diff options
Diffstat (limited to 'hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/introduction/chapter.xml')
| -rw-r--r-- | hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/introduction/chapter.xml | 1396 |
1 files changed, 1396 insertions, 0 deletions
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/introduction/chapter.xml b/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/introduction/chapter.xml new file mode 100644 index 0000000000..afcd4fc3e6 --- /dev/null +++ b/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/introduction/chapter.xml @@ -0,0 +1,1396 @@ +<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2" standalone="no"?> +<!-- + The FreeBSD Documentation Project + + $FreeBSD$ +--> +<!-- + The FreeBSD Hungarian Documentation Project + Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org> + %SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/handbook/introduction/chapter.xml + %SRCID% 1.138 +--> + +<chapter id="introduction" lang="hu"> + <chapterinfo> + <authorgroup> + <author> + <firstname>Jim</firstname> + <surname>Mock</surname> + <contrib>Átszerkesztette, átszervezte és + bizonyos részeit átdolgozta: </contrib> + </author> + </authorgroup> + </chapterinfo> + + <title>Bemutatkozás</title> + + <sect1 id="introduction-synopsis"> + <title>Áttekintés</title> + + <para>Köszönjük, hogy érdeklődik a &os; + iránt! A fejezet a &os; Projektet több + különböző vonatkozásban mutatja be: a + történetét, a céljait, a + fejlesztési modelljét és így + tovább.</para> + + <para>A fejezet elolvasása során + megismerjük:</para> + + <itemizedlist> + <listitem> + <para>hogyan viszonyul a &os; más operációs + rendszerekhez;</para> + </listitem> + <listitem> + <para>a &os; Projekt történetét;</para> + </listitem> + <listitem> + <para>a &os; Projekt célkitűzéseit;</para> + </listitem> + <listitem> + <para>a &os; nyílt forráskódú + fejlesztési modelljének alapjait;</para> + </listitem> + <listitem> + <para>és természetesen: hogyan is keletkezett a + <quote>&os;</quote> név.</para> + </listitem> + </itemizedlist> + + </sect1> + + <sect1 id="nutshell"> + <title>Üdvözöljük a &os;-ben!</title> + + <indexterm><primary>4.4BSD-Lite</primary></indexterm> + + <para>A &os; egy 4.4BSD-Lite alapú operációs + rendszer &intel; (x86 és &itanium;), AMD64, + <trademark>Alpha</trademark>, Sun &ultrasparc; + számítógépekre. Jelenleg is + portolás alatt áll további + architektúrákra. Olvashatunk a <link + linkend="history">&os; történetéről</link> + vagy éppen az <link linkend="relnotes">aktuális + kiadásáról</link>. Ha szeretnénk + hozzájárulni a Projekt + fejlődéséhez (forráskód, hardver + vagy pénz), olvassuk el a <ulink + url="&url.articles.contributing.en;/index.html">Hozzájárulás + a &os;-hez</ulink> című cikket (angolul).</para> + + <sect2 id="os-overview"> + <title>Mire képes a &os;?</title> + + <para>A &os; számos figyelemre méltó + tulajdonságot tudhat magáénak. Ezek + közül néhány:</para> + + <itemizedlist> + <listitem> + <indexterm><primary>preemptív + ütemezés</primary></indexterm> + + <para>A <emphasis>preemptív + ütemezés</emphasis> dinamikusan + szabályozható prioritások + segítségével biztosítja a + számítógép + felhasználók és alkalmazások + közti finom és igazságos + megosztását, akár a legnagyobb + terhelés esetén is.</para> + </listitem> + + <listitem> + <indexterm><primary>többfelhasználós + rendszer</primary></indexterm> + + <para><emphasis>Többfelhasználós + rendszerként</emphasis> lehetővé teszi, + hogy sokan tudják a &os;-t egyszerre + többféle dologra is használni. + Például, ez azt jelenti, hogy a rendszerhez + csatlakoztatott különböző + perifériák, mint például a + nyomtatók és szalagos egységek, + megfelelően szétoszthatóak a + felhasználók között vagy + éppen a hálózaton, és az egyes + erőforrásokhoz a felhasználók vagy + azok egy csoportja csak korlátozott módon + férhetnek hozzájuk, elkerülve ezzel a + rendszer számára + létfontosságú erőforrások + túlterhelését.</para> + </listitem> + + <listitem> + <indexterm><primary>TCP/IP protokoll</primary></indexterm> + + <para>A <emphasis>TCP/IP hálózati + protokoll</emphasis> gyors és + megbízható implementációja, + illetve a legfontosabb ipari szabványok, mint az + SCTP, DHCP, NFS, NIS, PPP, SLIP, IPsec és IPv6 + támogatása. Ezáltal egy &os;-s + számítógép könnyedén + képes együttműködni más + rendszerekkel vagy akár vállalati + szerverként is üzemelni. Megbirkózik az + NFS (Network File System, távoli + állományelérés) és az + elektronikus levelezés megszervezésével + ugyanúgy, ahogy a vállalatunk internetes + elvárásaival a WWW, FTP és + forgalomirányítási protokollokon + keresztül és tűzfal iránti + (biztonsági) igényeivel is.</para> + </listitem> + + <listitem> + <indexterm><primary>memóriavédelem</primary></indexterm> + + <para>A <emphasis>memóriavédelem</emphasis> + megvalósítása gondoskodik róla, + hogy az alkalmazások (vagy a + felhasználók) ne zavarják + egymást. Az egyik alkalmazás + összeomlása nincs kihatással a + rendszerben futó összes többire.</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>A &os; egy <emphasis>32 bites</emphasis> + operációs rendszer (az Alpha, &itanium;, AMD64 + és &ultrasparc; architektúrákon pedig + <emphasis>64 bites</emphasis>), amelyet már a + kezdetektől fogva annak terveztek.</para> + </listitem> + + <listitem> + <indexterm> + <primary>X Window System</primary> + <seealso>XFree86</seealso> + </indexterm> + + <para>A <emphasis>X Window System</emphasis> ipari + szabványa (X11R7) alapján szolgáltatja + a grafikus felhasználói felületet (GUI) + bármelyik VGA-kártyán és + monitoron, illetve annak teljes forráskódja is + elérhető.</para> + </listitem> + + <listitem> + <indexterm> + <primary>bináris kompatibilitás</primary> + <secondary>Linux</secondary> + </indexterm> + <indexterm> + <primary>bináris kompatibilitás</primary> + <secondary>SCO</secondary> + </indexterm> + <indexterm> + <primary>bináris kompatibilitás</primary> + <secondary>SVR4</secondary> + </indexterm> + <indexterm> + <primary>bináris kompatibilitás</primary> + <secondary>BSD/OS</secondary> + </indexterm> + <indexterm> + <primary>bináris kompatibilitás</primary> + <secondary>NetBSD</secondary> + </indexterm> + + <para><emphasis>Bináris szintű + kompatibilitás</emphasis> a Linuxra, SCO-ra, SVR4-re, + BSDI-re és NetBSD-re készített + programok nagy részével.</para> + </listitem> + + <listitem> + <para><emphasis>Futtatásra kész</emphasis> + alkalmazások ezrei érhetőek el a &os; + <emphasis>port-</emphasis> és + <emphasis>csomag</emphasis>gyűjteményében. + Miért bújnánk az internetet + értük, ha mindent egy helyen is + megtalálhatunk?</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>További <emphasis>könnyen + portolható</emphasis> alkalmazások ezrei + állnak rendelkezésre az interneten. A &os; + forráskódja kompatibilis a legtöbb + elterjedt kereskedelmi &unix; rendszerével, aminek + köszönhetően az alkalmazások nagy + része csak kevés + módosítást igényel a + fordításhoz, már amennyiben erre + egyáltalán szükség van.</para> + </listitem> + + <listitem> + <indexterm><primary>virtuális + memória</primary></indexterm> + + <para>Az igény szerinti lapozással + működő <emphasis>virtuális + memória</emphasis> és <quote>egyesített + VM/puffer gyorsítótár</quote> + úgy lett kialakítva, hogy hatékonyan + kiszolgálja a nagyobb étvágyú + alkalmazásokat, miközben a többi + felhasználó számára + továbbra is reakcióképes marad.</para> + </listitem> + + <listitem> + <indexterm> + <primary>többprocesszoros (SMP) rendszerek + támogatása</primary> + </indexterm> + + <para>Az <emphasis>SMP</emphasis> támogatása a + több processzorral rendelkező + számítógépek + számára.</para> + </listitem> + + <listitem> + <indexterm> + <primary>fordítóprogramok</primary> + <secondary>C</secondary> + </indexterm> + + <indexterm> + <primary>fordítóprogramok</primary> + <secondary>C++</secondary> + </indexterm> + + <indexterm> + <primary>fordítóprogramok</primary> + <secondary>FORTRAN</secondary> + </indexterm> + + <para><emphasis>C</emphasis>, <emphasis>C++</emphasis> + és <emphasis>Fortran</emphasis> fejlesztői + eszközök széles tárháza + használható. Kutatáshoz és + fejlesztéshez más egyéb + programozási nyelvek is elérhetőek a + portok és csomagok + segítségével.</para> + </listitem> + + <listitem> + <indexterm><primary>forráskód</primary></indexterm> + + <para>Az egész rendszer + <emphasis>forráskód</emphasis>jának + megléte lehetővé teszi, hogy a legnagyobb + fokú irányítást + élvezhessük a környezetünk felett. + Miért is bíznánk magunkat egy + zárt rendszert fejlesztő cégre, mikor + lehetne egy igazán nyílt + rendszerünk?</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>Nagy mennyiségű <emphasis>internetes + dokumentáció</emphasis>.</para> + </listitem> + + <listitem> + <para><emphasis>Még sok minden + más!</emphasis></para> + </listitem> + </itemizedlist> + + <indexterm><primary>4.4BSD-Lite</primary></indexterm> + <indexterm><primary>Számítógépes + rendszerek kutatócsoport (CSRG)</primary> + </indexterm> + <indexterm><primary>Berkeley</primary></indexterm> + + <para>A &os; Kaliforniai Egyetem (Berkeley) + Számítógépes rendszerek + kutatócsoportja által fejlesztett 4.4BSD-Lite + kiadásán alapszik és ápolja a + BSD-rendszerek fejlesztésének jellegzetes + hagyományait. Túl a kutatócsoport + kivételes munkáján, a &os; Projekt + több ezernyi órát szentelt arra, hogy a + legtöbbet hozza ki a rendszerből mind a + teljesítményt, mind pedig a valós + életben felbukkanó terhelési helyezetekben + történő helytállást + illetően. Ahogy a legnagyobb piaci óriások + igyekeznek egy hasonló képességű, + teljesítményű és + megbízhatóságó PC-s + operációs rendszert kifejleszteni, úgy a + &os; már <emphasis>most</emphasis> felajánlja + ezeket!</para> + + <para>Kizárólag csak a képzeletünk + szabhat gátat annak, hogy mire is tudjuk használni + a &os;-t. Szoftverfejlesztéstől kezdve, a + gyári automatizáláson és + készletnyilvántartáson át a + műholdas antennák tájolásáig + szinte mindenre: ha ezt eddig egy kereskedelmi &unix;-szal is + meg tudtuk tenni, akkor nagyon valószínű, + hogy a &os;-vel is képesek leszünk erre! A &os; + ezen felül nagyban profitál a világban + található különböző + kutatóközpontok és egyetemek által + fejlesztett, kiváló minőségű + alkalmazások ezreiből, melyek gyakorta olcsón + vagy ingyen elérhetőek. Kereskedelmi + alkalmazások is egyre nagyobb számban + képviseltetik magukat minden nap.</para> + + <para>Mivel a &os; forráskódja + általánosan elérhető, a rendszer + szinte tetszőleges mértékben + testreszabható a különleges + elvárásokat támasztó + alkalmazások vagy projektek számára. Ez a + nagyobb kereskedelmi fejlesztők operációs + rendszereivel majdnem teljesen elképzelhetetlen. + Íme csupán néhány + példája azon alkalmazásoknak, melyek + jelenleg is &os;-t használnak:</para> + + <itemizedlist> + <listitem> + <para><emphasis>Internetes + szolgáltatások:</emphasis> A &os;-be + épített szilárd TCP/IP alapú + hálózatkezelés + különféle internetes + szolgáltatások számára teszi + ideális platformmá:</para> + + <itemizedlist> + <listitem> + <indexterm><primary>FTP szerverek</primary></indexterm> + + <para>FTP szerverek</para> + </listitem> + + <listitem> + <indexterm><primary>webszerverek</primary></indexterm> + + <para>World Wide Web szerverek (hagyományos vagy + biztonságos [SSL])</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>IPv4 és IPv6 + forgalomirányítás</para> + </listitem> + + <listitem> + <indexterm><primary>tűzfal</primary></indexterm> + <indexterm><primary>NAT</primary></indexterm> + + <para>Tűzfalak és NAT (<quote>IP + maszkolás</quote>), + átjárók</para> + </listitem> + + <listitem> + <indexterm> + <primary>elektronikus levelezés</primary> + <see>e-mail</see> + </indexterm> + + <indexterm><primary>e-mail</primary></indexterm> + + <para>Elektronikus levelező szerverek</para> + </listitem> + + <listitem> + <indexterm><primary>USENET</primary></indexterm> + + <para>USENET hírrendszer és + üzenőfal</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>Sok minden más...</para> + </listitem> + </itemizedlist> + + <para>A &os; használatához kezdetben + elegendő egy olcsó 386-os PC, melyet a + vállalkozásunk fejlődésével + szépen fel tudunk hozni egy RAID-del ellátott + négyprocesszoros Xeon rendszerig.</para> + </listitem> + + <listitem> + <para><emphasis>Oktatás:</emphasis> Esetleg + informatikával vagy műszaki + informatikával foglalkozik? Nem is lehetne jobban a + &os; által felkínált + élményeken kívül máshogy + megismerkedni elsőkézből az + operációs rendszerek, + számítógépes + architektúrák és + hálózatok működésével! + Rengeteg szabadon használható műszaki, + matematikai és grafikai tervező programcsomag + könnyíti meg azok munkáját is, + akik számára a + számítógép + legfőképpen <emphasis>más</emphasis> + feladatok elvégzésére hivatott!</para> + </listitem> + + <listitem> + <para><emphasis>Kutatás:</emphasis> Miután a + teljes &os; rendszer forráskódja bárki + számára elérhető, + tökéletes kiindulási pontot ad az + operációs rendszerek + témakörében vagy a + számítástudomány egyéb + ágaiban végzendő kutatásokhoz. A + &os; nyílt természete ezenkívül + lehetővé teszi egymástól + távol levő csoportok közös + együttműködését is + anélkül, hogy a résztvevőknek + aggódnia kellene a különleges + licencszerződések vagy a nyílt + fórumokon felmerülő + korlátozások miatt.</para> + </listitem> + + <listitem> + <indexterm><primary>forgalomirányító</primary></indexterm> + <indexterm><primary>DNS szerver</primary></indexterm> + + <para><emphasis>Hálózatépítés:</emphasis> + Szüksége van egy új + útválasztóra? Esetleg egy + névszerverre (DNS)? Egy tűzfalra, mely + távoltartja a nemkívánatos + egyéneket a belső + hálózattól? A &os; pillanatok alatt + átváltoztatja a sarokban porosodó + 386-os vagy 486-os PC-nket egy kifinomult + csomagszűrési képességekkel + bíró forgalomirányító + eszközzé.</para> + </listitem> + + <listitem> + <indexterm> + <primary>X Window System</primary> + <secondary>XFree86</secondary> + </indexterm> + <indexterm> + <primary>X Window System</primary> + <secondary>Accelerated-X</secondary> + </indexterm> + + <para><emphasis>X Window + munkaállomás:</emphasis> A &os; a szabadon + használható X11 szerverrel együtt remek + választás egy olcsó X terminál + kiépítéséhez. + Eltérően egy szokványos X + termináltól, a &os; azonban igény + szerint sok alkalmazás helyi futtatását + is képes megoldani, ezzel megszabadítva minket + a központi szerver használatának + kényszerétől. A &os; viszont akár + <quote>lemez nélkül</quote> is el tud indulni, + aminek révén az egyes + munkaállomások karbantartása még + olcsóbbá és könnyebbé + válik.</para> + </listitem> + + <listitem> + <indexterm><primary>GNU Compiler + Collection</primary></indexterm> + + <para><emphasis>Szoftverfejlesztés:</emphasis> Az alap + &os; rendszer fejlesztőeszközök + tömkelegével, többek közt a + híres GNU C/C++ fordítóval és + nyomkövetővel érkezik.</para> + </listitem> + </itemizedlist> + + <para>A &os; CD-n, DVD-n és FTP-n keresztül + elérhető forráskód és + bináris formátumban is. A &os; + beszerzésével kapcsolatos bővebb + információkért olvassuk el az <xref + linkend="mirrors"/>et.</para> + </sect2> + + <sect2 id="introduction-nutshell-users"> + <title>Ki használja a &os;-t?</title> + + <indexterm> + <primary>felhasználók</primary> + <secondary>&os;-t használó nagy + oldalak</secondary> + </indexterm> + + <para>A &os; egyaránt remek eszköz- és + termékfejlesztői platformként + funkcionál a világ legnagyobb informatikai + cégeinél, többek közt:</para> + + <itemizedlist> + <listitem> + <indexterm><primary>Apple</primary></indexterm> + + <para><ulink url="http://www.apple.com">Apple</ulink></para> + </listitem> + + <listitem> + <indexterm><primary>Cisco</primary></indexterm> + + <para><ulink url="http://www.cisco.com">Cisco</ulink></para> + </listitem> + + <listitem> + <indexterm><primary>Juniper</primary></indexterm> + + <para><ulink url="http://www.juniper.net">Juniper</ulink></para> + </listitem> + + <listitem> + <indexterm><primary>NetApp</primary></indexterm> + + <para><ulink url="http://www.netapp.com">NetApp</ulink></para> + </listitem> + </itemizedlist> + + <para>A &os; mindezek mellett több nagyobb internetes oldal + alapját képzi, mint például:</para> + + <itemizedlist> + <listitem> + <indexterm><primary>Yahoo!</primary></indexterm> + + <para><ulink url="http://www.yahoo.com/">Yahoo!</ulink></para> + </listitem> + + <listitem> + <indexterm><primary>Yandex</primary></indexterm> + + <para><ulink url="http://www.yandex.ru/">Yandex</ulink></para> + </listitem> + + <listitem> + <indexterm><primary>Apache</primary></indexterm> + + <para><ulink url="http://www.apache.org/">Apache</ulink></para> + </listitem> + + <listitem> + <indexterm><primary>Rambler</primary></indexterm> + + <para><ulink url="http://www.rambler.ru/">Rambler</ulink></para> + </listitem> + + <listitem> + <indexterm><primary>Sina</primary></indexterm> + + <para><ulink url="http://www.sina.com/">Sina</ulink></para> + </listitem> + + <listitem> + <indexterm><primary>Pair Networks</primary></indexterm> + + <para><ulink url="http://www.pair.com/">Pair + Networks</ulink></para> + </listitem> + + <listitem> + <indexterm><primary>Sony Japan</primary></indexterm> + + <para><ulink url="http://www.sony.co.jp/">Sony + Japan</ulink></para> + </listitem> + + <listitem> + <indexterm><primary>Netcraft</primary></indexterm> + + <para><ulink url="http://www.netcraft.com/">Netcraft</ulink> + </para> + </listitem> + + <listitem> + <indexterm><primary>NetEase</primary></indexterm> + + <para><ulink url="http://www.163.com/">NetEase</ulink></para> + </listitem> + + <listitem> + <indexterm><primary>Weathernews</primary></indexterm> + + <para><ulink url="http://www.wni.com/">Weathernews</ulink> + </para></listitem> + + <listitem> + <indexterm><primary>TELEHOUSE America</primary></indexterm> + + <para><ulink url="http://www.telehouse.com/">TELEHOUSE + America</ulink></para> + </listitem> + + <listitem> + <para><ulink url="http://www.experts-exchange.com/">Experts + Exchange</ulink></para> + </listitem> + </itemizedlist> + + <para>és még sokan mások.</para> + </sect2> + </sect1> + + <sect1 id="history"> + <title>A &os; Projektről</title> + + <para>A most következő rész egy-két + háttérinformációt tár fel a + Projektről, többek között a + történetét, céljait és a benne + alkalmazott fejlesztési modellt.</para> + + <sect2 id="intro-history"> + <sect2info role="firstperson"> + <authorgroup> + <author> + <firstname>Jordan</firstname> + <surname>Hubbard</surname> + <contrib>Írta: </contrib> + </author> + </authorgroup> + </sect2info> + + <title>A &os; rövid története</title> + + <indexterm><primary>386BSD Patchkit</primary></indexterm> + <indexterm><primary>Hubbard, Jordan</primary></indexterm> + <indexterm><primary>Williams, Nate</primary></indexterm> + <indexterm><primary>Grimes, Rod</primary></indexterm> + <indexterm> + <primary>&os; Projekt</primary> + <secondary>történet</secondary> + </indexterm> + + <para>A &os; Projekt valamikor 1993 kezdetéről + eredeztethető, és részben a <quote>Nem + hivatalos 386BSD Patchkit</quote>-ből nőtt ki, a + patchkit 3 legutolsó koordinátorának, Nate + Williamsnek, Rod Grimesnak és nekem + köszönhetően.</para> + + <indexterm><primary>386BSD</primary></indexterm> + + <para>Eredeti célunk a 386BSD köztes + állapotainak rögzítése lett volna, + amitől olyan problémák + megoldását reméltük, melyeket a + patchkitek gyártása önmagában + egyszerűen nem tudott megoldani. Néhányan + még talán emlékeznek is a Projekt kezdeti + munkaneveire: <quote>386BSD 0.5</quote> vagy <quote>386BSD + Interim</quote>, melyek pontosan erre a tényre + hivatkoztak.</para> + + <indexterm><primary>Jolitz, Bill</primary></indexterm> + + <para>A 386BSD eredetileg Bill Jolitz operációs + rendszere volt, amely ennél a pontnál már + közel egy éve senki sem tartott karban. Mivel a + hozzá tartozó patchkit pedig napról napra + duzzadt, egyre kényelmetlenebbé vált a + karbantartása. Ezért egyhangúan úgy + döntöttünk, segítünk Billnek azzal, + hogy időnként létrehozunk egy + <quote>letisztított</quote> változatot. Ez a + próbálkozásunk csúnyán + kudarcba fulladt, amikor Bill Jolitz hirtelen meggondolta + magát és visszalépett a Projekt + támogatásától. Semmilyen + egyértelmű útmutatást nem adott arra, + hogy mit csináljunk helyette.</para> + + <indexterm><primary>Greenman, David</primary></indexterm> + <indexterm><primary>Walnut Creek</primary></indexterm> + + <para>Nem tartott sokáig eldöntenünk, hogy ez a + cél továbbra is megéri a + fáradtságot, még Bill + segítsége nélkül is, ezért + felvettük a <quote>&os;</quote> nevet, melyet David + Greenmannek köszönhetünk. Kezdeti feladatainkat + a rendszer akkori felhasználóival tartott + egyeztetések után állítottuk fel. + Miután teljesen tisztán + láthatóvá vált, hogy a Projekt a + megvalósulás útján van, felvettem a + kapcsolatot a Walnut Creek-kel, terjesztési mód + után nézve azok számára, akik nem + tudtak akkoriban könnyedén hozzáférni + az internethez. A Walnut Creek nem csak támogatta a &os; + CD-n történő terjesztését, hanem + még egy számítógépet + és egy gyors internetkapcsolatot is a Projekt + rendelkezésére bocsátott. A Walnut Creek + szinte példátlan mértékű, egy + akkoriban teljesen ismeretlen projektbe vetett hite + nélkül nagyon nehezen lenne + elképzelhető, hogy a &os; olyan messzire és + olyan gyorsan jutott volna el, ahol ma tart.</para> + + <indexterm><primary>4.3BSD-Lite</primary></indexterm> + <indexterm><primary>Net/2</primary></indexterm> + <indexterm><primary>Berkeley</primary></indexterm> + <indexterm><primary>386BSD</primary></indexterm> + <indexterm><primary>Szabad Szoftver + Alapítvány</primary></indexterm> + + <para>Az első CD-lemezen (és széles körben + az interneten is megjelenő) változat a &os; 1.0 + volt, amely 1993 decemberében jelent meg. A + Berkeley-ről származó 4.3BSD-Lite + (<quote>Net/2</quote>) szalagokon található + források alapján készült, + kiegészítve a 386BSD-ből és a Szabad + Szoftver Alapítványtól (Free Software + Foundation, FSF) származó komponensekkel. + Első kiadásként igen méltányos + sikert könyvelhetett el, melyet a még inkább + sikeres &os; 1.1-gyel folytattunk 1994 + májusában.</para> + + <indexterm><primary>Novell</primary></indexterm> + <indexterm><primary>Berkeley</primary></indexterm> + <indexterm><primary>Net/2</primary></indexterm> + <indexterm><primary>AT&T</primary></indexterm> + + <para>Nagyjából ekkortájt + néhány váratlan sötét + felhő bukkant fel az égbolton, ahogy a Novell + és a Berkeley hosszantartó pereskedése + lezárult a Berkeley Net/2 szalagjainak jogi + formáját illetően. Ennek + eredményeképpen a Berkeley elfogadta, hogy a Net/2 + nagy része <quote>jelzáloggal terhelt</quote> + és a Novell tulajdona, aki pedig valamivel + korábban az AT&T-től szerezte. Ezért + cserébe a Berkeley megkapta a Novell + <quote>áldását</quote> a 4.4BSD-Lite + kiadásra, és amikor az véglesen kijön, + megszűnik a rajta levő jelzálog. Emiatt az + összes Net/2 felhasználónak erősen + javasolt volt váltani. Ez érintette magát + a &os;-t is, és így a Projekt 1994 + júliusáig kapott határidőt, hogy + leállítsa a Net/2 alapú termékeinek + szállítását. A megegyezés + értelmében a Projekt kiadhatott még egy + utolsó kiadást a határidő előtt, + amely végül a &os; 1.1.5.1 lett.</para> + + <para>A &os;-nek ekkor szembesülnie kellett azzal a + nehéz feladattal, hogy lényegében + újra fel kellett találnia magát, a teljesen + új és meglehetősen hiányos 4.4BSD-Lite + bitjeitől elindulva. A <quote>Lite</quote> + (egyszerűsített) kiadások abban az + értelemben számítottak egyszerűbbnek, + hogy a Berkeley kutatói (a különböző + jogi követelések miatt) + eltávolították a ténylegesen + beindítható rendszerhez szükséges + programrészek nagyobb részét, ill. a + 4.4-es verzió Intel processzorokra + készített portja nagyon is befejezetlen volt. A + Projektnek egészen 1994 novemberéig tartott, hogy + megtegye ezt a lépést, ugyanis ekkor jelent meg a + &os; 2.0 az interneten és (december vége + felé) CD-n. Annak ellenére, hogy még + némileg érdes maradt bizonyos helyeken, ez a + kiadás jelentős sikereket ért el. Ezt + követte 1995 júniusában a sokkalta stabilabb + és könnyebben telepíthető + &os; 2.0.5.</para> + + <para>A &os; 2.1.5-öt 1996 augusztusában adtuk + ki, mely akkora népszerűségnek örvendett + az internet-szolgáltatók és kereskedelmi + közösségek körében, hogy a + 2.1-STABLE elágazásból egy újabb + kiadást készítettünk. Ez volt a + &os; 2.1.7.1, amely 1997 februárjában jelent + meg és ezzel együtt a 2.1-STABLE + fejlesztését is zárta. Most már + csak karbantartást végzünk rajta, és + csak a biztonsági és egyéb kritikus + hibajavítások kerülnek bele + (RELENG_2_1_0).</para> + + <para>A &os; 2.2 fejlesztése 1996 novemberében + ágazott le az akkori fejlesztői + (<quote>-CURRENT</quote>) ágból, mint a + RELENG_2_2-es ág. Ebből az első teljes + kiadás (2.2.1) 1997 áprilisában jelent meg. + A 2.2-es ág mentén további kiadások + 1997 nyarán és őszén + készültek, melyek közül az utolsó + (2.2.8) 1998 novemberében jelent meg. Az első + hivatalos 3.0-ás kiadás 1998 + októberében jött ki, ami egyúttal a + 2.2-es ág befejezésének kezdetét + jelentette.</para> + + <para>A fejlesztési fa 1999. január 20-án + került ismét elágaztatásra, melynek + eredménye a 4.0-CURRENT és 3.X-STABLE ágak + lettek. A 3.X-STABLE ágban a 3.1 1999. február + 15-én, a 3.2 1999. május 15-én, a 3.3 + 1999. szeptember 16-án, a 3.4 1999. december + 20-án és a 3.5 2000. június 24-én + jelent meg, melyet pár nappal később egy + kisebb alverzió, a 3.5.1 követett, a Kerberosra + vonatkozó friss biztonsági + javításokkal. Ez lett egyben a 3.X ág + utolsó kiadása.</para> + + <para>Egy másik fontos elágaztatás 2000. + március 13-án történt, mellyel + életre kelt a 4.X-STABLE ág. Ebből + aztán számos kiadás született: a + 4.0-RELEASE 2000 márciusában mutatkozott be, az + utolsó 4.11-RELEASE pedig 2005 januárjában + látott napvilágot.</para> + + <para>A várva várt 5.0-RELEASE 2003. január + 19-én került bejelentésre. Közel + háromévnyi munka eredményeképpen ez + a kiadás indította meg a &os;-t a + többprocesszoros rendszerek és az + alkalmazások szálkezelésének + fejlettebb támogatásának + útján, valamint az &ultrasparc; és + <literal>ia64</literal> platformok támogatása is + itt jelent meg először. Ezt a kiadást az 5.1 + követte 2003 júniusában. A + hozzá tartozó -CURRENT ágból az + utolsó kiadás az 5.2.1-RELEASE volt, amely 2004 + februárjában mutatkozott be.</para> + + <para>A 2004 augusztusában, a RELENG_5 ág + létrehozását a 5.3-RELEASE követte, + és egyben a 5-STABLE ág kezdetét is + jelezte. A legújabb 5.5-RELEASE 2006 + májusában jött ki. A RELENG_5 + ágból már nem fog készülni + több kiadás.</para> + + <para>A fejlesztési fa ezután 2005 + júliusában ágazott el ismét, + ezúttal a RELENG_6 ágnak adott életet. A + 6.0-RELEASE az 6.X ág első kiadásaként + 2005 novemberében jelent meg. A legújabb + 6.4-RELEASE 2008 november hónapjában jelentkezett. + A RELENG_6 ágból már nem + készülnek további kiadások.</para> + + <para>A RELENG_7 ág 2007 októberében + jött létre. Ebből az első kiadás + 2008 februárjában a 7.0-RELEASE volt. A + legfrissebb &rel2.current;-RELEASE kiadás + &rel2.current.date; hónapban készült el. A + RELENG_7 ágból további kiadások is + várhatóak.</para> + + <para>A fejlesztési fából 2009 + augusztusában ismét levált egy ág, + amely ezúttal a RELENG_8 volt. A 8.0-RELEASE, a 8.X + ág első kiadása 2009 novemberében + jelent meg. A legfrissebb &rel.current;-RELEASE + &rel.current.date; hónapban jött ki. A RELENG_8 + ágból várhatóak további + kiadások.</para> + + <para>Jelen pillanatban a hosszabb távú + fejlesztések a 9.X-CURRENT (törzs) ágban + kapnak helyet, és a 9.X-ből készült + időközönkénti pillanatkiadások + folyamatosan elérhetőek CD-n (és + természetesen interneten keresztül is) <ulink + url="ftp://current.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/snapshots/">a + pillanatkiadásokat tároló + szerverről</ulink>.</para> + </sect2> + + <sect2 id="goals"> + <sect2info> + <authorgroup> + <author> + <firstname>Jordan</firstname> + <surname>Hubbard</surname> + <contrib>Írta: </contrib> + </author> + </authorgroup> + </sect2info> + + <title>A &os; Projekt céljai</title> + + <indexterm> + <primary>&os; Projekt</primary> + <secondary>célok</secondary> + </indexterm> + + <para>A &os; Projekt célja, hogy olyan szoftvereket + kínáljon, amelyek tetszőlegesen, + bármilyen célra felhasználhatóak, + mindenféle megkötések nélkül. + Sokunk jelentős energiát fektet a programokba + (és a Projektbe) és minden bizonnyal egyikünk + sem utasítana vissza semmilyen anyagi + ellenszolgáltatást se most, se később, + de egyáltalán nem ragaszkodunk hozzá. + Hisszük, hogy elsődleges + <quote>küldetésünk</quote> olyan programok + és programrészletek készítése + bárki számára és bármilyen + célra, melyeket a lehető legszélesebb + körben alkalmaznak és a lehető legtöbb + hasznot hajtják. Ez, úgy érzem, az egyik + legalapvetőbb célja a szabad szoftvereknek, + és ez az, amit mi is lelkesen magunkénak + vallunk.</para> + + <indexterm><primary>GNU General Public License (GPL)</primary></indexterm> + <indexterm><primary>GNU Lesser General Public License (LGPL)</primary></indexterm> + <indexterm><primary>BSD licenc</primary></indexterm> + + <para>A forrásfánkban található GNU + General Public License (GPL) vagy a Library General Public + License (LGPL) alá eső kódok + hozzáférhetőségére ezzel + szemben némileg több megszorítás + vonatkozik, legalább is inkább ami a + hozzáférhetőséget illeti. Mivel a + GPL-es szoftverek kereskedelmi használata további + bonyodalmakat vethet fel, ha lehetőségünk + adódik rá, inkább a sokkal enyhébb + BSD licenccel rendelkező szoftvereket + választjuk.</para> + + </sect2> + + <sect2 id="development"> + <sect2info> + <authorgroup> + <author> + <firstname>Satoshi</firstname> + <surname>Asami</surname> + <contrib>Írta: </contrib> + </author> + </authorgroup> + </sect2info> + + <title>A &os; fejlesztési modellje</title> + + <indexterm> + <primary>&os; Projekt</primary> + <secondary>fejlesztési modell</secondary> + </indexterm> + + <para>A &os; fejlesztése egy nagyon nyitott és + rugalmas folyamat, szó szerint a világ minden + tájáról érkező + többszáznyi segítségből + építkezik, ahogy az látható is a + <ulink + url="&url.articles.contributors.en;/article.html">résztvevőink + listáján</ulink>. A &os; fejlesztési + infrastruktúrája lehetővé teszi, hogy + ez a többszáznyi résztvevő az interneten + keresztül működjön együtt. + Folyamatosan várjuk az új fejlesztőket + és ötleteket, és mindazok, akik komolyabban + érdeklődnek a Projekt iránt, egyszerűen + felvehetik velünk a kapcsolatot a &a.hackers; + címén. Egy &a.announce; is elérhető + azok számára, akik értesíteni + kívánják a többi &os; + felhasználót munkájuk főbb + eredményeiről.</para> + + <para>A &os; Projektről és annak + fejlesztési modelljéről hasznos tudni az + alábbiakat, függetlenül attól, hogy + egyedül vagy másokkal szoros + együttműködésben dolgozunk:</para> + + <variablelist> + <varlistentry> + <term>Az SVN és CVS repositoryk<anchor + id="development-cvs-repository"/></term> + + <listitem> + <indexterm> + <primary>CVS</primary> + <secondary>repository</secondary> + </indexterm> + <indexterm> + <primary>Concurrent Versions System</primary> + <see>CVS</see> + </indexterm> + <indexterm> + <primary>SVN</primary> + <secondary>repository></secondary> + </indexterm> + <indexterm> + <primary>Subversion</primary> + <see>SVN</see> + </indexterm> + + <para>Sok éven keresztül a &os; központi + forrásfáját <ulink + url="http://ximbiot.com/cvs/wiki/">CVS</ulink>-en + (Concurrent Versions System) keresztül + tartották karban, amely egy, a &os;-vel is + érkező, szabadon elérhető + verziókezelő rendszer. 2008 + júniusában a Projekt az <ulink + url="http://subversion.tigris.org">SVN</ulink> + (Subversion) használatára váltott. + Ez a váltás szükségszerű + volt, mivel a CVS által okozott technikai + nehézségek gyorsan előjöttek a + forrásfa és a hozzá tartozó + metainformációk szapora + növekedésével. Noha a központi + repository most már + <application>SVN</application>-alapú, a + kliensoldali <application>CVSup</application> és + <application>csup</application> alkalmazások + továbbra is a korábbi + infrastruktúrával dolgoznak, ahogy eddig is + — az <application>SVN</application> respositoryban + végzett változtatások ehhez + automatikusan átkerülnek + <application>CVS</application> alá. Jelen + pillanatban egyedül csak a központi + forrásfa használja ezt a megoldást, a + dokumentáció, a weboldalak és a + Portgyűjtemény forrásai továbbra + is <application>CVS</application> alól + üzemelnek. Az elsődleges <ulink + url="http://www.FreeBSD.org/cgi/cvsweb.cgi">CVS + repository</ulink> egy Santa Clara-i (California, USA) + számítógépen + található, ahonnan a világban + található rengeteg tükörszerverre + másolódik. Az + <application>SVN</application>-fa, mely tartalmazza a + <link linkend="current">-CURRENT</link> és <link + linkend="stable">-STABLE</link> ágakat, + könnyen lemásolható a saját + számítógépünkre is. + Ennek részleteiről bővebben a <link + linkend="synching">A forrásfa + szinkronizálása</link> c. szakaszban + olvashatunk.</para> + </listitem> + </varlistentry> + + <varlistentry> + <term>A committerek listája<anchor + id="development-committers"/></term> + + <listitem> + <indexterm><primary>committerek</primary></indexterm> + + <para>A hivatalos fejlesztők + (<firstterm>committerek</firstterm>) azok az emberek, akik + a CVS-fához írási joggal + rendelkeznek, tehát módosítást + hajthatnak végre a &os; forrásaiban (a + <quote>committer</quote> kifejezés a &man.cvs.1; + <command>commit</command> parancsából + származik, amelyet arra használunk, hogy + felvigyük a módosításainkat a + CVS repository-ba). Javaslatainkat legjobban a + &man.send-pr.1; használatával tudjuk a + committerek elé tárni. Ha valamiért + ez mégsem működne, + megpróbálhatjuk őket elérni + közvetlenül a &a.committers; + címére küldött e-maillel.</para> + </listitem> + </varlistentry> + + <varlistentry> + <term>A &os; Core Team<anchor id="development-core"/></term> + + <listitem> + <indexterm><primary>Core Team</primary></indexterm> + + <para>Ha a &os; Projekt egy vállalat lenne, + akkor a <firstterm>&os; Core Teamje</firstterm> + (irányító csoportja) foglalná + magában a vezetőséget. Ennek a + csoportnak elsődleges feladata, hogy fenntartsa a + Projekt egészének + kondícióját és gondoskodjon + róla, hogy a megfelelő irányba + haladjon. Az irányító csoportnak + ugyanígy feladata a megbízható + és odaadó committerek + tömörítése és az új + tagok beszervezése, ha a csoportból + kilépne valaki. A jelenlegi Core Team tagjait 2008 + júliusában választották meg. + A választásokat kétévente + tartják.</para> + + <para>Ebben a csoportban egyes tagoknak ezenfelül + még bizonyos területekre + felügyelniük is kell. Ez azt jelenti, hogy + felelősek a rendszer valamelyik nagyobb + részének az előírásoknak + megfelelő működéséért. + A &os; fejlesztők teljes felsorolása és + a hozzájuk tartozó területek + megtalálhatóak <ulink + url="&url.articles.contributors.en;/article.html">A + résztvevők listjában</ulink>.</para> + + <note> + <para>A Core Team legtöbb tagja pusztán + önkéntesen vesz részt a &os; + fejlesztésében és nem + származik a projektből semmilyen anyagi + haszna. Emiatt a <quote>részvétel</quote> + nem tévesztendő össze a + <quote>garantált + támogatással</quote>. A + <quote>vezetőségre</quote> vonatkozó + hasonlat nem teljesen pontos abban az értelemben, + hogy ezek az emberek tulajdonképpen egy + kívülálló + szempontjából ésszerűtlen + döntést hoztak azzal, hogy a &os; + támogatására áldozták + az életüket!</para> + </note> + </listitem> + </varlistentry> + + <varlistentry> + <term>Külső résztvevők</term> + + <listitem> + <indexterm><primary>résztvevők</primary></indexterm> + + <para>Végül, de nem utoljára, + következzen a fejlesztők legnagyobb csoportja: + ők maguk a felhasználók, akik + rendszeres visszajelzéseket és + hibajavításokat küldenek. A &os; + kevésbé központosított + fejlesztésében elsősorban a &a.hackers; + segítségével lehet felvenni a + fonalat, ahol ezeket a témákat + tárgyalják meg. A &os;-hez + kapcsolódó különféle + levelezési listákról többet a + <xref linkend="eresources"/>ben olvashatunk.</para> + + <para><citetitle><ulink + url="&url.articles.contributors.en;/article.html">A &os; + résztvevőinek + listája</ulink></citetitle> hosszú és + még most is növekszik; miért nem + próbálunk mi is visszaadni valamit a + &os;-nek?</para> + + <para>Nem csak programozással lehet segíteni a + Projektet: a megoldandó feladatok + listáját megtalálhatjuk a <ulink + url="&url.base;/index.html">&os; Projekt + honlapján</ulink>.</para> + </listitem> + </varlistentry> + </variablelist> + + <para>Röviden összefoglalva, a fejlesztési + modellünk egymáshoz lazán + kapcsolódó koncentrikus körökként + szerveződik. Ez a központosított modell a + &os;-<emphasis>felhasználók</emphasis> + kényelmét szolgálandó lett + kialakítva, akik így könnyedén tudnak + követni egyetlen központi kódbázist, + azonban megvan a lehetőségük a + részvételre is! Minden vágyunk egy olyan + megbízható operációs rendszer + kialakítása, amihez nagy mennyiségű + könnyen telepíthető és + használható <link + linkend="ports">alkalmazás</link> tartozik — ez a + modell ennek elérésére nagyon is + megfelelő.</para> + + <para>A haladás ütemének fenntartása + érdekében mindössze csak annyit + kérünk a leendő &os; fejlesztőinktől, + hogy legyenek legalább annyira elszántak, mint a + jelenlegi tagjaink!</para> + + </sect2> + + <sect2 id="relnotes"> + <title>Az aktuális &os; kiadások</title> + + <indexterm><primary>NetBSD</primary></indexterm> + <indexterm><primary>OpenBSD</primary></indexterm> + <indexterm><primary>386BSD</primary></indexterm> + <indexterm><primary>Szabad Szoftver + Alapítvány</primary></indexterm> + <indexterm><primary>Berkeley</primary></indexterm> + <indexterm><primary>Számítógépes + rendszerek kutatócsoport (CSRG)</primary></indexterm> + + <para>A &os; egy szabadon elérhető, teljes + forráskóddal érkező 4.4BSD-Lite + alapú kiadás Intel &i386;, &i486;, &pentium;, + &pentium; Pro, &celeron;, &pentium; II, + &pentium; III, &pentium; 4 (vagy azzal kompatibilis), + &xeon;, DEC <trademark>Alpha</trademark> és Sun + &ultrasparc; alapú + számítógépekre. Elsősorban a + Berkeley Számítógépes rendszerek + kutatócsoportjának szoftverein alapszik, + számos javítással a NetBSD, OpenBSD, 386BSD + és a Szabad Szoftver Alapítvány + munkásságának + köszönhetően.</para> + + <para>A &os; 2.0 1994 végi megjelenése + óta a &os; teljesítménye, + megbízhatósága és tudása + drasztikusan megnövekedett. A legnagyobb + változtatás az újjáalakított, + összevont VM/állomány puffer + gyorsítótárral rendelkező + virtuális memória alrendszer, amely nem csak a + teljesítményt növeli, hanem csökkenti a + &os; memóriaigényét is, jobban + elfogadhatóvá téve ezzel az 5 MB-os + minimumot. A további fejlesztések + között találjuk a teljes NIS szerver és + kliens támogatást, az átviteli TCP + támogatását, az igény szerint + tárcsázó PPP-t, a beépített + DHCP támogatást, a továbbfejlesztett SCSI + alrendszert, az ISDN támogatást, az ATM, FDDI, + Fast és Gigabit Ethernet (1000 Mbit) + hálózati csatolók + támogatását, a legfrissebb Adaptec + gyártmányú vezérlők fejlesztett + támogatását és a többezernyi + hibajavítást.</para> + + <para>Az alapeszközök mellé a &os; + felkínálja többezernyi ismert és + keresett program portjaiból álló + gyűjteményét. Ebben a pillanatban is + már több, mint &os.numports; port érhető + el! A portok listája a HTTP (WWW) szerverektől, a + játékokon, nyelveken és sok mindenen + keresztül a szövegszerkesztőkig terjed. Az + egész Portgyűjtemény + közelítőleg &ports.size; tárhelyet + kíván, minden portot az eredeti forráshoz + viszonyított + <quote>különbségként</quote> + tárol. Ennek következtében a portok + frissítése sokkal könnyebb és nagyban + csökkenti a korábbi, 1.0-ás + Portgyűjteménynél kialakult + tárigényeket. Egy port + lefordításához egyszerűen csak be kell + lépnünk a telepíteni kívánt + program könyvtárába és ki kell adnunk + a <command>make install</command> parancsot, a többit a + rendszer elvégzi. Minden egyes telepítendő + port teljes forrása dinamikusan vagy CD-ről vagy + pedig FTP-n keresztül töltődik le, így + csak a ténylegesen telepítendők + lefordításához elegendő + tárhelyre van szükség. Majdnem mindegyik + port elérhető előre lefordított + <quote>csomag</quote> formájában azok + számára, akik nem kívánják + lefordítani a portokat, és melyeket egy + egyszerű parancs (<command>pkg_add</command>) + segítségével telepíteni is + tudják. A csomagokról és portokról + a <xref linkend="ports"/>ben tudhatunk meg többet.</para> + + <para>A &os; telepítéséről és + használatáról most már számos + további nagyon hasznos dokumentumot találhatunk + bármelyik &os;-s számítógép + <filename>/usr/share/doc</filename> + könyvtárában. A helyileg telepített + kézikönyveket bármilyen HTML-t + megjeleníteni képes böngészővel + el tudjuk olvasni az alábbi URL-eken:</para> + + <variablelist> + <varlistentry> + <term>A &os; kézikönyv</term> + + <listitem> + <para><ulink type="html" + url="file://localhost/usr/share/doc/handbook/index.html"><filename>/usr/share/doc/handbook/index.html</filename></ulink></para> + </listitem> + </varlistentry> + + <varlistentry> + <term>A &os; GYIK</term> + + <listitem> + <para><ulink type="html" + url="file://localhost/usr/share/doc/faq/index.html"><filename>/usr/share/doc/faq/index.html</filename></ulink></para> + </listitem> + </varlistentry> + </variablelist> + + <para>Az aktuális (leginkább frissített) + verziók megtekinthetőek a <ulink + url="http://www.FreeBSD.org/"></ulink> címen.</para> + + </sect2> + </sect1> +</chapter> |