diff options
Diffstat (limited to 'hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/x11/chapter.sgml')
| -rw-r--r-- | hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/x11/chapter.sgml | 2316 |
1 files changed, 2316 insertions, 0 deletions
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/x11/chapter.sgml b/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/x11/chapter.sgml new file mode 100644 index 0000000000..d04df3b87c --- /dev/null +++ b/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/x11/chapter.sgml @@ -0,0 +1,2316 @@ +<!-- + The FreeBSD Documentation Project + + $FreeBSD$ +--> + +<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project + Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org> + Original Revision: 1.186 --> + +<chapter id="x11" lang="hu"> + <chapterinfo> + <authorgroup> + <author> + <firstname>Ken</firstname> + <surname>Tom</surname> + <contrib>Az X.Org X11 szerveréhez igazította: + </contrib> + </author> + <author> + <firstname>Marc</firstname> + <surname>Fonvieille</surname> + </author> + </authorgroup> + </chapterinfo> + + <title>Az X Window System</title> + + <sect1 id="x11-synopsis"> + <title>Áttekintés</title> + + <para>A &os; az X11-en keresztül nyújt a + felhasználók számára hatékony + grafikus felhasználói felületet. Az X11 az X + Window System szabadon elérhetõ változata, + melyet az <application>&xorg;</application> és az + <application>&xfree86;</application> egyaránt + implementál (valamint más egyéb + programcsomagok is, amelyeket itt viszont nem tárgyalunk). + A &os; verziói a &os; 5.2.1-RELEASE kiadással + bezárólag a The &xfree86; Project, Inc. + által kiadott X11 szervert, az + <application>&xfree86;</application>-ot tartalmazzák + alapértelmezés szerint. A &os; 5.3-RELEASE + kiadástól kezdve az X11 alapértelmezett + és hivatalos változata az + <application>&xorg;</application>, melyet az X.Org + alapítvány a &os;-éhez nagyon hasonló + licenc alatt fejleszt. A &os;-hez kereskedelmi X szerverek is + elérhetõek.</para> + + <para>Ebben a fejezetben az X11 telepítését + és beállítását járjuk + végig, miközben a hangsúlyt az + <application>&xorg;</application> &xorg.version; + kiadására helyezzük. Az + <application>&xfree86;</application> (vagyis a &os; olyan + régebbi változata, ahol az + <application>&xfree86;</application> az alapértelmezett X11 + rendszer) vagy az <application>&xorg;</application> korábbi + kiadásainak beállításával + kapcsolatban mindig találhatunk információkat + a &os; kézikönyv <ulink + url="http://docs.FreeBSD.org/doc/"></ulink> címen + található archivált + változataiban.</para> + + <para>Az X11 által támogatott + megjelenítõkrõl bõvebben az <ulink + url="http://www.x.org/">&xorg;</ulink> honlapján + olvashatunk.</para> + + <para>A fejezet elolvasása során + megismerjük:</para> + + <itemizedlist> + <listitem> + <para>az X Window System különbözõ + alkotóelemeit, és hogy ezek miként + mûködnek együtt;</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>hogyan telepítsük és + állítsuk be az X11-et;</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>hogyan telepítsük és használjuk + a különféle ablakkezelõket;</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>hogyan használjunk &truetype; + betûtípusokat az X11-ben;</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>hogyan állítsuk be rendszerünkön a + grafikus bejelentkezést + (<application>XDM</application>).</para> + </listitem> + </itemizedlist> + + <para>A fejezet elolvasásához ajánlott:</para> + + <itemizedlist> + <listitem> + <para>külsõ programok + telepítésének ismerete (<xref + linkend="ports">).</para> + </listitem> + </itemizedlist> + + </sect1> + + <sect1 id="x-understanding"> + <title>Az X áttekintése</title> + + <para>Az X használata elsõre megdöbbentõ lehet + azok számára, akik olyan más grafikus + környezetekben járatosak, mint például a + µsoft.windows; vagy a &macos;.</para> + + <para>Míg az X minden komponensének részleteit + és azok kapcsolatát nem szükséges + megérteni a használatukhoz, néhány + alapvetõ ismeret velük kapcsolatban + elõsegíti kiaknázni az X + erõsségeit.</para> + + <sect2> + <title>Miért X?</title> + + <para>Az X ugyan nem az elsõ &unix;-ra íródott + ablakozó rendszer, de fajtáját tekintve a + legnépszerûbb. Az X eredeti fejlesztõcsapata + az X elõtt egy másik ablakozó rendszeren + dolgozott, aminek a neve <quote>W</quote> (mint + <quote>Window</quote>, azaz ablak) volt. Az X pedig az arab + ábécében pontosan ezt a betût + követi.</para> + + <para>Az X-et hívhatjuk <quote>X</quote>-nek, <quote>X + Window System</quote>-nek, és még sok más + néven. Elõfordulhat azonban, hogy az <quote>X + Windows</quote> elnevezés sértõ lehet egyes + emberek számára. Errõl többet a + &man.X.7; man oldalon tudhatunk meg többet.</para> + + </sect2> + + <sect2> + <title>Az X kliens-szerver modellje</title> + + <para>Az X-et már az elejétõl kezdve + hálózatközpontúnak tervezték, + és ezért az ún. + <quote>kliens-szerver</quote> modellt használja.</para> + + <para>Az X modelljében az <quote>X szerver</quote> egy + olyan számítógépen fut, amelyhez + billentyûzetet, monitort és egeret csatlakoztattunk. + A szerver feladatai között találjuk a + megjelenítés + irányítását az egérrõl + és a billentyûzetrõl, valamint a többi + bemeneti és kimeneti eszközrõl + érkezõ adatok felfeldolgozását + és így tovább (például a + digitális táblák is + használhatóak beviteli eszközként, + illetve egy projektor is lehet megjelenítõ). + Mindegyik X alkalmazás (mint például az + <application>XTerm</application> vagy a + <application>&netscape;</application>) egy kliens. A kliens + üzeneteket küld a szervernek, például + <quote>Kérlek, rajzolj egy ablakot ezekre a + koordinátákra</quote>, és a szerver pedig + olyan üzeneteket küld, mint például + <quote>A felhasználó az OK gombra + kattintott</quote>.</para> + + <para>Az otthoni vagy a kisebb irodai környezetben az X + szerver és az X kliensek általában + ugyanazon a számítógépen futnak. + Emellett azonban nagyon is lehetséges, hogy az X szerver + egy kevésbé erõs gépen fusson, + miközben az X alkalmazások (a kliensek) az + irodát kiszolgáló erõsebb és + drágább gépen fussanak. Egy ilyen + konfigurációban az X kliensei és szerverei + közti kommunikáció a hálózaton + keresztül zajlik.</para> + + <para>Jegyezzük meg, hogy az X szerver az a + számítógép, ahol a monitor és + a billentyûzet található, az X kliensek pedig + azok a programok, amelyek az ablakokat jelenítik + meg.</para> + + <para>A protokollban semmi sem várja el, hogy a kliens + és a szerver ugyanazon az operációs + rendszeren vagy éppen ugyanolyan típusú + számítógépen fusson. Ezért + akár µsoft.windows;-on vagy &apple; &macos;-en is + indíthatunk X szervert, és számos + különbözõ szabad valamint kereskedelmi + alkalmazás képes pontosan erre.</para> + + </sect2> + + <sect2> + <title>Az ablakkezelõ</title> + + <para>Az X kialakításának + filozófiája leginkább a &unix; + kialakításának + filozófiájához hasonlítható, + vagyis <quote>eszközöket, ne + szabályokat</quote>. Ez tehát azt jelenti, hogy + az X nem köti meg miként oldjuk meg vele a + feladatokat. Helyette különféle + eszközeket ad a felhasználó kezébe, + és onnantól a saját felelõssége + eldönteni, hogyan használja ki ezeket.</para> + + <para>Ez a filozófia az X-ben egészen addig terjed, + hogy nem rögzíti, hogyan nézzenek ki a + képernyõn megjelenõ ablakok, miként kell + ezeket mozgatni az egérrel, milyen billentyûk + lenyomásával közlekedhetünk az ablakok + között (ami a µsoft.windows; esetén az + <keycombo action="simul"> + <keycap>Alt</keycap><keycap>Tab</keycap></keycombo>), hogyan + nézzen ki az ablakok címsora, a + bezárás funkciónak legyen-e rajtuk gombja + és így tovább.</para> + + <para>Ehelyett az X az összes ezzel járó + felelõsséget átadja az + <quote>ablakkezelõ</quote> (window manager) + részére. Tucatnyi ilyen ablakkezelõt + találhatunk az X-hez: + <application>AfterStep</application>, + <application>Blackbox</application>, + <application>ctwm</application>, + <application>Enlightement</application>, + <application>fvwm</application>, + <application>Sawfish</application>, + <application>twm</application>, <application>Window + Maker</application> és még sok más. Ezen + ablakkezelõk mindegyike más és más + kinézetet és hangulatot kínál fel: + némelyikük támogatja a + <quote>virtuális munkaasztalok</quote> (virtual desktop) + létrehozását; néhányuk pedig + megengedi, hogy mi magunk állítsuk be az asztal + irányításához használt + gombkombinációkat; köztük + találhatunk olyat is, amelynek van <quote>Start</quote> + gombja vagy ehhez hasonló eszköze; némelyek + közülük ismerik a + <quote>témákat</quote>, aminek révén + a kinézetük és hangulatuk teljesen + megváltoztatható. Az említett + ablakkezelõk és társaik a + Portgyûjtemény <filename>x11-wm</filename> + kategóriájában érhetõek + el.</para> + + <para>Ráadásul a <application>KDE</application> + és a <application>GNOME</application> + munkakörnyezetek mindegyikének van saját + integrált ablakkezelõje.</para> + + <para>Az egyes ablakkezelõk mellesleg eltérõ + beállítási módszerrel rendelkeznek. + Némelyikük kézzel + összeállított konfigurációs + állományt vár, mások pedig + külön grafikus eszközöket tartalmaznak erre + a feladatra is. Az egyikük (a + <application>Sawfish</application>) konfigurációs + állományát például a Lisp + programozási nyelv egyik dialektuásban kell + megírni.</para> + + <note> + <title>Az irányítás + átadása</title> + + <para>Az ablakkezelõ másik fontos feladata + lekezelni, hogy az egérrel miként tudjuk + átadni az ablakok között az + irányítást, vagyis a fókuszt + (focus policy). Minden ablakkezelõ rendszerben el kell + tudnunk valahogy dönteni, hogy a beérkezõ + billentyûleütések melyik ablakhoz + vándoroljanak, valamint az ilyen értelemben + aktív ablakot valamilyen módon jeleznünk is + kell.</para> + + <para>Ennek egyik ismert módszere a <quote>fókusz + kattintásra</quote> megoldás, amely modellt a + µsoft.windows; rendszerekben találhatjuk meg. Itt + az ablakok akkor válnak aktívvá, amikor + rájuk kattintunk az egérrel.</para> + + <para>Az X viszont nem kötelezi el magát egyik + vezérlésátadási módszer + mellett sem, helyette az ablakkezelõ fogja majd + eldönteni, melyik ablak birtokolja a fókuszt az + adott pillanatban. A különbözõ + ablakkezelõk különbözõ + fókuszvezérlési technikákat + ismernek. Mindegyikük ismeri a kattintásos + fókuszt, azonban a többségük emellett + még sok más megoldást is + felkínál.</para> + + <para>A legnépszerûbb + fókuszvezérlési elvek:</para> + + <variablelist> + <varlistentry> + <term>A fókusz az egeret követi + (focus-follows-mouse)</term> + + <listitem> + <para>Az egérmutató alatt + található ablak kapja meg fókuszt. + Az érintett ablaknak nem kell + feltétlenül az összes többi felett + elhelyezkednie. Ilyenkor a fókuszt + egyszerûen úgy vihetjük át egy + másik ablakra, ha rámutatunk az + egérrel, amihez még kattintanunk sem + kell.</para> + </listitem> + </varlistentry> + + <varlistentry> + <term>Hanyag fókusz (sloppy-focus)</term> + + <listitem> + <para>Ez az elv az elõbbi apró + kibõvítése. Amikor a fókusz + az egérmutatót követi, és az + egeret a leghátsó ablakra (vagy a + háttérre) visszük, akkor + valójában egyik ablak sem birtokolja az + irányítást, ezért a + leütött billentyûk elvesznek. A hanyag + fókusz használatával azonban az + irányítás csak abban az esetben + kerül át máshová, amikor egy + másik ablakba lépünk be, nem pedig + akkor, amikor a jelenlegibõl lépünk + ki.</para> + </listitem> + </varlistentry> + + <varlistentry> + <term>Fókusz kattintásra + (click-to-focus)</term> + + <listitem> + <para>Az aktív ablakot egy + egérkattintással választjuk ki. + Ilyenkor a kiválasztott ablak + <quote>felemelkedhet</quote> és a többi + elõtt jelenhet meg. Ezt követõen az + összes irányítás ebbe az + ablakba vándorol, még abban az esetben is, + amikor egy másik ablakra visszük az + egérmutatót.</para> + </listitem> + </varlistentry> + </variablelist> + + <para>Sok ablakkezelõ ismer ezekbõl + különbözõ variációikat, + valamint rajtuk kívül más egyéb + vezérlési elvet is. Ezzel kapcsolatban az adott + ablakkezelõ dokumentációjából + deríthetünk ki a legtöbbet.</para> + </note> + + </sect2> + + <sect2> + <title>Widgetek</title> + + <para>Az X megközelítése, vagyis az + eszközök és nem a szabályok + felsorakoztatása, kiterjed az egyes + alkalmazásokban látható + különféle widgetekre is.</para> + + <para>A <quote>widget</quote> (window gadget, vagyis widget, de + magyarul sok helyen a <quote>mütyürke</quote>) + elnevezést azokra a felhasználói + felületen megjelenõ elemekre használjuk, + amelyekkel valamilyen módon kapcsolatba + léphetünk: kattinthatunk rájuk, + <quote>piszkálhatjuk</quote> ezeket. Ilyenek többek + közt a gombok, jelölõnégyzetek, + rádiógombok, ikonok, listák és a + többi. A µsoft.windows; nyelvén ezeket + <quote>vezérlõknek</quote> (control) + nevezzük.</para> + + <para>A µsoft.windows; és az &apple; &macos; ezen a + téren nagyon merev. Az alkalmazások + fejlesztõinek gondoskodniuk kell róla, hogy a + programjaik az elterjedt kinézetet és + kialakítást kövessék. Az X viszont + nem várja az egységes + vezérlõeszközök vagy grafikai + stílus használatát.</para> + + <para>Ennek eredményeképpen az X cseppet sem + kívánja meg az alkalmazásoktól, hogy + közös kinézetben vagy viselkedésben + osztozzanak. Természetesen léteznek + népszerû eszközrendszerek és azoknak + számos variációja is kialakult, + beleértve az MIT Athenaját, a + <application>&motif;</application>ot (amirõl a + µsoft.windows; eszközeit is mintázták, + az összes ferde élet és a három + szürkeárnyalatot), az + <application>OpenLook</application>ot és + társaikat.</para> + + <para>Napjaink X alkalmazásai a + <application>KDE</application> fejlesztéséhez + használt Qt, esetleg a + <application>GNOME</application>-hoz használt GTK+ + könyvtárból származó, + korszerû kinézetû widgeteket tartalmaznak. + Ebbõl a szempontból megfigyelhetõ egyfajta + tendencia a grafikus &unix;-alkalmazások + felépítésében, ami minden bizonnyal + megkönnyíti a kezdõ felhasználók + tájékozódását.</para> + + </sect2> + </sect1> + + <sect1 id="x-install"> + <title>Az X11 telepítése</title> + + <para>Az X11 &os;-n alapértelmezett + implementációja az + <application>&xorg;</application>. Az + <application>&xorg;</application> az X.Org + alapítvány által kiadott, az X Window + Systemet megvalósító nyílt + forráskódú X szerver. Az + <application>&xorg;</application> az + <application>&xfree86; 4.4RC2</application> és X11R6.6 + kódja alapján készült. A &os; + Portgyûjteményében jelenleg az + <application>&xorg;</application> &xorg.version; változata + érhetõ el.</para> + + <para>Az <application>&xorg;</application>-ot a + Portgyûjteménybõl így tudjuk + lefordítani, majd telepíteni:</para> + + <screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/ports/x11/xorg</userinput> +&prompt.root; <userinput>make install clean</userinput></screen> + + <note> + <para>Az egész <application>&xorg;</application> + lefordításához legalább 4 GB + szabad helyre van szükségünk.</para> + </note> + + <para>Az X11-et természetesen telepíthetjük + közvetlenül csomagok segítségével + is. A &man.pkg.add.1; használatával + telepíthetõ bináris csomagok is + elérhetõek az X11-hez. Amikor a &man.pkg.add.1; + programra bízzuk a csomag letöltését, ne + adjunk meg verziószámot, a &man.pkg.add.1; ugyanis + mindig automatikusan az alkalmazás legfrissebb + verzióját tölti le.</para> + + <para>Az <application>&xorg;</application> csomagjának + letöltéséhez és + telepítéséhez egyszerûen csak ennyit + írjunk be:</para> + + <screen>&prompt.root; <userinput>pkg_add -r xorg</userinput></screen> + + <note> + <para>A fentebb megadott példák a teljes X11 + rendszert telepíteni fogják, beleértve a + szervereket, klienseket, betûtípusokat stb. Az X11 + egyes részeihez külön találhatunk + csomagokat és portokat.</para> + </note> + + <para>A fejezet további részében szót + ejtünk az X11, valamint egy irodai használatra + alkalmas munkakörnyezet + beállításáról.</para> + + </sect1> + + <sect1 id="x-config"> + <sect1info> + <authorgroup> + <author> + <firstname>Christopher</firstname> + <surname>Shunway</surname> + <contrib>Írta: </contrib> + </author> + </authorgroup> + </sect1info> + + <title>Az X11 beállítása</title> + + <indexterm><primary>&xorg;</primary></indexterm> + <indexterm><primary>X11</primary></indexterm> + + <sect2> + <title>Mielõtt nekilátnánk</title> + + <para>Az X11 beállítása elõtt a + célrendszer következõ adataira lesz + szükségünk:</para> + + <itemizedlist> + <listitem><para>A monitor jellemzõi</para></listitem> + <listitem><para>A videokártya + chipkészlete</para></listitem> + <listitem><para>A videokártya + memóriájának mérete</para></listitem> + </itemizedlist> + + <indexterm><primary>függõleges frissítési + frekvencia</primary></indexterm> + <indexterm><primary>vízszintes frissítési + frekvencia</primary></indexterm> + + <para>Az X11 a monitor jellemzõibõl + állapítja meg, hogy milyen felbontásban + és frissítési frekvenciával + mûködtesse azt. Ezek általában a + monitorhoz tartozó dokumentációból + vagy a gyártó honlapjáról + deríthetõek ki. Igazából két + értékre van szükségünk: a + függõleges és a vízszintes + frissítési frekvenciára.</para> + + <para>A videokártya chipkészlete határozza + meg, hogy az X11 melyik meghajtóján keresztül + kommunikál a grafikus hardverrel. Ez a legtöbb + chipkészlet esetén magától + megállapítható, de ennek ellenére + mégis jó tisztában lenni ezzel arra az + esetre, ha az automatikus felismerés mégsem + mûködne.</para> + + <para>A grafikus kártya memóriájának + mérete határozza meg a rendszer által + kihasználható felbontást és + színmélységet. Ezt fontos tudunk ahhoz, + hogy ismerjük a rendszerünk korlátait.</para> + + </sect2> + + <sect2> + <title>Az X11 beállítása</title> + + <para>Az <application>&xorg;</application> 7.3-as + változatában gyakran mindenféle + konfigurációs állomány + használata nélkül egyszerûen csak adjuk + ki a következõ parancsot:</para> + + <screen>&prompt.user; <userinput>startx</userinput></screen> + + <para>Amennyiben ez nem mûködne, vagy az + alapértelmezések nem felelnek meg + számunkra, az X11 kézzel is + beállítható. Az X11 + beállítása egy többlépcsõs + folyamat. Elsõ lépésünk egy alap + konfigurációs állomány + összeállítása lesz. + Rendszeradminisztrátorként adjuk ki az + alábbi parancsot:</para> + + <screen>&prompt.root; <userinput>Xorg -configure</userinput></screen> + + <para>Ennek segítségével az X11 + <filename>xorg.conf.new</filename> néven + létrehozza a konfigurációs + állomány vázát a + <filename>/root</filename> könyvtárban (akár + a &man.su.1; parancsot használjuk, akár + közvetlenül így jelentkezünk be, az + így örökölt rendszeradminisztrátori + szerepkör maga után vonja a <envar>$HOME</envar> + könyvtár + átállítását is). Az X11 + megpróbálja megkeresni a célrendszerben + elérhetõ grafikus eszközöket, és + létrehozni egy olyan konfigurációs + állományt, amely az észlelt + eszközökhöz tartozó meghajtókat + tölti be.</para> + + <para>A következõ lépésünk legyen az + imént létrehozott beállítás + kipróbálása, amin keresztül + ellenõrizhetjük, hogy az + <application>&xorg;</application> tényleg képes + mûködni a célrendszer grafikus + eszközén. Ehhez a következõt kell + begépelnünk:</para> + + <screen>&prompt.root; <userinput>Xorg -config xorg.conf.new</userinput></screen> + + <para>Ha ezután a képernyõn egy + fekete-fehér rácsot látunk egy X alakú + egérmutatóval a közepén, akkor + jó a beállítás. A + próbát a <keycombo action="simul"> + <keycap>Ctrl</keycap><keycap>Alt</keycap><keycap>Backspace</keycap></keycombo> + billentyûk együttes lenyomásával + szakíthatjuk meg.</para> + + <note> + <para>Ha az egér még nem mûködne, + mindenképpen be kell állítanunk a + továbblépés elõtt. Ezzel + kapcsolatban a &os; telepítésérõl + szóló fejezetben levõ <xref + linkend="mouse">t ajánljuk elolvasásra.</para> + </note> + + <indexterm><primary>Az X11 + finomhangolása</primary></indexterm> + + <para>Ezután az ízlésünknek + megfelelõen hangoljuk be az + <filename>xorg.conf.new</filename> állományt, + nyissuk meg egy szövegszerkesztõben, + például az &man.emacs.1;-ben vagy az + &man.ee.1;-ben. Elsõként adjuk meg a + célrendszerhez csatlakoztatott monitor + frekvenciájára vonatkozó adatokat. Ezek + általában a függõleges és a + vízszintes frissítés értékei, + melyeket az <filename>xorg.conf.new</filename> + állomány <literal>"Monitor"</literal> + szakaszában (Section) kell feltüntetni:</para> + + <programlisting>Section "Monitor" + Identifier "Monitor0" + VendorName "A monitor gyártója" + ModelName "A monitor típusa" + HorizSync 30-107 + VertRefresh 48-120 +EndSection</programlisting> + + <para>A konfigurációs + állományból valószínûleg + csak a <literal>HorizSync</literal> és + <literal>VertRefresh</literal> kulcsszavak fognak + hiányozni. Amennyiben ez tényleg így + lenne, a megfelelõ vízszintes + frissítés értékét a + <literal>HorizSync</literal> kulcsszó után, a + hozzátartozó függõleges + frissítés értékét pedig a + <literal>VertRefresh</literal> kulcsszó után kell + hozzátennünk a szakaszhoz. Az iménti + példában már megadtuk a célrendszer + monitorának frissítési + értékeit.</para> + + <para>Az X megengedi, hogy DPMS (Energy Star) + energiagazdálkodási szabványt ismerõ + monitorok lehetõséget is kihasználjuk. A + &man.xset.1; program vezérli a monitorok ki- és + bekapcsolását, és + segítségével készenléti vagy + energiatakarékos üzemmódba tudjuk helyezni + azokat. Ha engedélyezni kívánjuk a + monitorunk DPMS lehetõségeit, egyszerûen csak + tegyük hozzá az alábbi sort a monitorunkat + leíró szakaszhoz:</para> + + <programlisting> + Option "DPMS"</programlisting> + + <indexterm><primary><filename>xorg.conf</filename></primary></indexterm> + + <para>Ha már a <filename>xorg.conf.new</filename> + konfigurációs állomány + szerkesztésével vagyunk elfoglalva, + válasszuk ki számunkra kedvezõ + alapértelmezett felbontást és + színmélységet is. Ezt a + <literal>"Screen"</literal> (Képernyõ) nevû + szakaszban tehetjük meg:</para> + + <programlisting>Section "Screen" + Identifier "Screen0" + Device "Card0" + Monitor "Monitor0" + DefaultDepth 24 + SubSection "Display" + Viewport 0 0 + Depth 24 + Modes "1024x768" + EndSubSection +EndSection</programlisting> + + <para>A <literal>DefaultDepth</literal> kulcsszó + után adjuk meg a rendszer alapértelmezett + színmélységét. Ezt + késõbb az &man.Xorg.1; <option>-depth</option> + paraméterével bírálhatjuk felül + a parancssorból. A <literal>Modes</literal> + kulcsszó után jelennek meg azok a + felbontások, amelyekben az adott + színmélység elérhetõ. Itt csak + olyan VESA szabványú módok jelenhetnek meg, + amelyet a célrendszer grafikus eszköze is + támogat. A fenti példában az + alapértelmezett színmélység + képpontonként huszonnégy bit, és + ebben a színmélységben az elfogadott + felbontás 1024-szer 768 pixel.</para> + + <para>Végezetül mentsük el a szerkesztett + konfigurációs állományt és + próbáljuk ki a korábban leírt + módszer szerint.</para> + + <note> + <para>A hibakeresés során maguk az X11 + naplóállományai is hasznos eszköznek + bizonyulhatnak, mivel ezek minden olyan eszközrõl + tartalmaznak információt, amelyekhez az X11 + szervernek sikerült csatlakoznia. Az + <application>&xorg;</application> naplóit a + <filename>/var/log/Xorg.0.log</filename> elnevezést + követõ állományokban találjuk + meg. A konkrét naplók nevei + <filename>Xorg.0.log</filename>-tól + <filename>Xorg.8.log</filename>-ig és így + tovább terjedhetnek.</para> + </note> + + <para>Ha minden a legnagyobb rendben haladt eddig, a + konfigurációs állományt el kell + tennünk egy olyan központi helyre, ahol az + &man.Xorg.1; képes lesz majd megtalálni. Ez a + hely általában az + <filename>/etc/X11/xorg.conf</filename> vagy a + <filename>/usr/local/etc/X11/xorg.conf</filename>.</para> + + <screen>&prompt.root; <userinput>cp xorg.conf.new /etc/X11/xorg.conf</userinput></screen> + + <para>Az X11 beállítását ezzel + befejeztük. Az <application>&xorg;</application> + innentõl elindítható a &man.startx.1; + segédprogram vagy az &man.xdm.1; + használatával.</para> + + <note> + <para>Létezik egy grafikus + beállítást lehetõvé tevõ + eszköz is, az &man.xorgcfg.1;, amely az X11 rendszer + része. Használata során a megfelelõ + meghajtók és beállítások + kiválasztásával interaktívan + megadhatjuk a rendszerünk jellemzõit. Ezt a + programot az <command>xorg -textmode</command> parancs + kiadásával hívhatjuk meg a + konzolról. Bõvebb információkat a + &man.xorgcfg.1; man oldalán találunk.</para> + + <para>Emellett találhatunk még egy + &man.xorgconfig.1; nevezetû segédprogramot is. Ez + egy szöveges felületû, kevésbé + felhasználóbarát program, azonban olyan + esetekben is mûködhet, amikor más programok + már nem.</para> + </note> + + </sect2> + + <sect2> + <title>Témák idõsebbeknek és + haladóknak</title> + + <sect3> + <title>Az i810 grafikus chipkészlet + beállítása</title> + + <indexterm><primary>Intel i810 grafikus + chipkészlet</primary></indexterm> + + <para>Az &intel; i810 integrált + chipkészletének meghajtásához + szükségünk lesz az + <devicename>agpart</devicename> nevû AGP + programozási felületre az X11-ben. Errõl az + &man.agp.4; meghajtó man oldalán olvashatuk + többet.</para> + + <para>Ennek segítségével ezt a hardvert is + a többi grafikus kártyához hasonlóan + állíthatjuk be. Vegyük figyelmbe azonban, + hogy az &man.agp.4; meghajtót beépítve + nem tartalmazó rendszermaggal futó rendszerekben + a &man.kldload.8; paranccsal utólag már nem + tudjuk betölteni! Ezt a meghajtót már a + rendszerindítás során be kell tudnunk + tölteni: vagy a rendszermagba fordítjuk, vagy + pedig a <filename>/boot/loader.conf</filename> + állományban hivatkozunk rá.</para> + + </sect3> + + <sect3> + <title>Widescreen Flat Panel monitorok használata</title> + + <indexterm><primary>widescreen flat panel + beállítása</primary></indexterm> + + <para>Ebben a részben feltételezünk + némi tapasztalatot a beállítások + terén. Amennyiben a szabványos + konfigurációs eszközök + csõdöt mondtak a beállítás + során, magukból a + naplóállományokból is + kinyerhetünk elegendõ információt + ahhoz, hogy mûködésre bírjuk + rendszerünket. Ehhez mindenképpen legyen + kéznél egy szövegszerkesztõ!</para> + + <para>A jelenlegi szélesvásznú (WSXGA, + WSXGA+, WUXGA, WXGA, WXGA+ és társai) + formátumok a 16:10-es és 10:9-es + képarányokat ismerik, amik néha gondot + okozhatnak. Például a 16:10-es + képarány felbontásai:</para> + + <itemizedlist> + <listitem><para>2560x1600</para></listitem> + <listitem><para>1920x1200</para></listitem> + <listitem><para>1680x1050</para></listitem> + <listitem><para>1440x900</para></listitem> + <listitem><para>1280x800</para></listitem> + </itemizedlist> + + <para>Bizonyos szempontból egyszerûen csak a fenti + felbontások valamelyikét kell felvenni a + <literal>"Screen"</literal> szakasz <literal>Mode</literal> + sorába, valahogy így: </para> + + <programlisting>Section "Screen" +Identifier "Screen0" +Device "Card0" +Monitor "Monitor0" +DefaultDepth 24 +SubSection "Display" + Viewport 0 0 + Depth 24 + Modes "1680x1050" +EndSubSection +EndSection</programlisting> + + <para>Az <application>&xorg;</application> elég + intelligens ahhoz, hogy a szélesvásznú + megjelenítéssel kapcsolatos + információkat lekérje a monitor I2C/DDC + adatai közül, ezért meg tudja + állapítani, hogy az eszköz milyen + frissítési frekvenciákat és + felbontásokat bír el.</para> + + <para>Ha az alábbi <literal>ModeLine</literal> + értékek nem szerepelnének a + meghajtókban, akkor velük kapcsolatban egy kicsit + súgnunk kell az <application>&xorg;</application>-nak. + A <filename>/var/log/Xorg.0.log</filename> + átrágásával elegendõ + információt tudunk gyûjteni ahhoz, hogy + manuálisan vegyünk fel használható + <literal>ModeLine</literal> értékeket. Nem kell + mást tennünk, mint ehhez hasonló sorokat + keresnünk:</para> + + <programlisting>(II) MGA(0): Supported additional Video Mode: +(II) MGA(0): clock: 146.2 MHz Image Size: 433 x 271 mm +(II) MGA(0): h_active: 1680 h_sync: 1784 h_sync_end 1960 h_blank_end 2240 h_border: 0 +(II) MGA(0): v_active: 1050 v_sync: 1053 v_sync_end 1059 v_blanking: 1089 v_border: 0 +(II) MGA(0): Ranges: V min: 48 V max: 85 Hz, H min: 30 H max: 94 kHz, PixClock max 170 MHz</programlisting> + + <para>Ezeket nevezik EDID-adatoknak (Extended display + identification data, vagyis <quote>bõvített + megjelenítési azonosító + adatoknak</quote>). Belõlük a megfelelõ + <literal>ModeLine</literal> sor létrehozása + csupán annyiból áll, hogy a + számértékeket a megfelelõ sorrendbe + tesszük:</para> + + <programlisting>ModeLine <name> <clock> <4 horiz. timings> <4 vert. timings></programlisting> + + <para>Ezáltal a példában látott + <literal>"Monitor"</literal> szakasz + <literal>ModeLine</literal> sora így fog + kinézni:</para> + + <programlisting>Section "Monitor" +Identifier "Monitor1" +VendorName "Bigname" +ModelName "BestModel" +ModeLine "1680x1050" 146.2 1680 1784 1960 2240 1050 1053 1059 1089 +Option "DPMS" +EndSection</programlisting> + + <para>Miután végrehajtottuk ezeket az + egyszerû beállítási + lépéseket, az X most már + valószínûleg el fog indulni az új + szélesvásznú monitorunkon.</para> + + </sect3> + </sect2> + </sect1> + + <sect1 id="x-fonts"> + <sect1info> + <authorgroup> + <author> + <firstname>Murray</firstname> + <surname>Stokely</surname> + <contrib>Írta: </contrib> + </author> + </authorgroup> + </sect1info> + + <title>Betûtípusok használata az X11-ben</title> + + <sect2 id="type1"> + <title>Type1 betûtípusok</title> + + <para>Az X11-hez tartozó alap betûtípusok nem + mondhatóak kifejezetten ideálisnak + például egy átlagos asztali + kiadványszerkesztõ alkalmazás + számára. A nagyobb méretû + bemutatókon a betûi szögletesen és + idétlenül néznek ki, a + <application>&netscape;</application>ben megjelenõ kisebb + betûk pedig szinte teljességgel olvashatatlanok. + Viszont manapság már rengeteg szabad, nagyon + jó minõségû és könnyen + használható Type1 (&postscript;) + betûtípus érhetõ el az X11-hez. + Például az URW + betûtípus-gyûjtemény (<filename + role="package">x11-fonts/urwfonts</filename>) a + szabványos Type1 betûtípusok (<trademark + class="registered">Times Roman</trademark>, <trademark + class="registered">Helvetice</trademark>, <trademark + class="registered">Palatino</trademark> és még sok + más) jó minõségû + változatait tartalmazza. A Freefonts nevû + gyûjtemény (<filename + role="package">x11-fonts/freefonts</filename>) is tartalmaz sok + más betûtípust, de a legtöbbjüket + inkább csak a <application>Gimp</application>ben + és a hozzá hasonló grafikai + alkalmazásokban tudjuk használni, illetve + nincsenek is még kellõ mértékben + befejezve a hétköznapi munkákhoz. Ezeken + felül az X11 minimális ügyeskedéssel + beállítható a &truetype; + betûtípusok használatára is. + Errõl részleteket a &man.X.7; man oldalon, illetve a + <link linkend="truetype">&truetype; + betûtípusokról szóló + szakaszban</link> olvashatunk.</para> + + <para>A Portgyûjteménybõl az imént + említett Type1 betûtípusokat az alábbi + parancsok segítségével + telepíthetjük:</para> + + <screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/ports/x11-fonts/urwfonts</userinput> +&prompt.root; <userinput>make install clean</userinput></screen> + + <para>Ugyanígy járjunk el a freefont és a + többi gyûjtemény esetén is. Az X + szerver akkor fogja észlelni ezeket a + betûtípusokat, ha hozzáadjuk a + következõ sort a konfigurációs + állományához + (<filename>/etc/X11/xorg.conf</filename>):</para> + + <programlisting>FontPath "/usr/local/lib/X11/fonts/URW/"</programlisting> + + <para>Vagy megtehetjük mindezt az X futtatása + során is:</para> + + <screen>&prompt.user; <userinput>xset fp+ /usr/local/lib/X11/fonts/URW</userinput> +&prompt.user; <userinput>xset fp rehash</userinput></screen> + + <para>Ez utóbbi beállítás viszont el + fog veszni az X leállításával, + hacsak nem vesszük hozzá a + indítószkriptjéhez (ez az + <filename>~/.xinitrc</filename> a <command>startx</command> + használata esetén, illetve az + <filename>~/.xsession</filename>, amikor egy + <application>XDM</application>-szerû grafikus + bejelentkezést használunk). Ezek mellett + használhatjuk a + <filename>/usr/local/etc/fonts/local.conf</filename> + állományt is: errõl az <link + linkend="antialias">élsimítással</link> + foglalkozó szakaszban szólunk + részletesebben.</para> + + </sect2> + + <sect2 id="truetype"> + <title>&truetype; betûtípusok</title> + + <indexterm><primary>TrueType + betûtípusok</primary></indexterm> + <indexterm> + <primary>betûtípusok</primary> + <secondary>TrueType</secondary> + </indexterm> + + <para>Az <application>&xorg;</application> beépített + támogatást tartalmaz a &truetype; + betûtípusok rendereléséhez. + Két különbözõ modul + valósítja meg ezt a feladatot. Ebben + példában a freetype nevû modult + használjuk, mivel sokkal jobban illeszkedik a többi + betûrenderelõhöz. A freetype modul + használatához mindössze az + <filename>/etc/X11/xorg.conf</filename> állomány + <literal>"Module"</literal> szakaszába kell + beírnunk a következõ sort:</para> + + <programlisting>Load "freetype"</programlisting> + + <para>Most pedig hozzunk létre egy könyvtárat a + &truetype; betûtípusok számára (ez + legyen például a + <filename>/usr/local/lib/X11/fonts/TrueType</filename>), majd + másoljuk az összes &truetype; + betûtípusunkat ide. Vigyázzunk rá, + hogy &macintosh;-ról &truetype; betûtípusok + közvetlenül nem hozhatóak át, az X11 + számára &unix;/&ms-dos;/&windows; + formátumban kell lenniük. Miután + sikerült átmásolnunk az + állományokat ebbe a könyvtárba, + használjuk a <application>ttmkfdir</application> + parancsot a <filename>fonts.dir</filename> + állomány létrehozására, + aminek révén az X betûrenderelõje tudnia + fogja, hogy új állományokat + telepítettünk. A <command>ttmkfdir</command> + <filename role="package">x11-fonts/ttmkfdir</filename> + néven elérhetõ a &os; + Portgyûjteményébõl.</para> + + <screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/local/lib/X11/fonts/TrueType</userinput> +&prompt.root; <userinput>ttmkfdir -o fonts.dir</userinput></screen> + + <para>Ezután adjuk hozzá a &truetype; + könyvtárat a betûtípusok + könyvtáraihoz. Itt is a <link + linkend="type1">Type1</link> betûtípusoknál + leírtak szerint kell eljárnunk, vagyis + használjunk a</para> + + <screen>&prompt.user; <userinput>xset fp+ /usr/local/lib/X11/fonts/TrueType</userinput> +&prompt.user; <userinput>xset fp rehash</userinput></screen> + + <para>parancsot, vagy adjunk hozzá a + <filename>xorg.conf</filename> állományhoz egy + további <literal>FontPath</literal> sort.</para> + + <para>Ezzel végeztünk is. Innentõl kezdve a + <application>&netscape;</application>, + <application>Gimp</application>, a + <application>&staroffice;</application> és mindegyik X + alkalmazás fel fogja ismerni a frissen telepített + &truetype; betûtípusokat. A nagyon kicsi betûk + (egy honlap megtekintése során, + nagyfelbontásban) és a nagyon nagy betûk (a + <application>&staroffice;</application> használatakor) + most már sokkal jobban fognak mutatni.</para> + + </sect2> + + <sect2 id="antialias"> + <sect2info> + <authorgroup> + <author> + <firstname>Joe Marcus</firstname> + <surname>Clarke</surname> + <contrib>Frissítette: </contrib> + </author> + </authorgroup> + </sect2info> + + <title>A betûk élsimítása</title> + + <indexterm><primary>élsimított + betûk</primary></indexterm> + <indexterm> + <primary>betûk</primary> + <secondary>élsimított</secondary> + </indexterm> + + <para>Az X11-ben az <application>&xfree86;</application> 4.0.2-es + változata óta érhetõ el az + élsimítás, azonban az + <application>&xfree86;</application> 4.3.0-at + megelõzõen a betûk + beállítása meglehetõsen + körülményes volt. Az + <application>&xfree86;</application> 4.3.0-as + verziójával kezdõdõen az X11 + által használt, a + <filename>/usr/local/lib/X11/fonts/</filename> és a + <filename>~/.fonts/</filename> könyvtárakban + található összes betûtípus + élsimítása automatikusan + elérhetõ az Xft-re felkészített + alkalmazások számára. Nem mindegyik + alkalmazás használja ki az Xft-t, de sokan kaptak + hozzá támogatást. Ilyen + Xft-alkalmazások a (<application>KDE</application> + fejlesztéséhez használt) Qt 2.3 és + késõbbi változatai, a + (<application>GNOME</application> fejlesztéséhez + használt) GTK+ 2.0 és késõbbi + változatai, valamint a <application>Mozilla</application> + 1.2 és késõbbi változatai.</para> + + <para>A betûtípusok + élsimításának be- és + kikapcsolásához, valamint + élsimítási jellemzõinek + beállításához hozzuk létre + (vagy ha már létezne, módosítsuk) a + <filename>/usr/local/etc/fonts/local.conf</filename> + állományt. Az Xft betûrendszer számos + kifinomult lehetõsége hangolható ezzel az + állománnyal, amelyekbõl ebben a szakaszban + csupán rövidke ízelítõt fogunk + adni. A pontosabb részletekrõl a &man.fonts-conf.5; + man oldalon tájékozódhatunk.</para> + + <indexterm><primary>XML</primary></indexterm> + + <para>Az állománynak XML formátumúnak + kell lennie. Különösen ügyeljünk a + kis- és nagybetûkre, illetve + gyõzödjünk meg mindig róla, hogy + lezártuk-e az összes taget. Az + állomány a szokásos XML-fejléccel + kezdõdik, amelyet egy DOCTYPE definíció + követ, majd a <literal><fontconfig></literal> + tag:</para> + + <programlisting> + <?xml version="1.0"?> + <!DOCTYPE fontconfig SYSTEM "fonts.dtd"> + <fontconfig> +</programlisting> + + <para>Ahogy azt már korábban is + említettük, a + <filename>/usr/local/lib/X11/fonts</filename> és a + <filename>~/.fonts/</filename> könyvtárakban + található összes betûtípus + élsimítása elérhetõ az Xft-re + felkészített alkalmazások + számára. Amennyiben ezeken túl még + további könyvtárakat is fel + kívánunk venni, írjuk bele a + <filename>/usr/local/etc/fonts/local.conf</filename> + állományba, nagyjából ilyen + alakban:</para> + + <programlisting><dir>/az/en/betu/tipusaim</dir></programlisting> + + <para>Az új betûtípusok, de + legfõképpen az új betûtípusokat + tartalmazó könyvtárak + hozzáadása után a betûkkel kapcsolatos + gyorsítótárak + frissítéséhez mindenképpen javasolt + lefuttatni az alábbi parancsot:</para> + + <screen>&prompt.root; <userinput>fc-cache -f</userinput></screen> + + <para>Az élsimítás hatására a + betûk kontúrjai egy kissé elmosódnak, + aminek köszönhetõen a nagyon kis + méretû szövegek sokkal + olvashatóbbá válnak és eltûnnek + a nagy méretû betûkrõl a + <quote>lépcsõk</quote>, azonban a normál + méretû betûknél megfájdulhat + tõle a szemünk. A 14 pontnál kisebb + méretû betûk esetén az alábbi + sorok hozzáadásával tudjuk kikapcsolni az + élsimítást:</para> + + <programlisting> <match target="font"> + <test name="size" compare="less"> + <double>14</double> + </test> + <edit name="antialias" mode="assign"> + <bool>false</bool> + </edit> + </match> + <match target="font"> + <test name="pixelsize" compare="less" qual="any"> + <double>14</double> + </test> + <edit mode="assign" name="antialias"> + <bool>false</bool> + </edit> + </match></programlisting> + + <indexterm> + <primary>betûk</primary> + <secondary>térköz</secondary> + </indexterm> + + <para>Bizonyos egyenszélességû (monospaced) + betûtípusok élsimítása + esetén a betûk távolsága nem + megfelelõ. Ez leginkább a + <application>KDE</application> használata esetén + merül fel. Ezt a problémát úgy is + orvosolhatjuk, ha az ilyen betûtípusok + térközét kézzel 100-ra + állítjuk. Ehhez írjuk be a + következõ sorokat:</para> + + <programlisting> <match target="pattern" name="family"> + <test qual="any" name="family"> + <string>fixed</string> + </test> + <edit name="family" mode="assign"> + <string>mono</string> + </edit> + </match> + <match target="pattern" name="family"> + <test qual="any" name="family"> + <string>console</string> + </test> + <edit name="family" mode="assign"> + <string>mono</string> + </edit> + </match></programlisting> + + <para>(ezzel lefedjük összes rögzített + méretû (fixed) betûtípust + <literal>"mono"</literal>-ként), majd vegyük + hozzá ezt is:</para> + + <programlisting> <match target="pattern" name="family"> + <test qual="any" name="family"> + <string>mono</string> + </test> + <edit name="spacing" mode="assign"> + <int>100</int> + </edit> + </match> </programlisting> + + <para>Egyes betûtípusoknál, mint + például a Helveticánál, gondok + akadhatnak az élsimítással. Ez + általában egy függõlegesen + kettévágottnak látszó betû + képében jelenik meg. De ami a legrosszabb, hogy + emiatt némely alkalmazás, mint + például a <application>Mozilla</application> + képes összeomlani. Ennek + elkerülésére tegyük hozzá + még az alábbi sorokat a + <filename>local.conf</filename> + állományhoz:</para> + + <programlisting> <match target="pattern" name="family"> + <test qual="any" name="family"> + <string>Helvetica</string> + </test> + <edit name="family" mode="assign"> + <string>sans-serif</string> + </edit> + </match> </programlisting> + + <para>Miután befejeztük a + <filename>local.conf</filename> szerkesztését, + ellenõrizzük, hogy szerepel-e az + állomány végén a + <literal></fontconfig></literal> tag. Ha ugyanis nem + zárjuk le rendesen, akkor a változtatásaink + érvénytelenné válnak.</para> + + <para>Az X11-hez tartozó alap betûtípus nem + éppen mutatós élsimított + alakjában. Erre a célra sokkal jobb alap + betûtípusok is találhatóak a <filename + role="package">x11-fonts/bitstream-vera</filename> portban. Ha + még nem létezne + <filename>/usr/local/etc/fonts/local.conf</filename> + állományunk, akkor ezt a port létrehozza. + Ellenkezõ esetben a port készít egy + <filename>/usr/local/etc/fonts/local.conf-vera</filename> + nevû állományt. Fésüljük + össze ennek az állománynak a tartalmát + a <filename>/usr/local/etc/fonts/local.conf</filename> + tartalmával, és a Bitstream + betûtípusok maguktól felváltják + az X11 alapértelmezett talpas (serif), talpatlan (sans + serif) és egyenszélességû (monospaced) + betûtípusait.</para> + + <para>Végezetül a felhasználók is + megadhatják a saját + beállításaikat a saját + <filename>.fonts.conf</filename> állományuk + segítségével. Ehhez nem kell mást + tenni, mindössze létrehozni egy + <filename>~/.fonts.conf</filename> + XML-állományt.</para> + + <indexterm><primary>LCD képernyõ</primary></indexterm> + <indexterm> + <primary>betûk</primary> + <secondary>LCD képernyõ</secondary> + </indexterm> + + <para>Még egy utolsó ötlet: LCD + képernyõk esetén szükségünk + lehet az ún. <quote>sub-pixel sampling</quote> + (részképpont mintavételezési) + technikára. Ezzel lényegében a + (vízszintesen elválasztott) vörös, + zöld és kék összetevõket + külön-külön kezeljük a + horizontális felbontás + javítására. Bámulatos + eredményeket lehet elérni a + segítségével! A + bekapcsolásához a következõ sorokat kell + beszúrnunk valahova a <filename>local.conf</filename> + állományba:</para> + + <programlisting> + <match target="font"> + <test qual="all" name="rgba"> + <const>unknown</const> + </test> + <edit name="rgba" mode="assign"> + <const>rgb</const> + </edit> + </match> + </programlisting> + + <note> + <para>A megjelenítõ fajtájától + függõen lehet, hogy az <literal>rgb</literal> + értéket <literal>bgr</literal>-re, + <literal>vrgb</literal>-re vagy <literal>vbgr</literal>-re + kell cserélnünk. Próbálgassuk + és kiderül, hogy melyikkel mûködik + jobban.</para> + </note> + + <indexterm> + <primary>Mozilla</primary> + <secondary>az élsimítás + kikapcsolása</secondary> + </indexterm> + + <para>Az élsimítás hatása az X + következõ indításakor fog + látszódni. Azonban a programoknak tudniuk is kell + élni az általa felkínált + elõnyökkel. A Qt pillanatnyilag képes erre, + ezért az összes <application>KDE</application>-elem + ki tudja használni a betûtípusok + élsimítását. A GTK+ és a + <application>GNOME</application> is használja az + élsimítást a <quote>Font</quote> cappleten + keresztül (errõl bõvebben ld. a <xref + linkend="x11-wm-gnome-antialias">t). A + <application>Mozilla</application> 1.2 és + késõbbi változatai már + alapértelmezés szerint használják az + élsimítást. Ennek + kikapcsolásához a + <application>Mozilla</application>t a + <makevar>-DWITHOUT_XFT</makevar> kapcsolóval + fordítsuk újra.</para> + + </sect2> + </sect1> + + <sect1 id="x-xdm"> + <sect1info> + <authorgroup> + <author> + <firstname>Seth</firstname> + <surname>Kingsley</surname> + <contrib>Írta: </contrib> + </author> + </authorgroup> + </sect1info> + + <title>Az X bejelentkeztetõ képernyõje</title> + + <sect2> + <title>Összefoglalás</title> + + <indexterm><primary>X Display Manager</primary></indexterm> + + <para>Az X bejelentkeztetõ képernyõje (az X + Display Manager vagy röviden csak + <application>XDM</application>) az X Window System egyik + kiegészítõ eleme, melyet a + bejelentkezések lebonyolítására + használunk. Számtalan helyzetben hasznosnak + bizonyulhat, beleértve a legkisebb <quote>X + terminálokat</quote> és a legnagyobb + hálózati szervereket is. Mivel az X Window System + független hálózattól és + protokolltól, a hálózaton + összekapcsolt, X klienseket és szervereket + futtató különbözõ + számítógépek széles + kombinációja elõfordulhat. Az + <application>XDM</application> egy grafikus felületen + keresztül segít választani az + elérhetõ szerverek között, valamint a + felhasználók, például + felhasználónév és jelszón + keresztüli, hitelesítésében.</para> + + <para>Az <application>XDM</application> tulajdonképpen a + felhasználó számára ugyanazokat a + funkciókat nyújtja, mint a &man.getty.8; program + (errõl bõvebben lásd <xref + linkend="term-config">). Tehát: belépteti a + felhasználót a szerverre, ahova csatlakozott, + illetve elindítja helyette a hozzátartozó + munkamenet kezelõjét (ami általában + egy X-es ablakkezelõ). Az <application>XDM</application> + megvárja ennek a programnak a + befejezõdését, ami egyben jelzi + számára, hogy a felhasználó + elvégezte a dolgát, és kilépteti a + szerverrõl. Ezután az + <application>XDM</application> újra várakozni kezd + a következõ felhasználóra, miközben + a bejelentkezéshez és a szerver + kiválasztásához szükséges + képernyõket jeleníti meg.</para> + + </sect2> + + <sect2> + <title>Az XDM használata</title> + + <para>Az <application>XDM</application>-hez tartozó + démon a <filename>/usr/local/bin/xdm</filename> + állomány. Ezt programot <username>root</username> + felhasználóként bármikor tudjuk + futtatni, és ez veszi kezelésbe a helyi + gépen futó X szervert. Amennyiben az + <application>XDM</application>-et a + számítógép minden egyes + indulása során el akarjuk indítani, + egyszerûen csak adjuk hozzá a megfelelõ + bejegyzést az <filename>/etc/ttys</filename> + állományhoz. Ennek a formai + szabályairól és + használatáról bõvebben lásd + <xref linkend="term-etcttys">. Az + <filename>/etc/ttys</filename> alapértelmezett + változatában az <application>XDM</application> + démont ebben a formában találjuk meg a + virtuális terminálok között:</para> + + <screen>ttyv8 "/usr/local/bin/xdm -nodaemon" xterm off secure</screen> + + <para>Ez a bejegyzés alapból nem aktív. Az + engedélyezéséhez írjuk át az + ötödik mezõben szereplõ + <literal>off</literal> (kikapcsolva) értéket + <literal>on</literal> (bekapcsolvá)-ra, majd + indítsuk újra az &man.init.8; programot a <xref + linkend="term-hup">ban leírtak szerint. Az elsõ + mezõben találhatjuk a program által kezelt + terminált, ez jelen esetünkben a + <literal>ttyv8</literal>. Ennek megfelelõen az + <application>XDM</application> a 9. virtuális + terminálon kezdi meg a futását.</para> + + </sect2> + + <sect2> + <title>Az XDM beállítása</title> + + <para>Az <application>XDM</application> + beállításait tartalmazó + könyvtár a + <filename>/usr/local/lib/X11/xdm</filename>. Itt + találhatjuk meg azokat az állományokat, + amelyek megváltoztatásával + befolyásolhatjuk az <application>XDM</application> + megjelenését és viselkedését. + Általában a következõ + állományok bukkannak fel ezen a helyen:</para> + + <informaltable frame="none" pgwide="1"> + <tgroup cols="2"> + <thead> + <row> + <entry>Állomány</entry> + <entry>Leírás</entry> + </row> + </thead> + + <tbody> + <row> + <entry><filename>Xaccess</filename></entry> + <entry>A kliens hitelesítésének + szabályrendszere.</entry> + </row> + + <row> + <entry><filename>Xresources</filename></entry> + <entry>Az X erõforrásainak + alapértelmezett értékei.</entry> + </row> + + <row> + <entry><filename>Xservers</filename></entry> + <entry>Az ismert távoli és helyi X + szerverek listája.</entry> + </row> + + <row> + <entry><filename>Xsession</filename></entry> + <entry>A bejelentkezések során + lefutó alapértelmezett szkript.</entry> + </row> + + <row> + <entry><filename>Xsetup_</filename>*</entry> + <entry>A bejelentkezõ felület + indítása elõtt + indítandó alkalmazásokkal + kapcsolatos szkript.</entry> + </row> + + <row> + <entry><filename>xdm-config</filename></entry> + <entry>A gépen futó összes X szerver + globális + beállításai.</entry> + </row> + + <row> + <entry><filename>xdm-errors</filename></entry> + <entry>A szerver által jelentett + hibák.</entry> + </row> + + <row> + <entry><filename>xdm-pid</filename></entry> + <entry>A jelenleg futó XDM-hez tartozó + azonosító.</entry> + </row> + </tbody> + </tgroup> + </informaltable> + + <para>Ebben a könyvtárban találunk még + néhány olyan programot és szkriptet, + amelyekkel be tudjuk állítani a munkaasztalunkat + az <application>XDM</application> futása alatt. Ezen + állományok céljait egyenként + ismertetni fogjuk. A + felépítésükrõl és + használatukról az &man.xdm.1; man oldala + árul el többet.</para> + + <para>Az alapértelmezett beállítás egy + téglalap alakú bejelentkezõ ablak, aminek + tetején nagy betûkkel a gép neve + olvasható, valamint alatta a <quote>Login:</quote> + (felhasználói név) és + <quote>Password:</quote> (jelszó) mezõk + várnak kitöltésre. Ez egy remek + kiindulási alap az + <application>XDM</application>-képernyõ + kinézetének + megváltoztatásához.</para> + + <sect3> + <title>Xaccess</title> + + <para>Az <application>XDM</application>-mel szabályozott + X szerverek által használt protokoll az X + Display Manager Connection Protocol (XDMCP). Ez az + állomány tartalmazza a távoli + számítógépekrõl + érkezõ XDMCP-kapcsolatok + vezérlésére vonatkozó + szabályokat. Ezt a rendszer általában + figyelmen kívül hagyja, hacsak az + <filename>xdm-config</filename> állományban be + nem állítottuk a távoli + számítógépek + csatlakoztathatóságát. + Alapértelmezés szerint viszont semmilyen klienst + nem enged csatlakozni.</para> + + </sect3> + + <sect3> + <title>Xresources</title> + + <para>Ez tartalmazza a szerverválasztó és + bejelentkezõ képernyõ + alapértelmezéseit. + Segítségével a bejelentkeztetést + végzõ program kinézetét + változtathatjuk meg. Formátuma hasonló + az X11 dokumentációjában leírt + app-defaults állományhoz.</para> + + </sect3> + + <sect3> + <title>Xservers</title> + + <para>A szerverválasztó által + felkínálandó távoli X szerverek + felsorolását tartalmazza.</para> + + </sect3> + + <sect3> + <title>Xsession</title> + + <para>A felhasználó bejelentkezése + után ez az <application>XDM</application>-szkript fog + lefutni. Általában minden + felhasználóhoz tartozik egy saját + <filename>~/.xsession</filename> szkript, ami ezt + felülbírálja.</para> + + </sect3> + + <sect3> + <title>Xsetup_*</title> + + <para>Ezek fognak automatikusan lefutni a + szerverválasztó vagy bejelentkeztetõ + felületek megjelenése elõtt. Minden + általunk használt X szerverhez tartozik egy + ilyen szkript, amelyek neve <filename>Xsetup_</filename>-al + kezdõdik és a helyi X szerver + sorszámával folytatódik + (például <filename>Xsetup_0</filename>). Ezek a + szkriptek általában egy-két programot, + mint például az <command>xconsole</command>, + indítanak el a háttérben.</para> + + </sect3> + + <sect3> + <title>xdm-config</title> + + <para>Az app-defaults nevû + állományéhoz hasonló alakban + tartalmaz beállításokat a program + által kezelt minden egyes X szerverhez.</para> + + </sect3> + + <sect3> + <title>xdm-errors</title> + + <para>Ebben található meg az + <application>XDM</application> által futtatni + próbált X szerverek kimenete. Itt + érdemes hibaüzenetek után kutatni, ha az + <application>XDM</application> által indított X + szerver valamiért megállna. Ezek az + üzenetek egyébként a + felhasználó + <filename>~/.xsession-errors</filename> + állományába is + beíródnak.</para> + + </sect3> + </sect2> + + <sect2> + <title>Hálózati X szerver futtatása</title> + + <para>Az X szerverünkhöz csak akkor tudnak + kívülrõl más felhasználók + is kapcsolódni, ha átírjuk a + hozzáférésre vonatkozó + szabályokat és engedélyezzük rajta a + kapcsolódást. Az alapértelmezett + szabályok nagyon óvatosak. Ha tehát + engedélyezni akarjuk a kívülrõl + érkezõ kapcsolódásokat, akkor ahhoz + elõször az <filename>xdm-config</filename> + állományból vegyük ki az alábbi + sort:</para> + + <screen>! SECURITY: do not listen for XDMCP or Chooser requests +! Comment out this line if you want to manage X terminals with xdm +DisplayManager.requestPort: 0</screen> + + <para>Ezután indítsuk újra az + <application>XDM</application>-et. Ne felejtsük el, hogy + az app-defaults állományokban a + megjegyzések <quote>!</quote> + (felkiáltó)jellel kezdõdnek, nem pedig a + megszokott <quote>#</quote> (kettõskereszt)tel. A + fentieknél természetesen szigorúbb + hozzáférési szabályok is + szükségesek lehetnek — ezzel kapcsolatban + nézzük meg <filename>Xaccess</filename> + állományban szereplõ példákat, + illetve lapozzuk fel az &man.xdm.1; man oldalt.</para> + + </sect2> + + <sect2> + <title>Az XDM helyett</title> + + <para>Az alapértelmezett <application>XDM</application> + feladatát számos más program is + képes ellátni. Ezek közül az egyik a + <application>kdm</application> (a <application>KDE</application> + része), amire ebben a fejezetben még vissza fogunk + térni. A <application>kdm</application> + különféle vizuális effekteket és + egyéb kozmetikázást ígér, + valamint lehetõvé teszi a felhasználók + számára, hogy a bejelentkezés elõtt + kiválaszthassák a használni + kívánt ablakkezelõt.</para> + + </sect2> + </sect1> + + <sect1 id="x11-wm"> + <sect1info> + <authorgroup> + <author> + <firstname>Valentino</firstname> + <surname>Vaschetto</surname> + <contrib>Írta: </contrib> + </author> + </authorgroup> + </sect1info> + + <title>Munkakörnyezetek</title> + + <para>Ebben a szakaszban a &os;-n futó X-hez + elérhetõ különbözõ + munkakörnyezetekrõl (desktop environment) lesz + szó. Maga a <quote>munkakörnyezet</quote> + elnevezés sok mindenre utalhat egy mezei + ablakkezelõtõl kezdve az asztali alkalmazások + teljes garmadájáig, ahogy igaz ez a + <application>KDE</application> vagy a + <application>GNOME</application> esetében is.</para> + + <sect2 id="x11-wm-gnome"> + <title>A GNOME</title> + + <sect3 id="x11-wm-gnome-about"> + <title>Röviden a GNOME-ról</title> + + <indexterm><primary>GNOME</primary></indexterm> + + <para>A <application>GNOME</application> egy + felhasználóbarát munkakörnyezet, + aminek segítségével a + felhasználók számára + gyerekjáték a + számítógép használata + és beállítása. A + <application>GNOME</application>-ban találhatunk egy + panelt (az alkalmazások indítására + és különféle állapotjelzõk + megjelenítéséhez), egy asztalt (ahova az + alkalmazások és az adatok kerülnek), + szabványos asztali eszközöket és + alkalmazásokat, valamint számos + konvenciót, aminek mentén az alkalmazások + könnyen együtt tudnak mûködni és + tartani egymással az összhangot. Más + operációs rendszerek vagy környezetek + ismerõi otthon érezhetik magukat ebben a + <application>GNOME</application> által nyújtott + vizuális környezetben. A &os; és a + <application>GNOME</application> kapcsolatáról + bõvebb információkat a <ulink + url="http://www.FreeBSD.org/gnome">&os; GNOME Projekt</ulink> + honlapján találhatunk. Ezen az oldalon a + <application>GNOME</application> + telepítésérõl, + beállításáról és + karbantartásáról egy meglehetõsen + átfogó leírást olvashatunk.</para> + + </sect3> + + <sect3 id="x11-wm-gnome-install"> + <title>A GNOME telepítése</title> + + <para>A programot könnyen fel tudjuk telepíteni + csomagból vagy a Portgyûjtemény + segítségével:</para> + + <para>A hálózatról a + <application>GNOME</application> csomagját + mindössze ennek a sornak a + beírásával fel tudjuk + telepíteni:</para> + + <screen>&prompt.root; <userinput>pkg_add -r gnome2</userinput></screen> + + <para>A portfa felhasználásával pedig a + <application>GNOME</application>-ot így tudjuk + forrásból telepíteni:</para> + + <screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/ports/x11/gnome2</userinput> +&prompt.root; <userinput>make install clean</userinput></screen> + + <para>Miután a <application>GNOME</application>-ot + sikerült feltelepítenünk, meg kell mondanunk + az X szervernek, hogy az alapértelmezett + ablakkezelõ helyett a <application>GNOME</application>-ot + indítsa el.</para> + + <para>A <application>GNOME</application>-ot legkönnyebben a + <application>GDM</application>, vagyis a GNOME Display Manager + használatával indíthatjuk el. A + <application>GDM</application> a + <application>GNOME</application> részeként + települ (habár alapból nincs bekapcsolva), + és úgy tudjuk aktiválni, ha + <filename>/etc/rc.conf</filename> állományba + beírjuk a <literal>gdm_enable="YES"</literal> sort. + Újraindítás után a + <application>GNOME</application> automatikusan elindul + bejelentkezéskor — nincs szükség + további beállításra.</para> + + <para>A <application>GNOME</application>-ot parancssorból + is elindíthatjuk, ha hozzá megfelelõen + beállítjuk az <filename>.xinitrc</filename> + nevû állományt. Ha már van egy + saját <filename>.xinitrc</filename> + állományunk, akkor nincs más + teendõnk, mint átírni az aktuális + ablakkezelõnket hívó sort a + <application>/usr/local/bin/gnome-session</application> sorra. + Ha nem csináltunk elõtte semmilyen + különleges dolgot az említett + konfigurációs állománnyal, akkor + elegendõ csak ennyit beírnunk:</para> + + <screen>&prompt.user; <userinput>echo "/usr/local/bin/gnome-session" > ~/.xinitrc</userinput></screen> + + <para>Ezt követõen írjuk be a + <command>startx</command> parancsot, és a + <application>GNOME</application> munkakörnyezete fog + elindulni.</para> + + <note> + <para>Ha az <application>XDM</application>-hoz hasonló + régebbi bejelentkeztetõ képernyõt + használunk, ez a módszer nem fog + mûködni. Helyette hozzunk létre egy + <filename>.xsession</filename> nevû futtatható + állományt, amely ezt a parancsot tartalmazza. + Ehhez nyissuk meg és cseréljük ki benne a + korábbi ablakkezelõnk + hívását a + <application>/usr/local/bin/gnome-session</application> + utasításra:</para> + </note> + + <screen>&prompt.user; <userinput>echo "#!/bin/sh" > ~/.xsession</userinput> +&prompt.user; <userinput>echo "/usr/local/bin/gnome-session" >> ~/.xsession</userinput> +&prompt.user; <userinput>chmod +x ~/.xsession</userinput></screen> + + <para>Megcsinálhatjuk azt is, hogy a + bejelentkezéskor választható legyen az + ablakkezelõ. <link linkend="x11-wm-kde-details">A + KDE-rõl bõvebben</link> címû szakaszban + látni fogjuk, hogyan tudjuk ezt a a + <application>KDE</application> bejelentkeztetõ + képernyõje, a <application>kdm</application> + esetén beállítani.</para> + + </sect3> + + <sect3 id="x11-wm-gnome-antialias"> + <title>Élsimított betûtípusok a + GNOME-mal</title> + + <indexterm> + <primary>GNOME</primary> + <secondary>élsimított betûk</secondary> + </indexterm> + + <para>Az X11 a <quote>RENDER</quote> + kiterjesztésén keresztül ismeri az + élsimítást. A + (<application>GNOME</application> által + használt) GTK+ 2.0 és késõbbi + változatai is képesek ezt a + lehetõséget kihasználni. Az + élsimítás beállítása + a <xref linkend="antialias">ban olvasható. Így + tehát a <application>GNOME</application> legfrissebb + verzióiban már használhatjuk az + élsimítást. Ehhez menjünk az + <menuchoice> <guimenu>Applications</guimenu> + <guisubmenu>Desktop Preferences</guisubmenu> + <guisubmenu>Font</guisubmenu> </menuchoice> (a magyar + változatban ez az <menuchoice> + <guimenu>Alkalmazások</guimenu> <guisubmenu>A + munkaasztal beállításai</guisubmenu> + <guimenuitem>Betûk</guimenuitem> </menuchoice>) + menübe, majd válasszuk vagy a <guibutton>Best + shapes</guibutton> (<guibutton>A legszebb + betûforma</guibutton>), <guibutton>Best + contrast</guibutton> (<guibutton>A legjobb + kontraszt</guibutton>) vagy a <guibutton>Subpixel smoothing + (LCDs)</guibutton> (<guibutton>Simítás a + képponton belül (LCD)</guibutton>) + menüpontot. A GTK+-ot használó, de + közvetlenül a <application>GNOME</application>-hoz + nem tartozó alkalmazások esetén pedig + állítsuk be a <varname>GDK_USE_XFT</varname> + környezeti változót <literal>1</literal> a + program indítása elõtt.</para> + + </sect3> + </sect2> + + <sect2 id="x11-wm-kde"> + <title>A KDE</title> + + <indexterm><primary>KDE</primary></indexterm> + + <sect3 id="x11-wm-kde-about"> + <title>Röviden a KDE-rõl</title> + + <para>A <application>KDE</application> egy könnyen + használható modern munkakörnyezet. + Ízelítõül a + <application>KDE</application> felhasználók + számára felkínált + lehetõségei közül:</para> + + <itemizedlist> + <listitem> + <para>Gyönyörû, korszerû + munkafelület</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>Az asztal hálózaton keresztüli + transzparens kezelése</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>A <application>KDE</application> asztal és + alkalmazásainak használatában egy + beépített súgórendszer + segíti a kényelmes és + összefüggõ közlekedést</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>A <application>KDE</application> + alkalmazásainak összehangolt kinézete + és hangulata</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>Szabványosított menük és + eszköztárak, + billentyû-hozzárendelések, + színsémák stb.</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>Honosítás: a + <application>KDE</application> több, mint 40 nyelven + elérhetõ</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>Központosított, összehangolt, + párbeszédablak alapú + asztalbeállítás</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>Számos hasznos + <application>KDE</application>-alkalmazás</para> + </listitem> + </itemizedlist> + + <para>A <application>KDE</application>-hez egy + <application>Konqueror</application> nevû + böngészõ is tartozik, mely a többi + &unix;-os böngészõ komoly ellenfelének + bizonyul. A <application>KDE</application>-rõl többet + a <ulink url="http://www.kde.org/">KDE honlapján</ulink> + olvashatunk. A <application>KDE</application> &os;-re + vonatkozó tudnivalóiról és a + hozzátartozó anyagokról a <ulink + url="http://freebsd.kde.org/">&os; KDE csapat</ulink> + honlapján találhatunk + információkat.</para> + + </sect3> + + <sect3 id="x11-wm-kde-install"> + <title>A KDE telepítése</title> + + <para>Ahogy a <application>GNOME</application> és a + többi más munkakörnyezet esetében is, + maga a program könnyen telepíthetõ + csomagból vagy a Portgyûjtemény + segítségével is:</para> + + <para>A <application>KDE</application> csomagját + hálózaton keresztül így tudjuk + telepíteni:</para> + + <screen>&prompt.root; <userinput>pkg_add -r kde</userinput></screen> + + <para>A &man.pkg.add.1; magától letölti az + alkalmazás legfrissebb verzióját.</para> + + <para>Ha a <application>KDE</application>-t + forrásból akarjuk telepíteni, + használjuk a portfát:</para> + + <screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/ports/x11/kde3</userinput> +&prompt.root; <userinput>make install clean</userinput></screen> + + <para>Miután a <application>KDE</application>-t sikeresen + telepítettük, tudatnunk kell az X szerverrel, hogy + az alapértelmezett ablakkezelõ helyett ezt + indítsa el. Ezt az <filename>.xinitrc</filename> + állomány + módosításával érhetjük + el:</para> + + <screen>&prompt.user; <userinput>echo "exec startkde" > ~/.xinitrc</userinput></screen> + + <para>Mostantól pedig mindig + <application>KDE</application> lesz az asztalunk, amikor az X + Window Systemet elindítjuk a <command>startx</command> + paranccsal.</para> + + <para>Ha az <application>XDM</application>-et használjuk + bejelentkeztetõ képernyõként, a + beállítást némileg + máshogyan kell elvégeznünk. Ekkor az + iménti helyett az <filename>.xsession</filename> + állományt kell szerkesztenünk. A + <application>kdm</application>-re vonatkozó + utasítások a fejezet késõbbi + részében találhatóak meg.</para> + + </sect3> + </sect2> + + <sect2 id="x11-wm-kde-details"> + <title>A KDE-rõl bõvebben</title> + + <para>Most, miután telepítettük a + <application>KDE</application>-t a rendszerünkre, a dolgok + többsége felfedezhetõ a + különféle súgók + segítségével vagy egyszerûen a + menükre történõ kattintással. A + &windows;-hoz vagy &mac;-hez szokott felhasználók + itt most már egészen otthonosan érezhetik + magukat.</para> + + <para>A <application>KDE</application>-hez a legtöbb + segítséget a saját internetes + dokumentációjából nyerhetjük. + A <application>KDE</application> a saját + böngészõjét, a + <application>Konqueror</application>t tartalmazza, valamint + tucatnyi ügyes alkalmazást és temérdek + mennyiségû dokumentációt. A szakasz + további részeiben ezért inkább olyan + problémákkal foglalkozunk, amelyek + megoldásai céltalan kóborlással + már nem fedezhetõek fel olyan + egyszerûen.</para> + + <sect3 id="x11-wm-kde-kdm"> + <title>A KDE bejelentkeztetõ képernyõje</title> + + <indexterm> + <primary>KDE</primary> + <secondary>bejelentkeztetõ + képernyõ</secondary> + </indexterm> + + <para>Egy többfelhasználós rendszer + karbantartója minden bizonnyal szeretné + üdvözölni rendszere felhasználóit + egy grafikus bejelentkezõ képernyõn + keresztül. A korábbiakban erre a célra az + <link linkend="x-xdm">XDM</link>-et javasoltuk. Azonban a + <application>KDE</application> erre ajánl egy + alternatívát, a + <application>kdm</application>-et, amely jóval + látványosabb és sokoldalúbb. Ez + különösen abban merül ki, hogy a + felhasználók (egy menün keresztül) ki + tudják választani a bejelentkezés + után használni kívánt + munkakörnyezetet (legyen az + <application>KDE</application>, + <application>GNOME</application> vagy bármi + más).</para> + + <para>A <application>kdm</application> + használatához az <filename>/etc/ttys</filename> + állományban található + <literal>ttyv8</literal> bejegyzést kell némileg + átalakítanunk. Valahogy így:</para> + + <programlisting>ttyv8 "/usr/local/bin/kdm -nodaemon" xterm on secure</programlisting> + + </sect3> + </sect2> + + <sect2 id="x11-wm-xfce"> + <title>Az XFce</title> + + <sect3 id="x11-wm-xfce-about"> + <title>Röviden az XFce-rõl</title> + + <para>Az <application>XFce</application> a + <application>GNOME</application> által használt + GTK+-ra épülõ munkakörnyezet, amely + azonban sokkal könnyedebb és azoknak + készült, akik egy szimpla, hatékony, + mindazonáltal könnyen használható + és beállítható munkafelületre + vágynak. Látvány + szempontjából leginkább a kereskedelmi + rendszereken megtalálható + <application>CDE</application>-hez hasonlítható. + Íme az <application>XFce</application> + néhány jellemzõje:</para> + + <itemizedlist> + <listitem> + <para>Egyszerû, könnyen kezelhetõ + munkaasztal</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>Tökéletesen konfigurálható + egérrel, drag-and-droppal + (<quote>vonszolás</quote>) stb.</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>A menükkel, kisalkalmazásokkal és + alkalmazásindítókkal tarkított + fõpanelje hasonló a + <application>CDE</application> paneljéhez</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>Beépített ablak-, + állomány- és hangkezelõvel, + <application>GNOME</application> kompatibilitási + modullal és még sok minden mással + rendelkezik</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>Használhatunk témákat (mivel + GTK+-ra épül)</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>Gyors, könnyû és hatékony: + ideális régebbi vagy lassabb, esetleg + kevés memóriával rendelkezõ + számítógépekhez</para> + </listitem> + </itemizedlist> + + <para>Az <application>XFce</application>-rõl + részletesebben az <ulink url="http://ww.xfce.org/">XFce + honlapján</ulink> olvashatunk.</para> + + </sect3> + + <sect3 id="x11-wm-xfce-install"> + <title>Az XFce telepítése</title> + + <para>Az <application>XFce</application>-hez tartozik + bináris csomag (legalább is az + leírás készítésének + pillanatában). Ezt a következõ módon + tudjuk telepíteni:</para> + + <screen>&prompt.root; <userinput>pkg_add -r xfce4</userinput></screen> + + <para>Vagy a portgyûjtemény + használatával forrásból is + felrakhatjuk:</para> + + <screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/ports/x11-wm/xfce4</userinput> +&prompt.root; <userinput>make install clean</userinput></screen> + + <para>Ezután világosítsuk fel az X + szervert, hogy a következõ indulása + során mi már az + <application>XFce</application>-t kívánjuk + használni. Ehhez csak ennyit kell tennünk:</para> + + <screen>&prompt.user; <userinput>echo "/usr/local/bin/startxfce4" > ~/.xinitrc</userinput></screen> + + <para>Így az X következõ + indításakor már az + <application>XFce</application> lesz a + munkakörnyezetünk. Ahogy azt már + korábban is jeleztük, az + <application>XDM</application> használata során + a <link linkend="x11-wm-gnome">GNOME</link>ban leírtak + szerint létre kell hoznunk az + <filename>.xsession</filename> állományt, + azonban ezúttal a + <filename>/usr/local/bin/startxfce4</filename> parancs + használatával. Vagy a <link + linkend="x11-wm-kde-kdm">kdm</link>-rõl + szóló szakaszban tárgyaltak mentén + beállíthatjuk úgy a bejelentkeztetõ + képernyõt, hogy a bejelentkezés elõtt + válasszuk ki a munkakörnyezetet.</para> + + </sect3> + </sect2> + </sect1> + +</chapter> + +<!-- + Local Variables: + mode: sgml + sgml-declaration: "../chapter.decl" + sgml-indent-data: t + sgml-omittag: nil + sgml-always-quote-attributes: t + sgml-parent-document: ("../book.sgml" "part" "chapter") + End: +--> |