diff options
| author | Gabor Kovesdan <gabor@FreeBSD.org> | 2007-09-03 11:18:56 +0000 |
|---|---|---|
| committer | Gabor Kovesdan <gabor@FreeBSD.org> | 2007-09-03 11:18:56 +0000 |
| commit | a5f768fd925b5f412e39fb5a47794099a8a78538 (patch) | |
| tree | 175e6db7aa99a84289eb665ce675fc1d1c69c102 /hu_HU.ISO8859-2 | |
| parent | 79076e3e53a59d897f9429dd76c990510c812da7 (diff) | |
| download | doc-a5f768fd925b5f412e39fb5a47794099a8a78538.tar.gz doc-a5f768fd925b5f412e39fb5a47794099a8a78538.zip | |
- Add translation of version-guide article
Submitted by: Gabor Pali <pali.gabor@gmail.com>
Approved by: keramida (mentor)
Notes
Notes:
svn path=/head/; revision=30728
Diffstat (limited to 'hu_HU.ISO8859-2')
| -rw-r--r-- | hu_HU.ISO8859-2/articles/version-guide/Makefile | 24 | ||||
| -rw-r--r-- | hu_HU.ISO8859-2/articles/version-guide/article.sgml | 526 |
2 files changed, 550 insertions, 0 deletions
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/version-guide/Makefile b/hu_HU.ISO8859-2/articles/version-guide/Makefile new file mode 100644 index 0000000000..152fafc672 --- /dev/null +++ b/hu_HU.ISO8859-2/articles/version-guide/Makefile @@ -0,0 +1,24 @@ +# $FreeBSD$ +# +# Article: FreeBSD Version Guide + +# +# Tidy messes up iso-8859-2 characters +# + +NO_TIDY= yes + +MAINTAINER= pali.gabor@gmail.com + +DOC?= article + +FORMATS?= html +INSTALL_COMPRESSED?= gz +INSTALL_ONLY_COMPRESSED?= + +SRCS= article.sgml + +URL_RELPREFIX?= ../../../.. +DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/../../.. + +.include "${DOC_PREFIX}/share/mk/doc.project.mk" diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/version-guide/article.sgml b/hu_HU.ISO8859-2/articles/version-guide/article.sgml new file mode 100644 index 0000000000..e1c1851777 --- /dev/null +++ b/hu_HU.ISO8859-2/articles/version-guide/article.sgml @@ -0,0 +1,526 @@ +<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook V4.1-Based Extension//EN" [ +<!ENTITY % articles.ent PUBLIC "-//FreeBSD//ENTITIES DocBook FreeBSD Articles Entity Set//HU"> +%articles.ent; +<!-- +<!ENTITY art.re.pkgs '<ulink url="&url.articles.releng-packages;/article.html">The Release Engineering of Third Party Packages</ulink>'> +--> +]> + +<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project + Translated by: PALI, Gabor <pali.gabor@gmail.com> + Original Revision: r1.10 --> + +<article lang="hu"> + <title>Válasszuk ki a nekünk igazán megfelelõ &os; + verziót!</title> + + <articleinfo> + <authorgroup> + <author> + <surname>A &os; Dokumentációs Projekt</surname> + </author> + </authorgroup> + + <pubdate>$FreeBSD$</pubdate> + + <legalnotice id="trademarks" role="trademarks"> + &tm-attrib.freebsd; + </legalnotice> + + <copyright> + <year>2005</year> + <holder>A &os; Dokumentációs Projekt</holder> + </copyright> + + <abstract> + <para>Ön a &os; telepítését választotta. + Üdvözöljük! Ezt a leírást annak + szellemében készítettük, hogy + segítsünk eligazodni a telepíthetõ + verziók között.</para> + + <para><emphasis>Fordította: &a.hu.pgj;</emphasis></para> + </abstract> + </articleinfo> + + <sect1 id="background"> + <title>Háttér</title> + + <para>A leginkább megfelelõ verzió + kiválasztásához fontos megértenünk + néhány alapvetõ fogalmat a &os; fejlesztési + modelljével és az ún. + Release Engineering (<literal>RE</literal>, + <quote>kiadásépítés</quote>) + folyamatával kapcsolatosan.</para> + + <para>A &os;-t nagyrészt független önkéntesek + hatalmas csoportja fejleszti. A rendszermag, a legalapvetõbb + függvénykönyvtárak, valamint a hozzájuk + tartozó segédprogramok forrásait egy + <firstterm>verziókövetõ rendszerben</firstterm> + tárolják, amely bárki által és + bármikor tetszõlegesen letölthetõ. Ettõl + függetlenül ezek lefordított változatai + (<literal>binárisai</literal>) is rendszeresen + elérhetõek. Néhány ilyen binárist + alapos és széleskörû tesztelési + folyamatnak vetnek alá, majd + <firstterm>kiadásnak</firstterm> címkézik fel + õket.</para> + + <sect2 id="releases"> + <title>Kiadások</title> + + <para>A <literal>kiadások</literal> (release) + általában rendelkeznek egy + <firstterm>fõverziószámmal</firstterm> és + egy <firstterm>alverziószámmal</firstterm>.</para> + + <itemizedlist> + <listitem> + <para>A fõverziószámok feladata, hogy jelezze az + újabb, nagyobb változtatásokat a rendszerben. + Ilyenkor természetesen elkerülhetetlen, hogy ennek + következtében komolyabb átszervezéseken + menjen át a &os;, vagy éppen a régebbi, + már hasztalannak tekintett részei eltûnjenek. + Emiatt gyakran még a korábbi fõbb + kiadásokkal kapcsolatban is elveszhet bizonyos + mértékû kompatibilitás.</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>Az alverziószámok jelzik a + megbízhatóságot és a + teljesítményt érintõ kisebb + hibajavításokat. Ebben az esetben mind a + forráskód-, mind pedig a bináris szintû + kompatibilitás megtartása egyik elsõdleges + feladatunk. Alkalmanként az alverziókba is + kerülhetnek újítások, de csak akkor, ha + ezek nem fenyegetik a velük szemben kitûzött + összes többi célt.</para> + </listitem> + </itemizedlist> + + <para>Azonban sose szabad elfelejtenünk, hogy egy <quote>kiadott + verzió</quote> nem több, mint a forrásról egy + adott idõben és egy adott néven + (<emphasis>címkével</emphasis> ellátott) + készített pillanatfelvétel. + (Például az 5.4-es kiadáshoz a + kiadásépítõk a + <literal>RELENG_5_4_0_RELEASE</literal> címkét + tették.) A fejlesztés a <literal>HEAD</literal> + néven ismert címkével azonban mindig halad + tovább.</para> + </sect2> + + <sect2 id="branches"> + <title>Fejlesztési ágak</title> + + <para>Minden kiadás alkalmával létrehoznak egy + <firstterm>fejlesztési ágat</firstterm>, mint mondjuk a + <literal>RELENG_5_4</literal>. Habár a + <literal>RELENG_5_4_0_RELEASE</literal> címkével + ellátott források már nem fognak a + továbbiakban változni, a <literal>RELENG_5_4</literal> + címkével rendelkezõk ellenben még igen, + méghozzá a <literal>HEAD</literal> ágból + származó biztonsági vagy egyéb + javítások, esetleg kisebb változtatások + nyomán.</para> + + <para>Egy-egy fõbb kiadáshoz még egy másik + címkét is létrehoznak, mint mondjuk a + <literal>RELENG_5</literal>. A biztonsági és + egyéb javításokon túl más + módosítások is áthozhatóak a + <literal>HEAD</literal> ágból, így + tulajdonképpen ez lesz az aktív ág, amikor a + következõ kiadást készítik + elõ az adott vonalban.</para> + </sect2> + + <sect2 id="stable-vs-current"> + <title><firstterm>STABLE</firstterm> vagy + <firstterm>CURRENT</firstterm>?</title> + + <para>Minden egyes nagyobb kiadás életciklusában + létrejön még egy további fejlesztési + ág, amelyet <literal>STABLE</literal>-nek + (megbízhatónak) neveznek. Ezzel jelzi a &os; Projekt, + hogy véleménye szerint az adott ágban + szereplõ módosítások minõsége + elegendõ a szélesebb körû használathoz. + Azokat az ágakat pedig, amelyeknek további + tesztelésre van szükségük a komolyabb + használathoz, <literal>CURRENT</literal>-nek + (aktuálisnak) nevezik.</para> + + <note><para>A &os; Projekt nem tudja garantálni, hogy + <emphasis>stable</emphasis>-ként szállított + szoftverek elegendõek egy telepítéshez. Ezt + mindenkinek magának kell eldöntenie. Nem szabad + elfelejteni, hogy ez a projekt elsõsorban + önkéntesekbõl áll és nem képes a + mûködésre semminemû szavatosságot + vállalni.</para></note> + </sect2> + + <sect2 id="ports-vs-packages"> + <title><firstterm>Portok</firstterm> vagy + <firstterm>csomagok</firstterm>?</title> + + <para>Az említett állományokon kívül a + &os; még több ezernyi, külsõ fejlesztõk + által készített alkalmazásokat is + támogat. (Ilyenek a különbözõ + ablakkezelõ rendszerek, böngészõk, levelezõ + kliensek, irodai programcsomagok, és így tovább.) + Általánosságban véve nem a projekt maga + fejleszti ezeket a szoftvereket, csupán egy keretrendszert + biztosít a telepítésükhöz (amelyet + <firstterm>Ports Collection</firstterm>-nek + (<quote>portgyûjtemények</quote>) neveznek). + Attól függõen, ahogy ezt a licenszelésük + megengedi, ezek az alkalmazások telepíthetõek + forrásból (ezeket nevezik + <emphasis>portoknak</emphasis>), vagy elõre lefordított + binárisokból (ezeket nevezik + <emphasis>csomagoknak</emphasis>).</para> + </sect2> + </sect1> + + <sect1 id="past-schedules"> + <title>Ahogy eddig ütemeztük a kiadásokat</title> + + <para>A &os; 5.X verziójának fejlesztése + és kiadása során sok-sok olyan tapasztalatot + szereztünk, amelyek csak utólag váltak + világossá számunkra. Az 5.X-es vonal + célkitûzései meglehetõsen agresszívek + voltak és magukban foglalták a + következõket:</para> + + <itemizedlist> + <listitem> + <para>Az SMP (Symmetric MultiProcessing) rendszerek + támogatása</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>A teljesítmény növelése a kernelen + belüli erõforrás-kiosztás egy új + stratégia szerinti átdolgozásával</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>Számos új processzor architektúra + támogatása</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>Egy új szálkezelési modell + bevezetése</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>Egy új ütemezõ bevezetése</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>Új technológiák, mint például + az energiagazdálkodás, támogatása + (különösen laptopok esetén); és ami a + legfontosabb:</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>Addig nem tekintjük ezt a vonalt + <literal>STABLE</literal>-nek, amíg az imént felsorolt + feladatok be nem fejezõdnek.</para> + </listitem> + </itemizedlist> + + <para>Ez egy olyan helyzet kialakulásához vezetett, ahol + évek teltek el a 4.X vonal <literal>STABLE</literal> és az + 5.X vonal <literal>STABLE</literal> kiadásai között. Ez + magával hozott néhány tényleges + kellemetlenséget:</para> + + <itemizedlist> + <listitem> + <para>Az egyszerre kivitelezendõ újításokhoz + kapcsolódó módosítások nagy + száma jelentõs mértékben + megnehezítette az egyes módosítások + elkülönítését és + beolvasztását a <literal>STABLE</literal> + ágba.</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>Ez pedig azt jelentette, hogy azok a felhasználók, + akiknek igazán szüksége volt bizonyos + újításokra (például, hogy + képesek legyenek futattni a rendszer egy modern hardveren), + kényszerûen átálltak (mondjuk) a + &os; 5.2.1-es verziójára, annak ellenére, + hogy az kifejezetten egy fejlesztõi kiadás volt, + és hogy <literal>CURRENT</literal> kiadás + lévén nem felelt meg teljes egészében + minden igényüknek.</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>A beolvasztások során a fejlesztõk néha + olyan helyzetbe kerültek, ahol olyan verzión kellett az + újításaikat támogatniuk, amelyeket nem + elsõdleges fejlesztõi platformként + használtak.</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>A késés továbbá azt jelentette, hogy + mire az 5.3 végre <literal>STABLE</literal> szintû + kiadássá válhatott, az idõközben + felgyülemlett módosítások terhe + kínszenvedéssé tette a frissítési + folyamatot.</para> + </listitem> + </itemizedlist> + + <para>Úgy szólván senki sem volt elégedett + ezzel az eredménnyel.</para> + + <para>A következõket tanultuk mindezekbõl:</para> + + <itemizedlist> + <listitem> + <para>A fõbb kiadásoknak kevesebb + újítást kell tartalmazniuk és gyakrabban + kell megjelenniük.</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>A lehetõ legjobban el kell szigetelni + egymástól a különbözõ + újításokhoz kapcsolódó + módosításokat. (Ez egyben arra is utal, hogy + bizonyos fejlesztéseket nem az aktív forrásokon + belül végezni, és majd csak akkor beolvasztani + õket, ha már nem veszélyeztetik egyik + párhuzamos fejlesztést sem.)</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>A fõbb kiadások határidejét + inkább idõben kell megszabni, nem pedig az + újítások mértékében. Ha az + egyesek újítások nem készülnek el + idõre, akkor ki kell õket kapcsolni és meghagyni egy + késõbbi kiadásra.</para> + </listitem> + </itemizedlist> + + <para>Kevesebb újítással és gyakoribb + megjelenéssel remélhetõleg csökkeni fog az egyes + módosítások beolvasztásához + szükséges idõ a <literal>HEAD</literal> + ágból a legfrissebb <literal>STABLE</literal> ágba + (és ezáltal nem csak egyetlen fejlesztési vonalban + maradnak támogathatók). Továbbá, mivel ezek + az módosítások kellõképpen elszigeltek + egymástól, az integrálás során + keletkezõ hibák kockázata is csökken.</para> + + <para>Sõt, az idõben megkötött határidõknek + köszönhetõen végre könnyebben tervezhetnek + elõre a felhasználók, a külsõ + alkalmazások fejlesztõi és maguk a &os; + fejlesztõi is egyaránt.</para> + + <para>Nem más operációs rendszerek verzióival + történõ versenyfutás, hanem ezek a + megfontolások indokolják a szándékot, + hogy a jövõben az ütemezésünket + átszervezzük.</para> + </sect1> + + <sect1 id="future-goals"> + <title>Ahogyan majd szeretnénk ütemezni a + kiadásokat</title> + + <para>Íme a Projekt jelenlegi céljai az + ütemezésben:</para> + + <itemizedlist> + <listitem> + <para>Minden 18 hónapban új fõbb kiadás + megjelentetése;</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>Minden 4 hónapban új kisebb kiadás + megjelentetése;</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>Minden fõbb kiadás legfrissebb + kiadásához elõkészített csomagokat + nyújtani;</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>Minden fõbb kiadás legutóbbi + néhány kiadásához biztonsági + frissítéseket és kritikus + hibajavításokat (<firstterm>biztonsági + fejlesztõi ágak</firstterm>) nyújtani;</para> + </listitem> + </itemizedlist> + + <para>Tekintettel a telepíthetõ verziók + kombinációjának nagy számára, nem + lehet minden egyes verziót korlátlanul támogatni; + ezt részben a rendelkezésre álló gépi + erõforrások korlátozzák, de leginkább a + projektben résztvevõ önkéntesek által + nyújtott segítség mennyisége.</para> + + <para>Az érdeklõdõk figyelmébe ajánljuk + továbbá:</para> + + <variablelist> + <varlistentry> + <term> + <ulink url="&url.base;/releng/index.html#schedule"></ulink> + </term> + <listitem> + <para>The Release Engineering Schedule</para> + </listitem> + </varlistentry> + + <varlistentry> + <term> + <ulink url="&url.base;/security/security.html#supported-branches"></ulink> + </term> + <listitem> + <para>The Security Branch Schedule</para> + </listitem> + </varlistentry> + </variablelist> + + <para>Az említett dokumentumok még nagyobb + mélységben részletezik a tárgyalt + hátteret, és feltárják azokat folyamatokat, + amelyek a támogatott fejlesztõi ágakat és azok + élettartalmát illetõ döntéseket + befolyásolják.</para> + </sect1> + + <sect1 id="decision-points"> + <title>Hogyan befolyásolják ezek a tényezõk az + én döntésünket?</title> + + <para>Az alábbi kérdések megválaszolása + határozhatja meg a döntést a megfelelõ + verzió kiválasztásában:</para> + + <itemizedlist> + <listitem> + <para>Milyen mértékû + megbízhatóságot várunk el a + rendszertõl?</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>Mennyire vagyunk hajlandóak frissíteni a + rendszerünket?</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>Mennyire gyakran szeretnénk frissíteni a + rendszerünket?</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>Mennyire fontos számunkra a biztonság?</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>Forráskódból vagy bináris + állományokból akarunk telepíteni?</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>Szeretnénk részt venni a &os; + fejlesztésében?</para> + </listitem> + </itemizedlist> + + <para>Néhány további vázlatos + útmutatás a döntéshez:</para> + + <itemizedlist> + <listitem> + <para>Ha rövid idõn belül az elérhetõ + legnagyobb mértékû + megbízhatóságból szeretnénk + profitálni, viszont nincs lehetõségünk + frissíteni, akkor minden bizonnyal a legfrissebb + <literal>STABLE</literal> jelzésû kiadást lenne + hasznos feltelepítenünk és használnunk. + Biztonsági igényeinknek megfelelõen érdemes + követni az adott kiadáshoz megjelenõ + javításokat.</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>Ha rövid idõn belül vagy + szükségünk van a legfrissebb + újításokra vagy pedig a biztonsági + javításokra, valamint az idõt és + erõforrást sem sajnáljuk a + frissítésre, érdemes a legújabb + <literal>STABLE</literal> ágat követnünk.</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>Ha nem kívánjuk közvetlenül + élesben használni a rendszert és csak bizonyos + problémák érdekelnek minket, valamint a + következõ nagyobb kiadás néhány + hónapon belül megjelenik, valószínûleg + érdemes elgondolkodni annak az ágnak + telepítésén, ezzel is segítve a projektet + a kiadás tesztelésében, + megbízhatóvá tételében és + úgy egyáltalán jobbá tenni a + hosszú távú használatra.</para> + </listitem> + + <listitem> + <para>Ha csak forrásból szeretnénk + telepíteni és hibákat keresni az + alaprendszerben, vagy éppen utánajárni az ismert + hibáknak, illetve nyomon követni õket az ezzel + kapcsolatos levelezõlistán, érdemes a + <literal>HEAD</literal> fejlesztési ágat + használnunk.</para> + </listitem> + </itemizedlist> + </sect1> + + <sect1 id="conclusion"> + <title>Végszó</title> + + <para>Reméljük, ez a leírás hasznos + kiindulásnak szolgált a &os; fejlesztési + modelljének megértésében és az + igényeinknek legjobban megfelelõ verzió + kiválasztásában!</para> + </sect1> +</article> |