diff options
Diffstat (limited to 'hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/introduction/chapter.sgml')
| -rw-r--r-- | hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/introduction/chapter.sgml | 1396 |
1 files changed, 0 insertions, 1396 deletions
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/introduction/chapter.sgml b/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/introduction/chapter.sgml deleted file mode 100644 index a363de7bc0..0000000000 --- a/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/introduction/chapter.sgml +++ /dev/null @@ -1,1396 +0,0 @@ -<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2" standalone="no"?> -<!-- - The FreeBSD Documentation Project - - $FreeBSD$ ---> -<!-- - The FreeBSD Hungarian Documentation Project - Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org> - %SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/handbook/introduction/chapter.sgml - %SRCID% 1.138 ---> - -<chapter id="introduction" lang="hu"> - <chapterinfo> - <authorgroup> - <author> - <firstname>Jim</firstname> - <surname>Mock</surname> - <contrib>Átszerkesztette, átszervezte és - bizonyos részeit átdolgozta: </contrib> - </author> - </authorgroup> - </chapterinfo> - - <title>Bemutatkozás</title> - - <sect1 id="introduction-synopsis"> - <title>Áttekintés</title> - - <para>Köszönjük, hogy érdeklődik a &os; - iránt! A fejezet a &os; Projektet több - különböző vonatkozásban mutatja be: a - történetét, a céljait, a - fejlesztési modelljét és így - tovább.</para> - - <para>A fejezet elolvasása során - megismerjük:</para> - - <itemizedlist> - <listitem> - <para>hogyan viszonyul a &os; más operációs - rendszerekhez;</para> - </listitem> - <listitem> - <para>a &os; Projekt történetét;</para> - </listitem> - <listitem> - <para>a &os; Projekt célkitűzéseit;</para> - </listitem> - <listitem> - <para>a &os; nyílt forráskódú - fejlesztési modelljének alapjait;</para> - </listitem> - <listitem> - <para>és természetesen: hogyan is keletkezett a - <quote>&os;</quote> név.</para> - </listitem> - </itemizedlist> - - </sect1> - - <sect1 id="nutshell"> - <title>Üdvözöljük a &os;-ben!</title> - - <indexterm><primary>4.4BSD-Lite</primary></indexterm> - - <para>A &os; egy 4.4BSD-Lite alapú operációs - rendszer &intel; (x86 és &itanium;), AMD64, - <trademark>Alpha</trademark>, Sun &ultrasparc; - számítógépekre. Jelenleg is - portolás alatt áll további - architektúrákra. Olvashatunk a <link - linkend="history">&os; történetéről</link> - vagy éppen az <link linkend="relnotes">aktuális - kiadásáról</link>. Ha szeretnénk - hozzájárulni a Projekt - fejlődéséhez (forráskód, hardver - vagy pénz), olvassuk el a <ulink - url="&url.articles.contributing.en;/index.html">Hozzájárulás - a &os;-hez</ulink> című cikket (angolul).</para> - - <sect2 id="os-overview"> - <title>Mire képes a &os;?</title> - - <para>A &os; számos figyelemre méltó - tulajdonságot tudhat magáénak. Ezek - közül néhány:</para> - - <itemizedlist> - <listitem> - <indexterm><primary>preemptív - ütemezés</primary></indexterm> - - <para>A <emphasis>preemptív - ütemezés</emphasis> dinamikusan - szabályozható prioritások - segítségével biztosítja a - számítógép - felhasználók és alkalmazások - közti finom és igazságos - megosztását, akár a legnagyobb - terhelés esetén is.</para> - </listitem> - - <listitem> - <indexterm><primary>többfelhasználós - rendszer</primary></indexterm> - - <para><emphasis>Többfelhasználós - rendszerként</emphasis> lehetővé teszi, - hogy sokan tudják a &os;-t egyszerre - többféle dologra is használni. - Például, ez azt jelenti, hogy a rendszerhez - csatlakoztatott különböző - perifériák, mint például a - nyomtatók és szalagos egységek, - megfelelően szétoszthatóak a - felhasználók között vagy - éppen a hálózaton, és az egyes - erőforrásokhoz a felhasználók vagy - azok egy csoportja csak korlátozott módon - férhetnek hozzájuk, elkerülve ezzel a - rendszer számára - létfontosságú erőforrások - túlterhelését.</para> - </listitem> - - <listitem> - <indexterm><primary>TCP/IP protokoll</primary></indexterm> - - <para>A <emphasis>TCP/IP hálózati - protokoll</emphasis> gyors és - megbízható implementációja, - illetve a legfontosabb ipari szabványok, mint az - SCTP, DHCP, NFS, NIS, PPP, SLIP, IPsec és IPv6 - támogatása. Ezáltal egy &os;-s - számítógép könnyedén - képes együttműködni más - rendszerekkel vagy akár vállalati - szerverként is üzemelni. Megbirkózik az - NFS (Network File System, távoli - állományelérés) és az - elektronikus levelezés megszervezésével - ugyanúgy, ahogy a vállalatunk internetes - elvárásaival a WWW, FTP és - forgalomirányítási protokollokon - keresztül és tűzfal iránti - (biztonsági) igényeivel is.</para> - </listitem> - - <listitem> - <indexterm><primary>memóriavédelem</primary></indexterm> - - <para>A <emphasis>memóriavédelem</emphasis> - megvalósítása gondoskodik róla, - hogy az alkalmazások (vagy a - felhasználók) ne zavarják - egymást. Az egyik alkalmazás - összeomlása nincs kihatással a - rendszerben futó összes többire.</para> - </listitem> - - <listitem> - <para>A &os; egy <emphasis>32 bites</emphasis> - operációs rendszer (az Alpha, &itanium;, AMD64 - és &ultrasparc; architektúrákon pedig - <emphasis>64 bites</emphasis>), amelyet már a - kezdetektől fogva annak terveztek.</para> - </listitem> - - <listitem> - <indexterm> - <primary>X Window System</primary> - <seealso>XFree86</seealso> - </indexterm> - - <para>A <emphasis>X Window System</emphasis> ipari - szabványa (X11R7) alapján szolgáltatja - a grafikus felhasználói felületet (GUI) - bármelyik VGA-kártyán és - monitoron, illetve annak teljes forráskódja is - elérhető.</para> - </listitem> - - <listitem> - <indexterm> - <primary>bináris kompatibilitás</primary> - <secondary>Linux</secondary> - </indexterm> - <indexterm> - <primary>bináris kompatibilitás</primary> - <secondary>SCO</secondary> - </indexterm> - <indexterm> - <primary>bináris kompatibilitás</primary> - <secondary>SVR4</secondary> - </indexterm> - <indexterm> - <primary>bináris kompatibilitás</primary> - <secondary>BSD/OS</secondary> - </indexterm> - <indexterm> - <primary>bináris kompatibilitás</primary> - <secondary>NetBSD</secondary> - </indexterm> - - <para><emphasis>Bináris szintű - kompatibilitás</emphasis> a Linuxra, SCO-ra, SVR4-re, - BSDI-re és NetBSD-re készített - programok nagy részével.</para> - </listitem> - - <listitem> - <para><emphasis>Futtatásra kész</emphasis> - alkalmazások ezrei érhetőek el a &os; - <emphasis>port-</emphasis> és - <emphasis>csomag</emphasis>gyűjteményében. - Miért bújnánk az internetet - értük, ha mindent egy helyen is - megtalálhatunk?</para> - </listitem> - - <listitem> - <para>További <emphasis>könnyen - portolható</emphasis> alkalmazások ezrei - állnak rendelkezésre az interneten. A &os; - forráskódja kompatibilis a legtöbb - elterjedt kereskedelmi &unix; rendszerével, aminek - köszönhetően az alkalmazások nagy - része csak kevés - módosítást igényel a - fordításhoz, már amennyiben erre - egyáltalán szükség van.</para> - </listitem> - - <listitem> - <indexterm><primary>virtuális - memória</primary></indexterm> - - <para>Az igény szerinti lapozással - működő <emphasis>virtuális - memória</emphasis> és <quote>egyesített - VM/puffer gyorsítótár</quote> - úgy lett kialakítva, hogy hatékonyan - kiszolgálja a nagyobb étvágyú - alkalmazásokat, miközben a többi - felhasználó számára - továbbra is reakcióképes marad.</para> - </listitem> - - <listitem> - <indexterm> - <primary>többprocesszoros (SMP) rendszerek - támogatása</primary> - </indexterm> - - <para>Az <emphasis>SMP</emphasis> támogatása a - több processzorral rendelkező - számítógépek - számára.</para> - </listitem> - - <listitem> - <indexterm> - <primary>fordítóprogramok</primary> - <secondary>C</secondary> - </indexterm> - - <indexterm> - <primary>fordítóprogramok</primary> - <secondary>C++</secondary> - </indexterm> - - <indexterm> - <primary>fordítóprogramok</primary> - <secondary>FORTRAN</secondary> - </indexterm> - - <para><emphasis>C</emphasis>, <emphasis>C++</emphasis> - és <emphasis>Fortran</emphasis> fejlesztői - eszközök széles tárháza - használható. Kutatáshoz és - fejlesztéshez más egyéb - programozási nyelvek is elérhetőek a - portok és csomagok - segítségével.</para> - </listitem> - - <listitem> - <indexterm><primary>forráskód</primary></indexterm> - - <para>Az egész rendszer - <emphasis>forráskód</emphasis>jának - megléte lehetővé teszi, hogy a legnagyobb - fokú irányítást - élvezhessük a környezetünk felett. - Miért is bíznánk magunkat egy - zárt rendszert fejlesztő cégre, mikor - lehetne egy igazán nyílt - rendszerünk?</para> - </listitem> - - <listitem> - <para>Nagy mennyiségű <emphasis>internetes - dokumentáció</emphasis>.</para> - </listitem> - - <listitem> - <para><emphasis>Még sok minden - más!</emphasis></para> - </listitem> - </itemizedlist> - - <indexterm><primary>4.4BSD-Lite</primary></indexterm> - <indexterm><primary>Számítógépes - rendszerek kutatócsoport (CSRG)</primary> - </indexterm> - <indexterm><primary>Berkeley</primary></indexterm> - - <para>A &os; Kaliforniai Egyetem (Berkeley) - Számítógépes rendszerek - kutatócsoportja által fejlesztett 4.4BSD-Lite - kiadásán alapszik és ápolja a - BSD-rendszerek fejlesztésének jellegzetes - hagyományait. Túl a kutatócsoport - kivételes munkáján, a &os; Projekt - több ezernyi órát szentelt arra, hogy a - legtöbbet hozza ki a rendszerből mind a - teljesítményt, mind pedig a valós - életben felbukkanó terhelési helyezetekben - történő helytállást - illetően. Ahogy a legnagyobb piaci óriások - igyekeznek egy hasonló képességű, - teljesítményű és - megbízhatóságó PC-s - operációs rendszert kifejleszteni, úgy a - &os; már <emphasis>most</emphasis> felajánlja - ezeket!</para> - - <para>Kizárólag csak a képzeletünk - szabhat gátat annak, hogy mire is tudjuk használni - a &os;-t. Szoftverfejlesztéstől kezdve, a - gyári automatizáláson és - készletnyilvántartáson át a - műholdas antennák tájolásáig - szinte mindenre: ha ezt eddig egy kereskedelmi &unix;-szal is - meg tudtuk tenni, akkor nagyon valószínű, - hogy a &os;-vel is képesek leszünk erre! A &os; - ezen felül nagyban profitál a világban - található különböző - kutatóközpontok és egyetemek által - fejlesztett, kiváló minőségű - alkalmazások ezreiből, melyek gyakorta olcsón - vagy ingyen elérhetőek. Kereskedelmi - alkalmazások is egyre nagyobb számban - képviseltetik magukat minden nap.</para> - - <para>Mivel a &os; forráskódja - általánosan elérhető, a rendszer - szinte tetszőleges mértékben - testreszabható a különleges - elvárásokat támasztó - alkalmazások vagy projektek számára. Ez a - nagyobb kereskedelmi fejlesztők operációs - rendszereivel majdnem teljesen elképzelhetetlen. - Íme csupán néhány - példája azon alkalmazásoknak, melyek - jelenleg is &os;-t használnak:</para> - - <itemizedlist> - <listitem> - <para><emphasis>Internetes - szolgáltatások:</emphasis> A &os;-be - épített szilárd TCP/IP alapú - hálózatkezelés - különféle internetes - szolgáltatások számára teszi - ideális platformmá:</para> - - <itemizedlist> - <listitem> - <indexterm><primary>FTP szerverek</primary></indexterm> - - <para>FTP szerverek</para> - </listitem> - - <listitem> - <indexterm><primary>webszerverek</primary></indexterm> - - <para>World Wide Web szerverek (hagyományos vagy - biztonságos [SSL])</para> - </listitem> - - <listitem> - <para>IPv4 és IPv6 - forgalomirányítás</para> - </listitem> - - <listitem> - <indexterm><primary>tűzfal</primary></indexterm> - <indexterm><primary>NAT</primary></indexterm> - - <para>Tűzfalak és NAT (<quote>IP - maszkolás</quote>), - átjárók</para> - </listitem> - - <listitem> - <indexterm> - <primary>elektronikus levelezés</primary> - <see>e-mail</see> - </indexterm> - - <indexterm><primary>e-mail</primary></indexterm> - - <para>Elektronikus levelező szerverek</para> - </listitem> - - <listitem> - <indexterm><primary>USENET</primary></indexterm> - - <para>USENET hírrendszer és - üzenőfal</para> - </listitem> - - <listitem> - <para>Sok minden más...</para> - </listitem> - </itemizedlist> - - <para>A &os; használatához kezdetben - elegendő egy olcsó 386-os PC, melyet a - vállalkozásunk fejlődésével - szépen fel tudunk hozni egy RAID-del ellátott - négyprocesszoros Xeon rendszerig.</para> - </listitem> - - <listitem> - <para><emphasis>Oktatás:</emphasis> Esetleg - informatikával vagy műszaki - informatikával foglalkozik? Nem is lehetne jobban a - &os; által felkínált - élményeken kívül máshogy - megismerkedni elsőkézből az - operációs rendszerek, - számítógépes - architektúrák és - hálózatok működésével! - Rengeteg szabadon használható műszaki, - matematikai és grafikai tervező programcsomag - könnyíti meg azok munkáját is, - akik számára a - számítógép - legfőképpen <emphasis>más</emphasis> - feladatok elvégzésére hivatott!</para> - </listitem> - - <listitem> - <para><emphasis>Kutatás:</emphasis> Miután a - teljes &os; rendszer forráskódja bárki - számára elérhető, - tökéletes kiindulási pontot ad az - operációs rendszerek - témakörében vagy a - számítástudomány egyéb - ágaiban végzendő kutatásokhoz. A - &os; nyílt természete ezenkívül - lehetővé teszi egymástól - távol levő csoportok közös - együttműködését is - anélkül, hogy a résztvevőknek - aggódnia kellene a különleges - licencszerződések vagy a nyílt - fórumokon felmerülő - korlátozások miatt.</para> - </listitem> - - <listitem> - <indexterm><primary>forgalomirányító</primary></indexterm> - <indexterm><primary>DNS szerver</primary></indexterm> - - <para><emphasis>Hálózatépítés:</emphasis> - Szüksége van egy új - útválasztóra? Esetleg egy - névszerverre (DNS)? Egy tűzfalra, mely - távoltartja a nemkívánatos - egyéneket a belső - hálózattól? A &os; pillanatok alatt - átváltoztatja a sarokban porosodó - 386-os vagy 486-os PC-nket egy kifinomult - csomagszűrési képességekkel - bíró forgalomirányító - eszközzé.</para> - </listitem> - - <listitem> - <indexterm> - <primary>X Window System</primary> - <secondary>XFree86</secondary> - </indexterm> - <indexterm> - <primary>X Window System</primary> - <secondary>Accelerated-X</secondary> - </indexterm> - - <para><emphasis>X Window - munkaállomás:</emphasis> A &os; a szabadon - használható X11 szerverrel együtt remek - választás egy olcsó X terminál - kiépítéséhez. - Eltérően egy szokványos X - termináltól, a &os; azonban igény - szerint sok alkalmazás helyi futtatását - is képes megoldani, ezzel megszabadítva minket - a központi szerver használatának - kényszerétől. A &os; viszont akár - <quote>lemez nélkül</quote> is el tud indulni, - aminek révén az egyes - munkaállomások karbantartása még - olcsóbbá és könnyebbé - válik.</para> - </listitem> - - <listitem> - <indexterm><primary>GNU Compiler - Collection</primary></indexterm> - - <para><emphasis>Szoftverfejlesztés:</emphasis> Az alap - &os; rendszer fejlesztőeszközök - tömkelegével, többek közt a - híres GNU C/C++ fordítóval és - nyomkövetővel érkezik.</para> - </listitem> - </itemizedlist> - - <para>A &os; CD-n, DVD-n és FTP-n keresztül - elérhető forráskód és - bináris formátumban is. A &os; - beszerzésével kapcsolatos bővebb - információkért olvassuk el az <xref - linkend="mirrors"/>et.</para> - </sect2> - - <sect2 id="introduction-nutshell-users"> - <title>Ki használja a &os;-t?</title> - - <indexterm> - <primary>felhasználók</primary> - <secondary>&os;-t használó nagy - oldalak</secondary> - </indexterm> - - <para>A &os; egyaránt remek eszköz- és - termékfejlesztői platformként - funkcionál a világ legnagyobb informatikai - cégeinél, többek közt:</para> - - <itemizedlist> - <listitem> - <indexterm><primary>Apple</primary></indexterm> - - <para><ulink url="http://www.apple.com">Apple</ulink></para> - </listitem> - - <listitem> - <indexterm><primary>Cisco</primary></indexterm> - - <para><ulink url="http://www.cisco.com">Cisco</ulink></para> - </listitem> - - <listitem> - <indexterm><primary>Juniper</primary></indexterm> - - <para><ulink url="http://www.juniper.net">Juniper</ulink></para> - </listitem> - - <listitem> - <indexterm><primary>NetApp</primary></indexterm> - - <para><ulink url="http://www.netapp.com">NetApp</ulink></para> - </listitem> - </itemizedlist> - - <para>A &os; mindezek mellett több nagyobb internetes oldal - alapját képzi, mint például:</para> - - <itemizedlist> - <listitem> - <indexterm><primary>Yahoo!</primary></indexterm> - - <para><ulink url="http://www.yahoo.com/">Yahoo!</ulink></para> - </listitem> - - <listitem> - <indexterm><primary>Yandex</primary></indexterm> - - <para><ulink url="http://www.yandex.ru/">Yandex</ulink></para> - </listitem> - - <listitem> - <indexterm><primary>Apache</primary></indexterm> - - <para><ulink url="http://www.apache.org/">Apache</ulink></para> - </listitem> - - <listitem> - <indexterm><primary>Rambler</primary></indexterm> - - <para><ulink url="http://www.rambler.ru/">Rambler</ulink></para> - </listitem> - - <listitem> - <indexterm><primary>Sina</primary></indexterm> - - <para><ulink url="http://www.sina.com/">Sina</ulink></para> - </listitem> - - <listitem> - <indexterm><primary>Pair Networks</primary></indexterm> - - <para><ulink url="http://www.pair.com/">Pair - Networks</ulink></para> - </listitem> - - <listitem> - <indexterm><primary>Sony Japan</primary></indexterm> - - <para><ulink url="http://www.sony.co.jp/">Sony - Japan</ulink></para> - </listitem> - - <listitem> - <indexterm><primary>Netcraft</primary></indexterm> - - <para><ulink url="http://www.netcraft.com/">Netcraft</ulink> - </para> - </listitem> - - <listitem> - <indexterm><primary>NetEase</primary></indexterm> - - <para><ulink url="http://www.163.com/">NetEase</ulink></para> - </listitem> - - <listitem> - <indexterm><primary>Weathernews</primary></indexterm> - - <para><ulink url="http://www.wni.com/">Weathernews</ulink> - </para></listitem> - - <listitem> - <indexterm><primary>TELEHOUSE America</primary></indexterm> - - <para><ulink url="http://www.telehouse.com/">TELEHOUSE - America</ulink></para> - </listitem> - - <listitem> - <para><ulink url="http://www.experts-exchange.com/">Experts - Exchange</ulink></para> - </listitem> - </itemizedlist> - - <para>és még sokan mások.</para> - </sect2> - </sect1> - - <sect1 id="history"> - <title>A &os; Projektről</title> - - <para>A most következő rész egy-két - háttérinformációt tár fel a - Projektről, többek között a - történetét, céljait és a benne - alkalmazott fejlesztési modellt.</para> - - <sect2 id="intro-history"> - <sect2info role="firstperson"> - <authorgroup> - <author> - <firstname>Jordan</firstname> - <surname>Hubbard</surname> - <contrib>Írta: </contrib> - </author> - </authorgroup> - </sect2info> - - <title>A &os; rövid története</title> - - <indexterm><primary>386BSD Patchkit</primary></indexterm> - <indexterm><primary>Hubbard, Jordan</primary></indexterm> - <indexterm><primary>Williams, Nate</primary></indexterm> - <indexterm><primary>Grimes, Rod</primary></indexterm> - <indexterm> - <primary>&os; Projekt</primary> - <secondary>történet</secondary> - </indexterm> - - <para>A &os; Projekt valamikor 1993 kezdetéről - eredeztethető, és részben a <quote>Nem - hivatalos 386BSD Patchkit</quote>-ből nőtt ki, a - patchkit 3 legutolsó koordinátorának, Nate - Williamsnek, Rod Grimesnak és nekem - köszönhetően.</para> - - <indexterm><primary>386BSD</primary></indexterm> - - <para>Eredeti célunk a 386BSD köztes - állapotainak rögzítése lett volna, - amitől olyan problémák - megoldását reméltük, melyeket a - patchkitek gyártása önmagában - egyszerűen nem tudott megoldani. Néhányan - még talán emlékeznek is a Projekt kezdeti - munkaneveire: <quote>386BSD 0.5</quote> vagy <quote>386BSD - Interim</quote>, melyek pontosan erre a tényre - hivatkoztak.</para> - - <indexterm><primary>Jolitz, Bill</primary></indexterm> - - <para>A 386BSD eredetileg Bill Jolitz operációs - rendszere volt, amely ennél a pontnál már - közel egy éve senki sem tartott karban. Mivel a - hozzá tartozó patchkit pedig napról napra - duzzadt, egyre kényelmetlenebbé vált a - karbantartása. Ezért egyhangúan úgy - döntöttünk, segítünk Billnek azzal, - hogy időnként létrehozunk egy - <quote>letisztított</quote> változatot. Ez a - próbálkozásunk csúnyán - kudarcba fulladt, amikor Bill Jolitz hirtelen meggondolta - magát és visszalépett a Projekt - támogatásától. Semmilyen - egyértelmű útmutatást nem adott arra, - hogy mit csináljunk helyette.</para> - - <indexterm><primary>Greenman, David</primary></indexterm> - <indexterm><primary>Walnut Creek</primary></indexterm> - - <para>Nem tartott sokáig eldöntenünk, hogy ez a - cél továbbra is megéri a - fáradtságot, még Bill - segítsége nélkül is, ezért - felvettük a <quote>&os;</quote> nevet, melyet David - Greenmannek köszönhetünk. Kezdeti feladatainkat - a rendszer akkori felhasználóival tartott - egyeztetések után állítottuk fel. - Miután teljesen tisztán - láthatóvá vált, hogy a Projekt a - megvalósulás útján van, felvettem a - kapcsolatot a Walnut Creek-kel, terjesztési mód - után nézve azok számára, akik nem - tudtak akkoriban könnyedén hozzáférni - az internethez. A Walnut Creek nem csak támogatta a &os; - CD-n történő terjesztését, hanem - még egy számítógépet - és egy gyors internetkapcsolatot is a Projekt - rendelkezésére bocsátott. A Walnut Creek - szinte példátlan mértékű, egy - akkoriban teljesen ismeretlen projektbe vetett hite - nélkül nagyon nehezen lenne - elképzelhető, hogy a &os; olyan messzire és - olyan gyorsan jutott volna el, ahol ma tart.</para> - - <indexterm><primary>4.3BSD-Lite</primary></indexterm> - <indexterm><primary>Net/2</primary></indexterm> - <indexterm><primary>Berkeley</primary></indexterm> - <indexterm><primary>386BSD</primary></indexterm> - <indexterm><primary>Szabad Szoftver - Alapítvány</primary></indexterm> - - <para>Az első CD-lemezen (és széles körben - az interneten is megjelenő) változat a &os; 1.0 - volt, amely 1993 decemberében jelent meg. A - Berkeley-ről származó 4.3BSD-Lite - (<quote>Net/2</quote>) szalagokon található - források alapján készült, - kiegészítve a 386BSD-ből és a Szabad - Szoftver Alapítványtól (Free Software - Foundation, FSF) származó komponensekkel. - Első kiadásként igen méltányos - sikert könyvelhetett el, melyet a még inkább - sikeres &os; 1.1-gyel folytattunk 1994 - májusában.</para> - - <indexterm><primary>Novell</primary></indexterm> - <indexterm><primary>Berkeley</primary></indexterm> - <indexterm><primary>Net/2</primary></indexterm> - <indexterm><primary>AT&T</primary></indexterm> - - <para>Nagyjából ekkortájt - néhány váratlan sötét - felhő bukkant fel az égbolton, ahogy a Novell - és a Berkeley hosszantartó pereskedése - lezárult a Berkeley Net/2 szalagjainak jogi - formáját illetően. Ennek - eredményeképpen a Berkeley elfogadta, hogy a Net/2 - nagy része <quote>jelzáloggal terhelt</quote> - és a Novell tulajdona, aki pedig valamivel - korábban az AT&T-től szerezte. Ezért - cserébe a Berkeley megkapta a Novell - <quote>áldását</quote> a 4.4BSD-Lite - kiadásra, és amikor az véglesen kijön, - megszűnik a rajta levő jelzálog. Emiatt az - összes Net/2 felhasználónak erősen - javasolt volt váltani. Ez érintette magát - a &os;-t is, és így a Projekt 1994 - júliusáig kapott határidőt, hogy - leállítsa a Net/2 alapú termékeinek - szállítását. A megegyezés - értelmében a Projekt kiadhatott még egy - utolsó kiadást a határidő előtt, - amely végül a &os; 1.1.5.1 lett.</para> - - <para>A &os;-nek ekkor szembesülnie kellett azzal a - nehéz feladattal, hogy lényegében - újra fel kellett találnia magát, a teljesen - új és meglehetősen hiányos 4.4BSD-Lite - bitjeitől elindulva. A <quote>Lite</quote> - (egyszerűsített) kiadások abban az - értelemben számítottak egyszerűbbnek, - hogy a Berkeley kutatói (a különböző - jogi követelések miatt) - eltávolították a ténylegesen - beindítható rendszerhez szükséges - programrészek nagyobb részét, ill. a - 4.4-es verzió Intel processzorokra - készített portja nagyon is befejezetlen volt. A - Projektnek egészen 1994 novemberéig tartott, hogy - megtegye ezt a lépést, ugyanis ekkor jelent meg a - &os; 2.0 az interneten és (december vége - felé) CD-n. Annak ellenére, hogy még - némileg érdes maradt bizonyos helyeken, ez a - kiadás jelentős sikereket ért el. Ezt - követte 1995 júniusában a sokkalta stabilabb - és könnyebben telepíthető - &os; 2.0.5.</para> - - <para>A &os; 2.1.5-öt 1996 augusztusában adtuk - ki, mely akkora népszerűségnek örvendett - az internet-szolgáltatók és kereskedelmi - közösségek körében, hogy a - 2.1-STABLE elágazásból egy újabb - kiadást készítettünk. Ez volt a - &os; 2.1.7.1, amely 1997 februárjában jelent - meg és ezzel együtt a 2.1-STABLE - fejlesztését is zárta. Most már - csak karbantartást végzünk rajta, és - csak a biztonsági és egyéb kritikus - hibajavítások kerülnek bele - (RELENG_2_1_0).</para> - - <para>A &os; 2.2 fejlesztése 1996 novemberében - ágazott le az akkori fejlesztői - (<quote>-CURRENT</quote>) ágból, mint a - RELENG_2_2-es ág. Ebből az első teljes - kiadás (2.2.1) 1997 áprilisában jelent meg. - A 2.2-es ág mentén további kiadások - 1997 nyarán és őszén - készültek, melyek közül az utolsó - (2.2.8) 1998 novemberében jelent meg. Az első - hivatalos 3.0-ás kiadás 1998 - októberében jött ki, ami egyúttal a - 2.2-es ág befejezésének kezdetét - jelentette.</para> - - <para>A fejlesztési fa 1999. január 20-án - került ismét elágaztatásra, melynek - eredménye a 4.0-CURRENT és 3.X-STABLE ágak - lettek. A 3.X-STABLE ágban a 3.1 1999. február - 15-én, a 3.2 1999. május 15-én, a 3.3 - 1999. szeptember 16-án, a 3.4 1999. december - 20-án és a 3.5 2000. június 24-én - jelent meg, melyet pár nappal később egy - kisebb alverzió, a 3.5.1 követett, a Kerberosra - vonatkozó friss biztonsági - javításokkal. Ez lett egyben a 3.X ág - utolsó kiadása.</para> - - <para>Egy másik fontos elágaztatás 2000. - március 13-án történt, mellyel - életre kelt a 4.X-STABLE ág. Ebből - aztán számos kiadás született: a - 4.0-RELEASE 2000 márciusában mutatkozott be, az - utolsó 4.11-RELEASE pedig 2005 januárjában - látott napvilágot.</para> - - <para>A várva várt 5.0-RELEASE 2003. január - 19-én került bejelentésre. Közel - háromévnyi munka eredményeképpen ez - a kiadás indította meg a &os;-t a - többprocesszoros rendszerek és az - alkalmazások szálkezelésének - fejlettebb támogatásának - útján, valamint az &ultrasparc; és - <literal>ia64</literal> platformok támogatása is - itt jelent meg először. Ezt a kiadást az 5.1 - követte 2003 júniusában. A - hozzá tartozó -CURRENT ágból az - utolsó kiadás az 5.2.1-RELEASE volt, amely 2004 - februárjában mutatkozott be.</para> - - <para>A 2004 augusztusában, a RELENG_5 ág - létrehozását a 5.3-RELEASE követte, - és egyben a 5-STABLE ág kezdetét is - jelezte. A legújabb 5.5-RELEASE 2006 - májusában jött ki. A RELENG_5 - ágból már nem fog készülni - több kiadás.</para> - - <para>A fejlesztési fa ezután 2005 - júliusában ágazott el ismét, - ezúttal a RELENG_6 ágnak adott életet. A - 6.0-RELEASE az 6.X ág első kiadásaként - 2005 novemberében jelent meg. A legújabb - 6.4-RELEASE 2008 november hónapjában jelentkezett. - A RELENG_6 ágból már nem - készülnek további kiadások.</para> - - <para>A RELENG_7 ág 2007 októberében - jött létre. Ebből az első kiadás - 2008 februárjában a 7.0-RELEASE volt. A - legfrissebb &rel2.current;-RELEASE kiadás - &rel2.current.date; hónapban készült el. A - RELENG_7 ágból további kiadások is - várhatóak.</para> - - <para>A fejlesztési fából 2009 - augusztusában ismét levált egy ág, - amely ezúttal a RELENG_8 volt. A 8.0-RELEASE, a 8.X - ág első kiadása 2009 novemberében - jelent meg. A legfrissebb &rel.current;-RELEASE - &rel.current.date; hónapban jött ki. A RELENG_8 - ágból várhatóak további - kiadások.</para> - - <para>Jelen pillanatban a hosszabb távú - fejlesztések a 9.X-CURRENT (törzs) ágban - kapnak helyet, és a 9.X-ből készült - időközönkénti pillanatkiadások - folyamatosan elérhetőek CD-n (és - természetesen interneten keresztül is) <ulink - url="ftp://current.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/snapshots/">a - pillanatkiadásokat tároló - szerverről</ulink>.</para> - </sect2> - - <sect2 id="goals"> - <sect2info> - <authorgroup> - <author> - <firstname>Jordan</firstname> - <surname>Hubbard</surname> - <contrib>Írta: </contrib> - </author> - </authorgroup> - </sect2info> - - <title>A &os; Projekt céljai</title> - - <indexterm> - <primary>&os; Projekt</primary> - <secondary>célok</secondary> - </indexterm> - - <para>A &os; Projekt célja, hogy olyan szoftvereket - kínáljon, amelyek tetszőlegesen, - bármilyen célra felhasználhatóak, - mindenféle megkötések nélkül. - Sokunk jelentős energiát fektet a programokba - (és a Projektbe) és minden bizonnyal egyikünk - sem utasítana vissza semmilyen anyagi - ellenszolgáltatást se most, se később, - de egyáltalán nem ragaszkodunk hozzá. - Hisszük, hogy elsődleges - <quote>küldetésünk</quote> olyan programok - és programrészletek készítése - bárki számára és bármilyen - célra, melyeket a lehető legszélesebb - körben alkalmaznak és a lehető legtöbb - hasznot hajtják. Ez, úgy érzem, az egyik - legalapvetőbb célja a szabad szoftvereknek, - és ez az, amit mi is lelkesen magunkénak - vallunk.</para> - - <indexterm><primary>GNU General Public License (GPL)</primary></indexterm> - <indexterm><primary>GNU Lesser General Public License (LGPL)</primary></indexterm> - <indexterm><primary>BSD licenc</primary></indexterm> - - <para>A forrásfánkban található GNU - General Public License (GPL) vagy a Library General Public - License (LGPL) alá eső kódok - hozzáférhetőségére ezzel - szemben némileg több megszorítás - vonatkozik, legalább is inkább ami a - hozzáférhetőséget illeti. Mivel a - GPL-es szoftverek kereskedelmi használata további - bonyodalmakat vethet fel, ha lehetőségünk - adódik rá, inkább a sokkal enyhébb - BSD licenccel rendelkező szoftvereket - választjuk.</para> - - </sect2> - - <sect2 id="development"> - <sect2info> - <authorgroup> - <author> - <firstname>Satoshi</firstname> - <surname>Asami</surname> - <contrib>Írta: </contrib> - </author> - </authorgroup> - </sect2info> - - <title>A &os; fejlesztési modellje</title> - - <indexterm> - <primary>&os; Projekt</primary> - <secondary>fejlesztési modell</secondary> - </indexterm> - - <para>A &os; fejlesztése egy nagyon nyitott és - rugalmas folyamat, szó szerint a világ minden - tájáról érkező - többszáznyi segítségből - építkezik, ahogy az látható is a - <ulink - url="&url.articles.contributors.en;/article.html">résztvevőink - listáján</ulink>. A &os; fejlesztési - infrastruktúrája lehetővé teszi, hogy - ez a többszáznyi résztvevő az interneten - keresztül működjön együtt. - Folyamatosan várjuk az új fejlesztőket - és ötleteket, és mindazok, akik komolyabban - érdeklődnek a Projekt iránt, egyszerűen - felvehetik velünk a kapcsolatot a &a.hackers; - címén. Egy &a.announce; is elérhető - azok számára, akik értesíteni - kívánják a többi &os; - felhasználót munkájuk főbb - eredményeiről.</para> - - <para>A &os; Projektről és annak - fejlesztési modelljéről hasznos tudni az - alábbiakat, függetlenül attól, hogy - egyedül vagy másokkal szoros - együttműködésben dolgozunk:</para> - - <variablelist> - <varlistentry> - <term>Az SVN és CVS repositoryk<anchor - id="development-cvs-repository"/></term> - - <listitem> - <indexterm> - <primary>CVS</primary> - <secondary>repository</secondary> - </indexterm> - <indexterm> - <primary>Concurrent Versions System</primary> - <see>CVS</see> - </indexterm> - <indexterm> - <primary>SVN</primary> - <secondary>repository></secondary> - </indexterm> - <indexterm> - <primary>Subversion</primary> - <see>SVN</see> - </indexterm> - - <para>Sok éven keresztül a &os; központi - forrásfáját <ulink - url="http://ximbiot.com/cvs/wiki/">CVS</ulink>-en - (Concurrent Versions System) keresztül - tartották karban, amely egy, a &os;-vel is - érkező, szabadon elérhető - verziókezelő rendszer. 2008 - júniusában a Projekt az <ulink - url="http://subversion.tigris.org">SVN</ulink> - (Subversion) használatára váltott. - Ez a váltás szükségszerű - volt, mivel a CVS által okozott technikai - nehézségek gyorsan előjöttek a - forrásfa és a hozzá tartozó - metainformációk szapora - növekedésével. Noha a központi - repository most már - <application>SVN</application>-alapú, a - kliensoldali <application>CVSup</application> és - <application>csup</application> alkalmazások - továbbra is a korábbi - infrastruktúrával dolgoznak, ahogy eddig is - — az <application>SVN</application> respositoryban - végzett változtatások ehhez - automatikusan átkerülnek - <application>CVS</application> alá. Jelen - pillanatban egyedül csak a központi - forrásfa használja ezt a megoldást, a - dokumentáció, a weboldalak és a - Portgyűjtemény forrásai továbbra - is <application>CVS</application> alól - üzemelnek. Az elsődleges <ulink - url="http://www.FreeBSD.org/cgi/cvsweb.cgi">CVS - repository</ulink> egy Santa Clara-i (California, USA) - számítógépen - található, ahonnan a világban - található rengeteg tükörszerverre - másolódik. Az - <application>SVN</application>-fa, mely tartalmazza a - <link linkend="current">-CURRENT</link> és <link - linkend="stable">-STABLE</link> ágakat, - könnyen lemásolható a saját - számítógépünkre is. - Ennek részleteiről bővebben a <link - linkend="synching">A forrásfa - szinkronizálása</link> c. szakaszban - olvashatunk.</para> - </listitem> - </varlistentry> - - <varlistentry> - <term>A committerek listája<anchor - id="development-committers"/></term> - - <listitem> - <indexterm><primary>committerek</primary></indexterm> - - <para>A hivatalos fejlesztők - (<firstterm>committerek</firstterm>) azok az emberek, akik - a CVS-fához írási joggal - rendelkeznek, tehát módosítást - hajthatnak végre a &os; forrásaiban (a - <quote>committer</quote> kifejezés a &man.cvs.1; - <command>commit</command> parancsából - származik, amelyet arra használunk, hogy - felvigyük a módosításainkat a - CVS repository-ba). Javaslatainkat legjobban a - &man.send-pr.1; használatával tudjuk a - committerek elé tárni. Ha valamiért - ez mégsem működne, - megpróbálhatjuk őket elérni - közvetlenül a &a.committers; - címére küldött e-maillel.</para> - </listitem> - </varlistentry> - - <varlistentry> - <term>A &os; Core Team<anchor id="development-core"/></term> - - <listitem> - <indexterm><primary>Core Team</primary></indexterm> - - <para>Ha a &os; Projekt egy vállalat lenne, - akkor a <firstterm>&os; Core Teamje</firstterm> - (irányító csoportja) foglalná - magában a vezetőséget. Ennek a - csoportnak elsődleges feladata, hogy fenntartsa a - Projekt egészének - kondícióját és gondoskodjon - róla, hogy a megfelelő irányba - haladjon. Az irányító csoportnak - ugyanígy feladata a megbízható - és odaadó committerek - tömörítése és az új - tagok beszervezése, ha a csoportból - kilépne valaki. A jelenlegi Core Team tagjait 2008 - júliusában választották meg. - A választásokat kétévente - tartják.</para> - - <para>Ebben a csoportban egyes tagoknak ezenfelül - még bizonyos területekre - felügyelniük is kell. Ez azt jelenti, hogy - felelősek a rendszer valamelyik nagyobb - részének az előírásoknak - megfelelő működéséért. - A &os; fejlesztők teljes felsorolása és - a hozzájuk tartozó területek - megtalálhatóak <ulink - url="&url.articles.contributors.en;/article.html">A - résztvevők listjában</ulink>.</para> - - <note> - <para>A Core Team legtöbb tagja pusztán - önkéntesen vesz részt a &os; - fejlesztésében és nem - származik a projektből semmilyen anyagi - haszna. Emiatt a <quote>részvétel</quote> - nem tévesztendő össze a - <quote>garantált - támogatással</quote>. A - <quote>vezetőségre</quote> vonatkozó - hasonlat nem teljesen pontos abban az értelemben, - hogy ezek az emberek tulajdonképpen egy - kívülálló - szempontjából ésszerűtlen - döntést hoztak azzal, hogy a &os; - támogatására áldozták - az életüket!</para> - </note> - </listitem> - </varlistentry> - - <varlistentry> - <term>Külső résztvevők</term> - - <listitem> - <indexterm><primary>résztvevők</primary></indexterm> - - <para>Végül, de nem utoljára, - következzen a fejlesztők legnagyobb csoportja: - ők maguk a felhasználók, akik - rendszeres visszajelzéseket és - hibajavításokat küldenek. A &os; - kevésbé központosított - fejlesztésében elsősorban a &a.hackers; - segítségével lehet felvenni a - fonalat, ahol ezeket a témákat - tárgyalják meg. A &os;-hez - kapcsolódó különféle - levelezési listákról többet a - <xref linkend="eresources"/>ben olvashatunk.</para> - - <para><citetitle><ulink - url="&url.articles.contributors.en;/article.html">A &os; - résztvevőinek - listája</ulink></citetitle> hosszú és - még most is növekszik; miért nem - próbálunk mi is visszaadni valamit a - &os;-nek?</para> - - <para>Nem csak programozással lehet segíteni a - Projektet: a megoldandó feladatok - listáját megtalálhatjuk a <ulink - url="&url.base;/index.html">&os; Projekt - honlapján</ulink>.</para> - </listitem> - </varlistentry> - </variablelist> - - <para>Röviden összefoglalva, a fejlesztési - modellünk egymáshoz lazán - kapcsolódó koncentrikus körökként - szerveződik. Ez a központosított modell a - &os;-<emphasis>felhasználók</emphasis> - kényelmét szolgálandó lett - kialakítva, akik így könnyedén tudnak - követni egyetlen központi kódbázist, - azonban megvan a lehetőségük a - részvételre is! Minden vágyunk egy olyan - megbízható operációs rendszer - kialakítása, amihez nagy mennyiségű - könnyen telepíthető és - használható <link - linkend="ports">alkalmazás</link> tartozik — ez a - modell ennek elérésére nagyon is - megfelelő.</para> - - <para>A haladás ütemének fenntartása - érdekében mindössze csak annyit - kérünk a leendő &os; fejlesztőinktől, - hogy legyenek legalább annyira elszántak, mint a - jelenlegi tagjaink!</para> - - </sect2> - - <sect2 id="relnotes"> - <title>Az aktuális &os; kiadások</title> - - <indexterm><primary>NetBSD</primary></indexterm> - <indexterm><primary>OpenBSD</primary></indexterm> - <indexterm><primary>386BSD</primary></indexterm> - <indexterm><primary>Szabad Szoftver - Alapítvány</primary></indexterm> - <indexterm><primary>Berkeley</primary></indexterm> - <indexterm><primary>Számítógépes - rendszerek kutatócsoport (CSRG)</primary></indexterm> - - <para>A &os; egy szabadon elérhető, teljes - forráskóddal érkező 4.4BSD-Lite - alapú kiadás Intel &i386;, &i486;, &pentium;, - &pentium; Pro, &celeron;, &pentium; II, - &pentium; III, &pentium; 4 (vagy azzal kompatibilis), - &xeon;, DEC <trademark>Alpha</trademark> és Sun - &ultrasparc; alapú - számítógépekre. Elsősorban a - Berkeley Számítógépes rendszerek - kutatócsoportjának szoftverein alapszik, - számos javítással a NetBSD, OpenBSD, 386BSD - és a Szabad Szoftver Alapítvány - munkásságának - köszönhetően.</para> - - <para>A &os; 2.0 1994 végi megjelenése - óta a &os; teljesítménye, - megbízhatósága és tudása - drasztikusan megnövekedett. A legnagyobb - változtatás az újjáalakított, - összevont VM/állomány puffer - gyorsítótárral rendelkező - virtuális memória alrendszer, amely nem csak a - teljesítményt növeli, hanem csökkenti a - &os; memóriaigényét is, jobban - elfogadhatóvá téve ezzel az 5 MB-os - minimumot. A további fejlesztések - között találjuk a teljes NIS szerver és - kliens támogatást, az átviteli TCP - támogatását, az igény szerint - tárcsázó PPP-t, a beépített - DHCP támogatást, a továbbfejlesztett SCSI - alrendszert, az ISDN támogatást, az ATM, FDDI, - Fast és Gigabit Ethernet (1000 Mbit) - hálózati csatolók - támogatását, a legfrissebb Adaptec - gyártmányú vezérlők fejlesztett - támogatását és a többezernyi - hibajavítást.</para> - - <para>Az alapeszközök mellé a &os; - felkínálja többezernyi ismert és - keresett program portjaiból álló - gyűjteményét. Ebben a pillanatban is - már több, mint &os.numports; port érhető - el! A portok listája a HTTP (WWW) szerverektől, a - játékokon, nyelveken és sok mindenen - keresztül a szövegszerkesztőkig terjed. Az - egész Portgyűjtemény - közelítőleg &ports.size; tárhelyet - kíván, minden portot az eredeti forráshoz - viszonyított - <quote>különbségként</quote> - tárol. Ennek következtében a portok - frissítése sokkal könnyebb és nagyban - csökkenti a korábbi, 1.0-ás - Portgyűjteménynél kialakult - tárigényeket. Egy port - lefordításához egyszerűen csak be kell - lépnünk a telepíteni kívánt - program könyvtárába és ki kell adnunk - a <command>make install</command> parancsot, a többit a - rendszer elvégzi. Minden egyes telepítendő - port teljes forrása dinamikusan vagy CD-ről vagy - pedig FTP-n keresztül töltődik le, így - csak a ténylegesen telepítendők - lefordításához elegendő - tárhelyre van szükség. Majdnem mindegyik - port elérhető előre lefordított - <quote>csomag</quote> formájában azok - számára, akik nem kívánják - lefordítani a portokat, és melyeket egy - egyszerű parancs (<command>pkg_add</command>) - segítségével telepíteni is - tudják. A csomagokról és portokról - a <xref linkend="ports"/>ben tudhatunk meg többet.</para> - - <para>A &os; telepítéséről és - használatáról most már számos - további nagyon hasznos dokumentumot találhatunk - bármelyik &os;-s számítógép - <filename>/usr/share/doc</filename> - könyvtárában. A helyileg telepített - kézikönyveket bármilyen HTML-t - megjeleníteni képes böngészővel - el tudjuk olvasni az alábbi URL-eken:</para> - - <variablelist> - <varlistentry> - <term>A &os; kézikönyv</term> - - <listitem> - <para><ulink type="html" - url="file://localhost/usr/share/doc/handbook/index.html"><filename>/usr/share/doc/handbook/index.html</filename></ulink></para> - </listitem> - </varlistentry> - - <varlistentry> - <term>A &os; GYIK</term> - - <listitem> - <para><ulink type="html" - url="file://localhost/usr/share/doc/faq/index.html"><filename>/usr/share/doc/faq/index.html</filename></ulink></para> - </listitem> - </varlistentry> - </variablelist> - - <para>Az aktuális (leginkább frissített) - verziók megtekinthetőek a <ulink - url="http://www.FreeBSD.org/"></ulink> címen.</para> - - </sect2> - </sect1> -</chapter> |