diff options
Diffstat (limited to 'documentation/content/hu/articles/gjournal-desktop/_index.adoc')
| -rw-r--r-- | documentation/content/hu/articles/gjournal-desktop/_index.adoc | 436 |
1 files changed, 436 insertions, 0 deletions
diff --git a/documentation/content/hu/articles/gjournal-desktop/_index.adoc b/documentation/content/hu/articles/gjournal-desktop/_index.adoc new file mode 100644 index 0000000000..da69826cdf --- /dev/null +++ b/documentation/content/hu/articles/gjournal-desktop/_index.adoc @@ -0,0 +1,436 @@ +--- +title: Naplózó UFS használata asztali számítógépeken +authors: + - author: Manolis Kiagias + email: manolis@FreeBSD.org + - author: Kiagias +releaseinfo: "$FreeBSD$" +trademarks: ["freebsd", "general"] +--- + += Naplózó UFS használata asztali számítógépeken +:doctype: article +:toc: macro +:toclevels: 1 +:icons: font +:sectnums: +:sectnumlevels: 6 +:source-highlighter: rouge +:experimental: +:toc-title: Tartalom +:table-caption: Táblázat +:figure-caption: Ábra +:example-caption: Példa + +ifeval::["{backend}" == "html5"] +:imagesdir: ../../../images/articles/gjournal-desktop/ +endif::[] + +ifeval::["{backend}" == "pdf"] +:imagesdir: ../../../../static/images/articles/gjournal-desktop/ +endif::[] + +ifeval::["{backend}" == "epub3"] +:imagesdir: ../../../../static/images/articles/gjournal-desktop/ +endif::[] + +include::shared/authors.adoc[] +include::shared/hu/mailing-lists.adoc[] +include::shared/hu/urls.adoc[] + +[.abstract-title] +Kivonat + +A naplózó állományrendszerek egy napló segítségével rögzítik az összes bennük lezajlott tranzakciót, ezzel igyekszenek megõrizni egy rendszeromlást vagy áramkimaradást követõen a rajtuk tárolt adatok épségét. Noha még így is elõfordulhat, hogy elveszítjük az adott pillanatban el nem mentett változtatásainkat, a naplózás viszont az állományrendszer számára tökéletes védelmet nyújt a rendszer szabálytalan leállása során keletkezõ sérülések ellen. Alkalmazása továbbá jelentõs mértékben lerövidíti a helyreállításhoz szükséges ellenõrzés idejét. A FreeBSD alaprendszerben megtalálható UFS állományrendszer önmagában nem tartalmaz naplózást, azonban a FreeBSD 7._X_ változataiban már megjelent egy olyan GEOM-osztály, amellyel az állományrendszertõl független módon ezt meg tudjuk valósítani. Ebben a cikkben bemutatjuk miként alakítsunk ki UFS alapú naplózást egy hétköznapi asztali számítógépen. + +_Fordította: Páli Gábor, utolsó ellenõrzés: 2010.11.28._ + +''' + +toc::[] + +[[introduction]] +== Bevezetés + +Míg az ipari szervereket általában alaposan felkészítik az esetlegesen bekövetkezõ váratlan leállásokra, addig egy átlagos asztali számítógép teljesen kiszolgáltatott az áramkimaradások, a véletlen újraindítások és minden más olyan beavatkozás számára, amelyek a rendszer nem szabályos leállását eredményezik. A Soft Updates ilyen helyzetekben általában hatékonyan védelmezi az állományrendszert, ez azonban a legtöbb esetben egy hosszadalmasabb háttérbeli ellenõrzést von maga után. Nagyon ritkán viszont az állományrendszer olyan mértékben károsodik, hogy a helyreállításához már felhasználói beavatkozás szükségeltetik és gyakran adatvesztéssel is jár. + +A GEOM alrendszerhez nemrég hozzáadott új naplózási képesség az ilyen szituációkban remekül alkalmazható, és ennek köszönhetõen szinte egyáltalán nem igényel idõt a sérült állományrendszer ellenõrzése, illetve gondoskodik a legutolsó stabil állapot villámgyors visszaállításáról. + +Ebben a cikkben bemutatunk egy eljárást, amely segítségével UFS állományrendszerekhez tudunk naplózást beállítani hagyományos asztali számítógépeken (feltételezzük, hogy az operációs rendszer és az adatok egyetlen merevlemezen helyezkednek el). A folyamatot a FreeBSD telepítésén keresztül ismertetjük, és olyan lépesekre bontottuk, hogy lehetõleg kerüljük a bonyolultabb parancssori mûveleteket. + +A cikk elolvasása során megismerjük: + +* a FreeBSD telepítése során hogyan hagyjunk helyet a napló számára; +* hogyan töltsük be és engedélyezzük a `geom_journal` modult (vagy építsük be egy saját rendszermagba); +* hogyan alakítsuk át a már meglevõ állományrendszereinket naplózóvá, az [.filename]#/etc/fstab# állományban milyen beállításokat kell megadnunk a csatlakoztatásukhoz; +* hogyan állítsuk be a naplózást új (üres) partíciókon; +* hogyan oldjuk meg a naplózással kapcsolatban leggyakrabban jelentkezõ problémákat. + +A cikk elolvasásához ajánlott: + +* a UNIX(R) és a FreeBSD alapvetõ fogalmainak ismerete; +* a FreeBSD telepítés menetének és a Sysinstall alkalmazás ismerete. + +[WARNING] +==== +Az itt megadott eljárás alapvetõen egy új rendszer telepítésének esetére vonatkozik, ahol még semmilyen felhasználói adatot nem tárolunk a lemezen. Természetesen ez a módszer átültethetõ mûködõ, éles rendszerekre is, azonban ilyenkor mindig készítsünk _biztonsági mentést_ mielõtt nekikezdenénk. Ugyanis amikor ilyen alacsony szinten dolgozunk lemezekkel és partíciókkal, bármilyen hiba könnyedén végzetesnek bizonyulhat az adatainkra nézve. +==== + +[[understanding-journaling]] +== Naplózás FreeBSD alatt + +A FreeBSD 7._X_ változataiban a GEOM részérõl felkínált naplózási lehetõség (eltérõen például a Linux(R) típusú rendszerekben található ext3 állományrendszertõl) nem kötõdik konkrét állományrendszerhez, de blokkok szintjén üzemel. Habár ez arra utal, hogy különbözõ állományrendszerek esetén is használható, a FreeBSD 7.0-RELEASE kiadásában még csak az UFS2 felett mûködik. + +Ezt a funkciót a [.filename]#geom_journal.ko# modul betöltésével (vagy rendszermagba építésével) tudjuk aktiválni, majd a `gjournal` paranccsal érjük el az állományrendszerek konfigurációjához szükséges felületet. Általában nagyobb állományrendszereken, például a [.filename]#/usr# partíción érdemes engedélyezni a naplózást. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ehhez azonban fenn kell tartanunk némi szabad területet a lemezen (errõl a következõ szakaszban lesz szó). + +Amikor egy állományrendszeren bekapcsoljuk a naplózást, magát a naplót is tárolnunk kell valahol a lemezen. A tényleges adatokat tároló lemezterületet __adatterületnek__, míg a naplót tároló területet pedig _naplóterületnek_ nevezzük. Ha egy meglevõ (nem üres) partícióhoz akarunk naplózást társítani, akkor az adat- és naplóterületeknek külön partíciókon kell lenniük. Amikor viszont egy teljesen új partícióhoz kapcsolunk naplózást, lehetõségünk van egyetlen területen tárolni az adatokat és a naplót. Bármelyik esettel is van dolgunk, a `gjournal` parancs a naplózó állományrendszer véglegesített változatát ezen két fajta terület egyesítésébõl hozza létre. Például: + +* A [.filename]#/dev/ad0s1f# eszközön található [.filename]#/usr# állományrendszeren szeretnénk naplózást használni (amely már eleve tartalmaz hasznos adatokat). +* A partíciók létrehozása során a [.filename]#/dev/ad0s1g# eszközön lefoglaltunk valamennyi helyet. +* A `gjournal` parancs segítségével készítünk egy [.filename]#/dev/ad0s1f.journal# eszközt, ahol a [.filename]#/dev/ad0s1f# eszközön tároljuk az adatokat és a [.filename]#/dev/ad0s1g# eszközön a naplót. A továbbiakban ezt az új eszközt fogjuk használni. + +A napló számára fenntartott hely mennyisége nem az adatok méretétõl, hanem az állományrendszer terheltségétõl függ. Például egy átlagos irodai számítógép esetén a [.filename]#/usr# állományrendszerhez nagyjából egy 1 GB méretû naplózási terület remekül megfelel, viszont egy terheltebb rendszer (amellyel például videoanyagok vágását végezzük) számára ennél több kellhet. A naplóterület idõ elõtti kimerülése a rendszermag összeomlásával jár. + +[NOTE] +==== +A cikkben javasolt méretek használatával nagyon valószínûtlen, hogy hétköznapi feladataink (böngészés az interneten, szövegszerkesztés, különbözõ multimédia anyagok lejátszása) közben bármilyen problémát észlelnénk. Ha viszont a lemezünk tartósabb terhelés alatt van, a következõ szabály betartásával érhetjük el a legjobb eredményt: a számítógépünkben levõ központi memória teljes tartalmának mindig el kell tudnia férni a naplóterület egyharmadán. Tehát például ha a rendszerünk 1 GB memóriával rendelkezik, akkor egy közel 3,3 GB méretû naplóterület ajánlott. (Általánosan: Úgy kapjuk meg a naplóterület méretét, ha megszorozzuk a memória méretet 3,3-mal.) +==== + +A naplózásról részleteiben a man:gjournal[8] man oldalon olvashatunk. + +[[reserve-space]] +== A FreeBSD telepítése során elvégzendõ lépések + +=== Lemezterület lefoglalása a naplónak + +Az asztali számítógépekben többnyire csupán egyetlen merevlemez található, amelyen maga az operációs rendszer és az adatok helyezkednek el. A Sysinstall által felajánlott alapértelmezett partícionálási séma alkalmassága vitatható: egy asztali gép esetén például nincs szükségünk akkora [.filename]#/var# partícióra, viszont a [.filename]#/usr# foglalja el a merevlemez legnagyobb részét, hiszen a felhasználók adatai és a rendszerre telepített csomagok ide fognak kerülni. + +Az alapértelmezés szerinti felosztás (amely a Disklabel partíciószerkesztõben az kbd:[A] billentyûvel érhetõ el) nem hagy semennyi lemezterületet szabadon. Ahány partíciót naplózással akarunk ellátni, annyi további partícióra lesz szükségünk a naplókhoz. Mivel a [.filename]#/usr# lesz közülük a legnagyobb, próbáljuk meg ezen partíció méretének csökkentésével helyet csinálni a naplónak. + +A példában most egy 80 GB méretû lemezt láthatunk. Az ábrán most a telepítés közben a Disklabel szerint alapértelmezetten kiosztott partíciókat láthatjuk: + +image::disklabel1.png[] + +Amennyiben ez körülbelül megfelelõ a számunkra, akkor innen már nagyon egyszerû elõkészíteni a napló helyét. A nyilak használatával válasszuk ki a [.filename]#/usr# partíciót és a kbd:[D] billentyû lenyomásával töröljük le. + +Ezután válasszuk ki a képernyõ felsõ részében a lemez nevét, majd a kbd:[C] billentyû lenyomásával hozzunk létre egy új partíciót a [.filename]#/usr# számára. Ez viszont legyen most 1 GB-tal (ha napló csak a [.filename]#/usr# mellé lesz) vagy 2 GB-tal (ha egyaránt naplózni akarjuk a [.filename]#/usr# és [.filename]#/var# partíciókat is) kisebb. A felbukkanó ablakban válasszuk az állományrendszer létrehozását és a [.filename]#/usr# könyvtárat adjuk meg csatlakozási pontként. + +[NOTE] +==== +Szükségünk van-e naplóra a [.filename]#/var# partícióhoz? A naplózásnak alapvetõen csak óriási méretû partíciók esetében van értelme. Ennek megfelelõen nem kell feltétlenül engedélyeznünk a naplózást a [.filename]#/var# partíción is, habár egy asztali gép esetében ez sosem árthat. Ha ezt az állományrendszert alig használjuk (ami nagyon valószínû egy asztali gépnél), kevesebb területet is rendelhetünk a naplóhoz. + +A példánkban a [.filename]#/usr# és [.filename]#/var# partíciókhoz is kapcsoltunk naplókat. Természetesen a módszer ezen lépése igény szerint megváltoztatható. +==== + +Mivel továbbra sem szeretnénk elbonyolítani a lépéseket, ezért a naplózás bevezetéséhez szükséges partíciók létrehozását szintén a Sysinstall segítésével végezzük. A telepítés közben a Sysinstall feltétlenül ragaszkodik ahhoz, hogy minden létrehozott partícióhoz csatlakozási pontot is megadjunk. A naplókat tároló partíciókhoz viszont ilyen nem tartozik, sõt, __egyáltalán nem is kell__. Ezek ugyanis nem olyan hétköznapi partíciók, amelyeket bármikor is csatlakoztatni fogunk. + +A Sysinstall használata során ezt a problémát úgy tudjuk elkerülni, ha a naplózásnak szánt partíciókat lapozóterületként adjuk meg. A lapozóterületet sem kell soha csatlakoztatni, és a Sysinstall ezekbõl tetszõleges mennyiségût képes készíteni. A telepítést követõ újraindítás után természetesen majd át kell szerkesztenünk az [.filename]#/etc/fstab# állományban az így létrehozott partíciók jellemzõit. + +Lapozóterület kialakításához ismét a nyílbillentyûk használatával navigáljunk a Disklabel alkalmazáshoz tartozó képernyõ felsõ részébe és válasszuk ki a lemez nevét. Ezután nyomjuk le az kbd:[N] billentyût, majd adjuk meg a kívánt méretet (_1024M_) és a következõ menübõl válasszuk a "swap space" (lapozóterület) típust. Ismételjük meg az iménti mûveletet az összes napló esetén. A példánkban ezen a módon készítettünk egy naplót a [.filename]#/usr#, és még egyet a [.filename]#/var# állományrendszer számára. A végeredmény a következõ képen látható: + +image::disklabel2.png[] + +Javasoljuk, ahogy befejeztük a partíciók létrehozását, jegyezzük fel a neveiket és a hozzá tartozó csatlakozási pontokat, így a soron következõ konfigurációs lépésekben könnyebben tudunk majd velük dolgozni. Ez egyben segít mérsékelni a telepítést károsító hibák elkövetésének esélyét. A következõ táblázatban a példában említett konfigurációhoz vettük fel ezeket az adatokat: + +.Partíciók és naplók +[cols="1,1,1", options="header"] +|=== +| Partíció +| Csatlakozási pont +| Napló + +|ad0s1d +|/var +|ad0s1h + +|ad0s1f +|/usr +|ad0s1g +|=== + +Ezután a megszokott módon folytassuk a telepítést. Javasoljuk azonban, hogy a külsõ alkalmazásokat (csomagokat) addig még ne tegyünk fel a rendszerünkre, amíg teljesen be nem fejeztük a naplózás beállítását. + +[[first-boot]] +=== A rendszer elsõ indítása + +A rendszerünk a szokásos módon fog indulni, de a naplók számára hozzáadott plusz lapozóterületekhez tartozó bejegyzéseket el kell távolítanunk az [.filename]#/etc/fstab# állományból. A lapozóterületek közül ténylegesen lapozásra általában a "b" (tehát a példánkban az [.filename]#ad0s1b#) partíciót érdemes meghagyni. Az összes többit egyszerûen töröljük ki, indítsuk újra a rendszerünket és a FreeBSD már nem fogja tovább használni ezeket. + +Ahogy a rendszer újra elindul, készen is állunk a naplózás beállítására. + +[[configure-journal]] +== A naplózás beállítása + +[[running-gjournal]] +=== A `gjournal` futtatása + +A naplózást nagyon könnyû lesz beállítani miután már elõkészítettük az ehhez szükséges partíciókat. Váltsunk át egyfelhasználós módba, tehát jelentkezzünk be `root` felhasználóként és gépeljük be: + +[source,bash] +.... +# shutdown now +.... + +Ezután az kbd:[Enter] billentyû lenyomásával megkapjuk az alapértelmezett parancsértelmezõt. Válasszuk le azokat a partíciókat, amelyeken engedélyezni kívánjuk a naplózást. Ezek a példánkban a [.filename]#/usr# és [.filename]#/var# partíciók voltak: + +[source,bash] +.... +# umount /usr /var +.... + +Töltsük be a naplózáshoz szükséges modult: + +[source,bash] +.... +# gjournal load +.... + +Most pedig a korábbi feljegyzéseink alapján állapítsuk meg melyik naplóhoz melyik partíciót fogjuk rendelni. A példánkban a [.filename]#/usr# csatlakozási ponthoz az [.filename]#ad0s1f# eszköz tartozik, és ennek a naplója az [.filename]#ad0s1g# eszköz lesz, miközben a [.filename]#/var# ponthoz az [.filename]#ad0s1d# eszközt rendeltük, és ezt az [.filename]#ad0s1h# eszközön naplózzuk. Ennek megfelelõen a következõ parancsokat kell kiadnunk: + +[source,bash] +.... +# gjournal label ad0s1f ad0s1g +GEOM_JOURNAL: Journal 2948326772: ad0s1f contains data. +GEOM_JOURNAL: Journal 2948326772: ad0s1g contains journal. + +# gjournal label ad0s1d ad0s1h +GEOM_JOURNAL: Journal 3193218002: ad0s1d contains data. +GEOM_JOURNAL: Journal 3193218002: ad0s1h contains journal. +.... + +[NOTE] +==== +A `gjournal` hibát fog jelezni, ha bármelyik partíció utolsó szektora már használatban van. Ilyen helyzetekben az `-F` kapcsoló segítségével felülírásra tudjuk kényszeríteni a parancsot, mint például: + +[source,bash] +.... +# gjournal label -f ad0s1d ad0s1h +.... + +Mivel most telepítettük a rendszerünket, elég kicsi a valószínûsége, hogy így bármit is ténylegesen felülírnánk. +==== + +Létrejött két új eszköz, név szerint az [.filename]#ad0s1d.journal# és az [.filename]#ad0s1f.journal#. Ezek képviselik azokat a [.filename]#/var# és [.filename]#/usr# partíciókat, amelyeket valójában csatlakoztatnunk kell. A csatlakoztatásuk elõtt azonban állítsuk be hozzájuk a naplózást és tiltsuk le a Soft Updates használatát: + +[source,bash] +.... +# tunefs -J enable -n disable ad0s1d.journal +tunefs: gjournal set +tunefs: soft updates cleared + +# tunefs -J enable -n disable ad0s1f.journal +tunefs: gjournal set +tunefs: soft updates cleared +.... + +Ezt követõen parancssorból csatlakoztassuk az új eszközöket a nekik megfelelõ pontokra (itt most már használhatjuk az `async` beállítást): + +[source,bash] +.... +# mount -o async /dev/ad0s1d.journal /var +# mount -o async /dev/ad0s1f.journal /usr +.... + +Nyissuk meg az [.filename]#/etc/fstab# állományt, és az elõbbiek szerint javítsuk ki a [.filename]#/usr# és a [.filename]#/var# állományrendszerekhez tartozó bejegyzéseket: + +[.programlisting] +.... +/dev/ad0s1f.journal /usr ufs rw,async 2 2 +/dev/ad0s1d.journal /var ufs rw,async 2 2 +.... + +[WARNING] +==== +Figyelmesen ellenõrizzük a bejegyzéseket, mert ha hibásan adjuk meg ezeket, akkor az újraindítás után gondok lehetnek a rendszer indításával! +==== + +Végezetül gondoskodjunk róla, hogy a man:gjournal[8] modul minden egyes indítás során betöltõdjön. Ehhez nyissuk meg a [.filename]#/boot/loader.conf# állományt és adjuk hozzá a következõ sort: + +[.programlisting] +.... +geom_journal_load="YES" +.... + +Gratulálunk, sikeresen beállítottuk a rendszerünkön a naplózást! Innen vagy az `exit` begépelésével lépjünk vissza a többfelhasználós módba, vagy egy újraindítással próbáljuk ki a konfiguráció eredményét (mi ezt javasoljuk). A rendszerindítás során a következõhöz hasonló üzeneteket kell majd látnunk: + +[source,bash] +.... +ad0: 76293MB XEC XE800JD-00HBC0 08.02D08 at ata0-master SATA150 +GEOM_JOURNAL: Journal 2948326772: ad0s1g contains journal. +GEOM_JOURNAL: Journal 3193218002: ad0s1h contains journal. +GEOM_JOURNAL: Journal 3193218002: ad0s1d contains data. +GEOM_JOURNAL: Journal ad0s1d clean. +GEOM_JOURNAL: Journal 2948326772: ad0s1f contains data. +GEOM_JOURNAL: Journal ad0s1f clean. +.... + +Szabálytalan leállások esetén az iménti üzenetek némileg változhatnak, például: + +[source,bash] +.... +GEOM_JOURNAL: Journal ad0s1d consistent. +.... + +Ez általában arra utal, hogy a man:gjournal[8] a naplóterületen tárolt információk segítségével helyreállította az állományrendszert. + +[[gjournal-new]] +=== A naplózás engedélyezése frissen létrehozott partíciókon + +Míg az elõbbiekben tárgyalt megoldást leginkább olyan partíciók esetén alkalmazhatjuk, amelyek már eleve tartalmaznak adatokat, addig egy újonnan létrehozott partíciót némileg könnyebb naplózással ellátni, mivel ilyenkor az adat- és a naplóterület egyazon partíción is kialakítható. Például most tegyük fel, hogy hozzáadtunk egy újabb lemezt a rendszerünkhöz, amelyen készítettünk egy új [.filename]#/dev/ad1s1d# nevû partíciót. A napló létrehozása ekkor csupán ennyi: + +[source,bash] +.... +# gjournal label ad1s1d +.... + +A napló mérete alapértelmezés szerint 1 GB lesz, amelyet viszont a `-s` opció használatával tetszés szerint átállíthatunk. Az értéket megadhatjuk byte-okban, vagy a `K`, `M`, illetve `G` hozzáfûzésével kilobyte-okban, megabyte-okban, illetve gigabyte-okban is. Arra azonban figyeljünk, hogy a `gjournal` nem enged túlságosan kis méretû naplót létrehozni. + +Például egy 2 GB méretû napló az alábbi paranccsal hozható létre: + +[source,bash] +.... +# gjournal label -s 2G ad1s1d +.... + +Mellé hozzunk létre egy állományrendszert az új partíción, ahol a `-J` kapcsolóval engedélyezzük a naplózást: + +[source,bash] +.... +# newfs -J /dev/ad1s1d.journal +.... + +[[configure-kernel]] +=== A naplózás támogatásának beépítése a rendszermagba + +Amennyiben nem kívánjuk betölteni a `geom_journal` modult, lehetõségünk van közvetlenül a rendszermagba beépíteni a hozzá tartozó funkcionalitást. Ehhez nyissunk meg (vagy hozzunk létre) egy saját rendszermag-konfigurációs állományt, és vegyük fel benne a következõ két sort: + +[.programlisting] +.... +options UFS_GJOURNAL # Megjegyzés: Ez része a GENERIC rendszermagnak +options GEOM_JOURNAL # Ezt se felejtsük ki +.... + +A link:{handbook}#kernelconfig[FreeBSD kézikönyvben] szereplõ utasítások mentén fordítsuk le és telepítsük az új rendszermagot. + +Ha korábban használtuk volna a modult, akkor ezzel együtt ne felejtsük el kivenni a [.filename]#/boot/loader.conf# állományból sem a hozzá tartozó sort. + +[[troubleshooting-gjournal]] +== A naplózás használata során felmerülõ hibák kezelése + +Ebben a szakaszban a naplózás alkalmazásakor jelentkezõ gondokra vonatkozó gyakran ismételt kérdéseket foglaljuk össze. + +=== A rendszer folyamatosan összeomlik komolyabb lemezterhelés mellett. Van ennek valamilyen köze a naplózáshoz? + +A napló ilyenkor valószínûleg gyorsabban betelik, mint ahogy kiíródhatna a lemezre. Nem szabad elfeledkeznünk róla, hogy a napló méretének sosem az adatterület méretével kell arányosnak lennie, hanem a lemez terheltségével. Ha tehát a lemezeink nagyobb terhelés alatt vannak, akkor egy nagyobb területet kell hozzárendelnünk a naplóhoz. Ezzel kapcsolatban lásd a <<understanding-journaling>> címû szakaszt. + +=== Valamit nem sikerült rendesen beállítani a konfiguráció során, ezért most nem indul a rendszer. Meg lehet valahogy javítani? + +Ilyenkor vagy elfelejtettük (vagy netalán elírtuk) a [.filename]#/boot/loader.conf# állományban szükséges bejegyzést, vagy az [.filename]#/etc/fstab# állományunk hibákat tartalmaz. Az ilyen jellegû problémákat viszonylag könnyû helyrehozni. Az kbd:[Enter] billentyû lenyomásával hozzuk elõ az egyfelhasználós módhoz tartozó parancsértelmezõt. Ha ez sikerült, akkor kutassuk fel a probléma okát: + +[source,bash] +.... +# cat /boot/loader.conf +.... + +Ha innen hiányzik vagy nem helyesen szerepel a `geom_journal_load` bejegyzés, akkor a naplózás használatához szükséges eszközök nem fognak létrejönni. Töltsük be a modult manuálisan, csatlakoztassuk az összes partíciót és folytassuk a többfelhasználós mód indítását: + +[source,bash] +.... +# gjournal load + +GEOM_JOURNAL: Journal 2948326772: ad0s1g contains journal. +GEOM_JOURNAL: Journal 3193218002: ad0s1h contains journal. +GEOM_JOURNAL: Journal 3193218002: ad0s1d contains data. +GEOM_JOURNAL: Journal ad0s1d clean. +GEOM_JOURNAL: Journal 2948326772: ad0s1f contains data. +GEOM_JOURNAL: Journal ad0s1f clean. + +# mount -a +# exit +(a rendszerindítás folytatódik) +.... + +Ha viszont ezzel a bejegyzéssel kapcsolatban semmilyen hibát nem találtunk, akkor nézzük meg az [.filename]#/etc/fstab# állományt. Akkor valószínûleg itt fogunk találni egy hibásan beírt vagy éppen hiányzó bejegyzést. Amennyiben errõl lenne szó, csatlakoztassuk kézzel a fennmaradó partíciókat és folytassuk a többfelhasználós mód indítását. + +=== Visszavonható a naplózás, vissza lehet valahogy térni a Soft Updates használatához? + +Hogyne. A most következõ módszer segítségével megfordítható az egész folyamat. Miután végeztünk, a naplózás részére korábban kialakított partíciók tetszés szerint felhasználhatóak. + +Jelentkezzük be `root` felhasználóként és váltsunk egyfelhasználós módba: + +[source,bash] +.... +# shutdown now +.... + +Válasszuk le a naplózást alkalmazó partíciókat: + +[source,bash] +.... +# umount /usr /var +.... + +Írassuk ki lemezre a naplók tartalmát: + +[source,bash] +.... +# gjournal sync +.... + +Állítsuk le a naplózóterületek használatát: + +[source,bash] +.... +# gjournal stop ad0s1d.journal +# gjournal stop ad0s1f.journal +.... + +Töröljük le az eszközökön tárolt összes naplózási metainformációt: + +[source,bash] +.... +# gjournal clear ad0s1d +# gjournal clear ad0s1f +# gjournal clear ad0s1g +# gjournal clear ad0s1h +.... + +Tiltsuk le az állományrendszer naplózását és állítsuk vissza a Soft Updates használatát: + +[source,bash] +.... +# tunefs -J disable -n enable ad0s1d +tunefs: gjournal cleared +tunefs: soft updates set + +# tunefs -J disable -n enable ad0s1f +tunefs: gjournal cleared +tunefs: soft updates set +.... + +Manuálisan csatlakoztassuk újra a régi eszközöket: + +[source,bash] +.... +# mount -o rw /dev/ad0s1d /var +# mount -o rw /dev/ad0s1f /usr +.... + +Az [.filename]#/etc/fstab# állományban állítsunk vissza mindent az eredeti állapotába: + +[.programlisting] +.... +/dev/ad0s1f /usr ufs rw 2 2 +/dev/ad0s1d /var ufs rw 2 2 +.... + +Végül a [.filename]#/boot/loader.conf# állományból távolítsuk el a `geom_journal` modul betöltésére vonatkozó bejegyzést és indítsuk újra a rendszert. + +[[further-reading]] +== Ajánlott olvasmányok + +A naplózás még viszonylag újdonságnak számít a FreeBSD esetében, ezért nem feltétlenül találunk róla túlságosan sok dokumentációt. Ettõl függetlenül azonban a következõ források elolvasása azért hasznosnak bizonyulhat: + +* A FreeBSD kézikönyv naplózással foglalkozó link:{handbook}#geom-gjournal[szakasza]. +* `{pjd}`, a man:gjournal[8] fejlesztõjének a {freebsd-current} levelezési listára küldött http://lists.freebsd.org/pipermail/freebsd-current/2006-June/064043.html[levele]. +* `{ivoras}` a {freebsd-questions} levelezési listára küldött http://lists.freebsd.org/pipermail/freebsd-questions/2008-April/173501.html[levele]. +* A man:gjournal[8] és man:geom[8] man oldalak. |