diff options
Diffstat (limited to 'hu_HU.ISO8859-2/articles')
| -rw-r--r-- | hu_HU.ISO8859-2/articles/compiz-fusion/article.xml | 76 | ||||
| -rw-r--r-- | hu_HU.ISO8859-2/articles/cups/article.xml | 82 | ||||
| -rw-r--r-- | hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.xml | 98 | ||||
| -rw-r--r-- | hu_HU.ISO8859-2/articles/gjournal-desktop/article.xml | 108 | ||||
| -rw-r--r-- | hu_HU.ISO8859-2/articles/laptop/article.xml | 38 | ||||
| -rw-r--r-- | hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-comparison/article.xml | 137 | ||||
| -rw-r--r-- | hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-users/article.xml | 133 |
7 files changed, 282 insertions, 390 deletions
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/compiz-fusion/article.xml b/hu_HU.ISO8859-2/articles/compiz-fusion/article.xml index d3fb1c2c2d..1d274da37e 100644 --- a/hu_HU.ISO8859-2/articles/compiz-fusion/article.xml +++ b/hu_HU.ISO8859-2/articles/compiz-fusion/article.xml @@ -1,9 +1,7 @@ <?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?> -<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V4.5-Based Extension//EN" - "../../../share/xml/freebsd45.dtd"> - +<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V5.0-Based Extension//EN" + "../../../share/xml/freebsd50.dtd"> <!-- $FreeBSD$ --> - <!-- Installing and Using compiz-fusion in FreeBSD @@ -11,25 +9,19 @@ The FreeBSD Documentation Project --> - <!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org> %SOURCE% en_US.ISO8859-1/articles/compiz-fusion/article.xml %SRCID% 1.6 --> - -<article lang="hu"> - <articleinfo> - <title>A Compiz Fusion telepítése és +<article xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:lang="hu"> + <info><title>A Compiz Fusion telepítése és használata</title> + - <author> - <firstname>Manolis</firstname> - <surname>Kiagias</surname> - <affiliation> + <author><personname><firstname>Manolis</firstname><surname>Kiagias</surname></personname><affiliation> <address><email>manolis@FreeBSD.org</email></address> - </affiliation> - </author> + </affiliation></author> <copyright> <year>2008</year> @@ -40,7 +32,7 @@ <releaseinfo>$FreeBSD$</releaseinfo> - <legalnotice id="trademarks" role="trademarks"> + <legalnotice xml:id="trademarks" role="trademarks"> &tm-attrib.freebsd; &tm-attrib.general; </legalnotice> @@ -53,12 +45,9 @@ életrekeltett munkakörnyezetek gyönyörűen néznek ki. Több megoldás is született ezen a téren, ilyen - többek között a <ulink - url="http://compiz.org/"><application>Compiz</application></ulink>, - a <ulink - url="http://www.beryl-project.org/"><application>Beryl</application></ulink>, - és a manapság megjelent <ulink - url="http://www.compiz-fusion.org/"><application>Compiz Fusion</application></ulink>. + többek között a <link xlink:href="http://compiz.org/"><application>Compiz</application></link>, + a <link xlink:href="http://www.beryl-project.org/"><application>Beryl</application></link>, + és a manapság megjelent <link xlink:href="http://www.compiz-fusion.org/"><application>Compiz Fusion</application></link>. Szerencsére a &os; használata esetén sem kell lemondanunk ezekről az effektekről. A most bemutatott utasítások ugyanis segítenek @@ -74,9 +63,9 @@ utolsó ellenőrzés: 2010.11.28.</emphasis></para> </abstract> - </articleinfo> + </info> - <sect1 id="introduction"> + <sect1 xml:id="introduction"> <title>Bevezetés</title> <para>A <application>Compiz Fusion</application> @@ -126,7 +115,7 @@ </sect1> - <sect1 id="nvidia-setup"> + <sect1 xml:id="nvidia-setup"> <title>A &os; nVidia meghajtójának beállítása</title> @@ -145,7 +134,7 @@ állomány beállításával.</para> - <sect2 id="determine-driver"> + <sect2 xml:id="determine-driver"> <title>A megfelelő meghajtó kiválasztása</title> @@ -159,15 +148,14 @@ <itemizedlist> <listitem> <para>A legújabb nVidia kártyákat az - <filename role="package">x11/nvidia-driver</filename> port + <package>x11/nvidia-driver</package> port támogatja.</para> </listitem> <listitem> <para>A GeForce 2MX/3/4 sorozatú nVidia kártyákat a meghajtó 96<replaceable>XX</replaceable> sorozata támogatja, - amely a <filename - role="package">x11/nvidia-driver-96xx</filename> porton + amely a <package>x11/nvidia-driver-96xx</package> porton keresztül érhető el.</para> </listitem> <listitem> @@ -175,19 +163,18 @@ kártyákat, mint például a GeForce vagy RIVA TNT típusokat, a meghajtó 71XX sorozata támogatja, és - <filename role="package">x11/nvidia-driver-71xx</filename> + <package>x11/nvidia-driver-71xx</package> porton keresztül telepíthetjük.</para> </listitem> </itemizedlist> <para>Az nVidia honlapján megtalálhatjuk, hogy az egyes meghajtók pontosan milyen kártyákat - is támogatnak: <ulink - url="http://www.nvidia.com/object/IO_32667.html"></ulink>.</para> + is támogatnak: <uri xlink:href="http://www.nvidia.com/object/IO_32667.html">http://www.nvidia.com/object/IO_32667.html</uri>.</para> </sect2> - <sect2 id="install-driver"> + <sect2 xml:id="install-driver"> <title>Az nVidia meghajtó telepítése</title> <para>Miután kiválasztottuk a kártyánk @@ -273,9 +260,8 @@ <note> <para>Habár nem feltétlenül - szükségesek, az <filename - role="package">x11/nvidia-xconfig</filename> és - <filename role="package">x11/nvidia-settings</filename> portok + szükségesek, az <package>x11/nvidia-xconfig</package> és + <package>x11/nvidia-settings</package> portok telepítését is ajánljuk. Ez előbbivel parancssorból tudjuk elvégezni az <filename>/etc/X11/xorg.conf</filename> @@ -290,7 +276,7 @@ </sect2> </sect1> - <sect1 id="xorg-configuration"> + <sect1 xml:id="xorg-configuration"> <title>Az asztali effektek beállítása az <filename>xorg.conf</filename> állományban</title> @@ -361,10 +347,9 @@ Load "glx" <note> <para>Ha telepítettük a korábban - ajánlott <filename - role="package">x11/nvidia-xconfig</filename> portot, akkor a + ajánlott <package>x11/nvidia-xconfig</package> portot, akkor a fenti beállítások közül a - legtöbbet (<username>root</username> + legtöbbet (<systemitem class="username">root</systemitem> felhasználóként) így is el tudjuk végezni:</para> @@ -381,7 +366,7 @@ Load "glx" </sect1> - <sect1 id="compiz-fusion"> + <sect1 xml:id="compiz-fusion"> <title>A Compiz Fusion telepítése és beállítása</title> @@ -484,7 +469,7 @@ emerald --replace &</programlisting> </sect1> - <sect1 id="compiz-troubleshooting"> + <sect1 xml:id="compiz-troubleshooting"> <title>A Compiz Fusion használatával kapcsolatos gondok megoldása</title> @@ -496,7 +481,7 @@ emerald --replace &</programlisting> <qandaset> <qandaentry> - <question id="no-decorations"> + <question xml:id="no-decorations"> <para>A <application>Compiz Fusion</application> telepítése és a megadott parancsok futtatása után eltűnt a keret az @@ -516,7 +501,7 @@ emerald --replace &</programlisting> </qandaentry> <qandaentry> - <question id="xorg-crash"> + <question xml:id="xorg-crash"> <para>A <application>Compiz Fusion</application> indításakor az X szerver összeomlik és visszajön a konzolt. Mi lehet a @@ -541,8 +526,7 @@ emerald --replace &</programlisting> <para>Ez többnyire olyankor következik be, amikor frissítjük az <application>&xorg;</application> szervert. - Telepítsük újra az <filename - role="package">x11/nvidia-driver</filename> portot, + Telepítsük újra az <package>x11/nvidia-driver</package> portot, így a glx is illeszkedni fog hozzá.</para> </answer> </qandaentry> diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/cups/article.xml b/hu_HU.ISO8859-2/articles/cups/article.xml index c085498caf..667f944fb2 100644 --- a/hu_HU.ISO8859-2/articles/cups/article.xml +++ b/hu_HU.ISO8859-2/articles/cups/article.xml @@ -1,28 +1,22 @@ <?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?> -<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V4.5-Based Extension//EN" - "../../../share/xml/freebsd45.dtd"> - +<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V5.0-Based Extension//EN" + "../../../share/xml/freebsd50.dtd"> <!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org> %SOURCE% en_US.ISO8859-1/articles/cups/article.xml %SRCID% 1.5 --> - -<article lang="hu"> - <articleinfo> - <title>A CUPS használata &os; rendszereken</title> +<article xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:lang="hu"> + <info><title>A CUPS használata &os; rendszereken</title> + <authorgroup> - <author> - <firstname>Chess</firstname> - <surname>Griffin</surname> - <affiliation> + <author><personname><firstname>Chess</firstname><surname>Griffin</surname></personname><affiliation> <address><email>chess@chessgriffin.com</email></address> - </affiliation> - </author> + </affiliation></author> </authorgroup> - <legalnotice id="trademarks" role="trademarks"> + <legalnotice xml:id="trademarks" role="trademarks"> &tm-attrib.freebsd; &tm-attrib.general; </legalnotice> @@ -40,9 +34,9 @@ utolsó ellenőrzés: 2010.11.28.</emphasis></para> </abstract> - </articleinfo> + </info> - <sect1 id="printing-cups"> + <sect1 xml:id="printing-cups"> <title>A Common Unix Printing System (CUPS) rövid bemutatása</title> @@ -84,12 +78,11 @@ &windows; típusú rendszereket vegyesen tartalmazó környezetekben.</para> - <para>A <application>CUPS</application> hivatalos oldala a <ulink - url="http://www.cups.org/"></ulink> címen + <para>A <application>CUPS</application> hivatalos oldala a <uri xlink:href="http://www.cups.org/">http://www.cups.org/</uri> címen érhető el.</para> </sect1> - <sect1 id="printing-cups-install"> + <sect1 xml:id="printing-cups-install"> <title>A CUPS nyomtatószerver telepítése</title> @@ -110,9 +103,8 @@ <para>További nem kötelezően telepítendő, de határozottan ajánlott - csomagok még a <filename - role="package">print/gutenprint-cups</filename> és a - <filename role="package">print/hplip</filename>, amelyek + csomagok még a <package>print/gutenprint-cups</package> és a + <package>print/hplip</package>, amelyek különböző típusú nyomtatókhoz tartalmaznak meghajtókat és segédprogramokat. A <application>CUPS</application> @@ -123,7 +115,7 @@ találhatjuk.</para> </sect1> - <sect1 id="printing-cups-configuring-server"> + <sect1 xml:id="printing-cups-configuring-server"> <title>A CUPS nyomtatószerver beállítása</title> @@ -134,7 +126,7 @@ beállításokat. Először is hozzunk létre (ha még nem létezne) vagy nyissuk meg az <filename>/etc/devfs.rules</filename> - állományt és a <groupname>cups</groupname> + állományt és a <systemitem class="groupname">cups</systemitem> csoport számára adjunk hozzáférést a rendszerünkben található összes nyomtatóra:</para> @@ -149,14 +141,13 @@ add path 'usb/<replaceable>X</replaceable>.<replaceable>Y</replaceable>.<replace <para>Az <replaceable>X</replaceable>, <replaceable>Y</replaceable> és <replaceable>Z</replaceable> helyén a nyomtató - <filename class="directory">/dev/usb</filename> + <filename>/dev/usb</filename> könyvtárban szereplő értékeit adjuk meg. A nyomtatóhoz tartozó eszközleírót a &man.dmesg.8; kimenetében találjuk meg - <filename>ugen<replaceable>X</replaceable>.<replaceable>Y</replaceable></filename> - néven, amely egy szimbolikus link a <filename - class="directory">/dev/usb</filename> + <filename>ugenX.Y</filename> + néven, amely egy szimbolikus link a <filename>/dev/usb</filename> könyvtárban található megfelelőjére.</para> </note> @@ -196,7 +187,7 @@ devfs_system_ruleset="system"</programlisting> &prompt.root; <userinput>/usr/local/etc/rc.d/cupsd restart</userinput></screen> </sect1> - <sect1 id="printing-cups-configuring-printers"> + <sect1 xml:id="printing-cups-configuring-printers"> <title>Nyomtatók beállítása a CUPS nyomtatószerveréhez</title> @@ -215,12 +206,11 @@ devfs_system_ruleset="system"</programlisting> irányítása és működtetése elsősorban az általa felkínált webes felületen - történik, amelyet a <ulink - url="http://localhost:631"></ulink> címen keresztül + történik, amelyet a <uri xlink:href="http://localhost:631">http://localhost:631</uri> címen keresztül tudunk elérni. Amennyiben a <application>CUPS</application> egy másik számítógépen fut, akkor a - címben természetesen a <hostid>localhost</hostid> + címben természetesen a <systemitem>localhost</systemitem> (saját gépünk) helyén az adott gép <acronym>IP</acronym>-címét kell megadnunk. A <application>CUPS</application> webes @@ -253,15 +243,14 @@ devfs_system_ruleset="system"</programlisting> ki belőle a megfelelő helyileg csatlakoztatott nyomtatót, majd folytassuk a telepítését. Ha telepítettük a - korábban ajánlott <filename - role="package">print/gutenprint-cups</filename> és - <filename role="package">print/hplip</filename> programokat, + korábban ajánlott <package>print/gutenprint-cups</package> és + <package>print/hplip</package> programokat, akkor ennek során a hozzájuk tartozó meghajtók is meg fognak jelenni, amelyek esetleg többet tudnak vagy megbízhatóbbak.</para> </sect1> - <sect1 id="printing-cups-clients"> + <sect1 xml:id="printing-cups-clients"> <title>A CUPS kliensek beállítása</title> <para>A <application>CUPS</application> szerver @@ -276,7 +265,7 @@ devfs_system_ruleset="system"</programlisting> információk nagy részére nem lesz szükségünk.</para> - <sect2 id="printing-cups-clients-unix"> + <sect2 xml:id="printing-cups-clients-unix"> <title>&unix; kliensek</title> <para>A &unix; kliensek esetében is a @@ -289,7 +278,7 @@ devfs_system_ruleset="system"</programlisting> például a <application>GNOME</application> vagy <application>KDE</application> nyomtatókezelői. Emellett a szerverhez hasonlóan a kliensen is el tudjuk - érni a <ulink url="http://localhost:631"></ulink> + érni a <uri xlink:href="http://localhost:631">http://localhost:631</uri> címen a <application>CUPS</application> helyi felhasználói felületét, ahol az <quote>Administration</quote> menüben az <quote>Add @@ -328,7 +317,7 @@ devfs_system_ruleset="system"</programlisting> <acronym>IP</acronym>-címét.</para> </sect2> - <sect2 id="printing-cups-clients-windows"> + <sect2 xml:id="printing-cups-clients-windows"> <title>&windows; kliensek</title> <para>A &windows; XP előtti változatai nem @@ -355,14 +344,13 @@ devfs_system_ruleset="system"</programlisting> támogatását még nem tartalmazó régebbi &windows; változatunk van, akkor a <application>CUPS</application> - szolgáltatásait a <filename - role="package">net/samba3</filename> szerveren keresztül + szolgáltatásait a <package>net/samba3</package> szerveren keresztül tudjuk elérhetővé tenni, azonban ennek bemutatásával itt most nem foglalkozunk.</para> </sect2> </sect1> - <sect1 id="printing-cups-troubleshooting"> + <sect1 xml:id="printing-cups-troubleshooting"> <title>Hibakeresés</title> <para>A <application>CUPS</application> használata @@ -379,7 +367,7 @@ devfs_system_ruleset="system"</programlisting> megfelelőek. Továbbá segíthet megoldani a problémát, ha felvesszük a felhasználónkat a korábban tárgyalt - <groupname>cups</groupname> csoportba. Ha a + <systemitem class="groupname">cups</systemitem> csoportba. Ha a <application>CUPS</application> felhasználói felületének <quote>Administration</quote> képernyőjén található @@ -489,7 +477,7 @@ CUPS-Delete-Class CUPS-Accept-Jobs CUPS-Reject-Jobs CUPS-Set-Default> </Policy></programlisting> </sect1> - <sect1 id="printing-cups-ports-knobs"> + <sect1 xml:id="printing-cups-ports-knobs"> <title>A CUPS portok finomhangolása</title> <para>Ha a <application>CUPS</application> lesz az @@ -507,20 +495,20 @@ CUPS-Delete-Class CUPS-Accept-Jobs CUPS-Reject-Jobs CUPS-Set-Default> CUPS_OVERWRITE_BASE=YES WITHOUT_LPR=YES</programlisting> - <para>Elsőként a <makevar>WITH_CUPS</makevar> + <para>Elsőként a <varname>WITH_CUPS</varname> látható, amely hatására a portok telepítésük során lehetőség szerint a <application>CUPS</application> megoldásaira fognak építkezni. Másodikként a - <makevar>CUPS_OVERWRITE_BASE</makevar> szerepel, amely + <varname>CUPS_OVERWRITE_BASE</varname> szerepel, amely megadásával a telepítés során a &os; alapértelmezett nyomtatási rendszere, az <application>LPR</application> szimbolikus linkjei és állományai cserélődnek le, illetve megakadályozza, hogy ez visszaforduljon a rendszer egy későbbi frissítésekor. A harmadik, a - <makevar>WITHOUT_LPR</makevar> az <application>LPR</application> + <varname>WITHOUT_LPR</varname> az <application>LPR</application> használatának mellőzésére utasítja az érintett portokat.</para> </sect1> diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.xml b/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.xml index 00332db692..2fc7298ceb 100644 --- a/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.xml +++ b/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.xml @@ -1,30 +1,22 @@ <?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?> -<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V4.5-Based Extension//EN" - "../../../share/xml/freebsd45.dtd"> - +<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V5.0-Based Extension//EN" + "../../../share/xml/freebsd50.dtd"> <!-- $FreeBSD$ --> - <!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project Translated by: Gabor Kovesdan <gabor@FreeBSD.org> %SOURCE% en_US.ISO8859-1/articles/explaining-bsd/article.xml %SRCID% 1.25 --> +<article xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:lang="hu"> + <info><title>A BSD bemutatása</title> + -<article lang="hu"> - <articleinfo> - <title>A BSD bemutatása</title> - - <author> - <firstname>Greg</firstname> - <surname>Lehey</surname> - - <affiliation> + <author><personname><firstname>Greg</firstname><surname>Lehey</surname></personname><affiliation> <address><email>grog@FreeBSD.org</email></address> - </affiliation> - </author> + </affiliation></author> - <legalnotice id="trademarks" role="trademarks"> + <legalnotice xml:id="trademarks" role="trademarks"> &tm-attrib.freebsd; &tm-attrib.amd; &tm-attrib.apple; @@ -48,18 +40,15 @@ <quote>operációs rendszer</quote> szinonimájává vált, pedig nem ez az egyetlen nyílt forrású &unix;-szerű - operációs rendszer. Az <ulink - url="http://www.leb.net/hzo/ioscount/data/r.9904.txt">Internet - Operating System Counter</ulink> szerint 1999 + operációs rendszer. Az <link xlink:href="http://www.leb.net/hzo/ioscount/data/r.9904.txt">Internet + Operating System Counter</link> szerint 1999 áprilisában a világ hálózatra kapcsolt számítógépeinek 31,3%-a &linux;ot futtat. 14,6% használ BSD &unix;-ot. A világ legnagyobb webes szolgáltatásai közül - néhány, mint például a <ulink - url="http://www.yahoo.com/">Yahoo!</ulink> is BSD-t használ. + néhány, mint például a <link xlink:href="http://www.yahoo.com/">Yahoo!</link> is BSD-t használ. A világ legforgalmasabb FTP szervere 1999-ben (már - halott), az <ulink - url="ftp://ftp.cdrom.com/">ftp.cdrom.com</ulink>, BSD-t + halott), az <link xlink:href="ftp://ftp.cdrom.com/">ftp.cdrom.com</link>, BSD-t használt a napi 1,4 TB adatforgalom biztosításához. Ez egyértelműen nem egy szűk piaci réteg: a BSD egy jól @@ -75,9 +64,9 @@ <para><emphasis>Fordította: &a.hu.gabor;</emphasis></para> </abstract> - </articleinfo> + </info> - <sect1 id="what-is-bsd"> + <sect1 xml:id="what-is-bsd"> <title>Mi az a BSD?</title> <para>A BSD <quote>Berkeley Software Distribution</quote> @@ -129,9 +118,9 @@ <para>Az X Window rendszert, amelyet a legtöbb BSD rendszer használ, két különböző projekt fejleszti, az - <ulink url="http://www.XFree86.org/">&xfree86; projekt</ulink> + <link xlink:href="http://www.XFree86.org/">&xfree86; projekt</link> és az - <ulink url="http://www.X.org/">X.Org projekt</ulink>. + <link xlink:href="http://www.X.org/">X.Org projekt</link>. A &linux; is ezeket használja. A BSD általában nem jelöl ki egy <quote>grafikus felületet</quote>, mint @@ -147,7 +136,7 @@ </itemizedlist> </sect1> - <sect1 id="what-a-real-unix"> + <sect1 xml:id="what-a-real-unix"> <title>Micsoda? Egy igazi &unix;?</title> <para>A BSD operációs rendszerek nem klónok, hanem @@ -220,17 +209,17 @@ <emphasis>386BSD</emphasis> rendszert. Ezzel egyidőben a volt CSRG tagok egy másik csoportja létrehozott egy kereskedelmi céget - <ulink url="http://www.bsdi.com/">Berkeley Software Design Inc.</ulink> + <link xlink:href="http://www.bsdi.com/">Berkeley Software Design Inc.</link> néven és kiadtak egy béta verziójú operációs rendszert, a - <ulink url="http://www.bsdi.com/">BSD/386</ulink>-ot, amely + <link xlink:href="http://www.bsdi.com/">BSD/386</link>-ot, amely ugyanarra a kódra épült. Az operációs rendszer neve később BSD/OS-re változott.</para> <para>A 386BSD soha nem vált stabil rendszerré. Ehelyett két másik projekt nőtt ki belőle 1993-ban: - a <ulink url="http://www.NetBSD.org/">NetBSD</ulink> és a - <ulink url="&url.base;/index.html">&os;</ulink>. A két + a <link xlink:href="http://www.NetBSD.org/">NetBSD</link> és a + <link xlink:href="&url.base;/index.html">&os;</link>. A két projekt akkor vált szét, amikor a 386BSD fejlődését várták: a NetBSD az év elején startolt, a &os; első kiadása pedig csak az @@ -239,13 +228,13 @@ fejlődött ahhoz, hogy könnyen egyesíhessék azt. Ezen kívül a projektek küönböző célokat tűztek ki, ahogyan majd lentebb látni - fogjuk. 1996-ban az <ulink url="http://www.OpenBSD.org/">OpenBSD</ulink> + fogjuk. 1996-ban az <link xlink:href="http://www.OpenBSD.org/">OpenBSD</link> kivált a NetBSD-ből, 2003-ban pedig a - <ulink url="http://www.dragonflybsd.org/">DragonFlyBSD</ulink> a + <link xlink:href="http://www.dragonflybsd.org/">DragonFlyBSD</link> a &os;-ből.</para> </sect1> - <sect1 id="why-is-bsd-not-better-known"> + <sect1 xml:id="why-is-bsd-not-better-known"> <title>Miért nem ismert jobban a BSD?</title> <para>Számos ok miatt, a BSD relatíve ismeretlen:</para> @@ -277,7 +266,7 @@ <listitem> <para>1992-ben az AT&T beperelte a - <ulink url="http://www.bsdi.com/">BSDI</ulink>-t, a BSD/386 + <link xlink:href="http://www.bsdi.com/">BSDI</link>-t, a BSD/386 terjesztőjét azzal az indokkal, hogy a termék az AT&T tulajdonában lévő kódrészleteket tartalmaz. A @@ -304,8 +293,8 @@ <para>Egyes megfigyelések szerint a BSD projektek szétdarabolódtak és ellenségesek egymással. A - <ulink url="http://interactive.wsj.com/bin/login?Tag=/&URI=/archive/retrieve.cgi%253Fid%253DSB952470579348918651.djm&">Wall Street - Journal</ulink> a BSD projektek + <link xlink:href="http://interactive.wsj.com/bin/login?Tag=/&URI=/archive/retrieve.cgi%253Fid%253DSB952470579348918651.djm&">Wall Street + Journal</link> a BSD projektek <quote>balkánizációjáról</quote> beszél. A perhez hasonlóan, ez is nagyrészt ősi történetekre épül.</para> @@ -313,7 +302,7 @@ </orderedlist> </sect1> - <sect1 id="comparing-bsd-and-linux"> + <sect1 xml:id="comparing-bsd-and-linux"> <title>A BSD és a &linux; összehasonlítása</title> <para>Tehát valójában mi is a @@ -349,8 +338,8 @@ fejlesztési modell szerint fejlesztik és tartják naprakészen. Mind a négy projekt fenntart egy publikusan elérheő <emphasis>forrásfát</emphasis> a - <ulink url="http://www.cvshome.org/">Concurrent Versions - System</ulink> (CVS) verziókezelő rendszer + <link xlink:href="http://www.cvshome.org/">Concurrent Versions + System</link> (CVS) verziókezelő rendszer segítségével, amely a projekt minden forrásfájlját tartalmazza a dokumentációval és egyéb fontos @@ -636,13 +625,12 @@ </listitem> <listitem> - <para>A <ulink url="http://www.apple.com/macosx/server/">&macos; - X</ulink> az - <ulink url="http://www.apple.com/">Apple Computer Inc.</ulink> + <para>A <link xlink:href="http://www.apple.com/macosx/server/">&macos; + X</link> az + <link xlink:href="http://www.apple.com/">Apple Computer Inc.</link> operációs rendszerének legújabb verziója a &macintosh; termékvonalhoz. Ennek a - rendszernek a BSD magja, a <ulink - url="http://developer.apple.com/darwin/">Darwin</ulink> + rendszernek a BSD magja, a <link xlink:href="http://developer.apple.com/darwin/">Darwin</link> egy teljes értékű nyílt forrású operációs rendszerként érhető el x86 és PPC @@ -660,15 +648,15 @@ licenctől?</title> <para>A &linux; a - <ulink url="http://www.fsf.org/copyleft/gpl.html">GNU General Public - Licenc</ulink> (GPL) alatt érhető el, amely azért + <link xlink:href="http://www.fsf.org/copyleft/gpl.html">GNU General Public + Licenc</link> (GPL) alatt érhető el, amely azért jött létre, hogy felszámolja a zárt forráskódú szoftverfejlesztést. Konkrétan, minden olyan munkának, amely GPL licenc alatt kiadott termékre épül, szintén nyílt forrásúnak kell lennie. Ezzel szemben a - <ulink url="http://www.opensource.org/licenses/bsd-license.html">BSD - licenc</ulink> kevésbé korlátozó: + <link xlink:href="http://www.opensource.org/licenses/bsd-license.html">BSD + licenc</link> kevésbé korlátozó: tisztán bináris terjesztést is megenged. Ez különösen vonzó a beágyazott alkalmazások számára.</para> @@ -767,16 +755,16 @@ <title>Ki kínál terméktámogatást és tréninget a BSD-hez?</title> - <para>A BSDi / <ulink url="http://www.freebsdmall.com">&os; - Mall, Inc.</ulink> közel egy évtizede kínál + <para>A BSDi / <link xlink:href="http://www.freebsdmall.com">&os; + Mall, Inc.</link> közel egy évtizede kínál terméktámogatási szerződéseket a &os;-hez.</para> <para>Ezen kívül minden projekt rendelkezik egy listával a konzultánsairól: - <ulink url="&url.base;/commercial/consult_bycat.html">&os;</ulink>, - <ulink url="http://www.netbsd.org/gallery/consultants.html">NetBSD</ulink>, - és <ulink url="http://www.openbsd.org/support.html">OpenBSD</ulink>.</para> + <link xlink:href="&url.base;/commercial/consult_bycat.html">&os;</link>, + <link xlink:href="http://www.netbsd.org/gallery/consultants.html">NetBSD</link>, + és <link xlink:href="http://www.openbsd.org/support.html">OpenBSD</link>.</para> </sect2> </sect1> </article> diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/gjournal-desktop/article.xml b/hu_HU.ISO8859-2/articles/gjournal-desktop/article.xml index 5aba2911ae..ec2a6f1471 100644 --- a/hu_HU.ISO8859-2/articles/gjournal-desktop/article.xml +++ b/hu_HU.ISO8859-2/articles/gjournal-desktop/article.xml @@ -1,9 +1,7 @@ <?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?> -<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V4.5-Based Extension//EN" - "../../../share/xml/freebsd45.dtd"> - +<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V5.0-Based Extension//EN" + "../../../share/xml/freebsd50.dtd"> <!-- $FreeBSD$ --> - <!-- Implementing UFS Journaling on a desktop PC @@ -11,25 +9,19 @@ The FreeBSD Documentation Project --> - <!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org> %SOURCE% en_US.ISO8859-1/articles/gjournal-desktop/article.xml %SRCID% 1.5 --> - -<article lang="hu"> - <articleinfo> - <title>Naplózó UFS használata asztali +<article xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:lang="hu"> + <info><title>Naplózó UFS használata asztali számítógépeken</title> + - <author> - <firstname>Manolis</firstname> - <surname>Kiagias</surname> - <affiliation> + <author><personname><firstname>Manolis</firstname><surname>Kiagias</surname></personname><affiliation> <address><email>manolis@FreeBSD.org</email></address> - </affiliation> - </author> + </affiliation></author> <copyright> <year>2008</year> @@ -40,7 +32,7 @@ <releaseinfo>$FreeBSD$</releaseinfo> - <legalnotice id="trademarks" role="trademarks"> + <legalnotice xml:id="trademarks" role="trademarks"> &tm-attrib.freebsd; &tm-attrib.general; </legalnotice> @@ -78,9 +70,9 @@ utolsó ellenőrzés: 2010.11.28.</emphasis></para> </abstract> - </articleinfo> + </info> - <sect1 id="introduction"> + <sect1 xml:id="introduction"> <title>Bevezetés</title> <para>Míg az ipari szervereket általában @@ -194,7 +186,7 @@ </warning> </sect1> - <sect1 id="understanding-journaling"> + <sect1 xml:id="understanding-journaling"> <title>Naplózás &os; alatt</title> <para>A &os; 7.<replaceable>X</replaceable> @@ -248,7 +240,7 @@ <itemizedlist> <listitem> - <para>A <filename class="devicefile">/dev/ad0s1f</filename> + <para>A <filename>/dev/ad0s1f</filename> eszközön található <filename>/usr</filename> állományrendszeren szeretnénk naplózást használni @@ -257,20 +249,16 @@ <listitem> <para>A partíciók létrehozása - során a <filename - class="devicefile">/dev/ad0s1g</filename> eszközön + során a <filename>/dev/ad0s1g</filename> eszközön lefoglaltunk valamennyi helyet.</para> </listitem> <listitem> <para>A <command>gjournal</command> parancs segítségével készítünk - egy <filename - class="devicefile">/dev/ad0s1f.journal</filename> - eszközt, ahol a <filename - class="devicefile">/dev/ad0s1f</filename> eszközön - tároljuk az adatokat és a <filename - class="devicefile">/dev/ad0s1g</filename> eszközön a + egy <filename>/dev/ad0s1f.journal</filename> + eszközt, ahol a <filename>/dev/ad0s1f</filename> eszközön + tároljuk az adatokat és a <filename>/dev/ad0s1g</filename> eszközön a naplót. A továbbiakban ezt az új eszközt fogjuk használni.</para> </listitem> @@ -320,7 +308,7 @@ &man.gjournal.8; man oldalon olvashatunk.</para> </sect1> - <sect1 id="reserve-space"> + <sect1 xml:id="reserve-space"> <title>A &os; telepítése során elvégzendő lépések</title> @@ -525,7 +513,7 @@ beállítását.</para> </sect2> - <sect2 id="first-boot"> + <sect2 xml:id="first-boot"> <title>A rendszer első indítása</title> <para>A rendszerünk a szokásos módon fog @@ -536,7 +524,7 @@ állományból. A lapozóterületek közül ténylegesen lapozásra általában a <quote>b</quote> (tehát a - példánkban az <devicename>ad0s1b</devicename>) + példánkban az <filename>ad0s1b</filename>) partíciót érdemes meghagyni. Az összes többit egyszerűen töröljük ki, indítsuk újra a rendszerünket és a @@ -549,11 +537,11 @@ </sect2> </sect1> - <sect1 id="configure-journal"> + <sect1 xml:id="configure-journal"> <title>A naplózás beállítása</title> - <sect2 id="running-gjournal"> + <sect2 xml:id="running-gjournal"> <title>A <command>gjournal</command> futtatása</title> <para>A naplózást nagyon könnyű lesz @@ -562,7 +550,7 @@ szükséges partíciókat. Váltsunk át egyfelhasználós módba, tehát jelentkezzünk be - <username>root</username> felhasználóként + <systemitem class="username">root</systemitem> felhasználóként és gépeljük be:</para> <screen>&prompt.root; <userinput>shutdown now</userinput></screen> @@ -586,14 +574,10 @@ alapján állapítsuk meg melyik naplóhoz melyik partíciót fogjuk rendelni. A példánkban a <filename>/usr</filename> - csatlakozási ponthoz az <filename - class="devicefile">ad0s1f</filename> eszköz tartozik, - és ennek a naplója az <filename - class="devicefile">ad0s1g</filename> eszköz lesz, - miközben a <filename>/var</filename> ponthoz az <filename - class="devicefile">ad0s1d</filename> eszközt - rendeltük, és ezt az <filename - class="devicefile">ad0s1h</filename> eszközön + csatlakozási ponthoz az <filename>ad0s1f</filename> eszköz tartozik, + és ennek a naplója az <filename>ad0s1g</filename> eszköz lesz, + miközben a <filename>/var</filename> ponthoz az <filename>ad0s1d</filename> eszközt + rendeltük, és ezt az <filename>ad0s1h</filename> eszközön naplózzuk. Ennek megfelelően a következő parancsokat kell kiadnunk:</para> @@ -626,9 +610,8 @@ GEOM_JOURNAL: Journal 3193218002: ad0s1h contains journal.</screen> </note> <para>Létrejött két új eszköz, - név szerint az <filename - class="devicefile">ad0s1d.journal</filename> és az - <filename class="devicefile">ad0s1f.journal</filename>. Ezek + név szerint az <filename>ad0s1d.journal</filename> és az + <filename>ad0s1f.journal</filename>. Ezek képviselik azokat a <filename>/var</filename> és <filename>/usr</filename> partíciókat, amelyeket valójában csatlakoztatnunk kell. A @@ -711,7 +694,7 @@ GEOM_JOURNAL: Journal ad0s1f clean.</screen> állományrendszert.</para> </sect2> - <sect2 id="gjournal-new"> + <sect2 xml:id="gjournal-new"> <title>A naplózás engedélyezése frissen létrehozott partíciókon</title> @@ -726,8 +709,7 @@ GEOM_JOURNAL: Journal ad0s1f clean.</screen> Például most tegyük fel, hogy hozzáadtunk egy újabb lemezt a rendszerünkhöz, amelyen - készítettünk egy új <filename - class="devicefile">/dev/ad1s1d</filename> nevű + készítettünk egy új <filename>/dev/ad1s1d</filename> nevű partíciót. A napló létrehozása ekkor csupán ennyi:</para> @@ -760,7 +742,7 @@ GEOM_JOURNAL: Journal ad0s1f clean.</screen> <screen>&prompt.root; <userinput>newfs -J /dev/ad1s1d.journal</userinput></screen> </sect2> - <sect2 id="configure-kernel"> + <sect2 xml:id="configure-kernel"> <title>A naplózás támogatásának beépítése a rendszermagba</title> @@ -777,8 +759,8 @@ GEOM_JOURNAL: Journal ad0s1f clean.</screen> <programlisting>options UFS_GJOURNAL # Megjegyzés: Ez része a GENERIC rendszermagnak options GEOM_JOURNAL # Ezt se felejtsük ki</programlisting> - <para>A <ulink url="&url.books.handbook;/kernelconfig.html">&os; - kézikönyvben</ulink> szereplő + <para>A <link xlink:href="&url.books.handbook;/kernelconfig.html">&os; + kézikönyvben</link> szereplő utasítások mentén fordítsuk le és telepítsük az új rendszermagot.</para> @@ -791,7 +773,7 @@ options GEOM_JOURNAL # Ezt se felejtsük ki</programlisting> </sect2> </sect1> - <sect1 id="troubleshooting-gjournal"> + <sect1 xml:id="troubleshooting-gjournal"> <title>A naplózás használata során felmerülő hibák kezelése</title> @@ -802,7 +784,7 @@ options GEOM_JOURNAL # Ezt se felejtsük ki</programlisting> <qandaset> <qandaentry> - <question id="kernel-panic"> + <question xml:id="kernel-panic"> <para>A rendszer folyamatosan összeomlik komolyabb lemezterhelés mellett. Van ennek valamilyen köze a naplózáshoz?</para> @@ -818,14 +800,13 @@ options GEOM_JOURNAL # Ezt se felejtsük ki</programlisting> terheltségével. Ha tehát a lemezeink nagyobb terhelés alatt vannak, akkor egy nagyobb területet kell hozzárendelnünk a - naplóhoz. Ezzel kapcsolatban lásd a <link - linkend="understanding-journaling">Naplózás + naplóhoz. Ezzel kapcsolatban lásd a <link linkend="understanding-journaling">Naplózás &os; alatt</link> című szakaszt.</para> </answer> </qandaentry> <qandaentry> - <question id="unable-boot"> + <question xml:id="unable-boot"> <para>Valamit nem sikerült rendesen beállítani a konfiguráció során, ezért most nem indul a rendszer. Meg @@ -885,7 +866,7 @@ GEOM_JOURNAL: Journal ad0s1f clean. </qandaentry> <qandaentry> - <question id="remove-journaling"> + <question xml:id="remove-journaling"> <para>Visszavonható a naplózás, vissza lehet valahogy térni a Soft Updates használatához?</para> @@ -900,7 +881,7 @@ GEOM_JOURNAL: Journal ad0s1f clean. partíciók tetszés szerint felhasználhatóak.</para> - <para>Jelentkezzük be <username>root</username> + <para>Jelentkezzük be <systemitem class="username">root</systemitem> felhasználóként és váltsunk egyfelhasználós módba:</para> @@ -973,7 +954,7 @@ tunefs: soft updates set</screen> </qandaset> </sect1> - <sect1 id="further-reading"> + <sect1 xml:id="further-reading"> <title>Ajánlott olvasmányok</title> <para>A naplózás még viszonylag @@ -987,21 +968,18 @@ tunefs: soft updates set</screen> <itemizedlist> <listitem> <para>A &os; kézikönyv naplózással - foglalkozó <ulink - url="&url.books.handbook;/geom-gjournal.html">szakasza</ulink>.</para> + foglalkozó <link xlink:href="&url.books.handbook;/geom-gjournal.html">szakasza</link>.</para> </listitem> <listitem> <para>&a.pjd;, a &man.gjournal.8; fejlesztőjének a &a.current.name; levelezési listára - küldött <ulink - url="http://lists.freebsd.org/pipermail/freebsd-current/2006-June/064043.html">levele</ulink>.</para> + küldött <link xlink:href="http://lists.freebsd.org/pipermail/freebsd-current/2006-June/064043.html">levele</link>.</para> </listitem> <listitem> <para>&a.ivoras; a &a.questions.name; levelezési - listára küldött <ulink - url="http://lists.freebsd.org/pipermail/freebsd-questions/2008-April/173501.html">levele</ulink>.</para> + listára küldött <link xlink:href="http://lists.freebsd.org/pipermail/freebsd-questions/2008-April/173501.html">levele</link>.</para> </listitem> <listitem> diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/laptop/article.xml b/hu_HU.ISO8859-2/articles/laptop/article.xml index b8b046fa3a..bcf70a8e34 100644 --- a/hu_HU.ISO8859-2/articles/laptop/article.xml +++ b/hu_HU.ISO8859-2/articles/laptop/article.xml @@ -1,16 +1,14 @@ <?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?> -<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V4.5-Based Extension//EN" - "../../../share/xml/freebsd45.dtd"> - +<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V5.0-Based Extension//EN" + "../../../share/xml/freebsd50.dtd"> <!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org> %SOURCE% en_US.ISO8859-1/articles/laptop/article.xml %SRCID% 1.25 --> - -<article lang="hu"> - <articleinfo> - <title>&os; laptopon</title> +<article xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:lang="hu"> + <info><title>&os; laptopon</title> + <abstract> <para>A &os; néhány buktatótól eltekintve @@ -27,7 +25,7 @@ 2010.11.28.</emphasis></para> </abstract> - <legalnotice id="trademarks" role="trademarks"> + <legalnotice xml:id="trademarks" role="trademarks"> &tm-attrib.freebsd; &tm-attrib.linux; &tm-attrib.microsoft; @@ -37,7 +35,7 @@ <pubdate>$FreeBSD$</pubdate> <releaseinfo>$FreeBSD$</releaseinfo> - </articleinfo> + </info> <para>A &os;-t gyakran az Internetes kiszolgálók operációs rendszerének vélik, ám @@ -76,18 +74,16 @@ létezik még egy külön &os;-hez kialakított Internetes adatbázis, ahol a különféle laptopok hardveres problémáihoz találhatunk - segítséget: ez <ulink - url="http://laptop.bsdgroup.de/freebsd/">A &os; laptop - kompabilitási lista</ulink>.</para> + segítséget: ez <link xlink:href="http://laptop.bsdgroup.de/freebsd/">A &os; laptop + kompabilitási lista</link>.</para> <para>Amennyiben szeretnénk felvenni a kapcsolatot más &os; laptop felhasználókkal, érdeklődjünk a &a.mobile.name; listán. Valamint megéri még - ellátogatni <ulink - url="http://tuxmobile.org/mobile_bsd.html">erre</ulink> a &os;-s + ellátogatni <link xlink:href="http://tuxmobile.org/mobile_bsd.html">erre</link> a &os;-s laptopokkal foglalkozó oldalra is. </para> - <sect1 id="xorg"> + <sect1 xml:id="xorg"> <title>&xorg;</title> <para>Az <application>&xorg;</application> legújabb @@ -151,7 +147,7 @@ <literal>InputDevice</literal>szekcióban.</para> </sect1> - <sect1 id="modems"> + <sect1 xml:id="modems"> <title>Modem</title> <para>A laptopokba általában szerelnek belső @@ -165,7 +161,7 @@ kapott más operációs rendszerekhez is: például, ha <emphasis>Lucent LT</emphasis> chipsetes modemmel rendelkezünk, akkor előfordulhat, hogy - támogatja a <filename role="package">comms/ltmdm</filename> port). + támogatja a <package>comms/ltmdm</package> port). Ilyenkor kénytelenek vagyunk egy külső modemet vásárolni: erre az egyik legjobb megoldás egy PC-kártyás (PCMCIA) modem (ld. lentebb), de a soros vagy @@ -176,7 +172,7 @@ használhatóak.</para> </sect1> - <sect1 id="pcmcia"> + <sect1 xml:id="pcmcia"> <title>PCMCIA (PC-kártyás) eszköz</title> <para>A laptopokon általában találhatóak PCMCIA @@ -186,10 +182,10 @@ rendszerindulás során megjelenő üzenetek között (a &man.dmesg.8; segítségével), hogy ezeket a rendszer megfelelően észlelte-e - (<devicename>pccard0</devicename>, <devicename>pccard1</devicename> stb. + (<filename>pccard0</filename>, <filename>pccard1</filename> stb. neveken kell megjelenniük a bővítőhelyeknek, valamint az így csatlakoztatott eszközöknek - <devicename>pcic0</devicename> stb. néven).</para> + <filename>pcic0</filename> stb. néven).</para> <para>A &os; 4.X a 16 bites PCMCIA-kártyákat támogatja, a &os; 5.X pedig már ismeri a @@ -251,7 +247,7 @@ frissíteni a rendszert.</para> </sect1> - <sect1 id="power-management"> + <sect1 xml:id="power-management"> <title>Energiagazdálkodás</title> <para>Sajnálatos módon ezek a funkciók diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-comparison/article.xml b/hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-comparison/article.xml index 1f4c4645d6..a28ab578d6 100644 --- a/hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-comparison/article.xml +++ b/hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-comparison/article.xml @@ -1,7 +1,6 @@ <?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?> -<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V4.5-Based Extension//EN" - "../../../share/xml/freebsd45.dtd"> - +<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V5.0-Based Extension//EN" + "../../../share/xml/freebsd50.dtd"> <!-- Copyright (c) 2005 Dru Lavigne @@ -34,25 +33,19 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne $FreeBSD$ --> - <!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project Translated by: Gabor Kovesdan <gabor@FreeBSD.org> %SOURCE% en_US.ISO8859-1/articles/linux-comparison/article.xml %SRCID% 1.11 --> - -<article lang="hu"> - <articleinfo> - <title>&os;: Egy nyílt forrású alternatíva +<article xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:lang="hu"> + <info><title>&os;: Egy nyílt forrású alternatíva a &linux; mellett</title> + - <author> - <firstname>Dru</firstname> - <surname>Lavigne</surname> - <affiliation> + <author><personname><firstname>Dru</firstname><surname>Lavigne</surname></personname><affiliation> <address><email>dru@isecom.org</email></address> - </affiliation> - </author> + </affiliation></author> <copyright> <year>2005</year> @@ -63,7 +56,7 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne <releaseinfo>$FreeBSD$</releaseinfo> - <legalnotice id="trademarks" role="trademarks"> + <legalnotice xml:id="trademarks" role="trademarks"> &tm-attrib.freebsd; &tm-attrib.linux; &tm-attrib.unix; @@ -81,9 +74,9 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne alternatívák megismerésében is.</para> <para><emphasis>Fordította: &a.hu.gabor;</emphasis></para> </abstract> - </articleinfo> + </info> - <sect1 id="introduction"> + <sect1 xml:id="introduction"> <title>Bevezetés</title> <para>A &os; egy &unix;-szerű operációs rendszer, amely @@ -132,7 +125,7 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne felhasználónak csupán egyetlen fájt kell elolvasnia, a Kiadási Jegyzeteket, amelyek szabadon elérhetőek a - <ulink url="http://www.FreeBSD.org">&os; honlapján</ulink>.</para> + <link xlink:href="http://www.FreeBSD.org">&os; honlapján</link>.</para> </listitem> <listitem> @@ -169,13 +162,13 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne <para>Igaz, hogy a &os; és a &linux; is nyílt forrású licencet használ, de a konkrét licencek különbözőek. A &linux; kernel a - <ulink url="http://www.opensource.org/licenses/gpl-license.php">GPL - licencet</ulink> használja, amíg a &os; a - <ulink url="http://www.opensource.org/licenses/bsd-license.php">BSD - licencet</ulink>. Ezekről és más nyílt + <link xlink:href="http://www.opensource.org/licenses/gpl-license.php">GPL + licencet</link> használja, amíg a &os; a + <link xlink:href="http://www.opensource.org/licenses/bsd-license.php">BSD + licencet</link>. Ezekről és más nyílt forrású licencekről részletesebben - olvashat az <ulink url="http://www.opensource.org/licenses/">Open Source - Initiative weboldalán</ulink>.</para> + olvashat az <link xlink:href="http://www.opensource.org/licenses/">Open Source + Initiative weboldalán</link>.</para> <para>A fő vezérelv a GPL mögött, hogy a kód nyílt maradjon. Ezt úgy @@ -188,9 +181,8 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne részeként[2]. A stabil és megbízható kód a vonzó BSD licenccel együtt azt eredményezi, hogy sok operációs - rendszer, mint például az <ulink - url="http://developer.apple.com/darwin/projects/darwin/faq.html">Apple - OS X</ulink>, a &os; kódjára épül. + rendszer, mint például az <link xlink:href="http://developer.apple.com/darwin/projects/darwin/faq.html">Apple + OS X</link>, a &os; kódjára épül. Továbbá azt is eredményezi, hogy ha BSD licences kódot használ a saját projektjeiben, nem kell tartania semmiféle jogi @@ -199,10 +191,10 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne </orderedlist> </sect1> - <sect1 id="freebsd-features"> + <sect1 xml:id="freebsd-features"> <title>A &os; adottságai</title> - <sect2 id="freebsd-features-platforms"> + <sect2 xml:id="freebsd-features-platforms"> <title>Támogatott platformok</title> <para>A &os; nagy hírnévre tett szert az &intel; (&i386;) @@ -250,25 +242,22 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne desktop rendszerként. A legjelentősebbek:</para> <itemizedlist> - <listitem><para>A <ulink - url="http://www.desktopbsd.net">DesktopBSD</ulink>, amely + <listitem><para>A <link xlink:href="http://www.desktopbsd.net">DesktopBSD</link>, amely stabil és erőteljes operácós rendszer hivatott lenni a desktop felhasználók számára.</para></listitem> - <listitem><para>A <ulink - url="http://www.freesbie.org">FreeSBIE</ulink> egy LiveCD + <listitem><para>A <link xlink:href="http://www.freesbie.org">FreeSBIE</link> egy LiveCD disztribúció a &os; számára.</para></listitem> - <listitem><para>A <ulink - url="http://www.pcbsd.com">PC-BSD</ulink>, amely egy könnyen + <listitem><para>A <link xlink:href="http://www.pcbsd.com">PC-BSD</link>, amely egy könnyen használható GUI telepítőt nyújt a desktop &os; felhasználóknak.</para></listitem> </itemizedlist> </sect2> - <sect2 id="freebsd-features-frameworks"> + <sect2 xml:id="freebsd-features-frameworks"> <title>Kiterjeszthető keretrendszerek</title> <para>A &os; rengeteg kiterjeszthető keretrendszerrel rendelkezik, @@ -353,7 +342,7 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne <varlistentry> <term>MAC</term> - <listitem><para>A <ulink url="&url.base;/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/mac.html">MAC</ulink>, + <listitem><para>A <link xlink:href="&url.base;/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/mac.html">MAC</link>, avagy Mandatory Access Control lehetővé teszi a fájlokhoz való hozzáférési jog finomhangolását, kiegészítve ezzel @@ -385,7 +374,7 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne <term>PAM</term> <listitem><para>Ahogy a &linux;, a &os; is támogatja a - <ulink url="&url.base;/doc/en_US.ISO8859-1/articles/pam/">PAM</ulink>, + <link xlink:href="&url.base;/doc/en_US.ISO8859-1/articles/pam/">PAM</link>, azaz Pluggable Authentication Modules rendszert. Ez biztosítja az adminisztrátor számára, hogy kibővítse a hagyományos &unix; @@ -412,12 +401,11 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne </sect2> </sect1> - <sect1 id="freebsd-security"> + <sect1 xml:id="freebsd-security"> <title>Biztonság</title> - <para>A biztonság nagyon fontos a <ulink - url="&url.base;/doc/en_US.ISO8859-1/articles/releng/">&os; - Release Engineering Team számára</ulink>. Ez több + <para>A biztonság nagyon fontos a <link xlink:href="&url.base;/doc/en_US.ISO8859-1/articles/releng/">&os; + Release Engineering Team számára</link>. Ez több területen is megnyilvánul:</para> <itemizedlist> @@ -431,7 +419,7 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne információ a &os; biztonsági procedúráiról és további információforrásairól a - <ulink url="http://www.FreeBSD.org/security/"></ulink> + <uri xlink:href="http://www.FreeBSD.org/security/">http://www.FreeBSD.org/security/</uri> oldalon található.</para></listitem> <listitem><para>Az egyik probléma, amit a nyílt @@ -440,11 +428,10 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne Valójában több tízezer nyílt forrású alkalmazás létezik, amelyek különböző szinten foglalkoznak a - biztonsággal. A &os; a <ulink - url="http://www.vuxml.org/freebsd/">VuXML</ulink> + biztonsággal. A &os; a <link xlink:href="http://www.vuxml.org/freebsd/">VuXML</link> segítségével igyekszik megoldani ezt a problémát. Minden szoftver, ami a &os;-ben, vagy a - <ulink url="&url.base;/ports/">Ports Collectionben</ulink> + <link xlink:href="&url.base;/ports/">Ports Collectionben</link> található, összevetésre kerül az ismert, megoldatlan sebezhetőségek adatbázisával. Az adminisztrátor a @@ -496,14 +483,14 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne </itemizedlist> </sect1> - <sect1 id="freebsd-support"> + <sect1 xml:id="freebsd-support"> <title>Támogatás</title> <para>Ahogyan a &linux;, a &os; is rengeteg támogatást nyújt, léteznek ingyenes és kereskedelmi támogatási formák is.</para> - <sect2 id="freebsd-support-free"> + <sect2 xml:id="freebsd-support-free"> <title>Ingyenes lehetőségek</title> <itemizedlist> @@ -514,17 +501,16 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne rendszer részeként és az Interneten is. A man oldalak világosak és tömörek és működő példákat is tartalmaznak. - <ulink url="&url.base;/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/"> - A &os; kézikönyv</ulink> + <link xlink:href="&url.base;/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/"> + A &os; kézikönyv</link> háttérinformációkat és konfigurációs példákat nyújt majdnem minden feladathoz, amin egy &os; felhasználó keresztül mehet a rendszer használata során.</para></listitem> - <listitem><para>A &os; sok <ulink - url="&url.base;/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/eresources.html#ERESOURCES-MAIL"> - levelezési listával</ulink> rendelkezik, + <listitem><para>A &os; sok <link xlink:href="&url.base;/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/eresources.html#ERESOURCES-MAIL"> + levelezési listával</link> rendelkezik, ahol a válaszok archiválva vannak és teljes mértékben kereshetőek. Ha olyan kérdése van, amelyre a Kézikönyv nem ad @@ -533,12 +519,12 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne listán. A Kézikönyv és a levelezési listák több nyelven is elérhetőek, amelyek mindegyike könnyen fellelhető a - <ulink url="http://www.FreeBSD.org"></ulink>. + <uri xlink:href="http://www.FreeBSD.org">http://www.FreeBSD.org</uri>. oldalon.</para></listitem> <listitem><para>Sok &os; IRC csatorna, fórum és felhasználói csoport létezik. Tekintse meg - a <ulink url="http://www.FreeBSD.org/support.html"></ulink> + a <uri xlink:href="http://www.FreeBSD.org/support.html">http://www.FreeBSD.org/support.html</uri> oldalt a választékért.</para></listitem> </itemizedlist> @@ -549,7 +535,7 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne e-mail címre.</para> </sect2> - <sect2 id="freebsd-support-commercial"> + <sect2 xml:id="freebsd-support-commercial"> <title>Kereskedelmi lehetőségek</title> <para>Sok cég nyújt kereskedelmi támogatást a @@ -558,32 +544,28 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne <itemizedlist> <listitem><para>A Kereskedelmi Elárusítók - oldal a &os; weblapjain: <ulink - url="http://www.FreeBSD.org/commercial/"></ulink></para></listitem> + oldal a &os; weblapjain: <uri xlink:href="http://www.FreeBSD.org/commercial/">http://www.FreeBSD.org/commercial/</uri></para></listitem> <listitem><para>FreeBSDMall, akik közel 10 éve nyújtanak támogatást: - <ulink url="http://www.freebsdmall.com"></ulink></para></listitem> + <uri xlink:href="http://www.freebsdmall.com">http://www.freebsdmall.com</uri></para></listitem> - <listitem><para>A BSDTracker adatbázis: <ulink - url="http://www.nycbug.org/index.php?NAV=BSDTracker"></ulink></para></listitem> + <listitem><para>A BSDTracker adatbázis: <uri xlink:href="http://www.nycbug.org/index.php?NAV=BSDTracker">http://www.nycbug.org/index.php?NAV=BSDTracker</uri></para></listitem> </itemizedlist> <para>Ezen kívül létezik egy kezdeményezés, hogy a BSD rendszeradminisztrátorok - tanúsítványt szerezhessenek: <ulink - url="http://www.bsdcertification.org"></ulink>.</para> + tanúsítványt szerezhessenek: <uri xlink:href="http://www.bsdcertification.org">http://www.bsdcertification.org</uri>.</para> <para>Ha a projektje Common Criteria tanúsítványt - igényel, a &os;-ben található <ulink - url="http://www.trustedbsd.org">TrustedBSD</ulink> MAC + igényel, a &os;-ben található <link xlink:href="http://www.trustedbsd.org">TrustedBSD</link> MAC keretrendszer megkönnyítheti a certifikációs folyamatot.</para> </sect2> </sect1> - <sect1 id="freebsd-advantages"> + <sect1 xml:id="freebsd-advantages"> <title>Mi szól a &os; választása mellett?</title> <para>Sok előny szól amellett, hogy a &os; megoldásait @@ -613,14 +595,13 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne modellre.[5]</para></listitem> <listitem><para>A belső fejlesztőknek szintén teljes - hozzáférésük van a &os; <ulink - url="http://www.gnu.org/software/gnats/">GNATS</ulink> + hozzáférésük van a &os; <link xlink:href="http://www.gnu.org/software/gnats/">GNATS</link> hibakövető adatbázisához. Képesek lekérdezni és nyomonkövetni a fennálló hibákat, illetve beküldeni a saját patcheiket jóváhagyásra és a &os; kódjába olvasztásra. Bővebben: - <ulink url="http://www.FreeBSD.org/support.html#gnats"></ulink></para></listitem> + <uri xlink:href="http://www.FreeBSD.org/support.html#gnats">http://www.FreeBSD.org/support.html#gnats</uri></para></listitem> <listitem><para>A BSD licenc megengedi, hogy szabadon módosítsa a kódot, hogy megfeleljen az üzleti @@ -631,7 +612,7 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne </itemizedlist> </sect1> - <sect1 id="freebsd-conclusion"> + <sect1 xml:id="freebsd-conclusion"> <title>Konklúzió</title> <para>A &os; kiforrott &unix;-szerű operációs @@ -643,35 +624,31 @@ Copyright (c) 2005 Dru Lavigne kiváló megoldás.</para> </sect1> - <sect1 id="freebsd-addenda"> + <sect1 xml:id="freebsd-addenda"> <title>Függelék</title> <orderedlist> - <listitem><para>A <ulink - url="http://www.oreilly.com/catalog/opensources/book/kirkmck.html"></ulink> + <listitem><para>A <uri xlink:href="http://www.oreilly.com/catalog/opensources/book/kirkmck.html">http://www.oreilly.com/catalog/opensources/book/kirkmck.html</uri> oldalon találhat egy rövid történetet.</para></listitem> <listitem><para>Ha egy eléggé elfogulatlan áttekintés érdekli a különböző - licencekről tekintse meg a <ulink - url="http://en.wikipedia.org/wiki/BSD_and_GPL_licensing"></ulink> + licencekről tekintse meg a <uri xlink:href="http://en.wikipedia.org/wiki/BSD_and_GPL_licensing">http://en.wikipedia.org/wiki/BSD_and_GPL_licensing</uri> oldalt.</para></listitem> - <listitem><para>A <ulink - url="&url.base;/ports">&os; Ports Collection</ulink> + <listitem><para>A <link xlink:href="&url.base;/ports">&os; Ports Collection</link> használata: a szoftverek telepítéséhez mindössze ennyit kell begépelnie: <command>pkg_add -r csomagnév</command>.</para></listitem> <listitem><para>Ezenkívül a teljes kód böngészhető a webes interfészen keresztül: - <ulink url="http://www.FreeBSD.org/cgi/cvsweb.cgi/"></ulink>.</para></listitem> + <uri xlink:href="http://www.FreeBSD.org/cgi/cvsweb.cgi/">http://www.FreeBSD.org/cgi/cvsweb.cgi/</uri>.</para></listitem> <listitem><para>Érdekes áttekintés található a &linux; fejlesztési - modelljéről itt: <ulink - url="http://linuxdevices.com/articles/AT4155251624.html"></ulink>.</para></listitem> + modelljéről itt: <uri xlink:href="http://linuxdevices.com/articles/AT4155251624.html">http://linuxdevices.com/articles/AT4155251624.html</uri>.</para></listitem> </orderedlist> </sect1> diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-users/article.xml b/hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-users/article.xml index 67ec405b2c..2eb2efc620 100644 --- a/hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-users/article.xml +++ b/hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-users/article.xml @@ -1,25 +1,19 @@ <?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?> -<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V4.5-Based Extension//EN" - "../../../share/xml/freebsd45.dtd"> - +<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V5.0-Based Extension//EN" + "../../../share/xml/freebsd50.dtd"> <!-- $FreeBSD$ --> - <!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org> %SOURCE% en_US.ISO8859-1/articles/linux-users/article.xml %SRCID% 1.10 --> - -<article lang="hu"> - <articleinfo> - <title>&os; gyorstalpaló &linux; felhasználók +<article xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:lang="hu"> + <info><title>&os; gyorstalpaló &linux; felhasználók számára</title> + <authorgroup> - <author> - <firstname>John</firstname> - <surname>Ferrell</surname> - </author> + <author><personname><firstname>John</firstname><surname>Ferrell</surname></personname></author> </authorgroup> <copyright> @@ -31,7 +25,7 @@ <releaseinfo>$FreeBSD$</releaseinfo> - <legalnotice id="trademarks" role="trademarks"> + <legalnotice xml:id="trademarks" role="trademarks"> &tm-attrib.freebsd; &tm-attrib.linux; &tm-attrib.intel; @@ -50,9 +44,9 @@ utolsó ellenőrzés: 2010.11.28.</emphasis></para> </abstract> - </articleinfo> + </info> - <sect1 id="intro"> + <sect1 xml:id="intro"> <title>Bevezetés</title> <para>Ebben a leírásban a &os; és a &linux; @@ -71,12 +65,11 @@ rendszert. Amennyiben ezt még nem tettük volna meg, vagy segítségre lenne szükségünk a telepítésben, akkor olvassuk el a - &os; kézikönyv <ulink - url="&url.base;/doc/hu/books/handbook/install.html">A &os; telepítése</ulink> + &os; kézikönyv <link xlink:href="&url.base;/doc/hu/books/handbook/install.html">A &os; telepítése</link> című fejezetét.</para> </sect1> - <sect1 id="shells"> + <sect1 xml:id="shells"> <title>Parancsértelmezők: hova tűnt a Bash?</title> <para>A Linuxról áttérő @@ -89,14 +82,13 @@ Természetesen a <application>Bash</application>, a többi szintén közkedvelt parancsértelmezőhöz hasonlóan - megtalálható a &os; <ulink - url="article.html#SOFTWARE">Csomag- és Portgyűjteményében</ulink>.</para> + megtalálható a &os; <link xlink:href="article.html#SOFTWARE">Csomag- és Portgyűjteményében</link>.</para> <para>Ha más parancsértelmezőket is telepítettünk, akkor a &man.chsh.1; parancs segítségével tudjuk megváltoztatni az alapértelmezett parancsértelmezőnket. A - <username>root</username> felhasználó + <systemitem class="username">root</systemitem> felhasználó alapértelmezett parancsértelmezőjének megváltoztatását azonban nem javasoljuk. Ennek oka, hogy azok a parancsértelmezők, amelyek nem @@ -106,23 +98,22 @@ találhatóak, és bizonyos vészhelyzetekben előfordulhat, hogy ezeket az állományrendszereket nem tudjuk csatlakoztatni. - Ilyen esetekben a <username>root</username> sem lesz képes + Ilyen esetekben a <systemitem class="username">root</systemitem> sem lesz képes elérni a saját alapértelmezett parancsértelmezőjét, amivel lényegében megakadályozzuk, hogy be tudjon - jelentkezni. Erre a célra a <username>root</username> + jelentkezni. Erre a célra a <systemitem class="username">root</systemitem> felhasználó egy alternatíváját, - a <username>toor</username> felhasználót + a <systemitem class="username">toor</systemitem> felhasználót hozták létre, amelyet az alaprendszeren kívül található - parancsértelmezőkkel is használhatunk. A <ulink - url="&url.base;/doc/en_US.ISO8859-1/books/faq/security.html#TOOR-ACCOUNT">toor hozzáféréséről</ulink> + parancsértelmezőkkel is használhatunk. A <link xlink:href="&url.base;/doc/en_US.ISO8859-1/books/faq/security.html#TOOR-ACCOUNT">toor hozzáféréséről</link> a GYIK biztonsági kérdésekkel foglalkozó részében tudhatunk meg többet (angolul).</para> </sect1> - <sect1 id="software"> + <sect1 xml:id="software"> <title>Csomagok és portok: szoftverek telepítése &os; alatt</title> @@ -136,11 +127,10 @@ további két módját is felkínálja a &os;: ezek a csomagok és a portok. A rendszerhez elérhető összes port - és csomag teljes listáját <ulink - url="http://www.freebsd.org/ports/master-index.html">ezen</ulink> + és csomag teljes listáját <link xlink:href="http://www.freebsd.org/ports/master-index.html">ezen</link> a címen érhetjük el.</para> - <sect2 id="packages"> + <sect2 xml:id="packages"> <title>Csomagok</title> <para>A csomagok lényegében előre @@ -155,14 +145,14 @@ <application>Apache 2.2</application> alkalmazást rakja fel:</para> - <screen>&prompt.root; <userinput>pkg_add <replaceable>/tmp/apache-2.2.6_2.tbz</replaceable></userinput></screen> + <screen>&prompt.root; <userinput>pkg_add /tmp/apache-2.2.6_2.tbz</userinput></screen> <para>Az <option>-r</option> kapcsolóval arra utasítjuk a &man.pkg.add.1; programot, hogy magától töltse le és telepítse a csomagot, valamint annak függőségeit:</para> - <screen>&prompt.root; <userinput>pkg_add -r <replaceable>apache22</replaceable></userinput> + <screen>&prompt.root; <userinput>pkg_add -r apache22</userinput> Fetching ftp://ftp.freebsd.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6.2-release/Latest/apache22.tbz... Done. Fetching ftp://ftp.freebsd.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6.2-release/All/expat-2.0.0_1.tbz... Done. Fetching ftp://ftp.freebsd.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6.2-release/All/perl-5.8.8_1.tbz... Done. @@ -182,27 +172,24 @@ in your /etc/rc.conf. Extra options can be found in startup script.</screen> legújabb verziójához tartoznak. Ezt az alapértelmezett viselkedést felül tudjuk bírálni, ha a <envar>PACKAGESITE</envar> - környezeti változót az <ulink - url="ftp://ftp.freebsd.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6-stable/Latest/"></ulink> + környezeti változót az <uri xlink:href="ftp://ftp.freebsd.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6-stable/Latest/">ftp://ftp.freebsd.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6-stable/Latest/</uri> értékre állítjuk, és így például a 6.X sorozathoz készült legfrissebb csomagokat tölthetjük le.</para> <para>A &os; különböző - változatairól a <ulink - url="&url.base;/doc/hu/articles/version-guide/">Válasszuk ki a nekünk igazán megfelelő &os; verziót!</ulink> + változatairól a <link xlink:href="&url.base;/doc/hu/articles/version-guide/">Válasszuk ki a nekünk igazán megfelelő &os; verziót!</link> című cikkben olvashatunk bővebben.</para> </note> <para>A csomagok használatával kapcsolatban a &os; kézikönyvében kaphatunk részletesebb - felvilágosítást, lásd <ulink - url="&url.base;/doc/hu/books/handbook/packages-using.html">A csomagrendszer használata</ulink>.</para> + felvilágosítást, lásd <link xlink:href="&url.base;/doc/hu/books/handbook/packages-using.html">A csomagrendszer használata</link>.</para> </sect2> - <sect2 id="ports"> + <sect2 xml:id="ports"> <title>Portok</title> <para>A &os;-ben az alkalmazások @@ -238,8 +225,7 @@ in your /etc/rc.conf. Extra options can be found in startup script.</screen> szerveréről. A Portgyűjtemény telepítésének részletes bemutatása megtalálható a - kézikönyv <ulink - url="&url.base;/doc/hu/books/handbook/ports-using.html">4.5.1. szakaszában</ulink>.</para> + kézikönyv <link xlink:href="&url.base;/doc/hu/books/handbook/ports-using.html">4.5.1. szakaszában</link>.</para> <para>A telepítéshez (általában) csak be kell lépnünk az adott port @@ -259,7 +245,7 @@ in your /etc/rc.conf. Extra options can be found in startup script.</screen> beállításait. Például amikor az <application>Apache 2.2</application> alkalmazást portként telepítjük, a - <makevar>WITH_LDAP</makevar> &man.make.1; változó + <varname>WITH_LDAP</varname> &man.make.1; változó megadásával engedélyezhetjük a <application>mod_ldap</application> használatát:</para> @@ -269,12 +255,11 @@ in your /etc/rc.conf. Extra options can be found in startup script.</screen> <para>A Portgyűjteménnyel kapcsolatos további információk tekintetében olvassuk el a - &os; kézikönyv <ulink - url="&url.base;/doc/hu/books/handbook/ports-using.html">A Portgyűjtemény használata</ulink> + &os; kézikönyv <link xlink:href="&url.base;/doc/hu/books/handbook/ports-using.html">A Portgyűjtemény használata</link> című szakaszát.</para> </sect2> - <sect2 id="which"> + <sect2 xml:id="which"> <title>Portok vagy csomagok, mégis melyiket használjam?</title> @@ -331,14 +316,14 @@ in your /etc/rc.conf. Extra options can be found in startup script.</screen> azonban, hogy ha elsősorban a csomagokhoz ragaszkodunk, de mégis módosítanunk kell valamit bennük, akkor a <command>make - <maketarget>package</maketarget></command> parancs + package</command> parancs kiadásával a portokból is tudunk csomagot készíteni, majd átmásolni azokat más szerverekre.)</para> </sect2> </sect1> - <sect1 id="startup"> + <sect1 xml:id="startup"> <title>A rendszer indítása: hova lettek a futási szintek?</title> @@ -399,8 +384,7 @@ in your /etc/rc.conf. Extra options can be found in startup script.</screen> például az <application>Apache</application>, <application>X11</application>, <application>Mozilla Firefox</application> stb. Ezek - általában a &os; <ulink - url="article.html#SOFTWARE">Csomag- és Portgyűjteményéből</ulink> + általában a &os; <link xlink:href="article.html#SOFTWARE">Csomag- és Portgyűjteményéből</link> telepíthetőek. Mivel a felhasználók által telepített alkalmazásokat igyekszünk elkülöníteni az @@ -419,7 +403,7 @@ in your /etc/rc.conf. Extra options can be found in startup script.</screen> <para>A szolgáltatásokat az <filename>/etc/rc.conf</filename> állományban (lásd &man.rc.conf.5;) tudjuk engedélyezni a - <literal><replaceable>SzolgáltatásNév</replaceable>_enable="YES"</literal> + <literal>SzolgáltatásNév_enable="YES"</literal> sor megadásával. A rendszer alapértelmezett beállításait az <filename>/etc/defaults/rc.conf</filename> @@ -452,21 +436,21 @@ apache22_flags="-DSSL"</programlisting> tudjuk indítani ezeket (a rendszer újraindítása nélkül):</para> - <screen>&prompt.root; <userinput><replaceable>/etc/rc.d/sshd</replaceable> start</userinput></screen> + <screen>&prompt.root; <userinput>/etc/rc.d/sshd start</userinput></screen> <para>Ha egy szolgáltatást nem engedélyeztünk, akkor a parancssorból a <option>forcestart</option> paraméter megadásával tudjuk elindítani:</para> - <screen>&prompt.root; <userinput><replaceable>/etc/rc.d/sshd</replaceable> forcestart</userinput></screen> + <screen>&prompt.root; <userinput>/etc/rc.d/sshd forcestart</userinput></screen> </sect1> - <sect1 id="network"> + <sect1 xml:id="network"> <title>A hálózat beállítása</title> - <sect2 id="interfaces"> + <sect2 xml:id="interfaces"> <title>Hálózati interfészek</title> <para>A hálózati csatolófelületekre a @@ -494,7 +478,7 @@ em1: flags=8843<UP,BROADCAST,RUNNING,SIMPLEX,MULTICAST> mtu 1500 status: active</screen> </sect2> - <sect2 id="ipaddress"> + <sect2 xml:id="ipaddress"> <title>Az IP-cím beállítása</title> <para>Az interfészekhez az &man.ifconfig.8; paranccsal @@ -520,7 +504,7 @@ ifconfig_em0="DHCP"</programlisting> </sect2> </sect1> - <sect1 id="firewall"> + <sect1 xml:id="firewall"> <title>Tűzfalak</title> <para>Hasonlóan a Linuxban található @@ -530,9 +514,9 @@ ifconfig_em0="DHCP"</programlisting> tűzfalat támogat:</para> <itemizedlist> - <listitem><simpara><ulink url="&url.base;/doc/hu/books/handbook/firewalls-ipfw.html">IPFIREWALL</ulink></simpara></listitem> - <listitem><simpara><ulink url="&url.base;/doc/hu/books/handbook/firewalls-ipf.html">IPFILTER</ulink></simpara></listitem> - <listitem><simpara><ulink url="&url.base;/doc/hu/books/handbook/firewalls-pf.html">PF</ulink></simpara></listitem> + <listitem><simpara><link xlink:href="&url.base;/doc/hu/books/handbook/firewalls-ipfw.html">IPFIREWALL</link></simpara></listitem> + <listitem><simpara><link xlink:href="&url.base;/doc/hu/books/handbook/firewalls-ipf.html">IPFILTER</link></simpara></listitem> + <listitem><simpara><link xlink:href="&url.base;/doc/hu/books/handbook/firewalls-pf.html">PF</link></simpara></listitem> </itemizedlist> <para>Az <application>IPFIREWALL</application>, avagy @@ -588,7 +572,7 @@ ifconfig_em0="DHCP"</programlisting> <programlisting>pass in on $ext_if inet proto tcp from any to ($ext_if) port 22</programlisting> </sect1> - <sect1 id="updates"> + <sect1 xml:id="updates"> <title>A &os; frissítése</title> <para>A &os; rendszer háromféleképpen @@ -608,9 +592,8 @@ ifconfig_em0="DHCP"</programlisting> fordítani a rendszermagot és a hozzá tartozó programokat. A források frissítésével kapcsolatban olvassuk el a - &os; kézikönyv <ulink - url="&url.base;/doc/hu/books/handbook/updating-upgrading.html">frissítésről - szóló fejezetét</ulink>.</para> + &os; kézikönyv <link xlink:href="&url.base;/doc/hu/books/handbook/updating-upgrading.html">frissítésről + szóló fejezetét</link>.</para> <para>A bináris frissítés a &linux; típusú rendszereken elérhető @@ -645,7 +628,7 @@ ifconfig_em0="DHCP"</programlisting> (upgrade) opciót.</para> </sect1> - <sect1 id="procfs"> + <sect1 xml:id="procfs"> <title>procfs: eltűnt, de nem nyomtalanul</title> <para>A &linux; alatt a @@ -701,8 +684,7 @@ kern.posix1version: 200112 használatára, mint például régi szoftverek futtatása, a rendszerhívások nyomkövetése a &man.truss.1; - segítségével, vagy a <ulink - url="&url.base;/doc/hu/books/handbook/linuxemu.html">bináris Linux kompatibilitás</ulink> + segítségével, vagy a <link xlink:href="&url.base;/doc/hu/books/handbook/linuxemu.html">bináris Linux kompatibilitás</link> használata. (Noha a bináris Linux kompatibilitás egy saját procfs állományrendszert, egy &man.linprocfs.5; rendszert használ.) A procfs @@ -727,10 +709,10 @@ kern.posix1version: 200112 <screen>&prompt.root; <userinput>mount /proc</userinput></screen> </sect1> - <sect1 id="commands"> + <sect1 xml:id="commands"> <title>Gyakori parancsok</title> - <sect2 id="packageCommands"> + <sect2 xml:id="packageCommands"> <title>A csomagok kezelése</title> <para> @@ -746,16 +728,16 @@ kern.posix1version: 200112 <tbody> <row> - <entry><command>yum install <replaceable>csomag</replaceable></command> / <command>apt-get install <replaceable>csomag</replaceable></command></entry> - <entry><command>pkg_add -r <replaceable>csomag</replaceable></command></entry> + <entry><command>yum install csomag</command> / <command>apt-get install csomag</command></entry> + <entry><command>pkg_add -r csomag</command></entry> <entry>A <replaceable>csomag</replaceable> telepítése egy távoli számítógépről</entry> </row> <row> - <entry><command>rpm -ivh <replaceable>csomag</replaceable></command> / <command>dpkg -i <replaceable>csomag</replaceable></command></entry> - <entry><command>pkg_add -v <replaceable>csomag</replaceable></command></entry> + <entry><command>rpm -ivh csomag</command> / <command>dpkg -i csomag</command></entry> + <entry><command>pkg_add -v csomag</command></entry> <entry>Csomag telepítése</entry> </row> @@ -771,7 +753,7 @@ kern.posix1version: 200112 </para> </sect2> - <sect2 id="systemCommands"> + <sect2 xml:id="systemCommands"> <title>A rendszer kezelése</title> <para> @@ -820,7 +802,7 @@ kern.posix1version: 200112 </sect2> </sect1> - <sect1 id="conclusion"> + <sect1 xml:id="conclusion"> <title>Lezárás</title> <para>Bízunk benne, hogy ez a leírás eleget @@ -828,7 +810,6 @@ kern.posix1version: 200112 az érintett témák még jobban érdekelnek minket, vagy olyanról szeretnénk többet megtudni, ami itt nem szerepelt, akkor - mindenképpen olvassunk bele a <ulink - url="&url.base;/doc/hu/books/handbook/index.html">&os; kézikönyvbe</ulink>.</para> + mindenképpen olvassunk bele a <link xlink:href="&url.base;/doc/hu/books/handbook/index.html">&os; kézikönyvbe</link>.</para> </sect1> </article> |