diff options
Diffstat (limited to 'hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd')
| -rw-r--r-- | hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.sgml | 34 |
1 files changed, 17 insertions, 17 deletions
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.sgml b/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.sgml index 6e50db26ad..36f0e45f01 100644 --- a/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.sgml +++ b/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.sgml @@ -44,10 +44,10 @@ Operating System Counter</ulink> szerint 1999 áprilisában a világ hálózatra kapcsolt számítógépeinek 31,3%-a - &linux;ot futtat. 14,6% használ BSD &unix;ot. A világ - legnagyobb webes szervizei közül néhány, mint - például a <ulink - url="http://www.yahoo.com/">Yahoo!</ulink>, BSD-t használ. + &linux;ot futtat. 14,6% használ BSD &unix;-ot. A világ + legnagyobb webes szolgáltatásai közül + néhány, mint például a <ulink + url="http://www.yahoo.com/">Yahoo!</ulink> is BSD-t használ. A világ legforgalmasabb FTP szervere 1999-ben (már halott), az <ulink url="ftp://ftp.cdrom.com/">ftp.cdrom.com</ulink>, BSD-t @@ -125,7 +125,7 @@ <ulink url="http://www.X.org/">X.Org projekt</ulink>. A &linux; is ezeket használja. A BSD általában nem jelöl ki egy - <quote>ablakkezelõ rendszer</quote> mint például a + <quote>grafikus felületet</quote>, mint például a GNOME, vagy KDE, de ennek ellenére ezek is elérhetõek.</para> </listitem> @@ -181,7 +181,7 @@ árusítsák a &unix;-ot kereskedelmi forgalomban, a valamelyest mérföldkõnek számító System III rendszerüket hamarosan a System V követte. A - System V ködja nem tartalmazott + System V kódja nem tartalmazott hálózatkezelést, így minden implementációjukhoz a BSD-bõl vettek át szoftvereket, ideértve a TCP/IP szoftvert és egyéb @@ -281,12 +281,12 @@ tisztázott: az 1980-as években a BSD mint <quote>BSD &unix;</quote> volt ismert. Az AT&T birtokolta kódok utolsó nyomainak - eltávolításával a BSD elvesztett a + eltávolításával a BSD elvesztette a &unix; névhez való jogát. Ennek - eredményeképp olyan hivatkozásokat olvashat - a könyvcímekben, mint <quote>4.3BSD &unix; - operációs rendszer</quote> és <quote>4.4BSD - operációs rendszer</quote>.</para> + eredményeképp olyan hivatkozások + olvashatók a könyvcímekben, mint <quote>4.3BSD + &unix; operációs rendszer</quote> és + <quote>4.4BSD operációs rendszer</quote>.</para> </listitem> <listitem> @@ -305,7 +305,7 @@ <sect1 id="comparing-bsd-and-linux"> <title>A BSD és a &linux; összehasonlítása</title> - <para>Tehá valójában mi is a + <para>Tehát valójában mi is a különbség mondjuk a Debian &linux; és a &os; közt? Az átlag felhasználó számára a különbség meglepõen @@ -341,7 +341,7 @@ <ulink url="http://www.cvshome.org/">Concurrent Versions System</ulink> (CVS) verziókezelõ rendszer segítségével, amely a projekt minden - forráfájlját tartalmazza a + forrásfájlját tartalmazza a dokumentációval és egyéb fontos fájlokkal együtt. A CVS segítségével a felhasználók lekérhetik @@ -359,7 +359,7 @@ dokumentációt írnak. Nincs jogosultságuk a forráskódban közvetlenül változtatásokat - vérehajtani. Ahhoz, hogy a munkájuk + végrehajtani. Ahhoz, hogy a munkájuk bekerüjön a rendszerbe, egy hivatalos fejlesztõnek - <emphasis>committernek</emphasis> - kell azt átnéznie és a kódbázishoz @@ -389,7 +389,7 @@ más megvizsgálná. Másrészt, azoktól a fejlesztõktõl, akik messzemenõ vagy összetett változtatásokon dolgoznak, - elvárt, hogy ánézésre + elvárt, hogy átnézésre közzétegyék a kódot a tényleges változtatások elõtt. Extrém esetekben a core team egy tagja, mint elöljáró @@ -598,7 +598,7 @@ fürtözött rendszerekig. Számos hosszútávú technikai célja van, de a legfontosabb, hogy egy olyan SMP-képes - infrastruktúrát hozzon lére, amely + infrastruktúrát hozzon létre, amely könnyen érthetõ és karbantartható, valamint könnyû rá fejleszteni.</para> </listitem> @@ -667,7 +667,7 @@ <title>Mi mást kell még tudnom?</title> <para>Mivel a BSD-hez kevesebb alkalmazás érhetõ el, - mint a &linux;hoz, ezért a BSD felesztõi + mint a &linux;hoz, ezért a BSD fejlesztõi készítettek egy &linux; kompatibilitási csomagot, amellyel &linux; programok futtathatók BSD rendszeren. A csomag egyaránt tartalmaz kernel módosításokat a |