path: root/hu_HU.ISO8859-2/articles/linux-comparison/article.xml

<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2" standalone="no"?>
<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V4.2-Based Extension//EN"
	"../../../share/xml/freebsd42.dtd" [
<!ENTITY % entities PUBLIC "-//FreeBSD//ENTITIES DocBook FreeBSD Entity Set//HU" "../../share/xml/entities.ent">
%entities;
]>

<!--
Copyright (c) 2005 Dru Lavigne

     Redistribution and use in source (SGML DocBook) and 'compiled' forms
     (SGML, HTML, PDF, PostScript, RTF and so forth) with or without
     modification, are permitted provided that the following conditions
     are met:

      1. Redistributions of source code (SGML DocBook) must retain the above
         copyright notice, this list of conditions and the following
         disclaimer as the first lines of this file unmodified.

      2. Redistributions in compiled form (transformed to other DTDs,
         converted to PDF, PostScript, RTF and other formats) must reproduce
         the above copyright notice, this list of conditions and the
         following disclaimer in the documentation and/or other materials
         provided with the distribution.

     THIS DOCUMENTATION IS PROVIDED BY THE FREEBSD DOCUMENTATION PROJECT "AS
     IS" AND ANY EXPRESS OR IMPLIED WARRANTIES, INCLUDING, BUT NOT LIMITED TO,
     THE IMPLIED WARRANTIES OF MERCHANTABILITY AND FITNESS FOR A PARTICULAR
     PURPOSE ARE DISCLAIMED. IN NO EVENT SHALL NIK CLAYTON BE LIABLE FOR ANY
     DIRECT, INDIRECT, INCIDENTAL, SPECIAL, EXEMPLARY, OR CONSEQUENTIAL
     DAMAGES (INCLUDING, BUT NOT LIMITED TO, PROCUREMENT OF SUBSTITUTE GOODS
     OR SERVICES; LOSS OF USE, DATA, OR PROFITS; OR BUSINESS INTERRUPTION)
     HOWEVER CAUSED AND ON ANY THEORY OF LIABILITY, WHETHER IN CONTRACT,
     STRICT LIABILITY, OR TORT (INCLUDING NEGLIGENCE OR OTHERWISE) ARISING IN
     ANY WAY OUT OF THE USE OF THIS DOCUMENTATION, EVEN IF ADVISED OF THE
     POSSIBILITY OF SUCH DAMAGE.

     $FreeBSD$
-->

<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
     Translated by: Gabor Kovesdan <gabor@FreeBSD.org>
     %SOURCE%	en_US.ISO8859-1/articles/linux-comparison/article.xml
     %SRCID%	1.11
-->

<article lang="hu">
  <articleinfo>
    <title>&os;: Egy nyílt forrású alternatíva
      a &linux; mellett</title>

    <author>
      <firstname>Dru</firstname>
      <surname>Lavigne</surname>
      <affiliation>
        <address><email>dru@isecom.org</email></address>
      </affiliation>
    </author>

    <copyright>
      <year>2005</year>
      <holder role="mailto:dru@isecom.org">Dru Lavigne</holder>
    </copyright>

    <pubdate>$FreeBSD$</pubdate>

    <releaseinfo>$FreeBSD$</releaseinfo>

    <legalnotice id="trademarks" role="trademarks">
      &tm-attrib.freebsd;
      &tm-attrib.linux;
      &tm-attrib.unix;
      &tm-attrib.general;
    </legalnotice>

    &legalnotice;

    <abstract>
      <para>Ez a dokumentum a &os; adottságait és elõnyeit
	tekinti át; hol alkalmazható, illetve hogyan viszonyulnak
	ezek az adottságok a &linux;hoz.  Ez a dokumentum
	kiindulási pontot nyújt azoknak, akik édekeltek
	a &linux; mellett más nyílt forrású
	alternatívák megismerésében is.</para>
      <para><emphasis>Fordította: &a.hu.gabor;</emphasis></para>
    </abstract>
  </articleinfo>

  <sect1 id="introduction">
    <title>Bevezetés</title>

    <para>A &os; egy  &unix;-szerû operációs rendszer, amely
      a Berkeley Software Distribution alapjaiból fejlõdött ki.
      A &os; és a &linux; nagyon hasonlónak tûnik, de
      vannak köztük különbségek:</para>

    <orderedlist>

      <listitem>

	<para>A &linux; önmagában egy rendszermag (kernel).
	  A disztribúciók (pl. Red Hat, SuSE és egyebek)
	  biztosítják a telepítõt és a
	  felhasználó számára elérhetõ
	  segédprogramokat.  A http://www.linux.org/dist több
	  mint 300 disztribúciót sorol fel.  Amíg ilyen
	  sok disztribíció biztosítja a
	  felhasználó felé a maximális
	  rugalmasságot, meg is nehezítik egy másik
	  disztribúcióra váltást a
	  felhasználó számára.  A
	  disztribúciók nem csak a telepítés
	  nehézségében és a
	  szoftverkínálatban térnek el, a
	  könyvtárszerkezetük, elérhetõ shelljeik
	  és ablakkezelõik, illetve a szoftvertelepítõ-
	  és foltozó alkalmazásaik is
	  különbözõek.</para>

        <para>A &os; komplett operációs rendszer (kernel
	  és felhasználói programok), tiszteletre
	  méltó örökséggel a &unix;
	  fejlõdésének gyökereitõl.[1]
	  Mivel a kernel és a rendelkezésre álló
	  segédprogramok is ugyanazon kiadási csapat
	  felügyelete alá tartoznak, kisebb a
	  valószínûsége a
	  programkönyvtárak közötti
	  inkompatibilitásnak.  A biztonsági
	  sebezhetõségek szintén gyorsan
	  orvosolhatóak a biztonsági csapat
	  segítségével.  Ha új
	  felhasználói programok, vagy kernel
	  funkciók kerülnek a rendszerbe, a
	  felhasználónak csupán egyetlen fájt kell
	  elolvasnia, a Kiadási Jegyzeteket, amelyek szabadon
	  elérhetõek a
	  <ulink url="http://www.FreeBSD.org">&os; honlapján</ulink>.</para>
      </listitem>

      <listitem>
        <para>A &os; nagy és jól szervezett fejlesztõi
	  háttérrel rendelkezik, amely biztosítja, hogy
	  a változtatások gyorsan és szervezetten menjenek
	  végbe.  Több száz programozó rendszeresen
	  hozzájárul a projekt fejlõdéséhez,
	  de csak körülbelül 300 rendelkezik commit
	  jogosultsággal, csak õk férnek hozzá
	  közvetlenül a kernelhez, a segédprogramokhoz,
	  illetve a hivatalos dokumentációhoz.  A
	  kiadási csapat garantálja a minõséget
	  és a biztonsági csapat felel a biztonsági
	  problémák
	  elhárításáért.
	  Ezen kívül a 8 tagú core csapat, amely
	  senior committerekbõl áll, határozza meg a
	  projekt általános céljait.</para>

        <para>Ezzel ellentétben, a &linux; kernelt érintõ
	  változásoknak várniuk kell addig, amíg
	  a kernel karbantartója, Linus Torvalds, jóvá
	  nem hagyja azokat.  A disztribúciókban a
	  változások különbözõképpen
	  történhetnek, ez a disztribúció
	  fejlesztõi bázisának méretétõl
	  és a szervezeti felépítéstõl
	  függ.</para>
      </listitem>

      <listitem>

        <para>Igaz, hogy a &os; és a &linux; is nyílt
	  forrású licencet használ, de a konkrét
	  licencek különbözõek.  A &linux; kernel a
	  <ulink url="http://www.opensource.org/licenses/gpl-license.php">GPL
	    licencet</ulink> használja, amíg a &os; a
	  <ulink url="http://www.opensource.org/licenses/bsd-license.php">BSD
	    licencet</ulink>.  Ezekrõl és más nyílt
	  forrású licencekrõl részletesebben
	  olvashat az <ulink url="http://www.opensource.org/licenses/">Open Source
            Initiative weboldalán</ulink>.</para>

        <para>A fõ vezérelv a GPL mögött, hogy a
	  kód nyílt maradjon.  Ezt úgy
	  valósítja meg, hogy megszorításokat
	  alkalmaz a GPL alá esõ kód
	  terjesztésével kapcsolatban.  Ezzel ellentétben
	  a BSD licenc nem tartalmaz ilyen megszorításokat,
	  hanem Önre bízza, hogy a kódot nyitva hagyja,
	  vagy zárttá teszi egy kereskedelmi termék
	  részeként[2].  A stabil és
	  megbízható kód a vonzó BSD licenccel
	  együtt azt eredményezi, hogy sok operációs
	  rendszer, mint például az <ulink
	    url="http://developer.apple.com/darwin/projects/darwin/faq.html">Apple
	    OS X</ulink>, a &os; kódjára épül.
	  Továbbá azt is eredményezi, hogy ha BSD
	  licences kódot használ a saját projektjeiben,
	  nem kell tartania semmiféle jogi
	  kötelezettségtõl.</para>
      </listitem>
    </orderedlist>
  </sect1>

  <sect1 id="freebsd-features">
    <title>A &os; adottságai</title>

    <sect2 id="freebsd-features-platforms">
      <title>Támogatott platformok</title>

      <para>A &os; nagy hírnévre tett szert az &intel; (&i386;)
	platformon mint egy biztonságos és stabil
	operációs rendszer.  Emellett a &os; a
	következõ architektúrákat is
	támogatja:</para>

      <itemizedlist>
	<listitem><simpara>alpha</simpara></listitem>
        <listitem><simpara>amd64</simpara></listitem>
        <listitem><simpara>ia64</simpara></listitem>
        <listitem><simpara>&i386;</simpara></listitem>
        <listitem><simpara>pc98</simpara></listitem>
        <listitem><simpara>&sparc64;</simpara></listitem>
      </itemizedlist>

      <para>Továbbá a &os; portolása folyamatban van a
	következõ architektúrákra is:</para>

      <itemizedlist>
        <listitem><simpara>&arm;</simpara></listitem>
        <listitem><simpara>&mips;</simpara></listitem>
        <listitem><simpara>&powerpc;</simpara></listitem>
      </itemizedlist>

      <para>Friss hardverlista is elérhetõ minden
	architektúrához, így egy pillanat alatt meg tudja
	állapítani, hogy az Ön hardvere támogatott-e.
	A kiszolgálók számára fejlett RAID
	és hálózati interfész
	támogatás érhetõ el.</para>

      <para>A &os; szintén jól használható
	munkaállomások és laptopok operációs
	rendszereként.  Támogatja az X Window rendszert, amelyet
	a &linux; disztribúciók is használnak desktop
	felhasználói felületként.
	Továbbá támogat több mint 13.000 könnyen
	telepíthetõ külsõ alkalmazást,[3] mint
	például a KDE, Gnome és OpenOffice.</para>

      <para>Több projekt is létezik, amelyek
	megkönnyítik a &os; telepítését
	desktop rendszerként.  A legjelentõsebbek:</para>

      <itemizedlist>
	<listitem><para>A <ulink
	  url="http://www.desktopbsd.net">DesktopBSD</ulink>, amely
	  stabil és erõteljes operácós rendszer
	  hivatott lenni a desktop felhasználók
	  számára.</para></listitem>

	<listitem><para>A <ulink
	  url="http://www.freesbie.org">FreeSBIE</ulink> egy LiveCD
	  disztribúció a &os;
	  számára.</para></listitem>

        <listitem><para>A <ulink
	  url="http://www.pcbsd.com">PC-BSD</ulink>, amely egy könnyen
	  használható GUI telepítõt nyújt a
	  desktop &os; felhasználóknak.</para></listitem>
      </itemizedlist>
    </sect2>

    <sect2 id="freebsd-features-frameworks">
      <title>Kiterjeszthetõ keretrendszerek</title>

      <para>A &os; rengeteg kiterjeszthetõ keretrendszerrel rendelkezik,
	amelyek lehetõvé teszik, hogy könnyen testreszabja
	a &os;-t a saját igényeinek megfelelõen.  A
	fontosabb keretrendszerek a következõek:</para>

  <variablelist>
    <varlistentry>
      <term>Netgraph</term>

      <listitem><para>A Netgraph egy moduláris hálózati
	alrendszer, amely a már létezõ
	hálózati kernel infrastruktúra
	kibõvítésére használható.
	Horgok biztosítják a fejlesztõk
	számára, hogy saját modulokat
	származtassanak.  Ennek eredményeként gyorsan,
	könnyen és kevesebb hibával 	hozhatóak
	létre javított hálózati
	szolgáltatások.  Rengeteg mûködõ modul
	települ a &os;-vel, amelyek a következõ
	szolgáltatásokat támogatják:</para>

	<itemizedlist>
	  <listitem><para>PPPoE</para></listitem>
	  <listitem><para>ATM</para></listitem>
	  <listitem><para>ISDN</para></listitem>
	  <listitem><para>Bluetooth</para></listitem>
	  <listitem><para>HDLC</para></listitem>
	  <listitem><para>EtherChannel</para></listitem>
	  <listitem><para>Frame Relay</para></listitem>
	  <listitem><para>L2TP, csak, hogy néhányat
	    említsünk.</para></listitem>
	</itemizedlist>
      </listitem>
    </varlistentry>

    <varlistentry>
      <term>GEOM</term>

      <listitem><para>A GEOM egy moduláris lemez I/O
	transzformációs keretrendszer.  Mivel ez egy
	csatlakoztatható tároló réteg, könnyen
	fejleszthetõek és integrálhatók új
	tároló szolgáltatások a &os;-be a
	GEOM segítségével.  Néhány
	példa, ahol ez hasznos lehet:</para>

	<itemizedlist>
	  <listitem><para>RAID megoldások készítése</para></listitem>
	  <listitem><para>Az adatok teljes kriptografikus védelemmel
	    való ellátása</para></listitem>
	</itemizedlist>

	<para>A &os; újabb verziói számos
	  adminisztrációs segédeszközt
	  nyújtanak a meglévõ GEOM modulok
	  használatához.  Például lérehozhat
	  tükrözött kötetet a &man.gmirror.8;
	  segítségével, stripe kötetet a
	  &man.gstripe.8; használatával, a shared secret
	  eszközök készítésére
	  pedig a &man.gshsec.8; alkalmazható.</para>
      </listitem>
    </varlistentry>

    <varlistentry>
      <term>GBDE</term>

      <listitem><para>A GBDE, vagy GEOM alapú lemez
	titkosítás (GEOM Based Disk Encryption) erõs
	kriptografikus védelmet nyújt.  Alkalmazható
	fájlrendszereken, swap eszközön és egyéb
	tárolóeszközökön.  Ráadásul
	a GDBE transzparens módon titkosítja az egész
	fájlrendszert, nem csak a különálló
	fájlokat.  Titkosítatlan szöveg
	egyáltalán nem kerül a lemezre.</para></listitem>
    </varlistentry>

    <varlistentry>
      <term>MAC</term>

      <listitem><para>A <ulink url="&url.base;/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/mac.html">MAC</ulink>,
	avagy Mandatory Access Control lehetõvé teszi a
	fájlokhoz való hozzáférési jog
	finomhangolását, kiegészítve ezzel
	a hagyományos fájl hozzáférési
	jogokat.  Mivel a MAC moduláris keretrendszerként
	lett megvalósítva, a &os; rendszer bármilyen
	követelmény szerint konfigurálható, a
	HIPAA-megfelelõségtõl kezdve a katonai
	rendszerekig.</para>

      <para>A &os; tartalmaz modulokat az itt felsorolt rendszerekhez, de a
	keretrendszer segítségével saját modult
	fejleszthet bármilyen szükséges
	követelményhez.</para>

      <itemizedlist>
	<listitem><para>Biba integritási modell</para></listitem>
	<listitem><para>Port ACL-ek</para></listitem>
	<listitem><para>MLS, avagy Multi-Level Security bizalmi házirend</para></listitem>
	<listitem><para>LOMAC, avagy Low-watermark Mandatory Access Control
	  adat integritási házirend</para></listitem>
	<listitem><para>Processz particionálási
	  házirend</para></listitem>
      </itemizedlist>
    </listitem>
    </varlistentry>

    <varlistentry>
      <term>PAM</term>

      <listitem><para>Ahogy a &linux;, a &os; is támogatja a
	<ulink url="&url.base;/doc/en_US.ISO8859-1/articles/pam/">PAM</ulink>,
	azaz Pluggable Authentication Modules rendszert.  Ez biztosítja
	az adminisztrátor számára, hogy
	kibõvítse a hagyományos &unix;
	felhasználónév/jelszó
	azonosítási modellt.  A &os; modulokat biztosít
	rengeteg azonosítási mechanizmus
	használatához, mint például:</para>

      <itemizedlist>
	<listitem><para>Kerberos 5</para></listitem>
	<listitem><para>OPIE</para></listitem>
	<listitem><para>RADIUS</para></listitem>
	<listitem><para>TACACS+</para></listitem>
      </itemizedlist>

      <para>Ezen felül azt is lehetõvé teszi az
	adminisztrátor számára, hogy szabályokat
	vezessen be az azonosításhoz, mint például
	a felhasználó által választott jelszavakra
	vonatkozó megszorítások.</para>
      </listitem>
    </varlistentry>
    </variablelist>
    </sect2>
  </sect1>

  <sect1 id="freebsd-security">
    <title>Biztonság</title>

    <para>A biztonság nagyon fontos a <ulink
	url="&url.base;/doc/en_US.ISO8859-1/articles/releng/">&os;
	Release Engineering Team számára</ulink>.  Ez több
      területen is megnyilvánul:</para>

    <itemizedlist>
      <listitem><para>Minden biztonsági sebezhetõséggel
	és javítással a Security Team foglalkozik
	és ezeket szabadon elérhetõvé teszik
	a biztonsági bejelentéseken keresztül.  A Security
	Team nagy megbecsülésnek örvend a felfedezett
	biztonsági hibák gyors
	javításáért.  Több
	információ a &os; biztonsági
	procedúráiról és további
	információforrásairól a
	<ulink url="http://www.FreeBSD.org/security/"></ulink>
	oldalon található.</para></listitem>

      <listitem><para>Az egyik probléma, amit a nyílt
	forrású szoftvereknek tulajdonítanak, az
	elérhetõ alkalmazások alacsony száma.
	Valójában több tízezer nyílt
	forrású alkalmazás létezik, amelyek
	különbözõ szinten foglalkoznak a
	biztonsággal.  A &os; a <ulink
        url="http://www.vuxml.org/freebsd/">VuXML</ulink>
	segítségével igyekszik megoldani ezt a
	problémát.  Minden szoftver, ami a &os;-ben, vagy a
	<ulink url="&url.base;/ports/">Ports Collectionben</ulink>
	található, összevetésre kerül az
	ismert, megoldatlan sebezhetõségek
	adatbázisával.  Az adminisztrátor a
	&man.portaudit.1; program segítségével gyorsan
	megállapíthatja, hogy bármely szoftver a
	&os; rendszeren sebezhetõ-e, és amennyiben igen, úgy
	kap egy leírást a problémáról,
	illetve egy URL-t, ahol részletesebb információkat
	találhat.</para></listitem>
    </itemizedlist>

    <para>A &os; számos mechanizmussal rendelkezik, amellyel a
      biztonsági elvárásoknak megfelelõen
      konfigurálható:</para>

    <itemizedlist>

      <listitem><para>A &man.jail.8; segédprogram lehetõvé
	teszi processzek bebörtönzését, ez akkor
	ideális, ha az adott alkalmazás nem biztosít
	saját chroot környezetet.</para></listitem>

      <listitem><para>A &man.chflags.1; segédprogram
	kibõvíti a hagyományos &unix;
	jogosultságokat.  Például képes arra, hogy
	bizonyos fájlokat védetté tegyen
	módosítás vagy törlés ellen még
	a root felhasználóval szemben is.</para></listitem>

      <listitem><para>A &os; 3 beépített
	állapotkezelõ, NAT-ot támogató tûzfallal
	rendelkezik, ezzel rugalmasan biztosítva, hogy a
	felhasználó a számára legalkalmasabbat
	választhassa ki.</para></listitem>

      <listitem><para>A &os; kernel könnyen testreszabható,
	így az adminisztrátor eltávolíthatja
	belõle a számára szükségtelen
	funkciókat.  A &os; szintén támogatja a
	betölthetõ kernel modulokat, és biztosít
	eszközöket a modulok megtekintésére,
	betöltésére és
	eltávolítására.</para></listitem>

      <listitem><para>A sysctl mechanizmussal az adminisztrátor
	újraindítás nélkül
	megtekintheti és megváltoztathatja a kernel
	állapotát.</para></listitem>
    </itemizedlist>
  </sect1>

  <sect1 id="freebsd-support">
    <title>Támogatás</title>

    <para>Ahogyan a &linux;, a &os; is rengeteg támogatást
      nyújt, léteznek ingyenes és kereskedelmi
      támogatási formák is.</para>

    <sect2 id="freebsd-support-free">
      <title>Ingyenes lehetõségek</title>

      <itemizedlist>

        <listitem><para>A &os; az egyik legjobban dokumentált
	  operációs rendszer, és a
	  dokumentációja egyaránt elérhetõ a
	  rendszer részeként és az Interneten is.
	  A man oldalak világosak és tömörek és
	  mûködõ példákat is tartalmaznak.
	  <ulink url="&url.base;/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/">
	    A &os; kézikönyv</ulink>
	  háttérinformációkat és
	  konfigurációs példákat nyújt
	  majdnem minden feladathoz, amin egy &os; felhasználó
	  keresztül mehet a rendszer használata
	  során.</para></listitem>

	<listitem><para>A &os; sok <ulink
	    url="&url.base;/doc/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/eresources.html#ERESOURCES-MAIL">
	    levelezési listával</ulink> rendelkezik,
	  ahol a válaszok archiválva vannak és teljes
	  mértékben kereshetõek.  Ha olyan
	  kérdése van, amelyre a Kézikönyv nem ad
	  választ, nagy valószínûséggel azt
	  már megválaszolták valamelyik levelezési
	  listán.  A Kézikönyv és a levelezési
	  listák több nyelven is elérhetõek, amelyek
	  mindegyike könnyen fellelhetõ a
          <ulink url="http://www.FreeBSD.org"></ulink>.
	  oldalon.</para></listitem>

	<listitem><para>Sok &os; IRC csatorna, fórum és
	  felhasználói csoport létezik.  Tekintse meg
	  a <ulink url="http://www.FreeBSD.org/support.html"></ulink>
	  oldalt a választékért.</para></listitem>
      </itemizedlist>

      <para>Ha &os; adminisztrátort, fejlesztõt, vagy
	konzulenst keres, küdjön egy levelet a munka
	leírásával és földrajzi
	helyzetével a <email>freebsd-jobs@FreeBSD.org</email>
	e-mail címre.</para>
    </sect2>

    <sect2 id="freebsd-support-commercial">
      <title>Kereskedelmi lehetõségek</title>

      <para>Sok cég nyújt kereskedelmi támogatást a
	&os;-hez.  A következõ címeken találhat egy
	közeli céget:</para>

      <itemizedlist>
        <listitem><para>A Kereskedelmi Elárusítók
	  oldal a &os; weblapjain: <ulink
          url="http://www.FreeBSD.org/commercial/"></ulink></para></listitem>

	<listitem><para>FreeBSDMall, akik közel 10 éve
	   nyújtanak támogatást:
	  <ulink url="http://www.freebsdmall.com"></ulink></para></listitem>

	<listitem><para>A BSDTracker adatbázis: <ulink
  	  url="http://www.nycbug.org/index.php?NAV=BSDTracker"></ulink></para></listitem>

     </itemizedlist>

     <para>Ezen kívül létezik egy
       kezdeményezés, hogy a BSD rendszeradminisztrátorok
       tanúsítványt szerezhessenek: <ulink
       url="http://www.bsdcertification.org"></ulink>.</para>

     <para>Ha a projektje Common Criteria tanúsítványt
       igényel, a &os;-ben található <ulink
       url="http://www.trustedbsd.org">TrustedBSD</ulink> MAC
       keretrendszer megkönnyítheti a certifikációs
       folyamatot.</para>
    </sect2>
  </sect1>

  <sect1 id="freebsd-advantages">
    <title>Mi szól a &os; választása mellett?</title>

    <para>Sok elõny szól amellett, hogy a &os; megoldásait
      használja az IT infrastruktúrájában:</para>

    <itemizedlist>
      <listitem><para>A &os; jól dokumentált és sok
	szabványt követ, így a haladó vagy
	szakértõ &linux; és &unix;
	rendszeradminisztrátorok könnyen
	átválthatnak a &os;
	szolgáltatásaira.</para></listitem>

      <listitem><para>A belsõ fejlesztõknek teljes
	hozzáférésük van a &os;
	kódjához[4], egészen a legelsõ
	kiadásig visszamenõleg.  A kóddal együtt
	elérhetõ az összes naplóbejegyzés is,
	amelyek a változtatások és
	hibajavítások leírását
	tartalmazzák.  Továbbá a fejlesztõk
	könnyen kinyerhetik a kódból bármelyik
	kiadást a megfelelõ címke
	alkalmazásával.  Ezzel szemben a &linux; eredetileg
	nem követte ezt a modellt, de mostanában
	átváltottak egy kiforrottabb fejlesztési
	modellre.[5]</para></listitem>

      <listitem><para>A belsõ fejlesztõknek szintén teljes
	hozzáférésük van a &os; <ulink
	url="http://www.gnu.org/software/gnats/">GNATS</ulink>
	hibakövetõ adatbázisához.  Képesek
	lekérdezni és nyomonkövetni a fennálló
	hibákat, illetve beküldeni a saját patcheiket
	jóváhagyásra és a &os;
	kódjába olvasztásra.  Bõvebben:
	<ulink url="http://www.FreeBSD.org/support.html#gnats"></ulink></para></listitem>

      <listitem><para>A BSD licenc megengedi, hogy szabadon
	módosítsa a kódot, hogy megfeleljen az üzleti
	céljainak.  A GPL-el szemben, itt nincsenek
	megszorítások az eredményként
	létrejött szoftver terjesztésével
	kapcsolatban.</para></listitem>
    </itemizedlist>
  </sect1>

  <sect1 id="freebsd-conclusion">
    <title>Konklúzió</title>

    <para>A &os; kiforrott &unix;-szerû operációs
      rendszer, amely rengeteg olyan adottsággal rendelkezik, amely
      egy modern &unix; rendszertõl elvárható.  Azoknak,
      akik nyílt forrású megoldással
      kívánják kiegészíteni a jelenlegi
      infrastruktúrájukat, a &os; valóban
      kiváló megoldás.</para>
  </sect1>

  <sect1 id="freebsd-addenda">
    <title>Függelék</title>

    <orderedlist>

      <listitem><para>A <ulink
      url="http://www.oreilly.com/catalog/opensources/book/kirkmck.html"></ulink>
      oldalon találhat egy rövid történetet.</para></listitem>

      <listitem><para>Ha egy eléggé elfogulatlan
	áttekintés érdekli a különbözõ
	licencekrõl tekintse meg a <ulink
        url="http://en.wikipedia.org/wiki/BSD_and_GPL_licensing"></ulink>
	oldalt.</para></listitem>

      <listitem><para>A <ulink
        url="&url.base;/ports">&os; Ports Collection</ulink>
	használata: a szoftverek telepítéséhez
	mindössze ennyit kell begépelnie:
        <command>pkg_add -r csomagnév</command>.</para></listitem>

      <listitem><para>Ezenkívül a teljes kód
	böngészhetõ a webes interfészen keresztül:
	<ulink url="http://www.FreeBSD.org/cgi/cvsweb.cgi/"></ulink>.</para></listitem>

      <listitem><para>Érdekes áttekintés
	található a &linux; fejlesztési
	modelljérõl itt: <ulink
        url="http://linuxdevices.com/articles/AT4155251624.html"></ulink>.</para></listitem>

    </orderedlist>
  </sect1>
</article>