diff options
Diffstat (limited to 'documentation/content/hu/articles/linux-users/_index.adoc')
| -rw-r--r-- | documentation/content/hu/articles/linux-users/_index.adoc | 52 |
1 files changed, 28 insertions, 24 deletions
diff --git a/documentation/content/hu/articles/linux-users/_index.adoc b/documentation/content/hu/articles/linux-users/_index.adoc index 12b023c7de..59ffd0acab 100644 --- a/documentation/content/hu/articles/linux-users/_index.adoc +++ b/documentation/content/hu/articles/linux-users/_index.adoc @@ -3,7 +3,6 @@ title: FreeBSD gyorstalpaló Linux® felhasználók számára authors: - author: Ferrell, John copyright: 2008 A FreeBSD Dokumentációs Projekt -releaseinfo: "$FreeBSD$" trademarks: ["freebsd", "intel", "redhat", "linux", "unix", "general"] --- @@ -16,21 +15,26 @@ trademarks: ["freebsd", "intel", "redhat", "linux", "unix", "general"] :sectnumlevels: 6 :source-highlighter: rouge :experimental: -:toc-title: Tartalom -:table-caption: Táblázat -:figure-caption: Ábra -:example-caption: Példa - -ifeval::["{backend}" == "html5"] -include::shared/hu/urls.adoc[] +:images-path: articles/linux-users/ + +ifdef::env-beastie[] +ifdef::backend-html5[] +include::shared/authors.adoc[] +include::shared/mirrors.adoc[] +include::shared/releases.adoc[] +include::shared/attributes/attributes-{{% lang %}}.adoc[] +include::shared/{{% lang %}}/teams.adoc[] +include::shared/{{% lang %}}/mailing-lists.adoc[] +include::shared/{{% lang %}}/urls.adoc[] +:imagesdir: ../../../images/{images-path} +endif::[] +ifdef::backend-pdf,backend-epub3[] +include::../../../../shared/asciidoctor.adoc[] endif::[] - -ifeval::["{backend}" == "pdf"] -include::../../../../shared/hu/urls.adoc[] endif::[] -ifeval::["{backend}" == "epub3"] -include::../../../../shared/hu/urls.adoc[] +ifndef::env-beastie[] +include::../../../../../shared/asciidoctor.adoc[] endif::[] [.abstract-title] @@ -49,14 +53,14 @@ toc::[] Ebben a leírásban a FreeBSD és a Linux(R) közti alapvetõ eltéréseket igyekszünk szemléltetni, aminek révén a középhaladó és haladó Linux(R) felhasználók pillanatok alatt bepillantást nyerhetnek a FreeBSD alapjaiba. Ez egyszerûen csak egy szakmai jellegû bevezetés, és nem foglalkozik a két rendszer felépítése közti "filozófiai" különbségekkel. -A leírás feltételezi, hogy korábban már telepítettük a FreeBSD rendszert. Amennyiben ezt még nem tettük volna meg, vagy segítségre lenne szükségünk a telepítésben, akkor olvassuk el a FreeBSD kézikönyv link:{handbook}#install[A FreeBSD telepítése] címû fejezetét. +A leírás feltételezi, hogy korábban már telepítettük a FreeBSD rendszert. Amennyiben ezt még nem tettük volna meg, vagy segítségre lenne szükségünk a telepítésben, akkor olvassuk el a FreeBSD kézikönyv extref:{handbook}install[A FreeBSD telepítése, install] címû fejezetét. [[shells]] == Parancsértelmezõk: hova tûnt a Bash? A Linuxról áttérõ felhasználók gyakran meglepõdnek azon, hogy a FreeBSD-ben nem a Bash az alapértelmezett parancsértelmezõ. Sõt, a Bash még az alaprendszerben sem található meg. Helyette a man:tcsh[1] az alapértelmezett parancsértelmezõ a FreeBSD-ben. Természetesen a Bash, a többi szintén közkedvelt parancsértelmezõhöz hasonlóan megtalálható a FreeBSD <<SOFTWARE, Csomag- és Portgyûjteményében>>. -Ha más parancsértelmezõket is telepítettünk, akkor a man:chsh[1] parancs segítségével tudjuk megváltoztatni az alapértelmezett parancsértelmezõnket. A `root` felhasználó alapértelmezett parancsértelmezõjének megváltoztatását azonban nem javasoljuk. Ennek oka, hogy azok a parancsértelmezõk, amelyek nem részei az alaprendszernek, általában a [.filename]#/usr/local/bin# vagy a [.filename]#/usr/bin# könyvtárakban találhatóak, és bizonyos vészhelyzetekben elõfordulhat, hogy ezeket az állományrendszereket nem tudjuk csatlakoztatni. Ilyen esetekben a `root` sem lesz képes elérni a saját alapértelmezett parancsértelmezõjét, amivel lényegében megakadályozzuk, hogy be tudjon jelentkezni. Erre a célra a `root` felhasználó egy alternatíváját, a `toor` felhasználót hozták létre, amelyet az alaprendszeren kívül található parancsértelmezõkkel is használhatunk. A link:{faq}#TOOR-ACCOUNT[toor hozzáférésérõl] a GYIK biztonsági kérdésekkel foglalkozó részében tudhatunk meg többet (angolul). +Ha más parancsértelmezõket is telepítettünk, akkor a man:chsh[1] parancs segítségével tudjuk megváltoztatni az alapértelmezett parancsértelmezõnket. A `root` felhasználó alapértelmezett parancsértelmezõjének megváltoztatását azonban nem javasoljuk. Ennek oka, hogy azok a parancsértelmezõk, amelyek nem részei az alaprendszernek, általában a [.filename]#/usr/local/bin# vagy a [.filename]#/usr/bin# könyvtárakban találhatóak, és bizonyos vészhelyzetekben elõfordulhat, hogy ezeket az állományrendszereket nem tudjuk csatlakoztatni. Ilyen esetekben a `root` sem lesz képes elérni a saját alapértelmezett parancsértelmezõjét, amivel lényegében megakadályozzuk, hogy be tudjon jelentkezni. Erre a célra a `root` felhasználó egy alternatíváját, a `toor` felhasználót hozták létre, amelyet az alaprendszeren kívül található parancsértelmezõkkel is használhatunk. A extref:{faq}[toor hozzáférésérõl, TOOR-ACCOUNT] a GYIK biztonsági kérdésekkel foglalkozó részében tudhatunk meg többet (angolul). [[software]] == Csomagok és portok: szoftverek telepítése FreeBSD alatt @@ -94,14 +98,14 @@ Ha a FreeBSD valamelyik kiadását használjuk (6.2, 6.3, 7.0 stb., tehát CD-r A FreeBSD különbözõ változatairól a link:{version-guide}[Válasszuk ki a nekünk igazán megfelelõ FreeBSD verziót!] címû cikkben olvashatunk bõvebben. ==== -A csomagok használatával kapcsolatban a FreeBSD kézikönyvében kaphatunk részletesebb felvilágosítást, lásd link:{handbook}#packages-using[A csomagrendszer használata]. +A csomagok használatával kapcsolatban a FreeBSD kézikönyvében kaphatunk részletesebb felvilágosítást, lásd extref:{handbook}ports[A csomagrendszer használata, packages-using]. [[ports]] === Portok A FreeBSD-ben az alkalmazások telepítésének másik módja a Portgyûjtemény használata. A Portgyûjtemény lényegében [.filename]#Makefile# állományok és javítások gyûjteménye, amelyek a különféle alkalmazások forráskódját készítik fel arra, hogy a FreeBSD-n is használhatóak legyenek. Amikor telepítünk egy portot, akkor a rendszer elõször letölti az alkalmazás forráskódját, elvégzi a szükséges módosításokat, lefordítja a forrást és végül telepíti az alkalmazást (valamint mindezt megteszi az összes függõsége esetében). -A Portgyûjtemény, vagy gyakran egyszerûen csak a "portfa", a [.filename]#/usr/ports# könyvtárban található. Itt nyilván feltételezzük, hogy a Portgyûjteményt is kiválasztottuk a FreeBSD telepítése során. Amennyiben a Portgyûjteményt még nem telepítettük volna, a man:sysinstall[8] segítségével feltehetjük a telepítõlemezrõl, vagy esetleg a man:csup[1], illetve man:portsnap[8] használatával letölthetjük a FreeBSD Projekt valamelyik szerverérõl. A Portgyûjtemény telepítésének részletes bemutatása megtalálható a kézikönyv link:{handbook}#ports-using[4.5.1. szakaszában]. +A Portgyûjtemény, vagy gyakran egyszerûen csak a "portfa", a [.filename]#/usr/ports# könyvtárban található. Itt nyilván feltételezzük, hogy a Portgyûjteményt is kiválasztottuk a FreeBSD telepítése során. Amennyiben a Portgyûjteményt még nem telepítettük volna, a man:sysinstall[8] segítségével feltehetjük a telepítõlemezrõl, vagy esetleg a man:csup[1], illetve man:portsnap[8] használatával letölthetjük a FreeBSD Projekt valamelyik szerverérõl. A Portgyûjtemény telepítésének részletes bemutatása megtalálható a kézikönyv extref:{handbook}ports[4.5.1. szakaszában, ports-using]. A telepítéshez (általában) csak be kell lépnünk az adott port könyvtárába és el kell indítanunk a fordítást. A következõ példában az Apache 2.2 alkalmazást telepítjük a Portgyûjteménybõl: @@ -119,7 +123,7 @@ A portok alkalmazásának egyik legnagyobb elõnye, hogy a szoftverek telepíté # make WITH_LDAP="YES" install clean .... -A Portgyûjteménnyel kapcsolatos további információk tekintetében olvassuk el a FreeBSD kézikönyv link:{handbook}#ports-using[A Portgyûjtemény használata] címû szakaszát. +A Portgyûjteménnyel kapcsolatos további információk tekintetében olvassuk el a FreeBSD kézikönyv extref:{handbook}ports[A Portgyûjtemény használata, ports-using] címû szakaszát. [[which]] === Portok vagy csomagok, mégis melyiket használjam? @@ -225,9 +229,9 @@ ifconfig_em0="DHCP" Hasonlóan a Linuxban található IPTABLES megoldáshoz, a FreeBSD is kínál fel rendszermagszintû tûzfalazást. A FreeBSD jelen pillanatban három tûzfalat támogat: -* link:{handbook}#firewalls-ipfw[IPFIREWALL] -* link:{handbook}#firewalls-ipf[IPFILTER] -* link:{handbook}#firewalls-pf[PF] +* extref:{handbook}firewalls[IPFIREWALL, firewalls-ipfw] +* extref:{handbook}firewalls[IPFILTER, firewalls-ipf] +* extref:{handbook}firewalls[PF, firewalls-pf] Az IPFIREWALL, avagy IPFW (az IPFW szabályrendszereit az man:ipfw[8] paranccsal tudjuk kezelni) a FreeBSD fejlesztõi által készített és karbantartott tûzfal. A forgalomszabályozás megvalósításához és különbözõ típusú hálózati kapcsolatok szimulációjához az IPFW kiegészíthetõ a man:dummynet[4] használatával. @@ -261,7 +265,7 @@ pass in on $ext_if inet proto tcp from any to ($ext_if) port 22 A FreeBSD rendszer háromféleképpen frissíthetõ: forráskódból, binárisan és telepítõlemezek használatával. -A forráskódon keresztüli frissítés ugyan a legbonyolultabb ezek közül, azonban ez kínálja fel egyben a legnagyobb rugalmasságot is. Ennek során szinkronizálnunk kell a FreeBSD forráskódjának nálunk levõ (helyi) másolatát a FreeBSD CVS (Concurrent Versioning System) szervereivel. Miután ez megtörtént, le tudjuk fordítani a rendszermagot és a hozzá tartozó programokat. A források frissítésével kapcsolatban olvassuk el a FreeBSD kézikönyv link:{handbook}#updating-upgrading[frissítésrõl szóló fejezetét]. +A forráskódon keresztüli frissítés ugyan a legbonyolultabb ezek közül, azonban ez kínálja fel egyben a legnagyobb rugalmasságot is. Ennek során szinkronizálnunk kell a FreeBSD forráskódjának nálunk levõ (helyi) másolatát a FreeBSD CVS (Concurrent Versioning System) szervereivel. Miután ez megtörtént, le tudjuk fordítani a rendszermagot és a hozzá tartozó programokat. A források frissítésével kapcsolatban olvassuk el a FreeBSD kézikönyv extref:{handbook}updating-upgrading[frissítésrõl szóló fejezetét, updating-upgrading]. A bináris frissítés a Linux(R) típusú rendszereken elérhetõ `yum` vagy `apt-get` parancsok esetén megszokottakhoz hasonló. A man:freebsd-update[8] parancs letölti a frissítéseket és telepíti ezeket. Ez a frissítési folyamat a man:cron[8] használatával ütemezhetõ. @@ -319,7 +323,7 @@ kern.posix1version: 200112 Bizonyos `sysctl`-értékek írásvédettek. ==== -Adódhatnak olyan alkalmak, amikor mégis szükségünk lehet a procfs használatára, mint például régi szoftverek futtatása, a rendszerhívások nyomkövetése a man:truss[1] segítségével, vagy a link:{handbook}#linuxemu[bináris Linux kompatibilitás] használata. (Noha a bináris Linux kompatibilitás egy saját procfs állományrendszert, egy man:linprocfs[5] rendszert használ.) A procfs típusú állományrendszerek csatlakoztatásához a következõt kell megadnunk az [.filename]#/etc/fstab# állományban: +Adódhatnak olyan alkalmak, amikor mégis szükségünk lehet a procfs használatára, mint például régi szoftverek futtatása, a rendszerhívások nyomkövetése a man:truss[1] segítségével, vagy a extref:{handbook}linuxemu[bináris Linux kompatibilitás, linuxemu] használata. (Noha a bináris Linux kompatibilitás egy saját procfs állományrendszert, egy man:linprocfs[5] rendszert használ.) A procfs típusú állományrendszerek csatlakoztatásához a következõt kell megadnunk az [.filename]#/etc/fstab# állományban: [source,shell] .... @@ -394,4 +398,4 @@ A procfs típusú állományrendszereket így lehet csatlakoztatni: [[conclusion]] == Lezárás -Bízunk benne, hogy ez a leírás eleget mutatott be ahhoz, hogy elkezdjünk ismerkedni a FreeBSD-vel. Ha az érintett témák még jobban érdekelnek minket, vagy olyanról szeretnénk többet megtudni, ami itt nem szerepelt, akkor mindenképpen olvassunk bele a link:{handbook}[FreeBSD kézikönyvbe]. +Bízunk benne, hogy ez a leírás eleget mutatott be ahhoz, hogy elkezdjünk ismerkedni a FreeBSD-vel. Ha az érintett témák még jobban érdekelnek minket, vagy olyanról szeretnénk többet megtudni, ami itt nem szerepelt, akkor mindenképpen olvassunk bele a extref:{handbook}[FreeBSD kézikönyvbe]. |