path: root/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/introduction/chapter.xml

<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?>
<!--
     The FreeBSD Documentation Project

     $FreeBSD$
-->
<!--
     The FreeBSD Hungarian Documentation Project
     Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
     %SOURCE%	en_US.ISO8859-1/books/handbook/introduction/chapter.xml
     %SRCID%	1.138
-->

<chapter id="introduction" lang="hu">
  <chapterinfo>
    <authorgroup>
      <author>
	<firstname>Jim</firstname>
	<surname>Mock</surname>
	<contrib>Átszerkesztette, átszervezte és
	  bizonyos részeit átdolgozta: </contrib>
      </author>
    </authorgroup>
  </chapterinfo>

  <title>Bemutatkozás</title>

  <sect1 id="introduction-synopsis">
    <title>Áttekintés</title>

    <para>Köszönjük, hogy érdeklõdik a &os;
      iránt!  A fejezet a &os;&nbsp;Projektet több
      különbözõ vonatkozásban mutatja be: a
      történetét, a céljait, a
      fejlesztési modelljét és így
      tovább.</para>

    <para>A fejezet elolvasása során
      megismerjük:</para>

    <itemizedlist>
      <listitem>
	<para>hogyan viszonyul a &os; más operációs
	  rendszerekhez;</para>
      </listitem>
      <listitem>
	<para>a &os;&nbsp;Projekt történetét;</para>
      </listitem>
      <listitem>
	<para>a &os;&nbsp;Projekt célkitûzéseit;</para>
      </listitem>
      <listitem>
	<para>a &os; nyílt forráskódú
	  fejlesztési modelljének alapjait;</para>
      </listitem>
      <listitem>
	<para>és természetesen: hogyan is keletkezett a
	  <quote>&os;</quote> név.</para>
      </listitem>
    </itemizedlist>

  </sect1>

  <sect1 id="nutshell">
    <title>Üdvözöljük a &os;-ben!</title>

    <indexterm><primary>4.4BSD-Lite</primary></indexterm>

    <para>A &os; egy 4.4BSD-Lite alapú operációs
      rendszer &intel; (x86 és &itanium;), AMD64,
      <trademark>Alpha</trademark>, Sun &ultrasparc;
      számítógépekre.  Jelenleg is
      portolás alatt áll további
      architektúrákra.  Olvashatunk a <link
      linkend="history">&os; történetérõl</link>
      vagy éppen az <link linkend="relnotes">aktuális
      kiadásáról</link>.  Ha szeretnénk
      hozzájárulni a Projekt
      fejlõdéséhez (forráskód, hardver
      vagy pénz), olvassuk el a <ulink
      url="&url.articles.contributing.en;/index.html">Hozzájárulás
      a &os;-hez</ulink> címû cikket (angolul).</para>

    <sect2 id="os-overview">
      <title>Mire képes a &os;?</title>

      <para>A &os; számos figyelemre méltó
	tulajdonságot tudhat magáénak.  Ezek
	közül néhány:</para>

      <itemizedlist>
	<listitem>
	  <indexterm><primary>preemptív
	    ütemezés</primary></indexterm>

	  <para>A <emphasis>preemptív
	    ütemezés</emphasis> dinamikusan
	    szabályozható prioritások
	    segítségével biztosítja a
	    számítógép
	    felhasználók és alkalmazások
	    közti finom és igazságos
	    megosztását, akár a legnagyobb
	    terhelés esetén is.</para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <indexterm><primary>többfelhasználós
	    rendszer</primary></indexterm>

	  <para><emphasis>Többfelhasználós
	    rendszerként</emphasis> lehetõvé teszi,
	    hogy sokan tudják a &os;-t egyszerre
	    többféle dologra is használni.
	    Például, ez azt jelenti, hogy a rendszerhez
	    csatlakoztatott különbözõ
	    perifériák, mint például a
	    nyomtatók és szalagos egységek,
	    megfelelõen szétoszthatóak a
	    felhasználók között vagy
	    éppen a hálózaton, és az egyes
	    erõforrásokhoz a felhasználók vagy
	    azok egy csoportja csak korlátozott módon
	    férhetnek hozzájuk, elkerülve ezzel a
	    rendszer számára
	    létfontosságú erõforrások
	    túlterhelését.</para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <indexterm><primary>TCP/IP protokoll</primary></indexterm>

	  <para>A <emphasis>TCP/IP hálózati
	    protokoll</emphasis> gyors és
	    megbízható implementációja,
	    illetve a legfontosabb ipari szabványok, mint az
	    SCTP, DHCP, NFS, NIS, PPP, SLIP, IPsec és IPv6
	    támogatása.  Ezáltal egy &os;-s
	    számítógép könnyedén
	    képes együttmûködni más
	    rendszerekkel vagy akár vállalati
	    szerverként is üzemelni.  Megbirkózik az
	    NFS (Network File System, távoli
	    állományelérés) és az
	    elektronikus levelezés megszervezésével
	    ugyanúgy, ahogy a vállalatunk internetes
	    elvárásaival a WWW, FTP és
	    forgalomirányítási protokollokon
	    keresztül és tûzfal iránti
	    (biztonsági) igényeivel is.</para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <indexterm><primary>memóriavédelem</primary></indexterm>

	  <para>A <emphasis>memóriavédelem</emphasis>
	    megvalósítása gondoskodik róla,
	    hogy az alkalmazások (vagy a
	    felhasználók) ne zavarják
	    egymást.  Az egyik alkalmazás
	    összeomlása nincs kihatással a
	    rendszerben futó összes többire.</para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <para>A &os; egy <emphasis>32 bites</emphasis>
	    operációs rendszer (az Alpha, &itanium;, AMD64
	    és &ultrasparc; architektúrákon pedig
	    <emphasis>64 bites</emphasis>), amelyet már a
	    kezdetektõl fogva annak terveztek.</para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <indexterm>
	    <primary>X Window System</primary>
	    <seealso>XFree86</seealso>
	  </indexterm>

	  <para>A <emphasis>X Window System</emphasis> ipari
	    szabványa (X11R7) alapján szolgáltatja
	    a grafikus felhasználói felületet (GUI)
	    bármelyik VGA-kártyán és
	    monitoron, illetve annak teljes forráskódja is
	    elérhetõ.</para>
	</listitem>

	<listitem>
	<indexterm>
	  <primary>bináris kompatibilitás</primary>
	  <secondary>Linux</secondary>
	</indexterm>
	<indexterm>
	  <primary>bináris kompatibilitás</primary>
	  <secondary>SCO</secondary>
	</indexterm>
	<indexterm>
	  <primary>bináris kompatibilitás</primary>
	  <secondary>SVR4</secondary>
	</indexterm>
	<indexterm>
	  <primary>bináris kompatibilitás</primary>
	  <secondary>BSD/OS</secondary>
	</indexterm>
	<indexterm>
	  <primary>bináris kompatibilitás</primary>
	  <secondary>NetBSD</secondary>
	</indexterm>

	  <para><emphasis>Bináris szintû
	    kompatibilitás</emphasis> a Linuxra, SCO-ra, SVR4-re,
	    BSDI-re és NetBSD-re készített
	    programok nagy részével.</para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <para><emphasis>Futtatásra kész</emphasis>
	    alkalmazások ezrei érhetõek el a &os;
	    <emphasis>port-</emphasis> és
	    <emphasis>csomag</emphasis>gyûjteményében.
	    Miért bújnánk az internetet
	    értük, ha mindent egy helyen is
	    megtalálhatunk?</para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <para>További <emphasis>könnyen
	    portolható</emphasis> alkalmazások ezrei
	    állnak rendelkezésre az interneten.  A &os;
	    forráskódja kompatibilis a legtöbb
	    elterjedt kereskedelmi &unix; rendszerével, aminek
	    köszönhetõen az alkalmazások nagy
	    része csak kevés
	    módosítást igényel a
	    fordításhoz, már amennyiben erre
	    egyáltalán szükség van.</para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <indexterm><primary>virtuális
	    memória</primary></indexterm>

	  <para>Az igény szerinti lapozással
	    mûködõ <emphasis>virtuális
	    memória</emphasis> és <quote>egyesített
	    VM/puffer gyorsítótár</quote>
	    úgy lett kialakítva, hogy hatékonyan
	    kiszolgálja a nagyobb étvágyú
	    alkalmazásokat, miközben a többi
	    felhasználó számára
	    továbbra is reakcióképes marad.</para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <indexterm>
	    <primary>többprocesszoros (SMP) rendszerek
	      támogatása</primary>
	  </indexterm>

	  <para>Az <emphasis>SMP</emphasis> támogatása a
	    több processzorral rendelkezõ
	    számítógépek
	    számára.</para>
	</listitem>

	<listitem>
	<indexterm>
	  <primary>fordítóprogramok</primary>
	  <secondary>C</secondary>
	</indexterm>

	<indexterm>
	  <primary>fordítóprogramok</primary>
	  <secondary>C++</secondary>
	</indexterm>

	<indexterm>
	  <primary>fordítóprogramok</primary>
	  <secondary>FORTRAN</secondary>
	</indexterm>

	  <para><emphasis>C</emphasis>, <emphasis>C++</emphasis>
	    és <emphasis>Fortran</emphasis> fejlesztõi
	    eszközök széles tárháza
	    használható.  Kutatáshoz és
	    fejlesztéshez más egyéb
	    programozási nyelvek is elérhetõek a
	    portok és csomagok
	    segítségével.</para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <indexterm><primary>forráskód</primary></indexterm>

	  <para>Az egész rendszer
	    <emphasis>forráskód</emphasis>jának
	    megléte lehetõvé teszi, hogy a legnagyobb
	    fokú irányítást
	    élvezhessük a környezetünk felett.
	    Miért is bíznánk magunkat egy
	    zárt rendszert fejlesztõ cégre, mikor
	    lehetne egy igazán nyílt
	    rendszerünk?</para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <para>Nagy mennyiségû <emphasis>internetes
	    dokumentáció</emphasis>.</para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <para><emphasis>Még sok minden
	    más!</emphasis></para>
	</listitem>
      </itemizedlist>

	<indexterm><primary>4.4BSD-Lite</primary></indexterm>
	<indexterm><primary>Számítógépes
	  rendszerek kutatócsoport (CSRG)</primary>
	</indexterm>
	<indexterm><primary>Berkeley</primary></indexterm>

      <para>A &os; Kaliforniai Egyetem (Berkeley)
	Számítógépes rendszerek
	kutatócsoportja által fejlesztett 4.4BSD-Lite
	kiadásán alapszik és ápolja a
	BSD-rendszerek fejlesztésének jellegzetes
	hagyományait.  Túl a kutatócsoport
	kivételes munkáján, a &os;&nbsp;Projekt
	több ezernyi órát szentelt arra, hogy a
	legtöbbet hozza ki a rendszerbõl mind a
	teljesítményt, mind pedig a valós
	életben felbukkanó terhelési helyezetekben
	történõ helytállást
	illetõen.  Ahogy a legnagyobb piaci óriások
	igyekeznek egy hasonló képességû,
	teljesítményû és
	megbízhatóságó PC-s
	operációs rendszert kifejleszteni, úgy a
	&os; már <emphasis>most</emphasis> felajánlja
	ezeket!</para>

      <para>Kizárólag csak a képzeletünk
	szabhat gátat annak, hogy mire is tudjuk használni
	a &os;-t.  Szoftverfejlesztéstõl kezdve, a
	gyári automatizáláson és
	készletnyilvántartáson át a
	mûholdas antennák tájolásáig
	szinte mindenre: ha ezt eddig egy kereskedelmi &unix;-szal is
	meg tudtuk tenni, akkor nagyon valószínû,
	hogy a &os;-vel is képesek leszünk erre!  A &os;
	ezen felül nagyban profitál a világban
	található különbözõ
	kutatóközpontok és egyetemek által
	fejlesztett, kiváló minõségû
	alkalmazások ezreibõl, melyek gyakorta olcsón
	vagy ingyen elérhetõek.  Kereskedelmi
	alkalmazások is egyre nagyobb számban
	képviseltetik magukat minden nap.</para>

      <para>Mivel a &os; forráskódja
	általánosan elérhetõ, a rendszer
	szinte tetszõleges mértékben
	testreszabható a különleges
	elvárásokat támasztó
	alkalmazások vagy projektek számára.  Ez a
	nagyobb kereskedelmi fejlesztõk operációs
	rendszereivel majdnem teljesen elképzelhetetlen.
	Íme csupán néhány
	példája azon alkalmazásoknak, melyek
	jelenleg is &os;-t használnak:</para>

      <itemizedlist>
	<listitem>
	  <para><emphasis>Internetes
	    szolgáltatások:</emphasis> A &os;-be
	    épített szilárd TCP/IP alapú
	    hálózatkezelés
	    különféle internetes
	    szolgáltatások számára teszi
	    ideális platformmá:</para>

	  <itemizedlist>
	    <listitem>
	      <indexterm><primary>FTP szerverek</primary></indexterm>

	      <para>FTP szerverek</para>
	    </listitem>

	    <listitem>
	      <indexterm><primary>webszerverek</primary></indexterm>

	      <para>World Wide Web szerverek (hagyományos vagy
		biztonságos [SSL])</para>
	    </listitem>

	    <listitem>
	      <para>IPv4 és IPv6
		forgalomirányítás</para>
	    </listitem>

	    <listitem>
	      <indexterm><primary>tûzfal</primary></indexterm>
	      <indexterm><primary>NAT</primary></indexterm>

	      <para>Tûzfalak és NAT (<quote>IP
		maszkolás</quote>),
		átjárók</para>
	    </listitem>

	    <listitem>
	      <indexterm>
		<primary>elektronikus levelezés</primary>
		<see>e-mail</see>
	      </indexterm>

	      <indexterm><primary>e-mail</primary></indexterm>

	      <para>Elektronikus levelezõ szerverek</para>
	    </listitem>

	    <listitem>
	      <indexterm><primary>USENET</primary></indexterm>

	      <para>USENET hírrendszer és
		üzenõfal</para>
	    </listitem>

	    <listitem>
	      <para>Sok minden más...</para>
	    </listitem>
	  </itemizedlist>

	  <para>A &os; használatához kezdetben
	    elegendõ egy olcsó 386-os PC, melyet a
	    vállalkozásunk fejlõdésével
	    szépen fel tudunk hozni egy RAID-del ellátott
	    négyprocesszoros Xeon rendszerig.</para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <para><emphasis>Oktatás:</emphasis> Esetleg
	    informatikával vagy mûszaki
	    informatikával foglalkozik?  Nem is lehetne jobban a
	    &os; által felkínált
	    élményeken kívül máshogy
	    megismerkedni elsõkézbõl az
	    operációs rendszerek,
	    számítógépes
	    architektúrák és
	    hálózatok mûködésével!
	    Rengeteg szabadon használható mûszaki,
	    matematikai és grafikai tervezõ programcsomag
	    könnyíti meg azok munkáját is,
	    akik számára a
	    számítógép
	    legfõképpen <emphasis>más</emphasis>
	    feladatok elvégzésére hivatott!</para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <para><emphasis>Kutatás:</emphasis> Miután a
	    teljes &os; rendszer forráskódja bárki
	    számára elérhetõ,
	    tökéletes kiindulási pontot ad az
	    operációs rendszerek
	    témakörében vagy a
	    számítástudomány egyéb
	    ágaiban végzendõ kutatásokhoz.  A
	    &os; nyílt természete ezenkívül
	    lehetõvé teszi egymástól
	    távol levõ csoportok közös
	    együttmûködését is
	    anélkül, hogy a résztvevõknek
	    aggódnia kellene a különleges
	    licencszerzõdések vagy a nyílt
	    fórumokon felmerülõ
	    korlátozások miatt.</para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <indexterm><primary>forgalomirányító</primary></indexterm>
	  <indexterm><primary>DNS szerver</primary></indexterm>

	  <para><emphasis>Hálózatépítés:</emphasis>
	    Szüksége van egy új
	    útválasztóra?  Esetleg egy
	    névszerverre (DNS)?  Egy tûzfalra, mely
	    távoltartja a nemkívánatos
	    egyéneket a belsõ
	    hálózattól?  A &os; pillanatok alatt
	    átváltoztatja a sarokban porosodó
	    386-os vagy 486-os PC-nket egy kifinomult
	    csomagszûrési képességekkel
	    bíró forgalomirányító
	    eszközzé.</para>
	</listitem>

	<listitem>
	<indexterm>
	  <primary>X Window System</primary>
	  <secondary>XFree86</secondary>
	</indexterm>
	<indexterm>
	  <primary>X Window System</primary>
	  <secondary>Accelerated-X</secondary>
	</indexterm>

	  <para><emphasis>X Window
	    munkaállomás:</emphasis> A &os; a szabadon
	    használható X11 szerverrel együtt remek
	    választás egy olcsó X terminál
	    kiépítéséhez.
	    Eltérõen egy szokványos X
	    termináltól, a &os; azonban igény
	    szerint sok alkalmazás helyi futtatását
	    is képes megoldani, ezzel megszabadítva minket
	    a központi szerver használatának
	    kényszerétõl.  A &os; viszont akár
	    <quote>lemez nélkül</quote> is el tud indulni,
	    aminek révén az egyes
	    munkaállomások karbantartása még
	    olcsóbbá és könnyebbé
	    válik.</para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <indexterm><primary>GNU Compiler
	    Collection</primary></indexterm>

	  <para><emphasis>Szoftverfejlesztés:</emphasis> Az alap
	    &os; rendszer fejlesztõeszközök
	    tömkelegével, többek közt a
	    híres GNU C/C++ fordítóval és
	    nyomkövetõvel érkezik.</para>
	</listitem>
      </itemizedlist>

      <para>A &os; CD-n, DVD-n és FTP-n keresztül
	elérhetõ forráskód és
	bináris formátumban is.  A &os;
	beszerzésével kapcsolatos bõvebb
	információkért olvassuk el az <xref
	linkend="mirrors"/>et.</para>
    </sect2>

    <sect2 id="introduction-nutshell-users">
      <title>Ki használja a &os;-t?</title>

      <indexterm>
	<primary>felhasználók</primary>
	<secondary>&os;-t használó nagy
	  oldalak</secondary>
      </indexterm>

      <para>A &os; egyaránt remek eszköz- és
	termékfejlesztõi platformként
	funkcionál a világ legnagyobb informatikai
	cégeinél, többek közt:</para>

      <itemizedlist>
	<listitem>
	  <indexterm><primary>Apple</primary></indexterm>

	  <para><ulink url="http://www.apple.com">Apple</ulink></para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <indexterm><primary>Cisco</primary></indexterm>

	  <para><ulink url="http://www.cisco.com">Cisco</ulink></para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <indexterm><primary>Juniper</primary></indexterm>

	  <para><ulink url="http://www.juniper.net">Juniper</ulink></para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <indexterm><primary>NetApp</primary></indexterm>

	  <para><ulink url="http://www.netapp.com">NetApp</ulink></para>
	</listitem>
      </itemizedlist>

      <para>A &os; mindezek mellett több nagyobb internetes oldal
	alapját képzi, mint például:</para>

      <itemizedlist>
	<listitem>
	  <indexterm><primary>Yahoo!</primary></indexterm>

	  <para><ulink url="http://www.yahoo.com/">Yahoo!</ulink></para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <indexterm><primary>Yandex</primary></indexterm>

	  <para><ulink url="http://www.yandex.ru/">Yandex</ulink></para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <indexterm><primary>Apache</primary></indexterm>

	  <para><ulink url="http://www.apache.org/">Apache</ulink></para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <indexterm><primary>Rambler</primary></indexterm>

	  <para><ulink url="http://www.rambler.ru/">Rambler</ulink></para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <indexterm><primary>Sina</primary></indexterm>

	  <para><ulink url="http://www.sina.com/">Sina</ulink></para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <indexterm><primary>Pair Networks</primary></indexterm>

	  <para><ulink url="http://www.pair.com/">Pair
	    Networks</ulink></para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <indexterm><primary>Sony Japan</primary></indexterm>

	  <para><ulink url="http://www.sony.co.jp/">Sony
	    Japan</ulink></para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <indexterm><primary>Netcraft</primary></indexterm>

	  <para><ulink url="http://www.netcraft.com/">Netcraft</ulink>
	    </para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <indexterm><primary>NetEase</primary></indexterm>

	  <para><ulink url="http://www.163.com/">NetEase</ulink></para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <indexterm><primary>Weathernews</primary></indexterm>

	  <para><ulink url="http://www.wni.com/">Weathernews</ulink>
	</para></listitem>

	<listitem>
	  <indexterm><primary>TELEHOUSE America</primary></indexterm>

	  <para><ulink url="http://www.telehouse.com/">TELEHOUSE
	    America</ulink></para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <para><ulink url="http://www.experts-exchange.com/">Experts
	    Exchange</ulink></para>
	</listitem>
      </itemizedlist>

      <para>és még sokan mások.</para>
    </sect2>
  </sect1>

  <sect1 id="history">
    <title>A &os;&nbsp;Projektrõl</title>

    <para>A most következõ rész egy-két
      háttérinformációt tár fel a
      Projektrõl, többek között a
      történetét, céljait és a benne
      alkalmazott fejlesztési modellt.</para>

    <sect2 id="intro-history">
      <sect2info role="firstperson">
	<authorgroup>
	  <author>
	    <firstname>Jordan</firstname>
	    <surname>Hubbard</surname>
	    <contrib>Írta: </contrib>
	  </author>
	</authorgroup>
      </sect2info>

      <title>A &os; rövid története</title>

      <indexterm><primary>386BSD Patchkit</primary></indexterm>
      <indexterm><primary>Hubbard, Jordan</primary></indexterm>
      <indexterm><primary>Williams, Nate</primary></indexterm>
      <indexterm><primary>Grimes, Rod</primary></indexterm>
      <indexterm>
	<primary>&os; Projekt</primary>
	<secondary>történet</secondary>
      </indexterm>

      <para>A &os;&nbsp;Projekt valamikor 1993 kezdetérõl
	eredeztethetõ, és részben a <quote>Nem
	hivatalos 386BSD Patchkit</quote>-bõl nõtt ki, a
	patchkit 3 legutolsó koordinátorának, Nate
	Williamsnek, Rod Grimesnak és nekem
	köszönhetõen.</para>

      <indexterm><primary>386BSD</primary></indexterm>

      <para>Eredeti célunk a 386BSD köztes
	állapotainak rögzítése lett volna,
	amitõl olyan problémák
	megoldását reméltük, melyeket a
	patchkitek gyártása önmagában
	egyszerûen nem tudott megoldani.  Néhányan
	még talán emlékeznek is a Projekt kezdeti
	munkaneveire: <quote>386BSD 0.5</quote> vagy <quote>386BSD
	Interim</quote>, melyek pontosan erre a tényre
	hivatkoztak.</para>

      <indexterm><primary>Jolitz, Bill</primary></indexterm>

      <para>A 386BSD eredetileg Bill Jolitz operációs
	rendszere volt, amely ennél a pontnál már
	közel egy éve senki sem tartott karban.  Mivel a
	hozzá tartozó patchkit pedig napról napra
	duzzadt, egyre kényelmetlenebbé vált a
	karbantartása.  Ezért egyhangúan úgy
	döntöttünk, segítünk Billnek azzal,
	hogy idõnként létrehozunk egy
	<quote>letisztított</quote> változatot.  Ez a
	próbálkozásunk csúnyán
	kudarcba fulladt, amikor Bill Jolitz hirtelen meggondolta
	magát és visszalépett a Projekt
	támogatásától.  Semmilyen
	egyértelmû útmutatást nem adott arra,
	hogy mit csináljunk helyette.</para>

      <indexterm><primary>Greenman, David</primary></indexterm>
      <indexterm><primary>Walnut Creek</primary></indexterm>

      <para>Nem tartott sokáig eldöntenünk, hogy ez a
	cél továbbra is megéri a
	fáradtságot, még Bill
	segítsége nélkül is, ezért
	felvettük a <quote>&os;</quote> nevet, melyet David
	Greenmannek köszönhetünk.  Kezdeti feladatainkat
	a rendszer akkori felhasználóival tartott
	egyeztetések után állítottuk fel.
	Miután teljesen tisztán
	láthatóvá vált, hogy a Projekt a
	megvalósulás útján van, felvettem a
	kapcsolatot a Walnut Creek-kel, terjesztési mód
	után nézve azok számára, akik nem
	tudtak akkoriban könnyedén hozzáférni
	az internethez.  A Walnut Creek nem csak támogatta a &os;
	CD-n történõ terjesztését, hanem
	még egy számítógépet
	és egy gyors internetkapcsolatot is a Projekt
	rendelkezésére bocsátott.  A Walnut Creek
	szinte példátlan mértékû, egy
	akkoriban teljesen ismeretlen projektbe vetett hite
	nélkül nagyon nehezen lenne
	elképzelhetõ, hogy a &os; olyan messzire és
	olyan gyorsan jutott volna el, ahol ma tart.</para>

      <indexterm><primary>4.3BSD-Lite</primary></indexterm>
      <indexterm><primary>Net/2</primary></indexterm>
      <indexterm><primary>Berkeley</primary></indexterm>
      <indexterm><primary>386BSD</primary></indexterm>
      <indexterm><primary>Szabad Szoftver
	Alapítvány</primary></indexterm>

      <para>Az elsõ CD-lemezen (és széles körben
	az interneten is megjelenõ) változat a &os;&nbsp;1.0
	volt, amely 1993 decemberében jelent meg.  A
	Berkeley-rõl származó 4.3BSD-Lite
	(<quote>Net/2</quote>) szalagokon található
	források alapján készült,
	kiegészítve a 386BSD-bõl és a Szabad
	Szoftver Alapítványtól (Free Software
	Foundation, FSF) származó komponensekkel.
	Elsõ kiadásként igen méltányos
	sikert könyvelhetett el, melyet a még inkább
	sikeres &os;&nbsp;1.1-gyel folytattunk 1994
	májusában.</para>

      <indexterm><primary>Novell</primary></indexterm>
      <indexterm><primary>Berkeley</primary></indexterm>
      <indexterm><primary>Net/2</primary></indexterm>
      <indexterm><primary>AT&amp;T</primary></indexterm>

      <para>Nagyjából ekkortájt
	néhány váratlan sötét
	felhõ bukkant fel az égbolton, ahogy a Novell
	és a Berkeley hosszantartó pereskedése
	lezárult a Berkeley Net/2 szalagjainak jogi
	formáját illetõen.  Ennek
	eredményeképpen a Berkeley elfogadta, hogy a Net/2
	nagy része <quote>jelzáloggal terhelt</quote>
	és a Novell tulajdona, aki pedig valamivel
	korábban az AT&amp;T-tõl szerezte.  Ezért
	cserébe a Berkeley megkapta a Novell
	<quote>áldását</quote> a 4.4BSD-Lite
	kiadásra, és amikor az véglesen kijön,
	megszûnik a rajta levõ jelzálog.  Emiatt az
	összes Net/2 felhasználónak erõsen
	javasolt volt váltani.  Ez érintette magát
	a &os;-t is, és így a Projekt 1994
	júliusáig kapott határidõt, hogy
	leállítsa a Net/2 alapú termékeinek
	szállítását.  A megegyezés
	értelmében a Projekt kiadhatott még egy
	utolsó kiadást a határidõ elõtt,
	amely végül a &os;&nbsp;1.1.5.1 lett.</para>

      <para>A &os;-nek ekkor szembesülnie kellett azzal a
	nehéz feladattal, hogy lényegében
	újra fel kellett találnia magát, a teljesen
	új és meglehetõsen hiányos 4.4BSD-Lite
	bitjeitõl elindulva.  A <quote>Lite</quote>
	(egyszerûsített) kiadások abban az
	értelemben számítottak egyszerûbbnek,
	hogy a Berkeley kutatói (a különbözõ
	jogi követelések miatt)
	eltávolították a ténylegesen
	beindítható rendszerhez szükséges
	programrészek nagyobb részét, ill.  a
	4.4-es verzió Intel processzorokra
	készített portja nagyon is befejezetlen volt.  A
	Projektnek egészen 1994 novemberéig tartott, hogy
	megtegye ezt a lépést, ugyanis ekkor jelent meg a
	&os;&nbsp;2.0 az interneten és (december vége
	felé) CD-n.  Annak ellenére, hogy még
	némileg érdes maradt bizonyos helyeken, ez a
	kiadás jelentõs sikereket ért el.  Ezt
	követte 1995 júniusában a sokkalta stabilabb
	és könnyebben telepíthetõ
	&os;&nbsp;2.0.5.</para>

      <para>A &os;&nbsp;2.1.5-öt 1996 augusztusában adtuk
	ki, mely akkora népszerûségnek örvendett
	az internet-szolgáltatók és kereskedelmi
	közösségek körében, hogy a
	2.1-STABLE elágazásból egy újabb
	kiadást készítettünk.  Ez volt a
	&os;&nbsp;2.1.7.1, amely 1997 februárjában jelent
	meg és ezzel együtt a 2.1-STABLE
	fejlesztését is zárta.  Most már
	csak karbantartást végzünk rajta, és
	csak a biztonsági és egyéb kritikus
	hibajavítások kerülnek bele
	(RELENG_2_1_0).</para>

      <para>A &os;&nbsp;2.2 fejlesztése 1996 novemberében
	ágazott le az akkori fejlesztõi
	(<quote>-CURRENT</quote>) ágból, mint a
	RELENG_2_2-es ág.  Ebbõl az elsõ teljes
	kiadás (2.2.1) 1997 áprilisában jelent meg.
	A 2.2-es ág mentén további kiadások
	1997 nyarán és õszén
	készültek, melyek közül az utolsó
	(2.2.8) 1998 novemberében jelent meg.  Az elsõ
	hivatalos 3.0-ás kiadás 1998
	októberében jött ki, ami egyúttal a
	2.2-es ág befejezésének kezdetét
	jelentette.</para>

      <para>A fejlesztési fa 1999.  január 20-án
	került ismét elágaztatásra, melynek
	eredménye a 4.0-CURRENT és 3.X-STABLE ágak
	lettek.  A 3.X-STABLE ágban a 3.1 1999.  február
	15-én, a 3.2 1999.  május 15-én, a 3.3
	1999.  szeptember 16-án, a 3.4 1999.  december
	20-án és a 3.5 2000.  június 24-én
	jelent meg, melyet pár nappal késõbb egy
	kisebb alverzió, a 3.5.1 követett, a Kerberosra
	vonatkozó friss biztonsági
	javításokkal.  Ez lett egyben a 3.X ág
	utolsó kiadása.</para>

      <para>Egy másik fontos elágaztatás 2000.
	március 13-án történt, mellyel
	életre kelt a 4.X-STABLE ág.  Ebbõl
	aztán számos kiadás született: a
	4.0-RELEASE 2000 márciusában mutatkozott be, az
	utolsó 4.11-RELEASE pedig 2005 januárjában
	látott napvilágot.</para>

      <para>A várva várt 5.0-RELEASE 2003.  január
	19-én került bejelentésre.  Közel
	háromévnyi munka eredményeképpen ez
	a kiadás indította meg a &os;-t a
	többprocesszoros rendszerek és az
	alkalmazások szálkezelésének
	fejlettebb támogatásának
	útján, valamint az &ultrasparc; és
	<literal>ia64</literal> platformok támogatása is
	itt jelent meg elõször.  Ezt a kiadást az 5.1
	követte 2003 júniusában.  A
	hozzá tartozó -CURRENT ágból az
	utolsó kiadás az 5.2.1-RELEASE volt, amely 2004
	februárjában mutatkozott be.</para>

      <para>A 2004 augusztusában, a RELENG_5 ág
	létrehozását a 5.3-RELEASE követte,
	és egyben a 5-STABLE ág kezdetét is
	jelezte.  A legújabb 5.5-RELEASE 2006
	májusában jött ki.  A RELENG_5
	ágból már nem fog készülni
	több kiadás.</para>

      <para>A fejlesztési fa ezután 2005
	júliusában ágazott el ismét,
	ezúttal a RELENG_6 ágnak adott életet.  A
	6.0-RELEASE az 6.X ág elsõ kiadásaként
	2005 novemberében jelent meg.  A legújabb
	6.4-RELEASE 2008 november hónapjában jelentkezett.
	A RELENG_6 ágból már nem
	készülnek további kiadások.</para>

      <para>A RELENG_7 ág 2007 októberében
	jött létre.  Ebbõl az elsõ kiadás
	2008 februárjában a 7.0-RELEASE volt.  A
	legfrissebb &rel2.current;-RELEASE kiadás
	&rel2.current.date; hónapban készült el.  A
	RELENG_7 ágból további kiadások is
	várhatóak.</para>

      <para>A fejlesztési fából 2009
	augusztusában ismét levált egy ág,
	amely ezúttal a RELENG_8 volt.  A 8.0-RELEASE, a 8.X
	ág elsõ kiadása 2009 novemberében
	jelent meg.  A legfrissebb &rel.current;-RELEASE
	&rel.current.date; hónapban jött ki.  A RELENG_8
	ágból várhatóak további
	kiadások.</para>

      <para>Jelen pillanatban a hosszabb távú
	fejlesztések a 9.X-CURRENT (törzs) ágban
	kapnak helyet, és a 9.X-bõl készült
	idõközönkénti pillanatkiadások
	folyamatosan elérhetõek CD-n (és
	természetesen interneten keresztül is) <ulink
	  url="ftp://current.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/snapshots/">a
	  pillanatkiadásokat tároló
	  szerverrõl</ulink>.</para>
    </sect2>

    <sect2 id="goals">
      <sect2info>
	<authorgroup>
	  <author>
	    <firstname>Jordan</firstname>
	    <surname>Hubbard</surname>
	    <contrib>Írta: </contrib>
	  </author>
	</authorgroup>
      </sect2info>

      <title>A &os;&nbsp;Projekt céljai</title>

      <indexterm>
	<primary>&os; Projekt</primary>
	<secondary>célok</secondary>
      </indexterm>

      <para>A &os;&nbsp;Projekt célja, hogy olyan szoftvereket
	kínáljon, amelyek tetszõlegesen,
	bármilyen célra felhasználhatóak,
	mindenféle megkötések nélkül.
	Sokunk jelentõs energiát fektet a programokba
	(és a Projektbe) és minden bizonnyal egyikünk
	sem utasítana vissza semmilyen anyagi
	ellenszolgáltatást se most, se késõbb,
	de egyáltalán nem ragaszkodunk hozzá.
	Hisszük, hogy elsõdleges
	<quote>küldetésünk</quote> olyan programok
	és programrészletek készítése
	bárki számára és bármilyen
	célra, melyeket a lehetõ legszélesebb
	körben alkalmaznak és a lehetõ legtöbb
	hasznot hajtják.  Ez, úgy érzem, az egyik
	legalapvetõbb célja a szabad szoftvereknek,
	és ez az, amit mi is lelkesen magunkénak
	vallunk.</para>

      <indexterm><primary>GNU General Public License (GPL)</primary></indexterm>
      <indexterm><primary>GNU Lesser General Public License (LGPL)</primary></indexterm>
      <indexterm><primary>BSD licenc</primary></indexterm>

      <para>A forrásfánkban található GNU
	General Public License (GPL) vagy a Library General Public
	License (LGPL) alá esõ kódok
	hozzáférhetõségére ezzel
	szemben némileg több megszorítás
	vonatkozik, legalább is inkább ami a
	hozzáférhetõséget illeti.  Mivel a
	GPL-es szoftverek kereskedelmi használata további
	bonyodalmakat vethet fel, ha lehetõségünk
	adódik rá, inkább a sokkal enyhébb
	BSD licenccel rendelkezõ szoftvereket
	választjuk.</para>

    </sect2>

    <sect2 id="development">
      <sect2info>
	<authorgroup>
	  <author>
	    <firstname>Satoshi</firstname>
	    <surname>Asami</surname>
	    <contrib>Írta: </contrib>
	  </author>
	</authorgroup>
      </sect2info>

      <title>A &os; fejlesztési modellje</title>

      <indexterm>
	<primary>&os; Projekt</primary>
	<secondary>fejlesztési modell</secondary>
      </indexterm>

      <para>A &os; fejlesztése egy nagyon nyitott és
	rugalmas folyamat, szó szerint a világ minden
	tájáról érkezõ
	többszáznyi segítségbõl
	építkezik, ahogy az látható is a
	<ulink
	url="&url.articles.contributors.en;/article.html">résztvevõink
	listáján</ulink>.  A &os; fejlesztési
	infrastruktúrája lehetõvé teszi, hogy
	ez a többszáznyi résztvevõ az interneten
	keresztül mûködjön együtt.
	Folyamatosan várjuk az új fejlesztõket
	és ötleteket, és mindazok, akik komolyabban
	érdeklõdnek a Projekt iránt, egyszerûen
	felvehetik velünk a kapcsolatot a &a.hackers;
	címén.  Egy &a.announce; is elérhetõ
	azok számára, akik értesíteni
	kívánják a többi &os;
	felhasználót munkájuk fõbb
	eredményeirõl.</para>

      <para>A &os;&nbsp;Projektrõl és annak
	fejlesztési modelljérõl hasznos tudni az
	alábbiakat, függetlenül attól, hogy
	egyedül vagy másokkal szoros
	együttmûködésben dolgozunk:</para>

      <variablelist>
	<varlistentry>
	  <term>Az SVN és CVS repositoryk<anchor
	    id="development-cvs-repository"/></term>

	  <listitem>
	  <indexterm>
	    <primary>CVS</primary>
	    <secondary>repository</secondary>
	  </indexterm>
	  <indexterm>
	    <primary>Concurrent Versions System</primary>
	    <see>CVS</see>
	  </indexterm>
	  <indexterm>
	    <primary>SVN</primary>
	    <secondary>repository></secondary>
	  </indexterm>
	  <indexterm>
	    <primary>Subversion</primary>
	    <see>SVN</see>
	  </indexterm>

	    <para>Sok éven keresztül a &os; központi
	      forrásfáját <ulink
	      url="http://ximbiot.com/cvs/wiki/">CVS</ulink>-en
	      (Concurrent Versions System) keresztül
	      tartották karban, amely egy, a &os;-vel is
	      érkezõ, szabadon elérhetõ
	      verziókezelõ rendszer.  2008
	      júniusában a Projekt az <ulink
	      url="http://subversion.tigris.org">SVN</ulink>
	      (Subversion) használatára váltott.
	      Ez a váltás szükségszerû
	      volt, mivel a CVS által okozott technikai
	      nehézségek gyorsan elõjöttek a
	      forrásfa és a hozzá tartozó
	      metainformációk szapora
	      növekedésével.  Noha a központi
	      repository most már
	      <application>SVN</application>-alapú, a
	      kliensoldali <application>CVSup</application> és
	      <application>csup</application> alkalmazások
	      továbbra is a korábbi
	      infrastruktúrával dolgoznak, ahogy eddig is
	      &mdash; az <application>SVN</application> respositoryban
	      végzett változtatások ehhez
	      automatikusan átkerülnek
	      <application>CVS</application> alá.  Jelen
	      pillanatban egyedül csak a központi
	      forrásfa használja ezt a megoldást, a
	      dokumentáció, a weboldalak és a
	      Portgyûjtemény forrásai továbbra
	      is <application>CVS</application> alól
	      üzemelnek.  Az elsõdleges <ulink
	      url="http://www.FreeBSD.org/cgi/cvsweb.cgi">CVS
	      repository</ulink> egy Santa Clara-i (California, USA)
	      számítógépen
	      található, ahonnan a világban
	      található rengeteg tükörszerverre
	      másolódik.  Az
	      <application>SVN</application>-fa, mely tartalmazza a
	      <link linkend="current">-CURRENT</link> és <link
	      linkend="stable">-STABLE</link> ágakat,
	      könnyen lemásolható a saját
	      számítógépünkre is.
	      Ennek részleteirõl bõvebben a <link
	      linkend="synching">A forrásfa
	      szinkronizálása</link> c. szakaszban
	      olvashatunk.</para>
	  </listitem>
	</varlistentry>

	<varlistentry>
	  <term>A committerek listája<anchor
	    id="development-committers"/></term>

	  <listitem>
	    <indexterm><primary>committerek</primary></indexterm>

	    <para>A hivatalos fejlesztõk
	      (<firstterm>committerek</firstterm>) azok az emberek, akik
	      a CVS-fához írási joggal
	      rendelkeznek, tehát módosítást
	      hajthatnak végre a &os; forrásaiban (a
	      <quote>committer</quote> kifejezés a &man.cvs.1;
	      <command>commit</command> parancsából
	      származik, amelyet arra használunk, hogy
	      felvigyük a módosításainkat a
	      CVS repository-ba).  Javaslatainkat legjobban a
	      &man.send-pr.1; használatával tudjuk a
	      committerek elé tárni.  Ha valamiért
	      ez mégsem mûködne,
	      megpróbálhatjuk õket elérni
	      közvetlenül a &a.committers;
	      címére küldött e-maillel.</para>
	  </listitem>
	</varlistentry>

	<varlistentry>
	  <term>A &os; Core Team<anchor id="development-core"/></term>

	  <listitem>
	    <indexterm><primary>Core Team</primary></indexterm>

	    <para>Ha a &os;&nbsp;Projekt egy vállalat lenne,
	      akkor a <firstterm>&os; Core Teamje</firstterm>
	      (irányító csoportja) foglalná
	      magában a vezetõséget.  Ennek a
	      csoportnak elsõdleges feladata, hogy fenntartsa a
	      Projekt egészének
	      kondícióját és gondoskodjon
	      róla, hogy a megfelelõ irányba
	      haladjon.  Az irányító csoportnak
	      ugyanígy feladata a megbízható
	      és odaadó committerek
	      tömörítése és az új
	      tagok beszervezése, ha a csoportból
	      kilépne valaki.  A jelenlegi Core Team tagjait 2008
	      júliusában választották meg.
	      A választásokat kétévente
	      tartják.</para>

	    <para>Ebben a csoportban egyes tagoknak ezenfelül
	      még bizonyos területekre
	      felügyelniük is kell.  Ez azt jelenti, hogy
	      felelõsek a rendszer valamelyik nagyobb
	      részének az elõírásoknak
	      megfelelõ mûködéséért.
	      A &os; fejlesztõk teljes felsorolása és
	      a hozzájuk tartozó területek
	      megtalálhatóak <ulink
	      url="&url.articles.contributors.en;/article.html">A
	      résztvevõk listjában</ulink>.</para>

	    <note>
	      <para>A Core Team legtöbb tagja pusztán
		önkéntesen vesz részt a &os;
		fejlesztésében és nem
		származik a projektbõl semmilyen anyagi
		haszna.  Emiatt a <quote>részvétel</quote>
		nem tévesztendõ össze a
		<quote>garantált
		támogatással</quote>.  A
		<quote>vezetõségre</quote> vonatkozó
		hasonlat nem teljesen pontos abban az értelemben,
		hogy ezek az emberek tulajdonképpen egy
		kívülálló
		szempontjából ésszerûtlen
		döntést hoztak azzal, hogy a &os;
		támogatására áldozták
		az életüket!</para>
	    </note>
	  </listitem>
	</varlistentry>

	<varlistentry>
	  <term>Külsõ résztvevõk</term>

	  <listitem>
	    <indexterm><primary>résztvevõk</primary></indexterm>

	    <para>Végül, de nem utoljára,
	      következzen a fejlesztõk legnagyobb csoportja:
	      õk maguk a felhasználók, akik
	      rendszeres visszajelzéseket és
	      hibajavításokat küldenek.  A &os;
	      kevésbé központosított
	      fejlesztésében elsõsorban a &a.hackers;
	      segítségével lehet felvenni a
	      fonalat, ahol ezeket a témákat
	      tárgyalják meg.  A &os;-hez
	      kapcsolódó különféle
	      levelezési listákról többet a
	      <xref linkend="eresources"/>ben olvashatunk.</para>

	    <para><citetitle><ulink
	      url="&url.articles.contributors.en;/article.html">A &os;
	      résztvevõinek
	      listája</ulink></citetitle> hosszú és
	      még most is növekszik; miért nem
	      próbálunk mi is visszaadni valamit a
	      &os;-nek?</para>

	    <para>Nem csak programozással lehet segíteni a
	      Projektet: a megoldandó feladatok
	      listáját megtalálhatjuk a <ulink
	      url="&url.base;/index.html">&os;&nbsp;Projekt
	      honlapján</ulink>.</para>
	  </listitem>
	</varlistentry>
      </variablelist>

      <para>Röviden összefoglalva, a fejlesztési
	modellünk egymáshoz lazán
	kapcsolódó koncentrikus körökként
	szervezõdik.  Ez a központosított modell a
	&os;-<emphasis>felhasználók</emphasis>
	kényelmét szolgálandó lett
	kialakítva, akik így könnyedén tudnak
	követni egyetlen központi kódbázist,
	azonban megvan a lehetõségük a
	részvételre is!  Minden vágyunk egy olyan
	megbízható operációs rendszer
	kialakítása, amihez nagy mennyiségû
	könnyen telepíthetõ és
	használható <link
	linkend="ports">alkalmazás</link> tartozik &mdash; ez a
	modell ennek elérésére nagyon is
	megfelelõ.</para>

      <para>A haladás ütemének fenntartása
	érdekében mindössze csak annyit
	kérünk a leendõ &os; fejlesztõinktõl,
	hogy legyenek legalább annyira elszántak, mint a
	jelenlegi tagjaink!</para>

    </sect2>

    <sect2 id="relnotes">
      <title>Az aktuális &os; kiadások</title>

      <indexterm><primary>NetBSD</primary></indexterm>
      <indexterm><primary>OpenBSD</primary></indexterm>
      <indexterm><primary>386BSD</primary></indexterm>
      <indexterm><primary>Szabad Szoftver
	Alapítvány</primary></indexterm>
      <indexterm><primary>Berkeley</primary></indexterm>
      <indexterm><primary>Számítógépes
	rendszerek kutatócsoport (CSRG)</primary></indexterm>

      <para>A &os; egy szabadon elérhetõ, teljes
	forráskóddal érkezõ 4.4BSD-Lite
	alapú kiadás Intel &i386;, &i486;, &pentium;,
	&pentium;&nbsp;Pro, &celeron;, &pentium;&nbsp;II,
	&pentium;&nbsp;III, &pentium;&nbsp;4 (vagy azzal kompatibilis),
	&xeon;, DEC <trademark>Alpha</trademark> és Sun
	&ultrasparc; alapú
	számítógépekre.  Elsõsorban a
	Berkeley Számítógépes rendszerek
	kutatócsoportjának szoftverein alapszik,
	számos javítással a NetBSD, OpenBSD, 386BSD
	és a Szabad Szoftver Alapítvány
	munkásságának
	köszönhetõen.</para>

      <para>A &os;&nbsp;2.0 1994 végi megjelenése
	óta a &os; teljesítménye,
	megbízhatósága és tudása
	drasztikusan megnövekedett.  A legnagyobb
	változtatás az újjáalakított,
	összevont VM/állomány puffer
	gyorsítótárral rendelkezõ
	virtuális memória alrendszer, amely nem csak a
	teljesítményt növeli, hanem csökkenti a
	&os; memóriaigényét is, jobban
	elfogadhatóvá téve ezzel az 5&nbsp;MB-os
	minimumot.  A további fejlesztések
	között találjuk a teljes NIS szerver és
	kliens támogatást, az átviteli TCP
	támogatását, az igény szerint
	tárcsázó PPP-t, a beépített
	DHCP támogatást, a továbbfejlesztett SCSI
	alrendszert, az ISDN támogatást, az ATM, FDDI,
	Fast és Gigabit Ethernet (1000&nbsp;Mbit)
	hálózati csatolók
	támogatását, a legfrissebb Adaptec
	gyártmányú vezérlõk fejlesztett
	támogatását és a többezernyi
	hibajavítást.</para>

      <para>Az alapeszközök mellé a &os;
	felkínálja többezernyi ismert és
	keresett program portjaiból álló
	gyûjteményét.  Ebben a pillanatban is
	már több, mint &os.numports; port érhetõ
	el!  A portok listája a HTTP (WWW) szerverektõl, a
	játékokon, nyelveken és sok mindenen
	keresztül a szövegszerkesztõkig terjed.  Az
	egész Portgyûjtemény
	közelítõleg &ports.size; tárhelyet
	kíván, minden portot az eredeti forráshoz
	viszonyított
	<quote>különbségként</quote>
	tárol.  Ennek következtében a portok
	frissítése sokkal könnyebb és nagyban
	csökkenti a korábbi, 1.0-ás
	Portgyûjteménynél kialakult
	tárigényeket.  Egy port
	lefordításához egyszerûen csak be kell
	lépnünk a telepíteni kívánt
	program könyvtárába és ki kell adnunk
	a <command>make install</command> parancsot, a többit a
	rendszer elvégzi.  Minden egyes telepítendõ
	port teljes forrása dinamikusan vagy CD-rõl vagy
	pedig FTP-n keresztül töltõdik le, így
	csak a ténylegesen telepítendõk
	lefordításához elegendõ
	tárhelyre van szükség.  Majdnem mindegyik
	port elérhetõ elõre lefordított
	<quote>csomag</quote> formájában azok
	számára, akik nem kívánják
	lefordítani a portokat, és melyeket egy
	egyszerû parancs (<command>pkg_add</command>)
	segítségével telepíteni is
	tudják.  A csomagokról és portokról
	a <xref linkend="ports"/>ben tudhatunk meg többet.</para>

      <para>A &os; telepítésérõl és
	használatáról most már számos
	további nagyon hasznos dokumentumot találhatunk
	bármelyik &os;-s számítógép
	<filename>/usr/share/doc</filename>
	könyvtárában.  A helyileg telepített
	kézikönyveket bármilyen HTML-t
	megjeleníteni képes böngészõvel
	el tudjuk olvasni az alábbi URL-eken:</para>

      <variablelist>
	<varlistentry>
	  <term>A &os; kézikönyv</term>

	  <listitem>
	    <para><ulink
	      url="file://localhost/usr/share/doc/handbook/index.html"><filename>/usr/share/doc/handbook/index.html</filename></ulink></para>
	  </listitem>
	</varlistentry>

	<varlistentry>
	  <term>A &os; GYIK</term>

	  <listitem>
	    <para><ulink type="html"
	      url="file://localhost/usr/share/doc/faq/index.html"><filename>/usr/share/doc/faq/index.html</filename></ulink></para>
	  </listitem>
	</varlistentry>
      </variablelist>

      <para>Az aktuális (leginkább frissített)
	verziók megtekinthetõek a <ulink
	url="http://www.FreeBSD.org/"></ulink> címen.</para>

    </sect2>
  </sect1>
</chapter>