) lesz az eszköz PnP
- azonosítója, valamint a közvetlenül
- ez előtt szereplő karakterlánc az egyedi
- ASCII azonosítója
- (<literal>PMC2430</literal>).</para>
-
- <para>Ha a &man.pnpinfo.8; lefuttatásának
- eredményeképpen megjelenő lista nem
- tartalmazza a kérdéses eszközt, akkor
- helyette a &man.pciconf.8; használatával is
- próbálkozhatunk. Íme a
- <command>pciconf -vl</command> parancs kimenete egy
- integrált hangkártya esetében:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>pciconf -vl</userinput>
-chip1@pci0:31:5: class=0x040100 card=0x00931028 chip=0x24158086 rev=0x02 hdr=0x00
- vendor = 'Intel Corporation'
- device = '82801AA 8xx Chipset AC'97 Audio Controller'
- class = multimedia
- subclass = audio</screen>
-
- <para>Ebből a <varname>chip</varname>
- változót, vagyis a
- <literal>0x24158086</literal> értéket kell
- felhasználnunk.</para>
-
- <para>Ezt az információt (a <literal>Vendor
- ID</literal> vagy a <varname>chip</varname>
- értékét) ezután a
- <filename>/usr/src/sys/dev/sio/sio_isa.c</filename>
- állományba kell felvennünk.</para>
-
- <para>Ehhez először is készítsünk
- egy biztonsági másolatát a
- <filename>sio_isa.c</filename>
- állományról arra az esetre, ha
- véletlenül valami rossz történne.
- Ez azért is hasznunkra fog válni, mert
- így tudunk egy javítást
- mellékelni a hibajelentésünk mellé
- (mert ugye írni fogunk róla
- hibajelentést, ugye?). Szóval, keressük
- meg a <filename>sio_isa.c</filename>
- állományban a következő sort:</para>
-
- <programlisting>static struct isa_pnp_id sio_ids[] = {</programlisting>
-
- <para>Menjük lentebb egészen addig, amíg
- nem találunk egy helyet, ahova be tudunk szúrni
- egy bejegyzést az eszközünkhöz. A
- bejegyzések megadásának módja
- lentebb látható, és a jobb oldalt
- megjegyzésbe tett ASCII Vendor ID szerint
- rendezettek, amelyek mellett még
- megtalálható (amennyiben kifér) a
- &man.pnpinfo.8; <emphasis>Device Description</emphasis>
- kimenetében kapott érték is:</para>
-
- <programlisting>{0x0f804f3f, NULL}, /* OZO800f - Zoom 2812 (56k Modem) */
-{0x39804f3f, NULL}, /* OZO8039 - Zoom 56k flex */
-{0x3024a341, NULL}, /* PMC2430 - Pace 56 Voice Internal Modem */
-{0x1000eb49, NULL}, /* ROK0010 - Rockwell ? */
-{0x5002734a, NULL}, /* RSS0250 - 5614Jx3(G) Internal Modem */</programlisting>
-
- <para>A megfelelő helyre ezután vegyük fel az
- eszközünkhöz tartozó
- hexadecimális Vendor ID értéket,
- mentsük el az állományt, fordítsuk
- újra a rendszermagot és indítsuk
- újra vele a rendszerünket. Ha mindent
- jól csináltunk, akkor az eszköz
- <filename>sio</filename> eszközként fog
- megjelenni.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="nlist-failed">
- <para>Miért keletkezik <errorname>nlist
- failed</errorname> hiba például a
- <command>top</command> vagy <command>systat</command>
- parancsok futtatásakor?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A gondot alapvetően az okozza, hogy a
- kérdéses alkalmazás valamiért egy
- olyan rendszermagbeli szimbólumot keres, amit nem
- talál. Ez a típusú hiba a
- következőkből eredhet:</para>
-
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para>A rendszermag és a hozzá tartozó
- programok nincsenek szinkronban (vagyis
- fordítottunk egy új rendszermagot, de nem
- volt <buildtarget>installworld</buildtarget> vagy
- fordítva) és emiatt a szimbólumokat
- tároló táblázat nem teljesen
- úgy épül fel, ahogy azt az
- alkalmazás gondolja. Ha erről lenne
- szó, akkor egyszerűen nincs más
- teendőnk, mint befejezni a frissítést
- (ennek pontos részleteit lásd a
- <filename>/usr/src/UPDATING</filename>
- állományban).</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Nem a <command>/boot/loader</command>, hanem
- közvetlenül a <filename>boot2</filename>
- (lásd &man.boot.8;)
- segítségével töltjük be a
- rendszermagot. Noha alapvetően semmilyen
- problémát nem nem okoz a
- <command>/boot/loader</command> kihagyása,
- általánosságban véve
- azért mégis jobban
- elérhetővé tudja tenni a
- rendszermagban található
- szimbólumokat a felhasználói
- programok felé.</para>
- </listitem>
- </itemizedlist>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="connection-delay">
- <para>Miért tart olyan sokáig
- <command>ssh</command> vagy <command>telnet</command>
- használatával csatlakozni a
- számítógéphez?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A tünet: nagyon sok idő telik
- aközött, amíg a TCP kapcsolat
- felépül és a kliens bekéri a
- jelszót (vagy a &man.telnet.1; esetében
- amíg a bejelentkező képernyő
- megjelenik).</para>
-
- <para>A betegség: nagyon valószínű,
- hogy a késlekedést az okozza, amikor a szerver
- megpróbálja a kliens IP-címét
- feloldani hálózati névvé. Sok
- szerver, köztük a &os;-ben is
- megtalálható <application>Telnet</application>
- és <application>SSH</application> szerver is ezt
- csinálja, többek közt azért, hogy
- a rendszergazda számára el tudja
- tárolni egy naplóban ezt a
- hálózati nevet.</para>
-
- <para>Az orvosság: ha az említett
- jelenség minden olyan esetben jelentkezik, amikor a
- számítógépről (mint
- kliensről) valamilyen szerverhez csatlakozni akarunk,
- akkor a kliens oldalán lesz a gond. Ehhez
- hasonlóan, ha csak egy adott szervernél
- tapasztaljuk, akkor azzal a
- számítógéppel
- történhetett valami.</para>
-
- <para>Amennyiben a problémákat a kliens okozza,
- nem tehetünk mást, a névoldáson kell
- úgy javítanunk, hogy a szerver
- normálisan fel tudja oldani. Ha helyi
- hálózaton tapasztaljuk mindezt, akkor ez
- már a szerver problémája és
- olvassunk tovább. Ellenkező esetben az internet
- a felelős, ezért nagyon
- valószínű, hogy fel kell vennünk a
- kapcsolatot az internet-szolgáltatónkkal
- és segítséget kérni
- tőlük a hiba
- elhárításában.</para>
-
- <para>Ha a problémát viszont a helyi
- hálózaton található szerver
- okozza, akkor úgy kell azt
- beállítanunk, hogy a helyi neveket
- képes legyen rendesen feloldani. Ezzel kapcsolatban
- a &man.hosts.5; és &man.named.8; man oldalakat
- érdemes elolvasnunk. Ha a probléma viszont az
- interneten jelenik meg, akkor valószínű,
- hogy a szerver névfeloldása nem üzemel
- rendesen. Nézzünk meg egy másik
- gépet &mdash; például a
- <systemitem>www.yahoo.com</systemitem> címet. Ha ez sem
- működik, akkor nálunk van a gond.</para>
-
- <para>A &os; friss telepítését
- követően az is elképzelhető, hogy
- egyszerűen csak hiányoznak a
- tartományokkal és névszerverekkel
- kapcsolatos megfelelő adatok az
- <filename>/etc/resolv.conf</filename>
- állományból. Ez gyakran okoz
- késlekedést az <application>SSH</application>
- működésében, mivel az <filename>/etc/ssh</filename>
- könyvtárban található
- <filename>sshd_config</filename> állományban
- alapértelmezés szerint a
- <literal>UseDNS</literal> beállítás
- értéke <literal>yes</literal> (tehát a
- névfeloldás használata
- engedélyezett). Ha valóban ez okozza a
- problémát, akkor a pótoljuk az
- <filename>/etc/resolv.conf</filename>
- állományból hiányzó
- adatokat vagy az <filename>sshd_config</filename>
- állományban a <literal>UseDNS</literal>
- értéke ideiglenesen legyen
- <literal>no</literal>.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="stray-irq">
- <para>Mire utal a <errorname>stray IRQ</errorname>
- (kóbor megszakítási kérés)
- üzenet?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A kóbor megszakítási
- kéréseket jelző üzenetek
- általában a hardveres megszakítási
- kérések egyenletlenségeire utalnak,
- ezen belül is leginkább olyan esetekre, amikor
- az eszköz egy megszakítási
- kérés nyugtázása
- közepén eltávolítja az adott
- kérést.</para>
-
- <para>Három dolgot tehetünk ezzel
- kapcsolatban:</para>
-
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para>Elviseljük ezeket a figyelmeztetéseket.
- Megszakítási
- kérésenként az első öt
- üzenet után amúgy sem jelez
- többet a rendszer.</para>
- </listitem>
- <listitem>
- <para>Ha platformunkhoz (mint például
- &i386;) tartozó <filename>intr_machdep.c</filename>
- állományban található
- <varname>MAX_STRAY_LOG</varname>
- értékét átírjuk
- <literal>5</literal>-ről <literal>0</literal>-ra
- és így újrafordítjuk a
- rendszermagot, akkor ezzel teljesen letilthatjuk a
- figyelmeztetéseket.</para>
- </listitem>
- <listitem>
- <para>Megszüntetjük az üzeneteket
- úgy, hogy csatlakoztatunk a rendszerhez egy olyan
- párhuzamos vonali eszközt, amely a 7-es
- IRQ-t használja, és rakunk fel
- hozzá egy PPP meghajtót (a legtöbb
- helyen egyébként ezzel lesz a gond),
- valamint a 15-ös IRQ-ra pedig rakunk egy
- IDE-meghajtót vagy más hasonló
- eszközt és telepítjük
- hozzá a megfelelő meghajtót.</para>
- </listitem>
- </itemizedlist>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="file-table-full">
- <para>Miért jelenik meg folyamatosan a <errorname>file:
- table is full</errorname> üzenet a
- rendszernaplóban?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ha ilyen hibaüzenetet látunk, akkor az arra
- utal, hogy kifogytunk a rendszerünkben egyszerre
- használható
- állományleírókból. A
- probléma leírásával és
- megoldásával kapcsolatban olvassuk el a
- kézikönyvben a <link xlink:href="&url.books.handbook;/configtuning-kernel-limits.html#KERN-MAXFILES">kern.maxfiles
- </link> változóról szóló
- részt <link xlink:href="&url.books.handbook;/configtuning-kernel-limits.html">A
- rendszermag korlátainak finomhangolása</link>
- című szakaszban.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="calcru-negative-runtime">
- <para>Miért árasztják el
- <errorname>calcru: negative runtime</errorname> vagy
- <errorname>calcru: runtime went backwards</errorname>
- üzenetek a konzolt?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ismert egy olyan probléma, hogy a BIOS-ban
- engedélyezzük az &intel; Enhanced SpeedStep
- technológiáját, akkor a rendszermag
- ehhez hasonló <errorname>calcru</errorname>
- üzeneteket kezd el küldözgetni:</para>
-
- <screen>calcru: runtime went backwards from 6 usec to 3 usec for pid 37 (pagezero)
-calcru: runtime went backwards from 6 usec to 3 usec for pid 36 (vmdaemon)
-calcru: runtime went backwards from 170 usec to 138 usec for pid 35 (pagedaemon)
-calcru: runtime went backwards from 553 usec to 291 usec for pid 15 (swi6: task queue)
-calcru: runtime went backwards from 15521 usec to 10366 usec for pid 2 (g_event)
-calcru: runtime went backwards from 25 usec to 12 usec for pid 11 (swi1: net)
-calcru: runtime went backwards from 4417 usec to 3960 usec for pid 1 (init)
-calcru: runtime went backwards from 2084385 usec to 1793542 usec for pid 1 (init)
-calcru: runtime went backwards from 408 usec to 204 usec for pid 0 (swapper)</screen>
-
- <para>Ennek oka, hogy az &intel; SpeedStep (EIST) egyes
- alaplapokkal nem kompatibilis.</para>
-
- <para>Megoldás: Tiltsuk le a BIOS-ban az EIST
- használatát. Ekkor még az
- ACPI-alapú
- processzorfrekvencia-szabályozás
- továbbra is elérhető a &man.powerd.8;
- használatán keresztül.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="computer-clock-skew">
- <para>Miért jár rosszul az óra a
- számítógépen?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A számítógépnek kettő
- vagy több időmérő eszköze van,
- és a &os; pont a rosszabbikat
- választotta.</para>
-
- <para>Adjuk ki a &man.dmesg.8; parancsot és
- vizsgáljuk meg a <literal>Timecounter</literal>
- kezdetű sorokat. Ezek közül a &os; a
- legnagyobb <quote>quality</quote> értékkel
- rendelkezőt választotta.</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>dmesg | grep Timecounter</userinput>
-Timecounter "i8254" frequency 1193182 Hz quality 0
-Timecounter "ACPI-fast" frequency 3579545 Hz quality 1000
-Timecounter "TSC" frequency 2998570050 Hz quality 800
-Timecounters tick every 1.000 msec</screen>
-
- <para>Erről a
- <varname>kern.timecounter.hardware</varname> &man.sysctl.3;
- változó lekérdezésével
- tudunk ténylegesen megbizonyosodni:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>sysctl kern.timecounter.hardware</userinput>
-kern.timecounter.hardware: ACPI-fast</screen>
-
- <para>Előfordulhat, hogy az ACPI-időzítő
- hibás. Ilyenkor az a legegyszerűbb, ha az
- <filename>/etc/loader.conf</filename>
- állományban letiltjuk az
- ACPI-időzítő
- használatát:</para>
-
- <programlisting>debug.acpi.disabled="timer"</programlisting>
-
- <para>Vagy a BIOS is tudja módosítani a TSC
- időzítőt &mdash; például
- azért, hogy csökkentse a processzor
- sebességét, amikor merül az
- akkumulátor vagy energiatakarékos módra
- vált. A &os; sajnos nem figyel ezekre a
- változtatásokra és elcsúszik az
- időméréssel.</para>
-
- <para>Ahogy viszont az iménti példában is
- látható, itt még az
- <literal>i8254</literal> időzítő is
- használható, méghozzá
- úgy, hogy a
- <varname>kern.timecounter.hardware</varname> &man.sysctl.8;
- változó értékét
- átállítjuk erre az
- értékre:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>sysctl -w kern.timecounter.hardware=i8254</userinput>
-kern.timecounter.hardware: TSC -&gt; i8254</screen>
-
- <para>Innentől kezdve a
- számítógépünk már
- sokkal pontosabban mutatja az időt.</para>
-
- <para>Ezt a változtatást úgy tudjuk
- minden rendszerindítás során
- automatikusan megtenni, ha felvesszük a
- következő sort az
- <filename>/etc/sysctl.conf</filename>
- állományba:</para>
-
- <programlisting>kern.timecounter.hardware=i8254</programlisting>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="null-null">
- <para>A rendszer laptopon miért nem tudja rendesen
- megtalálni a PC-kártyákat?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ez a probléma gyakran megjelenik olyan
- laptopokon, amelyek egynél több
- operációs rendszert is futtatnak, egyes
- nem-BSD típusú rendszerek ugyanis hajlamosak a
- hardvert inkonzisztens állapotban hagyni. Emiatt a
- &man.pccardd.8; parancs az adott kártyát
- <errorname>"(null)""(null)"</errorname> néven
- észleli a valós típusa helyett.</para>
-
- <para>A hardvert innen teljesen csak úgy tudjuk
- alapállapotába hozni, ha a PC-kártya
- foglalatát áramtalanítjuk. Ehhez ki
- kell kapcsolnunk a laptopot. (Tehát ne tegyük
- se készenléti, se pedig hibernált
- állapotba &mdash; teljesen ki kell kapcsolni.) A
- PC-kártya ezután várhatóan
- már működni fog.</para>
-
- <para>Némely laptopok hazudnak arról, hogy
- rendesen ki vannak-e kapcsolva. Amennyiben az előbbi
- módszer nem válna be, próbáljuk
- meg úgy, hogy kikapcsoljuk a gépet,
- kivesszük az akkumulátort, várunk egy
- keveset, visszarakjuk és újra
- bekapcsoljuk.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="boot-read-error">
- <para>Miért ad a &os; rendszertöltője
- <errorname>Read error</errorname> hibát és
- áll meg a BIOS képernyőn?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &os; rendszertöltője rosszul ismerte fel a
- merevlemez geometriáját. Ezt a &os; slice-ok
- létrehozásakor és
- módosításakor külön meg kell
- adni az &man.fdisk.8; használatakor.</para>
-
- <para>A meghajtóhoz tartozó megfelelő
- geometriai beállítások a
- számítógép BIOS-ában
- találhatóak. Keressük meg az adott
- meghajtó cilinder-fej-szektor (Cylinder/Head/Sector)
- értékét.</para>
-
- <para>A &man.sysinstall.8;
- partíciószerkesztőjében a
- <keycap>G</keycap> billentyű lenyomásával
- tudjuk beállítani ezt.</para>
-
- <para>Ekkor egy párbeszédablak jelenik meg, ahol
- meg tudjuk adni a cilinderek, fejek és a
- sávonkénti szektorok számát.
- Ide perjelekkel elválasztva gépeljük e a
- BIOS-ban talált értékeket.
- Például ha a merevlemez geometriája
- 5000 cilinder, 250 fej és sávonként 60
- szektor, akkor a <userinput>5000/250/60</userinput>
- értéket kell megadnunk.</para>
-
- <para>Az <keycap>Enter</keycap> billentyű
- lenyomására ezek az értékek
- beállítódnak, és a
- <keycap>W</keycap> lenyomására pedig az
- új partíciós tábla
- kiíródik a lemezre.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="bootmanager-restore">
- <para>Egy másik operációs rendszer
- letörölte a boot managert. Hogyan lehet
- visszaállítani?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Indítsuk el a &man.sysinstall.8; programot, majd
- válasszuk a <guimenuitem>Configure</guimenuitem>
- és <guimenuitem>Fdisk</guimenuitem>
- menüpontokat. A
- partíciószerkesztőben a
- <keycap>Space</keycap> billentyűvel tudjuk
- kiválasztani azt a partíciót, amelyen
- korábban a boot manager volt. Ezután az
- <keycap>W</keycap> billentyű lenyomásával
- tudjuk a változtatásainkat lemezre menteni.
- Ekkor egy menü jelenik meg, ahol a telepíteni
- kívánt rendszertöltőt
- választhatjuk ki. Adjuk meg és ekkor
- visszakerül a helyére.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="indefinite-wait-buffer">
- <para>Mit jelent a <errorname>swap_pager: indefinite wait
- buffer:</errorname> hibaüzenet?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ez arra utal, hogy egy futó program
- megpróbált kiírni egy lapot a
- memóriából a lemezre, azonban 20
- másodperce már nem tudott
- hozzáférni a lemezhez. Ezt okozhatják
- hibás szektorok a lemezen, a lemez hibás
- kábelezése vagy esetleg valamilyen
- lemezműveletekkel kapcsolatos hardver
- meghibásodása. Amennyiben maga a
- meghajtó a rossz, akkor az ilyen hibaüzenetek
- mellett még más, a lemez hibás
- működésére utaló
- üzenetet is látnunk kell a
- <filename>/var/log/messages</filename>
- állományban vagy a <command>dmesg</command>
- kimenetében. Minden más esetben
- érdemes a meghajtó csatlakozásait
- és kábelezését
- ellenőrizni.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="udma-icrc">
- <para>Mik azok a <errorname>UDMA ICRC</errorname> hibák
- és hogyan lehet ellenük tenni valamit?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &man.ata.4; meghajtó jelenti ezeket a
- <errorname>UDMA ICRC</errorname> hibákat olyan esetekben,
- amikor a merevlemezre vagy a merevlemezről
- érkező DMA átvitel hibás. A
- meghajtó ilyenkor még párszor
- megpróbálja megismételni a
- műveletet. Amennyiben ezek a műveletek is
- meghiúsulnak, a DMA átvitel helyett a lassabb
- PIO átviteli módra állítja
- át a merevlemez felé irányuló
- kommunikációt.</para>
-
- <para>Ezt a problémát több
- tényező is okozhatja, habár ennek a
- leggyakoribb oka a hibás vagy rossz
- kábelezés. Ilyenkor mindig
- ellenőrizzük, hogy a merevlemezhez
- csatlakozó ATA-kábelek sértetlenek
- és a használni kívánt
- Ultra&nbsp;DMA átviteli módra alkalmasak. Ha
- cserélhető lemezes meghajtót
- használunk, akkor kompatibilisnek is kell
- lenniük. Ez a gond akkor jelentkezhet, amikor
- ugyanarra az ATA-csatornára egy
- Ultra&nbsp;DMA&nbsp;66-os (vagy annál is gyorsabb)
- és egy régebbi meghajtót
- csatlakoztatunk. Végezetül ezek a
- hibaüzenetek arra is utalhatnak, hogy a meghajtó
- meghibásodott. A legtöbb gyártó
- külön szoftver ajánl fel ennek
- vizsgálatára, ezért ilyenkor
- érdemes letesztelnünk az érintett
- meghajtót, illetve amennyiben szükséges,
- biztonsági másolatot készíteni
- az adatainkról és kicserélni az
- eszközt.</para>
-
- <para>Az &man.atacontrol.8; segédprogram
- használatával ellenőrizni tudjuk, hogy
- jelenleg az egyes ATA-eszközök milyen DMA vagy PIO
- módban működnek. Erre a célra
- különösen az <command>atacontrol mode
- csatorna</command> parancsot
- javasoljuk, amivel képesek vagyünk
- megnézni az adott ATA-csatornára
- csatlakozó eszközök átviteli
- módjait. Itt a <replaceable>csatorna</replaceable>
- értéke nullától indul.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="lock-order-reversal">
- <para>Mi az a <errorname>lock order
- reversal</errorname>?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Erre a kérdésre a választ a &os;-s
- szakkifejezések gyűjteményében
- találjuk meg a <link xlink:href="&url.books.handbook;/freebsd-glossary.html#LOR-GLOSSARY">LOR</link>
- címszó alatt.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="called-with-non-sleepable-locks-held">
- <para>Mit jelent a <errorname>Called ... with the following
- non-sleepable locks held</errorname> üzenet?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ez az üzenet arra utalhat, hogy egy
- függvény lepihent miközben nála volt
- egy mutex (vagy más, nem pihentethető)
- típusú zárolás.</para>
-
- <para>Azért keletkezik ilyen hiba, mert a mutexeket nem
- úgy tervezték, hogy hosszabb ideig is meg
- lehessen tartani, kizárólag csak rövid
- időtartamra vonatkozó
- szinkronizációt lehet velük
- végezni. Ez a programozói megegyezés
- lehetővé teszi az eszközmeghajtók
- számára, hogy a megszakítások
- közben mutexek segítségével
- képesek legyenek szinkronizálni a rendszermag
- többi részével. A
- megszakítások (&os; alatt) pedig nem
- pihenhetnek. Ezért a rendszermagon belül
- semmilyen olyan alrendszer nem blokkolódhat
- huzamosabb ideig, amelyik mutexet tart
- magánál.</para>
-
- <para>Ezeket a hibákat úgy tudjuk
- elcsípni, ha olyan ellenőrzéseket
- teszünk a rendszermagba, amelyek jeleznek a
- &man.witness.4; alrendszernek, hogy küldjön
- figyelmeztetést vagy akár végzetes
- hibát (a rendszer
- konfigurációjától
- függően) azokban a helyzetekben, amikor egy
- sejthetően hosszabb ideig blokkolt hívás
- tart magánál egy mutexet.</para>
-
- <para>Röviden úgy foglalhatnánk össze,
- hogy ezek a hibák alapvetően nem
- végzetesek, de egy kis balszerencsével az
- egyszerű kis megakadásoktól kezdve a
- teljes lefagyásig szinte bármilyen
- hibáért felelősek lehetnek.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="touch-not-found">
- <para>A
- <buildtarget>buildworld</buildtarget>/<buildtarget>installworld</buildtarget>
- miért áll le <errorname>touch: not
- found</errorname> hibával?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ez a hibaüzenet nem azt jelenti, hogy a
- &man.touch.1; segédprogram nem található,
- hanem inkább azt, hogy az érintett
- állományok dátuma a jövőre
- állítódott be. Ha a CMOS
- óránkat a helyi idő szerint
- állítottuk be, akkor
- egyfelhasználós módban indítsuk
- újra a rendszert és a
- <command>adjkerntz&nbsp;-i</command> parancs
- kiadásával állítsuk be a
- rendszermag óráját.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
- </qandaset>
-
- </chapter>
-
- <chapter xml:id="commercial" xml:lang="hu">
- <title>Kereskedelmi alkalmazások</title>
-
- <note>
- <para>Ez a fejezet még nagyon rövid, de
- természetesen reméljük, hogy a
- különböző cégek hamarosan
- bővíteni fogják! :) A &os;
- fejlesztőinek ezzel kapcsolatban semmilyen anyagi
- érdekük nincs, csupán szeretnék
- felsorolni a nyilvánosan is elérhető
- szolgáltatásokat (de úgy
- érezzük, hogy a &os; kereskedelmi
- irányú megközelítése a &os;
- fejlődésére is jó hatással
- lehet hosszabb távon). Javasoljuk minden kereskedelmi
- fejlesztőnek, hogy küldjék be ide is a
- saját kérdéseiket. <link xlink:href="&url.base;/commercial/index.html">A gyártók
- honlapján</link> olvashatjuk a teljes
- listájukat.</para>
- </note>
-
- <qandaset>
- <qandaentry>
- <question xml:id="officesuite">
- <para>Honnan lehet a &os;-hez irodai programcsomagokat
- szerezni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A nyílt forráskódú
- <application>OpenOffice.org</application>
- irodai programcsomag &os; alatt natívan is
- futtatható. <application>Oracle Open Office</application>
- linuxos változata, amely az
- <application>OpenOffice.org</application> zárt
- forráskódú, továbbfejlesztett
- változata, szintén működik &os;
- alatt.</para>
-
- <para>A &os; ezeken kívül még számos
- szövegszerkesztőt,
- táblázatkezelőt és rajzprogramot
- is tartalmaz a Portgyűjteményében.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="motif">
- <para>Honnan lehet a <application>&motif;</application>-ot
- szerezni a &os;-hez?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A The Open Group kiadta a
- <application>&motif;&nbsp;2.2.2</application>
- változatának
- forráskódját. Ez az <package>x11-toolkits/open-motif</package>
- csomagból vagy portból érhető el.
- A telepítésével kapcsolatban olvassuk
- el a kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/ports.html">portokról szóló részét</link>.
- </para>
-
- <note>
- <para>Az <application>Open&nbsp;&motif;</application>
- kizárólag csak <link xlink:href="http://www.opensource.org/">nyílt forráskódú</link>
- operációs rendszereken
- terjeszthető.</para>
- </note>
-
- <para>Ezenkívül még
- használhatóak a
- <application>&motif;</application> kereskedelmi
- változatai is. Ezek viszont már nem
- ingyenesek, de a licencük megengedi azt, hogy
- zárt forráskódú szoftverekben is
- felhasználhassuk. Az <link linkend="apps2go">Apps2go</link>nál
- érdeklődjünk a &os;-re elérhető
- legolcsóbb
- <application>&motif;&nbsp;2.1.20</application> ELF (&i386;)
- típusú terjesztésekkel kapcsolatban.
- <anchor xml:id="apps2go"/></para>
-
- <para>Kétfajta terjesztés létezik, a
- <quote>fejlesztői változat</quote> és a
- <quote>futásidejű változat</quote>
- (valamivel olcsóbb). Az egyes terjesztésekben
- a következők találhatóak:</para>
-
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para><application>OSF/&motif; manager</application>,
- <application>xmbind</application>,
- <application>panner</application>,
- <application>wsm</application></para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Fejlesztői készlet: uil, mrm, xm,
- xmcxx, include és
- <application>Imake</application>
- állományok</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Statikus és dinamikus ELF
- könyvtárak</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Példa alkalmazások</para>
- </listitem>
- </itemizedlist>
-
- <para>A megrendelés során ne felejtsük el
- megadni, hogy a <application>&motif;</application> melyik &os;
- verzióhoz készített
- változatát kérjük (valamint az
- architektúrát se)! Az
- <emphasis>Apps2go</emphasis> NetBSD és OpenBSD
- rendszerekkel is foglalkozik, ezeket a változatokat
- jelenleg csak FTP-n keresztül lehet
- elérni.</para>
-
- <variablelist>
- <varlistentry>
- <term>További információk</term>
- <listitem>
- <para><link xlink:href="http://www.apps2go.com/">Az Apps2go honlapja</link></para>
- </listitem>
- </varlistentry>
-
- <varlistentry>
- <term>illetve</term>
- <listitem>
- <para>
- <email>sales@apps2go.com</email> vagy
- <email>support@apps2go.com</email>
- </para>
- </listitem>
- </varlistentry>
-
- <varlistentry>
- <term>vagy</term>
- <listitem>
- <para>telefonon: (817)&nbsp;431&nbsp;8775 és
- +1&nbsp;817&nbsp;431-8775</para>
- </listitem>
- </varlistentry>
- </variablelist>
-
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="cde">
- <para>Honnan lehet &os;-re <application>CDE</application>-t
- szerezni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A <emphasis>Xi Graphics</emphasis> korábban
- kínált fel <application>CDE</application>-t
- &os;-hez, de manapság már nem foglalkoznak
- ezzel.</para>
-
- <para>A <link xlink:href="http://www.kde.org/"><application>KDE</application></link>
- a <application>CDE</application>-hez nagyon sok tekintetben
- hasonló nyílt forráskódú
- X11 munkakörnyezet, de érdemes
- pillanatást vetnünk az <link xlink:href="http://www.xfce.org"><application>xfce</application></link>-re
- is. A <application>KDE</application> és az
- <application>xfce</application> egyaránt
- megtalalálható a <link xlink:href="&url.base;/ports/index.html">portok között</link>.
- </para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="database-systems">
- <para>Használhatóak adatbázisrendszerek
- &os; alatt?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Igen! A &os; hivatalos honlapján
- megtaláljuk ezeket a <link xlink:href="&url.base;/commercial/software_bycat.html#CATEGORY_DATABASE">
- kereskedelmi gyártók</link>
- között.</para>
-
- <para>Érdemes még megnéznünk a
- Portgyűjteményeben a <link xlink:href="&url.base;/ports/databases.html">adatbázisokat</link>
- tartalmazó szekciót.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="oracle-support">
- <para>Az <application>&oracle;</application> fut &os;
- alatt?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Igen. A <uri xlink:href="http://www.shadowcom.net/freebsd-oracle9i/">http://www.shadowcom.net/freebsd-oracle9i/</uri>
- oldalon találunk arról
- információt, hogyan telepíthetjük
- &os;-re az <application>&oracle;</application> &linux;
- változatát.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
- </qandaset>
- </chapter>
-
- <chapter xml:id="applications" xml:lang="hu">
- <title>Felhasználói alkalmazások</title>
-
- <qandaset>
- <qandaentry>
- <question xml:id="user-apps">
- <para>Hol vannak a felhasználói
- programok?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Nézzünk szét a <link xlink:href="&url.base;/ports/index.html">portok között</link>
- és láthatjuk, hogy milyen szoftvereket
- portoltak eddig &os;-re. A listában pillanatnyilag
- &os.numports; port található és naponta
- növekszik, ezért érdemes folyamatosan
- figyelni vagy az új portokról úgy is
- értesülhetünk rendszeresen, ha
- feliratkozunk a &a.announce; címére.</para>
-
- <para>A legtöbb portnak működnie kell a
- 6.<replaceable>X</replaceable>,
- 7.<replaceable>X</replaceable> és
- 8.<replaceable>X</replaceable> ágak használata
- esetén is. Mindegyik &os; kiadás
- elkészítésekor készül egy
- pillanatfelvétel a portokat tartalmazó
- könyvtárról és bekerül a
- <filename>ports/</filename>
- könyvtárba.</para>
-
- <para>Ezenkívül még <quote>csomagok</quote>
- is rendelkezésünkre állnak, amelyek
- lényegében egy tömörített
- bináris terjesztési formát takarnak,
- némi plusz információval
- kiegészítve az egyéni
- telepítésekhez
- elvégzéséhez. A csomagok könnyen
- telepíthetőek és
- eltávolíthatóak anélkül,
- hogy pontosan ismernénk a benne
- található állományok összes
- apró részletét.</para>
-
- <para>A különböző csomagokat a
- &man.sysinstall.8; programban (a
- <guimenuitem>Configure</guimenuitem> menün belül)
- található <guimenuitem>Packages</guimenuitem>
- menüpontban tudjuk telepíteni, vagy
- meghívjuk meg a &man.pkg.add.1; parancsot. A
- csomagokat leginkább <filename>.tbz</filename>
- kiterjesztésükről lehet megismerni,
- valamint a telepítő CD-ken a <filename>packages/All</filename>
- könyvtárban találhatóak. Az
- interneten keresztül is le tudjuk tölteni ezek
- közül a &os; különböző
- verzióihoz tartozó változatukat a
- hozzánk legközelebbi
- tükrözésekről:</para>
-
- <variablelist>
- <varlistentry>
- <term>6.<replaceable>X</replaceable>-RELEASE/6-STABLE
- esetén:</term>
- <listitem>
- <para><link xlink:href="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6-stable/">
- ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6-stable/</link></para>
- </listitem>
- </varlistentry>
-
- <varlistentry>
- <term>7.<replaceable>X</replaceable>-RELEASE/7-STABLE
- esetén:</term>
- <listitem>
- <para><link xlink:href="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-7-stable/">
- ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-7-stable</link></para>
- </listitem>
- </varlistentry>
-
- <varlistentry>
- <term>8.<replaceable>X</replaceable>-RELEASE/8-STABLE
- esetén:</term>
- <listitem>
- <para><link xlink:href="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-8-stable/">
- ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-8-stable</link></para>
- </listitem>
- </varlistentry>
-
- <varlistentry>
- <term>9-CURRENT esetén:</term>
- <listitem>
- <para><link xlink:href="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-9-current/">
- ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-9-current</link></para>
- </listitem>
- </varlistentry>
- </variablelist>
-
- <para>Nem mindegyik port érhető el
- csomagként, mivel folyamatosan készülnek az
- újabbak. Ezért mindig érdemes bizonyos
- időközönként ellenőrizni a
- központi <link xlink:href="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/">ftp.FreeBSD.org</link>
- oldalon található csomagokat.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="configure-inn">
- <para>Hogyan tudjuk beállítani az INN (Internet
- News) szolgáltatást a
- gépünkön?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Telepítsük az <package>news/inn</package> csomagot vagy portot
- és utána kiindulásképpen
- nézzük meg <link xlink:href="http://www.eyrie.org/~eagle/faqs/INN.html">az INN
- GYIK-ot</link>.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="java">
- <para>A &os; rendelkezik &java;
- támogatással?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Igen. Látogassunk el a <link xlink:href="&url.base;/java/index.html">http://www.FreeBSD.org/java/</link>
- oldalra.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="ports-4x">
- <para>Miért nem fordul egy port a
- 6.<replaceable>X</replaceable>-STABLE,
- 7.<replaceable>X</replaceable>-STABLE vagy
- 8.<replaceable>X</replaceable>-STABLE változatot
- futtató gépeken?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ha olyan &os; verziónk van, amely egy kicsit
- lemaradt az aktuális <emphasis>-CURRENT</emphasis>
- vagy <emphasis>-STABLE</emphasis> ágak
- mögött, akkor valószínűleg
- frissítenünk kell a
- Portgyűjteményünket. Ennek
- részleteiről a Porterek
- kézikönyvében, a <link xlink:href="&url.books.porters-handbook.en;/keeping-up.html">Keeping Up</link>
- című részben olvashatunk (angolul). Ha
- viszont rendszerünkben minden a lehető
- legfrissebb, akkor előfordulhat, hogy valaki olyan
- változtatást rakott fel a porthoz, amely a
- <emphasis>-CURRENT</emphasis> esetén
- működik, de a <emphasis>-STABLE</emphasis>
- változatban már nem. Ilyenkor
- feltétlenül küldjünk egy
- hibajelentést a &man.send-pr.1; paranccsal, hiszen a
- Portgyűjteménynek a -CURRENT és -STABLE
- ágak esetén egyaránt működnie
- kell.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="make-index">
- <para>A <command>make index</command>
- paranccsal nem sikerült létrehozni az
- <filename>INDEX</filename> állomyánt. Mi a
- gond?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Elsőként mindig ellenőrizzük, hogy
- a Portgyűjteményünk a lehető
- legfrissebb. A legfrissebb változatnál
- jelentkező <filename>INDEX</filename>
- készítési hibák mindig szem
- előtt vannak, ezért általában
- gyorsan megjavulnak.</para>
-
- <para>Ha viszont egy friss verzióval rendelkezünk,
- akkor elképzelhető, hogy egy másik
- hibával kerültünk szembe. A
- <command>make index</command>
- parancsnak van egy olyan hibája, amely miatt nem
- képes a Portgyűjtemény hiányos
- példányával dolgozni.
- Feltételezi ugyanis, hogy az összes olyan port
- megtalálható a rendszerünkben, amely
- telepítése szükséges az adott
- porthoz. Ennek megértéséhez most
- képzeljük el, hogy megvan az
- <filename>ize/mize</filename> port a lemezen, amely
- függ az <filename>aze/maze</filename> porttól,
- és emiatt az <filename>aze/maze</filename> portnak
- és függőségeinek is rajta kell
- lennie a lemezünkön. Minden más esetben a
- <command>make index</command> nem
- tud összegyűjteni elegendő
- információt ahhoz, hogy létre tudja
- hozni a függőségi gráfot.</para>
-
- <para>Ez különösen olyan &os;
- felhasználókkal fordul elő, akik a
- &man.cvsup.1; (vagy &man.csup.1;)
- használatával frissítik a
- Portgyűjteményüket, de a
- <filename>refuse</filename> állományokban
- kizártak néhány
- kategóriát. Elméletben
- természetesen ki lehet zárni akármilyen
- kategóriát, azonban a gyakorlat azt mutatja,
- hogy ez szinte lehetetlen, mivel túlságosan
- sok port függ más kategóriákban
- található portoktól. Amíg
- valaki meg nem oldja ezt a problémát, addig
- fogadjuk el általános szabálynak, hogy
- az <filename>INDEX</filename>
- létrehozásához a teljes
- Portgyűjteménnyel rendelkeznünk
- kell.</para>
-
- <para>Néhány ritka esetben még
- előfordulhat, hogy az <filename>INDEX</filename>
- azért nem jön létre, mert a
- <filename>make.conf</filename> állományban
- megadtunk valamilyen
- <varname>WITH_<replaceable>*</replaceable></varname> vagy
- <varname>WITHOUT_<replaceable>*</replaceable></varname>
- változót. Ha úgy érezzük,
- hogy ez okozhatja a problémát, akkor
- próbáljuk meg először ezen
- változók nélkül
- létrehozatni az <filename>INDEX</filename>
- állományt és csak utána
- jelenteni a hibát a &a.ports;
- címére.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="cvsup-in-base">
- <para>A <application>CVSup</application> miért nincs a
- &os; forrásai között?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &os; alaprendszerét úgy
- állították össze, hogy saját
- magát legyen képes legyen lefordítani,
- vagyis az egész operációs rendszer
- előállítható legyen
- néhány alapvető eszköz
- használatával. Ezért a források
- között leginkább csak az
- található meg, ami feltétlenül
- kell a források lefordításához.
- Ilyen például a C fordító
- (&man.gcc.1;), a &man.make.1;, &man.awk.1; és a
- többi.</para>
-
- <para>Mivel a <application>CVSup</application> a Modula-3
- programozási nyelven íródott, csak
- úgy tudnánk beletenni a &os; alaprendszerbe,
- ha hozzávennénk és
- karbantartanánk egy Modula-3 fordítót
- is. Ezzel együtt viszont növekedne a &os;
- forrása, amelyet aztán karban is kellene
- tartani. Ezért mind a fejlesztők, mind pedig a
- felhasználók számára
- egyszerűbb, ha a <application>CVSup</application> egy
- külön portként érhető el a
- rendszerhez. Ez viszont gyorsan telepíthető a
- &os; telepítő CD-ken található
- csomagokból.</para>
-
- <para>Azonban a &os;&nbsp;6.2-RELEASE
- megjelenésétől kezdve a &os;
- felhasználók nem maradnak integrált
- <application>CVSup</application> kliens nélkül.
- &a.mux; munkájának köszönhetően
- a <application>CVSup</application> alkalmazásnak
- elkészült a C nyelven újraírt
- változata, a &man.csup.1;, amely most már az
- alaprendszer része. Noha jelenleg nem még nem
- képes mindarra, amire a
- <application>CVSup</application>, elegendő (és
- nagyon gyors!) ahhoz, hogy a forrásainkat frissen
- tartsuk. A 6.2 előtt kiadott rendszerek
- esetében ezt portból vagy csomagból is
- felrakhatjuk (lásd <package>net/csup</package>).</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="ports-update">
- <para>A forrásokon kívül a
- telepített portokat is lehet valahogy
- frissíteni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &os; alaprendszere ehhez nem kínál fel
- semmilyen eszközt, de léteznek olyan
- segédeszközök, amelyekkel valamennyire meg
- tudjuk könnyíteni a frissítés
- folyamatát. További segédprogramok
- telepítésével pedig a portok
- kezelését tudjuk tovább
- egyszerűsíteni, amiről a &os;
- kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/ports-using.html">A portok frissítése</link>
- című szakaszában olvashatunk
- bővebben.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="ports-major-upgrade">
- <para>Minden nagyobb
- verziófrissítésnél újra
- kell fordítani az összes telepített portot
- a rendszeren?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Mindenképpen! Noha látszólag a
- frissített rendszeren is remekül futnak a
- korábbi verzióra telepített
- alkalmazások, könnyen előfordulhat, hogy az
- újabb portok telepítésékor vagy
- a meglevőek frissítésekor
- véletlenszerű összeomlásokat vagy
- egyéb hibákat tapasztalunk.</para>
-
- <para>Ne felejtsük el, hogy a rendszer
- frissítésekor a különféle
- osztott könyvtárak, betölthető modulok
- és a rendszer egyéb komponensei is
- lecserélődnek. Ezért a régebbi
- változataikhoz fordított alkalmazások
- egyáltalán nem fognak elindulni vagy nem
- működnek rendesen.</para>
-
- <para>Ezzel kapcsolatban olvassuk el a &os;
- kézikönyvének <link xlink:href="&url.books.handbook;/updating-upgrading-freebsdupdate.html#FREEBSDUPDATE-UPGRADE">frissítéről
- szóló szakaszát</link>.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="ports-minor-upgrade">
- <para>Minden kisebb
- verziófrissítésnél újra
- kell fordítani az összes telepített portot
- a rendszeren?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Általánosságban véve nem. A
- &os; fejlesztői ugyanis mindent megtesznek azért,
- hogy ugyanazon a fő fejlesztési ágon
- belüli verziók között megmaradjon a
- bináris szintű kompatibilitás. Az
- esetleges kivételeket pedig dokumentálni
- szokták a kiadásokhoz tartozó
- jegyzetekben, ahol többnyire megadják az adott
- változtatáshoz tartozóan a
- követendő tanácsokat.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="minimal-sh">
- <para>A <command>/bin/sh</command> miért ilyen
- egyszerű? A &os;-ben miért nincs
- <command>bash</command> vagy valamilyen más rendes
- parancsértelmező?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Mert a &posix; szerint lennie kell egy ilyen
- parancsértelmezőnek.</para>
-
- <para>A valamivel bonyolultabb válasz: sokan
- szeretnének olyan szkripteket írni, amelyek
- több rendszer közt is átvihetőek.
- Ezért a &posix; a parancsértelmezőkre
- és a segédprogramokra vonatkozó
- parancsokat igen részletesen tárgyalja. A
- legtöbb ilyen szkriptet a Bourne-féle
- parancsértelmezőben készítik,
- és több fontos programozói felület
- (&man.make.1;, &man.system.3;, &man.popen.3; és ezek
- magasabb szintű, például Perl és
- Tcl nyelvi megfelelői) a
- Bourne-parancsértelmező
- használatán alapszik. Mivel a
- Bourne-parancsértelmező használata ilyen
- széles körben elterjedt, fontos, hogy gyorsan
- induljon, előre megjósolható legyen a
- működése és ne foglaljon
- túlságosan sok memóriát.</para>
-
- <para>A jelenlegi implementáció igyekszik ezek
- közül az elvárások közül
- egyszerre a lehető legtöbbet teljesíteni.
- A <command>/bin/sh</command> programot csak úgy
- tudjuk a megfelelő méreten tartani, ha nem
- tesszük bele az összes többi
- parancsértelmezőben megtalálható
- kényelmi funkciót. Pontosan ezért
- találhatjuk meg viszont a
- Portgyűjteményben a többi,
- például a <command>bash</command>,
- <command>scsh</command>, <command>tcsh</command> és
- <command>zsh</command> parancsértelmezőket.
- (Ezek konkrét memóriahasználatát
- össze is tudjuk vetni, ha a <command>ps
- -u</command> parancs kimenetének
- <quote>VSZ</quote> és <quote>RSS</quote> oszlopait
- megnézzük.)</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="netscape-slow-startup">
- <para>A <application>&netscape;</application> és az
- <application>Opera</application> indítása
- miért tart olyan sokáig?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Erre az az általános válasz, hogy a
- névfeloldás valószínűleg
- rosszul működik a rendszerünkön. A
- <application>&netscape;</application> és az
- <application>Opera</application> is ellenőrzi a
- névfeloldást az indulásakor.
- Ezért a böngésző egészen
- addig nem jelenik meg az asztalon, amíg
- választ nem kap vagy rá nem jön, hogy
- nincs aktív hálózati kapcsolat.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="ports-base-update">
- <para>Ha a <application>CVSup</application>
- használatával frissítjük a
- Portgyűjteményt, akkor sok port nem fordul le
- mindenféle rejtélyes hibaüzenet
- kíséretében! Valami nagy baj van a
- Portgyűjteménnyel?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ha úgy korábban úgy
- frissítettük a <application>CVSup</application>
- használatával a Portgyűjteményt,
- hogy nem adtuk meg a <literal>ports-all</literal>
- <application>CVSup</application> algyűjteményt,
- akkor a <literal>ports-base</literal>
- algyűjteményt is <emphasis>mindig</emphasis>
- frissítenünk kell! Ennek okairól <link xlink:href="&url.books.handbook;/cvsup.html#CVSUP-COLLEC-PBASE-WARN">a
- kézikönyvben</link> olvashatunk.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="midi-sound-files">
- <para>Hogyan lehet MIDI állományokból
- audio CD-t készíteni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ha MIDI állományokból akarunk audio
- CD-t készíteni, akkor először
- telepítsük fel a
- Portgyűjteményből a <package>audio/timidity++</package> portot, majd
- kézzel tegyük hozzá Eric A. Welsh GUS
- patch-eit, melyek a <uri xlink:href="http://alleg.sourceforge.net/digmid.html">http://alleg.sourceforge.net/digmid.html</uri>
- címről tölthetőek le. Miután a
- <application>TiMidity++</application> sikeresen
- felkerült a rendszerünkre, a MIDI
- állományokat a következő paranccsal
- tudjuk átkonvertálni WAV
- állományokra:</para>
-
- <screen>&prompt.user; <userinput>timidity -Ow -s 44100 -o /tmp/juke/01.wav 01.mid</userinput></screen>
-
- <para>A WAV állományok ezek után
- tetszőleges formátumba
- konvertálhatóak tovább vagy
- készíthető belőlük egy audio
- CD, ahogy azt a <link xlink:href="&url.books.handbook;/creating-cds.html">&os; kézikönyvben</link>
- is olvashatjuk.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
- </qandaset>
- </chapter>
-
- <chapter xml:id="kernelconfig" xml:lang="hu">
- <title>A rendszermag beállítása</title>
-
- <qandaset>
- <qandaentry>
- <question xml:id="make-kernel">
- <para>Nehéz testreszabni a rendszermagot?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Egyáltalán nem! Ezzel kapcsolatban
- olvassuk el <link xlink:href="&url.books.handbook;/kernelconfig.html">a &os;
- kézikönyv rendszermag
- beállításairól
- szóló részét</link>.</para>
-
- <note>
- <para>Az új <filename>kernel</filename>
- állomány a hozzá tartozó
- modulokkal együtt a <filename>/boot/kernel</filename>
- könyvtárba települ, míg a
- rendszermag korábbi változata és a
- moduljai a <filename>/boot/kernel.old</filename>
- könyvtárba kerül át, így
- ha netalán valamit elrontottunk volna, akkor a
- rendszermag korábbi változatának
- betöltésével
- lehetőségünk lesz kijavítani a
- hibát.</para>
- </note>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="missing-hw-float">
- <para>A rendszermag nem fordul le, mert a
- <literal>_hw_float</literal> nem található.
- Hogyan lehet megoldani ezt a problémát?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ez valószínűleg azért
- következett be, mert eltávolítottuk az
- <filename>npx0</filename> (lásd &man.npx.4;)
- támogatást a rendszermag
- beállításai közül, mert a
- rendszerünkben nincs matematikai társprocesszor.
- Az <filename>npx0</filename> eszköz
- jelenléte azonban
- <emphasis>kötelező</emphasis>. Valahol a
- gépünkben lennie kell olyan eszköznek,
- amely a lebegőpontos számok hardveres
- kezelését végzi, annak ellenére,
- hogy nem egy különálló eszköz,
- ahogy régen a 386-osoknál volt. A
- rendszermagban szerepelnie <emphasis>kell</emphasis> az
- <filename>npx0</filename> eszköznek. Ha
- netalán még sikerülne is
- <filename>npx0</filename> támogatás
- nélkül fordítanunk egy rendszermagot,
- akkor sem tud elindulni.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="why-kernel-big">
- <para>Miért ilyen nagy a rendszermag mérete
- (közel 10&nbsp;MB)?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Nagyon valószínű, hogy a
- rendszermagunk <emphasis>debug módban</emphasis>
- készült el. A debug módú
- rendszermagokban rengeteg olyan szimbólum
- található, amely hasznos lehet a hibák
- keresése és a rendszer vizsgálata
- során, ezért emiatt jelentős
- mértékben növekszik a mérete.
- Emiatt nem kell aggódnunk, mert egy
- hibakeresésre felkészített rendszermag
- egyáltalán nem vagy csak egy kicsivel lassabb,
- mint a hagyományos változat, illetve a
- rendszer összeomlásakor mindig mindig
- szükségünk lehet ezekre a debug
- információkra.</para>
-
- <para>Ha viszont kevés a lemezterület vagy
- egyszerűen csak nem akarunk debug módú
- rendszermagot akarunk futtatni, akkor a
- következőkre kell figyelnünk:</para>
-
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para>Vegyük ki a rendszermag
- konfigurációs
- állományából a
- következő sort:</para>
-
- <programlisting>makeoptions DEBUG=-g</programlisting>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A &man.config.8; használata során ne
- használjuk a <option>-g</option>
- beállítást.</para>
- </listitem>
- </itemizedlist>
-
- <para>A fentiek közül akármelyiket is
- választjuk, a rendszermagunk debug módban
- jön létre. Ha azonban sikerült betartani a
- fentebb javasolt lépéseket, akkor egy
- normál rendszermagot kapunk, amely mérete
- ilyenkor jelentős mértékben visszaesik: a
- legtöbbjük olyan 1,5 és 2&nbsp;MB
- körül van.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="multiport-serial-interrupts">
- <para>Miért ütköznek a
- megszakítások, amikor többportos soros
- vonali kártyákat akarunk
- használni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ha a rendszermagot a többportos soros vonali
- kártyák támogatásával
- fordítjuk le, akkor a rendszertől azt az
- üzenetet kapjuk, hogy csak az első
- megszakítást fogja használni, a
- többit pedig ütközés miatt (interrupt
- conflict) kihagyja. Hogyan lehet ezen
- javítani?</para>
-
- <para>A gondot alapvetően az okozza, hogy a &os; a
- rendszermagban fixen letárolja ezeket, nehogy
- valamilyen hardveres vagy szoftveres
- ütközés miatt elkallódjanak. Ezen
- úgy tudunk segíteni, ha egyetlen IRQ vonal
- kivételével az összes többi
- beállítását szabadon hagyjuk.
- Íme erre egy példa:</para>
-
- <programlisting>#
-# Többportos nagysebességű soros vonali eszközök - 16550 UART
-#
-device sio2 at isa? port 0x2a0 tty irq 5 flags 0x501 vector siointr
-device sio3 at isa? port 0x2a8 tty flags 0x501 vector siointr
-device sio4 at isa? port 0x2b0 tty flags 0x501 vector siointr
-device sio5 at isa? port 0x2b8 tty flags 0x501 vector siointr</programlisting>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="generic-kernel-build-failure">
- <para>Miért nem lehet lefordítani a
- rendszermagot, még a <filename>GENERIC</filename>
- beállításaival sem?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ennek több oka is lehet. Ezek közül
- néhány, de nem feltétlenül ebben a
- sorrendben:</para>
-
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para>Nem a
- <command>make buildkernel</command>
- és
- <command>make installkernel</command>
- parancsokat használtuk és
- valószínűleg a forrásaink sem
- egyeznek meg a jelenleg futó rendszerével
- (például egy &rel.current;-RELEASE
- rendszert akarunk fordítani egy
- &rel2.current;-RELEASE rendszeren). Ha
- frissíteni akarunk, akkor olvassuk el a
- <filename>/usr/src/UPDATING</filename>
- állományt, különös
- tekintettel a végén
- található <quote>COMMON ITEMS</quote>
- című szakaszra.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A
- <command>make buildkernel</command>
- és
- <command>make installkernel</command>
- parancsokat használtuk, de előtte nem futott
- le rendesen a
- <command>make buildworld</command>
- parancs. A
- <command>make buildkernel</command>
- parancs ugyanis erősen támaszkodik a
- <command>make buildworld</command>
- által végzett munkára.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Gyakran a <link linkend="stable">&os;-STABLE</link>
- változat használata esetén is
- előfordulhat, hogy olyan pillanatban
- töltöttük le a forrásokat, amikor
- módosítás alatt voltak vagy
- valamiért nem működtek rendesen.
- Kizárólag a kiadások esetén
- tudjuk szavatolni a hibátlan
- fordítást, noha a <link linkend="stable">&os;-STABLE</link>
- verzióból készült
- változatok is többnyire megfelelőek.
- Próbáljuk meg újra letölteni a
- forrásokat, ha eddig még nem
- próbálkoztunk volna vele, és
- nézzük meg, hogy ez segít-e megoldani
- a problémát. Keressük másik
- szervert, ha gondjaink vannak a
- frissítéssel.</para>
- </listitem>
- </itemizedlist>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="scheduler-in-use">
- <para>Honnan tudhatjuk meg milyen ütemezővel
- dolgozik a rendszerünk?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Nézzük meg, hogy a rendszerünkben
- elérhető-e a <varname>kern.sched.quantum</varname>
- változó. Ha van ilyenünk, akkor valami
- ilyesmit kell tapasztalnunk:</para>
-
- <screen>&prompt.user; sysctl <replaceable>kern.sched.quantum</replaceable>
-kern.sched.quantum: 99960</screen>
-
- <para>Ha létezik a
- <varname>kern.sched.quantum</varname> nevű sysctl
- változó, akkor a 4BSD ütemező fut
- (lásd &man.sched.4bsd.4;). Ha nem, akkor egy ilyen
- hibát kapunk a &man.sysctl.8; parancstól (ezt
- nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk):</para>
-
- <screen>&prompt.user; sysctl <replaceable>kern.sched.quantum</replaceable>
-sysctl: unknown oid 'kern.sched.quantum'</screen>
-
- <para>Az aktuálisan használt ütemező
- neve közvetlenül elérhető a
- <varname>kern.sched.name</varname> sysctl
- változó lekérdezésén
- keresztül:</para>
-
- <screen>&prompt.user; sysctl <replaceable>kern.sched.name</replaceable>
-kern.sched.name: 4BSD</screen>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="scheduler-kern-quantum">
- <para>Mi az a <varname>kern.sched.quantum</varname>?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A <varname>kern.sched.quantum</varname>
- értéke határozza meg, hogy egy
- futó program legfeljebb mennyi órajelet futhat
- egyszerre, megszakítás nélkül.
- Ezt az értéket a 4BSD ütemező
- használja, ezért a
- jelenlétéből vagy
- hiányából következtetni tudunk a
- pillanatnyilag használatban levő
- ütemezőre.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
- </qandaset>
- </chapter>
-
- <chapter xml:id="disks" xml:lang="hu">
- <title>Lemezek, állományrendszerek és
- rendszertöltők</title>
-
- <qandaset>
- <qandaentry>
- <question xml:id="adding-disks">
- <para>Hogyan adjunk lemezeket a &os;
- rendszerünkhöz?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ezzel kapcsolatban olvassuk el a lemezek
- hozzáadásáról
- szóló részt a <link xlink:href="&url.books.handbook;/disks-adding.html">&os; kézikönyvben</link>.
- </para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="new-huge-disk">
- <para>Hogyan lehet átteni a rendszert egy nagyobb
- lemezre?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ezt legegyszerűbben úgy tudjuk
- megcsinálni, ha újratelepítjük az
- operációs rendszert az új lemezre
- és külön áttesszük a
- felhasználói adatokat. Ez
- különösen ajánlott abban az esetben,
- ha már több kiadás óta
- követjük a <emphasis>-STABLE</emphasis>
- változatot, vagy ha korábban már
- frissítettük a kiadásunkat. A
- &man.boot0cfg.8; segítségével fel
- tudjuk rakni a booteasyt mind a két lemezre és
- így egészen addig váltogatni tudjuk a
- kettőt, amíg teljesen át nem
- álltunk. Ugorjuk át a következő
- bekezdést, és olvassuk el, hogy rakjuk
- át az adatokat.</para>
-
- <para>Úgy is dönthetünk, hogy nem
- telepítjük újra a rendszert. Ekkor vagy a
- &man.sysinstall.8;, vagy pedig a &man.fdisk.8; és a
- &man.disklabel.8; használatával osszuk fel
- és címkézzük meg az új
- lemezt. Érdemes még a &man.boot0cfg.8;
- segítségével felraknunk a booteasyt
- mind a két lemezre, így miután
- átmásoltuk a régi rendszerünket az
- új lemezre, ennek megtartásával ki
- tudjuk próbálni az új rendszert.</para>
-
- <para>Most, miután sikeresen beállítottuk
- az új lemezt, készen állunk az adatok
- átmásolására. Sajnos nem lehet
- csak úgy vakon átmásolni ezeket egyik
- lemezről a másikra. Ilyenkor ugyanis bizonyos
- dolgok (például a <filename>/dev</filename> könyvtárban
- található eszközleírók, az
- állományjelzők és a linkek stb.)
- hajlamosak elromlani. Ezért ehhez olyan
- eszközökre lesz szükségünk,
- amelyek ismerik ezeket a dolgokat, mint
- például a &man.dump.8;. Továbbá
- javasoljuk, hogy egyfelhasználós módban
- végezzük el az átvitelt, noha ez nem
- feltétlenül szükséges.</para>
-
- <para>A rendszerindító
- állományrendszer
- átmozgatásához egyedül a
- &man.dump.8; és &man.restore.8;
- segédprogramokra lesz szükségünk.
- Esetleg a &man.tar.1; parancs is használható,
- de nem minden esetben. A &man.dump.8; és
- &man.restore.8; páros akkor is remekül
- használható, ha egy partíció
- tartalmát egy üres partícióra
- akarjuk átvinni. A következő
- lépések szükségesek ahhoz, hogy a
- <command>dump</command> parancs
- segítségével átvigyük egyik
- partícióról a másikra az
- adatokat:</para>
-
- <procedure>
- <step>
- <para>Hozzunk létre egy új
- partíciót.</para>
- </step>
-
- <step>
- <para>Ideiglenesen csatlakoztassuk egy
- könyvtárba.</para>
- </step>
-
- <step>
- <para>Lépjünk be abba a
- könyvtárba.</para>
- </step>
-
- <step>
- <para>Mentsük le a régi
- partíciót és az eredményt
- küldjük át az újra.</para>
- </step>
- </procedure>
-
- <para>Például, ha a <filename>/mnt</filename>
- könyvtárba csatlakoztatott
- <filename>/dev/ad1s1a</filename>
- eszközről akarjuk átvinni a jelenlegi
- gyökérpartíciónkat, akkor ezeket a
- parancsokat kell kiadnunk:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>newfs /dev/ad1s1a</userinput>
-&prompt.root; <userinput>mount /dev/ad1s1a /mnt</userinput>
-&prompt.root; <userinput>cd /mnt</userinput>
-&prompt.root; <userinput>dump 0af - / | restore rf -</userinput></screen>
-
- <para>További munkát igényel, ha a
- <command>dump</command> parancs
- segítségével a
- partícióinkat is át akarjuk szervezni.
- Például a <filename>/var</filename> partíciót
- úgy tudjuk beleolvasztani a tövébe, ha
- létrehozunk egy olyan partíciót, amely
- mind a kettő számára elegendő nagy,
- majd a fentebb leírt módszerrel
- először átmozgatjuk a tövét,
- utána pedig átmozgatjuk az
- alpartíció tartalmát az első
- mozgatás során létrejött egyik
- üres könyvtárba:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>newfs /dev/ad1s1a</userinput>
-&prompt.root; <userinput>mount /dev/ad1s1a /mnt</userinput>
-&prompt.root; <userinput>cd /mnt</userinput>
-&prompt.root; <userinput>dump 0af - / | restore rf -</userinput>
-&prompt.root; <userinput>cd var</userinput>
-&prompt.root; <userinput>dump 0af - /var | restore rf -</userinput></screen>
-
- <para>Egy könyvtárat, például
- <filename>/var</filename> tartalmát
- pedig úgy tudunk leválasztani a
- tövéről, vagyis átrakni egy
- korábban nem létező
- partícióra, ha először
- létrehozzuk mind a két
- partíciót, csatlakoztatjuk a leendő
- alpartíciót az ideiglenes csatlakozási
- ponton belül a megfelelő könyvtárba
- és mindkettőre átmozgatjuk a régi
- partíció teljes tartalmát:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>newfs /dev/ad1s1a</userinput>
-&prompt.root; <userinput>newfs /dev/ad1s1d</userinput>
-&prompt.root; <userinput>mount /dev/ad1s1a /mnt</userinput>
-&prompt.root; <userinput>mkdir /mnt/var</userinput>
-&prompt.root; <userinput>mount /dev/ad1s1d /mnt/var</userinput>
-&prompt.root; <userinput>cd /mnt</userinput>
-&prompt.root; <userinput>dump 0af - / | restore rf -</userinput></screen>
-
- <para>A felhasználói adatok esetén a
- &man.cpio.1;, &man.pax.1;, &man.tar.1; és &man.dump.8;
- eszközöket ajánljuk. Az írás
- pillanatában még úgy tudjuk, hogy nem
- tartják meg az állományjelzőkkel
- kapcsolatos információkat, ezért csak
- óvatosan használjuk ezeket!</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="dangerously-dedicated">
- <para>A <quote>Veszélyesen dedikált</quote>
- (<quote>Dangerously Dedicated</quote>) lemezek
- veszélyesek a felhasználóra?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para><anchor xml:id="dedicate"/>A telepítés
- során két különböző
- módon tudjuk partícionálni a
- lemezeinket. Alapértelmezés szerint a
- rendszer igyekszik kompatbilis maradni a
- gépünkön található többi
- operációs rendszerrel. Ilyenkor
- normális partíciós táblabeli
- bejegyzéseket készít (amelyeket &os;
- alatt <quote>slice</quote>-oknak hívnak), és
- egy ilyen slice-ba teszi az összes saját
- partícióját. Emellé még
- telepíteni tudjuk az operációs
- rendszerek választásának
- lehetőségét is a rendszer
- indításakor. A másik
- lehetőség választása esetén
- azonban a &os; teljesen kisajátítja a lemezt
- és nem is próbál meg kompatibilis
- maradni a többi operációs
- rendszerrel.</para>
-
- <para>Miért is nevezzük ezt
- <quote>veszélyesnek</quote>? A lemez ebben az esetben
- nem tartalmaz semmi olyat, amelyet a hétköznapi
- programok partíciós táblaként
- tudnának beazonosítani. Attól
- függően, hogy mennyire illedelmes, egy ilyen
- program panaszkodni fog, amikor megpróbálja
- értelmezni a lemez tartalmát, de rosszabb
- esetben anélkül felülírja a
- rendszerbetöltőt, hogy bármit is jelzett
- volna. Ráadásul a <quote>veszélyesen
- dedikált módon</quote> kiosztott lemezek
- még bizonyos BIOS-okat is képesek megzavarni,
- többek közt az Award (például
- amelyek a HP NetServer, Micronics és hasonló
- rendszerekben találhatóak) vagy Symbios/NCR
- (népszerű 53C8xx SCSI-vezérlők)
- típusúak esetén találkozhatunk
- ezzel a problémával. Ez a lista persze nem
- teljes, más gyártók termékeivel
- is gondok akadhatnak. Ennek a hibának jellemző
- tünete a <errorname>read error</errorname>
- hibaüzenet, amely arra utal, hogy a &os;
- betöltője nem találja saját
- magát a lemezen, vagy éppen az egész
- rendszer megáll a rendszer indítása
- közben.</para>
-
- <para>Akkor mégis mi értelme van ennek? Csak
- néhány kilobyte-tot spórolunk vele,
- miközben komoly gondokat okozhat egy frissen
- telepített rendszer esetében. A
- <quote>veszélyesen dedikált mód</quote>
- eredetileg az új &os; telepítőket
- veszélyeztető egyik komoly hibát
- szeretné kiküszöbölni: a merevlemezek
- BIOS és lemez önmaga által ismert
- geometriai beállításainak
- egyeztetése.</para>
-
- <para>A <quote>lemezgeometria</quote> fogalma
- tulajdonképpen már egy elavult fogalom, de a
- PC-k BIOS-a legbelül még mind a mai napig
- így kommunikál a lemezekkel. Amikor a &os;
- telepítőjével slice-okat hozunk
- létre, olyan módon kell
- rögzítenünk a lemezre ezek
- pozícióját, hogy a BIOS képes
- legyen megtalálni. Ha ez nem sikerül, akkor nem
- tudjuk elindítani a rendszert.</para>
-
- <para>A <quote>veszélyesen dedikált</quote>
- mód ezt a problémát az
- egyszerűsítésén keresztül
- próbálja megoldani, és néha
- sikerül is neki. Ezt azonban csak akkor javasoljuk, ha
- semmi más nem működik, hiszen az esetek
- túlnyomó részében más
- megoldás is létezik.</para>
-
- <para>Hogy tudjuk tehát akkor elkerülni a
- <quote>veszélyesen dedikált</quote> mód
- használatát a telepítés
- során? Jegyezzük fel, hogy mik a BIOS szerint a
- merevlemezünk geometriai
- beállításai. Ezt a
- rendszerindítás közben a
- rendszermagtól is megkérdezhetjük
- úgy, hogy a <literal>boot:</literal>
- paranccsorába megadjuk a <option>-v</option>
- beállítást, vagy a betöltőben
- a <command>boot -v</command> parancsot használjuk.
- Így pontosan a telepítő
- indítása előtt a rendszermag ki fogja
- írni a BIOS által ismert geometriai
- beállításokat. Ne essünk
- pánikba, várjuk meg, amíg a
- telepítő elindul, tekerjünk vissza a
- számokhoz és olvassuk le ezeket. A lemezek
- általában a BIOS sorrendjében jelennek
- meg, tehát először az IDE aztán a
- SCSI típusúak.</para>
-
- <para>A lemez partícionálásakor
- ellenőrizzük, hogy az FDISK
- képernyőjén megjelenő geometriai
- beállítások megfelelőek
- (tehát egyeznek a BIOS által ismert
- értékekkel). Ha eltérést
- tapasztalunk, akkor a <keycap>G</keycap> billentyű
- lenyomásával tudjuk átjavítani.
- Erre leginkább akkor lesz
- szükségünk, ha a lemez teljesen üres,
- vagy ha a lemezt egy másik rendszerből hoztuk
- át. Ez egyébként csak azoknál a
- lemezeknél okoz gondot, amelyekről a rendszert
- akarjuk indítani, a &os; a többi lemezzel
- már remekül elboldogul.</para>
-
- <para>Miután sikerült egyeztetnünk a BIOS
- és a &os; geometriai
- beállításait, szinte biztos, hogy nem
- kell már emiatt aggódnunk, így a
- <quote>veszélyesen dedikált</quote>
- módra sincs szükségünk. Ha viszont
- mégis egy <errorname>read error</errorname>
- hibaüzenetet kapnánk a rendszer
- indítása közben, akkor tegyünk egy
- próbát. Semmit sem
- veszíthetünk.</para>
-
- <para>Ha a <quote>veszélyesen dedikált</quote>
- mód használatáról
- szeretnénk visszatérni a megszokottra, akkor
- két lehetőségünk van.
- Először is teljesen le kell nulláznunk az
- MBR-t, így biztosra vehetjük, hogy az
- ezután következő telepítések
- során egy teljesen üres lemezt látunk.
- Ezt például így lehet megtenni:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>dd if=/dev/zero of=/dev/rda0 count=15</userinput></screen>
-
- <para>A másik módszer egy hivatalosan nem
- dokumentált DOS-os <quote>lehetőség</quote>
- használata:</para>
-
- <screen><prompt>C:\&gt;</prompt> <userinput>fdisk /mbr</userinput></screen>
-
- <para>Ezzel egy új Master Boot Recordot tudunk
- telepíteni, ami ezzel együtt felülírja
- a BSD rendszertöltőjét is.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="safe-softupdates">
- <para>Milyen partíciókon lehet Soft Updatest
- használni? A Soft Updates
- állítólag nem működik
- rendesen a gyökérpartíció
- esetén.</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A rövid válasz: A Soft Updates
- bármelyik partíción minden
- további nélkül
- használható.</para>
-
- <para>A hosszabb válasz: Korábban voltak
- bizonyos kétségek afelől, hogy a Soft
- Updates jól működik a
- rendszerindító partíciókon is.
- Ez alapvetően a Soft Updates két
- jellemzőjére vezethető vissza.
- Először is, a Soft Updatest alkalmazó
- partíciók esetén előfordulhat,
- hogy a rendszerösszeomlás során elveszik
- valamennyi adat (maga a partíció nem lesz
- hibás, csupán némi adat tűnik el),
- illetve a Soft Updates ideiglenesen kifogyhat a
- tárhelyből.</para>
-
- <para>A Soft Updates használata során a
- rendszermag legfeljebb harminc másodperc múlva
- írja ki fizikailag a változtatásokat a
- lemezre. Tehát amikor egy nagyobb
- állományt törlünk, akkor ez az
- állomány egészen addig a lemezen marad,
- amíg a rendszermag ténylegesen el nem
- végzi ezt a törlést. Ezzel viszont
- nagyon egyszerűen létrehozható egy
- <quote>ütközés</quote> (race condition) az
- állományrendszeren. Tegyük fel, hogy
- letörlünk egy nagyobb állományt
- és utána közvetlenül
- létrehozunk egy másik nagyobb
- állományt. Mivel az első
- állomány ilyenkor még nem
- törlődik le valójában a
- lemezről, ezért a második
- számára már nem lesz elegendő
- helyünk. A rendszer ekkor egy hibaüzenetben fog
- figyelmeztetni minket, miközben pontosan az
- imént töröltünk le egy
- óriási állományt! Ha
- néhány másodperccel később
- újra megpróbáljuk létrehozni ezt
- az állományt, akkor már minden a
- megfelelő módon fog zajlani. Ezt
- régebben sok &os; felhasználó nem tudta
- mire vélni.</para>
-
- <para>Ha a rendszerünk olyankor omlik össze, amikor
- a rendszermag már elkezdte egy nagyobb
- mennyiségű adat kiírását a
- lemezre, de még nem fejeződött be, akkor
- könnyen előfordulhat, hogy ez az adat elveszik
- vagy meghibásodik. Ennek kockázata nagyon
- kicsi, és általában kezelhető,
- viszont az IDE-meghajtókban található
- írási gyorsítótár
- használata jelentősen növeli ezt.
- Ezért a Soft Updates alkalmazása során
- nem javasoljuk ennek használatát.</para>
-
- <para>Ezek a problémák az összes Soft
- Updates partíciót veszélyeztetik.
- Mennyiben vonatkoznak viszont ezek a
- gyökérpartícióra?</para>
-
- <para>A gyökérpartíción nagyon
- ritkán változnak fontos
- információk. A
- <filename>/boot/kernel/kernel</filename> és az
- <filename>/etc</filename> egyedül a
- rendszer karbantartása során frissül,
- vagy például amikor a
- felhasználók jelszót
- változtatnak. Ha a rendszer egy ilyen
- változtatás harminc másodperces
- idején belül omlik össze, akkor megvan
- rá az esélyünk, hogy elvesznek az
- adataink. Ez a kockázat a legtöbb
- alkalmazás számára elfogadható,
- de semmiképpen sem szabad figyelmen kívül
- hagynunk. Ha a rendszerünk nem képes
- vállalni még ennyi kockázatot sem,
- akkor a rendszerindító partíción
- tiltsuk le a Soft Updates használatát!</para>
-
- <para>A gyökérpartíció
- hagyományosan az egyik legkisebb
- partíció. Ha viszont az ideiglenes
- állományok tárolására
- szánt <filename>/tmp</filename>
- könyvtárat is ezen belülre tesszük
- és gyakran használjuk, akkor ebből
- időszakosan tárhelyproblémáink
- adódhatnak. Könnyen megoldhatjuk azonban ezt a
- problémát, ha a <filename>/tmp</filename> könyvtárhoz
- létrehoznunk egy szimbolikus linket a <filename>/var/tmp</filename>
- könyvtárra.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="inappropriate-ccd">
- <para>Mi történt a &man.ccd.4;
- eszközzel?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A hibajelenség:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>ccdconfig -C</userinput>
-ccdconfig: ioctl (CCDIOCSET): /dev/<replaceable>ccd0c</replaceable>: Inappropriate file type or format</screen>
-
- <para>Ez általában olyankor
- történik, amikor olyan <literal>c</literal>
- partíciókat próbálunk meg
- összefűzni, amelyek alapértelmezés
- szerint <literal>unused</literal> (<quote>nem
- használt</quote>) típusúak. A
- &man.ccd.4; meghajtó azonban megköveteli, hogy
- az érintett partíciók
- <literal>FS_BSDFFS</literal> típusúak
- legyenek. Szerkesszük át a lemezeken
- található címkéket és
- változtassuk meg a partíciók
- típusát a <literal>4.2BSD</literal>
- értékre.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="ccd-disklabel">
- <para>Miért nem lehet a &man.ccd.4; eszköz
- lemezcímkéjét szerkeszteni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A hibajelenség:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>disklabel ccd0</userinput>
-(itt valami gondot ír ki, ezért megpróbáljuk szerkeszteni a címkét)
-&prompt.root; <userinput>disklabel -e ccd0</userinput>
-(edit, save, quit)
-disklabel: ioctl DIOCWDINFO: No disk label on disk;
-use "disklabel -r" to install initial label</screen>
-
- <para>Ezt általában azért kapjuk, mert a
- &man.ccd.4; által visszaadott lemezcímke
- valójában <quote>nem létezik</quote> a
- lemezen. Ezen úgy tudunk segíteni, ha
- explicit módon visszaírjuk, valahogy
- így:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>disklabel ccd0 &gt; /tmp/lemezcimke.tmp</userinput>
-&prompt.root; <userinput>disklabel -Rr ccd0 /tmp/lemezcimke.tmp</userinput>
-&prompt.root; <userinput>disklabel -e ccd0</userinput>
-(most már működni fog)</screen>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="mount-foreign-fs">
- <para>Lehet más operációs rendszerek
- állományrendszerét is csatlakoztatni &os;
- alatt?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &os; több más
- állományrendszert is ismer.</para>
-
- <variablelist>
- <varlistentry>
- <term>UFS</term>
-
- <listitem>
- <para>Az UFS formátumú CD-k &os; alatt
- közvetlenül csatlakoztathatóak. A
- Digital UNIX és más rendszerek UFS
- partícióit nem már annyira
- könnyű csatlakoztatni, ez leginkább a
- kérdéses operációs
- rendszer partícionálási
- megoldásaitól függ.</para>
- </listitem>
- </varlistentry>
-
- <varlistentry>
- <term>ext2/ext3</term>
-
- <listitem>
- <para>A &os; támogatja az
- <literal>ext2fs</literal> és <literal>ext3fs</literal>
- partíciókat. Erről bővebben
- lásd a &man.mount.ext2fs.8; man oldalt.</para>
- </listitem>
- </varlistentry>
-
- <varlistentry>
- <term>NTFS</term>
-
- <listitem>
- <para>A &os; csak olvasni képes az NTFS
- partíciókat. Ezzel kapcsolatban a
- &man.mount.ntfs.8; man oldalán találunk
- részletesebb információkat. Az
- írhatóság
- használatához az <link xlink:href="http://www.tuxera.com/community/"><application>ntfs-3g</application></link>
- portolt változatát javasoljuk
- (lásd <package>sysutils/fusefs-ntfs</package>).
- </para>
- </listitem>
- </varlistentry>
-
- <varlistentry>
- <term>FAT</term>
-
- <listitem>
- <para>A &os; egyaránt képes írni
- és olvasni a FAT típusú
- partíciókat. Erről a
- &man.mount.msdosfs.8; man oldalán tudhatunk meg
- többet.</para>
- </listitem>
- </varlistentry>
-
- <varlistentry>
- <term>ReiserFS</term>
-
- <listitem>
- <para>A &os; tudja olvasni a ReiserFS
- partíciókat. Ezt a &man.mount.reiserfs.8;
- man oldalon olvashatjuk.</para>
- </listitem>
- </varlistentry>
-
- <varlistentry>
- <term>ZFS</term>
-
- <listitem>
- <para>A &os; jelen pillanatban a &sun; ZFS
- meghajtójának átiratát is
- tartalmazza. Jelenleg azonban csak elegendő
- memóriával rendelkező &arch.amd64;
- platformokon javasoljuk a használatát.
- Részletesebb
- információkért lásd a
- &man.zfs.8; man oldalt.</para>
- </listitem>
- </varlistentry>
- </variablelist>
-
- <para>A &os; hálózati
- állományrendszereket is támogat,
- többek közt az NFS-t (lásd
- &man.mount.nfs.8;), a NetWare-t (lásd
- &man.mount.nwfs.8;), és Microsoft-féle SMB
- állományrendszereket (lásd
- &man.mount.smbfs.8;). Más egyéb
- FUSE-alapú állományrendszer (<package>sysutils/fusefs-kmod</package>)
- támogatását is megtalálhatjuk a
- portok között.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="mount-dos">
- <para>Hogyan lehet másodlagos (logikai) DOS
- partíciókat csatlakoztatni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A logikai DOS partíciók az elsődleges
- partíciók <emphasis>után</emphasis>
- találhatóak. Például, ha van
- egy <quote>E</quote> betűjelű logikai
- partíciónk a második
- SCSI-meghajtónkon, akkor lennie kell egy
- <quote>ötödik slice-nak</quote> a <filename>/dev</filename> könyvtárban,
- amelyet majd csatlakoztatni tudunk:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>mount -t msdosfs /dev/da1s5 /dos/e</userinput></screen>
-
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="crypto-filesystem">
- <para>Használható titkosított
- állományrendszer &os; alatt?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Igen. Erre a célra a &man.gbde.8; és a
- &man.geli.8; is tökéletesen alkalmas. A
- részleteket lásd a &os; kézikönyv
- <link xlink:href="&url.books.handbook;/disks-encrypting.html">A lemezpartíciók titkosítása</link>
- című fejezetében.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="nt-bootloader">
- <para>A &windowsnt; rendszertöltőjével is el
- lehet indítani a &os;-t?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ehhez tulajdonképpen csak annyit kell
- csinálnunk, hogy átmásoljuk a &os;
- rendszerindító
- partíciójának az első
- szektorát egy állományba a
- DOS/&windowsnt; partíción belül. Legyen
- ez például a
- <filename>C:\BOOTSECT.BSD</filename> állomány
- (a <filename>C:\BOOTSECT.DOS</filename>
- mintájára), amelyhez aztán így
- igazítjuk a <filename>c:\boot.ini</filename>
- állományt:</para>
-
- <programlisting>[boot loader]
-timeout=30
-default=multi(0)disk(0)rdisk(0)partition(1)\WINDOWS
-[operating systems]
-multi(0)disk(0)rdisk(0)partition(1)\WINDOWS="Windows NT"
-C:\BOOTSECT.BSD="&os;"
-C:\="DOS"</programlisting>
-
- <para>Ha a &os; ugyanazon a lemezen található,
- ahonnan a &windowsnt; is indul, akkor egyszerűen csak
- másoljuk át a <filename>/boot/boot1</filename>
- állományt <filename>C:\BOOTSECT.BSD</filename>
- néven. Ha viszont a &os; egy másik lemezen
- található, akkor a
- <filename>/boot/boot1</filename> önmagában
- már nem elegendő, hanem helyette a
- <filename>/boot/boot0</filename> állományra
- lesz szükségünk.</para>
-
- <para>A <filename>/boot/boot0</filename>
- állományt a &man.sysinstall.8;
- használatával kell telepíteni
- abból a menüből, ahol a &os; boot
- managerét kell kiválasztani. Erre
- azért van szükség, mert a
- <filename>/boot/boot0</filename> állományon
- belül a partíciós tábla teljesen
- üres, azonban a &man.sysinstall.8; át fogja
- másolni a partíciós
- táblát mielőtt a
- <filename>/boot/boot0</filename> állományt az
- MBR-be tenné.</para>
-
- <warning>
- <para><emphasis>Ne másoljunk át csak
- úgy egyszerűen a
- <filename>/boot/boot0</filename> állományt
- a <filename>/boot/boot1</filename> helyett! Ezzel
- felülíródik a partíciós
- táblánk és így a
- számítógépet nem tudjuk
- elindítani!</emphasis></para>
- </warning>
-
- <para>Amikor a &os; boot managere lefut, az utoljára
- indított operációs rendszert a
- partíciós táblában
- aktívként jelöli meg (ezzel
- lényegében megjegyzi), majd ezután
- beírja magát az MBR-be. Emiatt, hogy ha csak
- egyszerűen átmásoljuk a
- <filename>/boot/boot0</filename> állományt a
- <filename>C:\BOOTSECT.BSD</filename>
- állományba, akkor csak egy egyetlen
- aktív bejegyzést tartalmazó üres
- partíciós táblát fog
- visszaírni az MBR-be.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="lilo-bootloader">
- <para>A LILO-ból hogyan lehet &os;-t és Linuxot
- is indítani?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ha a &os; és a &linux; is ugyanazon a lemezen
- helyezkedik el, akkor nincs más teendőnk, mint
- követni a LILO telepítési
- útmutatójában a nem-&linux;
- típusú operációs rendszerek
- indítására vonatkozó
- utasításokat. Ezek röviden
- összefoglalva a következők:</para>
-
- <para>Indítsuk el a Linuxot és vegyük fel a
- következő sort az
- <filename>/etc/lilo.conf</filename>
- állományba:</para>
-
- <programlisting>other=/dev/hda2
- table=/dev/hda
- label=&os;</programlisting>
-
- <para>(A fentiekben feltételeztük, hogy a &os;-t
- tartalmazó slice a &linux; számára
- <filename>/dev/hda2</filename> néven
- érhető el. Ez természetesen a
- saját konfigurációnkhoz kell szabni.)
- Ezután egyszerűen csak futtassuk le a
- <command>lilo</command> parancsot <systemitem class="username">root</systemitem>
- felhasználóként és már
- készen is vagyunk.</para>
-
- <para>Ha a &os; egy másik lemezen
- található, akkor a
- <literal>loader=/boot/chain.b</literal>
- LILO-bejegyzést kell használnunk.
- Például:</para>
-
- <programlisting>other=/dev/dab4
- table=/dev/dab
- loader=/boot/chain.b
- label=&os;</programlisting>
-
- <para>Bizonyos helyzetekben előfordulhat, hogy a &os;
- rendszertöltőjének át kell adnunk a
- meghajtó BIOS szerinti sorszámát, mert
- csak így tudjuk rendesen elindítani a
- második lemezről. Például, ha a
- &os; szerint a SCSI-lemezünk a BIOS-ban az 1-es lemez,
- akkor ezt kell megadnunk a &os;
- rendszertöltőjének:</para>
-
- <screen>Boot: <userinput>1:da(0,a)/boot/kernel/kernel</userinput></screen>
-
- <para>A &man.boot.8; beállítható
- úgy, hogy a rendszer indításakor
- automatikusan mindig ezt a beállítást
- használja.</para>
-
- <para>A &os; és &linux; együttes
- használatáról további
- részleteket a <link xlink:href="http://tldp.org/HOWTO/Linux+FreeBSD.html">&linux;+&os; mini-HOWTO</link>
- című írásból tudhatunk
- meg.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="grub-loader">
- <para>Hogyan lehet a GRUB használatával &os;-t
- és Linuxot is indítani?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &os;-t nagyon könnyű elindítani a
- GRUB segítségével. Ehhez csupán
- annyit kell tennünk, hogy felvesszük a
- következő sorokat a GRUB
- konfigurációs állományába
- (<filename>/boot/grub/menu.lst</filename>, vagy bizonyos,
- például Red Hat-típusú
- rendszerekben a
- <filename>/boot/grub/grub.conf</filename>):</para>
-
- <programlisting>title &os; 6.1
- root <replaceable>(hd0,a)</replaceable>
- kernel /boot/loader
- </programlisting>
-
- <para>Itt a <replaceable>hd0,a</replaceable> az első
- lemezen található rendszerindító
- partícióra mutat. Ha a lemezen belül a
- slice számát is szeretnénk megadni,
- akkor írhatjuk így is:
- <replaceable>(hd0,2,a)</replaceable>. Ha ezt nem adjuk meg,
- akkor a GRUB alapértelmezés szerint a lemezen
- levő első <literal>a</literal>
- partícióval rendelkező slice-ot keresi
- meg.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="booteasy-loader">
- <para>Hogyan lehet a <application>BootEasy</application>
- használatával elindítani a &os;-t
- és a Linuxot?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A LILO-t ne a Master Boot Recordba, hanem a linuxos
- partíciónk elejére
- telepítsük. Ezután a
- <application>BootEasy</application>ből már el
- tudjuk indítani a LILO-t.</para>
-
- <para>Abban az esetben is ezt javasoljuk, ha &windows;
- és &linux; is van a gépünkön, mivel
- így szintén egyszerűbb lesz
- elindítani a Linuxot, ha netalán valamikor
- újra kellene telepíteni a &windows;-t (ami
- viszont egy <quote>irigy</quote> operációs
- rendszer, mert nem tűr meg semmilyen más
- operációs rendszert maga mellett a Master Boot
- Recordban).</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="changing-bootprompt">
- <para>A rendszerindításkor látható
- <literal>???</literal> hogyan írható át
- valami értelmesre?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ez az szabványos boot managerrel csak úgy
- lehet megoldani, ha újratelepítjük. A
- portok között viszont a <filename>sysutils</filename>
- kategóriában rengeteg olyan más boot
- managert találhatunk, amely tud ilyet is.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="removable-drives">
- <para>Cserélhető lemezes meghajtókat hogyan
- lehet használni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Legyen az akár egy &iomegazip;, EZ drive
- meghajtó (esetleg egy floppy, ha így akarjuk
- használni), vagy éppen egy új
- merevlemez, miután már
- telepítettük és felismerte a rendszert,
- illetve behelyeztük a lemezt, kártyát
- vagy akármit, minden esetben szinte ugyanaz a
- teendő.</para>
-
- <para>(Ez a válasz leginkább Mark Mayo <link xlink:href="http://www.vmunix.com/mark/FreeBSD/ZIP-FAQ.html">ZIP GYIK</link>
- című írásán
- alapszik.)</para>
-
- <para>Ha tehát egy ZIP meghajtóról vagy
- floppylemezről beszélünk, amelyen egy DOS-os
- állományrendszer található,
- akkor azt parancssorból így
- érhetjük el, ha floppy:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>mount -t msdosfs /dev/fd0c /floppy</userinput></screen>
-
- <para>vagy így, ha egy gyári
- beállításokkal rendelkező
- ZIP-lemez:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>mount -t msdosfs /dev/da2s4 /zip</userinput></screen>
-
- <para>A többi lemez esetén a &man.fdisk.8; vagy a
- &man.sysinstall.8; segítségével
- nézzük meg, hogy milyen partíciók
- és hogyan találhatóak meg
- rajtuk.</para>
-
- <para>A következő példákban egy
- <filename>da2</filename> eszközként, vagyis
- egy harmadik SCSI-lemezként megjelenő
- ZIP-meghajtót fogunk használni.</para>
-
- <para>Hacsak nem floppyval van dolgunk, illetve nem
- tervezzük másoknak is odaadni a
- cserélhető médiumot, akkor érdemes
- inkább BSD típusú
- állományrendszert telepíteni rá.
- Így támogatottak lesznek a hosszú
- állománynevek, és legalább egy
- kétszer gyorsabb és egy sokkal
- megbízhatóbb megoldást kapunk. Ehhez
- először is le kell szednünk a DOS-szintű
- partíciókat és
- állományrendszereket. Erre a célra
- egyaránt megfelel a &man.fdisk.8; vagy a
- &man.sysinstall.8;, illetve kisebb lemezek esetén
- valószínűleg nem is lesz
- szükségünk több
- operációs rendszer
- támogatására, így aztán
- közvetlenül is törülhetjük
- ezeket:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>dd if=/dev/zero of=/dev/rda2 count=2</userinput>
-&prompt.root; <userinput>disklabel -Brw da2 auto</userinput></screen>
-
- <para>A &man.disklabel.8; vagy a &man.sysinstall.8;
- használatával ezután létre
- tudunk hozni BSD típusú
- partíciókat. Valószínűleg
- erre lesz szükségünk, ha
- lapozóállományt is tenni akarunk a
- lemezre, noha ennek nem sok értelme van
- például egy ZIP-meghajtó
- esetén.</para>
-
- <para>Végezetül hozzunk létre egy új
- állományrendszert. Itt most ez egész
- ZIP-lemezen egyetlen partíció lesz:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>newfs /dev/rda2c</userinput></screen>
-
- <para>Csatlakoztassuk:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>mount /dev/da2c /zip</userinput></screen>
-
- <para>Emellett még hasznos lehet felvenni hozzá
- egy sort az <filename>/etc/fstab</filename>
- állományba is (lásd &man.fstab.5;),
- így a jövőben elegendő csak a
- <command>mount /zip</command> parancsot kiadnunk a
- csatlakoztatásához:</para>
-
- <programlisting>/dev/da2c /zip ffs rw,noauto 0 0</programlisting>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="mount-cd-superblock">
- <para>Miért ad a rendszer <errorname>Incorrect super
- block</errorname> hibát CD-k
- csatlakoztatásánál?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Fel kell világosítanunk a &man.mount.8;
- parancsot a csatlakoztatandó eszköz
- típusáról. Erről a <link xlink:href="&url.books.handbook;/creating-cds.html">kézikönyv lézeres tárolóeszközökről szóló részében</link>
- olvashatunk, innen is különösen a
- <link xlink:href="&url.books.handbook;/creating-cds.html#MOUNTING-CD">Adat CD-k használata</link>
- című szakaszt ajánljuk.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="cdrom-not-configured">
- <para>Miért ad a rendszer <errorname>Device not
- configured</errorname> hibaüzenetet CD-k
- csatlakoztatásakor?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ez általában arra utal, hogy nincs CD a
- meghajtóban, vagy a meghajtó nem
- érhető el a buszon. Ezzel kapcsolatban a
- kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/creating-cds.html#MOUNTING-CD">Adat CD-k használata</link>
- című szakaszát javasoljuk
- elolvasásra.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="cdrom-unicode-filenames">
- <para>Miért jelenik meg az összes nemzeti karakter
- helyén <quote>?</quote>, amikor &os; alatt
- csatlakoztatunk egy CD-t?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A CD-n valószínűleg a
- <quote>Joliet</quote> kiterjesztés
- használatával tárolják az
- állományok és könyvtárak
- adatait. Erre vonatkozóan a kézikönyvben
- a <link xlink:href="&url.books.handbook;/creating-cds.html">Lézeres tárolóeszközök (CD-k) létrehozása és használata</link>
- című rész elolvasását
- javasoljuk, különös tekintettel az <link xlink:href="&url.books.handbook;/creating-cds.html#MOUNTING-CD">Adat CD-k használata</link>
- című szakaszra.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="burncd-isofs">
- <para>A &os; alatt készített CD-ket nem lehet
- más operációs rendszerekkel olvasni.
- Miért nem?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ez minden bizonnyal abból fakad, hogy nem egy
- ISO&nbsp;9660 állományrendszert vettük
- fel rá, hanem közvetlenül maguk az
- állományokat. Olvassuk el a
- kézikönyvben a <link xlink:href="&url.books.handbook;/creating-cds.html">Lézeres tárolóeszközök (CD-k) létrehozása és használata</link>
- című fejezetet, de különösen a
- <link xlink:href="&url.books.handbook;/creating-cds.html#RAWDATA-CD">Nyers adat CD-k írása</link>
- című részt.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="copy-cd">
- <para>Hogyan lehet lementeni egy adat CD tartalmát a
- merevlemezre?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Erről a kézikönyvben találunk
- hasznos információkat, azon belül is az
- <link xlink:href="&url.books.handbook;/creating-cds.html#IMAGING-CD">Adat CD-k másolása</link>
- című szakaszban. A CD-kkel
- végezhető további műveletekről
- a kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/creating-cds.html">Lézeres tárolóeszközök (CD-k) létrehozása és használata</link>
- című részében találhatunk
- részletes útmutatásokat.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="mount-audio-CD">
- <para>Miért nem lehet audio CD-ket csatlakoztatni a
- <command>mount</command> paranccsal?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ha zenei CD-ket próbálunk meg
- csatlakoztatni, akkor például egy
- <errorname>cd9660: /dev/acd0c: Invalid argument</errorname>
- hibát fogunk kapni a rendszertől. Ez
- azért történik, mert a
- <command>mount</command> parancs csak
- állományrendszerekkel
- használható. A zenei CD-ken viszont semmilyen
- állományrendszer nincs, egyszerűen csak
- maga az adat. Az olvasásukhoz olyan programra lesz
- szükségünk, amely képes zenei
- CD-kkel dolgozni, mint például az <package>audio/xmcd</package> port.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="multi-session-CD">
- <para>Hogyan lehet többmenetes (multisession) CD-ket
- csatlakoztatni a <command>mount</command> paranccsal?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &man.mount.8; alapértelmezés szerint az
- CD-n található utolsó adatsávot
- (menetet, vagy sessiont) próbálja meg olvasni.
- Ha viszont egy korábbi menetet szeretnénk vele
- betöltetni, akkor erre használjuk a
- <option>-s</option> paranccsori paramétert. Erre a
- &man.mount.cd9660.8; man oldalon találhatunk
- különböző példákat.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="user-floppymount">
- <para>Hogyan képesek az egyszerű
- felhasználók floppykat, CD-ket és
- más egyéb cserélhető lemezes
- eszközöket használni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A normál felhasználók
- számára engedélyezni tudjuk az
- eszközök csatlakoztatását.
- Íme:</para>
-
- <procedure>
- <step>
- <para><systemitem class="username">root</systemitem>
- felhasználóként
- állítsuk be a
- <varname>vfs.usermount</varname> sysctl
- változót az <literal>1</literal>
- értékre:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>sysctl -w vfs.usermount=1</userinput></screen>
- </step>
-
- <step>
- <para>A cserélhető eszközöket
- képviselő eszközleírókra
- állítsuk be <systemitem class="username">root</systemitem>
- felhasználóként a megfelelő
- engedélyeket.</para>
-
- <para>Például a
- felhasználóknak így tudjuk
- engedélyezni az első floppymeghajtó
- használatát:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>chmod 666 /dev/fd0</userinput></screen>
-
- <para>Az <systemitem class="groupname">operator</systemitem> csoportban
- levő felhasználók pedig így
- fognak tudni CD-ket csatlakoztatni:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>chgrp operator /dev/acd0c</userinput>
-&prompt.root; <userinput>chmod 640 /dev/acd0c</userinput></screen>
- </step>
-
- <step>
- <para>Fel kell vennünk ezeket a
- módosításokat az
- <filename>/etc/devfs.conf</filename>
- állományba is, mivel csak így
- maradnak meg a következő
- rendszerindítás után.</para>
-
- <para>Ehhez <systemitem class="username">root</systemitem>
- felhasználóként a vegyük fel a
- megfelelő sorokat az
- <filename>/etc/devfs.conf</filename>
- állományba. Például, ha a
- felhasználóknak engedélyezni
- akarjuk az első floppymeghajtó
- használatát, akkor:</para>
-
- <programlisting># Bármelyik felhasználó képes floppykat csatlakoztatni.
-own /dev/fd0 root:operator
-perm /dev/fd0 0666</programlisting>
-
- <para>Így engedélyezhetjük az
- <systemitem class="groupname">operator</systemitem> csoport tagjainak a CD-k
- csatlakoztatását:</para>
-
- <programlisting># Az operator csoport tagjai csatlakoztathatnak CD-ket.
-own /dev/acd0 root:operator
-perm /dev/acd0 0660</programlisting>
- </step>
-
- <step>
- <para>Végezetül tegyük a
- <literal>vfs.usermount=1</literal>
- sort az <filename>/etc/sysctl.conf</filename>
- állományba, így a rendszer
- következő indításakor is
- megmarad ez a beállítás.</para>
- </step>
- </procedure>
-
- <para>Most már mindegyik felhasználó
- képes csatlakoztatni a
- <filename>/dev/fd0</filename>
- eszközleírón keresztül
- elérhető lemezt a saját
- könyvtárába:</para>
-
- <screen>&prompt.user; <userinput>mkdir ~/az-én-csatlakozási-pontom</userinput>
-&prompt.user; <userinput>mount -t msdosfs /dev/fd0 ~/az-én-csatlakozási-pontom</userinput></screen>
-
- <para>A <systemitem class="groupname">operator</systemitem> csoport tagjai is
- képesek most már az
- <filename>/dev/acd0c</filename>
- eszközleírón keresztül
- elérhető CD-ket csatlakoztatni a saját
- könyvtárukba:</para>
-
- <screen>&prompt.user; <userinput>mkdir ~/az-én-csatlakozási-pontom</userinput>
-&prompt.user; <userinput>mount -t cd9660 /dev/acd0c ~/az-én-csatlakozási-pontom</userinput></screen>
-
- <para>Az eszközök leválasztása is
- hasonlóan egyszerű:</para>
-
- <screen>&prompt.user; <userinput>umount ~/az-én-csatlakozási-pontom</userinput></screen>
-
- <para>A <varname>vfs.usermount</varname>
- engedélyezésével azonban
- együttjár némi biztonsági
- kockázat is. Az &ms-dos; formátumú
- lemezek csatlakoztatására ezért
- inkább a Portgyűjteményben
- található <package>emulators/mtools</package> csomagot
- javasoljuk.</para>
-
- <note>
- <para>A példákban használt
- eszközneveket természetesen a
- konfigurációnknak megfelelően meg kell
- változtatnunk.</para>
- </note>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="du-vs-df">
- <para>A <command>du</command> és a
- <command>df</command> parancsok eltérő
- mennyiségű szabad helyet mutatnak. Mi okozza
- ezt?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A válaszhoz meg kell értenünk a
- <command>du</command> és a <command>df</command>
- működését. A <command>du</command>
- végigmegy a könyvtárszerkezeten és
- megnézi, hogy mekkorák az egyes
- állományok, majd megjeleníti a
- végösszegüket. A <command>df</command>
- ezzel szemben egyszerűen csak lekérdezi az
- állományrendszertől, hogy mennyi szabad
- hely maradt rajta. Ezek látszólag ugyanazt a
- módszer fedik, azonban miközben a
- könyvtár nélkül
- állományok befolyásolják a
- <command>df</command> parancsot, addig a
- <command>du</command> parancsot nem.</para>
-
- <para>Amikor egy program használ egy olyan
- állományt, amelyet eközben
- letörlünk, egészen addig létezni
- fog, amíg a program be nem fejezi a
- használatát. Ettől függetlenül
- viszont az állomány azonnal eltűnik a
- könyvtárból. Ezt nagyon könnyen ki
- is tudjuk próbálni egy olyan programmal, mint
- például a <command>more</command>.
- Tegyük fel, hogy van akkora állományunk,
- amely elég nagy ahhoz, hogy feltűnjön a
- <command>du</command> és a <command>df</command>
- kimenetében. (Mivel manapság már
- nagyok a tárolóeszközök, ennek egy
- <emphasis>igen nagy</emphasis> állománynak
- kell lennie!) Ha letöröljük ezt az
- állományt, miközben a
- <command>more</command> paranccsal még
- használjuk, a <command>more</command> nem fog
- rögtön leállni és panaszkodni az
- állomány hiányára. Egyedül
- csak az állományhoz tartozó
- bejegyzés tűnik el a
- könyvtárból, így más
- program már nem tud hozzáférni. A
- <command>du</command> erre már azt mondja, hogy nem
- létezik &mdash; bejárta a
- könyvtárat és nem találta. A
- <command>df</command> szerint azonban még mindig ott
- van, hiszen az állományrendszer tudja, hogy a
- <command>more</command> parancsnak még
- szüksége van rá. Ahogy a
- <command>more</command> befejezte a dolgát, a
- <command>du</command> és a <command>df</command>
- által mutatott értékek ismét
- egyezni fognak.</para>
-
- <para>Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a Soft Updates
- használata esetén akár 30
- másodpercet is várnunk kell, hogy a
- változtatásaink láthatóvá
- váljanak!</para>
-
- <para>Ez a helyzet nagyon gyakori webszerverek esetén.
- Sokan úgy állítanak be a &os;
- rendszerükön webszervert, hogy elfelejtik
- beállítani hozzá a naplók
- archiválását és
- váltását. Ilyenkor a
- hozzáférések naplózása
- gyorsan meg tudja tölteni a <filename>/var</filename> könyvtárat.
- Ekkor a rendszergazda törli az adott
- állományt, de a rendszer még mindig
- panaszkodik a szabad hely hiánya miatt. A webszerver
- leállítása és
- újraindítása ekkor segít
- felszabadítani az állományt, így
- az állományrendszerről is
- törlődhet. Ennek megelőzésére
- használjuk a &man.newsyslog.8; programot.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="add-swap-space">
- <para>Hogyan lehet növelni a
- lapozóterületet?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/config-tuning.html">Beállítás és finomhangolás</link>
- című fejezetében található
- <link xlink:href="&url.books.handbook;/adding-swap-space.html">egyik szakaszban</link>
- olvashatunk erről.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="manufacturer-disk-size">
- <para>A &os; miért látja kisebbnek a lemezeket
- mint amekkorának a gyártó mondja
- ezeket?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A merevlemezek gyártói
- általában a gigabyte-okat egy milliárd
- byte-ként számolják, miközben a
- &os; pedig 1&nbsp;073&nbsp;741&nbsp;824&nbsp;byte-nak. Ez
- remekül megmagyarázza, hogy a &os;
- rendszerüzenetei között egy
- elméletileg 80&nbsp;GB méretű lemez
- miért 76&nbsp;319&nbsp;MB-osnak jelenik meg.</para>
-
- <para>Emellett érdemes még tisztában
- lennünk azzal is, hogy a &os;
- (alapértelmezés szerint) <link linkend="disk-more-than-full">fenntartja</link> a
- lemezterület
- 8&nbsp;százalékát.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="disk-more-than-full">
- <para>Hogyan lehet egy partíció
- 100&nbsp;százaléknál is jobban
- megtelt?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Az UFS partíciók egy részét
- (amely alapértelmezés szerint a teljes
- kapacitás 8&nbsp;százaléka) az
- operációs rendszer fenntartja a saját
- és a <systemitem class="username">root</systemitem>
- felhasználó számára. A
- &man.df.1; ezt a területet nem számolja a
- <literal>Capacity</literal> oszlopban megjelenő
- értékhez, ezért tudja
- átlépni a 100&nbsp;százalékos
- arányt. Sőt még azt is láthatjuk,
- hogy a blokkok számát jelző
- <literal>Blocks</literal> oszlopban megjelenő
- érték mindig, általában pontosan
- 8&nbsp;százalékkal nagyobb, mint a
- használt blokkokat jelző <literal>Used</literal>
- és a rendelkezésre álló
- blokkokat jelző <literal>Avail</literal> oszlopokban
- szereplő értékek összege.</para>
-
- <para>A részleteket a &man.tunefs.8; man oldalon
- belül a <option>-m</option> opció
- bemutatásánál olvashatjuk.</para>
- </answer>
-
- </qandaentry>
- </qandaset>
- </chapter>
-
- <chapter xml:id="admin" xml:lang="hu">
- <title>Rendszeradminisztráció</title>
-
- <qandaset>
- <qandaentry>
- <question xml:id="startup-config-files">
- <para>Hol vannak a rendszerindítás
- beállításáért felelős
- állományok?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Az ezzel kapcsolatos beállítások
- elsősorban az
- <filename>/etc/defaults/rc.conf</filename>
- állományban találhatóak
- (lásd &man.rc.conf.5;). A rendszer
- indításáért felelős
- szkriptek, mint például az <filename>/etc/rc</filename> vagy az <filename>/etc/rc.d</filename> könyvtár
- tartalma (lásd &man.rc.8;) ezt használja.
- <emphasis>Ezt az állományt tilos
- közvetlenül szerkeszteni!</emphasis> Ha valamit
- meg akarunk változtatni az
- <filename>/etc/defaults/rc.conf</filename>
- állományban szereplő
- beállítások közül, akkor
- ehelyett egyszerűen csak másoljuk le az
- <filename>/etc/rc.conf</filename> állományba
- és állítsuk be ott az
- értékét.</para>
-
- <para>Például, ha el akarjuk indítani a
- beépített névfeloldó
- szolgáltatást, a &man.named.8; démont,
- akkor ennyit kell tennünk:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>echo 'named_enable="YES"' &gt;&gt; /etc/rc.conf</userinput></screen>
-
- <para>Ha helyi szolgáltatásokat akarunk
- futtatni, akkor tegyük a hozzá tartozó
- szkripteket az <filename>/usr/local/etc/rc.d</filename>
- könyvtárba. Ezek a szkriptek legyenek
- végrehajthatóak és az
- alapértelmezett állománymóduk
- legyen <literal>555</literal>.</para>
-
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="adding-users">
- <para>Hogyan lehet felhasználókat
- egyszerűen létrehozni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Használjuk a &man.adduser.8;, vagy bonyolultabb
- esetekben a &man.pw.8; parancsot.</para>
-
- <para>Felhasználókat törölni a
- &man.rmuser.8;, vagy amennyiben szükséges, a
- &man.pw.8; paranccsal tudunk.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="root-not-found-cron-errors">
- <para>A <filename>crontab</filename> szerkesztése
- után miért jelennek meg a <errorname>root: not
- found</errorname> és a hozzá hasonló
- hibaüzenetek?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ilyen általában olyankor
- történik, amikor a rendszerszintű
- <filename>crontab</filename> állományt
- módosítjuk
- (<filename>/etc/crontab</filename>), majd a &man.crontab.1;
- használatával megpróbáljuk
- telepíteni:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>crontab /etc/crontab</userinput></screen>
-
- <para>Ezt nem így kell megoldani. A
- rendszerszintű <filename>crontab</filename>
- felépítése eltér a
- felhasználókhoz tartozó
- <filename>crontab</filename>
- állományokétól (a
- &man.crontab.5; man oldal szemlélteti
- részletesebben ezeket az eltéréseket),
- amelyet a &man.crontab.1; próbál meg ilyenkor
- telepíteni.</para>
-
- <para>Ha így csináltuk, akkor a
- <filename>crontab</filename> nem lesz több, mint az
- <filename>/etc/crontab</filename> hibás
- formátumú változata.
- Töröljük le:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>crontab -r</userinput></screen>
-
- <para>Legközelebb, amikor az
- <filename>/etc/crontab</filename> állományt
- módosítjuk, nem kell
- értesítenünk a &man.cron.8;
- démont, mivel magától észre
- fogja venni az elvégzett
- változtatásokat.</para>
-
- <para>Ha valamit napi, heti vagy havi rendszerességgel
- akarunk futtatni, akkor ehelyett inkább másoljuk
- be az <filename>/usr/local/etc/periodic</filename>
- könyvtárba, és hagyjuk, hogy a
- <command>cron</command> hívja meg a &man.periodic.8;
- parancson keresztül az összes többi
- rendszeresen elvégzendő feladattal
- együtt.</para>
-
- <para>Ez a hiba egyébként onnan jön, hogy
- rendszerszintű <filename>crontab</filename>
- állomány esetén van még egy
- további mező, amely megadja, hogy az adott
- parancsot melyik felhasználóval kell futtatni.
- Az alapértelmezett rendszerszintű
- <filename>crontab</filename> állomány
- esetén ez mindenhol a <systemitem class="username">root</systemitem>.
- Amikor ezt a <filename>crontab</filename>
- állományt a <systemitem class="username">root</systemitem>
- <filename>crontab</filename>
- állományaként használjuk (amely
- <emphasis>nem</emphasis> ugyanaz, mint a rendszerszintű
- <filename>crontab</filename>), akkor a &man.cron.8; a
- <literal>root</literal> szót a
- végrehajtandó parancs részének
- fogja tekinteni, amely viszont nem létezik.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="su-wheel-group">
- <para>Miért jelenik meg a <errorname>you are not in the
- correct group to su root</errorname> hibaüzenet, amikor a
- <command>su</command> paranccsal át akarunk
- váltani a <systemitem class="username">root</systemitem>
- felhasználóra?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ez egy biztonsági megszorítás.
- Csak úgy tudunk átváltani a
- <systemitem class="username">root</systemitem> felhasználóra (vagy
- bármilyen más olyan
- hozzáférésre, amely
- rendszeradminisztrátori jogosultságokkal
- rendelkezik), ha a <systemitem class="groupname">wheel</systemitem> csoport
- tagjai vagyunk. Ha nem létezne ez a
- korlátozás, akkor a rendszerben szinte
- bárki képes lenne
- rendszeradminisztrátori jogosultságokat
- szerezni csupán úgy, hogy ha megszerzi
- valahogy a <systemitem class="username">root</systemitem> jelszavát.
- Ennek a korlátozásnak
- köszönhetően ez viszont már nem lesz
- feltétlenül helytálló. A
- &man.su.1; még a jelszót sem engedi megadni
- azoknak, akik nem tagjai a <systemitem class="groupname">wheel</systemitem>
- csoportnak.</para>
-
- <para>Ha engedélyezni akarjuk valakinek a
- <systemitem class="username">root</systemitem> felhasználóra
- váltást, akkor nincs más teendőnk,
- mint egyszerűen a hozzáadni a
- <systemitem class="groupname">wheel</systemitem> csoporthoz.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="rcconf-readonly">
- <para>Az <filename>rc.conf</filename>
- állományban vagy valamelyik másik
- konfigurációs állományban
- rosszul adtuk meg a beállításokat,
- és nem lehet módosítani ezeket, mert
- így írásvédett lett az
- állományrendszer. Mi a
- megoldás?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Indítsuk újra a rendszert és a
- rendszertöltő parancssorában adjuk ki a
- <userinput>boot -s</userinput> parancsot, amivel így
- egyfelhasználós módba váltunk.
- Amikor meg kell adnunk a használni
- kívánt parancsértelmező
- nevét, egyszerűen csak nyomjuk le az
- <keycap>Enter</keycap> billentyűt, majd a
- <command>mount -urw /</command> parancs
- kiadásával csatlakoztassuk újra
- írható módban
- rendszerindító
- állományrendszert. Emellett még
- valószínűleg a <command>mount -a -t
- ufs</command> paranccsal azokat az
- állományrendszereket is érdemes lesz
- csatlakoztatnunk, ahol a kedvenc
- szövegszerkesztőnk található.
- Amennyiben az érintett szövegszerkesztő egy
- hálózati állományrendszeren
- található, akkor helyette használjunk
- egy helyben elérhető
- szövegszerkesztőt, például az
- &man.ed.1; programot, vagy manuálisan
- állítsuk be a hálózat
- elérését a hálózati
- állományrendszerek
- csatlakoztatásához.</para>
-
- <para>Ha a &man.vi.1; vagy &man.emacs.1; programokhoz
- hasonló teljes képernyős
- szövegszerkesztőt akarunk használni, akkor
- előtte nem árt a <command>export
- TERM=cons25</command> parancsot sem kiadnunk, így a
- &man.termcap.5; adatbázisból
- elérhetővé válnak az ehhez
- szükséges adatok.</para>
-
- <para>Miután megtettük ezeket a
- lépéseket, már a szokásos
- módon át tudjuk szerkeszteni az
- <filename>/etc/rc.conf</filename> állományt.
- A rendszermag indulása után
- közvetlenül megjelenő üzenetekben
- találhatjuk meg azon sorok számait, amelyeket
- a rendszer nem tudott értelmezni.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="printer-setup">
- <para>Miért nem sikerül beállítani a
- nyomtatót?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Olvassuk el a kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/printing.html">nyomtatókkal foglalkozó</link>
- részét, minden bizonnyal választ ad a
- legtöbb kérdésünkre.</para>
-
- <para>Bizonyos nyomtatókat azonban akkor tudunk
- használni, ha van hozzá meghajtónk.
- Ezeket gyakran csak <quote>WinPrinter</quote> néven
- emlegetik, amelyeket viszont a &os; nem támogat. Ha
- a nyomtatónk nem használható DOS vagy
- &windows; alatt, akkor valószínűleg egy
- ilyen WinPrinterrel van dolgunk. Ebben az esetben
- egyedül abban reménykedhetünk, hogy a
- <package>print/pnm2ppa</package> port
- támogatja.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="keyboard-mappings">
- <para>Hogyan lehet módosítani a
- rendszerünkhöz tartozó
- billentyűkiosztást?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Olvassuk el a kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/using-localization.html">honosításssal</link>
- foglalkozó részét,
- különös tekintettel a <link xlink:href="&url.books.handbook;/using-localization.html#SETTING-CONSOLE">konzol beállításaira</link>.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="pnp-resources">
- <para>Miért jelenik meg az <errorname>unknown:
- &lt;PNP0303&gt; can't assign resources</errorname>
- hibaüzenet a rendszer indulásakor?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Erre a &a.current; címére postázott
- egyik levél adja meg a választ:</para>
-
- <blockquote>
- <attribution>&a.wollman;, 2001. április
- 24.</attribution>
-
- <para>A <quote>can't assign resources</quote> üzenetek
- rendszerünkben olyan ISA eszközök
- jelenlétére utalnak, amelyekhez a
- rendszermagban PnP támogatást nem
- tartalmazó meghajtók tartoznak. Ilyenek
- többek közt a
- billentyűzetvezérlők, a
- programozható
- megszakítás-vezérlő chip
- és sok más alapvető elem a
- gépünkben. Ezek az erőforrások
- nem oszthatóak ki, mivel már valamelyik
- meghajtó használatba vette ezeket.</para>
- </blockquote>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="user-quotas">
- <para>Miért nem működnek rendesen a
- kvóták?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <orderedlist>
- <listitem>
- <para>Előfordulhat, hogy a rendszermag nem
- támogatja a kvóták
- használatát. Ha erről lenne
- szó, akkor vegyük fel az alábbi
- sort a rendszermag konfigurációs
- állományába és
- fordítsuk újra:</para>
-
- <programlisting>options QUOTA</programlisting>
-
- <para>Ennek részleteit a <link xlink:href="&url.books.handbook;/quotas.html">kézikönyv</link>
- kvótákkal foglalkozó
- részében találjuk.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Az <filename>/</filename>
- állományrendszeren ne
- engedélyezzük a kvóták
- használatát.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Tegyünk
- kvótaállományokat azokra az
- állományrendszerekre, ahol be akarjuk
- vezetni a használatukat,
- például:</para>
-
- <informaltable frame="none" pgwide="1">
- <tgroup cols="2">
- <thead>
- <row>
- <entry>Állományrendszer</entry>
- <entry>Kvótaállomány</entry>
- </row>
- </thead>
-
- <tbody>
- <row>
- <entry><filename>/usr</filename></entry>
- <entry><filename>/usr/admin/quotas</filename></entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry><filename>/home</filename></entry>
- <entry><filename>/home/admin/quotas</filename></entry>
- </row>
-
- <row>
- <entry>&hellip;</entry>
- <entry>&hellip;</entry>
- </row>
- </tbody>
- </tgroup>
- </informaltable>
- </listitem>
- </orderedlist>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="sysv-ipc">
- <para>A &os; tartalmazza a System V IPC
- alapeszközeit?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Igen, a &os; a <filename>GENERIC</filename>
- típusú rendszermagban támogatja a System
- V típusú IPC megoldást,
- beleértve az osztott memória, az üzenetek
- és a szemaforok használatát. Ha
- saját rendszermagunk van, akkor az alábbi
- beállítások használatával
- engedélyezhetjük a használatukat:</para>
-
- <programlisting>options SYSVSHM # az osztott memória engedélyezése
-options SYSVSEM # a szemaforok engedélyeze
-options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
-
- <para>Fordítsuk és telepítsük
- újra a rendszermagot.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="sendmail-alternative">
- <para>A <application>sendmail</application> helyett milyen
- más levelező szerver használható
- még?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A <link xlink:href="http://www.sendmail.org/"><application>sendmail</application></link>
- a &os;-ben található alapértelmezett
- levelező szerver, de könnyen le tudjuk
- cserélni másikra (például
- amelyet a portok közül
- telepítettünk).</para>
-
- <para>A Portgyűjteményben több
- különböző levelező szerver is
- megtalálható, amelyek közül a
- <package>mail/exim</package>, <package>mail/postfix</package>, <package>mail/qmail</package> és a <package>mail/zmailer</package> portok a
- leginkább népszerűek.</para>
-
- <para>Szép dolog, hogy lehet válogatni a
- különböző megoldások
- között és hogy ilyen sok levelező
- szerver használható. Ezért
- lehetőleg a levelezési listákon ne
- kérdezzünk senkitől olyat, hogy <quote>De a
- <application>sendmail</application> akkor most miért
- jobb, mint a <application>qmail</application>?</quote> Ha
- ilyen kérdéseink vannak, akkor
- először inkább olvassuk át az
- archívumokat. Szinte biztos, hogy már szinte
- az összes levelező szerver előnyét
- és hátrányát
- kivesézték jó
- néhányszor.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="forgot-root-pw">
- <para>Elveszett a <systemitem class="username">root</systemitem>
- felhasználó jelszava! Mit tegyünk?</para>
- </question><answer>
-
- <para>Ne essünk kétségbe! Indítsuk
- újra a rendszerünket
- egyfelhasználós módban. Ehhez
- gépeljük be a <userinput>boot -s</userinput>
- parancsot a rendszertöltő <literal>Boot:</literal>
- parancssorában. Amikor a
- parancsértelmezőt kell megadnunk,
- egyszerűen csak nyomjuk le az <keycap>Enter</keycap>
- billentyűt. Ekkor kapunk egy &prompt.root;
- parancssort. A <command>mount -urw /</command> parancs
- begépelésével csatlakoztassuk
- újra a rendszerindító
- partíciónkat írható
- módban, majd a <command>mount -a</command> paranccsal
- csatlakoztassuk az összes többi
- állományrendszert. Ezt követően a
- <command>passwd root</command> parancs
- kiadásával változtassuk meg a
- <systemitem class="username">root</systemitem> felhasználó
- jelszavát és a &man.exit.1;
- futtatásával folytassuk a rendszer
- indítását.</para>
-
- <note>
- <para>Ha az egyfelhasználós módra
- váltás során a rendszer a
- <systemitem class="username">root</systemitem> felhasználó
- jelszavát kérné, akkor az arra utal,
- hogy a konzol (<filename>/dev/console</filename>) az
- <filename>/etc/ttys</filename> állomány
- szerint <literal>insecure</literal> (nem
- biztonságos) típusú. Ebben az
- esetben szereznünk kell egy &os;
- telepítőlemezt, elindítanunk
- róla a rendszert, majd a &man.sysinstall.8;
- programban a <guimenuitem>Fixit</guimenuitem>
- menüponton keresztül indított
- parancsértelmezőben kiadni az előbb
- említett parancsokat.</para>
- </note>
-
- <note>
- <para>Ha egyfelhasználós módban nem
- tudjuk csatlakoztatni a rendszerindító
- partíciót, akkor ennek könnyen az lehet
- az oka, hogy a partíciókat
- titkosították, ezért a megfelelő
- kulcsok nélkül nem tudjuk elérni
- ezeket. Ez leginkább adott
- implementációtól függ. A
- &os;-ben előforduló
- lemeztitkosításokkal kapcsolatban a <link xlink:href="&url.books.handbook;/disks-encrypting.html">kézikönyv</link>
- ad bővebb útmutatást.</para>
- </note>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="CAD-reboot">
- <para>Hogyan akadályozható meg, hogy a <keycombo action="simul"><keycap>Control</keycap><keycap>Alt</keycap><keycap>Delete</keycap></keycombo>
- billentyűkombináció
- újraindítsa a rendszert?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ha a &man.syscons.4; (vagyis az alapértelmezett)
- konzolt használjuk, akkor ehhez a következő
- beállításokkal kell fordítanunk
- és telepítenünk egy rendszermagot:</para>
-
- <programlisting>options SC_DISABLE_REBOOT</programlisting>
-
- <para>Mindezt a rendszermag újrafordítása
- és a újraindítása
- nélkül is le tudjuk tiltani, ha
- beállítjuk az alábbi
- &man.sysctl.8;-változót:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>sysctl hw.syscons.kbd_reboot=0</userinput></screen>
-
- <note>
- <para>Az előbb említett két
- módszer kizárja egymást. A
- &man.sysctl.8; változó nem létezik,
- ha a rendszermagot a <literal>SC_DISABLE_REBOOT</literal>
- beállítással fordítjuk
- újra.</para>
- </note>
-
- <para>Ha viszont a &man.pcvt.4; konzolt használjuk,
- akkor a következő konfigurációs
- beállítást kell megadnunk a rendszermag
- újrafordításakor:</para>
-
- <programlisting>options PCVT_CTRL_ALT_DEL</programlisting>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="dos-to-unix-txt">
- <para>Hogyan lehet szöveges DOS
- állományokat &unix; formátumúra
- alakítani?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Használjuk a következő &man.perl.1;
- parancsot:</para>
-
- <screen>&prompt.user; <userinput>perl -i.bak -npe 's/\r\n/\n/g' állományok</userinput></screen>
-
- <para>ahol az
- <replaceable>állományok</replaceable> az
- átalakítandó állományok.
- A konverzió helyben történik, illetve az
- eredeti állományokról
- <filename>.bak</filename> kiterjesztéssel
- létrejön egy biztonsági
- mentés.</para>
-
- <para>Erre a célra viszont ugyanígy megfelel a
- &man.tr.1; parancs is:</para>
-
- <screen>&prompt.user; <userinput>tr -d '\r' &lt; dos-szöveges-állomány &gt; unix-szöveges-állomány</userinput></screen>
-
- <para>Ekkor a
- <replaceable>dos-szöveges-állomány</replaceable>
- lesz a DOS formátumú szöveges
- állomány, miközben a
- <replaceable>unix-szöveges-állomány</replaceable>
- fogja az eredményt tartalmazni. Ez valamivel
- gyorsabb a <command>perl</command>
- megoldásánál.</para>
-
- <para>Ez említett megoldásokon kívül
- a DOS szöveges állományait a
- Portgyűjteményben található
- <package>converters/dosunix</package> porttal is
- könnyedén át tudjuk alakítani.
- Ennek részleteit a hozzá tartozó
- dokumentációból tudjuk meg.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="kill-by-name">
- <para>Hogyan lehet futó programokat név szerint
- leállítani?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Lásd &man.killall.1;.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="root-acl">
- <para>A &man.su.1; miért írja folyton, hogy a
- felhasználó nincs a <systemitem class="username">root</systemitem>
- ACL-jében?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ezt a hibát az elosztott
- hitelesítést végző
- <application>Kerberos</application> rendszer adja. Maga a
- probléma nem végzetes, viszont annál
- inkább idegesítő. Ilyenkor vagy a
- <option>-K</option> kapcsolóval kell futtatni a
- &man.su.1; programot, vagy a következő
- kérdésben megadottak szerint el kell
- távolítani a
- <application>Kerberos</application>
- alkalmazást.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="uninstall-kerberos">
- <para>Hogyan távolítható el a
- <application>Kerberos</application>?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A <application>Kerberos</application> úgy
- távolítható el a rendszerből, ha
- újratelepítjük a <literal>base</literal>
- terjesztés tartalmát. Ha CD-ről
- telepítettük a rendszert, akkor csatlakoztassuk
- (most tegyük fel, hogy a <filename>/cdrom</filename> könyvtárba)
- és futassuk a következő parancsot:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>cd /cdrom/base</userinput>
-&prompt.root; <userinput>./install.sh</userinput></screen>
-
- <para>Másik lehetőség, ha hozzáadjuk
- a <varname>NO_KERBEROS</varname>
- beállítást a
- <filename>/etc/make.conf</filename>
- állományhoz és
- újrafordítjuk az alaprendszert.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="where-is-makedev">
- <para>Mi történt a
- <filename>/dev/MAKEDEV</filename>
- állománnyal?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &os;&nbsp;5.<replaceable>X</replaceable> és
- a későbbi változatok már a
- &man.devfs.8; által felkínált
- automatikus megoldást alkalmazzák. Ilyenkor
- az eszközmeghajtók igény szerint hoznak
- létre eszközleírókat, és
- ezzel lényegében
- szükségtelenné teszik a
- <filename>/dev/MAKEDEV</filename>
- használatát.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="add-pty">
- <para>Hogyan lehet még több
- pszeudoterminált létrehozni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ha sok <command>telnet</command>,
- <command>ssh</command>, X esetleg <command>screen</command>
- felhasználónk van, akkor könnyen
- előfordulhat, hogy kifogyunk a
- pszeudoterminálokból. A &os;&nbsp;6.2
- és az azt megelőző változatokban
- alapértelmezés szerint 256
- pszeudoterminál, a &os;&nbsp;6.3 és
- későbbi változatokban pedig 512
- pszeudoterminál áll
- rendelkezésünkre.</para>
-
- <tip>
- <para>Szükség esetén további
- pszeudoterminálok is hozzáadhatóak a
- rendszerhez. Ehhez azonban módosítanunk
- kell a szabványos C
- függvénykönyvtárakat, a
- rendszermagot és az <filename>/etc/ttys</filename>
- állományt. Például a <uri xlink:href="http://www.freebsd.org/~jhb/patches/pty_1152.patch">http://www.freebsd.org/~jhb/patches/pty_1152.patch</uri>
- 1152 pszeudoterminál használatát
- teszi lehetővé. Ez a konkrét
- javítás viszont csak a &os;&nbsp;6.3
- és későbbi változatok
- esetén alkalmazható
- zökkenőmentesen.</para>
- </tip>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="reread-rc">
- <para>Hogyan lehet újraindítás
- nélkül az <filename>/etc/rc.conf</filename>
- tartalmát újraolvastatni és
- újraindítani az <filename>/etc/rc</filename>
- szkriptet?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Váltsunk egyfelhasználós
- módba, majd vissza többfelhasználós
- módba.</para>
-
- <para>Konzolon ez így oldható meg:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>shutdown now</userinput>
-(Megjegyzés: nincs -r vagy -h!)
-
-&prompt.root; <userinput>return</userinput>
-&prompt.root; <userinput>exit</userinput></screen>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="release-candidate">
- <para>A <emphasis>-STABLE</emphasis> rendszer
- frissítésekor
- <emphasis>-BETA<replaceable>x</replaceable></emphasis>,
- <emphasis>-RC</emphasis> vagy
- <emphasis>-PRERELEASE</emphasis> verzió jelenik meg!
- Mi történt?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Röviden: Ez csak egy elnevezés. Az
- <emphasis>RC</emphasis> jelentése <quote>Release
- Candidate</quote>, vagyis <quote>kiadásra
- jelölt</quote>. Ez egy küszöbön
- álló kiadásra utal. A &os;-ben a
- <emphasis>-PRERELEASE</emphasis> elnevezés
- általában egyenlő a kiadások
- előtt bekövetkező
- kódfagyasztással. (Bizonyos kiadások
- esetén pedig a <emphasis>-BETA</emphasis>
- címkét a <emphasis>-PRERELEASE</emphasis>
- megjelöléshez hasonlóan
- használják.)</para>
-
- <para>Valamivel bővebben: A &os;
- fejlesztésében a kiadások
- általában két helyről
- származnak. A nagyobb, ún.
- <quote>nullás</quote> kiadások, mint
- például 7.0-RELEASE és 8.0-RELEASE, a
- fejlesztési ág legfrissebb
- állapotából készülnek,
- amelyet gyakran csak <link linkend="current">-CURRENT</link>
- néven emlegetnek. A kisebb kiadások, mint
- például a 6.3-RELEASE vagy az 5.2-RELEASE, az
- aktív <link linkend="stable">-STABLE</link>
- ágból származnak. A 4.3-RELEASE
- kiadástól kezdődően mindegyik
- kiadás saját ággal rendelkezik, amelyet
- elsősorban olyanoknak ajánlunk, akiknek csak
- nagyon visszafogott változtatásokra van
- szükségük a rendszerben (ezek
- általában csak különböző
- biztonsági javításokat
- takarnak).</para>
-
- <para>Amikor a fejlesztők készíteni akarnak
- egy újabb kiadást, az alapjául
- szolgáló fejlesztési ágon
- elvégeznek bizonyos műveleteket. Ennek egy
- része a források
- <quote>befagyasztása</quote>. Amikor ez
- megkezdődik, az ág neve megváltozik,
- és ezzel jelzik, hogy hamarosan kiadás
- készül belőle. Például, ha
- egy ág a 6.2-STABLE nevet viseli, akkor a
- 6.3-PRERELEASE névre vált arra az
- időszakra, amíg tart a
- kódfagyasztás és lezajlik a
- kiadások megjelentetéséhez
- szükség további tesztelés.
- Hibajavítások ekkor továbbra is
- rakhatóak bele. Ahogy a források
- elérik a kiadáshoz szükséges
- szintet, az ág neve 6.3-RC-re vált, és
- ezzel jelzik, hogy a kiadás
- előkészítése hamarosan
- befejeződik. Az <emphasis>RC</emphasis>
- állapotban csak a legfontosabb hibákat keresik
- meg és javítják. Miután a
- kiadás (jelen esetünkben a 6.3-RELEASE
- kiadás) és a hozzá tartozó
- ág elkészült, az ág neve
- ismét 6.3-STABLE lesz.</para>
-
- <para>A verziószámokról és a
- CVS-ben található különböző
- ágakról a <link xlink:href="&url.articles.releng.en;/article.html">Release
- Engineering</link> című cikkben olvashatunk
- (angolul).</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="kernel-chflag-failure">
- <para>Az új rendszermag telepítése
- során a &man.chflags.1; program hibát jelez.
- Hogyan javítható ez a hiba?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Rövid válasz: A rendszerünk
- valószínűleg nullánál nagyobb
- biztonsági szinten fut. Indítsuk újra
- a rendszerünket egyfelhasználós
- módban és úgy telepítsük a
- rendszermagot.</para>
-
- <para>A hosszabb válasz: A &os; nem engedi
- megváltoztatni a rendszerszintű
- állományjelzőket nullától a
- nagyobb biztonsági szinteken. A jelenleg
- érvényben levő biztonsági szintet
- a következő paranccsal lehet
- lekérdezni:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>sysctl kern.securelevel</userinput></screen>
-
- <para>A biztonsági szintet nem lehet csökkenteni.
- A rendszert egyfelhasználós módban kell
- újraindítani, mert csak úgy tudjuk
- újratelepíteni a rendszermagot. Másik
- lehetőségünk, ha
- átállítjuk a biztonsági szintet
- az <filename>/etc/rc.conf</filename>
- állományban és úgy
- indítjuk újra a rendszerünket. Az
- &man.init.8; man oldalán olvashatunk bővebben a
- biztonsági szintek (<literal>securelevel</literal>)
- beállításáról, az
- <filename>rc.conf</filename>
- használatáról pedig az
- <filename>/etc/defaults/rc.conf</filename>
- állományból és a &man.rc.conf.5;
- man oldalon tudhatunk meg többet.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="kernel-securelevel-time">
- <para>A rendszeren nem lehet egyszerre egy
- másodpercnél többel megváltoztatni
- az időt! Hogyan lehet megkerülni ezt a
- korlátozást?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A rövid válasz: A rendszerünkben a
- biztonsági szintet (<literal>securelevel</literal>)
- minden bizonnyal egynél nagyobbra
- állították. Indítsuk
- újra a rendszert egyfelhasználós
- módban és változtassuk meg a
- dátumot.</para>
-
- <para>Egy hosszabb válasz: A &os; nem engedi egy
- másodpercnél többel megváltoztatni
- az időt, ha az aktuális biztonsági szint
- értéke egy felett van. Ezt a
- következő parancs kiadásával tudjuk
- ellenőrizni:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>sysctl kern.securelevel</userinput></screen>
-
- <para>A biztonsági szint futás közben nem
- csökkenthető. A dátum
- megváltoztatásához ezért a
- rendszert egyfelhasználós módban kell
- indítanunk, vagy az <filename>/etc/rc.conf</filename>
- állományban csökkentenünk kell a
- biztonsági szintet. Az &man.init.8; man oldalon
- olvashatunk részletesebben a biztonsági
- szintek működéséről, illetve az
- <filename>/etc/defaults/rc.conf</filename>
- állományból és az
- &man.rc.conf.5; man oldalról tudhatunk meg
- többet az <filename>rc.conf</filename>
- működéséről.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="statd-mem-leak">
- <para>Az <command>rpc.statd</command> parancsnak miért
- kell 256&nbsp;MB memória?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Nem, itt szó sincs semmiféle
- memóriaszivárgásról, és
- egyébként sem használ 256&nbsp;MB
- memóriát. Az <command>rpc.statd</command>
- parancs egyszerűen csak kényelmi
- megfontolásokból iszonyatos
- mennyiségű memóriát képez
- le a címterébe. Ebben technikailag semmi
- kivetnivaló nincsen, ezzel egyedül a
- &man.top.1;, &man.ps.1; és a hozzá
- hasonló programokat zavarja meg egy kicsit.</para>
-
- <para>A &man.rpc.statd.8; tehát leképezi az
- állapotát rögzítő
- állományt (amely a <filename>/var</filename> könyvtárban
- található a címterébe. Ilyenkor
- igyekszik egy kicsit előre gondolkodni és
- felkészülni a
- megnövekedésére, ezért viszonylag
- nagy méretben hozza létre ezt a
- leképezést. Ezt nagyon jól
- megfigyelhetjük a
- forráskódjából is, ahol
- látszik, hogy a &man.mmap.2; függvényt a
- <literal>0x10000000</literal> értékkel
- hívja meg, tehát az 32&nbsp;bites Intel
- architektúrán megcímezhető
- memória egytizenhatod részével, ami
- pontosan 256&nbsp;MB.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="unsetting-schg">
- <para>Miért nem törölhető az
- <literal>schg</literal>
- állományjelző?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Rendszerünkben a biztonsági szint
- (<literal>securelevel</literal>) nagyobb
- nullánál. Próbáljuk meg
- csökkenteni az értékét és
- próbálkozzunk ismét. Ezzel
- kapcsolatban részletesebb információkat
- a <link linkend="securelevel">a biztonsági
- szintekről szóló
- kérdésből</link> vagy az &man.init.8; man
- oldalról tudhatunk meg.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="ssh-shosts">
- <para>Az <filename>.shosts</filename> állományon
- keresztül alapértelmezés szerint
- miért enged hitelesíteni a legújabb
- &os; verziókban megtalálható
- <application>SSH</application>?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A legújabb &os; verziókban azért
- nem tudjuk az <filename>.shosts</filename>
- állományon keresztül hitelesíteni
- magunkat, mert az &man.ssh.1; alapértelmezés
- szerint rendszeradminisztrátori jogok
- nélkül kerül telepítésre.
- Ezt a <quote>hibát</quote> többféle
- módon ki tudjuk
- <quote>javítani</quote>:</para>
-
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para>Ha tartós megoldásra van
- szükségünk, akkor az
- <filename>/etc/make.conf</filename>
- állományban állítsuk az
- <varname>ENABLE_SUID_SSH</varname>
- változót a <literal>true</literal>
- értékre, majd fordítsuk újra
- az &man.ssh.1; programot (vagy futtassuk le a
- <command>make world</command>
- parancsot).</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Ha ideiglenesen akarjuk csak javítani, akkor
- az <filename>/usr/bin/ssh</filename>
- állomány engedélyeit
- <systemitem class="username">root</systemitem>
- felhasználóként
- állítsuk a <literal>4555</literal>
- értékre a <command>chmod 4555
- /usr/bin/ssh</command> parancs kiadásával.
- Ezután vegyük fel az
- <literal>ENABLE_SUID_SSH=
- true</literal> sort az
- <filename>/etc/make.conf</filename>
- állományt, így ez a
- változtatás a <command>make
- world</command>
- következő futtatásakor is
- megmarad.</para>
- </listitem>
- </itemizedlist>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="vnlru">
- <para>Mi az a <literal>vnlru</literal>?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A <literal>vnlru</literal> törli és
- szabadítja fel a rendszerben keringő vnode-okat,
- amikor a rendszermagban elérik a
- <varname>kern.maxvnodes</varname> változó
- által beállított határt. Ez a
- rendszermagban futó szál többnyire csak
- tétlenül ül a háttérben,
- és csak olyankor lép
- működésben, amikor rengeteg
- memóriát használunk és
- éppen több tízezernyi apró
- állományhoz akarunk egyszerre
- hozzáférni.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="top-memory-states">
- <para>Mit jelentenek <command>top</command> parancs
- által megjelenített
- különböző
- memóriaállapotok?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para><literal>Active</literal> (Aktív): az
- utóbbi időben használt lapok.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para><literal>Inactive</literal> (Inaktív): az
- utóbbi időben nem használt
- lapok.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para><literal>Cache</literal> (Tárazott):
- (leginkább) azok a lapok, amelyeket még
- használnak, de gyakran azonnal
- újrafelhasználódnak (akár a
- régi, akár egy új
- hozzárendelésben). Egyes lapok az
- <literal>active</literal> állapotból
- közvetlenül a <literal>cache</literal>
- állapotba váltanak, ha tiszták (nem
- módosították), de ez az
- átmenet függ a házirendtől,
- vagyis a VM alrendszer karbantartója által
- kiválasztott algoritmustól.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para><literal>Free</literal> (Szabad): effektív
- tartalom nélküli lapok, amelyek akár
- közvetlenül fel is használhatóak
- olyan esetekben, amikor a tárazott lapok erre nem
- alkalmasak. A szabad lapokat
- megszakításokban és a futó
- programokban is felhasználhatjuk.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para><literal>Wired</literal> (Rögzített):
- olyan lapok, amelyek a memória egy
- rögzített pontján foglalnak helyet.
- Ezeket többnyire a rendszermag használja, de
- speciális esetekben a programoknak is
- szükségük lehet rá.</para>
- </listitem>
- </itemizedlist>
-
- <para>A lapok általában akkor kerülnek ki a
- lemezre (valamilyen VM alrendszerbeli
- szinkronizáció során), amikor
- inaktív állapotban vannak, de akár az
- aktív lapok is szinkronizálhatóak. Ez
- attól függ, hogy a processzor képes-e
- nyomkövetni a lapok
- módosítását, és
- némely helyzetekben előnyös lehet a
- rendszer számára, ha annak megfelelően
- szinkronizálja a VM lapjait, hogy azok aktívak
- vagy inaktívak. A legtöbb esetben itt
- egyszerűen csak egy olyan sort kell elképzelni,
- ahol a program számára viszonylag
- inaktív lapok találhatóak, amelyeket a
- rendszer tetszőlegesen a lemezre írhat. A
- tárazott lapok általában már
- eleve szinkronizáltak, nem leképzettek,
- közvetlenül a programok régi és
- új hozzárendelései
- használják ezeket. A szabad lapokat
- akár a megszakítások szintjén is
- lehet használni, miközben a tárazott vagy
- szabad lapokat a futó programokban
- érthetjük el. A tárazott lapok
- zárolása nem megfelelő ahhoz, hogy
- megszakításokban is el lehessen érni
- ezeket.</para>
-
- <para>Vannak még bizonyos jelzések
- (például a foglaltságot vagy
- foglaltság mértékét jelző
- értékek), amelyek még hatással
- vannak a fentebb leírt szabályokra.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="free-memory-amount">
- <para>Mekkora a rendelkezésre álló
- memória mérete?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A <quote>rendelkezésre álló
- memóriának</quote> rengeteg típusa
- létezik. Ezek közül egyik az a
- memória, amely közvetlenül
- anélkül elérhető, hogy bármi
- mást ki kellene hozzá lapoznunk. Ennek a
- mérete nagyjából a tárazott
- és a szabad lapokat tároló sorok
- hosszával arányos (amelyet még a
- rendszer beállításaitól
- függő további tényezők is
- módosíthatnak). A <quote>rendelkezésre
- álló memória</quote> másik
- típusa a teljes <acronym>VM</acronym> terület
- mérete. Ezt nem olyan könnyű
- meghatározni, de leginkább a
- lapozóterület és a fizikai memória
- méretétől függ. A
- <quote>rendelkezésre álló
- memória</quote> több más
- lehetséges megfogalmazása is létezik,
- de szinte teljesen felesleges beszélni róluk.
- Egyedül az a fontos, hogy a igyekezzünk
- mérsékelni a lapozást és mindig
- legyen elegendő
- lapozóterületünk.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="var-empty">
- <para>Mi az a <filename>/var/empty</filename>? Nem lehet
- letörölni!</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A <filename>/var/empty</filename>
- könyvtárat az &man.sshd.8; program
- használja a privilégiumok
- elkülönítéséhez. A <filename>/var/empty</filename>
- könyvtárnak üresnek kell lennie, legyen a
- <systemitem class="username">root</systemitem> tulajdonában és
- legyen rajta a <literal>schg</literal>
- állományjelző.</para>
-
- <para>Noha semmiképpen sem javasoljuk a
- könyvtár törlését, úgy
- tudjuk elvégezni, ha először az
- <literal>schg</literal> állományjelzőt
- töröljük róla. A &man.chflags.1; man
- oldalán olvashatunk ezzel kapcsolatban
- részletesebb információkat (azonban ne
- felejtsük el <link linkend="unsetting-schg">számításba venni az esetleges nehézségeket</link>).
- </para>
- </answer>
- </qandaentry>
- </qandaset>
- </chapter>
-
- <chapter xml:id="x" xml:lang="hu">
- <title>Az X Window System és a virtuális konzolok
- használata</title>
-
- <qandaset>
- <qandaentry>
- <question xml:id="whatis-X">
- <para>Mi az X&nbsp;Window&nbsp;System?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Az X&nbsp;Window&nbsp;System (vagy gyakran csak
- <literal>X11</literal>) a &unix; és &unix;-szerű
- operációs rendszereken, így többek
- közt a &os;-n is az egyik leginkább elterjedt
- ablakozórendszer. A <link xlink:href="http://www.x.org/wiki/">The X.Org Foundation</link>
- felügyeli az <link xlink:href="http://en.wikipedia.org/wiki/X_Window_System_core_protocol">X
- protokoll szabványait</link>, azok aktuális
- referencia implementációival együtt.
- Ezek hivatalos megnevezése <quote>Version 11 Release
- &xorg.version;</quote>, de ezt gyakran csak
- <literal>X11</literal> néven
- rövidítik.</para>
-
- <para>Számos implementációja is
- elérhető több különböző
- architektúrára és
- operációs rendszerre. A protokoll szerver
- oldali funkcióit megvalósító
- programokat hivatalosan <quote>X szervereknek</quote>
- nevezik.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="which-X">
- <para>&os; alatt milyen X implementációk
- használhatóak?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Kezdetben a &os; alapértelmezett X
- implementációja az &xfree86; volt, amelyet a
- <link xlink:href="http://www.xfree86.org">The XFree86 Project,
- Inc.</link> tartott karban. Ez a változat volt
- használatban alapértelmezés szerint
- egészen a &os; 4.10 és 5.2
- verziójáig. Habár eközben az
- &xorg; maga is karbantartotta a saját
- változatát, kizárólag csak
- referencia célokat használt és az
- évek során teljesen leromlott az
- állapota.</para>
-
- <para>2004 elején azonban az XFree86
- néhány korábbi fejlesztője elhagyta
- a projektjüket, mivel nem értettek egyet
- bizonyos kérdésekben, például a
- forráskód ütemét, a
- jövőbeni irányokat és egyéb
- személyes konfliktusokat illetően, és
- helyette közvetlenül az &xorg;
- kódját kezdték el fejleszteni. Ekkor
- az &xorg; hozzáigazította forrásait az
- utolsó &xfree86; kiadás forrásaihoz
- (<application>XFree86&nbsp;4.3.99.903</application>), majd
- megváltoztatta a licencelését.
- és beolvasztott több, korábban
- külön karbantartott változtatást,
- aminek eredményeképpen végül
- megszületett az <application>X11R6.7.0</application>.
- Egy különálló, de velük
- együttműködő projekt, a <link xlink:href="http://www.freedesktop.org/wiki/">freedesktop.org</link>
- (vagy röviden csak <literal>fd.o</literal>) jelenleg is
- az eredeti &xfree86; források
- újraszervezésén dolgozik, aminek
- célja a napjainkban megjelenő grafikus
- kártyák minél nagyobb
- mértékű kihasználása
- (és ezáltal a rendszer
- gyorsítása), a rendszer modularisabbá
- tétele (ezáltal a rendszer
- karbantarthatóságának
- javítása, ami a kiadások gyorsabb
- előkészítését és
- könnyebb
- beállíthatóságát teszi
- lehetővé). Az &xorg; a jövőben
- tervezi a <literal>freedesktop.org</literal>
- fejlesztéseit is átvenni.</para>
-
- <para>2004 júliusától kezdődően
- a &os.current; változatban az &xfree86; helyett az
- &xorg; lett az alapértelmezett X
- implementáció. A &os;-ben azóta is
- alapból az &xorg; X11 implementációja
- található meg.</para>
-
- <para>A témával kapcsolatban a
- kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/x11.html">X11-ről
- szóló</link> fejezetében kaphatunk
- részletesebb
- felvilágosítást.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="xfree86-split">
- <para>Mégis miért vált szét a
- két X&nbsp;projekt?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ezt a kérdést ez a GYIK nem tudja
- megválaszolni. Ezzel kapcsolatban viszont
- érdemes elolvasnunk a különböző
- levelezési listák archívumait szerte az
- interneten. Keressünk rá a válaszra a
- kedvenc keresőnkben, de ezzel a kérdéssel
- ne a &os; levelezési listáit zavarjuk. Az is
- elképzelhető, hogy ennek a valós okait
- csak néhányan ismerik egész
- teljesen.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="why-choose-xorg">
- <para>A &os; miért az &xorg; változatát
- választotta alapértelmezettnek?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Az &xorg; fejlesztői azt
- ígérték, hogy gyorsabban fognak
- újabb verziókat kiadni, amelyek sokkal
- több újítást is fognak
- tartalmazni. Nos, amennyiben tényleg
- állják a szavukat, azzal mindenki jól
- jár. Emellett az ő változatuk
- továbbra is a hagyományos X licenc alatt
- érhető el, miközben az &xfree86; licence
- ettől némileg eltér.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="running-X">
- <para>Hogyan lehet használni az X-et?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Amennyiben már egy meglévő rendszerre
- szeretnénk telepíteni az X-et, úgy
- érdemes a <package>x11/xorg</package> metaportot
- választanunk, amely magától
- feltelepíti az összes szükséges
- komponenst, vagy egyszerűen telepítsük az
- &xorg; alkalmazást csomagból:</para>
-
- <screen><userinput>&prompt.root; pkg_add -r xorg</userinput></screen>
-
- <para>Emellett az &xorg; a &man.sysinstall.8;
- használatával is telepíthető:
- válasszuk a <guimenuitem>Configure</guimenuitem>
- (Beállítások),
- <guimenuitem>Distributions</guimenuitem>
- (Terjesztések), végül a <guimenuitem>The
- X.Org Distribution</guimenuitem> (Az X.Org
- terjesztés) menüpontokat.</para>
-
- <para>Az &xorg; sikeres telepítése után
- kövessük a kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/x-config.html">X11
- beállításával
- foglalkozó</link> szakaszában
- leírtakat.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="running-X-securelevels">
- <para>Az X indításakor egy <errorname>KDENABIO
- failed (Operation not permitted)</errorname> hiba
- keletkezik, közvetlenül a
- <command>startx</command> parancs kiadása
- után. Mi lehet ezzel kezdeni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A rendszerünkön
- valószínűleg túlságosan
- magas a biztonsági szint
- (<literal>securelevel</literal>) értéke.
- Ilyenkor az X-et nem tudjuk elindítani, mivel a
- működéséhez szüksége van
- a &man.io.4; eszköz írására.
- Ezzel kapcsolatban az &man.init.8; man oldal ad
- részletesebb útmutatást.</para>
-
- <para>A kérdés tehát az, hogy mit kellene
- ezzel csinálni. Alapvetően két
- lehetőségünk van: vagy
- visszaállítjuk a biztonsági szintet
- nullára (ezt általában az
- <filename>/etc/rc.conf</filename> állományon
- keresztül lehet megtenni), vagy az &man.xdm.1;
- programot még a rendszerindítás
- során elindítjuk (mielőtt a
- biztonsági szintet magasabbra
- állítanánk).</para>
-
- <para>A <xref linkend="xdm-boot"/> szolgál arról
- bővebb információval, hogy miként
- tudjuk használni az &man.xdm.1; programot a rendszer
- indítása során.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="x-and-moused">
- <para>Miért nem működik X alatt az
- egér?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ha a &man.syscons.4; (vagyis az alapértelmezett
- konzol) meghajtót használjuk, akkor be tudjuk
- úgy állítani a &os;-t, hogy minden
- virtuális képernyőn látható
- legyen az egérkurzor. A &man.syscons.4; egy
- <filename>/dev/sysmouse</filename> nevű
- virtuális eszköz
- támogatásával igyekszik elkerülni
- azt, hogy összeakadjon az X-szel. A valós
- egértől érkező összes
- eseményt a &man.moused.8; démon írja
- folyamatosan a &man.sysmouse.4; eszközre. Amennyiben
- az egerünket egy vagy több virtuális
- konzolon is használni akarjuk az X-szel
- <emphasis>együtt</emphasis>, akkor nézzük
- meg a <xref linkend="moused" remap="another section"/>
- válaszát és állítsuk be
- annak megfelelően a &man.moused.8;
- démont.</para>
-
- <para>Ezt követően nyissuk meg az
- <filename>/etc/X11/xorg.conf</filename>
- állományt és gondoskodjunk róla,
- hogy a következő sorok feltétlenül
- szerepeljenek benne:</para>
-
- <programlisting>Section "InputDevice"
- Option "Protocol" "SysMouse"
- Option "Device" "/dev/sysmouse"
-.....</programlisting>
-
- <para>Az &xorg; 7.4 változatától
- kezdődően az <filename>xorg.conf</filename>
- állomány <literal>InputDevice</literal>
- szekciói nem kerülnek feldolgozásra a
- csatlakoztatott eszközök automatikus
- érzékelése esetén. A
- korábbi viselkedési mód
- visszaállításához vegyük
- fel a következő sort a
- <literal>ServerLayout</literal> vagy
- <literal>ServerFlags</literal> szekciók
- valamelyikébe:</para>
-
- <programlisting>Option "AutoAddDevices" "false"</programlisting>
-
- <para>Néhányan inkább a
- <filename>/dev/mouse</filename> eszközt szeretik
- használni X alatt. Ha mi is így akarjuk
- használni, akkor a
- <filename>/dev/mouse</filename> eszközhöz
- hozzunk létre egy szimbolikus linket a
- <filename>/dev/sysmouse</filename> eszközre
- (lásd &man.sysmouse.4;). Ezt úgy tudjuk
- megtenni, ha az <filename>/etc/devfs.conf</filename>
- állományba (lásd &man.devfs.conf.5;)
- felvesszük a következő sort:</para>
-
- <programlisting>link sysmouse mouse</programlisting>
-
- <para>A link maga közvetlenül a &man.devfs.5;
- újraindításával keletkezik. Ehhez
- (<systemitem class="username">root</systemitem>
- felhasználóként) a következő
- parancsot kell kiadnunk:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>/etc/rc.d/devfs restart</userinput></screen>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="x-and-wheel">
- <para>X alatt lehet használni görgős
- egeret?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Igen.</para>
-
- <para>Jelezni kell az X-nek, hogy ötgombos egerünk
- van. Ezt úgy tudjuk megcsinálni, ha az
- <filename>/etc/X11/xorg.conf</filename>
- állományba felvesszük a <literal>Buttons
- 5</literal> és <literal>ZAxisMapping 4 5</literal>
- sorokat az <quote>InputDevice</quote> szakaszba.
- Vegyük például, hogy az
- <filename>/etc/X11/xorg.conf</filename>
- állományunkban a következő
- <quote>InputDevice</quote> szakasz
- található.</para>
-
- <example>
- <title>Egy példa &xorg; konfigurációs
- állomány <quote>InputDevice</quote> szakasza
- görgős egerekhez</title>
-
- <programlisting>Section "InputDevice"
- Identifier "Mouse1"
- Driver "mouse"
- Option "Protocol" "auto"
- Option "Device" "/dev/sysmouse"
- Option "Buttons" "5"
- Option "ZAxisMapping" "4 5"
-EndSection</programlisting>
- </example>
-
- <example>
- <title>Egy egyszerű példa <quote>.emacs</quote>
- állomány görgős egerek
- (opcionális) használatához</title>
-
- <programlisting>;; görgős egér
-(global-set-key [mouse-4] 'scroll-down)
-(global-set-key [mouse-5] 'scroll-up)</programlisting>
- </example>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="no-remote-x11">
- <para>Hogyan lehet távoli X szervereket
- elérni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Biztonsági okokból a szerver
- alapértelmezés szerint nem engedélyezi,
- hogy egy távoli gépről ablakot lehessen
- nyitni rajta.</para>
-
- <para>Ha szükségünk lenne erre a
- lehetőségre, akkor nem kell mást
- tennünk, mint az <application>X</application>-et a
- <option>-listen_tcp</option> paraméterrel
- indítani:</para>
-
- <screen>&prompt.user; <userinput>startx -listen_tcp</userinput></screen>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="virtual-console">
- <para>Mi az a virtuális konzol és hogyan lehet
- belőle többet létrehozni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A virtuális konzolok röviden szólva
- arra alkalmasak, hogy egyetlen gépen is több
- párhuzamos munkamenetben tudjunk dolgozni,
- hálózat vagy X beállítása
- nélkül.</para>
-
- <para>Amikor a rendszer elindul, a rendszerüzenetek
- után általában egy bejelentkező
- képernyő jelenik meg. Ekkor az első
- virtuális konzolon keresztül tudjuk megadni a
- felhasználói nevünket és
- jelszavunkat, majd nekilátni a munkának (vagy
- éppen a játszadozásnak).</para>
-
- <para>Később aztán előfordulhat, hogy
- egy másik munkamenetet is szeretnénk
- elindítani, például előkeresni az
- éppen használt program
- dokumentációját vagy elolvasni a
- leveleinket, amíg FTP-n keresztül
- letöltünk egy állományt. Ehhez nem
- kell mást csinálnunk, csak le kell nyomni az
- <keycombo action="simul"><keycap>Alt</keycap><keycap>F2</keycap></keycombo>
- (tartsuk lenyomva az <keycap>Alt</keycap> billentyűt
- miközben megnyomjuk az <keycap>F2</keycap>
- billentyűt) billentyűkombinációt
- és máris egy másik virtuális
- konzolon találjuk magunkat! Ha innen vissza
- szeretnénk térni az előző
- munkamenetbe, akkor nyomjuk le az <keycombo action="simul"><keycap>Alt</keycap><keycap>F1</keycap></keycombo>
- billentyűkombinációt.</para>
-
- <para>A frissen telepített &os; rendszerekben
- alapértelmezés szerint nyolc virtuális
- konzol engedélyezett. Az <keycombo action="simul"><keycap>Alt</keycap><keycap>F1</keycap></keycombo>,
- <keycombo action="simul"><keycap>Alt</keycap><keycap>F2</keycap></keycombo>,
- <keycombo action="simul"><keycap>Alt</keycap><keycap>F3</keycap></keycombo>,
- stb. lenyomásával tudunk váltogatni
- köztük.</para>
-
- <para>Ha ennél többet szeretnénk egyszerre
- használni, akkor nyissuk meg az
- <filename>/etc/ttys</filename> állományt
- (lásd &man.ttys.5;) és a <quote>Virtual
- terminals</quote> részben vegyünk még fel
- a <filename>ttyv8</filename> eszköz után
- továbbiakat, egészen a
- <filename>ttyvc</filename> eszközig:</para>
-
- <programlisting># Írjuk át az eredeti ttyv8 bejegyzést az /etc/ttys
-# állományban és engedélyezzük.
-ttyv8 "/usr/libexec/getty Pc" cons25 on secure
-ttyv9 "/usr/libexec/getty Pc" cons25 on secure
-ttyva "/usr/libexec/getty Pc" cons25 on secure
-ttyvb "/usr/libexec/getty Pc" cons25 on secure</programlisting>
-
- <para>Akármennyit használhatunk
- belőlük. Ne felejtsük el azonban, hogy
- minél több virtuális terminálunk
- van, annál több erőforrásra lesz
- hozzájuk szükségünk. Ezt
- leginkább akkor érdemes megfontolni, ha
- 8&nbsp;MB memóriánál kevesebbel
- rendelkezünk. Emellett még érdemes a
- <literal>secure</literal> értéket is az
- <literal>insecure</literal> értékre
- átállítani.</para>
-
- <important>
- <para>Ha X szervert is akarunk futtatni, akkor
- legalább egy virtuális konzolt szabadon
- (vagy kikapcsolva) <emphasis>kell</emphasis> hagynunk a
- számára. Így tehát, ha mind
- a tizenkét funkcióbillentyűre
- szeretnénk elindítani egy-egy
- virtuális konzolt, nos, akkor nincs
- szerencsénk &mdash; ha X szervert is akarunk
- használni a gépen, akkor legfeljebb csak
- tizenegyet használhatunk
- belőlük.</para>
- </important>
-
- <para>Az egyes konzolokat legegyszerűbben úgy
- tudjuk letiltani, ha kikapcsoljuk ezeket.
- Például, ha az előbb említettek
- szerint tizenkét terminálunk van, és
- X-et akarunk futtatni, akkor a tizenkettedik terminál
- beállításait meg kell
- változtatnunk erről:</para>
-
- <programlisting>ttyvb "/usr/libexec/getty Pc" cons25 on secure</programlisting>
-
- <para>erre:</para>
-
- <programlisting>ttyvb "/usr/libexec/getty Pc" cons25 off secure</programlisting>
-
- <para>Amennyiben a billentyűzetünkön csak
- tíz funkcióbillentyű
- található, elengedő ennyi is:</para>
-
- <programlisting>ttyv9 "/usr/libexec/getty Pc" cons25 off secure
-ttyva "/usr/libexec/getty Pc" cons25 off secure
-ttyvb "/usr/libexec/getty Pc" cons25 off secure</programlisting>
-
- <para>(Ezeket a sorokat akár ki is
- törölhetjük.)</para>
-
- <para>Ezt követően a legegyszerűbben (és
- egyben a legtisztábban) úgy tudjuk
- aktiválni a virtuális konzolokat, ha
- újraindítjuk a rendszerünket. Ha viszont
- nem akarjuk ezt feltétlenül megtenni, akkor
- állítsuk le az X szervert, majd
- (<systemitem class="username">root</systemitem>
- felhasználóként) adjuk ki az
- alábbi parancsot:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>kill -HUP 1</userinput></screen>
-
- <para>Fontos, hogy a parancs végrehajtás
- előtt teljesen leállítsuk az X szervert,
- amennyiben az fut. Ha nem tesszük meg, akkor
- könnyen előfordulhat, hogy a
- <command>kill</command> parancs hatására
- lemerevedik vagy megáll a rendszerünk.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="vty-from-x">
- <para>Hogyan lehet elérni a virtuális konzolokat
- X-ből?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A virtuális konzolokra a
- <keycombo action="simul">
- <keycap>Ctrl</keycap>
- <keycap>Alt</keycap>
- <keycap>F<replaceable>N</replaceable></keycap>
- </keycombo> billentyűkombinációval lehet
- visszaváltani. Ennek megfelelően tehát a
- <keycombo action="simul">
- <keycap>Ctrl</keycap>
- <keycap>Alt</keycap>
- <keycap>F1</keycap>
- </keycombo> kombinációval az első
- virtuális konzolra tudunk
- visszaváltani.</para>
-
- <para>Ahogy visszajutottunk a szöveges konzolra, az
- <keycombo action="simul">
- <keycap>Alt</keycap>
- <keycap>F<replaceable>n</replaceable></keycap>
- </keycombo> billentyűkombinációval a
- megszokott módon tudunk váltani
- köztük.</para>
-
- <para>Ha innen az X szerverre akarunk visszaváltani,
- akkor egyszerűen csak váltsunk arra a
- virtuális konzolra, ahol az X fut. Ha az X-et a
- paranccsorból indítottuk el
- (például a <command>startx</command>
- paranccsal), akkor az X nem arra a virtuális konzolra
- kapcsolódik automatikusan, amelyen a parancsot
- kiadtuk, hanem az utána következő,
- használatban még nem levő konzolra. Ha
- nyolc aktív virtuális terminálunk van,
- akkor az X a kilencediken fog futni, ezért ide az
- <keycombo action="simul">
- <keycap>Alt</keycap>
- <keycap>F9</keycap>
- </keycombo> lenyomásával tudunk
- visszatérni.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="xdm-boot">
- <para>Hogyan indítható el az
- <application>XDM</application> a rendszer
- indításakor?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Alapvetően kétféle
- megközelítés létezik az
- &man.xdm.1; elindításával kapcsolatban.
- Az egyik megközelítés szerint az
- <command>xdm</command> parancsot az
- <filename>/etc/ttys</filename>
- állományból (lásd &man.ttys.5;)
- tudjuk megadni a megadott példa alapján, a
- másikban pedig egyszerűen az
- <filename>rc.local</filename>
- állományból (lásd &man.rc.8;)
- vagy a <filename>/usr/local/etc/rc.d</filename>
- könyvtárban megadható
- <filename>X</filename> szkripttel. Mind a kettő
- ugyanazt képviseli, de vannak bizonyos helyzetek,
- ahol a kettő közül csak az egyik
- működik. Az eredmény mind a két
- esetben azonos, hatásukra az X egy grafikus
- bejelentkező képernyővel
- jelentkezik.</para>
-
- <para>A &man.ttys.5; módszernek van egy olyan
- előnye, hogy pontosan megadja, melyik virtuális
- terminálon fog futni az X és a szerver
- elindítását az &man.init.8; programra
- bízza. Az &man.rc.8; használata esetén
- viszont könnyű leállítani az
- <command>xdm</command> programot, ha netalán
- valamilyen gondunk adódna az X szerver
- indításakor.</para>
-
- <para>Ha az &man.rc.8; állományból
- töltöttük be, akkor az <command>xdm</command>
- futtatásához semmilyen paramétert nem
- kell megadni (például, hogy
- démonként fusson). Az &man.xdm.1; azonban
- csak az <emphasis>összes</emphasis> &man.getty.8;
- elindulása után indítható,
- máskülönben a két program
- ütközni fog és a konzol nem tud
- létrejönni. Ezt a legkönnyebben úgy
- lehet megakadályozni, ha az <command>xdm</command>
- indítása előtt várunk kb. 10
- másodpercet a szkriptben.</para>
-
- <para>Amennyiben az <filename>/etc/ttys</filename>
- állományból adjuk ki az
- <command>xdm</command> parancsot, úgy továbbra
- is fennáll az &man.xdm.1; és a &man.getty.8;
- ütközésének veszélye. Ezt
- például úgy tudjuk elkerülni, ha
- felvesszük a megfelelő virtuális
- terminál sorszámát a
- <filename>/usr/local/lib/X11/xdm/Xservers</filename>
- állományba:</para>
-
- <programlisting>:0 local /usr/local/bin/X vt4</programlisting>
-
- <para>A fenti példában az X szervert a
- <filename>/dev/ttyv3</filename> eszközre
- irányitjuk. A számozást azonban eggyel
- el kell tolnunk, mert míg az X szerver egytől
- számozza a virtuális konzolokat, addig a &os;
- rendszermagja nullától.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="xconsole-failure">
- <para>Az <command>xconsole</command> indításakor
- miért jelenik meg a <errorname>Couldn't open
- console</errorname> hibaüzenet?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ha az X-et a <command>startx</command> paranccsal
- indítottuk el, akkor a
- <filename>/dev/console</filename> eszközre
- <emphasis>nem</emphasis> állítódnak be
- a szükséges engedélyek, ezért az
- <command>xterm -C</command> és az
- <command>xconsole</command> parancsok nem fognak
- működni.</para>
-
- <para>Ez a konzolok engedélyeinek
- alapértelmezett beállítási
- módjától függ. Egy
- többfelhasználós rendszer esetén
- nem feltétlenül van szükségünk
- arra, hogy bármelyik felhasználó
- kedvére írhasson a rendszerkonzolra. Az
- &man.fbtab.5; állomány
- segítségével engedélyezni tudjuk
- azon felhasználók számára, akik
- a helyi gépen, virtuális konzolon
- keresztül jelentkeznek be.</para>
-
- <para>Dióhéjban az
- <filename>/etc/fbtab</filename> állományban
- (lásd &man.fbtab.5;) kell kivennünk a
- következő sort a megjegyzésből:</para>
-
- <programlisting>/dev/ttyv0 0600 /dev/console</programlisting>
-
- <para>Ennek köszönhetően bárki, aki az
- <filename>/dev/ttyv0</filename> eszközön
- keresztül jelentkezik be a rendszerbe, el tudja
- érni a konzolt.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="xfree86-root">
- <para>Régebben egyszerű
- felhasználóként is el lehetett
- indítani az &xfree86; szervert. Most miért
- kell <systemitem class="username">root</systemitem>
- felhasználóként indítani?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Az X szerverek csak úgy képesek
- közvetlenül elérni a
- videokártyát, ha <systemitem class="username">root</systemitem>
- felhasználóként futtatjuk ezeket. Az
- &xfree86; régebbi (3.3.6 előtti)
- változatai az összes szervert úgy
- telepítették fel automatikusan, hogy a
- <systemitem class="username">root</systemitem> felhasználó jogaival
- fussanak (setuid bittel). Ennek viszont megvan a maga
- nyilvánvaló biztonsági
- kockázata, hiszen az X szerverek
- általában nagy és bonyolult programok.
- Az &xfree86; újabb változatai azonban
- már pontosan ebből kifolyólag nem
- állítanak be setuid <systemitem class="username">root</systemitem>
- bitet a szerverekre.</para>
-
- <para>Értelemszerűen az a megoldás nem
- fogadható el és nem is annyira
- biztonságos, hogy az X szervert
- <systemitem class="username">root</systemitem>
- felhasználóként futtassuk.
- Kétféleképpen tudjuk egyszerű
- felhasználóként futtatni az X-et.
- Használhatjuk az <command>xdm</command> vagy
- más egyéb bejelentkeztető
- képernyő (mint például a
- <command>kdm</command>) megoldását, vagy az
- <command>Xwrapper</command> programot.</para>
-
- <para>Az <command>xdm</command> egy grafikus
- bejelentkeztetésért felelős démon.
- Általában a rendszer indításakor
- aktiválódik, feladata a
- felhasználók hitelesítése
- és a hozzájuk tartozó munkamenetek
- elindítása. Lényegében a
- &man.getty.8; és a &man.login.1; grafikus
- megfelelője. Az <command>xdm</command> démonnal
- kapcsolatban még <link xlink:href="http://www.xfree86.org/sos/resources.html">az &xfree86;
- dokumentációját</link>, illetve a
- GYIK-ban <link linkend="xdm-boot">ezt a
- kérdést</link> érdemes
- elolvasnunk.</para>
-
- <para>Az <command>Xwrapper</command> az X szerverhez
- tartozó burkolóprogram (wrapper). Ez egy
- apró segédprogram, amely lehetővé
- teszi az X szerver manuális
- indítását miközben igyekszik
- ügyelni a biztonságra is. Elvégez
- néhány alapvető ellenőrzést a
- paramétereken, és ha megfelelőnek
- találja ezeket, akkor elindítja a
- megfelelő X szervert. Ha valamiért nem akarunk
- bejelentkeztető képernyőt indítani,
- akkor ezt pontosan nekünk találták ki!
- Ha telepítettük a teljes
- Portgyűjteményt, akkor a <package>/usr/ports/x11/wrapper</package> portban
- találjuk meg.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="ps2-x">
- <para>Miért viselkednek furcsán a PS/2-es egerek
- X alatt?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Valószínűleg az egér és
- az egérmeghajtó kiesett a
- szinkronból.</para>
-
- <para>Nagyon ritkán előfordul, hogy a
- meghajtó hibásan szinkronizációs
- hibát jelez, és ekkor a rendszermag a
- következő üzenetet küldi:</para>
-
- <programlisting>psmintr: out of sync (xxxx != yyyy)</programlisting>
-
- <para>Közben természetesen azt tapasztaljuk, hogy
- az egerünk nem működik rendesen.</para>
-
- <para>Ha ilyen történne velünk, akkor tiltsuk
- le a meghajtó szinkronizáció
- ellenőrzéséért felelős
- rutinjait. Ezt úgy tudjuk megtenni, ha a
- meghajtónak beállítjuk a
- <literal>0x100</literal> értéket. Ehhez a
- rendszertöltő parancssorában a
- <option>-c</option> kapcsolóval tudjuk behozni a
- <emphasis>UserConfig</emphasis> részt:</para>
-
- <screen>boot: <userinput>-c</userinput></screen>
-
- <para>Ezután a <emphasis>UserConfig</emphasis>
- parancssorában gépeljük be a
- következőt:</para>
-
- <screen>UserConfig&gt; <userinput>flags psm0 0x100</userinput>
-UserConfig&gt; <userinput>quit</userinput></screen>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="ps2-mousesystems">
- <para>Miért nem működnek a MouseSystems
- által gyártott PS/2-es egerek?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Kaptunk néhány visszajelzést arra
- vonatkozóan, hogy a MouseSystems által
- gyártott PS/2-es egerek bizonyos típusai csak
- abban az esetben működnek rendesen, ha <quote>nagy
- felbontású</quote> módban
- használjuk ezeket. Minden más esetben az
- egér néha fel-felugrik a képernyő
- bal felső sarkába.</para>
-
- <para>Úgy tudjuk nagy felbontású
- módban használni az egerünket, ha a PS/2-es
- egérmeghajtónak a <literal>0x04</literal>
- beállítást adjuk meg. Ehhez a
- rendszertöltő parancssorában
- gépeljük be a <option>-c</option>
- kapcsolót:</para>
-
- <screen>boot: <userinput>-c</userinput></screen>
-
- <para>Ahogy bejön a <emphasis>UserConfig</emphasis>
- parancssora, gépeljük be a
- következőt:</para>
-
- <screen>UserConfig&gt; <userinput>flags psm0 0x04</userinput>
-UserConfig&gt; <userinput>quit</userinput></screen>
-
- <para>Az előző részben olvashatunk egy
- másik hasonló egeres
- problémáról.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="mouse-button-reverse">
- <para>Hogyan lehet megcserélni a gombokat az
- egéren?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Futtassuk le a <command>xmodmap -e "pointer = 3 2
- 1"</command> parancsot az <filename>.xinitrc</filename> vagy
- <filename>.xsession</filename>
- állományunkból.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="install-splash">
- <para>Hogyan lehet betöltőképet
- telepíteni és hol találhatóak
- ilyen képek?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Erre a kérdésre részletes
- választ a &os; kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/boot-blocks.html#BOOT-SPLASH">Rendszerbetöltő
- képernyők</link>
- című szakaszában kapunk.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="windows-keys">
- <para>X alatt lehet használni a billentyűzeten
- található <keycap>Windows</keycap>
- billentyűket?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Igen. Ehhez mindössze az &man.xmodmap.1;
- használatával meg kell adni a hozzájuk
- tartozó funkciót.</para>
-
- <para>Feltéve, hogy mindegyik <quote>Windows</quote>
- billentyűzet szabványos, a következő
- billentyűkódok tartoznak ehhez a három
- plusz gombhoz:</para>
-
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para><keycode>115</keycode> &mdash;
- <keycap>Windows</keycap> billentyű, a bal oldali
- <keycap>Ctrl</keycap> és <keycap>Alt</keycap>
- billentyűk között</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para><keycode>116</keycode> &mdash;
- <keycap>Windows</keycap> billentyű, az
- <keycap>AltGr</keycap> mellett jobbra</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para><keycode>117</keycode> &mdash;
- <keycap>Menü</keycap> gomb, a jobb oldali
- <keycap>Ctrl</keycap> mellett balra</para>
- </listitem>
- </itemizedlist>
-
- <para>Például így lehet
- beállítani a bal oldali
- <keycap>Windows</keycap> billentyűt
- vesszőre:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>xmodmap -e "keycode 115 = comma"</userinput></screen>
-
- <para>A változatatások
- valószínűleg csak akkor fognak
- életbelépni, ha újraindítjuk az
- ablakkezelőnket.</para>
-
- <para>Ha azt szeretnénk, hogy a
- <keycap>Windows</keycap> billentyűkhöz rendelt
- funkciók az X indításakor automatikusan
- beállítódjanak, akkor tegyük az
- <command>xmodmap</command> parancs
- hívását az
- <filename>~/.xinitrc</filename> állományunkba.
- Sokkal jobban járunk viszont, ha ehelyett
- inkább az <filename>~/.xmodmaprc</filename>
- állományunkba vesszük fel az
- <command>xmodmap</command>
- beállításait, soronként
- egyesével, és a következő sor
- tesszük az <filename>~/.xinitrc</filename>
- állományunkba:</para>
-
- <programlisting>xmodmap $HOME/.xmodmaprc</programlisting>
-
- <para>Például ezeket a gombokat be lehet
- állítani az <keycap>F13</keycap>,
- <keycap>F14</keycap> és <keycap>F15</keycap>
- billentyűkre is. Ezekre aztán az
- alkalmazásokban vagy az ablakkezelőben
- további hasznos funkciókat tudunk
- beállítani.</para>
-
- <para>Ehhez a következőt kell megadnunk az
- <filename>~/.xmodmaprc</filename>
- állományban:</para>
-
- <programlisting>keycode 115 = F13
-keycode 116 = F14
-keycode 117 = F15</programlisting>
-
- <para>Ha például az <package>x11-wm/fvwm2</package> ablakkezelőt
- használjuk, akkor az <keycap>F13</keycap> gombra be
- tudjuk állítani a kurzor alatt
- álló ablak
- lekicsinyítésére (vagy
- visszanagyítására); az
- <keycap>F14</keycap> billentyűvel az
- előtérbe tudjuk hozni a kurzor alatt levő
- ablakot, vagy ha már elöl van, akkor
- hátra tudjuk rakni; az <keycap>F15</keycap> gomb
- előhozza a munkakörnyezet (alkalmazás)
- menüjét még olyankor is, amikor a kurzor
- nincs is az asztalon. Ez utóbbi abban az esetben
- lehet hasznos, amikor az asztal egyáltalán nem
- látható (és a billentyűn
- látható rajz pontosan is ezt mutatja).</para>
-
- <para>A következő beállítások
- valósítják meg az imént
- említett funkciókat az
- <filename>~/.fvwmrc</filename> állományon
- belül:</para>
-
- <programlisting>Key F13 FTIWS A Iconify
-Key F14 FTIWS A RaiseLower
-Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="x-3d-acceleration">
- <para>Hogyan lehet hardveres 3D gyorsítást
- használni az &opengl;-hez?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Az &xorg; pillanatnyilag használt
- verziójától és a
- videokártyánktól függ, hogy
- tudunk-e 3D gyorsítást alkalmazni. Ha nVidia
- kártyánk van, akkor a portok közül
- telepíteni tudjuk a &os;-hez készített
- bináris meghajtót:</para>
-
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para>A legújabb nVidia-kártyákat az
- <package>x11/nvidia-driver</package>
- port támogatja.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A GeForce2&nbsp;MX/3/4 sorozatú
- nVidia-kártyákat a meghajtó 96XX
- változata támogatja, amely az <package>x11/nvidia-driver-96xx</package>
- portból telepíthető.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Az ettől is régebbi
- kártyák, például a GeForce
- vagy Riva&nbsp;TNT esetén a meghajtó 71XX
- változata javasolt, amely az <package>x11/nvidia-driver-71xx</package>
- porton keresztül érhető el.</para>
- </listitem>
- </itemizedlist>
-
- <para>Az nVidia honlapján részletes
- leírást találhatunk arról, hogy
- melyik kártyát melyik meghajtó ismeri.
- Ez az információ a következő
- címen érhető el: <uri xlink:href="http://www.nvidia.com/object/IO_32667.htm">http://www.nvidia.com/object/IO_32667.htm</uri>.
- </para>
-
- <para>A Matrox&nbsp;G200/G400 esetén az <package>x11-servers/mga_hal</package> portot
- érdemes megnéznünk.</para>
-
- <para>ATI&nbsp;Rage&nbsp;128 és Radeon
- kártyák számára a &man.ati.4x;,
- &man.r128.4x; és &man.radeon.4x; man oldalakat
- ajánljuk.</para>
-
- <para>3dfx Voodoo&nbsp;3, 4, 5 és Banshee
- kártyák számára az <package>x11-servers/driglide</package> port
- áll rendelkezésre.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
- </qandaset>
- </chapter>
-
- <chapter xml:id="networking" xml:lang="hu">
- <title>Hálózatok</title>
-
- <qandaset>
- <qandaentry>
- <question xml:id="diskless-booting">
- <para>Honnan lehet többet megtudni a <quote>lemez
- nélküli
- működésről</quote>?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A <quote>lemez nélküli
- működés</quote> kifejezés arra utal,
- hogy a &os; rendszerünk hálózaton
- keresztül indul el, valamint a
- működéséhez szükséges
- állományokat nem merevlemezről, hanem
- egy szerverről olvassa be. Ennek
- részleteiről <link xlink:href="&url.books.handbook;/network-diskless.html">kézikönyv lemez
- nélküli működésről szóló részében</link>
- olvashatunk.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="router">
- <para>A &os; használható kizárólag
- csak hálózati
- útválasztóként?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Igen. Ezzel kapcsolatban a kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/advanced-networking.html">
- Egyéb haladó hálózati
- témák</link> című
- fejezetét javasoljuk elolvasásra,
- különös tekintettel az <link xlink:href="&url.books.handbook;/network-routing.html">útválasztás és az átjárók</link>
- bemutatására.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="win95-connection">
- <para>&os;-n keresztül lehet &windows;
- operációs rendszerrel internetre
- csatlakozni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ezt a kérdést általában
- olyanok teszik fel, akiknek két
- számítógépük van otthon,
- és ezek közül az egyiken a &os;, a
- másikon pedig a &windows; valamelyik változata
- fut. A &os; rendszer fog az internethez csatlakozni,
- és ezen keresztül szeretnénk a
- windowsos gépről is elérni azt. Ez
- tulajdonképpen az előző
- kérdés egy speciális esete, és
- remekül megoldható.</para>
-
- <para>Ha betárcsázós kapcsolattal
- csatlakozunk az internethez, akkor érdemes tudnunk,
- hogy a felhasználói módban futó
- &man.ppp.8; tartalmaz egy <option>-nat</option>
- kapcsolót. A &man.ppp.8; programot úgy tudjuk
- a <option>-nat</option> kapcsolóval futtatni, ha az
- <filename>/etc/rc.conf</filename> állományban
- a <literal>gateway_enable</literal>
- beállítást a <emphasis>YES</emphasis>
- értékre állítjuk. Ezután
- állítsuk be a windowsos gépünket
- ennek megfelelően és minden működni
- fog. A további részletekről a
- &man.ppp.8; man oldalán vagy a <link xlink:href="&url.books.handbook;/userppp.html">kézikönyv
- felhasználói PPP-ről
- szóló bejegyzésében</link>
- olvashatunk.</para>
-
- <para>Amennyiben rendszerszintű PPP-t használunk
- vagy Ethernettel csatlakozunk az internethez, akkor a
- &man.natd.8; démonra lesz
- szükségünk. Erre vonatkozóan a
- kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/network-natd.html">natd</link>
- démonról szóló
- szakaszában találhatunk részletesebb
- információkat.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="slip-ppp-support">
- <para>A &os; támogatja a SLIP és a PPP
- használatát?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Igen. Érdemes elolvasnunk az &man.slattach.8;,
- &man.sliplogin.8;, &man.ppp.8; és &man.pppd.8; man
- oldalakat. A &man.ppp.8; és a &man.pppd.8;
- egyaránt támogatja a beérkező
- és kimenő kapcsolatokat, miközben a
- &man.sliplogin.8; kizárólag csak
- beérkező kapcsolatokkal dolgozik, valamint a
- &man.slattach.8; pedig csak kimenő
- kapcsolatokkal.</para>
-
- <para>Ezek pontos használatáról olvassuk
- el a <link xlink:href="&url.books.handbook;/ppp-and-slip.html">kézikönyv
- PPP-ről és a SLIP-ről szóló
- fejezetét</link>.</para>
-
- <para>Ha viszont csak egy <quote>shellen</quote>
- keresztül érjük el az internetet, akkor
- hasznos lehet megnéznünk a <package>net/slirp</package> csomagot.
- Segítségével a helyi gépről
- (korlátozott módon) hozzá tudunk
- férni különböző FTP és
- HTTP szolgáltatásokhoz.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="natd">
- <para>A &os; támogat hálózati
- címfordítást (NAT) vagy
- maszkolást?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Igen. Ha egy felhasználói PPP kapcsolat
- esetén szeretnénk hálózati
- címfordítást alkalmazni, akkor olvassuk
- el a <link xlink:href="&url.books.handbook;/userppp.html">kézikönyv
- felhasználói PPP-vel foglalkozó
- részét</link>. Ha viszont
- más típusú hálózati
- kapcsolatok esetén kívánunk
- címfordítást használni, akkor
- ahhoz a kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/network-natd.html">natd</link>
- démonnal kapcsolatos részét kell
- fellapoznunk.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="parallel-connect">
- <para>A PLIP segítségével hogyan tudok
- két &os; rendszert összekapcsolni
- párhuzamos porton keresztül?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ezt illetően a kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/network-plip.html">PLIP-ről
- szóló szakaszát</link>
- érdemes megnéznünk.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="ethernet-aliases">
- <para>Hogyan lehet álneveket megadni az Ethernet
- eszközöknek?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Amennyiben az álnév ugyanazon az
- alhálózaton található, mint a
- hozzá tartozó interfész, akkor
- egyszerűen csak adjuk meg a <literal>netmask
- 0xffffffff</literal> paramétert az &man.ifconfig.8;
- parancs meghívásakor, például
- így:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig ed0 alias 192.0.2.2 netmask 0xffffffff</userinput></screen>
-
- <para>Minden más esetben a hagyományos
- módon adjunk meg egy hálózati
- címet és egy hálózati
- maszkot:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig ed0 alias 172.16.141.5 netmask 0xffffff00</userinput></screen>
-
- <para>Erről bővebben a <link xlink:href="&url.books.handbook;/configtuning-virtual-hosts.html">&os; kézikönyvben</link>
- olvashatunk.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="port-3c503">
- <para>A 3C503 kártya hogyan
- állítható másik
- hálózati portra?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ha a kártyán egy másik portot
- szeretnénk használni, akkor ahhoz meg kell
- adnunk egy további paramétert a
- &man.ifconfig.8; meghívásakor. Itt az
- alapértelmezett port a <literal>link0</literal>. Ha
- a BNC helyett az AUI portot akarjuk használni, akkor
- ennek a <literal>link2</literal> értéket kell
- megadnunk. Az ilyen típusú
- beállítások az
- <filename>/etc/rc.conf</filename> állomány
- (lásd &man.rc.conf.5;) <literal>ifconfig_*</literal>
- változóival adhatóak meg.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="nfs">
- <para>Miért okoz gondot az NFS használata &os;
- alatt?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A személyi
- számítógépekben
- található bizonyos hálózati
- kártyák (szépen szólva)
- ügyesebbek a többieknél, ami az olyan
- komolyabb hálózati alkalmazások, mint
- például az NFS esetén gondokat
- okozhat.</para>
-
- <para>Ezzel kapcsolatban
- <link xlink:href="&url.books.handbook;/network-nfs.html">
- kézikönyv NFS-ről szóló
- részét</link> érdemes
- megnéznünk.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="nfs-linux">
- <para>Miért nem lehet hálózati
- állományrendszereket csatlakoztatni &linux;
- alól?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &linux; egyes változataiban
- található NFS kód csak bizonyos
- privilegizált portokról fogad el
- kéréseket. Próbáljuk meg a
- következőt:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>mount -o -P linux:/valami /mnt</userinput></screen>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="nfs-sun">
- <para>Miért nem lehet hálózati
- állományrendszereket csatlakoztatni &sun;
- típusú rendszerek alól?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &sunos; 4.<replaceable>X</replaceable>
- változatait futtató munkaállomások
- csak privilegizált portokról fognak el
- kéréseket. Próbálkozzunk az
- alábbi paranccsal:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>mount -o -P sun:/valami /mnt</userinput></screen>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="exports-errors">
- <para>A <command>mountd</command> miért küld
- folyton <errorname>can't change attributes</errorname>
- hibaüzenetet és miért jelenik meg a
- <errorname>bad exports list</errorname> hibaüzenet a
- &os; alapú NFS szerveren?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ez leginkább azért történik,
- mert nem jól adtuk meg az
- <filename>/etc/exports</filename> állomány
- tartalmát. Olvassuk át a &man.exports.5; man
- oldalt és a kéziköny
- <link xlink:href="&url.books.handbook;/network-nfs.html">NFS-ről</link>
- szóló részét,
- különös tekintettel az <link xlink:href="&url.books.handbook;/network-nfs.html#CONFIGURING-NFS">NFS
- beállítására</link>.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="ppp-nextstep">
- <para>A <emphasis>NeXTStep</emphasis> gépekkel
- miért nem sikerül PPP-n keresztül
- kommunikálni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Próbáljuk meg az
- <filename>/etc/rc.conf</filename> állományban
- (lásd &man.rc.conf.5;) kikapcsolni a TCP
- kiterjesztések használatát úgy,
- hogy az alábbi változót a
- <literal>NO</literal> értékre
- állítjuk:</para>
-
- <programlisting>tcp_extensions=NO</programlisting>
-
- <para>A <emphasis>Xylogic</emphasis> által
- gyártott <emphasis>Annex</emphasis>
- típusú gépek esetén is javasolt
- megtenni a fenti változtatást.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="ip-multicast">
- <para>Hogyan lehet engedélyezni a multicast
- használatát az IP-n belül?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &os; alapértelmezés szerint
- támogatja a multicast műveleteket. Amennyiben egy
- multicast küldéseket közvetítő
- útválasztót szeretnénk
- beállítani, akkor újra kell
- fordítanunk a rendszermagunkat a
- <literal>MROUTING</literal> beállítás
- használatával és elindítani a
- &man.mrouted.8; démont. Ez a démon úgy
- aktiválható a rendszer minden egyes
- indításakor, ha az
- <filename>/etc/rc.conf</filename> állományban
- az <literal>mrouted_enable</literal> változót
- <literal>YES</literal> értékűre
- állítjuk.</para>
-
- <note>
- <para>A &os; újabb változataiban az
- &man.mrouted.8; multicast útválasztó
- démon, a &man.map-mbone.8; valamint az
- &man.mrinfo.8; segédprogramok már nem
- szerepelnek az alaprendszerben. Ezek a programok
- már a &os; Portgyűjteményében az
- <package>net/mrouted</package> portban
- találhatóak meg.</para>
- </note>
-
- <para>Az MBONE használatához további
- eszközök találhatóak a külön
- <link xlink:href="http://www.FreeBSD.org/ports/mbone.html">mbone</link>
- kategóriában a Portgyűjeményen
- belül. Ha a <command>vic</command> és
- <command>vat</command> nevű konferenciaszervező
- eszközöket keressük, akkor itt érdemes
- szétnéznünk!</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="dec-pci-chipset">
- <para>Milyen hálózati kártyák
- épülnek a DEC PCI
- chipkészletére?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Glen Foster (<email>gfoster@driver.nsta.org</email>) a
- következő listát állította
- össze róluk, amelyet
- kiegészítettünk még
- néhány további elemmel:</para>
-
- <table>
- <title>A DEC PCI chipkészletére
- épülő hálózati
- kártyák</title>
-
- <tgroup cols="2">
- <thead>
- <row>
- <entry>Gyártó</entry>
- <entry>Típus</entry>
- </row>
- </thead>
-
- <tbody>
- <row>
- <entry>ASUS</entry>
- <entry>PCI-L101-TB</entry>
- </row>
- <row>
- <entry>Accton</entry>
- <entry>ENI1203</entry>
- </row>
- <row>
- <entry>Cogent</entry>
- <entry>EM960PCI</entry>
- </row>
- <row>
- <entry>Compex</entry>
- <entry>ENET32-PCI</entry>
- </row>
- <row>
- <entry>D-Link</entry>
- <entry>DE-530</entry>
- </row>
- <row>
- <entry>Dayna</entry>
- <entry>DP1203, DP2100</entry>
- </row>
- <row>
- <entry>DEC</entry>
- <entry>DE435, DE450</entry>
- </row>
- <row>
- <entry>Danpex</entry>
- <entry>EN-9400P3</entry>
- </row>
- <row>
- <entry>JCIS</entry>
- <entry>Condor JC1260</entry>
- </row>
- <row>
- <entry>Linksys</entry>
- <entry>EtherPCI</entry>
- </row>
- <row>
- <entry>Mylex</entry>
- <entry>LNP101</entry>
- </row>
- <row>
- <entry>SMC</entry>
- <entry>EtherPower 10/100 (Model 9332)</entry>
- </row>
- <row>
- <entry>SMC</entry>
- <entry>EtherPower (Model 8432)</entry>
- </row>
- <row>
- <entry>TopWare</entry>
- <entry>TE-3500P</entry>
- </row>
- <row>
- <entry>Znyx (2.2.<replaceable>x</replaceable>)</entry>
- <entry>ZX312, ZX314, ZX342, ZX345, ZX346,
- ZX348</entry>
- </row>
- <row>
- <entry>Znyx (3.<replaceable>x</replaceable>)</entry>
- <entry>ZX345Q, ZX346Q, ZX348Q, ZX412Q, ZX414, ZX442,
- ZX444, ZX474, ZX478, ZX212, ZX214 (10mbps/hd)</entry>
- </row>
- </tbody>
- </tgroup>
- </table>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="fqdn-hosts">
- <para>Miért kell teljes hálózati neveket
- megadni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Erre a <link xlink:href="&url.books.handbook;/mail-trouble.html">&os; kézikönyvben</link>
- találjuk meg a választ.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="network-permission-denied">
- <para>Miért jelenik meg a <errorname>Permission
- denied</errorname> hibaüzenet minden egyes
- hálózati művelet esetén?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Amennyiben a rendszermagot az
- <literal>IPFIREWALL</literal>
- beállítással fordítottuk le,
- akkor nem szabad elfelejtenünk, hogy ez
- alapértelmezés szerint minden olyan csomagot
- eldob, amelyet külön nem
- engedélyeztünk.</para>
-
- <para>Ha véletlenül rosszul
- állítottuk volna be a rendszerünkön
- futó tűzfalat, akkor a hálózat
- működését úgy tudjuk
- visszaállítani, ha <systemitem class="username">root</systemitem>
- felhasználóként kiadjuk a
- következő parancsot:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>ipfw add 65534 allow all from any to any</userinput></screen>
-
- <para>Az <filename>/etc/rc.conf</filename>
- állományban is megadhatjuk ehhez a
- <literal>firewall_type="open"</literal> sort.</para>
-
- <para>Ha a tűzfalak
- beállításáról
- szeretnénk többet megtudni &os; alatt, akkor
- olvassuk el a <link xlink:href="&url.books.handbook;/firewalls.html">kézikönyv
- erre vonatkozó fejezetét</link>.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="ipfw-fwd">
- <para>Az <command>ipfw</command> <quote>fwd</quote>
- szabálya miért nem irányít
- át más gépekre
- szolgáltatásokat?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Valószínűleg azért, mert nem
- egyszerűen a csomagok
- továbbítására (forward) van
- szükségünk, hanem hálózati
- címfordításra. Az <quote>fwd</quote>
- szabály pontosan azt csinálja, amiről a
- nevét kapta: csomagokat továbbít, de
- azokon belül semmit sem változtat meg.
- Tegyük fel, hogy van egy ilyen
- szabályunk:</para>
-
- <screen>01000 fwd <replaceable>10.0.0.1</replaceable> from any to <replaceable>ize 21</replaceable></screen>
-
- <para>Amikor egy csomag az <replaceable>ize</replaceable>
- célcímmel megérkezik a
- <replaceable>10.0.0.1</replaceable> gépre, akkor
- benne a cél címe továbbra is az
- <replaceable>ize</replaceable> lesz! A csomag
- célcíme <emphasis>nem</emphasis> fog
- magától megváltozni a
- <replaceable>10.0.0.1</replaceable> címre. A
- legtöbb gép általában eldobja
- azokat a csomagokat, amelyeket nem egyenesen neki
- címeztek. Emiatt a <quote>fwd</quote> szabály
- használata nem minden esetben úgy
- működik, ahogy arra a felhasználó
- számít. Ez viszont ilyen, semmilyen hiba
- nincs benne.</para>
-
- <para>Részletesebb információkat a <link linkend="service-redirect">szolgáltatások
- átirányításával
- foglalkozó GYIK-ban</link>, a &man.natd.8; man
- oldalán vagy a <link xlink:href="&url.base;/ports/index.html">Portgyűjtemény</link>
- valamelyik port átirányítással
- foglalkozó portjának
- dokumentációjában
- találhatunk.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="service-redirect">
- <para>Hogyan lehet egyik gépről a másikra
- szolgáltatásokat
- átirányítani?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Az FTP (vagy más egyéb
- szolgáltatás-) kéréseket a
- Portgyűjteményen belül
- található <package>sysutils/socket</package> porttal tudunk
- átirányítani. Az adott
- szolgáltatás helyett egyszerűen csak
- adjuk meg a <command>socket</command> parancsot és
- annak paramétereit, valahogy így:</para>
-
- <programlisting>ftp stream tcp nowait nobody /usr/local/bin/socket socket <replaceable>ftp.minta.com</replaceable> <replaceable>ftp</replaceable></programlisting>
-
- <para>ahol az <replaceable>ftp.minta.com</replaceable> az a
- gép, ahová át akarjuk
- irányítani a szolgáltatást, az
- <replaceable>ftp</replaceable> pedig a konkrét
- szolgáltatás.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="bandwidth-mgr-tool">
- <para>Hogyan lehet a sávszélességet
- szabályozni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>&os; alatt alapvetően három eszköz
- szolgál erre a célra. A &man.dummynet.4; a &os;
- részeként megtalálható
- &man.ipfw.4; egyik komponense. Az <link xlink:href="http://www.sonycsl.co.jp/person/kjc/programs.html">ALTQ</link>
- a &os;-ben található &man.pf.4; rendszer
- része, az <link xlink:href="http://www.etinc.com">Emerging Technologies</link>
- által fejlesztett <application>Bandwith
- Manager</application> pedig egy kereskedelmi
- termék.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="bpf-not-configured">
- <para>Miért jelenik meg a <errorname>/dev/bpf0: device
- not configured</errorname> hibaüzenet?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Olyan programot akarunk futtatni, amelynek
- szüksége van a Berkeley Packet Filter
- (&man.bpf.4;) használatára, azonban a
- rendszermag ezt nem tartalmazza. Úgy tudjuk
- aktiválni, ha a rendszermag
- konfigurációs állományába
- felvesszük a következő sort, majd
- fordítunk egy új rendszermagot:</para>
-
- <programlisting>device bpf # Berkeley Packet Filter</programlisting>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="mount-smb-share">
- <para>Hogyan lehet a hálózaton
- elérhető &windows; típusú
- partíciókat csatlakoztatni, mint ahogy az
- smbmount csinálja &linux; alatt?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Erre az <application>SMBFS</application> eszközeit
- használhatjuk, amely tartalmazza az ehhez
- szükséges rendszermagbeli
- módosításokat és a
- hozzá tartozó felhasználói
- programokat. Ezek a programok és a hozzájuk
- tartozó &man.mount.smbfs.8; man oldal az alaprendszer
- részei.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="icmp-response-bw-limit">
- <para>Mik azok az <errorname>Limiting icmp/open port/closed
- port response</errorname> üzenetek a
- naplókban?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ilyen üzeneteket akkor kapunk a
- rendszermagtól, ha valaminek a hatására
- több ICMP vagy TCP reset (RST) választ
- küld, mint amennyit kellene. Az ICMP válaszok
- sokszor olyankor generálódnak, amikor
- használaton kívüli UDP portokat akarnak
- elérni a rendszerünkön. A TCP reset pedig
- általában olyankor keletkezik, amikor meg nem
- nyitott TCP porthoz akarnak csatlakozni. Többek
- közt ilyenek okozhatják:</para>
-
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para>A rendszer túlterhelését
- célzó, nyers erővel indított
- <emphasis>Denial of Service</emphasis> (Dos)
- támadások (ellentétben az
- egycsomagos, adott sebezhetőség
- kihasználó
- támadásokkal).</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A portok szisztematikus letapogatása,
- amelynek során egyszerre nagy
- mennyiségű portot próbálnak
- meg átvizsgálni (ellentétben azzal,
- amikor csak néhány jól ismert
- portot nyitnak meg).</para>
- </listitem>
- </itemizedlist>
-
- <para>Az üzenetben olvasható első szám
- azt mondja meg, hogy a rendszermag mennyi csomagot
- küldött volna, ha nem korlátoztuk volna, a
- második pedig magát a határt jelzi.
- Ezt a <varname>net.inet.icmp.icmplim</varname> sysctl
- változó segítségével
- tudjuk beállítani, ahogy például
- most megnöveljük az értékét
- <literal>300</literal>-ra:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>sysctl -w net.inet.icmp.icmplim=300</userinput></screen>
-
- <para>Amennyiben le szeretnénk tiltani az ilyen
- jellegű üzeneteket a naplókban, viszont
- még továbbra is szükségünk
- lenne a válaszküldés
- korlátozására, a
- <varname>net.inet.icmp.icmplim_output</varname> sysctl
- változó segítségével
- így tudjuk ezt megtenni:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>sysctl -w net.inet.icmp.icmplim_output=0</userinput></screen>
-
- <para>Végezetül, ha teljesen ki akarjuk kapcsolni
- a válaszküldés
- korlátozását, akkor
- állítsuk a
- <varname>net.inet.icmp.icmplim</varname> sysctl
- változót (lásd az előbbi
- példában) a <literal>0</literal> nulla
- értékre. A korlát törlése
- azonban a fenti okok miatt egyáltalán nem
- ajánlott.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="unknown-hw-addr-format">
- <para>Mik azok az <errorname>arp: unknown hardware address
- format</errorname> hibaüzenetek?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ez arra utal, hogy valamelyik gép a helyi
- Ethernet-alapú hálózatunkon olyan
- MAC-címet használ, amelynek a &os; nem ismeri
- a formátumát. Valószínűleg
- olyankor kapjuk ezt a hibaüzenetet, amikor valaki
- más kísérletezik az Ethernet
- kártyája beállításaival
- valahol a hálózaton. Leggyakrabban
- kábelmodemes hálózatokon
- tapasztalhatunk ilyet. Megnyugodhatunk, teljesen
- veszélytelen, semmilyen hatással nincs a &os;
- gépünk
- teljesítményére.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="arp-wrong-iface">
- <para>Miért jelennek meg <errorname>192.168.0.10 is on
- fxp1 but got reply from 00:15:17:67:cf:82 on rl0</errorname>
- üzenetek a konzolon és hogyan lehet ezeket
- kikapcsolni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ilyen üzeneteket akkor kapunk, amikor a
- hálózaton kívülről
- érkezik hozzánk váratlanul egy csomag.
- A letiltásukhoz állítsuk a
- <varname>net.link.ether.inet.log_arp_wrong_iface</varname>
- értékét <literal>0</literal>-ra.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="cvsup-missing-libs">
- <para>A <application>CVSup</application> programot
- telepítése után nem lehet
- elindítani, mert hibákat jelez. Mi a
- gond?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Először is nézzük meg, hogy az
- iménti hibaüzenet mellett nem látunk-e
- valami hasonlót:</para>
-
- <programlisting>/usr/libexec/ld-elf.so.1: Shared object "libXaw.so.6" not found</programlisting>
-
- <para>Az ilyen jellegű hibák
- általában olyankor keletkeznek, amikor olyan
- gépre telepítjük a <package>net/cvsup</package> portot, amelyen
- viszont nem található meg a
- <application>&xorg;</application> programcsomag.
- Amennyiben szükségünk lenne
- <application>CVSup</application> programhoz mellékelt
- grafikus felületre, akkor kénytelenek
- leszünk mellé az
- <application>&xorg;</application> programjait is
- telepíteni. Ha viszont egyszerűen csak
- parancssorból szeretnénk használni a
- <application>CVSup</application> lehetőségeit,
- töröljük le a korábban
- telepített csomagot, majd helyette rakjuk fel a
- <package>net/cvsup-without-gui</package>
- vagy a <package>net/csup</package> portot.
- A &os; újabb változataiban
- megpróbálkozhatunk a &man.csup.1;
- használatával is. Ezzel a
- témával részletesebban a
- kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/cvsup.html">CVSup használatáról</link>
- szóló része foglalkozik.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
- </qandaset>
- </chapter>
-
- <chapter xml:id="security" xml:lang="hu">
- <title>Biztonság</title>
-
- <qandaset>
- <qandaentry>
- <question xml:id="sandbox">
- <para>Mi az a <quote>járóka</quote>
- (sandbox)?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A járóka alapvetően egy
- biztonsági szakkifejezés. Két dolgot
- jelenthet:</para>
-
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para>Egy virtuális falak között
- futó programot, melyeket azért emeltek a
- program köré, hogy a
- feltörését követően
- megakadályozzák a rendszer többi
- részének
- elérését.</para>
-
- <para>A program csak a falon belül
- <quote>játszhat</quote>. Ilyenkor semmilyen
- olyan kódot nem képes futtatni, amellyel
- át tudna lépni a falakon, így a
- használatához nem kell előzetesen
- átvizsgálni a forrásait ahhoz,
- hogy meg tudjuk győződni a
- biztonságosságáról.</para>
-
- <para>Ez a fal lehet például egy
- felhasználói azonosító. A
- &man.security.7; és &man.named.8; man oldalakon
- is ezt a definíciót találjuk
- meg.</para>
-
- <para>Vegyük például az
- <literal>ntalk</literal> szolgáltatást
- (lásd &man.inetd.8;). Ezt a
- szolgáltatást korábban a
- <systemitem class="username">root</systemitem> felhasználó
- azonosítójával futtatták,
- de manapság viszont már a
- <systemitem class="username">tty</systemitem> felhasználóval
- fut. A <systemitem class="username">tty</systemitem>
- felhasználó lényegében egy
- olyan járóka, amely az
- <literal>ntalk</literal> szolgáltatás
- feltörésekor nem engedi, hogy a rendszer
- többi részéhez is hozzá
- lehessen férni.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>A valódi gépet utánzó
- rendszerben futó programot. Ez már egy
- sokkal kifinomultabb megoldás. Ha ilyenkor
- valakinek sikerül betörnie a programba,
- akkor könnyen azt hiheti, hogy sikerült a
- rendszer többi részét is
- elérnie, de valójában csak egy
- szimulált gépen van, és semmilyen
- valós adatot nem képes
- módosítani.</para>
-
- <para>Leggyakrabban ezt úgy szokták
- elérni, hogy egy könyvtárban
- létrehoznak egy szimulált
- környezetet, majd itt futtatják az adott
- programot a &man.chroot.8;
- segítségével. (Ekkor az
- iménti könyvtár lesz a
- gyökérkönyvtár az adott
- folyamat számára, nem pedig a rendszer
- igazi gyökere.)</para>
-
- <para>Másik szintén gyakori
- megoldás a használt
- állományrendszerek
- írásvédett
- csatlakoztatása, amely felett aztán
- kialakítanak a program számára
- egy látszólag írható
- réteget. Ilyenkor a program teljesen
- úgy érzékeli, hogy képes a
- rendszerben elérhető
- állományokat módosítani,
- azonban egyedül csak saját maga
- látja ezeket, a rendszerben futó
- többi program viszont nem
- feltétlenül.</para>
-
- <para>Ezeket a járókákat
- általában úgy szokták
- felépíteni, hogy a
- felhasználók (vagy a
- támadók) számára teljesen
- észrevétlenek legyenek.</para>
- </listitem>
- </itemizedlist>
-
- <para>A &unix; két alapvető
- járókát valósít meg. Az
- egyik a futó programok, a másik pedig a
- felhasználói azonosítók
- szintjén működik.</para>
-
- <para>Futása közben minden &unix; program teljesen
- elszigetelt minden más &unix; programtól,
- így az egyik nem képes
- módosítani a másik
- memóriában tárolt adatait. A
- &windows;-tól eltérően, ahol
- ugyebár az egyik program könnyedén el
- tudja érni egy másik
- memóriaterületét, ezért a program
- nem képesek egymásban kárt
- tenni.</para>
-
- <para>A &unix; alatt futó programok mindig egy adott
- felhasználóhoz tartoznak. Ha ez nem a
- <systemitem class="username">root</systemitem> felhasználó, akkor
- azzal lényegében egy tűzfalat hozunk
- létre a különböző
- felhasználók által birtokolt folyamatok
- között. A felhasználók
- azonosítói emellett segítenek a lemezen
- tárolt adatokat is elszigetelni
- egymástól.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="securelevel">
- <para>Mi az a biztonsági szint (securelevel)?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A biztonsági szintek egy rendszermagon belül
- megvalósított védelmi módszert
- képviselnek. A pozitív
- értékű biztonsági szintek
- esetén a rendszermag korlátoz bizonyos
- feladatokat, amelyeket ilyenkor még a
- rendszeradminisztrátor (vagyis a
- <systemitem class="username">root</systemitem> felhasználó) sem
- képes elvégezni. Az írás
- pillanatában a biztonsági szintek, több
- más dolog mellett, a következők
- szabályozására alkalmasak:</para>
-
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para>a különböző
- állományjelzők, például
- az <literal>schg</literal> (a <quote>system
- immutable</quote> jelzés)
- törlése;</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>a rendszermag memóriájának
- elérése a <filename>/dev/mem</filename>
- és <filename>/dev/kmem</filename>
- eszközökön keresztül;</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>a rendszermag moduljainak
- betöltése;</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>a tűzfal szabályainak
- módosítása.</para>
- </listitem>
- </itemizedlist>
-
- <para>A jelenleg futó rendszer biztonsági
- szintjét a következő parancs
- segítségével lehet
- lekérdezni:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>sysctl kern.securelevel</userinput></screen>
-
- <para>A parancs eredménye az adott &man.sysctl.8;
- változó (vagyis esetünkben a
- <varname>kern.securelevel</varname>) és annak
- értéke lesz, amely egy szám. Ez
- utóbbi adja meg a biztonsági szint
- aktuális értékét. Amennyiben ez
- pozitív (vagyis nullánál nagyobb),
- akkor érvényben vannak a biztonsági
- szintekhez kapcsolódó bizonyos
- korlátozások.</para>
-
- <para>Egy működő rendszer biztonsági
- szintjét nem lehet csökkenteni, hiszen ezzel
- tulajdonképpen hatástalanná
- tennénk. Ha olyan feladatot akarunk
- végrehajtani, amely nem pozitív
- biztonsági szintet igényel
- (például az alaprendszer
- frissítése vagy a dátum
- átállítása), akkor ahhoz
- először módosítanunk kell az
- <filename>/etc/rc.conf</filename> állományt
- (lásd <varname>kern_securelevel</varname> és
- <varname>kern_securelevel_enable</varname>
- változók), majd újraindítani a
- rendszert.</para>
-
- <para>A biztonsági szintekkel és rájuk
- vonatkozó információkkal kapcsolatban
- olvassuk el az &man.init.8; man oldalt.</para>
-
- <warning>
- <para>A biztonsági szintek nem
- feltétlenül jelentenek minden
- problémára tökéletes
- megoldást. Rentegeg ismert
- hátulütővel rendelkeznek, és
- gyakran a biztonság hamis érzetét
- keltik.</para>
-
- <para>Ezzel kapcsolatban az egyik legnagyobb gond, hogy
- csak abban az esetben működik rendesen a
- rendszer, ha a rendszerindítás
- során a biztonsági szintek
- beállításáig minden
- állományt levédünk. Ha a
- támadó képes lefuttatni a
- saját programját még a
- biztonsági szint beállítása
- előtt (amely viszont elég későn
- történik meg, hiszen a
- rendszerindítás során számos
- olyan dolog feladat van, amely nem végezhető
- el magasabb biztonsági szinteken), akkor azzal az
- egész védelmi módszer
- hatástalanítható. Habár a
- rendszerindítás folyamán
- felhasznált állományok
- biztonságba helyezése technikailag
- egyáltalán nem lehetetlen,
- nehezebbé válik tőle a rendszer
- karbantartása, mivel ilyenkor az egész
- rendszert át kell állítanunk
- legalább egyfelhasználós
- módba és úgy
- módosítani a konfigurációs
- állományokat.</para>
-
- <para>Ezt és az ehhez hasonló
- problémák gyakran felmerülnek a
- levelezési listákon,
- különösen a &a.security;
- archívumaiban. <link xlink:href="&url.base;/search/index.html">Ezen</link> a
- funkción keresztül nézhetünk
- után a téma részletesebb
- tárgyalásának.
- Néhányan reménykednek, hogy a
- biztonsági szinteket hamarosan leváltja
- valami sokkal finomabb beállítási
- lehetőségekkel rendelkező
- megoldás, azonban a dolgok még
- eléggé homályosak ebből a
- szempontból.</para>
-
- <para>Figyelmeztettünk mindenkit!</para>
- </warning>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="extra-named-port">
- <para>A BIND (<command>named</command>)
- különféle nagyobb sorszámú
- portokat használ. Miért?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A BIND a kimenő kérésekhez
- véletlenszerűen kiválaszt egy nagyobb
- sorszámú portot. A legújabb
- változataiban már minden egyes
- kéréshez külön
- véletlenszerűen keres új UDP portot. Ez
- bizonyos hálózati konfigurációk
- esetén problémákhoz vezethet,
- különösen olyankor, amikor a
- beérkező UDP csomagokat egy tűzfal
- megállítja. A tűzfalak által
- blokkolt porttartományok használatát az
- <literal>avoid-v4-udp-ports</literal> vagy az
- <literal>avoid-v6-udp-ports</literal>
- beállítással tilthatjuk le a program
- számára.</para>
-
- <warning>
- <para>Ha ezt a portot (mint például az 53) az
- <filename>/etc/namedb/named.conf</filename>
- állományban a
- <literal>query-source</literal> vagy a
- <literal>query-source-v6</literal>
- beállításokkal adjuk meg explicit
- módon, akkor a program nem fogja
- véletlenszerűen váltogatni a portokat.
- Határozottan javasoljuk, hogy ezekkel az
- opciókkal ne adjunk meg előre
- rögzített portokat.</para>
- </warning>
-
- <para>Mindenesetre örülünk, hogy ezt is valaki
- megkérdezte! Hiába, nem árt néha
- nézegetni a &man.sockstat.1; kimenetét
- és észrevenni benne néhány
- furcsaságot.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="sendmail-port-587">
- <para>A <application>sendmail</application> a
- szabványos 25-ös port mellett az 587-es portot
- használja! Miért?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A <application>sendmail</application> újabb
- verzióiban felfedezhető
- levélküldési lehetőségek az
- 587-es portot használják. Jelenleg ezt
- még nem sokan használják ki, de
- növekszik a népszerűsége.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="toor-account">
- <para>Kié az a nullás felhasználói
- azonosítójú <systemitem class="username">toor</systemitem>
- fiók? Betörtek a gépre?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ne aggódjunk! A <systemitem class="username">toor</systemitem> egy
- <quote>alternatív</quote> rendszergazdai
- hozzáférés (a <quote>toor</quote> a
- <quote>root</quote> visszafelé). Korábban
- csak a &man.bash.1; parancsértelmező
- telepítésekor jött létre, azonban
- manapság már alapértelmezés
- szerint létrejön. A nem szabványos
- parancsértelmezők számára
- találták ki, így nem a
- <systemitem class="username">root</systemitem> alapértelmezett
- parancsértelmezőjét kell
- megváltoztatnunk. Ez különösen olyan
- parancsértelmezők esetén fontos, amelyek
- nem részei az alaprendszernek (például
- a portként vagy csomagként telepített
- parancsértelmezők esetén) és
- ezért a <filename>/usr/local/bin</filename>
- könyvtárba fognak kerülni. Ez a
- könyvtár alapértelmezés szerint
- azonban egy külön állományrendszeren
- található. Ha a <systemitem class="username">root</systemitem>
- parancsértelmezője viszont a <filename>/usr/local/bin</filename>
- könyvtárban lenne, miközben a <filename>/usr</filename> (vagy bármelyik
- más állományrendszer, amely az
- imént említett könyvtárat
- tartalmazza) nem csatlakoztatható valamilyen
- oknál fogva, akkor a <systemitem class="username">root</systemitem> nem
- lenne képes bejelentkezni és kijavítani
- a problémát. (Noha amikor
- újraindítjuk a rendszerünket
- egyfelhasználós módban, akkor a
- rendszer rá fog kérdezni, hogy melyik
- parancsértelmezőt akarjuk
- használni.)</para>
-
- <para>Egyesek nem szabványos
- parancsértelmezőn keresztül a
- <systemitem class="username">toor</systemitem> felhasználóval
- végzik el a <systemitem class="username">root</systemitem> mindennapi
- teendőit, így a szabványos
- parancsértelmezőt csak a vészhelyzetekre
- tartogatják. Alapértelmezés szerint a
- <systemitem class="username">toor</systemitem> felhasználóval nem
- tudunk bejelentkezni, mivel nincs jelszava, ezért ha
- használni akarjuk, akkor először
- jelentkezzünk be a <systemitem class="username">root</systemitem>
- felhasználóval, majd állítsunk
- be neki egy jelszót.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="suidperl">
- <para>A <command>suidperl</command> parancs miért nem
- működik rendesen?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Biztonsági okokból a
- <command>suidperl</command> parancs
- alapértelmezés szerint nem kerül
- telepítésre. Ha forrásból
- frissítjük rendszerünket és azt
- szeretnénk, hogy ennek során a
- <command>suidperl</command> is leforduljon, akkor a
- <command>perl</command> fordításának
- megkezdése előtt vegyük fel a
- <literal>ENABLE_SUIDPERL=true</literal>
- sort az <filename>/etc/make.conf</filename>
- állományba.</para>
- </answer>
-
- </qandaentry>
- </qandaset>
- </chapter>
-
- <chapter xml:id="ppp" xml:lang="hu">
- <title>PPP</title>
-
- <qandaset>
- <qandaentry>
- <question xml:id="userppp">
- <para>Nem működik a &man.ppp.8;. Mit lehet a
- gond?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Elsőként mindenképpen olvassuk el a
- &man.ppp.8; man oldalt és a kézikönyv
- <link xlink:href="&url.books.handbook;/ppp-and-slip.html#USERPPP">PPP-vel</link>
- foglalkozó részét. A
- következő paranccsal engedélyezzük a
- naplózást:</para>
-
- <programlisting>set log Phase Chat Connect Carrier lcp ipcp ccp command</programlisting>
-
- <para>Ezt a parancsot a &man.ppp.8; parancssorában vagy
- az <filename>/etc/ppp/ppp.conf</filename>
- konfigurációs állományban kell
- megadnunk (leginkább a <literal>default</literal>
- szakasz elejére érdemes betennünk).
- Gondoskodjunk róla, hogy az
- <filename>/etc/syslog.conf</filename> állomány
- (lásd &man.syslog.conf.5;) tartalmazza az
- alábbi sort, illetve az
- <filename>/var/log/ppp.log</filename> állomány
- létezzen:</para>
-
- <programlisting>!ppp
-*.* /var/log/ppp.log</programlisting>
-
- <para>A napló segítségével
- már több mindent ki tudunk deríteni a
- &man.ppp.8; működéséről. Ne
- aggódjunk, ha nem értünk belőle
- semmit. Kérjünk segítséget
- másoktól, nekik minden bizonnyal
- segíteni fog a probléma
- felderítésében.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="ppp-hangs">
- <para>A &man.ppp.8; miért bontja a vonalat, amikor
- elindul?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ilyen általában azért
- történik, mert nem tudta feloldani a
- hálózati nevet. Ezt a legkönnyebben
- úgy tudjuk orvosolni, ha az
- <filename>/etc/host.conf</filename> állományba
- előre rakjuk a <literal>hosts</literal> sort,
- így a névfeloldó először az
- <filename>/etc/hosts</filename> állománnyal
- fog próbálkozni. Ezután a
- <filename>/etc/hosts</filename> állományba
- vegyük fel a helyi gépet. Ha nincs helyi
- hálózatunk, akkor így írjuk
- át a <systemitem>localhost</systemitem> sort:</para>
-
- <programlisting>127.0.0.1 ize.minta.com ize localhost</programlisting>
-
- <para>Minden más esetben egyszerűen csak
- vegyünk fel egy újabb bejegyzést a
- gépünkhöz. Ennek pontosabb
- részleteivel kapcsolatban nézzük meg a
- megfelelő man oldalakat.</para>
-
- <para>Ha mindent jól csináltunk, akkor a
- <command>ping -c1 `hostname`</command> parancs hiba
- nélkül tér vissza.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="ppp-nodial-auto">
- <para>A &man.ppp.8; miért nem tárcsáz
- <literal>-auto</literal> módban?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Először is ellenőrizzük, hogy
- létezik az alapértelmezett útvonal. A
- <command>netstat -rn</command> parancs (lásd
- &man.netstat.1;) kiadása után
- nagyjából a következő két
- bejegyzést kell látnunk:</para>
-
- <programlisting>Destination Gateway Flags Refs Use Netif Expire
-default 10.0.0.2 UGSc 0 0 tun0
-10.0.0.2 10.0.0.1 UH 0 0 tun0</programlisting>
-
- <para>Feltételezzük, hogy a
- kézikönyvből, a man oldalról vagy
- <filename>ppp.conf.sample</filename>
- állományból másoltuk ki ezeket a
- címeket. Ha nincs alapértelmezett
- útvonalunk, akkor annak az lehet az oka, hogy a
- <filename>ppp.conf</filename> állományba
- elfelejtettük felvenni a <literal>HISADDR</literal>
- kulcsszót.</para>
-
- <para>Az alapértelmezett útvonal
- hiányának másik oka lehet még, ha
- az <filename>/etc/rc.conf</filename>
- állományban (lásd &man.rc.conf.5;)
- beállítottunk egy alapértelmezett
- átjárót, de elfelejtettük az
- <filename>ppp.conf</filename> állományba
- betenni a következő sort:</para>
-
- <programlisting>delete ALL</programlisting>
-
- <para>Ebben az esetben menjünk vissza a
- kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/userppp.html#USERPPP-FINAL">A rendszer végső beállítása</link>
- című részéhez.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="no-route-to-host">
- <para>Mit jelent a <errorname>No route to host</errorname>
- hibaüzenet?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Általában azért jelentkezik, mert
- az <filename>/etc/ppp/ppp.linkup</filename>
- állományban nem adtuk meg az
- alábbiakat:</para>
-
- <programlisting>MYADDR:
- delete ALL
- add 0 0 HISADDR</programlisting>
-
- <para>Erre csak akkor van szükségünk, ha
- dinamikus IP-címünk van, vagy nem ismerjük az
- átjáró címét. Ha az
- interaktív módot használjuk, akkor
- ehhez a következőket kell begépelni
- csomag módba lépés után (a
- csomag módot a csupa nagybetűs
- <acronym>PPP</acronym> jelzi a parancssorban):</para>
-
- <programlisting>delete ALL
-add 0 0 HISADDR</programlisting>
-
- <para>A kézikönyv <link xlink:href="&url.books.handbook;/userppp.html#USERPPP-DYNAMICIP">A PPP és a dinamikus IP-címek</link>
- című részében olvashatunk
- erről bővebben.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="connection-threeminutedrop">
- <para>Miért szakad meg a kapcsolat 3 perc
- után?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A PPP alrendszer alapértelmezett lejárati
- ideje 3 perc. Ezt a beállítást a
- következő sor megadásával tudjuk
- módosítani:</para>
-
- <programlisting>set timeout <replaceable>NNN</replaceable></programlisting>
-
- <para>ahol az <replaceable>NNN</replaceable>
- másodpercekben megadja a kapcsolat
- lezárása előtti inaktivitás
- maximális idejét. Ha az
- <replaceable>NNN</replaceable> értéke nulla,
- akkor a kapcsolat időtúllépés
- miatt soha nem fog magától megszakadni. Ezt a
- parancsot a <filename>ppp.conf</filename>
- állományba tudjuk felvenni, vagy
- interaktív módban a parancssorban
- gépelhetjük be. Emellett menet közben is
- állítani tudjuk ezt az értéket,
- ha a <application>ppp</application> szerverre a
- &man.telnet.1; vagy a &man.pppctl.8;
- segítségével rácsatlakozunk.
- Erről a &man.ppp.8; man oldal ad részletesebb
- tájékoztatást.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="ppp-drop-heavy-load">
- <para>A kapcsolat miért szakad meg nagyobb
- terhelést alatt?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ha beállítottuk a Link Quality Reporting
- (LQR) használatát, akkor előfordulhat,
- hogy túlságosan sok csomag veszik el a
- gépünk és a másik oldal
- között. A &man.ppp.8; ezért a vonalat
- rossznak érzékeli és bontja. A
- &os;&nbsp;2.2.5 változata előtt az LQR
- alapértelmezés szerint engedélyezett
- volt. Az LQR így tiltható le:</para>
-
- <programlisting>disable lqr</programlisting>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="ppp-drop-random">
- <para>A kapcsolat miért szakad meg
- véletlenszerűen?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Néha előfordulhat, hogy a zajos telefonvonal
- esetén vagy a
- hívásvárakoztatás
- használatakor a modem bontja a vonalat, mivel
- (helytelenül) azt hiszi, hogy nincs kapcsolat.</para>
-
- <para>Manapság a legtöbb modemen
- általában be lehet valahogy
- állítani, hogy mennyire legyenek
- elnézőek a kapcsolat ideiglenes
- megszakadásával szemben.
- Például egy &usrobotics;&nbsp;&sportster;
- esetén ezt tizedmásodpercekben mérik az
- <literal>S10</literal> regiszter
- segítségével. A modemünk ilyenkor
- tehát úgy tehető sokkal
- toleránsabbá, ha a következő
- hívási beállítást
- adjuk:</para>
-
- <programlisting>set dial "...... ATS10=10 OK ......"</programlisting>
-
- <para>További részleteket a modem
- kézikönyvéből tudhatunk meg.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="ppp-hangs-random">
- <para>A kapcsolat miért fullad le
- véletlenszerűen?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Sokan tapasztalják, hogy a kapcsolat minden
- különösebb magyarázat nélkül
- lefullad. Ilyenkor elsőként azt érdemes
- tisztázni, hogy az összeköttetés
- melyik oldalán történt a vonal
- bontása.</para>
-
- <para>Ha belső modemet használunk, akkor
- próbáljuk meg a &man.ping.8; paranccsal
- ellenőrizni, hogy a modem <acronym>TD</acronym>
- lámpája villog-e az adatok
- küldésekor. Amennyiben igen (miközben az
- <acronym>RD</acronym> lámpa viszont nem), akkor a
- gond a vonal másik végén lesz. Ha
- viszont a <acronym>TD</acronym> nem villog, akkor a
- probléma a mi oldalunkon áll fenn. A
- belső modemek esetében a
- <filename>ppp.conf</filename> állományban a
- <literal>set server</literal> parancsot is érdemes
- megadnunk, így amikor a kapcsolat
- leállását tapasztaljuk, a
- &man.pppctl.8; segítségével rá
- tudunk csatlakozni a &man.ppp.8; démonra. Ha a
- hálózati kapcsolat ekkor hirtelen erőre
- kapna (mivel rácsatlakoztunk
- kívülről) vagy egyáltalán nem
- tudunk csatlakozni (feltételezve, hogy a <literal>set
- socket</literal> parancs sikeresen lefutott az
- induláskor), akkor a probléma még
- mindig nálunk lesz. Ha viszont sikerül
- csatlakoznunk és a vonallal még mindig gondok
- vannak, akkor próbáljuk a <literal>set log
- local async</literal> parancs használatával
- engedélyezni a helyi aszinkron
- naplózást, majd egy másik
- konzolból a &man.ping.8; parancs
- segítségével kezdjük el
- használni az összeköttetést. Az
- aszinkron naplózás jelezni fogja, ha
- sikerül adatokat átvinni és fogadni a
- kapcsolaton keresztül. Ha ilyenkor nem látunk
- visszafele érkező adatokat, akkor az arra utal,
- hogy a gond a vonal távoli végén
- van.</para>
-
- <para>Miután sikeresen kiderítettük, hogy
- az adott probléma helyi vagy távoli, két
- lehetőségünk van:</para>
-
- <itemizedlist>
- <listitem>
- <para>Amennyiben távoli, olvassuk el a <xref linkend="ppp-remote-not-responding"/>
- válaszát.</para>
- </listitem>
-
- <listitem>
- <para>Amennyiben helyi, olvassuk el a <xref linkend="ppp-hung"/> válaszát.</para>
- </listitem>
- </itemizedlist>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="ppp-remote-not-responding">
- <para>A vonal túlsó végéről
- nem érkezik válasz. Mi lehet tenni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Ezzel szemben nagyon keveset tudunk mi,
- felhasználók tenni. A legtöbb
- internetszolgáltató egyszerűen nem
- hajlandó segítséget nyújtani
- abban az esetben, ha nem valamelyik &microsoft;
- operációs rendszert használjuk. A
- <filename>ppp.conf</filename> állományunkban a
- <literal>enable lqr</literal> sor megadásával
- engedélyezni tudjuk a &man.ppp.8;
- számára, hogy észlelhesse a
- távoli hibákat és bontsa a vonalat, de
- ez a vizsgálat viszonylag időigényes
- és ennélfogva nem túlságosan
- hasznos. A szolgáltatónknak pedig ne nagyon
- emlegessük, hogy felhasználói PPP-t
- futtatunk.</para>
-
- <para>Először próbáljunk meg letiltani
- mindenféle tömörítést a
- következő sor megadásával:</para>
-
- <programlisting>disable pred1 deflate deflate24 protocomp acfcomp shortseq vj
-deny pred1 deflate deflate24 protocomp acfcomp shortseq vj</programlisting>
-
- <para>Kapcsolódjunk újra és
- ellenőrizzük, hogy továbbra is
- működőképes a kapcsolat. Ha ennek
- hatására javul a helyzet vagy a
- probléma teljesen megoldódik, akkor a
- beállítások egyenkénti
- próbálgatásával keressük
- meg, hogy melyik okozta a gondot. Ez már
- elegendő lesz ahhoz, hogy komolyabban felvegyük a
- kapcsolatot a szolgáltatónkkal (habár
- ebből gyorsan ki fog derülni, hogy nem &microsoft;
- terméket használunk).</para>
-
- <para>Mielőtt szólnánk a
- szolgáltatónknak, a gépünkön
- engedélyezzük az aszinkron
- naplózást és várjuk meg,
- amíg a kapcsolat újra megszakad. Erre nem
- árt felkészülnünk, mert viszonylag
- sok tárhelyet igényel. Innen majd a
- portról utoljára olvasott adat lesz a
- lényeges. Ez általában szöveges
- adat és akár a probléma konkrét
- okára is utalhat (<errorname>Memory
- fault</errorname>, <errorname>Core
- dumped</errorname>?).</para>
-
- <para>Ha segítőkész
- szolgáltatót választottuk, akkor a
- naplózást akár az ő oldalunkon is
- engedélyezhetjük, így amikor a vonal
- megszakad, az ő szemszögükből is
- képesek leszünk elemezni a
- problémát. Ilyen esetben nyugodtan
- küldjünk egy levelet &a.brian;
- címére vagy kérjük meg a
- szolgáltatónkat, hogy közvetlenül
- vele tárgyaljon.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="ppp-hung">
- <para>A &man.ppp.8; teljesen megállt. Mi lehet
- tenni?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A legjobban úgy járunk, ha a &man.ppp.8;
- programot nyomkövetési
- információkkal fordítjuk újra,
- majd a &man.gdb.1; segítségével
- lekérünk egy hívási láncot
- az éppen megakadt <application>ppp</application>
- példánytól. A
- <application>ppp</application> alkalmazást a
- következő parancsokkal tudjuk úgy
- újrafordítani, hogy tartalmazza a
- kívánt információkat:</para>
-
- <screen>&prompt.root; <userinput>gdb ppp `pgrep ppp`</userinput></screen>
-
- <para>Ezt követően a <application>gdb</application>
- parancssorában a <command>bt</command> és
- <command>where</command> parancsok
- segítségével hozzá tudunk jutni
- a hívási lánchoz. Mentsük el
- valahova a <application>gdb</application> által
- kinyert adatokat, majd a <command>detach</command>
- paranccsal váljunk le a futó programról
- és a <command>quit</command>
- begépelésével lépjünk ki a
- <application>gdb</application> programból.</para>
-
- <para>Végezetül az elmentett eredményeket
- küldjük el &a.brian; címére.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="ppp-loginok-thennothing">
- <para>Miért nem történik semmi a
- <quote>Login OK!</quote> üzenet után?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &os; 2.2.5 előtti kiadásaiban a
- &man.ppp.8; az összeköttetés
- létrejötte után megvárta, hogy a
- távoli pont kezdeményezze a
- kapcsolatvezérlő protokoll (Line Control
- Protocol, LCP) használatát. Sok
- szolgáltató azonban nem csinál ilyet,
- ehelyett inkább a klienstől várják
- mindezt. Az LCP kezdeményezését
- így kényszeríthetjük ki a
- &man.ppp.8; használata során:</para>
-
- <programlisting>set openmode active</programlisting>
-
- <note>
- <para>Általában semmilyen gond nem
- származik abból, ha a mind a két
- oldal kezdeményez, így az
- <varname>openmode</varname> alapértelmezés
- szerint <literal>active</literal>
- értékű. A következő
- szakaszban azonban bemutatjuk mikor <emphasis>gondot
- okoz</emphasis> a használata.</para>
- </note>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="ppp-same-magic">
- <para>Folyamatosan <errorname>Magic is same</errorname>
- hibák jelennek meg. Ez mire utal?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>Csatlakozás után időnként
- előfordulhat, hogy <errorname>magic is the
- same</errorname> hibaüzeneteket látunk a
- naplóban. Ezek az üzenetek bizonyos esetekben
- teljesen ártalmatlanok, máskor viszont
- akár komolyabb problémákat is jelezhet.
- A legtöbb PPP implementáció nem él
- túl egy ilyen hibát, és még ha
- látszólag létre is jön ilyenkor a
- kapcsolat, folyamatosan konfigurációs
- kérések és válaszok
- jönnek-mennek a naplóban egészen addig,
- amíg a &man.ppp.8; végül fel nem adja
- és lezárja a kapcsolatot.</para>
-
- <para>Ez általában olyan szervereken jelenik
- meg, ahol nem elég gyorsak a lemezek és minden
- kapcsolathoz elindítanak egy &man.getty.8; és
- a bejelentkezéskor vagy azt következő
- elindítják a &man.ppp.8; programot. Egyes
- visszajelzések szerint ilyen egyébként
- gyakran előfordul a slirp használatakor. A
- problémát egyébként a
- &man.getty.8; és a &man.ppp.8; indítása
- között eltelt idő okozza, amikor a kliens
- oldalán futó &man.ppp.8; elkezdi küldeni
- a kapcsolatvezérlő (Line Control Protocol, LCP)
- csomagokat. Mivel ilyenkor az ECHO még mindig
- aktív a szerver adott portján, a kliens
- &man.ppp.8; a saját csomagjainak
- <quote>tükröződését</quote>
- fogja látni.</para>
-
- <para>Az LCP beállításának
- része az összeköttetés két
- oldalán egy-egy bűvös szám
- (<quote>magic number</quote>)
- megállapítása, amellyel ezután
- észlelhetőek az ilyen
- <quote>tükröződések</quote>. A
- protokoll szerint amikor a két pont
- megpróbálja ugyanazt a bűvös
- számot használni, akkor visszautasítja
- (NAK jelzést küld) és egy másikat
- választ. Ha ilyenkor még a szerver
- portján aktív az ECHO, akkor a kliens oldali
- &man.ppp.8; azt tapasztalja, hogy elkezd LCP csomagokat
- küldeni, majd mivel ugyanazt kapja vissza, erre egy NAK
- jelzést válaszol. Ugyanígy
- látja magát a NAK jelzést (aminek
- hatására a &man.ppp.8; megváltoztatja a
- bűvös számát) is. Ennek
- eredményeképpen hirtelen nagy
- mennyiségű
- bűvösszám-váltás keletkezik,
- ami pedig szépen felhalmozódik a szerver
- terminálpufferében. Ahogy a &man.ppp.8;
- végre elindul a szerveren, elönti ez a rengeteg
- információ, aminek alapján
- sikertelennek ítéli meg az LCP
- beállítását és feladja a
- további próbálkozást.
- Eközben a kliens számára megszűnnek
- a visszaverődő csomagok és csak annyit
- lát, hogy a szerver bontja a kapcsolatot.</para>
-
- <para>Ezt úgy tudjuk elkerülni, ha a
- <filename>ppp.conf</filename> állományban a
- távoli pontra bízzuk az
- beállítás
- kezdeményezését:</para>
-
- <programlisting>set openmode passive</programlisting>
-
- <para>Ennek hatására a &man.ppp.8;
- megvárja, hogy a szerver kezdeményezze az LCP
- beállítását. Egyes szerverek
- azonban sosem teszik meg ezt. Ilyenkor valami ilyesmit
- tudunk tenni:</para>
-
- <programlisting>set openmode active 3</programlisting>
-
- <para>Így a &man.ppp.8; 3&nbsp;másodpercig
- passzív marad, majd csak ezután kezd el LCP
- kérésket küldeni. Ha a távoli
- pont eközben küld valamilyen kérést,
- az &man.ppp.8; azonnal válaszol rá és
- nem várja végig a 3&nbsp;másodperces
- időtartamot.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="ppp-lcp-constant">
- <para>Az LCP beállítása egészen a
- kapcsolat befejeződéséig
- folytatódik. Mi lehet a probléma?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A &man.ppp.8; programban jelenleg van egy olyan
- hibásan implementált jellemző, ahol az LCP,
- CCP és IPCP válaszokat nem
- társítja az eredeti kérésekhez.
- Ennek következményeképpen, ha az egyik
- PPP implementáció 6&nbsp;másodperccel
- lassabb a másik oldalnál, akkor az még
- két további LCP konfigurációs
- kérést is küld, ami viszont
- végzetesnek bizonyul.</para>
-
- <para>Vegyünk például két
- implementációt, az <systemitem>A</systemitem> és
- a <systemitem>B</systemitem> pontokat. Az <systemitem>A</systemitem>
- már közvetlenül a csatlakozás
- után LCP kéréseket kezd el
- küldeni, miközben a <systemitem>B</systemitem> csak
- 7&nbsp;másodperc múlva tud elindulni. Mire
- végre a <systemitem>B</systemitem> pont is elindul, addigra
- az <systemitem>A</systemitem> már kiküldött 3 LCP
- kérést. Most feltételezzük, hogy
- nincs ECHO, máskülönben az előző
- szakaszban leírt, bűvös számokkal
- kapcsolatos problémába
- ütköznénk. A <systemitem>B</systemitem> ekkor
- tehát küld egy kérést, majd
- nyugtázza az <systemitem>A</systemitem> ponttól kapott
- korábbi kérést. Ennek
- hatására az <systemitem>A</systemitem> pont
- <acronym>OPENED</acronym> állapotba megy át,
- újra küld és nyugtázza az
- előző kérést <systemitem>B</systemitem>
- felé. Eközben a <systemitem>B</systemitem>
- további két nyugtázást küld
- az <systemitem>A</systemitem> pontról kapott további
- két kérésre, a <systemitem>B</systemitem>
- indulása előttről. A <systemitem>B</systemitem>
- ekkor megkapja az <systemitem>A</systemitem> első
- nyugtáját és átvált
- <acronym>OPENED</acronym> állapotba. Az
- <systemitem>A</systemitem> ekkor megkapja a második
- nyugtát a <systemitem>B</systemitem> ponttól és
- visszavált <acronym>REQ-SENT</acronym>
- állapotba, majd az RFC szerint elküld
- (előre) egy újabb kérést. Ekkor
- megkapja a harmadik nyugtát és
- <acronym>OPENED</acronym> állapotba vált.
- Eközben a <systemitem>B</systemitem> megkapja előre
- küldött kérést a <systemitem>A</systemitem>
- ponttól, amelynek hatására
- <acronym>ACK-SENT</acronym> állapotba vált
- vissza, és az RFC szerint ismét küld egy
- (második) kérést és egy
- nyugtázást. Az <systemitem>A</systemitem> erre
- megkapja a kérést, visszavált
- <acronym>REQ-SENT</acronym> állapotban és
- küld egy újabb kérést. Ekkor
- közvetlenül megkapja a
- rákövetkező nyugtázást
- és átvált <acronym>OPENED</acronym>
- állapotba.</para>
-
- <para>Ez egészen addig folytatódik, amíg
- az egyik oldal rá nem eszmél, hogy ennek nincs
- túlságosan sok értelme és
- feladja a próbálkozást.</para>
-
- <para>Ez legkönnyebben úgy kerülhető el,
- ha ilyenkor az egyik oldalt <literal>passive</literal>
- típusúra állítjuk, vagyis az
- egyik oldalon várunk egy keveset a
- beállítás
- kezdeményezésére. Ezt a
- következő paranccsal lehet megoldani:</para>
-
- <programlisting>set openmode passive</programlisting>
-
- <para>Óvatosan bánjunk ezzel a
- paraméterrel! A beállítás
- kezdeményezésének
- várakoztatási idejét a
- következő paraméterrel tudjuk
- megadni:</para>
-
- <programlisting>set stopped <replaceable>N</replaceable></programlisting>
-
- <para>Használhatjuk viszont ezt a parancsot is (ahol
- <replaceable>N</replaceable> adja meg, hogy mennyi
- másodperc teljen el a beállítás
- megkezdése előtt):</para>
-
- <programlisting>set openmode active <replaceable>N</replaceable></programlisting>
-
- <para>Az ezzel kapcsolatos további részleteket a
- man oldalon olvashatjuk.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="ppp-shell-test-lockup">
- <para>Miért akad meg a &man.ppp.8;, ha egy
- külső parancsot adunk ki alatta?</para>
- </question>
-
- <answer>
- <para>A <command>shell</command> vagy <command>!</command>
- parancsok végrehajtásakor a &man.ppp.8;
- elindít egy parancsértelmezőt (illetve ha
- paramétereket is adtunk meg, akkor a &man.ppp.8;
- átadja azokat is), majd megvárja annak
- befejeződését. Ha a parancs
- futtatása közben éppen egy PPP
- kapcsolatot akartunk használni, akkor erre az
- időre az előbbiek miatt látszólag
- meg fog állni. Ez tehát azért
- történik, mert a &man.ppp.8; megvárja a
- parancs lefutását.</para>
-
- <para>Ha nem akarjuk megvárni a parancs
- befejeződését, akkor inkább
- használjuk a <command>!bg</command> parancsot. Ennek
- hatására az adott parancs a
- háttérben fog lefutni és a &man.ppp.8;
- képes lesz folyamatosan szemmel tartani az
- összeköttetést.</para>
- </answer>
- </qandaentry>
-
- <qandaentry>
- <question xml:id="ppp-null-modem">
- <para>A &man.ppp.8; null-modem kábel
-