aboutsummaryrefslogtreecommitdiff
path: root/hu_HU.ISO8859-2/articles/gjournal-desktop/article.xml
blob: 9d3f291737a0b275a5f4ef658070ab7e0599666e (plain) (blame)
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
100
101
102
103
104
105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
120
121
122
123
124
125
126
127
128
129
130
131
132
133
134
135
136
137
138
139
140
141
142
143
144
145
146
147
148
149
150
151
152
153
154
155
156
157
158
159
160
161
162
163
164
165
166
167
168
169
170
171
172
173
174
175
176
177
178
179
180
181
182
183
184
185
186
187
188
189
190
191
192
193
194
195
196
197
198
199
200
201
202
203
204
205
206
207
208
209
210
211
212
213
214
215
216
217
218
219
220
221
222
223
224
225
226
227
228
229
230
231
232
233
234
235
236
237
238
239
240
241
242
243
244
245
246
247
248
249
250
251
252
253
254
255
256
257
258
259
260
261
262
263
264
265
266
267
268
269
270
271
272
273
274
275
276
277
278
279
280
281
282
283
284
285
286
287
288
289
290
291
292
293
294
295
296
297
298
299
300
301
302
303
304
305
306
307
308
309
310
311
312
313
314
315
316
317
318
319
320
321
322
323
324
325
326
327
328
329
330
331
332
333
334
335
336
337
338
339
340
341
342
343
344
345
346
347
348
349
350
351
352
353
354
355
356
357
358
359
360
361
362
363
364
365
366
367
368
369
370
371
372
373
374
375
376
377
378
379
380
381
382
383
384
385
386
387
388
389
390
391
392
393
394
395
396
397
398
399
400
401
402
403
404
405
406
407
408
409
410
411
412
413
414
415
416
417
418
419
420
421
422
423
424
425
426
427
428
429
430
431
432
433
434
435
436
437
438
439
440
441
442
443
444
445
446
447
448
449
450
451
452
453
454
455
456
457
458
459
460
461
462
463
464
465
466
467
468
469
470
471
472
473
474
475
476
477
478
479
480
481
482
483
484
485
486
487
488
489
490
491
492
493
494
495
496
497
498
499
500
501
502
503
504
505
506
507
508
509
510
511
512
513
514
515
516
517
518
519
520
521
522
523
524
525
526
527
528
529
530
531
532
533
534
535
536
537
538
539
540
541
542
543
544
545
546
547
548
549
550
551
552
553
554
555
556
557
558
559
560
561
562
563
564
565
566
567
568
569
570
571
572
573
574
575
576
577
578
579
580
581
582
583
584
585
586
587
588
589
590
591
592
593
594
595
596
597
598
599
600
601
602
603
604
605
606
607
608
609
610
611
612
613
614
615
616
617
618
619
620
621
622
623
624
625
626
627
628
629
630
631
632
633
634
635
636
637
638
639
640
641
642
643
644
645
646
647
648
649
650
651
652
653
654
655
656
657
658
659
660
661
662
663
664
665
666
667
668
669
670
671
672
673
674
675
676
677
678
679
680
681
682
683
684
685
686
687
688
689
690
691
692
693
694
695
696
697
698
699
700
701
702
703
704
705
706
707
708
709
710
711
712
713
714
715
716
717
718
719
720
721
722
723
724
725
726
727
728
729
730
731
732
733
734
735
736
737
738
739
740
741
742
743
744
745
746
747
748
749
750
751
752
753
754
755
756
757
758
759
760
761
762
763
764
765
766
767
768
769
770
771
772
773
774
775
776
777
778
779
780
781
782
783
784
785
786
787
788
789
790
791
792
793
794
795
796
797
798
799
800
801
802
803
804
805
806
807
808
809
810
811
812
813
814
815
816
817
818
819
820
821
822
823
824
825
826
827
828
829
830
831
832
833
834
835
836
837
838
839
840
841
842
843
844
845
846
847
848
849
850
851
852
853
854
855
856
857
858
859
860
861
862
863
864
865
866
867
868
869
870
871
872
873
874
875
876
877
878
879
880
881
882
883
884
885
886
887
888
889
890
891
892
893
894
895
896
897
898
899
900
901
902
903
904
905
906
907
908
909
910
911
912
913
914
915
916
917
918
919
920
921
922
923
924
925
926
927
928
929
930
931
932
933
934
935
936
937
938
939
940
941
942
943
944
945
946
947
948
949
950
951
952
953
954
955
956
957
958
959
960
961
962
963
964
965
966
967
968
969
970
971
972
973
974
975
976
977
978
979
980
981
982
983
984
985
986
987
988
989
990
991
992
993
994
995
996
997
998
999
1000
1001
1002
1003
1004
1005
1006
1007
1008
1009
1010
1011
1012
1013
<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2" standalone="no"?>
<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V4.5-Based Extension//EN"
	"../../../share/xml/freebsd45.dtd">

<!-- $FreeBSD$ -->

<!--

  Implementing UFS Journaling on a desktop PC

  The FreeBSD Documentation Project

-->

<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
     Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
     %SOURCE%   en_US.ISO8859-1/articles/gjournal-desktop/article.xml
     %SRCID%    1.5
-->

<article lang="hu">
  <articleinfo>
    <title>Naplózó UFS használata asztali
      számítógépeken</title>

    <author>
      <firstname>Manolis</firstname>
      <surname>Kiagias</surname>
      <affiliation>
	<address><email>manolis@FreeBSD.org</email></address>
      </affiliation>
    </author>

    <copyright>
      <year>2008</year>
      <holder role="mailto:manolis@FreeBSD.org">Manolis Kiagias</holder>
    </copyright>

    <pubdate>$FreeBSD$</pubdate>

    <releaseinfo>$FreeBSD$</releaseinfo>

    <legalnotice id="trademarks" role="trademarks">
      &tm-attrib.freebsd;
      &tm-attrib.general;
    </legalnotice>

    <abstract>
      <para>A naplózó állományrendszerek egy
	napló segítségével
	rögzítik az összes bennük lezajlott
	tranzakciót, ezzel igyekszenek megõrizni egy
	rendszeromlást vagy áramkimaradást
	követõen a rajtuk tárolt adatok
	épségét.  Noha még így is
	elõfordulhat, hogy elveszítjük az adott
	pillanatban el nem mentett változtatásainkat, a
	naplózás viszont az állományrendszer
	számára tökéletes védelmet
	nyújt a rendszer szabálytalan
	leállása során keletkezõ
	sérülések ellen.  Alkalmazása
	továbbá jelentõs mértékben
	lerövidíti a helyreállításhoz
	szükséges ellenõrzés idejét.  A
	&os; alaprendszerben megtalálható UFS
	állományrendszer önmagában nem
	tartalmaz naplózást, azonban a
	&os;&nbsp;7.<replaceable>X</replaceable> változataiban
	már megjelent egy olyan GEOM-osztály, amellyel az
	állományrendszertõl független
	módon ezt meg tudjuk valósítani.  Ebben a
	cikkben bemutatjuk miként alakítsunk ki UFS
	alapú naplózást egy hétköznapi
	asztali számítógépen.</para>

      <para><emphasis>Fordította: Páli Gábor,
	utolsó ellenõrzés:
	2010.11.28.</emphasis></para>
    </abstract>
  </articleinfo>

  <sect1 id="introduction">
    <title>Bevezetés</title>

    <para>Míg az ipari szervereket általában
      alaposan felkészítik az esetlegesen
      bekövetkezõ váratlan leállásokra,
      addig egy átlagos asztali
      számítógép teljesen
      kiszolgáltatott az áramkimaradások, a
      véletlen újraindítások és
      minden más olyan beavatkozás számára,
      amelyek a rendszer nem szabályos
      leállását eredményezik.  A Soft
      Updates ilyen helyzetekben általában
      hatékonyan védelmezi az
      állományrendszert, ez azonban a legtöbb esetben
      egy hosszadalmasabb háttérbeli
      ellenõrzést von maga után.  Nagyon
      ritkán viszont az állományrendszer olyan
      mértékben károsodik, hogy a
      helyreállításához már
      felhasználói beavatkozás
      szükségeltetik és gyakran adatvesztéssel
      is jár.</para>

    <para>A GEOM alrendszerhez nemrég hozzáadott új
      naplózási képesség az ilyen
      szituációkban remekül alkalmazható,
      és ennek köszönhetõen szinte
      egyáltalán nem igényel idõt a
      sérült állományrendszer
      ellenõrzése, illetve gondoskodik a legutolsó
      stabil állapot villámgyors
      visszaállításáról.</para>

    <para>Ebben a cikkben bemutatunk egy eljárást, amely
      segítségével UFS
      állományrendszerekhez tudunk naplózást
      beállítani hagyományos asztali
      számítógépeken
      (feltételezzük, hogy az operációs
      rendszer és az adatok egyetlen merevlemezen helyezkednek
      el).  A folyamatot a &os; telepítésén
      keresztül ismertetjük, és olyan lépesekre
      bontottuk, hogy lehetõleg kerüljük a bonyolultabb
      parancssori mûveleteket.</para>

    <para>A cikk elolvasása során megismerjük:</para>

    <itemizedlist>
      <listitem>
	<para>a &os; telepítése során hogyan
	  hagyjunk helyet a napló számára;</para>
      </listitem>

      <listitem>
	<para>hogyan töltsük be és
	  engedélyezzük a <literal>geom_journal</literal>
	  modult (vagy építsük be egy saját
	  rendszermagba);</para>
      </listitem>

      <listitem>
	<para>hogyan alakítsuk át a már
	  meglevõ állományrendszereinket
	  naplózóvá, az
	  <filename>/etc/fstab</filename> állományban
	  milyen beállításokat kell megadnunk a
	  csatlakoztatásukhoz;</para>
      </listitem>

      <listitem>
	<para>hogyan állítsuk be a naplózást
	  új (üres) partíciókon;</para>
      </listitem>

      <listitem>
	<para>hogyan oldjuk meg a naplózással kapcsolatban
	  leggyakrabban jelentkezõ problémákat.</para>
      </listitem>
    </itemizedlist>

    <para>A cikk elolvasásához ajánlott:</para>

    <itemizedlist>
      <listitem>
	<para>a &unix; és a &os; alapvetõ fogalmainak
      ismerete;</para>
      </listitem>

      <listitem>
	<para>a &os; telepítés menetének és
	  a <application>sysinstall</application> alkalmazás
	  ismerete.</para>
      </listitem>
    </itemizedlist>

    <warning>
      <para>Az itt megadott eljárás alapvetõen egy
	új rendszer telepítésének
	esetére vonatkozik, ahol még semmilyen
	felhasználói adatot nem tárolunk a lemezen.
	Természetesen ez a módszer
	átültethetõ mûködõ, éles
	rendszerekre is, azonban ilyenkor mindig
	készítsünk <emphasis>biztonsági
	mentést</emphasis> mielõtt nekikezdenénk.
	Ugyanis amikor ilyen alacsony szinten dolgozunk lemezekkel
	és partíciókkal, bármilyen hiba
	könnyedén végzetesnek bizonyulhat az
	adatainkra nézve.</para>
    </warning>
  </sect1>

  <sect1 id="understanding-journaling">
    <title>Naplózás &os; alatt</title>

    <para>A &os;&nbsp;7.<replaceable>X</replaceable>
      változataiban a GEOM részérõl
      felkínált naplózási
      lehetõség (eltérõen például
      a &linux; típusú rendszerekben
      található ext3
      állományrendszertõl) nem kötõdik
      konkrét állományrendszerhez, de blokkok
      szintjén üzemel.  Habár ez arra utal, hogy
      különbözõ állományrendszerek
      esetén is használható, a &os; 7.0-RELEASE
      kiadásában még csak az UFS2 felett
      mûködik.</para>

    <para>Ezt a funkciót a <filename>geom_journal.ko</filename>
      modul betöltésével (vagy rendszermagba
      építésével) tudjuk aktiválni,
      majd a <command>gjournal</command> paranccsal érjük el
      az állományrendszerek
      konfigurációjához szükséges
      felületet.  Általában nagyobb
      állományrendszereken, például a
      <filename>/usr</filename> partíción érdemes
      engedélyezni a naplózást.  Nem szabad
      elfelejtenünk, hogy ehhez azonban fenn kell tartanunk
      némi szabad területet a lemezen (errõl a
      következõ szakaszban lesz szó).</para>

    <para>Amikor egy állományrendszeren bekapcsoljuk a
      naplózást, magát a naplót is
      tárolnunk kell valahol a lemezen.  A tényleges
      adatokat tároló lemezterületet
      <emphasis>adatterületnek</emphasis>, míg a
      naplót tároló területet pedig
      <emphasis>naplóterületnek</emphasis> nevezzük.
      Ha egy meglevõ (nem üres) partícióhoz
      akarunk naplózást társítani, akkor az
      adat- és naplóterületeknek külön
      partíciókon kell lenniük.  Amikor viszont egy
      teljesen új partícióhoz kapcsolunk
      naplózást, lehetõségünk van
      egyetlen területen tárolni az adatokat és a
      naplót.  Bármelyik esettel is van dolgunk, a
      <command>gjournal</command> parancs a naplózó
      állományrendszer véglegesített
      változatát ezen két fajta terület
      egyesítésébõl hozza létre.
      Például:</para>

    <itemizedlist>
      <listitem>
	<para>A <filename class="devicefile">/dev/ad0s1f</filename>
	  eszközön található
	  <filename>/usr</filename> állományrendszeren
	  szeretnénk naplózást használni
	  (amely már eleve tartalmaz hasznos adatokat).</para>
      </listitem>

      <listitem>
	<para>A partíciók létrehozása
	  során a <filename
	    class="devicefile">/dev/ad0s1g</filename> eszközön
	  lefoglaltunk valamennyi helyet.</para>
      </listitem>

      <listitem>
	<para>A <command>gjournal</command> parancs
	  segítségével készítünk
	  egy <filename
	    class="devicefile">/dev/ad0s1f.journal</filename>
	  eszközt, ahol a <filename
	  class="devicefile">/dev/ad0s1f</filename> eszközön
	  tároljuk az adatokat és a <filename
	  class="devicefile">/dev/ad0s1g</filename> eszközön a
	  naplót.  A továbbiakban ezt az új
	  eszközt fogjuk használni.</para>
      </listitem>
    </itemizedlist>

    <para>A napló számára fenntartott hely
      mennyisége nem az adatok méretétõl, hanem
      az állományrendszer
      terheltségétõl függ.
      Például egy átlagos irodai
      számítógép esetén a
      <filename>/usr</filename> állományrendszerhez
      nagyjából egy 1&nbsp;GB méretû
      naplózási terület remekül megfelel,
      viszont egy terheltebb rendszer (amellyel például
      videoanyagok vágását végezzük)
      számára ennél több kellhet.  A
      naplóterület idõ elõtti
      kimerülése a rendszermag
      összeomlásával jár.</para>

    <note>
      <para>A cikkben javasolt méretek
	használatával nagyon
	valószínûtlen, hogy hétköznapi
	feladataink (böngészés az interneten,
	szövegszerkesztés, különbözõ
	multimédia anyagok lejátszása) közben
	bármilyen problémát
	észlelnénk.  Ha viszont a lemezünk
	tartósabb terhelés alatt van, a
	következõ szabály betartásával
	érhetjük el a legjobb eredményt: a
	számítógépünkben levõ
	központi memória teljes tartalmának mindig el
	kell tudnia férni a naplóterület
	egyharmadán.  Tehát például ha a
	rendszerünk 1&nbsp;GB memóriával rendelkezik,
	akkor egy közel 3,3&nbsp;GB méretû
	naplóterület ajánlott.
	(Általánosan: Úgy kapjuk meg a
	naplóterület méretét, ha megszorozzuk
	a memória méretet 3,3-mal.)</para>
    </note>

    <para>A naplózásról részleteiben a
      &man.gjournal.8; man oldalon olvashatunk.</para>
  </sect1>

  <sect1 id="reserve-space">
    <title>A &os; telepítése során
      elvégzendõ lépések</title>

    <sect2>
      <title>Lemezterület lefoglalása a
	naplónak</title>

      <para>Az asztali számítógépekben
	többnyire csupán egyetlen merevlemez
	található, amelyen maga az operációs
	rendszer és az adatok helyezkednek el.  A
	<application>sysinstall</application> által
	felajánlott alapértelmezett
	partícionálási séma
	alkalmassága vitatható: egy asztali gép
	esetén például nincs
	szükségünk akkora <filename>/var</filename>
	partícióra, viszont a <filename>/usr</filename>
	foglalja el a merevlemez legnagyobb részét, hiszen
	a felhasználók adatai és a rendszerre
	telepített csomagok ide fognak kerülni.</para>

      <para>Az alapértelmezés szerinti felosztás
	(amely a <application>Disklabel</application>
	partíciószerkesztõben az <keycap>A</keycap>
	billentyûvel érhetõ el) nem hagy semennyi
	lemezterületet szabadon.  Ahány
	partíciót naplózással akarunk
	ellátni, annyi további partícióra
	lesz szükségünk a naplókhoz.  Mivel a
	<filename>/usr</filename> lesz közülük a
	legnagyobb, próbáljuk meg ezen
	partíció méretének
	csökkentésével helyet csinálni a
	naplónak.</para>

      <para>A példában most egy 80&nbsp;GB
	méretû lemezt láthatunk.  Az
	ábrán most a telepítés közben a
	<application>Disklabel</application> szerint
	alapértelmezetten kiosztott partíciókat
	láthatjuk:</para>

      <mediaobject>
	<imageobject>
	  <imagedata fileref="disklabel1.png"/>
	</imageobject>
      </mediaobject>

      <para>Amennyiben ez körülbelül megfelelõ a
	számunkra, akkor innen már nagyon egyszerû
	elõkészíteni a napló helyét.  A
	nyilak használatával válasszuk ki a
	<filename>/usr</filename> partíciót és a
	<keycap>D</keycap> billentyû lenyomásával
	töröljük le.</para>

      <para>Ezután válasszuk ki a képernyõ
	felsõ részében a lemez nevét, majd a
	<keycap>C</keycap> billentyû lenyomásával
	hozzunk létre egy új partíciót a
	<filename>/usr</filename> számára.  Ez viszont
	legyen most 1&nbsp;GB-tal (ha napló csak a
	<filename>/usr</filename> mellé lesz) vagy 2&nbsp;GB-tal
	(ha egyaránt naplózni akarjuk a
	<filename>/usr</filename> és <filename>/var</filename>
	partíciókat is) kisebb.  A felbukkanó
	ablakban válasszuk az állományrendszer
	létrehozását és a
	<filename>/usr</filename> könyvtárat adjuk meg
	csatlakozási pontként.</para>

      <note>
	<para>Szükségünk van-e naplóra a
	  <filename>/var</filename> partícióhoz?  A
	  naplózásnak alapvetõen csak
	  óriási méretû
	  partíciók esetében van értelme.
	  Ennek megfelelõen nem kell feltétlenül
	  engedélyeznünk a naplózást a
	  <filename>/var</filename> partíción is,
	  habár egy asztali gép esetében ez sosem
	  árthat.  Ha ezt az állományrendszert alig
	  használjuk (ami nagyon valószínû egy
	  asztali gépnél), kevesebb területet is
	  rendelhetünk a naplóhoz.</para>

	<para>A példánkban a <filename>/usr</filename>
	  és <filename>/var</filename> partíciókhoz
	  is kapcsoltunk naplókat.  Természetesen a
	  módszer ezen lépése igény szerint
	  megváltoztatható.</para>
      </note>

      <para>Mivel továbbra sem szeretnénk
	elbonyolítani a lépéseket, ezért a
	naplózás bevezetéséhez
	szükséges partíciók
	létrehozását szintén a
	<application>sysinstall</application>
	segítésével végezzük.  A
	telepítés közben a
	<application>sysinstall</application> feltétlenül
	ragaszkodik ahhoz, hogy minden létrehozott
	partícióhoz csatlakozási pontot is
	megadjunk.  A naplókat tároló
	partíciókhoz viszont ilyen nem tartozik, sõt,
	<emphasis>egyáltalán nem is kell</emphasis>.  Ezek
	ugyanis nem olyan hétköznapi
	partíciók, amelyeket bármikor is
	csatlakoztatni fogunk.</para>

      <para>A <application>sysinstall</application> használata
	során ezt a problémát úgy tudjuk
	elkerülni, ha a naplózásnak szánt
	partíciókat lapozóterületként
	adjuk meg.  A lapozóterületet sem kell soha
	csatlakoztatni, és a
	<application>sysinstall</application> ezekbõl
	tetszõleges mennyiségût képes
	készíteni.  A telepítést
	követõ újraindítás után
	természetesen majd át kell szerkesztenünk az
	<filename>/etc/fstab</filename> állományban az
	így létrehozott partíciók
	jellemzõit.</para>

      <para>Lapozóterület
	kialakításához ismét a
	nyílbillentyûk használatával
	navigáljunk a <application>Disklabel</application>
	alkalmazáshoz tartozó képernyõ
	felsõ részébe és válasszuk ki a
	lemez nevét.  Ezután nyomjuk le az
	<keycap>N</keycap> billentyût, majd adjuk meg a
	kívánt méretet
	(<replaceable>1024M</replaceable>) és a
	következõ menübõl válasszuk a
	<quote>swap space</quote> (lapozóterület)
	típust.  Ismételjük meg az iménti
	mûveletet az összes napló esetén.  A
	példánkban ezen a módon
	készítettünk egy naplót a
	<filename>/usr</filename>, és még egyet a
	<filename>/var</filename> állományrendszer
	számára.  A végeredmény a
	következõ képen látható:</para>

      <mediaobject>
	<imageobject>
	  <imagedata fileref="disklabel2.png"/>
	</imageobject>
      </mediaobject>

      <para>Javasoljuk, ahogy befejeztük a partíciók
	létrehozását, jegyezzük fel a neveiket
	és a hozzá tartozó csatlakozási
	pontokat, így a soron következõ
	konfigurációs lépésekben
	könnyebben tudunk majd velük dolgozni.  Ez egyben
	segít mérsékelni a telepítést
	károsító hibák
	elkövetésének esélyét.  A
	következõ táblázatban a
	példában említett
	konfigurációhoz vettük fel ezeket az
	adatokat:</para>

      <table pgwide="1">
	<title>Partíciók és naplók</title>

	<tgroup cols="3">
	<thead>
	  <row>
	    <entry>Partíció</entry>
	    <entry>Csatlakozási pont</entry>
	    <entry>Napló</entry>
	  </row>
	</thead>

	<tbody>
	  <row>
	    <entry>ad0s1d</entry>
	    <entry>/var</entry>
	    <entry>ad0s1h</entry>
	  </row>

	  <row>
	    <entry>ad0s1f</entry>
	    <entry>/usr</entry>
	    <entry>ad0s1g</entry>
	  </row>
	</tbody>
	</tgroup>
      </table>

      <para>Ezután a megszokott módon folytassuk a
	telepítést.  Javasoljuk azonban, hogy a
	külsõ alkalmazásokat (csomagokat) addig
	még ne tegyünk fel a rendszerünkre, amíg
	teljesen be nem fejeztük a naplózás
	beállítását.</para>
    </sect2>

    <sect2 id="first-boot">
      <title>A rendszer elsõ indítása</title>

      <para>A rendszerünk a szokásos módon fog
	indulni, de a naplók számára
	hozzáadott plusz lapozóterületekhez
	tartozó bejegyzéseket el kell
	távolítanunk az <filename>/etc/fstab</filename>
	állományból.  A lapozóterületek
	közül ténylegesen lapozásra
	általában a <quote>b</quote> (tehát a
	példánkban az <devicename>ad0s1b</devicename>)
	partíciót érdemes meghagyni.  Az
	összes többit egyszerûen töröljük
	ki, indítsuk újra a rendszerünket és a
	&os; már nem fogja tovább használni
	ezeket.</para>

      <para>Ahogy a rendszer újra elindul, készen is
	állunk a naplózás
	beállítására.</para>
    </sect2>
  </sect1>

  <sect1 id="configure-journal">
    <title>A naplózás
      beállítása</title>

    <sect2 id="running-gjournal">
      <title>A <command>gjournal</command> futtatása</title>

      <para>A naplózást nagyon könnyû lesz
	beállítani miután már
	elõkészítettük az ehhez
	szükséges partíciókat.
	Váltsunk át egyfelhasználós
	módba, tehát jelentkezzünk be
	<username>root</username> felhasználóként
	és gépeljük be:</para>

      <screen>&prompt.root; <userinput>shutdown now</userinput></screen>

      <para>Ezután az <keycap>Enter</keycap> billentyû
	lenyomásával megkapjuk az alapértelmezett
	parancsértelmezõt.  Válasszuk le azokat a
	partíciókat, amelyeken engedélyezni
	kívánjuk a naplózást.  Ezek a
	példánkban a <filename>/usr</filename> és
	<filename>/var</filename> partíciók voltak:</para>

      <screen>&prompt.root; <userinput>umount /usr /var</userinput></screen>

      <para>Töltsük be a naplózáshoz
	szükséges modult:</para>

      <screen>&prompt.root; <userinput>gjournal load</userinput></screen>

      <para>Most pedig a korábbi feljegyzéseink
	alapján állapítsuk meg melyik
	naplóhoz melyik partíciót fogjuk rendelni.
	A példánkban a <filename>/usr</filename>
	csatlakozási ponthoz az <filename
	  class="devicefile">ad0s1f</filename> eszköz tartozik,
	és ennek a naplója az <filename
	  class="devicefile">ad0s1g</filename> eszköz lesz,
	miközben a <filename>/var</filename> ponthoz az <filename
	  class="devicefile">ad0s1d</filename> eszközt
	rendeltük, és ezt az <filename
	  class="devicefile">ad0s1h</filename> eszközön
	naplózzuk.  Ennek megfelelõen a következõ
	parancsokat kell kiadnunk:</para>

      <screen>&prompt.root; <userinput>gjournal label ad0s1f ad0s1g</userinput>

GEOM_JOURNAL: Journal 2948326772: ad0s1f contains data.
GEOM_JOURNAL: Journal 2948326772: ad0s1g contains journal.

&prompt.root; <userinput>gjournal label ad0s1d ad0s1h</userinput>

GEOM_JOURNAL: Journal 3193218002: ad0s1d contains data.
GEOM_JOURNAL: Journal 3193218002: ad0s1h contains journal.</screen>

      <note>
	<para>A <command>gjournal</command> hibát fog jelezni, ha
	  bármelyik partíció utolsó szektora
	  már használatban van.  Ilyen helyzetekben az
	  <option>-f</option> kapcsoló
	  segítségével
	  felülírásra tudjuk
	  kényszeríteni a parancsot, mint
	  például:</para>

	<screen>&prompt.root; <userinput>gjournal label -f ad0s1d ad0s1h</userinput></screen>

	<para>Mivel most telepítettük a rendszerünket,
	  elég kicsi a valószínûsége,
	  hogy így bármit is ténylegesen
	  felülírnánk.</para>
      </note>

      <para>Létrejött két új eszköz,
	név szerint az <filename
	class="devicefile">ad0s1d.journal</filename> és az
	<filename class="devicefile">ad0s1f.journal</filename>.  Ezek
	képviselik azokat a <filename>/var</filename> és
	<filename>/usr</filename> partíciókat, amelyeket
	valójában csatlakoztatnunk kell.  A
	csatlakoztatásuk elõtt azonban
	állítsuk be hozzájuk a
	naplózást és tiltsuk le a Soft Updates
	használatát:</para>

      <screen>&prompt.root; <userinput>tunefs -J enable -n disable ad0s1d.journal</userinput>

tunefs: gjournal set
tunefs: soft updates cleared

&prompt.root; <userinput>tunefs -J enable -n disable ad0s1f.journal</userinput>

tunefs: gjournal set
tunefs: soft updates cleared</screen>

      <para>Ezt követõen parancssorból csatlakoztassuk
	az új eszközöket a nekik megfelelõ pontokra
	(itt most már használhatjuk az
	<option>async</option> beállítást):</para>

      <screen>&prompt.root; <userinput>mount -o async /dev/ad0s1d.journal /var</userinput>
&prompt.root; <userinput>mount -o async /dev/ad0s1f.journal /usr</userinput></screen>

      <para>Nyissuk meg az <filename>/etc/fstab</filename>
	állományt, és az elõbbiek szerint
	javítsuk ki a <filename>/usr</filename> és a
	<filename>/var</filename> állományrendszerekhez
	tartozó bejegyzéseket:</para>

      <programlisting>/dev/ad0s1f.journal     /usr            ufs     rw,async      2       2
/dev/ad0s1d.journal     /var            ufs     rw,async      2       2</programlisting>

      <warning>
	<para>Figyelmesen ellenõrizzük a bejegyzéseket,
	  mert ha hibásan adjuk meg ezeket, akkor az
	  újraindítás után gondok lehetnek a
	  rendszer indításával!</para>
      </warning>

      <para>Végezetül gondoskodjunk róla, hogy a
	&man.gjournal.8; modul minden egyes indítás
	során betöltõdjön.  Ehhez nyissuk meg a
	<filename>/boot/loader.conf</filename> állományt
	és adjuk hozzá a következõ sort:</para>

      <programlisting>geom_journal_load="YES"</programlisting>

      <para>Gratulálunk, sikeresen beállítottuk a
	rendszerünkön a naplózást!  Innen vagy az
	<userinput>exit</userinput> begépelésével
	lépjünk vissza a többfelhasználós
	módba, vagy egy újraindítással
	próbáljuk ki a konfiguráció
	eredményét (mi ezt javasoljuk).  A
	rendszerindítás során a
	következõhöz hasonló üzeneteket kell
	majd látnunk:</para>

      <screen>ad0: 76293MB XEC XE800JD-00HBC0 08.02D08 at ata0-master SATA150
GEOM_JOURNAL: Journal 2948326772: ad0s1g contains journal.
GEOM_JOURNAL: Journal 3193218002: ad0s1h contains journal.
GEOM_JOURNAL: Journal 3193218002: ad0s1d contains data.
GEOM_JOURNAL: Journal ad0s1d clean.
GEOM_JOURNAL: Journal 2948326772: ad0s1f contains data.
GEOM_JOURNAL: Journal ad0s1f clean.</screen>

      <para>Szabálytalan leállások esetén az
	iménti üzenetek némileg változhatnak,
	például:</para>

      <screen>GEOM_JOURNAL: Journal ad0s1d consistent.</screen>

      <para>Ez általában arra utal, hogy a
	&man.gjournal.8; a naplóterületen tárolt
	információk segítségével
	helyreállította az
	állományrendszert.</para>
    </sect2>

    <sect2 id="gjournal-new">
      <title>A naplózás engedélyezése
	frissen létrehozott partíciókon</title>

      <para>Míg az elõbbiekben tárgyalt
	megoldást leginkább olyan partíciók
	esetén alkalmazhatjuk, amelyek már eleve
	tartalmaznak adatokat, addig egy újonnan
	létrehozott partíciót némileg
	könnyebb naplózással ellátni, mivel
	ilyenkor az adat- és a naplóterület egyazon
	partíción is kialakítható.
	Például most tegyük fel, hogy
	hozzáadtunk egy újabb lemezt a
	rendszerünkhöz, amelyen
	készítettünk egy új <filename
	class="devicefile">/dev/ad1s1d</filename> nevû
	partíciót.  A napló
	létrehozása ekkor csupán ennyi:</para>

      <screen>&prompt.root; <userinput>gjournal label ad1s1d</userinput></screen>

      <para>A napló mérete alapértelmezés
	szerint 1&nbsp;GB lesz, amelyet viszont a <option>-s</option>
	opció használatával tetszés szerint
	átállíthatunk.  Az értéket
	megadhatjuk byte-okban, vagy a <literal>K</literal>,
	<literal>M</literal>, illetve <literal>G</literal>
	hozzáfûzésével kilobyte-okban,
	megabyte-okban, illetve gigabyte-okban is.  Arra azonban
	figyeljünk, hogy a <command>gjournal</command> nem enged
	túlságosan kis méretû naplót
	létrehozni.</para>

      <para>Például egy 2&nbsp;GB méretû
	napló az alábbi paranccsal hozható
	létre:</para>

      <screen>&prompt.root; <userinput>gjournal label -s 2G ad1s1d</userinput></screen>

      <para>Mellé hozzunk létre egy
	állományrendszert az új
	partíción, ahol a <option>-J</option>
	kapcsolóval engedélyezzük a
	naplózást:</para>

      <screen>&prompt.root; <userinput>newfs -J /dev/ad1s1d.journal</userinput></screen>
    </sect2>

    <sect2 id="configure-kernel">
      <title>A naplózás támogatásának
	beépítése a rendszermagba</title>

      <para>Amennyiben nem kívánjuk betölteni a
	<literal>geom_journal</literal> modult,
	lehetõségünk van közvetlenül a
	rendszermagba beépíteni a
	hozzá tartozó funkcionalitást.  Ehhez
	nyissunk meg (vagy hozzunk létre) egy saját
	rendszermag-konfigurációs állományt,
	és vegyük fel benne a következõ két
	sort:</para>

      <programlisting>options UFS_GJOURNAL # Megjegyzés: Ez része a GENERIC rendszermagnak
options GEOM_JOURNAL # Ezt se felejtsük ki</programlisting>

      <para>A <ulink url="&url.books.handbook;/kernelconfig.html">&os;
	kézikönyvben</ulink> szereplõ
	utasítások mentén fordítsuk le
	és telepítsük az új
	rendszermagot.</para>

      <para>Ha korábban használtuk volna a modult, akkor
	ezzel együtt ne felejtsük el kivenni a
	<filename>/boot/loader.conf</filename>
	állományból sem a
	hozzá tartozó sort.</para>
    </sect2>
  </sect1>

  <sect1 id="troubleshooting-gjournal">
    <title>A naplózás használata során
      felmerülõ hibák kezelése</title>

    <para>Ebben a szakaszban a naplózás
      alkalmazásakor jelentkezõ gondokra vonatkozó
      gyakran ismételt kérdéseket foglaljuk
      össze.</para>

    <qandaset>
      <qandaentry>
	<question id="kernel-panic">
	  <para>A rendszer folyamatosan összeomlik komolyabb
	    lemezterhelés mellett.  Van ennek valamilyen köze
	    a naplózáshoz?</para>
	</question>

	<answer>
	  <para>A napló ilyenkor valószínûleg
	    gyorsabban betelik, mint ahogy kiíródhatna a
	    lemezre.  Nem szabad elfeledkeznünk róla, hogy
	    a napló méretének sosem az
	    adatterület méretével kell
	    arányosnak lennie, hanem a lemez
	    terheltségével.  Ha tehát a lemezeink
	    nagyobb terhelés alatt vannak, akkor egy nagyobb
	    területet kell hozzárendelnünk a
	    naplóhoz.  Ezzel kapcsolatban lásd a <link
	      linkend="understanding-journaling">Naplózás
	    &os; alatt</link> címû szakaszt.</para>
	</answer>
      </qandaentry>

      <qandaentry>
	<question id="unable-boot">
	  <para>Valamit nem sikerült rendesen
	    beállítani a konfiguráció
	    során, ezért most nem indul a rendszer.  Meg
	    lehet valahogy javítani?</para>
	</question>

	<answer>
	  <para>Ilyenkor vagy elfelejtettük (vagy netalán
	    elírtuk) a <filename>/boot/loader.conf</filename>
	    állományban szükséges
	    bejegyzést, vagy az <filename>/etc/fstab</filename>
	    állományunk hibákat tartalmaz.  Az
	    ilyen jellegû problémákat viszonylag
	    könnyû helyrehozni.  Az <keycap>Enter</keycap>
	    billentyû lenyomásával hozzuk elõ az
	    egyfelhasználós módhoz tartozó
	    parancsértelmezõt.  Ha ez sikerült, akkor
	    kutassuk fel a probléma okát:</para>

	  <screen>&prompt.root; <userinput>cat /boot/loader.conf</userinput></screen>

	  <para>Ha innen hiányzik vagy nem helyesen szerepel a
	    <literal>geom_journal_load</literal> bejegyzés, akkor a
	    naplózás használatához
	    szükséges eszközök nem fognak
	    létrejönni.  Töltsük be a modult
	    manuálisan, csatlakoztassuk az összes
	    partíciót és folytassuk a
	    többfelhasználós mód
	    indítását:</para>

	  <screen>&prompt.root; <userinput>gjournal load</userinput>

GEOM_JOURNAL: Journal 2948326772: ad0s1g contains journal.
GEOM_JOURNAL: Journal 3193218002: ad0s1h contains journal.
GEOM_JOURNAL: Journal 3193218002: ad0s1d contains data.
GEOM_JOURNAL: Journal ad0s1d clean.
GEOM_JOURNAL: Journal 2948326772: ad0s1f contains data.
GEOM_JOURNAL: Journal ad0s1f clean.

&prompt.root; <userinput>mount -a</userinput>
&prompt.root; <userinput>exit</userinput>
<emphasis>(a rendszerindítás folytatódik)</emphasis></screen>

	  <para>Ha viszont ezzel a bejegyzéssel kapcsolatban
	    semmilyen hibát nem találtunk, akkor
	    nézzük meg az <filename>/etc/fstab</filename>
	    állományt.  Akkor
	    valószínûleg itt fogunk találni
	    egy hibásan beírt vagy éppen
	    hiányzó bejegyzést.  Amennyiben
	    errõl lenne szó, csatlakoztassuk kézzel a
	    fennmaradó partíciókat és
	    folytassuk a többfelhasználós mód
	    indítását.</para>
	</answer>
      </qandaentry>

      <qandaentry>
	<question id="remove-journaling">
	  <para>Visszavonható a naplózás, vissza
	    lehet valahogy térni a Soft Updates
	    használatához?</para>
	</question>

	<answer>
	  <para>Hogyne.  A most következõ módszer
	    segítségével megfordítható
	    az egész folyamat.  Miután
	    végeztünk, a naplózás
	    részére korábban kialakított
	    partíciók tetszés szerint
	    felhasználhatóak.</para>

	  <para>Jelentkezzük be <username>root</username>
	    felhasználóként és
	    váltsunk egyfelhasználós
	    módba:</para>

	  <screen>&prompt.root; <userinput>shutdown now</userinput></screen>

	  <para>Válasszuk le a naplózást
	    alkalmazó partíciókat:</para>

	  <screen>&prompt.root; <userinput>umount /usr /var</userinput></screen>

	  <para>Írassuk ki lemezre a naplók
	    tartalmát:</para>

	  <screen>&prompt.root; <userinput>gjournal sync</userinput></screen>

	  <para>Állítsuk le a
	    naplózóterületek
	    használatát:</para>

	  <screen>&prompt.root; <userinput>gjournal stop ad0s1d.journal</userinput>
&prompt.root; <userinput>gjournal stop ad0s1f.journal</userinput></screen>

	  <para>Töröljük le az eszközökön
	    tárolt összes naplózási
	    metainformációt:</para>

	  <screen>&prompt.root; <userinput>gjournal clear ad0s1d</userinput>
&prompt.root; <userinput>gjournal clear ad0s1f</userinput>
&prompt.root; <userinput>gjournal clear ad0s1g</userinput>
&prompt.root; <userinput>gjournal clear ad0s1h</userinput></screen>

	  <para>Tiltsuk le az állományrendszer
	    naplózását és
	    állítsuk vissza a Soft Updates
	    használatát:</para>

	  <screen>&prompt.root; <userinput>tunefs -J disable -n enable ad0s1d</userinput>

tunefs: gjournal cleared
tunefs: soft updates set

&prompt.root; <userinput>tunefs -J disable -n enable ad0s1f</userinput>

tunefs: gjournal cleared
tunefs: soft updates set</screen>

	  <para>Manuálisan csatlakoztassuk újra a
	    régi eszközöket:</para>

	  <screen>&prompt.root; <userinput>mount -o rw /dev/ad0s1d /var</userinput>
&prompt.root; <userinput>mount -o rw /dev/ad0s1f /usr</userinput></screen>

	  <para>Az <filename>/etc/fstab</filename>
	    állományban állítsunk vissza
	    mindent az eredeti állapotába:</para>

	  <programlisting>/dev/ad0s1f     /usr            ufs     rw      2       2
/dev/ad0s1d     /var            ufs     rw      2       2</programlisting>

	  <para>Végül a
	    <filename>/boot/loader.conf</filename>
	    állományból távolítsuk el
	    a <literal>geom_journal</literal> modul
	    betöltésére vonatkozó
	    bejegyzést és indítsuk újra a
	    rendszert.</para>
	</answer>
      </qandaentry>
    </qandaset>
  </sect1>

  <sect1 id="further-reading">
    <title>Ajánlott olvasmányok</title>

    <para>A naplózás még viszonylag
      újdonságnak számít a &os;
      esetében, ezért nem feltétlenül
      találunk róla túlságosan sok
      dokumentációt.  Ettõl függetlenül
      azonban a következõ források elolvasása
      azért hasznosnak bizonyulhat:</para>

    <itemizedlist>
      <listitem>
	<para>A &os; kézikönyv naplózással
	  foglalkozó <ulink
	    url="&url.books.handbook;/geom-gjournal.html">szakasza</ulink>.</para>
      </listitem>

      <listitem>
	<para>&a.pjd;, a &man.gjournal.8; fejlesztõjének a
	  &a.current.name; levelezési listára
	  küldött <ulink
	    url="http://lists.freebsd.org/pipermail/freebsd-current/2006-June/064043.html">levele</ulink>.</para>
      </listitem>

      <listitem>
	<para>&a.ivoras; a &a.questions.name; levelezési
	  listára küldött <ulink
	    url="http://lists.freebsd.org/pipermail/freebsd-questions/2008-April/173501.html">levele</ulink>.</para>
      </listitem>

      <listitem>
	<para>A &man.gjournal.8; és &man.geom.8; man
	  oldalak.</para>
      </listitem>
    </itemizedlist>
  </sect1>
</article>