diff options
Diffstat (limited to 'hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/x11/chapter.sgml')
| -rw-r--r-- | hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/x11/chapter.sgml | 2430 |
1 files changed, 0 insertions, 2430 deletions
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/x11/chapter.sgml b/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/x11/chapter.sgml deleted file mode 100644 index 3dafd47c97..0000000000 --- a/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/x11/chapter.sgml +++ /dev/null @@ -1,2430 +0,0 @@ -<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2" standalone="no"?> -<!-- - The FreeBSD Documentation Project - - $FreeBSD$ ---> - -<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project - Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org> - %SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/handbook/x11/chapter.sgml - %SRCID% 1.204 ---> - -<chapter id="x11" lang="hu"> - <chapterinfo> - <authorgroup> - <author> - <firstname>Ken</firstname> - <surname>Tom</surname> - <contrib>Az X.Org X11 szerveréhez igazította: - </contrib> - </author> - <author> - <firstname>Marc</firstname> - <surname>Fonvieille</surname> - </author> - </authorgroup> - </chapterinfo> - - <title>Az X Window System</title> - - <sect1 id="x11-synopsis"> - <title>Áttekintés</title> - - <para>A &os; az X11-en keresztül nyújt a - felhasználók számára hatékony - grafikus felhasználói felületet. Az X11 az X - Window System szabadon elérhető változata, - melyet az <application>&xorg;</application> és az - <application>&xfree86;</application> egyaránt - implementál (valamint más egyéb - programcsomagok is, amelyeket itt viszont nem tárgyalunk). - A &os; verziói a &os; 5.2.1-RELEASE kiadással - bezárólag a The &xfree86; Project, Inc. - által kiadott X11 szervert, az - <application>&xfree86;</application>-ot tartalmazzák - alapértelmezés szerint. A &os; 5.3-RELEASE - kiadástól kezdve az X11 alapértelmezett - és hivatalos változata az - <application>&xorg;</application>, melyet az X.Org - alapítvány a &os;-éhez nagyon hasonló - licenc alatt fejleszt. A &os;-hez kereskedelmi X szerverek is - elérhetőek.</para> - - <para>Ebben a fejezetben az X11 telepítését - és beállítását járjuk - végig, miközben a hangsúlyt az - <application>&xorg;</application> &xorg.version; - kiadására helyezzük. Az - <application>&xfree86;</application> (vagyis a &os; olyan - régebbi változata, ahol az - <application>&xfree86;</application> az alapértelmezett X11 - rendszer) vagy az <application>&xorg;</application> korábbi - kiadásainak beállításával - kapcsolatban mindig találhatunk információkat - a &os; kézikönyv <ulink - url="http://docs.FreeBSD.org/doc/"></ulink> címen - található archivált - változataiban.</para> - - <para>Az X11 által támogatott - megjelenítőkről bővebben az <ulink - url="http://www.x.org/">&xorg;</ulink> honlapján - olvashatunk.</para> - - <para>A fejezet elolvasása során - megismerjük:</para> - - <itemizedlist> - <listitem> - <para>az X Window System különböző - alkotóelemeit, és hogy ezek miként - működnek együtt;</para> - </listitem> - - <listitem> - <para>hogyan telepítsük és - állítsuk be az X11-et;</para> - </listitem> - - <listitem> - <para>hogyan telepítsük és használjuk - a különféle ablakkezelőket;</para> - </listitem> - - <listitem> - <para>hogyan használjunk &truetype; - betűtípusokat az X11-ben;</para> - </listitem> - - <listitem> - <para>hogyan állítsuk be rendszerünkön a - grafikus bejelentkezést - (<application>XDM</application>).</para> - </listitem> - </itemizedlist> - - <para>A fejezet elolvasásához ajánlott:</para> - - <itemizedlist> - <listitem> - <para>külső programok - telepítésének ismerete (<xref - linkend="ports"/>).</para> - </listitem> - </itemizedlist> - - </sect1> - - <sect1 id="x-understanding"> - <title>Az X áttekintése</title> - - <para>Az X használata elsőre megdöbbentő lehet - azok számára, akik olyan más grafikus - környezetekben járatosak, mint például a - µsoft.windows; vagy a &macos;.</para> - - <para>Míg az X minden komponensének részleteit - és azok kapcsolatát nem szükséges - megérteni a használatukhoz, néhány - alapvető ismeret velük kapcsolatban - elősegíti kiaknázni az X - erősségeit.</para> - - <sect2> - <title>Miért X?</title> - - <para>Az X ugyan nem az első &unix;-ra íródott - ablakozó rendszer, de fajtáját tekintve a - legnépszerűbb. Az X eredeti fejlesztőcsapata - az X előtt egy másik ablakozó rendszeren - dolgozott, aminek a neve <quote>W</quote> (mint - <quote>Window</quote>, azaz ablak) volt. Az X pedig az arab - ábécében pontosan ezt a betűt - követi.</para> - - <para>Az X-et hívhatjuk <quote>X</quote>-nek, <quote>X - Window System</quote>-nek, és még sok más - néven. Előfordulhat azonban, hogy az <quote>X - Windows</quote> elnevezés sértő lehet egyes - emberek számára. Erről többet a - &man.X.7; man oldalon tudhatunk meg többet.</para> - - </sect2> - - <sect2> - <title>Az X kliens-szerver modellje</title> - - <para>Az X-et már az elejétől kezdve - hálózatközpontúnak tervezték, - és ezért az ún. - <quote>kliens-szerver</quote> modellt használja.</para> - - <para>Az X modelljében az <quote>X szerver</quote> egy - olyan számítógépen fut, amelyhez - billentyűzetet, monitort és egeret csatlakoztattunk. - A szerver feladatai között találjuk a - megjelenítés - irányítását az egérről - és a billentyűzetről, valamint a többi - bemeneti és kimeneti eszközről - érkező adatok feldolgozását és - így tovább (például a - digitális táblák is - használhatóak beviteli eszközként, - illetve egy projektor is lehet megjelenítő). - Mindegyik X alkalmazás (mint például az - <application>XTerm</application> vagy a - <application>&netscape;</application>) egy kliens. A kliens - üzeneteket küld a szervernek, például - <quote>Kérlek, rajzolj egy ablakot ezekre a - koordinátákra</quote>, és a szerver pedig - olyan üzeneteket küld, mint például - <quote>A felhasználó az OK gombra - kattintott</quote>.</para> - - <para>Az otthoni vagy a kisebb irodai környezetben az X - szerver és az X kliensek általában - ugyanazon a számítógépen futnak. - Emellett azonban nagyon is lehetséges, hogy az X szerver - egy kevésbé erős gépen fusson, - miközben az X alkalmazások (a kliensek) az - irodát kiszolgáló erősebb és - drágább gépen fussanak. Egy ilyen - konfigurációban az X kliensei és szerverei - közti kommunikáció a hálózaton - keresztül zajlik.</para> - - <para>Jegyezzük meg, hogy az X szerver az a - számítógép, ahol a monitor és - a billentyűzet található, az X kliensek pedig - azok a programok, amelyek az ablakokat jelenítik - meg.</para> - - <para>A protokollban semmi sem várja el, hogy a kliens - és a szerver ugyanazon az operációs - rendszeren vagy éppen ugyanolyan típusú - számítógépen fusson. Ezért - akár µsoft.windows;-on vagy &apple; &macos;-en is - indíthatunk X szervert, és számos - különböző szabad valamint kereskedelmi - alkalmazás képes pontosan erre.</para> - - </sect2> - - <sect2> - <title>Az ablakkezelő</title> - - <para>Az X kialakításának - filozófiája leginkább a &unix; - kialakításának - filozófiájához hasonlítható, - vagyis <quote>eszközöket, ne - szabályokat</quote>. Ez tehát azt jelenti, hogy - az X nem köti meg, miként oldjuk meg vele a - feladatokat. Helyette különféle - eszközöket ad a felhasználó - kezébe, és onnantól a saját - felelőssége eldönteni, hogyan használja - ki ezeket.</para> - - <para>Ez a filozófia az X-ben egészen addig terjed, - hogy nem rögzíti, hogyan nézzenek ki a - képernyőn megjelenő ablakok, miként kell - ezeket mozgatni az egérrel, milyen billentyűk - lenyomásával közlekedhetünk az ablakok - között (ami a µsoft.windows; esetén az - <keycombo action="simul"> - <keycap>Alt</keycap><keycap>Tab</keycap></keycombo>), hogyan - nézzen ki az ablakok címsora, a - bezárás funkciónak legyen-e rajtuk gombja - és így tovább.</para> - - <para>Ehelyett az X az összes ezzel járó - felelősséget átadja az - <quote>ablakkezelő</quote> (window manager) - részére. Tucatnyi ilyen ablakkezelőt - találhatunk az X-hez: - <application>AfterStep</application>, - <application>Blackbox</application>, - <application>ctwm</application>, - <application>Enlightenment</application>, - <application>fvwm</application>, - <application>Sawfish</application>, - <application>twm</application>, <application>Window - Maker</application> és még sok más. Ezen - ablakkezelők mindegyike más és más - kinézetet és hangulatot kínál fel: - némelyikük támogatja a - <quote>virtuális munkaasztalok</quote> (virtual desktop) - létrehozását; néhányuk pedig - megengedi, hogy mi magunk állítsuk be az asztal - irányításához használt - gombkombinációkat; köztük - találhatunk olyat is, amelynek van <quote>Start</quote> - gombja vagy ehhez hasonló eszköze; némelyek - közülük ismerik a - <quote>témákat</quote>, aminek révén - a kinézetük és hangulatuk teljesen - megváltoztatható. Az említett - ablakkezelők és társaik a - Portgyűjtemény <filename>x11-wm</filename> - kategóriájában érhetőek - el.</para> - - <para>Ráadásul a <application>KDE</application> - és a <application>GNOME</application> - munkakörnyezetek mindegyikének van saját - integrált ablakkezelője.</para> - - <para>Az egyes ablakkezelők mellesleg eltérő - beállítási módszerrel rendelkeznek. - Némelyikük kézzel - összeállított konfigurációs - állományt vár, mások pedig - külön grafikus eszközöket tartalmaznak erre - a feladatra is. Az egyikük (a - <application>Sawfish</application>) konfigurációs - állományát például a Lisp - programozási nyelv egyik dialektuásban kell - megírni.</para> - - <note> - <title>Az irányítás - átadása</title> - - <para>Az ablakkezelő másik fontos feladata - lekezelni, hogy az egérrel miként tudjuk - átadni az ablakok között az - irányítást, vagyis a fókuszt - (focus policy). Minden ablakkezelő rendszerben el kell - tudnunk valahogy dönteni, hogy a beérkező - billentyűleütések melyik ablakhoz - vándoroljanak, valamint az ilyen értelemben - aktív ablakot valamilyen módon jeleznünk is - kell.</para> - - <para>Ennek egyik ismert módszere a <quote>fókusz - kattintásra</quote> megoldás, amely modellt a - µsoft.windows; rendszerekben találhatjuk meg. Itt - az ablakok akkor válnak aktívvá, amikor - rájuk kattintunk az egérrel.</para> - - <para>Az X viszont nem kötelezi el magát egyik - vezérlésátadási módszer - mellett sem, helyette az ablakkezelő fogja majd - eldönteni, melyik ablak birtokolja a fókuszt az - adott pillanatban. A különböző - ablakkezelők különböző - fókuszvezérlési technikákat - ismernek. Mindegyikük ismeri a kattintásos - fókuszt, azonban a többségük emellett - még sok más megoldást is - felkínál.</para> - - <para>A legnépszerűbb - fókuszvezérlési elvek:</para> - - <variablelist> - <varlistentry> - <term>A fókusz az egeret követi - (focus-follows-mouse)</term> - - <listitem> - <para>Az egérmutató alatt - található ablak kapja meg fókuszt. - Az érintett ablaknak nem kell - feltétlenül az összes többi felett - elhelyezkednie. Ilyenkor a fókuszt - egyszerűen úgy vihetjük át egy - másik ablakra, ha rámutatunk az - egérrel, amihez még kattintanunk sem - kell.</para> - </listitem> - </varlistentry> - - <varlistentry> - <term>Hanyag fókusz (sloppy-focus)</term> - - <listitem> - <para>Ez az elv az előbbi apró - kibővítése. Amikor a fókusz - az egérmutatót követi, és az - egeret a leghátsó ablakra (vagy a - háttérre) visszük, akkor - valójában egyik ablak sem birtokolja az - irányítást, ezért a - leütött billentyűk elvesznek. A hanyag - fókusz használatával azonban az - irányítás csak abban az esetben - kerül át máshová, amikor egy - másik ablakba lépünk be, nem pedig - akkor, amikor a jelenlegiből lépünk - ki.</para> - </listitem> - </varlistentry> - - <varlistentry> - <term>Fókusz kattintásra - (click-to-focus)</term> - - <listitem> - <para>Az aktív ablakot egy - egérkattintással választjuk ki. - Ilyenkor a kiválasztott ablak - <quote>felemelkedhet</quote> és a többi - előtt jelenhet meg. Ezt követően az - összes irányítás ebbe az - ablakba vándorol, még abban az esetben is, - amikor egy másik ablakra visszük az - egérmutatót.</para> - </listitem> - </varlistentry> - </variablelist> - - <para>Sok ablakkezelő ismer ezekből - különböző variációikat, - valamint rajtuk kívül más egyéb - vezérlési elvet is. Ezzel kapcsolatban az adott - ablakkezelő dokumentációjából - deríthetünk ki a legtöbbet.</para> - </note> - - </sect2> - - <sect2> - <title>Widgetek</title> - - <para>Az X megközelítése, vagyis az - eszközök és nem a szabályok - felsorakoztatása, kiterjed az egyes - alkalmazásokban látható - különféle widgetekre is.</para> - - <para>A <quote>widget</quote> (window gadget, vagyis widget, de - magyarul sok helyen a <quote>mütyürke</quote>) - elnevezést azokra a felhasználói - felületen megjelenő elemekre használjuk, - amelyekkel valamilyen módon kapcsolatba - léphetünk: kattinthatunk rájuk, - <quote>piszkálhatjuk</quote> ezeket. Ilyenek többek - közt a gombok, jelölőnégyzetek, - rádiógombok, ikonok, listák és a - többi. A µsoft.windows; nyelvén ezeket - <quote>vezérlőknek</quote> (control) - nevezzük.</para> - - <para>A µsoft.windows; és az &apple; &macos; ezen a - téren nagyon merev. Az alkalmazások - fejlesztőinek gondoskodniuk kell róla, hogy a - programjaik az elterjedt kinézetet és - kialakítást kövessék. Az X viszont - nem várja az egységes - vezérlőeszközök vagy grafikai - stílus használatát.</para> - - <para>Ennek eredményeképpen az X cseppet sem - kívánja meg az alkalmazásoktól, hogy - közös kinézetben vagy viselkedésben - osztozzanak. Természetesen léteznek - népszerű eszközrendszerek és azoknak - számos variációja is kialakult, - beleértve az MIT Athenaját, a - <application>&motif;</application>ot (amiről a - µsoft.windows; eszközeit is mintázták, - az összes ferde élet és a három - szürkeárnyalatot), az - <application>OpenLook</application>ot és - társaikat.</para> - - <para>Napjaink X alkalmazásai a - <application>KDE</application> fejlesztéséhez - használt Qt, esetleg a - <application>GNOME</application>-hoz használt GTK+ - könyvtárból származó, - korszerű kinézetű widgeteket tartalmaznak. - Ebből a szempontból megfigyelhető egyfajta - tendencia a grafikus &unix;-alkalmazások - felépítésében, ami minden bizonnyal - megkönnyíti a kezdő felhasználók - tájékozódását.</para> - - </sect2> - </sect1> - - <sect1 id="x-install"> - <title>Az X11 telepítése</title> - - <para>Az X11 &os;-n alapértelmezett - implementációja az - <application>&xorg;</application>. Az - <application>&xorg;</application> az X.Org - alapítvány által kiadott, az X Window - Systemet megvalósító nyílt - forráskódú X szerver. Az - <application>&xorg;</application> az - <application>&xfree86; 4.4RC2</application> és X11R6.6 - kódja alapján készült. A &os; - Portgyűjteményében jelenleg az - <application>&xorg;</application> &xorg.version; változata - érhető el.</para> - - <para>Az <application>&xorg;</application>-ot a - Portgyűjteményből így tudjuk - lefordítani, majd telepíteni:</para> - - <screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/ports/x11/xorg</userinput> -&prompt.root; <userinput>make install clean</userinput></screen> - - <note> - <para>Az egész <application>&xorg;</application> - lefordításához legalább 4 GB - szabad helyre van szükségünk.</para> - </note> - - <para>Az X11-et természetesen telepíthetjük - közvetlenül csomagok segítségével - is. A &man.pkg.add.1; használatával - telepíthető bináris csomagok is - elérhetőek az X11-hez. Amikor a &man.pkg.add.1; - programra bízzuk a csomag letöltését, ne - adjunk meg verziószámot, a &man.pkg.add.1; ugyanis - mindig automatikusan az alkalmazás legfrissebb - verzióját tölti le.</para> - - <para>Az <application>&xorg;</application> csomagjának - letöltéséhez és - telepítéséhez egyszerűen csak ennyit - írjunk be:</para> - - <screen>&prompt.root; <userinput>pkg_add -r xorg</userinput></screen> - - <note> - <para>A fentebb megadott példák a teljes X11 - rendszert telepíteni fogják, beleértve a - szervereket, klienseket, betűtípusokat stb. Az X11 - egyes részeihez külön találhatunk - csomagokat és portokat.</para> - - <para>Ha csak az X11 legszükségesebb elemeit - szeretnénk telepíteni, akkor - alternatívaként választhatjuk az <filename - role="package">x11/xorg-minimal</filename> portot.</para> - </note> - - <para>A fejezet további részében szót - ejtünk az X11, valamint egy irodai használatra - alkalmas munkakörnyezet - beállításáról.</para> - - </sect1> - - <sect1 id="x-config"> - <sect1info> - <authorgroup> - <author> - <firstname>Christopher</firstname> - <surname>Shunway</surname> - <contrib>Írta: </contrib> - </author> - </authorgroup> - </sect1info> - - <title>Az X11 beállítása</title> - - <indexterm><primary>&xorg;</primary></indexterm> - <indexterm><primary>X11</primary></indexterm> - - <sect2> - <title>Mielőtt nekilátnánk</title> - - <para>Az X11 beállítása előtt a - célrendszer következő adataira lesz - szükségünk:</para> - - <itemizedlist> - <listitem><para>A monitor jellemzői</para></listitem> - <listitem><para>A videokártya - chipkészlete</para></listitem> - <listitem><para>A videokártya - memóriájának mérete</para></listitem> - </itemizedlist> - - <indexterm><primary>függőleges frissítési - frekvencia</primary></indexterm> - <indexterm><primary>vízszintes frissítési - frekvencia</primary></indexterm> - - <para>Az X11 a monitor jellemzőiből - állapítja meg, hogy milyen felbontásban - és frissítési frekvenciával - működtesse azt. Ezek általában a - monitorhoz tartozó dokumentációból - vagy a gyártó honlapjáról - deríthetőek ki. Igazából két - értékre van szükségünk: a - függőleges és a vízszintes - frissítési frekvenciára.</para> - - <para>A videokártya chipkészlete határozza - meg, hogy az X11 melyik meghajtóján keresztül - kommunikál a grafikus hardverrel. Ez a legtöbb - chipkészlet esetén magától - megállapítható, de ennek ellenére - mégis jó tisztában lenni ezzel arra az - esetre, ha az automatikus felismerés mégsem - működne.</para> - - <para>A grafikus kártya memóriájának - mérete határozza meg a rendszer által - kihasználható felbontást és - színmélységet. Ezt fontos tudunk ahhoz, - hogy ismerjük a rendszerünk korlátait.</para> - - </sect2> - - <sect2> - <title>Az X11 beállítása</title> - - <para>Az <application>&xorg;</application> 7.3-as - változatában gyakran mindenféle - konfigurációs állomány - használata nélkül egyszerűen csak adjuk - ki a következő parancsot:</para> - - <screen>&prompt.user; <userinput>startx</userinput></screen> - - <para>A <application>&xorg;</application> 7.4 - verziójától kezdődően a - számítógépünkhöz - csatlakoztatott egerek és billentyűzetek - <acronym>HAL</acronym> segítségével - automatikusan felismerhetőek. Ennek megfelelően a - <filename - role="package">x11/xorg</filename> port - függőségeként telepítődni - fognak a <filename role="package">sysutils/hal</filename> - és <filename role="package">devel/dbus</filename> portok, - viszont az <filename>/etc/rc.conf</filename> - állományban a következő sorok - hozzáadásával külön - engedélyeznünk kell még ezeket:</para> - - <programlisting>hald_enable="YES" -dbus_enable="YES"</programlisting> - - <para>Ezeket a szolgáltatásokat még az - <application>&xorg;</application> - beállítása előtt el kell - indítanunk (a parancssorból manuálisan vagy - a rendszer újraindításával).</para> - - <para>Bizonyos hardvereszközök esetén az - automatikus felismerés még nem működik - megbízhatóan vagy nem jól - állítja be az értékeket. Ilyen - esetekben kézzel kell megadnunk a szükséges - beállításokat.</para> - - <note> - <para>A különböző munkakörnyezetek, - mint például a <application>GNOME</application>, a - <application>KDE</application> vagy éppen az - <application>Xfce</application> általában - tartalmaznak olyan segédprogramokat, amelyekkel a - felhasználó könnyedén be tudja - állítani a megjelenítés - paramétereit, többek közt a - képernyő felbontását. Tehát - ha az alapértelmezések nem megfelelőek, - viszont használni akarunk majd valamilyen - munkakörnyezetet is, akkor egyszerűen csak - telepítsük az adott környezetet és a - hozzá tartozó eszközön keresztül - állítsuk be a - megjelenítést.</para> - </note> - - <para>Az X11 beállítása egy - többlépcsős folyamat. Első - lépésünk egy alap konfigurációs - állomány összeállítása - lesz. Rendszeradminisztrátorként adjuk ki az - alábbi parancsot:</para> - - <screen>&prompt.root; <userinput>Xorg -configure</userinput></screen> - - <para>Ennek segítségével az X11 - <filename>xorg.conf.new</filename> néven - létrehozza a konfigurációs - állomány vázát a - <filename>/root</filename> könyvtárban (akár - a &man.su.1; parancsot használjuk, akár - közvetlenül így jelentkezünk be, az - így örökölt rendszeradminisztrátori - szerepkör maga után vonja a <envar>$HOME</envar> - könyvtár - átállítását is). Az X11 - megpróbálja megkeresni a célrendszerben - elérhető grafikus eszközöket, és - létrehozni egy olyan konfigurációs - állományt, amely az észlelt - eszközökhöz tartozó meghajtókat - tölti be.</para> - - <para>A következő lépésünk legyen az - imént létrehozott beállítás - kipróbálása, amin keresztül - ellenőrizhetjük, hogy az - <application>&xorg;</application> tényleg képes - működni a célrendszer grafikus - eszközén. Az <application>&xorg;</application> 7.3 - és azt megelőző változataiban ezt - így tehetjük meg:</para> - - <screen>&prompt.root; <userinput>Xorg -config xorg.conf.new</userinput></screen> - - <para>A <application>&xorg;</application> 7.4 és - későbbi változataiban a próba - eredménye egy fekete képernyő lesz, amely - meglehetősen megnehezítheti az X11 helyes - működésének - megállapítását. A - <option>-retro</option> kapcsoló - használatával azonban továbbra is - elérhetjük a korábbi verziókban - megszokott viselkedési módot:</para> - - <screen>&prompt.root; <userinput>Xorg -config xorg.conf.new -retro</userinput></screen> - - <para>Ha ezután a képernyőn egy - fekete-fehér rácsot látunk egy X - alakú egérmutatóval a közepén, - akkor jó a beállítás. A - próbát úgy szakíthatjuk meg, ha - először a <keycombo action="simul"> - <keycap>Ctrl</keycap><keycap>Alt</keycap><keycap>F<replaceable>n</replaceable></keycap></keycombo> - billentyűk együttes lenyomásával - átváltunk valamelyik virtuális konzolra - (például az <keycap>F1</keycap> esetén az - elsőre), majd megnyomjuk a <keycombo - action="simul"><keycap>Ctrl</keycap><keycap>C</keycap></keycombo> - gombokat.</para> - - <note> - <para>Az <application>&xorg;</application> korábbi - változataiban a 7.3 verzióig - bezárólag a <keycombo - action="simul"><keycap>Ctrl</keycap><keycap>Alt</keycap><keycap>Backspace</keycap></keycombo> - billentyűkombinációval tudjuk - leállítani a működését. - Amennyiben erre továbbra is szükségünk - lenne, a 7.4 és későbbi - változatokban ezt úgy tudjuk - engedélyezni, ha a begépeljük a - következő parancsot egy X - terminálablakban:</para> - - <screen>&prompt.user; <userinput>setxkbmap -option terminate:ctrl_alt_bksp</userinput></screen> - - <para>Egy másik lehetséges megoldás, ha a - billenytűzet beállításához - létrehozunk a <filename - class="directory">/usr/local/etc/hal/fdi/policy</filename> - könyvtárban egy konfigurációs - állományt <filename>x11-input.fdi</filename> - néven a <application>hald</application> - számára. Ebben az állományban a - következőknek kell szerepelnie:</para> - - <programlisting><?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?> -<deviceinfo version="0.2"> - <device> - <match key="info.capabilities" contains="input.keyboard"> - <merge key="input.x11_options.XkbOptions" type="string">terminate:ctrl_alt_bksp</merge> - </match> -</deviceinfo></programlisting> - - <para>A <application>hald</application> a - számítógép - újraindításával fogja majd - beolvasni ezt az állományt.</para> - - <para>Ilyenkor az <filename>xorg.conf.new</filename> - állomány <literal>ServerLayout</literal> vagy - <literal>ServerFlags</literal> szekciójához - vegyük még hozzá az alábbi - sort:</para> - - <programlisting>Option "DontZap" "off"</programlisting> - </note> - - <para>Ha az egér még nem működne, - mindenképpen be kell állítanunk a - továbblépés előtt. Ezzel - kapcsolatban a &os; telepítéséről - szóló fejezetben levő <xref - linkend="mouse"/>t ajánljuk elolvasásra. - Fontos megemlíteni, hogy az - <application>&xorg;</application> 7.4 - változatától kezdődően az - <filename>xorg.conf</filename> <literal>InputDevice</literal> - szekcióit az eszközök automatikusan - észlelt beállításai - felülbírálják. A régebbi - változatok viselkedését úgy tudjuk - visszanyerni, ha a <literal>ServerLayout</literal> és - <literal>ServerFlags</literal> szekciók - valamelyikéhez hozzáadjuk az alábbi - sort:</para> - - <programlisting>Option "AutoAddDevices" "false"</programlisting> - - <para>Ezt követően a beviteli eszközök a - lehetséges beállítási opciók - (például a billentyűzet-kiosztás - váltása) mentén a korábbiakban - megszokott módon konfigurálhatóak.</para> - - <note> - <para>Ahogy arról korábban szó esett, a 7.4 - verziótól kezdődően a - <application>hald</application> magától - érzékelni fogja a - számítógépre csatlakoztatott - billentyűzetet. Előfordulhat, hogy a - billentyűzet típusa vagy éppen - kiosztása nem lesz megfelelő. Ennek - beállítására többnyire a - népszerűbb munkakörnyezetek, mint - például a <application>GNOME</application>, - <application>KDE</application> vagy - <application>Xfce</application> tartalmaznak külön - segédprogramot. A &man.setxkbmap.1; vagy a - <application>hald</application> konfigurációs - szabályával azonban akár - közvetlenül is meg tudjuk változtatni a - billentyűzethez társított - tulajdonságokat.</para> - - <para>Például ha egy 102 gombos - billentyűzetet szeretnénk használni francia - kiosztással, akkor ehhez a <filename - class="directory">/usr/local/etc/hal/fdi/policy</filename> - könyvtárban kell létrehoznunk egy - <filename>x11-input.fdi</filename> nevű - állományt a <application>hald</application> - részére. Ebben az állományban - szerepeljenek az alábbi sorok:</para> - - <programlisting><?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?> -<deviceinfo version="0.2"> - <device> - <match key="info.capabilities" contains="input.keyboard"> - <merge key="input.x11_options.XkbModel" type="string">pc102</merge> - <merge key="input.x11_options.XkbLayout" type="string">fr</merge> - </match> - </device> -</deviceinfo></programlisting> - - <para>Ha létezik már ilyen - állományunk, akkor a billentyűzet - megfelelő beállításához - egyszerűen csak másoljuk ki a fenti sorokat - és adjuk hozzá.</para> - - <para>Indítsuk újra a - számítógépet, hogy a - <application>hald</application> beolvassa az - állományt.</para> - - <para>Ugyanezt egy X terminálból is - kényelmesen el tudjuk végezni:</para> - - <screen>&prompt.user; <userinput>setxkbmap -model pc102 -layout fr</userinput></screen> - - <para>A paraméterként megadható - billentyűzettípusokat és -kiosztásokat - a <filename>/usr/local/share/X11/xkb/rules/base.lst</filename> - állományban találhatjuk meg.</para> - </note> - - <indexterm><primary>Az X11 - finomhangolása</primary></indexterm> - - <para>Ezután az ízlésünknek - megfelelően hangoljuk be az - <filename>xorg.conf.new</filename> állományt, - nyissuk meg egy szövegszerkesztőben, - például az &man.emacs.1;-ben vagy az - &man.ee.1;-ben. Elsőként adjuk meg a - célrendszerhez csatlakoztatott monitor - frekvenciájára vonatkozó adatokat. Ezek - általában a függőleges és a - vízszintes frissítés értékei, - melyeket az <filename>xorg.conf.new</filename> - állomány <literal>"Monitor"</literal> - szakaszában (Section) kell feltüntetni:</para> - - <programlisting>Section "Monitor" - Identifier "Monitor0" - VendorName "A monitor gyártója" - ModelName "A monitor típusa" - HorizSync 30-107 - VertRefresh 48-120 -EndSection</programlisting> - - <para>A konfigurációs - állományból valószínűleg - csak a <literal>HorizSync</literal> és - <literal>VertRefresh</literal> kulcsszavak fognak - hiányozni. Amennyiben ez tényleg így - lenne, a megfelelő vízszintes - frissítés értékét a - <literal>HorizSync</literal> kulcsszó után, a - hozzá tartozó függőleges - frissítés értékét pedig a - <literal>VertRefresh</literal> kulcsszó után kell - hozzátennünk a szakaszhoz. Az iménti - példában már megadtuk a célrendszer - monitorának frissítési - értékeit.</para> - - <para>Az X megengedi, hogy DPMS (Energy Star) - energiagazdálkodási szabványt ismerő - monitorok lehetőséget is kihasználjuk. A - &man.xset.1; program vezérli a monitorok ki- és - bekapcsolását, és - segítségével készenléti vagy - energiatakarékos üzemmódba tudjuk helyezni - azokat. Ha engedélyezni kívánjuk a - monitorunk DPMS lehetőségeit, egyszerűen csak - tegyük hozzá az alábbi sort a monitorunkat - leíró szakaszhoz:</para> - - <programlisting> - Option "DPMS"</programlisting> - - <indexterm><primary><filename>xorg.conf</filename></primary></indexterm> - - <para>Ha már a <filename>xorg.conf.new</filename> - konfigurációs állomány - szerkesztésével vagyunk elfoglalva, - válasszuk ki számunkra kedvező - alapértelmezett felbontást és - színmélységet is. Ezt a - <literal>"Screen"</literal> (Képernyő) nevű - szakaszban tehetjük meg:</para> - - <programlisting>Section "Screen" - Identifier "Screen0" - Device "Card0" - Monitor "Monitor0" - DefaultDepth 24 - SubSection "Display" - Viewport 0 0 - Depth 24 - Modes "1024x768" - EndSubSection -EndSection</programlisting> - - <para>A <literal>DefaultDepth</literal> kulcsszó - után adjuk meg a rendszer alapértelmezett - színmélységét. Ezt - később az &man.Xorg.1; <option>-depth</option> - paraméterével bírálhatjuk felül - a parancssorból. A <literal>Modes</literal> - kulcsszó után jelennek meg azok a - felbontások, amelyekben az adott - színmélység elérhető. Itt csak - olyan VESA szabványú módok jelenhetnek meg, - amelyet a célrendszer grafikus eszköze is - támogat. A fenti példában az - alapértelmezett színmélység - képpontonként huszonnégy bit, és - ebben a színmélységben az elfogadott - felbontás 1024-szer 768 pixel.</para> - - <para>Végezetül mentsük el a szerkesztett - konfigurációs állományt és - próbáljuk ki a korábban leírt - módszer szerint.</para> - - <note> - <para>A hibakeresés során maguk az X11 - naplóállományai is hasznos eszköznek - bizonyulhatnak, mivel ezek minden olyan eszközről - tartalmaznak információt, amelyekhez az X11 - szervernek sikerült csatlakoznia. Az - <application>&xorg;</application> naplóit a - <filename>/var/log/Xorg.0.log</filename> elnevezést - követő állományokban találjuk - meg. A konkrét naplók nevei - <filename>Xorg.0.log</filename>-tól - <filename>Xorg.8.log</filename>-ig és így - tovább terjedhetnek.</para> - </note> - - <para>Ha minden a legnagyobb rendben haladt eddig, a - konfigurációs állományt el kell - tennünk egy olyan központi helyre, ahol az - &man.Xorg.1; képes lesz majd megtalálni. Ez a - hely általában az - <filename>/etc/X11/xorg.conf</filename> vagy a - <filename>/usr/local/etc/X11/xorg.conf</filename>.</para> - - <screen>&prompt.root; <userinput>cp xorg.conf.new /etc/X11/xorg.conf</userinput></screen> - - <para>Az X11 beállítását ezzel - befejeztük. Az <application>&xorg;</application> - innentől elindítható a &man.startx.1; - segédprogram vagy az &man.xdm.1; - használatával.</para> - </sect2> - - <sect2> - <title>Témák idősebbeknek és - haladóknak</title> - - <sect3> - <title>Az i810 grafikus chipkészlet - beállítása</title> - - <indexterm><primary>Intel i810 grafikus - chipkészlet</primary></indexterm> - - <para>Az &intel; i810 integrált - chipkészletének meghajtásához - szükségünk lesz az - <devicename>agpart</devicename> nevű AGP - programozási felületre az X11-ben. Erről az - &man.agp.4; meghajtó man oldalán olvashatuk - többet.</para> - - <para>Ennek segítségével ezt a hardvert is - a többi grafikus kártyához hasonlóan - állíthatjuk be. Vegyük figyelembe azonban, - hogy az &man.agp.4; meghajtót beépítve - nem tartalmazó rendszermaggal futó rendszerekben - a &man.kldload.8; paranccsal utólag már nem - tudjuk betölteni! Ezt a meghajtót már a - rendszerindítás során be kell tudnunk - tölteni: vagy a rendszermagba fordítjuk, vagy - pedig a <filename>/boot/loader.conf</filename> - állományban hivatkozunk rá.</para> - - </sect3> - - <sect3> - <title>Widescreen Flat Panel monitorok használata</title> - - <indexterm><primary>widescreen flat panel - beállítása</primary></indexterm> - - <para>Ebben a részben feltételezünk - némi tapasztalatot a beállítások - terén. Amennyiben a szabványos - konfigurációs eszközök - csődöt mondtak a beállítás - során, magukból a - naplóállományokból is - kinyerhetünk elegendő információt - ahhoz, hogy működésre bírjuk - rendszerünket. Ehhez mindenképpen legyen - kéznél egy szövegszerkesztő!</para> - - <para>A jelenlegi szélesvásznú (WSXGA, - WSXGA+, WUXGA, WXGA, WXGA+ és társai) - formátumok a 16:10-es és 10:9-es - képarányokat ismerik, amik néha gondot - okozhatnak. Például a 16:10-es - képarány felbontásai:</para> - - <itemizedlist> - <listitem><para>2560x1600</para></listitem> - <listitem><para>1920x1200</para></listitem> - <listitem><para>1680x1050</para></listitem> - <listitem><para>1440x900</para></listitem> - <listitem><para>1280x800</para></listitem> - </itemizedlist> - - <para>Bizonyos szempontból egyszerűen csak a fenti - felbontások valamelyikét kell felvenni a - <literal>"Screen"</literal> szakasz <literal>Mode</literal> - sorába, valahogy így: </para> - - <programlisting>Section "Screen" -Identifier "Screen0" -Device "Card0" -Monitor "Monitor0" -DefaultDepth 24 -SubSection "Display" - Viewport 0 0 - Depth 24 - Modes "1680x1050" -EndSubSection -EndSection</programlisting> - - <para>Az <application>&xorg;</application> elég - intelligens ahhoz, hogy a szélesvásznú - megjelenítéssel kapcsolatos - információkat lekérje a monitor I2C/DDC - adatai közül, ezért meg tudja - állapítani, hogy az eszköz milyen - frissítési frekvenciákat és - felbontásokat bír el.</para> - - <para>Ha az alábbi <literal>ModeLine</literal> - értékek nem szerepelnének a - meghajtókban, akkor velük kapcsolatban egy kicsit - súgnunk kell az <application>&xorg;</application>-nak. - A <filename>/var/log/Xorg.0.log</filename> - átrágásával elegendő - információt tudunk gyűjteni ahhoz, hogy - manuálisan vegyünk fel használható - <literal>ModeLine</literal> értékeket. Nem kell - mást tennünk, mint ehhez hasonló sorokat - keresnünk:</para> - - <programlisting>(II) MGA(0): Supported additional Video Mode: -(II) MGA(0): clock: 146.2 MHz Image Size: 433 x 271 mm -(II) MGA(0): h_active: 1680 h_sync: 1784 h_sync_end 1960 h_blank_end 2240 h_border: 0 -(II) MGA(0): v_active: 1050 v_sync: 1053 v_sync_end 1059 v_blanking: 1089 v_border: 0 -(II) MGA(0): Ranges: V min: 48 V max: 85 Hz, H min: 30 H max: 94 kHz, PixClock max 170 MHz</programlisting> - - <para>Ezeket nevezik EDID-adatoknak (Extended display - identification data, vagyis <quote>bővített - megjelenítési azonosító - adatoknak</quote>). Belőlük a megfelelő - <literal>ModeLine</literal> sor létrehozása - csupán annyiból áll, hogy a - számértékeket a megfelelő sorrendbe - tesszük:</para> - - <programlisting>ModeLine <name> <clock> <4 horiz. timings> <4 vert. timings></programlisting> - - <para>Ezáltal a példában látott - <literal>"Monitor"</literal> szakasz - <literal>ModeLine</literal> sora így fog - kinézni:</para> - - <programlisting>Section "Monitor" -Identifier "Monitor1" -VendorName "Bigname" -ModelName "BestModel" -ModeLine "1680x1050" 146.2 1680 1784 1960 2240 1050 1053 1059 1089 -Option "DPMS" -EndSection</programlisting> - - <para>Miután végrehajtottuk ezeket az - egyszerű beállítási - lépéseket, az X most már - valószínűleg el fog indulni az új - szélesvásznú monitorunkon.</para> - - </sect3> - </sect2> - </sect1> - - <sect1 id="x-fonts"> - <sect1info> - <authorgroup> - <author> - <firstname>Murray</firstname> - <surname>Stokely</surname> - <contrib>Írta: </contrib> - </author> - </authorgroup> - </sect1info> - - <title>Betűtípusok használata az X11-ben</title> - - <sect2 id="type1"> - <title>Type1 betűtípusok</title> - - <para>Az X11-hez tartozó alap betűtípusok nem - mondhatóak kifejezetten ideálisnak - például egy átlagos asztali - kiadványszerkesztő alkalmazás - számára. A nagyobb méretű - bemutatókon a betűi szögletesen és - idétlenül néznek ki, a - <application>&netscape;</application>ben megjelenő kisebb - betűk pedig szinte teljességgel olvashatatlanok. - Viszont manapság már rengeteg szabad, nagyon - jó minőségű és könnyen - használható Type1 (&postscript;) - betűtípus érhető el az X11-hez. - Például az URW - betűtípus-gyűjtemény (<filename - role="package">x11-fonts/urwfonts</filename>) a - szabványos Type1 betűtípusok (<trademark - class="registered">Times Roman</trademark>, <trademark - class="registered">Helvetica</trademark>, <trademark - class="registered">Palatino</trademark> és még sok - más) jó minőségű - változatait tartalmazza. A Freefonts nevű - gyűjtemény (<filename - role="package">x11-fonts/freefonts</filename>) is tartalmaz sok - más betűtípust, de a legtöbbjüket - inkább csak a <application>Gimp</application>ben - és a hozzá hasonló grafikai - alkalmazásokban tudjuk használni, illetve - nincsenek is még kellő mértékben - befejezve a hétköznapi munkákhoz. Ezeken - felül az X11 minimális ügyeskedéssel - beállítható a &truetype; - betűtípusok használatára is. - Erről részleteket a &man.X.7; man oldalon, illetve a - <link linkend="truetype">&truetype; - betűtípusokról szóló - szakaszban</link> olvashatunk.</para> - - <para>A Portgyűjteményből az imént - említett Type1 betűtípusokat az alábbi - parancsok segítségével - telepíthetjük:</para> - - <screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/ports/x11-fonts/urwfonts</userinput> -&prompt.root; <userinput>make install clean</userinput></screen> - - <para>Ugyanígy járjunk el a freefont és a - többi gyűjtemény esetén is. Az X - szerver akkor fogja észlelni ezeket a - betűtípusokat, ha hozzáadjuk a - következő sort a konfigurációs - állományához - (<filename>/etc/X11/xorg.conf</filename>):</para> - - <programlisting>FontPath "/usr/local/lib/X11/fonts/URW/"</programlisting> - - <para>Vagy megtehetjük mindezt az X futtatása - során is:</para> - - <screen>&prompt.user; <userinput>xset fp+ /usr/local/lib/X11/fonts/URW</userinput> -&prompt.user; <userinput>xset fp rehash</userinput></screen> - - <para>Ez utóbbi beállítás viszont el - fog veszni az X leállításával, - hacsak nem vesszük hozzá az - indítószkriptjéhez (ez az - <filename>~/.xinitrc</filename> a <command>startx</command> - használata esetén, illetve az - <filename>~/.xsession</filename>, amikor egy - <application>XDM</application>-szerű grafikus - bejelentkezést használunk). Ezek mellett - használhatjuk a - <filename>/usr/local/etc/fonts/local.conf</filename> - állományt is: erről az <link - linkend="antialias">élsimítással</link> - foglalkozó szakaszban szólunk - részletesebben.</para> - - </sect2> - - <sect2 id="truetype"> - <title>&truetype; betűtípusok</title> - - <indexterm><primary>TrueType - betűtípusok</primary></indexterm> - <indexterm> - <primary>betűtípusok</primary> - <secondary>TrueType</secondary> - </indexterm> - - <para>Az <application>&xorg;</application> beépített - támogatást tartalmaz a &truetype; - betűtípusok rendereléséhez. - Két különböző modul - valósítja meg ezt a feladatot. Ebben - példában a freetype nevű modult - használjuk, mivel sokkal jobban illeszkedik a többi - betűrenderelőhöz. A freetype modul - használatához mindössze az - <filename>/etc/X11/xorg.conf</filename> állomány - <literal>"Module"</literal> szakaszába kell - beírnunk a következő sort:</para> - - <programlisting>Load "freetype"</programlisting> - - <para>Most pedig hozzunk létre egy könyvtárat a - &truetype; betűtípusok számára (ez - legyen például a - <filename>/usr/local/lib/X11/fonts/TrueType</filename>), majd - másoljuk az összes &truetype; - betűtípusunkat ide. Vigyázzunk rá, - hogy &macintosh;-ról &truetype; betűtípusok - közvetlenül nem hozhatóak át, az X11 - számára &unix;/&ms-dos;/&windows; - formátumban kell lenniük. Miután - sikerült átmásolnunk az - állományokat ebbe a könyvtárba, - használjuk a <application>ttmkfdir</application> - parancsot a <filename>fonts.dir</filename> - állomány létrehozására, - aminek révén az X betűrenderelője tudni - fogja, hogy új állományokat - telepítettünk. A <command>ttmkfdir</command> - <filename role="package">x11-fonts/ttmkfdir</filename> - néven elérhető a &os; - Portgyűjteményéből.</para> - - <screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/local/lib/X11/fonts/TrueType</userinput> -&prompt.root; <userinput>ttmkfdir -o fonts.dir</userinput></screen> - - <para>Ezután adjuk hozzá a &truetype; - könyvtárat a betűtípusok - könyvtáraihoz. Itt is a <link - linkend="type1">Type1</link> betűtípusoknál - leírtak szerint kell eljárnunk, vagyis - használjunk a</para> - - <screen>&prompt.user; <userinput>xset fp+ /usr/local/lib/X11/fonts/TrueType</userinput> -&prompt.user; <userinput>xset fp rehash</userinput></screen> - - <para>parancsot, vagy adjunk hozzá a - <filename>xorg.conf</filename> állományhoz egy - további <literal>FontPath</literal> sort.</para> - - <para>Ezzel végeztünk is. Innentől kezdve a - <application>&netscape;</application>, - <application>Gimp</application>, a - <application>&staroffice;</application> és mindegyik X - alkalmazás fel fogja ismerni a frissen telepített - &truetype; betűtípusokat. A nagyon kicsi betűk - (egy honlap megtekintése során, - nagyfelbontásban) és a nagyon nagy betűk (a - <application>&staroffice;</application> használatakor) - most már sokkal jobban fognak mutatni.</para> - - </sect2> - - <sect2 id="antialias"> - <sect2info> - <authorgroup> - <author> - <firstname>Joe Marcus</firstname> - <surname>Clarke</surname> - <contrib>Frissítette: </contrib> - </author> - </authorgroup> - </sect2info> - - <title>A betűk élsimítása</title> - - <indexterm><primary>élsimított - betűk</primary></indexterm> - <indexterm> - <primary>betűk</primary> - <secondary>élsimított</secondary> - </indexterm> - - <para>Az X11 - által használt, a - <filename>/usr/local/lib/X11/fonts/</filename> és a - <filename>~/.fonts/</filename> könyvtárakban - található összes betűtípus - élsimítása automatikusan - elérhető az Xft-re felkészített - alkalmazások számára. A mostanság - megjelenő legtöbb alkalmazás, mint - például a <application>KDE</application>, - <application>GNOME</application> és - <application>Firefox</application>, ismeri az Xft-t.</para> - - <para>A betűtípusok - élsimításának be- és - kikapcsolásához, valamint - élsimítási jellemzőinek - beállításához hozzuk létre - (vagy ha már létezne, módosítsuk) a - <filename>/usr/local/etc/fonts/local.conf</filename> - állományt. Az Xft betűrendszer számos - kifinomult lehetősége hangolható ezzel az - állománnyal, amelyekből ebben a szakaszban - csupán rövidke ízelítőt fogunk - adni. A pontosabb részletekről a &man.fonts-conf.5; - man oldalon tájékozódhatunk.</para> - - <indexterm><primary>XML</primary></indexterm> - - <para>Az állománynak XML formátumúnak - kell lennie. Különösen ügyeljünk a - kis- és nagybetűkre, illetve - győződjünk meg mindig róla, hogy - lezártuk-e az összes taget. Az - állomány a szokásos XML-fejléccel - kezdődik, amelyet egy DOCTYPE definíció - követ, majd a <literal><fontconfig></literal> - tag:</para> - - <programlisting> - <?xml version="1.0"?> - <!DOCTYPE fontconfig SYSTEM "fonts.dtd"> - <fontconfig> -</programlisting> - - <para>Ahogy azt már korábban is - említettük, a - <filename>/usr/local/lib/X11/fonts</filename> és a - <filename>~/.fonts/</filename> könyvtárakban - található összes betűtípus - élsimítása elérhető az Xft-re - felkészített alkalmazások - számára. Amennyiben ezeken túl még - további könyvtárakat is fel - kívánunk venni, írjuk bele a - <filename>/usr/local/etc/fonts/local.conf</filename> - állományba, nagyjából ilyen - alakban:</para> - - <programlisting><dir>/az/en/betu/tipusaim</dir></programlisting> - - <para>Az új betűtípusok, de - legfőképpen az új betűtípusokat - tartalmazó könyvtárak - hozzáadása után a betűkkel kapcsolatos - gyorsítótárak - frissítéséhez mindenképpen javasolt - lefuttatni az alábbi parancsot:</para> - - <screen>&prompt.root; <userinput>fc-cache -f</userinput></screen> - - <para>Az élsimítás hatására a - betűk kontúrjai egy kissé elmosódnak, - aminek köszönhetően a nagyon kis - méretű szövegek sokkal - olvashatóbbá válnak és eltűnnek - a nagy méretű betűkről a - <quote>lépcsők</quote>, azonban a normál - méretű betűknél megfájdulhat - tőle a szemünk. A 14 pontnál kisebb - méretű betűk esetén az alábbi - sorok hozzáadásával tudjuk kikapcsolni az - élsimítást:</para> - - <programlisting> <match target="font"> - <test name="size" compare="less"> - <double>14</double> - </test> - <edit name="antialias" mode="assign"> - <bool>false</bool> - </edit> - </match> - <match target="font"> - <test name="pixelsize" compare="less" qual="any"> - <double>14</double> - </test> - <edit mode="assign" name="antialias"> - <bool>false</bool> - </edit> - </match></programlisting> - - <indexterm> - <primary>betűk</primary> - <secondary>térköz</secondary> - </indexterm> - - <para>Bizonyos egyenszélességű (monospaced) - betűtípusok élsimítása - esetén a betűk távolsága nem - megfelelő. Ez leginkább a - <application>KDE</application> használata esetén - merül fel. Ezt a problémát úgy is - orvosolhatjuk, ha az ilyen betűtípusok - térközét kézzel 100-ra - állítjuk. Ehhez írjuk be a - következő sorokat:</para> - - <programlisting> <match target="pattern" name="family"> - <test qual="any" name="family"> - <string>fixed</string> - </test> - <edit name="family" mode="assign"> - <string>mono</string> - </edit> - </match> - <match target="pattern" name="family"> - <test qual="any" name="family"> - <string>console</string> - </test> - <edit name="family" mode="assign"> - <string>mono</string> - </edit> - </match></programlisting> - - <para>(ezzel lefedjük összes rögzített - méretű (fixed) betűtípust - <literal>"mono"</literal>-ként), majd vegyük - hozzá ezt is:</para> - - <programlisting> <match target="pattern" name="family"> - <test qual="any" name="family"> - <string>mono</string> - </test> - <edit name="spacing" mode="assign"> - <int>100</int> - </edit> - </match> </programlisting> - - <para>Egyes betűtípusoknál, mint - például a Helveticánál, gondok - akadhatnak az élsimítással. Ez - általában egy függőlegesen - kettévágottnak látszó betű - képében jelenik meg. De ami a legrosszabb, hogy - emiatt némely alkalmazás képes - összeomlani. Ennek elkerülésére - tegyük hozzá még az alábbi sorokat a - <filename>local.conf</filename> - állományhoz:</para> - - <programlisting> <match target="pattern" name="family"> - <test qual="any" name="family"> - <string>Helvetica</string> - </test> - <edit name="family" mode="assign"> - <string>sans-serif</string> - </edit> - </match> </programlisting> - - <para>Miután befejeztük a - <filename>local.conf</filename> szerkesztését, - ellenőrizzük, hogy szerepel-e az - állomány végén a - <literal></fontconfig></literal> tag. Ha ugyanis nem - zárjuk le rendesen, akkor a változtatásaink - érvénytelenné válnak.</para> - - <para>Végezetül a felhasználók is - megadhatják a saját - beállításaikat a saját - <filename>.fonts.conf</filename> állományuk - segítségével. Ehhez nem kell mást - tenni, mindössze létrehozni egy - <filename>~/.fonts.conf</filename> - XML-állományt.</para> - - <indexterm><primary>LCD képernyő</primary></indexterm> - <indexterm> - <primary>betűk</primary> - <secondary>LCD képernyő</secondary> - </indexterm> - - <para>Még egy utolsó ötlet: LCD - képernyők esetén szükségünk - lehet az ún. <quote>sub-pixel sampling</quote> - (részképpont mintavételezési) - technikára. Ezzel lényegében a - (vízszintesen elválasztott) vörös, - zöld és kék összetevőket - külön-külön kezeljük a - horizontális felbontás - javítására. Bámulatos - eredményeket lehet elérni a - segítségével! A - bekapcsolásához a következő sorokat kell - beszúrnunk valahova a <filename>local.conf</filename> - állományba:</para> - - <programlisting> - <match target="font"> - <test qual="all" name="rgba"> - <const>unknown</const> - </test> - <edit name="rgba" mode="assign"> - <const>rgb</const> - </edit> - </match> - </programlisting> - - <note> - <para>A megjelenítő fajtájától - függően lehet, hogy az <literal>rgb</literal> - értéket <literal>bgr</literal>-re, - <literal>vrgb</literal>-re vagy <literal>vbgr</literal>-re - kell cserélnünk. Próbálgassuk - és kiderül, hogy melyikkel működik - jobban.</para> - </note> - </sect2> - </sect1> - - <sect1 id="x-xdm"> - <sect1info> - <authorgroup> - <author> - <firstname>Seth</firstname> - <surname>Kingsley</surname> - <contrib>Írta: </contrib> - </author> - </authorgroup> - </sect1info> - - <title>Az X bejelentkeztető képernyője</title> - - <sect2> - <title>Összefoglalás</title> - - <indexterm><primary>X Display Manager</primary></indexterm> - - <para>Az X bejelentkeztető képernyője (az X - Display Manager vagy röviden csak - <application>XDM</application>) az X Window System egyik - kiegészítő eleme, melyet a - bejelentkezések lebonyolítására - használunk. Számtalan helyzetben hasznosnak - bizonyulhat, beleértve a legkisebb <quote>X - terminálokat</quote> és a legnagyobb - hálózati szervereket is. Mivel az X Window System - független hálózattól és - protokolltól, a hálózaton - összekapcsolt, X klienseket és szervereket - futtató különböző - számítógépek széles - kombinációja előfordulhat. Az - <application>XDM</application> egy grafikus felületen - keresztül segít választani az - elérhető szerverek között, valamint a - felhasználók, például - felhasználónév és jelszón - keresztüli, hitelesítésében.</para> - - <para>Az <application>XDM</application> tulajdonképpen a - felhasználó számára ugyanazokat a - funkciókat nyújtja, mint a &man.getty.8; program - (erről bővebben lásd <xref - linkend="term-config"/>). Tehát: belépteti a - felhasználót a szerverre, ahova csatlakozott, - illetve elindítja helyette a hozzá tartozó - munkamenet kezelőjét (ami általában - egy X-es ablakkezelő). Az <application>XDM</application> - megvárja ennek a programnak a - befejeződését, ami egyben jelzi - számára, hogy a felhasználó - elvégezte a dolgát, és kilépteti a - szerverről. Ezután az - <application>XDM</application> újra várakozni kezd - a következő felhasználóra, miközben - a bejelentkezéshez és a szerver - kiválasztásához szükséges - képernyőket jeleníti meg.</para> - - </sect2> - - <sect2> - <title>Az XDM használata</title> - - <para>A <application>XDM</application> használatához - először telepítenünk kell rendszerünkre - a <filename role="package">x11/xdm</filename> portot (mivel az - <application>&xorg;</application> újabb változatai - ezt alapértelmezés szerint már nem - telepítik). Ezt követően az - <application>XDM</application> démon a - <filename>/usr/local/bin/xdm</filename> helyen - található meg. A programot - <username>root</username> felhasználóként - bármikor tudjuk futtatni, és ez veszi - kezelésbe a helyi gépen futó X szervert. - Amennyiben az <application>XDM</application>-et a - számítógép minden egyes - indulása során el akarjuk indítani, - egyszerűen csak adjuk hozzá a megfelelő - bejegyzést az <filename>/etc/ttys</filename> - állományhoz. Ennek a formai - szabályairól és - használatáról bővebben lásd - <xref linkend="term-etcttys"/>. Az - <filename>/etc/ttys</filename> alapértelmezett - változatában az <application>XDM</application> - démont ebben a formában találjuk meg a - virtuális terminálok között:</para> - - <screen>ttyv8 "/usr/local/bin/xdm -nodaemon" xterm off secure</screen> - - <para>Ez a bejegyzés alapból nem aktív. Az - engedélyezéséhez írjuk át az - ötödik mezőben szereplő - <literal>off</literal> (kikapcsolva) értéket - <literal>on</literal> (bekapcsolvá)-ra, majd - indítsuk újra az &man.init.8; programot a <xref - linkend="term-hup"/>ban leírtak szerint. Az első - mezőben találhatjuk a program által kezelt - terminált, ez jelen esetünkben a - <literal>ttyv8</literal>. Ennek megfelelően az - <application>XDM</application> a 9. virtuális - terminálon kezdi meg a futását.</para> - - </sect2> - - <sect2> - <title>Az XDM beállítása</title> - - <para>Az <application>XDM</application> - beállításait tartalmazó - könyvtár a - <filename>/usr/local/lib/X11/xdm</filename>. Itt - találhatjuk meg azokat az állományokat, - amelyek megváltoztatásával - befolyásolhatjuk az <application>XDM</application> - megjelenését és viselkedését. - Általában a következő - állományok bukkannak fel ezen a helyen:</para> - - <informaltable frame="none" pgwide="1"> - <tgroup cols="2"> - <thead> - <row> - <entry>Állomány</entry> - <entry>Leírás</entry> - </row> - </thead> - - <tbody> - <row> - <entry><filename>Xaccess</filename></entry> - <entry>A kliens hitelesítésének - szabályrendszere.</entry> - </row> - - <row> - <entry><filename>Xresources</filename></entry> - <entry>Az X erőforrásainak - alapértelmezett értékei.</entry> - </row> - - <row> - <entry><filename>Xservers</filename></entry> - <entry>Az ismert távoli és helyi X - szerverek listája.</entry> - </row> - - <row> - <entry><filename>Xsession</filename></entry> - <entry>A bejelentkezések során - lefutó alapértelmezett szkript.</entry> - </row> - - <row> - <entry><filename>Xsetup_</filename>*</entry> - <entry>A bejelentkező felület - indítása előtt - indítandó alkalmazásokkal - kapcsolatos szkript.</entry> - </row> - - <row> - <entry><filename>xdm-config</filename></entry> - <entry>A gépen futó összes X szerver - globális - beállításai.</entry> - </row> - - <row> - <entry><filename>xdm-errors</filename></entry> - <entry>A szerver által jelentett - hibák.</entry> - </row> - - <row> - <entry><filename>xdm-pid</filename></entry> - <entry>A jelenleg futó XDM-hez tartozó - azonosító.</entry> - </row> - </tbody> - </tgroup> - </informaltable> - - <para>Ebben a könyvtárban találunk még - néhány olyan programot és szkriptet, - amelyekkel be tudjuk állítani a munkaasztalunkat - az <application>XDM</application> futása alatt. Ezen - állományok céljait egyenként - ismertetni fogjuk. A - felépítésükről és - használatukról az &man.xdm.1; man oldala - árul el többet.</para> - - <para>Az alapértelmezett beállítás egy - téglalap alakú bejelentkező ablak, aminek - tetején nagy betűkkel a gép neve - olvasható, valamint alatta a <quote>Login:</quote> - (felhasználói név) és - <quote>Password:</quote> (jelszó) mezők - várnak kitöltésre. Ez egy remek - kiindulási alap az - <application>XDM</application>-képernyő - kinézetének - megváltoztatásához.</para> - - <sect3> - <title>Xaccess</title> - - <para>Az <application>XDM</application>-mel szabályozott - X szerverek által használt protokoll az X - Display Manager Connection Protocol (XDMCP). Ez az - állomány tartalmazza a távoli - számítógépekről - érkező XDMCP-kapcsolatok - vezérlésére vonatkozó - szabályokat. Ezt a rendszer általában - figyelmen kívül hagyja, hacsak az - <filename>xdm-config</filename> állományban be - nem állítottuk a távoli - számítógépek - csatlakoztathatóságát. - Alapértelmezés szerint viszont semmilyen klienst - nem enged csatlakozni.</para> - - </sect3> - - <sect3> - <title>Xresources</title> - - <para>Ez tartalmazza a szerverválasztó és - bejelentkező képernyő - alapértelmezéseit. - Segítségével a bejelentkeztetést - végző program kinézetét - változtathatjuk meg. Formátuma hasonló - az X11 dokumentációjában leírt - app-defaults állományhoz.</para> - - </sect3> - - <sect3> - <title>Xservers</title> - - <para>A szerverválasztó által - felkínálandó távoli X szerverek - felsorolását tartalmazza.</para> - - </sect3> - - <sect3> - <title>Xsession</title> - - <para>A felhasználó bejelentkezése - után ez az <application>XDM</application>-szkript fog - lefutni. Általában minden - felhasználóhoz tartozik egy saját - <filename>~/.xsession</filename> szkript, ami ezt - felülbírálja.</para> - - </sect3> - - <sect3> - <title>Xsetup_*</title> - - <para>Ezek fognak automatikusan lefutni a - szerverválasztó vagy bejelentkeztető - felületek megjelenése előtt. Minden - általunk használt X szerverhez tartozik egy - ilyen szkript, amelyek neve <filename>Xsetup_</filename>-al - kezdődik és a helyi X szerver - sorszámával folytatódik - (például <filename>Xsetup_0</filename>). Ezek a - szkriptek általában egy-két programot, - mint például az <command>xconsole</command>, - indítanak el a háttérben.</para> - - </sect3> - - <sect3> - <title>xdm-config</title> - - <para>Az app-defaults nevű - állományéhoz hasonló alakban - tartalmaz beállításokat a program - által kezelt minden egyes X szerverhez.</para> - - </sect3> - - <sect3> - <title>xdm-errors</title> - - <para>Ebben található meg az - <application>XDM</application> által futtatni - próbált X szerverek kimenete. Itt - érdemes hibaüzenetek után kutatni, ha az - <application>XDM</application> által indított X - szerver valamiért megállna. Ezek az - üzenetek egyébként a - felhasználó - <filename>~/.xsession-errors</filename> - állományába is - beíródnak.</para> - - </sect3> - </sect2> - - <sect2> - <title>Hálózati X szerver futtatása</title> - - <para>Az X szerverünkhöz csak akkor tudnak - kívülről más felhasználók - is kapcsolódni, ha átírjuk a - hozzáférésre vonatkozó - szabályokat és engedélyezzük rajta a - kapcsolódást. Az alapértelmezett - szabályok nagyon óvatosak. Ha tehát - engedélyezni akarjuk a kívülről - érkező kapcsolódásokat, akkor ahhoz - először az <filename>xdm-config</filename> - állományból vegyük ki az alábbi - sort:</para> - - <screen>! SECURITY: do not listen for XDMCP or Chooser requests -! Comment out this line if you want to manage X terminals with xdm -DisplayManager.requestPort: 0</screen> - - <para>Ezután indítsuk újra az - <application>XDM</application>-et. Ne felejtsük el, hogy - az app-defaults állományokban a - megjegyzések <quote>!</quote> - (felkiáltó)jellel kezdődnek, nem pedig a - megszokott <quote>#</quote> (kettőskereszt)tel. A - fentieknél természetesen szigorúbb - hozzáférési szabályok is - szükségesek lehetnek — ezzel kapcsolatban - nézzük meg <filename>Xaccess</filename> - állományban szereplő példákat, - illetve lapozzuk fel az &man.xdm.1; man oldalt.</para> - </sect2> - - <sect2> - <title>Az XDM helyett</title> - - <para>Az alapértelmezett <application>XDM</application> - feladatát számos más program is - képes ellátni. Ezek közül az egyik a - <application>kdm</application> (a <application>KDE</application> - része), amire ebben a fejezetben még vissza fogunk - térni. A <application>kdm</application> - különféle vizuális effekteket és - egyéb kozmetikázást ígér, - valamint lehetővé teszi a felhasználók - számára, hogy a bejelentkezés előtt - kiválaszthassák a használni - kívánt ablakkezelőt.</para> - </sect2> - </sect1> - - <sect1 id="x11-wm"> - <sect1info> - <authorgroup> - <author> - <firstname>Valentino</firstname> - <surname>Vaschetto</surname> - <contrib>Írta: </contrib> - </author> - </authorgroup> - </sect1info> - - <title>Munkakörnyezetek</title> - - <para>Ebben a szakaszban a &os;-n futó X-hez - elérhető különböző - munkakörnyezetekről (desktop environment) lesz - szó. Maga a <quote>munkakörnyezet</quote> - elnevezés sok mindenre utalhat egy mezei - ablakkezelőtől kezdve az asztali alkalmazások - teljes garmadájáig, ahogy igaz ez a - <application>KDE</application> vagy a - <application>GNOME</application> esetében is.</para> - - <sect2 id="x11-wm-gnome"> - <title>A GNOME</title> - - <sect3 id="x11-wm-gnome-about"> - <title>Röviden a GNOME-ról</title> - - <indexterm><primary>GNOME</primary></indexterm> - - <para>A <application>GNOME</application> egy - felhasználóbarát munkakörnyezet, - aminek segítségével a - felhasználók számára - gyerekjáték a - számítógép használata - és beállítása. A - <application>GNOME</application>-ban találhatunk egy - panelt (az alkalmazások indítására - és különféle állapotjelzők - megjelenítéséhez), egy asztalt (ahova az - alkalmazások és az adatok kerülnek), - szabványos asztali eszközöket és - alkalmazásokat, valamint számos - konvenciót, aminek mentén az alkalmazások - könnyen együtt tudnak működni és - tartani egymással az összhangot. Más - operációs rendszerek vagy környezetek - ismerői otthon érezhetik magukat ebben a - <application>GNOME</application> által nyújtott - vizuális környezetben. A &os; és a - <application>GNOME</application> kapcsolatáról - bővebb információkat a <ulink - url="http://www.FreeBSD.org/gnome">&os; GNOME Projekt</ulink> - honlapján találhatunk. Ezen az oldalon a - <application>GNOME</application> - telepítéséről, - beállításáról és - karbantartásáról egy meglehetősen - átfogó leírást olvashatunk.</para> - - </sect3> - - <sect3 id="x11-wm-gnome-install"> - <title>A GNOME telepítése</title> - - <para>A programot könnyen fel tudjuk telepíteni - csomagból vagy a Portgyűjtemény - segítségével:</para> - - <para>A hálózatról a - <application>GNOME</application> csomagját - mindössze ennek a sornak a - beírásával fel tudjuk - telepíteni:</para> - - <screen>&prompt.root; <userinput>pkg_add -r gnome2</userinput></screen> - - <para>A portfa felhasználásával pedig a - <application>GNOME</application>-ot így tudjuk - forrásból telepíteni:</para> - - <screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/ports/x11/gnome2</userinput> -&prompt.root; <userinput>make install clean</userinput></screen> - - <para>Miután a <application>GNOME</application>-ot - sikerült feltelepítenünk, meg kell mondanunk - az X szervernek, hogy az alapértelmezett - ablakkezelő helyett a <application>GNOME</application>-ot - indítsa el.</para> - - <para>A <application>GNOME</application>-ot legkönnyebben a - <application>GDM</application>, vagyis a GNOME Display Manager - használatával indíthatjuk el. A - <application>GDM</application> a - <application>GNOME</application> részeként - települ (habár alapból nincs bekapcsolva), - és úgy tudjuk aktiválni, ha - <filename>/etc/rc.conf</filename> állományba - beírjuk a <literal>gdm_enable="YES"</literal> sort. - Újraindítás után a - <application>GDM</application> automatikusan elindul.</para> - - <para>Ha a <application>GDM</application> mellett az összes - <application>GNOME</application> szolgáltatást - is el akarjuk indítani, vegyük fel a - <literal>gnome_enable="YES"</literal> sort az - <filename>/etc/rc.conf</filename> - állományba.</para> - - <para>A <application>GNOME</application>-ot parancssorból - is elindíthatjuk, ha hozzá megfelelően - beállítjuk az <filename>.xinitrc</filename> - nevű állományt. Ha már van egy - saját <filename>.xinitrc</filename> - állományunk, akkor nincs más - teendőnk, mint átírni az aktuális - ablakkezelőnket hívó sort a - <application>/usr/local/bin/gnome-session</application> sorra. - Ha nem csináltunk előtte semmilyen - különleges dolgot az említett - konfigurációs állománnyal, akkor - elegendő csak ennyit beírnunk:</para> - - <screen>&prompt.user; <userinput>echo "/usr/local/bin/gnome-session" > ~/.xinitrc</userinput></screen> - - <para>Ezt követően írjuk be a - <command>startx</command> parancsot, és a - <application>GNOME</application> munkakörnyezete fog - elindulni.</para> - - <note> - <para>Ha az <application>XDM</application>-hoz hasonló - régebbi bejelentkeztető képernyőt - használunk, ez a módszer nem fog - működni. Helyette hozzunk létre egy - <filename>.xsession</filename> nevű futtatható - állományt, amely ezt a parancsot tartalmazza. - Ehhez nyissuk meg és cseréljük ki benne a - korábbi ablakkezelőnk - hívását a - <application>/usr/local/bin/gnome-session</application> - utasításra:</para> - </note> - - <screen>&prompt.user; <userinput>echo "#!/bin/sh" > ~/.xsession</userinput> -&prompt.user; <userinput>echo "/usr/local/bin/gnome-session" >> ~/.xsession</userinput> -&prompt.user; <userinput>chmod +x ~/.xsession</userinput></screen> - - <para>Megcsinálhatjuk azt is, hogy a - bejelentkezéskor választható legyen az - ablakkezelő. <link linkend="x11-wm-kde-details">A - KDE-ről bővebben</link> című szakaszban - látni fogjuk, hogyan tudjuk ezt a a - <application>KDE</application> bejelentkeztető - képernyője, a <application>kdm</application> - esetén beállítani.</para> - </sect3> - </sect2> - - <sect2 id="x11-wm-kde"> - <title>A KDE</title> - - <indexterm><primary>KDE</primary></indexterm> - - <sect3 id="x11-wm-kde-about"> - <title>Röviden a KDE-ről</title> - - <para>A <application>KDE</application> egy könnyen - használható modern munkakörnyezet. - Ízelítőül a - <application>KDE</application> felhasználók - számára felkínált - lehetőségei közül:</para> - - <itemizedlist> - <listitem> - <para>Gyönyörű, korszerű - munkafelület</para> - </listitem> - - <listitem> - <para>Az asztal hálózaton keresztüli - transzparens kezelése</para> - </listitem> - - <listitem> - <para>A <application>KDE</application> asztal és - alkalmazásainak használatában egy - beépített súgórendszer - segíti a kényelmes és - összefüggő közlekedést</para> - </listitem> - - <listitem> - <para>A <application>KDE</application> - alkalmazásainak összehangolt kinézete - és hangulata</para> - </listitem> - - <listitem> - <para>Szabványosított menük és - eszköztárak, - billentyű-hozzárendelések, - színsémák stb.</para> - </listitem> - - <listitem> - <para>Honosítás: a - <application>KDE</application> több, mint 40 nyelven - elérhető</para> - </listitem> - - <listitem> - <para>Központosított, összehangolt, - párbeszédablak alapú - asztalbeállítás</para> - </listitem> - - <listitem> - <para>Számos hasznos - <application>KDE</application>-alkalmazás</para> - </listitem> - </itemizedlist> - - <para>A <application>KDE</application>-hez egy - <application>Konqueror</application> nevű - böngésző is tartozik, mely a többi - &unix;-os böngésző komoly ellenfelének - bizonyul. A <application>KDE</application>-ről többet - a <ulink url="http://www.kde.org/">KDE honlapján</ulink> - olvashatunk. A <application>KDE</application> &os;-re - vonatkozó tudnivalóiról és a - hozzá tartozó anyagokról a <ulink - url="http://freebsd.kde.org/">&os; KDE csapat</ulink> - honlapján találhatunk - információkat.</para> - - <para>&os; alatt a <application>KDE</application> két - verziója érhető el: a harmadik - változat már régóta - használható, nagyon megbízható, - amely mellett viszont a következő - generációt képviselő negyedik - változat is megtalálható a - Portgyűjteményben. Akár egymás - mellé is telepíthetőek.</para> - </sect3> - - <sect3 id="x11-wm-kde-install"> - <title>A KDE telepítése</title> - - <para>Ahogy a <application>GNOME</application> és a - többi más munkakörnyezet esetében is, - maga a program könnyen telepíthető - csomagból vagy a Portgyűjtemény - segítségével is:</para> - - <para>A <application>KDE3</application> csomagját - hálózaton keresztül így tudjuk - telepíteni:</para> - - <screen>&prompt.root; <userinput>pkg_add -r kde</userinput></screen> - - <para>A <application>KDE4</application> csomagját pedig - hálózaton keresztül így tudjuk - telepíteni:</para> - - <screen>&prompt.root; <userinput>pkg_add -r kde4</userinput></screen> - - <para>A &man.pkg.add.1; magától letölti az - alkalmazás legfrissebb verzióját.</para> - - <para>Ha a <application>KDE3</application> környezetet - forrásból akarjuk telepíteni, - használjuk a portfát:</para> - - <screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/ports/x11/kde3</userinput> -&prompt.root; <userinput>make install clean</userinput></screen> - - <para>Ha viszont a <application>KDE4</application> - környezetet akarjuk inkább a portfa - felhasználásával forrásból - telepíteni, akkor ezeket a parancsokat adjuk ki:</para> - - <screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/ports/x11/kde4</userinput> -&prompt.root; <userinput>make install clean</userinput></screen> - - <para>Miután a <application>KDE</application>-t sikeresen - telepítettük, tudatnunk kell az X szerverrel, hogy - az alapértelmezett ablakkezelő helyett ezt - indítsa el. Ezt az <filename>.xinitrc</filename> - állomány - módosításával érhetjük - el.</para> - - <para><application>KDE3</application> esetén:</para> - - <screen>&prompt.user; <userinput>echo "exec startkde" > ~/.xinitrc</userinput></screen> - - <para><application>KDE4</application> esetén:</para> - - <screen>&prompt.user; <userinput>echo "exec /usr/local/kde4/bin/startkde" > ~/.xinitrc</userinput></screen> - - <para>Mostantól pedig mindig - <application>KDE</application> lesz az asztalunk, amikor az X - Window Systemet elindítjuk a <command>startx</command> - paranccsal.</para> - - <para>Ha az <application>XDM</application>-et használjuk - bejelentkeztető képernyőként, a - beállítást némileg - máshogyan kell elvégeznünk. Ekkor az - iménti helyett az <filename>.xsession</filename> - állományt kell szerkesztenünk. A - <application>kdm</application>-re vonatkozó - utasítások a fejezet későbbi - részében találhatóak meg.</para> - - </sect3> - </sect2> - - <sect2 id="x11-wm-kde-details"> - <title>A KDE-ről bővebben</title> - - <para>Most, miután telepítettük a - <application>KDE</application>-t a rendszerünkre, a dolgok - többsége felfedezhető a - különféle súgók - segítségével vagy egyszerűen a - menükre történő kattintással. A - &windows;-hoz vagy &mac;-hez szokott felhasználók - itt most már egészen otthonosan érezhetik - magukat.</para> - - <para>A <application>KDE</application>-hez a legtöbb - segítséget a saját internetes - dokumentációjából nyerhetjük. - A <application>KDE</application> a saját - böngészőjét, a - <application>Konqueror</application>t tartalmazza, valamint - tucatnyi ügyes alkalmazást és temérdek - mennyiségű dokumentációt. A szakasz - további részeiben ezért inkább olyan - problémákkal foglalkozunk, amelyek - megoldásai céltalan kóborlással - már nem fedezhetőek fel olyan - egyszerűen.</para> - - <sect3 id="x11-wm-kde-kdm"> - <title>A KDE bejelentkeztető képernyője</title> - - <indexterm> - <primary>KDE</primary> - <secondary>bejelentkeztető - képernyő</secondary> - </indexterm> - - <para>Egy többfelhasználós rendszer - karbantartója minden bizonnyal szeretné - üdvözölni rendszere felhasználóit - egy grafikus bejelentkező képernyőn - keresztül. A korábbiakban erre a célra az - <link linkend="x-xdm">XDM</link>-et javasoltuk. Azonban a - <application>KDE</application> erre ajánl egy - alternatívát, a - <application>kdm</application>-et, amely jóval - látványosabb és sokoldalúbb. Ez - különösen abban merül ki, hogy a - felhasználók (egy menün keresztül) ki - tudják választani a bejelentkezés - után használni kívánt - munkakörnyezetet (legyen az - <application>KDE</application>, - <application>GNOME</application> vagy bármi - más).</para> - - <para>A <application>kdm</application> - használatához a <application>KDE</application> - aktuális verziójától - függően különböző - állományokat kell szerkesztenünk.</para> - - <para><application>KDE3</application> esetén a - <filename>/etc/ttys</filename> állományban - szereplő <literal>ttyv8</literal> sort kell az - alábbiak szerint módosítanunk:</para> - - <programlisting>ttyv8 "/usr/local/bin/kdm -nodaemon" xterm on secure</programlisting> - - <para><application>KDE4</application> esetén a - következő sorokat kell felvennünk az - <filename>/etc/rc.conf</filename> - állományba:</para> - - <programlisting>local_startup="${local_startup} /usr/local/kde4/etc/rc.d" -kdm4_enable="YES"</programlisting> - </sect3> - </sect2> - - <sect2 id="x11-wm-xfce"> - <title>Az Xfce</title> - - <sect3 id="x11-wm-xfce-about"> - <title>Röviden az Xfce-ről</title> - - <para>Az <application>Xfce</application> a - <application>GNOME</application> által használt - GTK+-ra épülő munkakörnyezet, amely - azonban sokkal könnyedebb és azoknak - készült, akik egy szimpla, hatékony, - mindazonáltal könnyen használható - és beállítható munkafelületre - vágynak. Látvány - szempontjából leginkább a kereskedelmi - rendszereken megtalálható - <application>CDE</application>-hez hasonlítható. - Íme az <application>Xfce</application> - néhány jellemzője:</para> - - <itemizedlist> - <listitem> - <para>Egyszerű, könnyen kezelhető - munkaasztal</para> - </listitem> - - <listitem> - <para>Tökéletesen konfigurálható - egérrel, drag-and-droppal - (<quote>vonszolás</quote>) stb.</para> - </listitem> - - <listitem> - <para>A menükkel, kisalkalmazásokkal és - alkalmazásindítókkal tarkított - főpanelje hasonló a - <application>CDE</application> paneljéhez</para> - </listitem> - - <listitem> - <para>Beépített ablak-, - állomány- és hangkezelővel, - <application>GNOME</application> kompatibilitási - modullal és még sok minden mással - rendelkezik</para> - </listitem> - - <listitem> - <para>Használhatunk témákat (mivel - GTK+-ra épül)</para> - </listitem> - - <listitem> - <para>Gyors, könnyű és hatékony: - ideális régebbi vagy lassabb, esetleg - kevés memóriával rendelkező - számítógépekhez</para> - </listitem> - </itemizedlist> - - <para>Az <application>Xfce</application>-ről - részletesebben az <ulink url="http://www.xfce.org/">Xfce - honlapján</ulink> olvashatunk.</para> - - </sect3> - - <sect3 id="x11-wm-xfce-install"> - <title>Az Xfce telepítése</title> - - <para>Az <application>Xfce</application>-hez tartozik - bináris csomag (legalábbis az - leírás készítésének - pillanatában). Ezt a következő módon - tudjuk telepíteni:</para> - - <screen>&prompt.root; <userinput>pkg_add -r xfce4</userinput></screen> - - <para>Vagy a Portgyűjtemény - használatával forrásból is - felrakhatjuk:</para> - - <screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/ports/x11-wm/xfce4</userinput> -&prompt.root; <userinput>make install clean</userinput></screen> - - <para>Ezután világosítsuk fel az X - szervert, hogy a következő indulása - során mi már az - <application>Xfce</application>-t kívánjuk - használni. Ehhez csak ennyit kell tennünk:</para> - - <screen>&prompt.user; <userinput>echo "/usr/local/bin/startxfce4" > ~/.xinitrc</userinput></screen> - - <para>Így az X következő - indításakor már az - <application>Xfce</application> lesz a - munkakörnyezetünk. Ahogy azt már - korábban is jeleztük, az - <application>XDM</application> használata során - a <link linkend="x11-wm-gnome">GNOME</link>ban leírtak - szerint létre kell hoznunk az - <filename>.xsession</filename> állományt, - azonban ezúttal a - <filename>/usr/local/bin/startxfce4</filename> parancs - használatával. Vagy a <link - linkend="x11-wm-kde-kdm">kdm</link>-ről - szóló szakaszban tárgyaltak mentén - beállíthatjuk úgy a bejelentkeztető - képernyőt, hogy a bejelentkezés előtt - válasszuk ki a munkakörnyezetet.</para> - - </sect3> - </sect2> - </sect1> - -</chapter> |