1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
100
101
102
103
104
105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
120
121
122
123
124
125
126
127
128
129
130
131
132
133
134
135
136
137
138
139
140
141
142
143
144
145
146
147
148
149
150
151
152
153
154
155
156
157
158
159
160
161
162
163
164
165
166
167
168
169
170
171
172
173
174
175
176
177
178
179
180
181
182
183
184
185
186
187
188
189
190
191
192
193
194
195
196
197
198
199
200
201
202
203
204
205
206
207
208
209
210
211
212
213
214
215
216
217
218
219
220
221
222
223
224
225
226
227
228
229
230
231
232
233
234
235
236
237
238
239
240
241
242
243
244
245
246
247
248
249
250
251
252
253
254
255
256
257
258
259
260
261
262
263
264
265
266
267
268
269
270
271
272
273
274
275
276
277
278
279
280
281
282
283
284
285
286
287
288
289
290
291
292
293
294
295
296
297
298
299
300
301
302
303
304
305
306
307
308
309
310
311
312
313
314
315
316
317
318
319
320
321
322
323
324
325
326
327
328
329
330
331
332
333
334
335
336
337
338
339
340
341
342
343
344
345
346
347
348
349
350
351
352
353
354
355
356
357
358
359
360
361
362
363
364
365
366
367
368
369
370
371
372
373
374
375
376
377
378
379
380
381
382
383
384
385
386
387
388
389
390
391
392
393
394
395
396
397
398
399
400
401
402
403
404
405
406
407
408
409
410
411
412
413
414
415
416
417
418
419
420
421
422
423
424
425
426
427
428
429
430
431
432
433
434
435
436
437
438
439
440
441
442
443
444
445
446
447
448
449
450
451
452
453
454
455
456
457
458
459
460
461
462
463
464
465
466
467
468
469
470
471
472
473
474
475
476
477
478
479
480
481
482
483
484
485
486
487
488
489
490
491
492
493
494
495
496
497
498
499
500
501
502
503
504
505
506
507
508
509
510
511
512
513
514
515
516
517
518
519
520
521
522
523
524
525
526
527
528
529
530
531
532
533
534
535
536
537
538
539
540
541
542
543
544
545
546
547
548
549
550
551
552
553
554
555
556
557
558
559
560
561
562
563
564
565
566
567
568
569
570
571
572
573
574
575
576
577
578
579
580
581
582
583
584
585
586
587
588
589
590
591
592
593
594
595
596
597
598
599
600
601
602
603
604
605
606
607
608
609
610
611
612
613
614
615
616
617
618
619
620
621
622
623
624
625
626
627
628
629
630
631
632
633
634
635
636
637
638
639
640
641
642
643
644
645
646
647
648
649
650
651
652
653
654
655
656
657
658
659
660
661
662
663
664
665
666
667
668
669
670
671
672
673
674
675
676
677
678
679
680
681
682
683
684
685
686
687
688
689
690
691
692
693
694
695
696
697
698
699
700
701
702
703
704
705
706
707
708
709
710
711
712
713
714
715
716
717
718
719
720
721
722
723
724
725
726
727
728
729
730
731
732
733
734
735
736
737
738
739
740
741
742
743
744
745
746
747
748
749
750
751
752
753
754
755
756
757
758
759
760
761
762
763
764
765
766
767
768
769
770
771
772
773
774
775
776
777
778
779
780
781
782
783
784
785
786
787
788
789
790
791
792
793
794
795
796
797
798
799
800
801
802
803
804
805
806
807
808
809
810
811
812
813
814
815
816
817
818
819
820
821
822
823
824
825
826
827
828
829
830
831
832
833
834
835
836
837
838
839
840
841
842
843
844
845
846
847
848
849
850
851
852
853
854
855
856
857
858
859
860
861
862
863
864
865
866
867
868
869
870
871
872
873
874
875
876
877
878
879
880
881
882
883
884
885
886
887
888
889
890
891
892
893
894
895
896
897
898
899
900
901
902
903
904
905
906
907
908
909
910
911
912
913
914
915
916
917
918
919
920
921
922
923
924
925
926
927
928
929
930
931
932
933
934
935
936
937
938
939
940
941
942
943
944
945
946
947
948
949
950
951
952
953
954
955
956
957
958
959
960
961
962
963
964
965
966
967
968
969
970
971
972
973
974
975
976
977
978
979
980
981
982
983
984
985
986
987
988
989
990
991
992
993
994
995
996
997
998
999
1000
1001
1002
1003
1004
1005
1006
1007
1008
1009
1010
1011
1012
1013
1014
1015
1016
1017
1018
1019
1020
1021
1022
1023
1024
1025
1026
1027
1028
1029
1030
1031
1032
1033
1034
1035
1036
1037
1038
1039
1040
1041
1042
1043
1044
1045
1046
1047
1048
1049
1050
1051
1052
1053
1054
1055
1056
1057
1058
1059
1060
1061
1062
1063
1064
1065
1066
1067
1068
1069
1070
1071
1072
1073
1074
1075
1076
1077
1078
1079
1080
1081
1082
1083
1084
1085
1086
1087
1088
1089
1090
1091
1092
1093
1094
1095
1096
1097
1098
1099
1100
1101
1102
1103
1104
1105
1106
1107
1108
1109
1110
1111
1112
1113
1114
1115
1116
1117
1118
1119
1120
1121
1122
1123
1124
1125
1126
1127
1128
1129
1130
1131
1132
1133
1134
1135
1136
1137
1138
1139
1140
1141
1142
1143
1144
1145
1146
1147
1148
1149
1150
1151
1152
1153
1154
1155
1156
1157
1158
1159
1160
1161
1162
1163
1164
1165
1166
1167
1168
1169
1170
1171
1172
1173
1174
1175
1176
1177
1178
1179
1180
1181
1182
1183
1184
1185
1186
1187
1188
1189
1190
1191
1192
1193
1194
1195
1196
1197
1198
1199
1200
1201
1202
1203
1204
1205
1206
1207
1208
1209
1210
1211
1212
1213
1214
1215
1216
1217
1218
1219
1220
1221
1222
1223
1224
1225
1226
1227
1228
1229
1230
1231
1232
1233
1234
1235
1236
1237
1238
1239
1240
1241
1242
1243
1244
1245
1246
1247
1248
1249
1250
1251
1252
1253
1254
1255
1256
1257
1258
1259
1260
1261
1262
1263
1264
1265
1266
1267
1268
1269
1270
1271
1272
1273
1274
1275
1276
1277
1278
1279
1280
1281
1282
1283
1284
1285
1286
1287
1288
1289
1290
1291
1292
1293
1294
1295
1296
1297
1298
1299
1300
1301
1302
1303
1304
1305
1306
1307
1308
1309
1310
1311
1312
1313
1314
1315
1316
1317
1318
1319
1320
1321
1322
1323
1324
1325
1326
1327
1328
1329
1330
1331
1332
1333
1334
1335
1336
1337
1338
1339
1340
1341
1342
1343
1344
1345
1346
1347
1348
1349
1350
1351
1352
1353
1354
1355
1356
1357
1358
1359
1360
1361
1362
1363
1364
1365
1366
1367
1368
1369
1370
1371
1372
1373
1374
1375
1376
1377
1378
1379
1380
1381
1382
1383
1384
1385
1386
1387
1388
1389
1390
1391
1392
1393
1394
1395
1396
1397
1398
1399
1400
1401
1402
1403
1404
1405
1406
1407
1408
1409
1410
1411
1412
1413
1414
1415
1416
1417
1418
1419
1420
1421
1422
1423
1424
1425
1426
1427
1428
1429
1430
1431
1432
1433
1434
1435
1436
1437
1438
1439
1440
1441
1442
1443
1444
1445
1446
1447
1448
1449
1450
1451
1452
1453
1454
1455
1456
1457
1458
1459
1460
1461
1462
1463
1464
1465
1466
1467
1468
1469
1470
1471
1472
1473
1474
1475
1476
1477
1478
1479
1480
1481
1482
1483
1484
1485
1486
1487
1488
1489
1490
1491
1492
1493
1494
1495
1496
1497
1498
1499
1500
1501
1502
1503
1504
1505
1506
1507
1508
1509
1510
1511
1512
1513
1514
1515
1516
1517
1518
1519
1520
1521
1522
1523
1524
1525
1526
1527
1528
1529
1530
1531
1532
1533
1534
1535
1536
1537
1538
1539
1540
1541
1542
1543
1544
1545
1546
1547
1548
1549
1550
1551
1552
1553
1554
1555
1556
1557
1558
1559
1560
1561
1562
1563
1564
1565
1566
1567
1568
1569
1570
1571
1572
1573
1574
1575
1576
1577
1578
1579
1580
1581
1582
1583
1584
1585
1586
1587
1588
1589
1590
1591
1592
1593
1594
1595
1596
1597
1598
1599
1600
1601
1602
1603
1604
1605
1606
1607
1608
1609
1610
1611
1612
1613
1614
1615
1616
1617
1618
1619
1620
1621
1622
1623
1624
1625
1626
1627
1628
1629
1630
1631
1632
1633
1634
1635
1636
1637
1638
1639
1640
1641
1642
1643
1644
1645
1646
1647
1648
1649
1650
1651
1652
1653
1654
1655
1656
1657
1658
1659
1660
1661
1662
1663
1664
1665
1666
1667
1668
1669
1670
1671
1672
1673
1674
1675
1676
1677
1678
1679
1680
1681
1682
1683
1684
1685
1686
1687
1688
1689
1690
1691
1692
1693
1694
1695
1696
1697
1698
1699
1700
1701
1702
1703
1704
1705
1706
1707
1708
1709
1710
1711
1712
1713
1714
1715
1716
1717
1718
1719
1720
1721
1722
1723
1724
1725
1726
1727
1728
1729
1730
1731
1732
1733
1734
1735
1736
1737
1738
1739
1740
1741
1742
1743
1744
1745
1746
1747
1748
1749
1750
1751
1752
1753
1754
1755
1756
1757
1758
1759
1760
1761
1762
1763
1764
1765
1766
1767
1768
1769
1770
1771
1772
1773
1774
1775
1776
1777
1778
1779
1780
1781
1782
1783
1784
1785
1786
1787
1788
1789
1790
1791
1792
1793
1794
1795
1796
1797
1798
1799
1800
1801
1802
1803
1804
1805
1806
1807
1808
1809
1810
1811
1812
1813
1814
1815
1816
1817
1818
1819
1820
1821
1822
1823
1824
1825
1826
1827
1828
1829
1830
1831
1832
1833
1834
1835
1836
1837
1838
1839
1840
1841
1842
1843
1844
1845
1846
1847
1848
1849
1850
1851
1852
1853
1854
1855
1856
1857
1858
1859
1860
1861
1862
1863
1864
1865
1866
1867
1868
1869
1870
1871
1872
1873
1874
1875
1876
1877
1878
1879
1880
1881
1882
1883
1884
1885
1886
1887
1888
1889
1890
1891
1892
1893
1894
1895
1896
1897
1898
1899
1900
1901
1902
1903
1904
1905
1906
1907
1908
1909
1910
1911
1912
1913
1914
1915
1916
1917
1918
1919
1920
1921
1922
1923
1924
1925
1926
1927
1928
1929
1930
1931
1932
1933
1934
1935
1936
1937
1938
1939
1940
1941
1942
1943
1944
1945
1946
1947
1948
1949
1950
1951
1952
1953
1954
1955
1956
1957
1958
1959
1960
1961
1962
1963
1964
1965
1966
1967
1968
1969
1970
1971
1972
1973
1974
1975
1976
1977
1978
1979
1980
1981
1982
1983
1984
1985
1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
2025
2026
2027
2028
2029
2030
2031
2032
2033
2034
2035
2036
2037
2038
2039
2040
2041
2042
2043
2044
2045
2046
2047
2048
2049
2050
2051
2052
2053
2054
2055
2056
2057
2058
2059
2060
2061
2062
2063
2064
2065
2066
2067
2068
2069
2070
2071
2072
2073
2074
2075
2076
2077
2078
2079
2080
2081
2082
2083
2084
2085
2086
2087
2088
2089
2090
2091
2092
2093
2094
2095
2096
2097
2098
2099
2100
2101
2102
2103
2104
2105
2106
2107
2108
2109
2110
2111
2112
2113
2114
2115
2116
2117
2118
2119
2120
2121
2122
2123
2124
2125
2126
2127
2128
2129
2130
2131
2132
2133
2134
2135
2136
2137
2138
2139
2140
2141
2142
2143
2144
2145
2146
2147
2148
2149
2150
2151
2152
2153
2154
2155
2156
2157
2158
2159
2160
2161
2162
2163
2164
2165
2166
2167
2168
2169
2170
2171
2172
2173
2174
2175
2176
2177
2178
2179
2180
2181
2182
2183
2184
2185
2186
2187
2188
2189
2190
2191
2192
2193
2194
2195
2196
2197
2198
2199
2200
2201
2202
2203
2204
2205
2206
2207
2208
2209
2210
2211
2212
2213
2214
2215
2216
2217
2218
2219
2220
2221
2222
2223
2224
2225
2226
2227
2228
2229
2230
2231
2232
2233
2234
2235
2236
2237
2238
2239
2240
2241
2242
2243
2244
2245
2246
2247
2248
2249
2250
2251
2252
2253
2254
2255
2256
2257
2258
2259
2260
2261
2262
2263
2264
2265
2266
2267
2268
2269
2270
2271
2272
2273
2274
2275
2276
2277
2278
2279
2280
2281
2282
2283
2284
2285
2286
2287
2288
2289
2290
2291
2292
2293
2294
2295
2296
2297
2298
2299
2300
2301
2302
2303
2304
2305
2306
2307
2308
2309
2310
2311
2312
2313
2314
2315
2316
2317
2318
2319
2320
2321
2322
2323
2324
2325
2326
2327
2328
2329
2330
2331
2332
2333
2334
2335
2336
2337
2338
2339
2340
2341
2342
2343
2344
2345
2346
2347
2348
2349
2350
2351
2352
2353
2354
2355
2356
2357
2358
2359
2360
2361
2362
2363
2364
2365
2366
2367
2368
2369
2370
2371
2372
2373
2374
2375
2376
2377
2378
2379
2380
2381
2382
2383
2384
2385
2386
2387
2388
2389
2390
2391
2392
2393
2394
2395
2396
2397
2398
2399
2400
2401
2402
2403
2404
2405
2406
2407
2408
2409
2410
2411
2412
2413
2414
2415
2416
2417
2418
2419
2420
2421
2422
2423
2424
2425
2426
2427
2428
2429
2430
2431
2432
2433
2434
2435
2436
2437
2438
2439
2440
2441
2442
2443
2444
2445
2446
2447
2448
2449
2450
2451
2452
2453
2454
2455
2456
2457
2458
2459
2460
2461
2462
2463
2464
2465
2466
2467
2468
2469
2470
2471
2472
2473
2474
2475
2476
2477
2478
2479
2480
2481
2482
2483
2484
2485
2486
2487
2488
2489
2490
2491
2492
2493
2494
2495
2496
2497
2498
2499
2500
2501
2502
2503
2504
2505
2506
2507
2508
2509
2510
2511
2512
2513
2514
2515
2516
2517
2518
2519
2520
2521
2522
2523
2524
2525
2526
2527
2528
2529
2530
2531
2532
2533
2534
2535
2536
2537
2538
2539
2540
2541
2542
2543
2544
2545
2546
2547
2548
2549
2550
2551
2552
2553
2554
2555
2556
2557
2558
2559
2560
2561
2562
2563
2564
2565
2566
2567
2568
2569
2570
2571
2572
2573
2574
2575
2576
2577
2578
2579
2580
2581
2582
2583
2584
2585
2586
2587
2588
2589
2590
2591
2592
2593
2594
2595
2596
2597
2598
2599
2600
2601
2602
2603
2604
2605
2606
2607
2608
2609
2610
2611
2612
2613
2614
2615
2616
2617
2618
2619
2620
2621
2622
2623
2624
2625
2626
2627
2628
2629
2630
2631
2632
2633
2634
2635
2636
2637
2638
2639
2640
2641
2642
2643
2644
2645
2646
2647
2648
2649
2650
2651
2652
2653
2654
2655
2656
2657
2658
2659
2660
2661
2662
2663
2664
2665
2666
2667
2668
2669
2670
2671
2672
2673
2674
2675
2676
2677
2678
2679
2680
2681
2682
2683
2684
2685
2686
2687
2688
2689
2690
2691
2692
2693
2694
2695
2696
2697
2698
2699
2700
2701
2702
2703
2704
2705
2706
2707
2708
2709
2710
2711
2712
2713
2714
2715
2716
2717
2718
2719
2720
2721
2722
2723
2724
2725
2726
2727
2728
2729
2730
2731
2732
2733
2734
2735
2736
2737
2738
2739
2740
2741
2742
2743
2744
2745
2746
2747
2748
2749
2750
2751
2752
2753
2754
2755
2756
2757
2758
2759
2760
2761
2762
2763
2764
2765
2766
2767
2768
2769
2770
2771
2772
2773
2774
2775
2776
2777
2778
2779
2780
2781
2782
2783
2784
2785
2786
2787
2788
2789
2790
2791
2792
2793
2794
2795
2796
2797
2798
2799
2800
2801
2802
2803
2804
2805
2806
2807
2808
2809
2810
2811
2812
2813
2814
2815
2816
2817
2818
2819
2820
2821
2822
2823
2824
2825
2826
2827
2828
2829
2830
2831
2832
2833
2834
2835
2836
2837
2838
2839
2840
2841
2842
2843
2844
2845
2846
2847
2848
2849
2850
2851
2852
2853
2854
2855
2856
2857
2858
2859
2860
2861
2862
2863
2864
2865
2866
2867
2868
2869
2870
2871
2872
2873
2874
2875
2876
2877
2878
2879
2880
2881
2882
2883
2884
2885
2886
2887
2888
2889
2890
2891
2892
2893
2894
2895
2896
2897
2898
2899
2900
2901
2902
2903
2904
2905
2906
2907
2908
2909
2910
2911
2912
2913
2914
2915
2916
2917
2918
2919
2920
2921
2922
2923
2924
2925
2926
2927
2928
2929
2930
2931
2932
2933
2934
2935
2936
2937
2938
2939
2940
2941
2942
2943
2944
2945
2946
2947
2948
2949
2950
2951
2952
2953
2954
2955
2956
2957
2958
2959
2960
2961
2962
2963
2964
2965
2966
2967
2968
2969
2970
2971
2972
2973
2974
2975
2976
2977
2978
2979
2980
2981
2982
2983
2984
2985
2986
2987
2988
2989
2990
2991
2992
2993
2994
2995
2996
2997
2998
2999
3000
3001
3002
3003
3004
3005
3006
3007
3008
3009
3010
3011
3012
3013
3014
3015
3016
3017
3018
3019
3020
3021
3022
3023
3024
3025
3026
3027
3028
3029
3030
3031
3032
3033
3034
3035
3036
3037
3038
3039
3040
3041
3042
3043
3044
3045
3046
3047
3048
3049
3050
3051
3052
3053
3054
3055
3056
3057
3058
3059
3060
3061
3062
3063
3064
3065
3066
3067
3068
3069
3070
3071
3072
3073
3074
3075
3076
3077
3078
3079
3080
3081
3082
3083
3084
3085
3086
3087
3088
3089
3090
3091
3092
3093
3094
3095
3096
3097
3098
3099
3100
3101
3102
3103
3104
3105
3106
3107
3108
3109
3110
3111
3112
3113
3114
3115
3116
3117
3118
3119
3120
3121
3122
3123
3124
3125
3126
3127
3128
3129
3130
3131
3132
3133
3134
3135
3136
3137
3138
3139
3140
3141
3142
3143
3144
3145
3146
3147
3148
3149
3150
3151
3152
3153
3154
3155
3156
3157
3158
3159
3160
3161
3162
3163
3164
3165
3166
3167
3168
3169
3170
3171
3172
3173
3174
3175
3176
3177
3178
3179
3180
3181
3182
3183
3184
3185
3186
3187
3188
3189
3190
3191
3192
3193
3194
3195
3196
3197
3198
3199
3200
3201
3202
3203
3204
3205
3206
3207
3208
3209
3210
3211
3212
3213
3214
3215
3216
3217
3218
3219
3220
3221
3222
3223
3224
3225
3226
3227
3228
3229
3230
3231
3232
3233
3234
3235
3236
3237
3238
3239
3240
3241
3242
3243
3244
3245
3246
3247
3248
3249
3250
3251
3252
3253
3254
3255
3256
3257
3258
3259
3260
3261
3262
3263
3264
3265
3266
3267
3268
3269
3270
3271
3272
3273
3274
3275
3276
3277
3278
3279
3280
3281
3282
3283
3284
3285
3286
3287
3288
3289
3290
3291
3292
3293
3294
3295
3296
3297
3298
3299
3300
3301
3302
3303
3304
3305
3306
3307
3308
3309
3310
3311
3312
3313
3314
3315
3316
3317
3318
3319
3320
3321
3322
3323
3324
3325
3326
3327
3328
3329
3330
3331
3332
3333
3334
3335
3336
3337
3338
3339
3340
3341
3342
3343
3344
3345
3346
3347
3348
3349
3350
3351
3352
3353
3354
3355
3356
3357
3358
3359
3360
3361
3362
3363
3364
3365
3366
3367
3368
3369
3370
3371
3372
3373
3374
3375
3376
3377
3378
3379
3380
3381
3382
3383
3384
3385
3386
3387
3388
3389
3390
3391
3392
3393
3394
3395
3396
3397
3398
3399
3400
3401
3402
3403
3404
3405
3406
3407
3408
3409
3410
3411
3412
3413
3414
3415
3416
3417
3418
3419
3420
3421
3422
3423
3424
3425
3426
3427
3428
3429
3430
3431
3432
3433
3434
3435
3436
3437
3438
3439
3440
3441
3442
3443
3444
3445
3446
3447
3448
3449
3450
3451
3452
3453
3454
3455
3456
3457
3458
3459
3460
3461
3462
3463
3464
3465
3466
3467
3468
3469
3470
3471
3472
3473
3474
3475
3476
3477
3478
3479
3480
3481
3482
3483
3484
3485
3486
3487
3488
3489
3490
3491
3492
3493
3494
3495
3496
3497
3498
3499
3500
3501
3502
3503
3504
3505
3506
3507
3508
3509
3510
3511
3512
3513
3514
3515
3516
3517
3518
3519
3520
3521
3522
3523
3524
3525
3526
3527
3528
3529
3530
3531
3532
3533
3534
3535
3536
3537
3538
3539
3540
3541
3542
3543
3544
3545
3546
3547
3548
3549
3550
3551
3552
3553
3554
3555
3556
3557
3558
3559
3560
3561
3562
3563
3564
3565
3566
3567
3568
3569
3570
3571
3572
3573
3574
3575
3576
3577
3578
3579
3580
3581
3582
3583
3584
3585
3586
3587
3588
3589
3590
3591
3592
3593
3594
3595
3596
3597
3598
3599
3600
3601
3602
3603
3604
3605
3606
3607
3608
3609
3610
3611
3612
3613
3614
3615
3616
3617
3618
3619
3620
3621
3622
3623
3624
3625
3626
3627
3628
3629
3630
3631
3632
3633
3634
3635
3636
3637
3638
3639
3640
3641
3642
3643
3644
3645
3646
3647
3648
3649
3650
3651
3652
3653
3654
3655
3656
3657
3658
3659
3660
3661
3662
3663
3664
3665
3666
3667
3668
3669
3670
3671
3672
3673
3674
3675
3676
3677
3678
3679
3680
3681
3682
3683
3684
3685
3686
3687
3688
3689
3690
3691
3692
3693
3694
3695
3696
3697
3698
3699
3700
3701
3702
3703
3704
3705
3706
3707
3708
3709
3710
3711
3712
3713
3714
3715
3716
3717
3718
3719
3720
3721
3722
3723
3724
3725
3726
3727
3728
3729
3730
3731
3732
3733
3734
3735
3736
3737
3738
3739
3740
3741
3742
3743
3744
3745
3746
3747
3748
3749
3750
3751
3752
3753
3754
3755
3756
3757
3758
3759
3760
3761
3762
3763
3764
3765
3766
3767
3768
3769
3770
3771
3772
3773
3774
3775
3776
3777
3778
3779
3780
3781
3782
3783
3784
3785
3786
3787
3788
3789
3790
3791
3792
3793
3794
3795
3796
3797
3798
3799
3800
3801
3802
3803
3804
3805
3806
3807
3808
3809
3810
3811
3812
3813
3814
3815
3816
3817
3818
3819
3820
3821
3822
3823
3824
3825
3826
3827
3828
3829
3830
3831
3832
3833
3834
3835
3836
3837
3838
3839
3840
3841
3842
3843
3844
3845
3846
3847
3848
3849
3850
3851
3852
3853
3854
3855
3856
3857
3858
3859
3860
3861
3862
3863
3864
3865
3866
3867
3868
3869
3870
3871
3872
3873
3874
3875
3876
3877
3878
3879
3880
3881
3882
3883
3884
3885
3886
3887
3888
3889
3890
3891
3892
3893
3894
3895
3896
3897
3898
3899
3900
3901
3902
3903
3904
3905
3906
3907
3908
3909
3910
3911
3912
3913
3914
3915
3916
3917
3918
3919
3920
3921
3922
3923
3924
3925
3926
3927
3928
3929
3930
3931
3932
3933
3934
3935
3936
3937
3938
3939
3940
3941
3942
3943
3944
3945
3946
3947
3948
3949
3950
3951
3952
3953
3954
3955
3956
3957
3958
3959
3960
3961
3962
3963
3964
3965
3966
3967
3968
3969
3970
3971
3972
3973
3974
3975
3976
3977
3978
3979
3980
3981
3982
3983
3984
3985
3986
3987
3988
3989
3990
3991
3992
3993
3994
3995
3996
3997
3998
3999
4000
4001
4002
4003
4004
4005
4006
4007
4008
4009
4010
4011
4012
4013
4014
4015
4016
4017
4018
4019
4020
4021
4022
4023
4024
4025
4026
4027
4028
4029
4030
4031
4032
4033
4034
4035
4036
4037
4038
4039
4040
4041
4042
4043
4044
4045
4046
4047
4048
4049
4050
4051
4052
4053
4054
4055
4056
4057
4058
4059
4060
4061
4062
4063
4064
4065
4066
4067
4068
4069
4070
4071
4072
4073
4074
4075
4076
4077
4078
4079
4080
4081
4082
4083
4084
4085
4086
4087
4088
4089
4090
4091
4092
4093
4094
4095
4096
4097
4098
4099
4100
4101
4102
4103
4104
4105
4106
4107
4108
4109
4110
4111
4112
4113
4114
4115
4116
4117
4118
4119
4120
4121
4122
4123
4124
4125
4126
4127
4128
4129
4130
4131
4132
4133
4134
4135
4136
4137
4138
4139
4140
4141
4142
4143
4144
4145
4146
4147
4148
4149
4150
4151
4152
4153
4154
4155
4156
4157
4158
4159
4160
4161
4162
4163
4164
4165
4166
4167
4168
4169
4170
4171
4172
4173
4174
4175
4176
4177
4178
4179
4180
4181
4182
4183
4184
4185
4186
4187
4188
4189
4190
4191
4192
4193
4194
4195
4196
4197
4198
4199
4200
4201
4202
4203
4204
4205
4206
4207
4208
4209
4210
4211
4212
4213
4214
4215
4216
4217
4218
4219
4220
4221
4222
4223
4224
4225
4226
4227
4228
4229
4230
4231
4232
4233
4234
4235
4236
4237
4238
4239
4240
4241
4242
4243
4244
4245
4246
4247
4248
4249
4250
4251
4252
4253
4254
4255
4256
4257
4258
4259
4260
4261
4262
4263
4264
4265
4266
4267
4268
4269
4270
4271
4272
4273
4274
4275
4276
4277
4278
4279
4280
4281
4282
4283
4284
4285
4286
4287
4288
4289
4290
4291
4292
4293
4294
4295
4296
4297
4298
4299
4300
4301
4302
4303
4304
4305
4306
4307
4308
4309
4310
4311
4312
4313
4314
4315
4316
4317
4318
4319
4320
4321
4322
4323
4324
4325
4326
4327
4328
4329
4330
4331
4332
4333
4334
4335
4336
4337
4338
4339
4340
4341
4342
4343
4344
4345
4346
4347
4348
4349
4350
4351
4352
4353
4354
4355
4356
4357
4358
4359
4360
4361
4362
4363
4364
4365
4366
4367
4368
4369
4370
4371
4372
4373
4374
4375
4376
4377
4378
4379
4380
4381
4382
4383
4384
4385
4386
4387
4388
4389
4390
4391
4392
4393
4394
4395
4396
4397
4398
4399
4400
4401
4402
4403
4404
4405
4406
4407
4408
4409
4410
4411
4412
4413
4414
4415
4416
4417
4418
4419
4420
4421
4422
4423
4424
4425
4426
4427
4428
4429
4430
4431
4432
4433
4434
4435
4436
4437
4438
4439
4440
4441
4442
4443
4444
4445
4446
4447
4448
4449
4450
4451
4452
4453
4454
4455
4456
4457
4458
4459
4460
4461
4462
4463
4464
4465
4466
4467
4468
4469
4470
4471
4472
4473
4474
4475
4476
4477
4478
4479
4480
4481
4482
4483
4484
4485
4486
4487
4488
4489
4490
4491
4492
4493
4494
4495
4496
4497
4498
4499
4500
4501
4502
4503
4504
4505
4506
4507
4508
4509
4510
4511
4512
4513
4514
4515
4516
4517
4518
4519
4520
4521
4522
4523
4524
4525
4526
4527
4528
4529
4530
4531
4532
4533
4534
4535
4536
4537
4538
4539
4540
4541
4542
4543
4544
4545
4546
4547
4548
4549
4550
4551
4552
4553
4554
4555
4556
4557
4558
4559
4560
4561
4562
4563
4564
4565
4566
4567
4568
4569
4570
4571
4572
4573
4574
4575
4576
4577
4578
4579
4580
4581
4582
4583
4584
4585
4586
4587
4588
4589
4590
4591
4592
4593
4594
4595
4596
4597
4598
4599
4600
4601
4602
4603
4604
4605
4606
4607
4608
4609
4610
4611
4612
4613
4614
4615
4616
4617
4618
4619
4620
4621
4622
4623
4624
4625
4626
4627
4628
4629
4630
4631
4632
4633
4634
4635
4636
4637
4638
4639
4640
4641
4642
4643
4644
4645
4646
4647
4648
4649
4650
4651
4652
4653
4654
4655
4656
4657
4658
4659
4660
4661
4662
4663
4664
4665
4666
4667
4668
4669
4670
4671
4672
4673
4674
4675
4676
4677
4678
4679
4680
4681
4682
4683
4684
4685
4686
4687
4688
4689
4690
4691
4692
4693
4694
4695
4696
4697
4698
4699
4700
4701
4702
4703
4704
4705
4706
4707
4708
4709
4710
4711
4712
4713
4714
4715
4716
4717
4718
4719
4720
4721
4722
4723
4724
4725
4726
4727
4728
4729
4730
4731
4732
4733
4734
4735
4736
4737
4738
4739
4740
4741
4742
4743
4744
4745
4746
4747
4748
4749
4750
4751
4752
4753
4754
4755
4756
4757
4758
4759
4760
4761
4762
4763
4764
4765
4766
4767
4768
4769
4770
4771
4772
4773
4774
4775
4776
4777
4778
4779
4780
4781
4782
4783
4784
4785
4786
4787
4788
4789
4790
4791
4792
4793
4794
4795
4796
4797
4798
4799
4800
4801
4802
4803
4804
4805
4806
4807
4808
4809
4810
4811
4812
4813
4814
4815
4816
4817
4818
4819
4820
4821
4822
4823
4824
4825
4826
4827
4828
4829
4830
4831
4832
4833
4834
4835
4836
4837
4838
4839
4840
4841
4842
4843
4844
4845
4846
4847
4848
4849
4850
4851
4852
4853
4854
4855
4856
4857
4858
4859
4860
4861
4862
4863
4864
4865
4866
4867
4868
4869
4870
4871
4872
4873
4874
4875
4876
4877
4878
4879
4880
4881
4882
4883
4884
4885
4886
4887
4888
4889
4890
4891
4892
4893
4894
4895
4896
4897
4898
4899
4900
4901
4902
4903
4904
4905
4906
4907
4908
4909
4910
4911
4912
4913
4914
4915
4916
4917
4918
4919
4920
4921
4922
4923
4924
4925
4926
4927
4928
4929
4930
4931
4932
4933
4934
4935
4936
4937
4938
4939
4940
4941
4942
4943
4944
4945
4946
4947
4948
4949
4950
4951
4952
4953
4954
4955
4956
4957
4958
4959
4960
4961
4962
4963
4964
4965
4966
4967
4968
4969
4970
4971
4972
4973
4974
4975
4976
4977
4978
4979
4980
4981
4982
4983
4984
4985
4986
4987
4988
4989
4990
4991
4992
4993
4994
4995
4996
4997
4998
4999
5000
5001
5002
5003
5004
5005
5006
5007
5008
5009
5010
5011
5012
5013
5014
5015
5016
5017
5018
5019
5020
5021
5022
5023
5024
5025
5026
5027
5028
5029
5030
5031
5032
5033
5034
5035
5036
5037
5038
5039
5040
5041
5042
5043
5044
5045
5046
5047
5048
5049
5050
5051
5052
5053
5054
5055
5056
5057
5058
5059
5060
5061
5062
5063
5064
5065
5066
5067
5068
5069
5070
5071
5072
5073
5074
5075
5076
5077
5078
5079
5080
5081
5082
5083
5084
5085
5086
5087
5088
5089
5090
5091
5092
5093
5094
5095
5096
5097
5098
5099
5100
5101
5102
5103
5104
5105
5106
5107
5108
5109
5110
5111
5112
5113
5114
5115
5116
5117
5118
5119
5120
5121
5122
5123
5124
5125
5126
5127
5128
5129
5130
5131
5132
5133
5134
5135
5136
5137
5138
5139
5140
5141
5142
5143
5144
5145
5146
5147
5148
5149
5150
5151
5152
5153
5154
5155
5156
5157
5158
5159
5160
5161
5162
5163
5164
5165
5166
5167
5168
5169
5170
5171
5172
5173
5174
5175
5176
5177
5178
5179
5180
5181
5182
5183
5184
5185
5186
5187
5188
5189
5190
5191
5192
5193
5194
5195
5196
5197
5198
5199
5200
5201
5202
5203
5204
5205
5206
5207
5208
5209
5210
5211
5212
5213
5214
5215
5216
5217
5218
5219
5220
5221
5222
5223
5224
5225
5226
5227
5228
5229
5230
5231
5232
5233
5234
5235
5236
5237
5238
5239
5240
5241
5242
5243
5244
5245
5246
5247
5248
5249
5250
5251
5252
5253
5254
5255
5256
5257
5258
5259
5260
5261
5262
5263
5264
5265
5266
5267
5268
5269
5270
5271
5272
5273
5274
5275
5276
5277
5278
5279
5280
5281
5282
5283
5284
5285
5286
5287
5288
5289
5290
5291
5292
5293
5294
5295
5296
5297
5298
5299
5300
5301
5302
5303
5304
5305
5306
5307
5308
5309
5310
5311
5312
5313
5314
5315
5316
5317
5318
5319
5320
5321
5322
5323
5324
5325
5326
5327
5328
5329
5330
5331
5332
5333
5334
5335
5336
5337
5338
5339
5340
5341
5342
5343
5344
5345
5346
5347
5348
5349
5350
5351
5352
5353
5354
5355
5356
5357
5358
5359
5360
5361
5362
5363
5364
5365
5366
5367
5368
5369
5370
5371
5372
5373
5374
5375
5376
5377
5378
5379
5380
5381
5382
5383
5384
5385
5386
5387
5388
5389
5390
5391
5392
5393
5394
5395
5396
5397
5398
5399
5400
5401
5402
5403
5404
5405
5406
5407
5408
5409
5410
5411
5412
5413
5414
5415
5416
5417
5418
5419
5420
5421
5422
5423
5424
5425
5426
5427
5428
5429
5430
5431
5432
5433
5434
5435
5436
5437
5438
5439
5440
5441
5442
5443
5444
5445
5446
5447
5448
5449
5450
5451
5452
5453
5454
5455
5456
5457
5458
5459
5460
5461
5462
5463
5464
5465
5466
5467
5468
5469
5470
5471
5472
5473
5474
5475
5476
5477
5478
5479
5480
5481
5482
5483
5484
5485
5486
5487
5488
5489
5490
5491
5492
5493
5494
5495
5496
5497
5498
5499
5500
5501
5502
5503
5504
5505
5506
5507
5508
5509
5510
5511
5512
5513
5514
5515
5516
5517
5518
5519
5520
5521
5522
5523
5524
5525
5526
5527
5528
5529
5530
5531
5532
5533
5534
5535
5536
5537
5538
5539
5540
5541
5542
5543
5544
5545
5546
5547
5548
5549
5550
5551
5552
5553
5554
5555
5556
5557
5558
5559
5560
5561
5562
5563
5564
5565
5566
5567
5568
5569
5570
5571
5572
5573
5574
5575
5576
5577
5578
5579
5580
5581
5582
5583
5584
5585
5586
5587
5588
5589
5590
5591
5592
5593
5594
5595
5596
5597
5598
5599
5600
5601
5602
5603
5604
5605
5606
5607
5608
5609
5610
5611
5612
5613
5614
5615
5616
5617
5618
5619
5620
5621
5622
5623
5624
5625
5626
5627
5628
5629
5630
5631
5632
5633
5634
5635
5636
5637
5638
5639
5640
5641
5642
5643
5644
5645
5646
5647
5648
5649
5650
5651
5652
5653
5654
5655
5656
5657
5658
5659
5660
5661
5662
5663
5664
5665
5666
5667
5668
5669
5670
5671
5672
5673
5674
5675
5676
5677
5678
5679
5680
5681
5682
5683
5684
5685
5686
5687
5688
5689
5690
5691
5692
5693
5694
5695
5696
5697
5698
5699
5700
5701
5702
5703
5704
5705
5706
5707
5708
5709
5710
5711
5712
5713
5714
5715
5716
5717
5718
5719
5720
5721
5722
5723
5724
5725
5726
5727
5728
5729
5730
5731
5732
5733
5734
5735
5736
5737
5738
5739
5740
5741
5742
5743
5744
5745
5746
5747
5748
5749
5750
5751
5752
5753
5754
5755
5756
5757
5758
5759
5760
5761
5762
5763
5764
5765
5766
5767
5768
5769
5770
5771
5772
5773
5774
5775
5776
5777
5778
5779
5780
5781
5782
5783
5784
5785
5786
5787
5788
5789
5790
5791
5792
5793
5794
5795
5796
5797
5798
5799
5800
5801
5802
5803
5804
5805
5806
5807
5808
5809
5810
5811
5812
5813
5814
5815
5816
5817
5818
5819
5820
5821
5822
5823
5824
5825
5826
5827
5828
5829
5830
5831
5832
5833
5834
5835
5836
5837
5838
5839
5840
5841
5842
5843
5844
5845
5846
5847
5848
5849
5850
5851
5852
5853
5854
5855
5856
5857
5858
5859
5860
5861
5862
5863
5864
5865
5866
5867
5868
5869
5870
5871
5872
5873
5874
5875
5876
5877
5878
5879
5880
5881
5882
5883
5884
5885
5886
5887
5888
5889
5890
5891
5892
5893
5894
5895
5896
5897
5898
5899
5900
5901
5902
5903
5904
5905
5906
5907
5908
5909
5910
5911
5912
5913
5914
5915
5916
5917
5918
5919
5920
5921
5922
5923
5924
5925
5926
5927
5928
5929
5930
5931
5932
5933
5934
5935
5936
5937
5938
5939
5940
5941
5942
5943
5944
5945
5946
5947
5948
5949
5950
5951
5952
5953
5954
5955
5956
5957
5958
5959
5960
5961
5962
5963
5964
5965
5966
5967
5968
5969
5970
5971
5972
5973
5974
5975
5976
5977
5978
5979
5980
5981
5982
5983
5984
5985
5986
5987
5988
5989
5990
5991
5992
5993
5994
5995
5996
5997
5998
5999
6000
6001
6002
6003
6004
6005
6006
6007
6008
6009
6010
6011
6012
6013
6014
6015
6016
6017
6018
6019
6020
6021
6022
6023
6024
6025
6026
6027
6028
6029
6030
6031
6032
6033
6034
6035
6036
6037
6038
6039
6040
6041
6042
6043
6044
6045
6046
6047
6048
6049
6050
6051
6052
6053
6054
6055
6056
6057
6058
6059
6060
6061
6062
6063
6064
6065
6066
6067
6068
6069
6070
6071
6072
6073
6074
6075
6076
6077
6078
6079
6080
6081
6082
6083
6084
6085
6086
6087
6088
6089
6090
6091
6092
6093
6094
6095
6096
6097
6098
6099
6100
6101
6102
6103
6104
6105
6106
6107
6108
6109
6110
6111
6112
6113
6114
6115
6116
6117
6118
6119
6120
6121
6122
6123
6124
6125
6126
6127
6128
6129
6130
6131
6132
6133
6134
6135
6136
6137
6138
6139
6140
6141
6142
6143
6144
6145
6146
6147
6148
6149
6150
6151
6152
6153
6154
6155
6156
6157
6158
6159
6160
6161
6162
6163
6164
6165
6166
6167
6168
6169
6170
6171
6172
6173
6174
6175
6176
6177
6178
6179
6180
6181
6182
6183
6184
6185
6186
6187
6188
6189
6190
6191
6192
6193
6194
6195
6196
6197
6198
6199
6200
6201
6202
6203
6204
6205
6206
6207
6208
6209
6210
6211
6212
6213
6214
6215
6216
6217
6218
6219
6220
6221
6222
6223
6224
6225
6226
6227
6228
6229
6230
6231
6232
6233
6234
6235
6236
6237
6238
6239
6240
6241
6242
6243
6244
6245
6246
6247
6248
6249
6250
6251
6252
6253
6254
6255
6256
6257
6258
6259
6260
6261
6262
6263
6264
6265
6266
6267
6268
6269
6270
6271
6272
6273
6274
6275
6276
6277
6278
6279
6280
6281
6282
6283
6284
6285
6286
6287
6288
6289
6290
6291
6292
6293
6294
6295
6296
6297
6298
6299
6300
6301
6302
6303
6304
6305
6306
6307
6308
6309
6310
6311
6312
6313
6314
6315
6316
6317
6318
6319
6320
6321
6322
6323
6324
6325
6326
6327
6328
6329
6330
6331
6332
6333
6334
6335
6336
6337
6338
6339
6340
6341
6342
6343
6344
6345
6346
6347
6348
6349
6350
6351
6352
6353
6354
6355
6356
6357
6358
6359
6360
6361
6362
6363
6364
6365
6366
6367
6368
6369
6370
6371
6372
6373
6374
6375
6376
6377
6378
6379
6380
6381
6382
6383
6384
6385
6386
6387
6388
6389
6390
6391
6392
6393
6394
6395
6396
6397
6398
6399
6400
6401
6402
6403
6404
6405
6406
6407
6408
6409
6410
6411
6412
6413
6414
6415
6416
6417
6418
6419
6420
6421
6422
6423
6424
6425
6426
6427
6428
6429
6430
6431
6432
6433
6434
6435
6436
6437
6438
6439
6440
6441
6442
6443
6444
6445
6446
6447
6448
6449
6450
6451
6452
6453
6454
6455
6456
6457
6458
6459
6460
6461
6462
6463
6464
6465
6466
6467
6468
6469
6470
6471
6472
6473
6474
6475
6476
6477
6478
6479
6480
6481
6482
6483
6484
6485
6486
6487
6488
6489
6490
6491
6492
6493
6494
6495
6496
6497
6498
6499
6500
6501
6502
6503
6504
6505
6506
6507
6508
6509
6510
6511
6512
6513
6514
6515
6516
6517
6518
6519
6520
6521
6522
6523
6524
6525
6526
6527
6528
6529
6530
6531
6532
6533
6534
6535
6536
6537
6538
6539
6540
6541
6542
6543
6544
6545
6546
6547
6548
6549
6550
6551
6552
6553
6554
6555
6556
6557
6558
6559
6560
6561
6562
6563
6564
6565
6566
6567
6568
6569
6570
6571
6572
6573
6574
6575
6576
6577
6578
6579
6580
6581
6582
6583
6584
6585
6586
6587
6588
6589
6590
6591
6592
6593
6594
6595
6596
6597
6598
6599
6600
6601
6602
6603
6604
6605
6606
6607
6608
6609
6610
6611
6612
6613
6614
6615
6616
6617
6618
6619
6620
6621
6622
6623
6624
6625
6626
6627
6628
6629
6630
6631
6632
6633
6634
6635
6636
6637
6638
6639
6640
6641
6642
6643
6644
6645
6646
6647
6648
6649
6650
6651
6652
6653
6654
6655
6656
6657
6658
6659
6660
6661
6662
6663
6664
6665
6666
6667
6668
6669
6670
6671
6672
6673
6674
6675
6676
6677
6678
6679
6680
6681
6682
6683
6684
6685
6686
6687
6688
6689
6690
6691
6692
6693
6694
6695
6696
6697
6698
6699
6700
6701
6702
6703
6704
6705
6706
6707
6708
6709
6710
6711
6712
6713
6714
6715
6716
6717
6718
6719
6720
6721
6722
6723
6724
6725
6726
6727
6728
6729
6730
6731
6732
6733
6734
6735
6736
6737
6738
6739
6740
6741
6742
6743
6744
6745
6746
6747
6748
6749
6750
6751
6752
6753
6754
6755
6756
6757
6758
6759
6760
6761
6762
6763
6764
6765
6766
6767
6768
6769
6770
6771
6772
6773
6774
6775
6776
6777
6778
6779
6780
6781
6782
6783
6784
6785
6786
6787
6788
6789
6790
6791
6792
6793
6794
6795
6796
6797
6798
6799
6800
6801
6802
6803
6804
6805
6806
6807
6808
6809
6810
6811
6812
6813
6814
6815
6816
6817
6818
6819
6820
6821
6822
6823
6824
6825
6826
6827
6828
6829
6830
6831
6832
6833
6834
6835
6836
6837
6838
6839
6840
6841
6842
6843
6844
6845
6846
6847
6848
6849
6850
6851
6852
6853
6854
6855
6856
6857
6858
6859
6860
6861
6862
6863
6864
6865
6866
6867
6868
6869
6870
6871
6872
6873
6874
6875
6876
6877
6878
6879
6880
6881
6882
6883
6884
6885
6886
6887
6888
6889
6890
6891
6892
6893
6894
6895
6896
6897
6898
6899
6900
6901
6902
6903
6904
6905
6906
6907
6908
6909
6910
6911
6912
6913
6914
6915
6916
6917
6918
6919
6920
6921
6922
6923
6924
6925
6926
6927
6928
6929
6930
6931
6932
6933
6934
6935
6936
6937
6938
6939
6940
6941
6942
6943
6944
6945
6946
6947
6948
6949
6950
6951
6952
6953
6954
6955
6956
6957
6958
6959
6960
6961
6962
6963
6964
6965
6966
6967
6968
6969
6970
6971
6972
6973
6974
6975
6976
6977
6978
6979
6980
6981
6982
6983
6984
6985
6986
6987
6988
6989
6990
6991
6992
6993
6994
6995
6996
6997
6998
6999
7000
7001
7002
7003
7004
7005
7006
7007
7008
7009
7010
7011
7012
7013
7014
7015
7016
7017
7018
7019
7020
7021
7022
7023
7024
7025
7026
7027
7028
7029
7030
7031
7032
7033
7034
7035
7036
7037
7038
7039
7040
7041
7042
7043
7044
7045
7046
7047
7048
7049
7050
7051
7052
7053
7054
7055
7056
7057
7058
7059
7060
7061
7062
7063
7064
7065
7066
7067
7068
7069
7070
7071
7072
7073
7074
7075
7076
7077
7078
7079
7080
7081
7082
7083
7084
7085
7086
7087
7088
7089
7090
7091
7092
7093
7094
7095
7096
7097
7098
7099
7100
7101
7102
7103
7104
7105
7106
7107
7108
7109
7110
7111
7112
7113
7114
7115
7116
7117
7118
7119
7120
7121
7122
7123
7124
7125
7126
7127
7128
7129
7130
7131
7132
7133
7134
7135
7136
7137
7138
7139
7140
7141
7142
7143
7144
7145
7146
7147
7148
7149
7150
7151
7152
7153
7154
7155
7156
7157
7158
7159
7160
7161
7162
7163
7164
7165
7166
7167
7168
7169
7170
7171
7172
7173
7174
7175
7176
7177
7178
7179
7180
7181
7182
7183
7184
7185
7186
7187
7188
7189
7190
7191
7192
7193
7194
7195
7196
7197
7198
7199
7200
7201
7202
7203
7204
7205
7206
7207
7208
7209
7210
7211
7212
7213
7214
7215
7216
7217
7218
7219
7220
7221
7222
7223
7224
7225
7226
7227
7228
7229
7230
7231
7232
7233
7234
7235
7236
7237
7238
7239
7240
7241
7242
7243
7244
7245
7246
7247
7248
7249
7250
7251
7252
7253
7254
7255
7256
7257
7258
7259
7260
7261
7262
7263
7264
7265
7266
7267
7268
7269
7270
7271
7272
7273
7274
7275
7276
7277
7278
7279
7280
7281
7282
7283
7284
7285
7286
7287
7288
7289
7290
7291
7292
7293
7294
7295
7296
7297
7298
7299
7300
7301
7302
7303
7304
7305
7306
7307
7308
7309
7310
7311
7312
7313
7314
7315
7316
7317
7318
7319
7320
7321
7322
7323
7324
7325
7326
7327
7328
7329
7330
7331
7332
7333
7334
7335
7336
7337
7338
7339
7340
7341
7342
7343
7344
7345
7346
7347
7348
7349
7350
7351
7352
7353
7354
7355
7356
7357
7358
7359
7360
7361
7362
7363
7364
7365
7366
7367
7368
7369
7370
7371
7372
7373
7374
7375
7376
7377
7378
7379
7380
7381
7382
7383
7384
7385
7386
7387
7388
7389
7390
7391
7392
7393
7394
7395
7396
7397
7398
7399
7400
7401
7402
7403
7404
7405
7406
7407
7408
7409
7410
7411
7412
7413
7414
7415
7416
7417
7418
7419
7420
7421
7422
7423
7424
7425
7426
7427
7428
7429
7430
7431
7432
7433
7434
7435
7436
7437
7438
7439
7440
7441
7442
7443
7444
7445
7446
7447
7448
7449
7450
7451
7452
7453
7454
7455
7456
7457
7458
7459
7460
7461
7462
7463
7464
7465
7466
7467
7468
7469
7470
7471
7472
7473
7474
7475
7476
7477
7478
7479
7480
7481
7482
7483
7484
7485
7486
7487
7488
7489
7490
7491
7492
7493
7494
7495
7496
7497
7498
7499
7500
7501
7502
7503
7504
7505
7506
7507
7508
7509
7510
7511
7512
7513
7514
7515
7516
7517
7518
7519
7520
7521
7522
7523
7524
7525
7526
7527
7528
7529
7530
7531
7532
7533
7534
7535
7536
7537
7538
7539
7540
7541
7542
7543
7544
7545
7546
7547
7548
7549
7550
7551
7552
7553
7554
7555
7556
7557
7558
7559
7560
7561
7562
7563
7564
7565
7566
7567
7568
7569
7570
7571
7572
7573
7574
7575
7576
7577
7578
7579
7580
7581
7582
7583
7584
7585
7586
7587
7588
7589
7590
7591
7592
7593
7594
7595
7596
7597
7598
7599
7600
7601
7602
7603
7604
7605
7606
7607
7608
7609
7610
7611
7612
7613
7614
7615
7616
7617
7618
7619
7620
7621
7622
7623
7624
7625
7626
7627
7628
7629
7630
7631
7632
7633
7634
7635
7636
7637
7638
7639
7640
7641
7642
7643
7644
7645
7646
7647
7648
7649
7650
7651
7652
7653
7654
7655
7656
7657
7658
7659
7660
7661
7662
7663
7664
7665
7666
7667
7668
7669
7670
7671
7672
7673
7674
7675
7676
7677
7678
7679
7680
7681
7682
7683
7684
7685
7686
7687
7688
7689
7690
7691
7692
7693
7694
7695
7696
7697
7698
7699
7700
7701
7702
7703
7704
7705
7706
7707
7708
7709
7710
7711
7712
7713
7714
7715
7716
7717
7718
7719
7720
7721
7722
7723
7724
7725
7726
7727
7728
7729
7730
7731
7732
7733
7734
7735
7736
7737
7738
7739
7740
7741
7742
7743
7744
7745
7746
7747
7748
7749
7750
7751
7752
7753
7754
7755
7756
7757
7758
7759
7760
7761
7762
7763
7764
7765
7766
7767
7768
7769
7770
7771
7772
7773
7774
7775
7776
7777
7778
7779
7780
7781
7782
7783
7784
7785
7786
7787
7788
7789
7790
7791
7792
7793
7794
7795
7796
7797
7798
7799
7800
7801
7802
7803
7804
7805
7806
7807
7808
7809
7810
7811
7812
7813
7814
7815
7816
7817
7818
7819
7820
7821
7822
7823
7824
7825
7826
7827
7828
7829
7830
7831
7832
7833
7834
7835
7836
7837
7838
7839
7840
7841
7842
7843
7844
7845
7846
7847
7848
7849
7850
7851
7852
7853
7854
7855
7856
7857
7858
7859
7860
7861
7862
7863
7864
7865
7866
7867
7868
7869
7870
7871
7872
7873
7874
7875
7876
7877
7878
7879
7880
7881
7882
7883
7884
7885
7886
7887
7888
7889
7890
7891
7892
7893
7894
7895
7896
7897
7898
7899
7900
7901
7902
7903
7904
7905
7906
7907
7908
7909
7910
7911
7912
7913
7914
7915
7916
7917
7918
7919
7920
7921
7922
7923
7924
7925
7926
7927
7928
7929
7930
7931
7932
7933
7934
7935
7936
7937
7938
7939
7940
7941
7942
7943
7944
7945
7946
7947
7948
7949
7950
7951
7952
7953
7954
7955
7956
7957
7958
7959
7960
7961
7962
7963
7964
7965
7966
7967
7968
7969
7970
7971
7972
7973
7974
7975
7976
7977
7978
7979
7980
7981
7982
7983
7984
7985
7986
7987
7988
7989
7990
7991
7992
7993
7994
7995
7996
7997
7998
7999
8000
8001
8002
8003
8004
8005
8006
8007
8008
8009
8010
8011
8012
8013
8014
8015
8016
8017
8018
8019
8020
8021
8022
8023
8024
8025
8026
8027
8028
8029
8030
8031
8032
8033
8034
8035
8036
8037
8038
8039
8040
8041
8042
8043
8044
8045
8046
8047
8048
8049
8050
8051
8052
8053
8054
8055
8056
8057
8058
8059
8060
8061
8062
8063
8064
8065
8066
8067
8068
8069
8070
8071
8072
8073
8074
8075
8076
8077
8078
8079
8080
8081
8082
8083
8084
8085
8086
8087
8088
8089
8090
8091
8092
8093
8094
8095
8096
8097
8098
8099
8100
8101
8102
8103
8104
8105
8106
8107
8108
8109
8110
8111
8112
8113
8114
8115
8116
8117
8118
8119
8120
8121
8122
8123
8124
8125
8126
8127
8128
8129
8130
8131
8132
8133
8134
8135
8136
8137
8138
8139
8140
8141
8142
8143
8144
8145
8146
8147
8148
8149
8150
8151
8152
8153
8154
8155
8156
8157
8158
8159
8160
8161
8162
8163
8164
8165
8166
8167
8168
8169
8170
8171
8172
8173
8174
8175
8176
8177
8178
8179
8180
8181
8182
8183
8184
8185
8186
8187
8188
8189
8190
8191
8192
8193
8194
8195
8196
8197
8198
8199
8200
8201
8202
8203
8204
8205
8206
8207
8208
8209
8210
8211
8212
8213
8214
8215
8216
8217
8218
8219
8220
8221
8222
8223
8224
8225
8226
8227
8228
8229
8230
8231
8232
8233
8234
8235
8236
8237
8238
8239
8240
8241
8242
8243
8244
8245
8246
8247
8248
8249
8250
8251
8252
8253
8254
8255
8256
8257
8258
8259
8260
8261
8262
8263
8264
8265
8266
8267
8268
8269
8270
8271
8272
8273
8274
8275
8276
8277
8278
8279
8280
8281
8282
8283
8284
8285
8286
8287
8288
8289
8290
8291
8292
8293
8294
8295
8296
8297
8298
8299
8300
8301
8302
8303
8304
8305
8306
8307
8308
8309
8310
8311
8312
8313
8314
8315
8316
8317
8318
8319
8320
8321
8322
8323
8324
8325
8326
8327
8328
8329
8330
8331
8332
8333
8334
8335
8336
8337
8338
8339
8340
8341
8342
8343
8344
8345
8346
8347
8348
8349
8350
8351
8352
8353
8354
8355
8356
8357
8358
8359
8360
8361
8362
8363
8364
8365
8366
8367
8368
8369
8370
8371
8372
8373
8374
8375
8376
8377
8378
8379
8380
8381
8382
8383
8384
8385
8386
8387
8388
8389
8390
8391
8392
8393
8394
8395
8396
8397
8398
8399
8400
8401
8402
8403
8404
8405
8406
8407
8408
8409
8410
8411
8412
8413
8414
8415
8416
8417
8418
8419
8420
8421
8422
8423
8424
8425
8426
8427
8428
8429
8430
8431
8432
8433
8434
8435
8436
8437
8438
8439
8440
8441
8442
8443
8444
8445
8446
8447
8448
8449
8450
8451
8452
8453
8454
8455
8456
8457
8458
8459
8460
8461
8462
8463
8464
8465
8466
8467
8468
8469
8470
8471
8472
8473
8474
8475
8476
8477
8478
8479
8480
8481
8482
8483
8484
8485
8486
8487
8488
8489
8490
8491
8492
8493
8494
8495
8496
8497
8498
8499
8500
8501
8502
8503
8504
8505
8506
8507
8508
8509
8510
8511
8512
8513
8514
8515
8516
8517
8518
8519
8520
8521
8522
8523
8524
8525
8526
8527
8528
8529
8530
8531
8532
8533
8534
8535
8536
8537
8538
8539
8540
8541
8542
8543
8544
8545
8546
8547
8548
8549
8550
8551
8552
8553
8554
8555
8556
8557
8558
8559
8560
8561
8562
8563
8564
8565
8566
8567
8568
8569
8570
8571
8572
8573
8574
8575
8576
8577
8578
8579
8580
8581
8582
8583
8584
8585
8586
8587
8588
8589
8590
8591
8592
8593
8594
8595
8596
8597
8598
8599
8600
8601
8602
8603
8604
8605
8606
8607
8608
8609
8610
8611
8612
8613
8614
8615
8616
8617
8618
8619
8620
8621
8622
8623
8624
8625
8626
8627
8628
8629
8630
8631
8632
8633
8634
8635
8636
8637
8638
8639
8640
8641
8642
8643
8644
8645
8646
8647
8648
8649
8650
8651
8652
8653
8654
8655
8656
8657
8658
8659
8660
8661
8662
8663
8664
8665
8666
8667
8668
8669
8670
8671
8672
8673
8674
8675
8676
8677
8678
8679
8680
8681
8682
8683
8684
8685
8686
8687
8688
8689
8690
8691
8692
8693
8694
8695
8696
8697
8698
8699
8700
8701
8702
8703
8704
8705
8706
8707
8708
8709
8710
8711
8712
8713
8714
8715
8716
8717
8718
8719
8720
8721
8722
8723
8724
8725
8726
8727
8728
8729
8730
8731
8732
8733
8734
8735
8736
8737
8738
8739
8740
8741
8742
8743
8744
8745
8746
8747
8748
8749
8750
8751
8752
8753
8754
8755
8756
8757
8758
8759
8760
8761
8762
8763
8764
8765
8766
8767
8768
8769
8770
8771
8772
8773
8774
8775
8776
8777
8778
8779
8780
8781
8782
8783
8784
8785
8786
8787
8788
8789
8790
8791
8792
8793
8794
8795
8796
8797
8798
8799
8800
8801
8802
8803
8804
8805
8806
8807
8808
8809
8810
8811
8812
8813
8814
8815
8816
8817
8818
8819
8820
8821
8822
8823
8824
8825
8826
8827
8828
8829
8830
8831
8832
8833
8834
8835
8836
8837
8838
8839
8840
8841
8842
8843
8844
8845
8846
8847
8848
8849
8850
8851
8852
8853
8854
8855
8856
8857
8858
8859
8860
8861
8862
8863
8864
8865
8866
8867
8868
8869
8870
8871
8872
8873
8874
8875
8876
8877
8878
8879
8880
8881
8882
8883
8884
8885
8886
8887
8888
8889
8890
8891
8892
8893
8894
8895
8896
8897
8898
8899
8900
8901
8902
8903
8904
8905
8906
8907
8908
8909
8910
8911
8912
8913
8914
8915
8916
8917
8918
8919
8920
8921
8922
8923
8924
8925
8926
8927
8928
8929
8930
8931
8932
8933
8934
8935
8936
8937
8938
8939
8940
8941
8942
8943
8944
8945
8946
8947
8948
8949
8950
8951
8952
8953
8954
8955
8956
8957
8958
8959
8960
8961
8962
8963
8964
8965
8966
8967
8968
8969
8970
8971
8972
8973
8974
8975
8976
8977
8978
8979
8980
8981
8982
8983
8984
8985
8986
8987
8988
8989
8990
8991
8992
8993
8994
8995
8996
8997
8998
8999
9000
9001
9002
9003
9004
9005
9006
9007
9008
9009
9010
9011
9012
9013
9014
9015
9016
9017
9018
9019
9020
9021
9022
9023
9024
9025
9026
9027
9028
9029
9030
9031
9032
9033
9034
9035
9036
9037
9038
9039
9040
9041
9042
9043
9044
9045
9046
9047
9048
9049
9050
9051
9052
9053
9054
9055
9056
9057
9058
9059
9060
9061
9062
9063
9064
9065
9066
9067
9068
9069
9070
9071
9072
9073
9074
9075
9076
9077
9078
9079
9080
9081
9082
9083
9084
9085
9086
9087
9088
9089
9090
9091
9092
9093
9094
9095
9096
9097
9098
9099
9100
9101
9102
9103
9104
9105
9106
9107
9108
9109
9110
9111
9112
9113
9114
9115
9116
9117
9118
9119
9120
9121
9122
9123
9124
9125
9126
9127
9128
9129
9130
9131
9132
9133
9134
9135
9136
9137
9138
9139
9140
9141
9142
9143
9144
9145
9146
9147
9148
9149
9150
9151
9152
9153
9154
9155
9156
9157
9158
9159
9160
9161
9162
9163
9164
9165
9166
9167
9168
9169
9170
9171
9172
9173
9174
9175
9176
9177
9178
9179
9180
9181
9182
9183
9184
9185
9186
9187
9188
9189
9190
9191
9192
9193
9194
9195
9196
9197
9198
9199
9200
9201
9202
9203
9204
9205
9206
9207
9208
9209
9210
9211
9212
9213
9214
9215
9216
9217
9218
9219
9220
9221
9222
9223
9224
9225
9226
9227
9228
9229
9230
9231
9232
9233
9234
9235
9236
9237
9238
9239
9240
9241
9242
9243
9244
9245
9246
9247
9248
9249
9250
9251
9252
9253
9254
9255
9256
9257
9258
9259
9260
9261
9262
9263
9264
9265
9266
9267
9268
9269
9270
9271
9272
9273
9274
9275
9276
9277
9278
9279
9280
9281
9282
9283
9284
9285
9286
9287
9288
9289
9290
9291
9292
9293
9294
9295
9296
9297
9298
9299
9300
9301
9302
9303
9304
9305
9306
9307
9308
9309
9310
9311
9312
9313
9314
9315
9316
9317
9318
9319
9320
9321
9322
9323
9324
9325
9326
9327
9328
9329
9330
9331
9332
9333
9334
9335
9336
9337
9338
9339
9340
9341
9342
9343
9344
9345
9346
9347
9348
9349
9350
9351
9352
9353
9354
9355
9356
9357
9358
9359
9360
9361
9362
9363
9364
9365
9366
9367
9368
9369
9370
9371
9372
9373
9374
9375
9376
9377
9378
9379
9380
9381
9382
9383
9384
9385
9386
9387
9388
9389
9390
9391
9392
9393
9394
9395
9396
9397
9398
9399
9400
9401
9402
9403
9404
9405
9406
9407
9408
9409
9410
9411
9412
9413
9414
9415
9416
9417
9418
9419
9420
9421
9422
9423
9424
9425
9426
9427
9428
9429
9430
9431
9432
9433
9434
9435
9436
9437
9438
9439
9440
9441
9442
9443
9444
9445
9446
9447
9448
9449
9450
9451
9452
9453
9454
9455
9456
9457
9458
9459
9460
9461
9462
9463
9464
9465
9466
9467
9468
9469
9470
9471
9472
9473
9474
9475
9476
9477
9478
9479
9480
9481
9482
9483
9484
9485
9486
9487
9488
9489
9490
9491
9492
9493
9494
9495
9496
9497
9498
9499
9500
9501
9502
9503
9504
9505
9506
9507
9508
9509
9510
9511
9512
9513
9514
9515
9516
9517
9518
9519
9520
9521
9522
9523
9524
9525
9526
9527
9528
9529
9530
9531
9532
9533
9534
9535
9536
9537
9538
9539
9540
9541
9542
9543
9544
9545
9546
9547
9548
9549
9550
9551
9552
9553
9554
9555
9556
9557
9558
9559
9560
9561
9562
9563
9564
9565
9566
9567
9568
9569
9570
9571
9572
9573
9574
9575
9576
9577
9578
9579
9580
9581
9582
9583
9584
9585
9586
9587
9588
9589
9590
9591
9592
9593
9594
9595
9596
9597
9598
9599
9600
9601
9602
9603
9604
9605
9606
9607
9608
9609
9610
9611
9612
9613
9614
9615
9616
9617
9618
9619
9620
9621
9622
9623
9624
9625
9626
9627
9628
9629
9630
9631
9632
9633
9634
9635
9636
9637
9638
9639
9640
9641
9642
9643
9644
9645
9646
9647
9648
9649
9650
9651
9652
9653
9654
9655
9656
9657
9658
9659
9660
9661
9662
9663
9664
9665
9666
9667
9668
9669
9670
9671
9672
9673
9674
9675
9676
9677
9678
9679
9680
9681
9682
9683
9684
9685
9686
9687
9688
9689
9690
9691
9692
9693
9694
9695
9696
9697
9698
9699
9700
9701
9702
9703
9704
9705
9706
9707
9708
9709
9710
9711
9712
9713
9714
9715
9716
9717
9718
9719
9720
9721
9722
9723
9724
9725
9726
9727
9728
9729
9730
9731
9732
9733
9734
9735
9736
9737
9738
9739
9740
9741
9742
9743
9744
9745
9746
9747
9748
9749
9750
9751
9752
9753
9754
9755
9756
9757
9758
9759
9760
9761
9762
9763
9764
9765
9766
9767
9768
9769
9770
9771
9772
9773
9774
9775
9776
9777
9778
9779
9780
9781
9782
9783
9784
9785
9786
9787
9788
9789
9790
9791
9792
9793
9794
9795
9796
9797
9798
9799
9800
9801
9802
9803
9804
9805
9806
9807
9808
9809
9810
9811
9812
9813
9814
9815
9816
9817
9818
9819
9820
9821
9822
9823
9824
9825
9826
9827
9828
9829
9830
9831
9832
9833
9834
9835
9836
9837
9838
9839
9840
9841
9842
9843
9844
9845
9846
9847
9848
9849
9850
9851
9852
9853
9854
9855
9856
9857
9858
9859
9860
9861
9862
9863
9864
9865
9866
9867
9868
9869
9870
9871
9872
9873
9874
9875
9876
9877
9878
9879
9880
9881
9882
9883
9884
9885
9886
9887
9888
9889
9890
9891
9892
9893
9894
9895
9896
9897
9898
9899
9900
9901
9902
9903
9904
9905
9906
9907
9908
9909
9910
9911
9912
9913
9914
9915
9916
9917
9918
9919
9920
9921
9922
9923
9924
9925
9926
9927
9928
9929
9930
9931
9932
9933
9934
9935
9936
9937
9938
9939
9940
9941
9942
9943
9944
9945
9946
9947
9948
9949
9950
9951
9952
9953
9954
9955
9956
9957
9958
9959
9960
9961
9962
9963
9964
9965
9966
9967
9968
9969
9970
9971
9972
9973
9974
9975
9976
9977
9978
9979
9980
9981
9982
9983
9984
9985
9986
9987
9988
9989
9990
9991
9992
9993
9994
9995
9996
9997
9998
9999
10000
10001
10002
10003
10004
10005
10006
10007
10008
10009
10010
10011
10012
10013
10014
10015
10016
10017
10018
10019
10020
10021
10022
10023
10024
10025
10026
10027
10028
10029
10030
10031
10032
10033
10034
10035
10036
10037
10038
10039
10040
10041
10042
10043
10044
10045
10046
10047
10048
10049
10050
10051
10052
10053
10054
10055
10056
10057
10058
10059
10060
10061
10062
10063
10064
10065
10066
10067
10068
10069
10070
10071
10072
10073
10074
10075
10076
10077
10078
10079
10080
10081
10082
10083
10084
10085
10086
10087
10088
10089
10090
10091
10092
10093
10094
10095
10096
10097
10098
10099
10100
10101
10102
10103
10104
10105
10106
10107
10108
10109
10110
10111
10112
10113
10114
10115
10116
10117
10118
10119
10120
10121
10122
10123
10124
10125
10126
10127
10128
10129
10130
10131
10132
10133
10134
10135
10136
10137
10138
10139
10140
10141
10142
10143
10144
10145
10146
10147
10148
10149
10150
10151
10152
10153
10154
10155
10156
10157
10158
10159
10160
10161
10162
10163
10164
10165
10166
10167
10168
10169
10170
10171
10172
10173
10174
10175
10176
10177
10178
10179
10180
10181
10182
10183
10184
10185
10186
10187
10188
10189
10190
10191
10192
10193
10194
10195
10196
10197
10198
10199
10200
10201
10202
10203
10204
10205
10206
10207
10208
10209
10210
10211
10212
10213
10214
10215
10216
10217
10218
10219
10220
10221
10222
10223
10224
10225
10226
10227
10228
10229
10230
10231
10232
10233
10234
10235
10236
10237
10238
10239
10240
10241
10242
10243
10244
10245
10246
10247
10248
10249
10250
10251
10252
10253
10254
10255
10256
10257
10258
10259
10260
10261
10262
10263
10264
10265
10266
10267
10268
10269
10270
10271
10272
10273
10274
10275
10276
10277
10278
10279
10280
10281
10282
10283
10284
10285
10286
10287
10288
10289
10290
10291
10292
10293
10294
10295
10296
10297
10298
10299
10300
10301
10302
10303
10304
10305
10306
10307
10308
10309
10310
10311
10312
10313
10314
10315
10316
10317
10318
10319
10320
10321
10322
10323
10324
10325
10326
10327
10328
10329
10330
10331
10332
10333
10334
10335
10336
10337
10338
10339
10340
10341
10342
10343
10344
10345
10346
10347
10348
10349
10350
10351
10352
10353
10354
10355
10356
10357
10358
10359
10360
10361
10362
10363
10364
10365
10366
10367
10368
10369
10370
10371
10372
10373
10374
10375
10376
10377
10378
10379
10380
10381
10382
10383
10384
10385
10386
10387
10388
10389
10390
10391
10392
10393
10394
10395
10396
10397
10398
10399
10400
10401
10402
10403
10404
10405
10406
10407
10408
10409
10410
10411
10412
10413
10414
10415
10416
10417
10418
10419
10420
10421
10422
10423
10424
10425
10426
10427
10428
10429
10430
10431
10432
10433
10434
10435
10436
10437
10438
10439
10440
10441
10442
10443
10444
10445
10446
10447
10448
10449
10450
10451
10452
10453
10454
10455
10456
10457
10458
10459
10460
10461
10462
10463
10464
10465
10466
10467
10468
10469
10470
10471
10472
10473
10474
10475
10476
10477
10478
10479
10480
10481
10482
10483
10484
10485
10486
10487
10488
10489
10490
10491
10492
10493
10494
10495
10496
10497
10498
10499
10500
10501
10502
10503
10504
10505
10506
10507
10508
10509
10510
10511
10512
10513
10514
10515
10516
10517
10518
10519
10520
10521
10522
10523
10524
10525
10526
10527
10528
10529
10530
10531
10532
10533
10534
10535
10536
10537
10538
10539
10540
10541
10542
10543
10544
10545
10546
10547
10548
10549
10550
10551
10552
10553
10554
10555
10556
10557
10558
10559
10560
10561
10562
10563
10564
10565
10566
10567
10568
10569
10570
10571
10572
10573
10574
10575
10576
10577
10578
10579
10580
10581
10582
10583
10584
10585
10586
10587
10588
10589
10590
10591
10592
10593
10594
10595
10596
10597
10598
10599
10600
10601
10602
10603
10604
10605
10606
10607
10608
10609
10610
10611
10612
10613
10614
10615
10616
10617
10618
10619
10620
10621
10622
10623
10624
10625
10626
10627
10628
10629
10630
10631
10632
10633
10634
10635
10636
10637
10638
10639
10640
10641
10642
10643
10644
10645
10646
10647
10648
10649
10650
10651
10652
10653
10654
10655
10656
10657
10658
10659
10660
10661
10662
10663
10664
10665
10666
10667
10668
10669
10670
10671
10672
10673
10674
10675
10676
10677
10678
10679
10680
10681
10682
10683
10684
10685
10686
10687
10688
10689
10690
10691
10692
10693
10694
10695
10696
10697
10698
10699
10700
10701
10702
10703
10704
10705
10706
10707
10708
10709
10710
10711
10712
10713
10714
10715
10716
10717
10718
10719
10720
10721
10722
10723
10724
10725
10726
10727
10728
10729
10730
10731
10732
10733
10734
10735
10736
10737
10738
10739
10740
10741
10742
10743
10744
10745
10746
10747
10748
10749
10750
10751
10752
10753
10754
10755
10756
10757
10758
10759
10760
10761
10762
10763
10764
10765
10766
10767
10768
10769
10770
10771
10772
10773
10774
10775
10776
10777
10778
10779
10780
10781
10782
10783
10784
10785
10786
10787
10788
10789
10790
10791
10792
10793
10794
10795
10796
10797
10798
10799
10800
10801
10802
10803
10804
10805
10806
10807
10808
10809
10810
10811
10812
10813
10814
10815
10816
10817
10818
10819
10820
10821
10822
10823
10824
10825
10826
10827
10828
10829
10830
10831
10832
10833
10834
10835
10836
10837
10838
10839
10840
10841
10842
10843
10844
10845
10846
10847
10848
10849
10850
10851
10852
10853
10854
10855
10856
10857
10858
10859
10860
10861
10862
10863
10864
10865
10866
10867
10868
10869
10870
10871
10872
10873
10874
10875
10876
10877
10878
10879
10880
10881
10882
10883
10884
10885
10886
10887
10888
10889
10890
10891
10892
10893
10894
10895
10896
10897
10898
10899
10900
10901
10902
10903
10904
10905
10906
10907
10908
10909
10910
10911
10912
10913
10914
10915
10916
10917
10918
10919
10920
10921
10922
10923
10924
10925
10926
10927
10928
10929
10930
10931
10932
10933
10934
10935
10936
10937
10938
10939
10940
10941
10942
10943
10944
10945
10946
10947
10948
10949
10950
10951
10952
10953
10954
10955
10956
10957
10958
10959
10960
10961
10962
10963
10964
10965
10966
10967
10968
10969
10970
10971
10972
10973
10974
10975
10976
10977
10978
10979
10980
10981
10982
10983
10984
10985
10986
10987
10988
10989
10990
10991
10992
10993
10994
10995
10996
10997
10998
10999
11000
11001
11002
11003
11004
11005
11006
11007
11008
11009
11010
11011
11012
11013
11014
11015
11016
11017
11018
11019
11020
11021
11022
11023
11024
11025
11026
11027
11028
11029
11030
11031
11032
11033
11034
11035
11036
11037
11038
11039
11040
11041
11042
11043
11044
11045
11046
11047
11048
11049
11050
11051
11052
11053
11054
11055
11056
11057
11058
11059
11060
11061
11062
11063
11064
11065
11066
11067
11068
11069
11070
11071
11072
11073
11074
11075
11076
11077
11078
11079
11080
11081
11082
11083
11084
11085
11086
11087
11088
11089
11090
11091
11092
11093
11094
11095
11096
11097
11098
11099
11100
11101
11102
11103
11104
11105
11106
11107
11108
11109
11110
11111
11112
11113
11114
11115
11116
11117
11118
11119
11120
11121
11122
11123
11124
11125
11126
11127
11128
11129
11130
11131
11132
11133
11134
11135
11136
11137
11138
11139
11140
11141
11142
11143
11144
11145
11146
11147
11148
11149
11150
11151
11152
11153
11154
11155
11156
11157
11158
11159
11160
11161
11162
11163
11164
11165
11166
11167
11168
11169
11170
11171
11172
11173
11174
11175
11176
11177
11178
11179
11180
11181
11182
11183
11184
11185
11186
11187
11188
11189
11190
11191
11192
11193
11194
11195
11196
11197
11198
11199
11200
11201
11202
11203
11204
11205
11206
11207
11208
11209
11210
11211
11212
11213
11214
11215
11216
11217
11218
11219
11220
11221
11222
11223
11224
11225
11226
11227
11228
11229
11230
11231
11232
11233
11234
11235
11236
11237
11238
11239
11240
11241
11242
11243
11244
11245
11246
11247
11248
11249
11250
11251
11252
11253
11254
11255
11256
11257
11258
11259
11260
11261
11262
11263
11264
11265
11266
11267
11268
11269
11270
11271
11272
11273
11274
11275
11276
11277
11278
11279
11280
11281
11282
11283
11284
11285
11286
11287
11288
11289
11290
11291
11292
11293
11294
11295
11296
11297
11298
11299
11300
11301
11302
11303
11304
11305
11306
11307
11308
11309
11310
11311
11312
11313
11314
11315
11316
11317
11318
11319
11320
11321
11322
11323
11324
11325
11326
11327
11328
11329
11330
11331
11332
11333
11334
11335
11336
11337
11338
11339
11340
11341
11342
11343
11344
11345
11346
11347
11348
11349
11350
11351
11352
11353
11354
11355
11356
11357
11358
11359
11360
11361
11362
11363
11364
11365
11366
11367
11368
11369
11370
11371
11372
11373
11374
11375
11376
11377
11378
11379
11380
11381
11382
11383
11384
11385
11386
11387
11388
11389
11390
11391
11392
11393
11394
11395
11396
11397
11398
11399
11400
11401
11402
11403
11404
11405
11406
11407
11408
11409
11410
11411
11412
11413
11414
11415
11416
11417
11418
11419
11420
11421
11422
11423
11424
11425
11426
11427
11428
11429
11430
11431
11432
11433
11434
11435
11436
11437
11438
11439
11440
11441
11442
11443
11444
11445
11446
11447
11448
11449
11450
11451
11452
11453
11454
11455
11456
11457
11458
11459
11460
11461
11462
11463
11464
11465
11466
11467
11468
11469
11470
11471
11472
11473
11474
11475
11476
11477
11478
11479
11480
11481
11482
11483
11484
11485
11486
11487
11488
11489
11490
11491
11492
11493
11494
11495
11496
11497
11498
11499
11500
11501
11502
11503
11504
11505
11506
11507
11508
11509
11510
11511
11512
11513
11514
11515
11516
11517
11518
11519
11520
11521
11522
11523
11524
11525
11526
11527
11528
11529
11530
11531
11532
11533
11534
11535
11536
11537
11538
11539
11540
11541
11542
11543
11544
11545
11546
11547
11548
11549
11550
11551
11552
11553
11554
11555
11556
11557
11558
11559
11560
11561
11562
11563
11564
11565
11566
11567
11568
11569
11570
11571
11572
11573
11574
11575
11576
11577
11578
11579
11580
11581
11582
11583
11584
11585
11586
11587
11588
11589
11590
11591
11592
11593
11594
11595
11596
11597
11598
11599
11600
11601
11602
11603
11604
11605
11606
11607
11608
11609
11610
11611
11612
11613
11614
11615
11616
11617
11618
11619
11620
11621
11622
11623
11624
11625
11626
11627
11628
11629
11630
11631
11632
11633
11634
11635
11636
11637
11638
11639
11640
11641
11642
11643
11644
11645
11646
11647
11648
11649
11650
11651
11652
11653
11654
11655
11656
11657
11658
11659
11660
11661
11662
11663
11664
11665
11666
11667
11668
11669
11670
11671
11672
11673
11674
11675
11676
11677
11678
11679
11680
11681
11682
11683
11684
11685
11686
11687
11688
11689
11690
11691
11692
11693
11694
11695
11696
11697
11698
11699
11700
11701
11702
11703
11704
11705
11706
11707
11708
11709
11710
11711
11712
11713
11714
11715
11716
11717
11718
11719
11720
11721
11722
11723
11724
11725
11726
11727
11728
11729
11730
11731
11732
11733
11734
11735
11736
11737
11738
11739
11740
11741
11742
11743
11744
11745
11746
11747
11748
11749
11750
11751
11752
11753
11754
11755
11756
11757
11758
11759
11760
11761
11762
11763
11764
11765
11766
11767
11768
11769
11770
11771
11772
11773
11774
11775
11776
11777
11778
11779
11780
11781
11782
11783
11784
11785
11786
11787
11788
11789
11790
11791
11792
11793
11794
11795
11796
11797
11798
11799
11800
11801
11802
11803
11804
11805
11806
11807
11808
11809
11810
11811
11812
11813
11814
11815
11816
11817
11818
11819
11820
11821
11822
11823
11824
11825
11826
11827
11828
11829
11830
11831
11832
11833
11834
11835
11836
11837
11838
11839
11840
11841
11842
11843
11844
11845
11846
11847
11848
11849
11850
11851
11852
11853
11854
11855
11856
11857
11858
11859
11860
11861
11862
11863
11864
11865
11866
11867
11868
11869
11870
11871
11872
11873
11874
11875
11876
11877
11878
11879
11880
11881
11882
11883
11884
11885
11886
11887
11888
11889
11890
11891
11892
11893
11894
11895
11896
11897
11898
11899
11900
11901
11902
11903
11904
11905
11906
11907
11908
11909
11910
11911
11912
11913
11914
11915
11916
11917
11918
11919
11920
11921
11922
11923
11924
11925
11926
11927
11928
11929
11930
11931
11932
11933
11934
11935
11936
11937
11938
11939
11940
11941
11942
11943
11944
11945
11946
11947
11948
11949
11950
11951
11952
11953
11954
11955
11956
11957
11958
11959
11960
11961
11962
11963
11964
11965
11966
11967
11968
11969
11970
11971
11972
11973
11974
11975
11976
11977
11978
11979
11980
11981
11982
11983
11984
11985
11986
11987
11988
11989
11990
11991
11992
11993
11994
11995
11996
11997
11998
11999
12000
12001
12002
12003
12004
12005
12006
12007
12008
12009
12010
12011
12012
12013
12014
12015
12016
12017
12018
12019
12020
12021
12022
12023
12024
12025
12026
12027
12028
12029
12030
12031
12032
12033
12034
12035
12036
12037
12038
12039
12040
12041
12042
12043
12044
12045
12046
12047
12048
12049
12050
12051
12052
12053
12054
12055
12056
12057
12058
12059
12060
12061
12062
12063
12064
12065
12066
12067
12068
12069
12070
12071
12072
12073
12074
12075
12076
12077
12078
12079
12080
12081
12082
12083
12084
12085
12086
12087
12088
12089
12090
12091
12092
12093
12094
12095
12096
12097
12098
12099
12100
12101
12102
12103
12104
12105
12106
12107
12108
12109
12110
12111
12112
12113
12114
12115
12116
12117
12118
12119
12120
12121
12122
12123
12124
12125
12126
12127
12128
12129
12130
12131
12132
12133
12134
12135
12136
12137
12138
12139
12140
12141
12142
12143
12144
12145
12146
12147
12148
12149
12150
12151
12152
12153
12154
12155
12156
12157
12158
12159
12160
12161
12162
12163
12164
12165
12166
12167
12168
12169
12170
12171
12172
12173
12174
12175
12176
12177
12178
12179
12180
12181
12182
12183
12184
12185
12186
12187
12188
12189
12190
12191
12192
12193
12194
12195
12196
12197
12198
12199
12200
12201
12202
12203
12204
12205
12206
12207
12208
12209
12210
12211
12212
12213
12214
12215
12216
12217
12218
12219
12220
12221
12222
12223
12224
12225
12226
12227
12228
12229
12230
12231
12232
12233
12234
12235
12236
12237
12238
12239
12240
12241
12242
12243
12244
12245
12246
12247
12248
12249
12250
12251
12252
12253
12254
12255
12256
12257
12258
12259
12260
12261
12262
12263
12264
12265
12266
12267
12268
12269
12270
12271
12272
12273
12274
12275
12276
12277
12278
12279
12280
12281
12282
12283
12284
12285
12286
12287
12288
12289
12290
12291
12292
12293
12294
12295
12296
12297
12298
12299
12300
12301
12302
12303
12304
12305
12306
12307
12308
12309
12310
12311
12312
12313
12314
12315
12316
12317
12318
12319
12320
12321
12322
12323
12324
12325
12326
12327
12328
12329
12330
12331
12332
12333
12334
12335
12336
12337
12338
12339
12340
12341
12342
12343
12344
12345
12346
12347
12348
12349
12350
12351
12352
12353
12354
12355
12356
12357
12358
12359
12360
12361
12362
12363
12364
12365
12366
12367
12368
12369
12370
12371
12372
12373
12374
12375
12376
12377
12378
12379
12380
12381
12382
12383
12384
12385
12386
12387
12388
12389
12390
12391
12392
12393
12394
12395
12396
12397
12398
12399
12400
12401
12402
12403
12404
12405
12406
12407
12408
12409
12410
12411
12412
12413
12414
12415
12416
12417
12418
12419
12420
12421
12422
12423
12424
12425
12426
12427
12428
12429
12430
12431
12432
12433
12434
12435
12436
12437
12438
12439
12440
12441
12442
12443
12444
12445
12446
12447
12448
12449
12450
12451
12452
12453
12454
12455
12456
12457
12458
12459
12460
12461
12462
12463
12464
12465
12466
12467
12468
12469
12470
12471
12472
12473
12474
12475
12476
12477
12478
12479
12480
12481
12482
12483
12484
12485
12486
12487
12488
12489
12490
12491
12492
12493
12494
12495
12496
12497
12498
12499
12500
12501
12502
12503
12504
12505
12506
12507
12508
12509
12510
12511
12512
12513
12514
12515
12516
12517
12518
12519
12520
12521
12522
12523
12524
12525
12526
12527
12528
12529
12530
12531
12532
12533
12534
12535
12536
12537
12538
12539
12540
12541
12542
12543
12544
12545
12546
12547
12548
12549
12550
12551
12552
12553
12554
12555
12556
12557
12558
12559
12560
12561
12562
12563
12564
12565
12566
12567
12568
12569
12570
12571
12572
12573
12574
12575
12576
12577
12578
12579
12580
12581
12582
12583
12584
12585
12586
12587
12588
12589
12590
12591
12592
12593
12594
12595
12596
12597
12598
12599
12600
12601
12602
12603
12604
12605
12606
12607
12608
12609
12610
12611
12612
12613
12614
12615
12616
12617
12618
12619
12620
12621
12622
12623
12624
12625
12626
12627
12628
12629
12630
12631
12632
12633
12634
12635
12636
12637
12638
12639
12640
12641
12642
12643
12644
12645
12646
12647
12648
12649
12650
12651
12652
12653
12654
12655
12656
12657
12658
12659
12660
12661
12662
12663
12664
12665
12666
12667
12668
12669
12670
12671
12672
12673
12674
12675
12676
12677
12678
12679
12680
12681
12682
12683
12684
12685
12686
12687
12688
12689
12690
12691
12692
12693
12694
12695
12696
12697
12698
12699
12700
12701
12702
12703
12704
12705
12706
12707
12708
12709
12710
12711
12712
12713
12714
12715
12716
12717
12718
12719
12720
12721
12722
12723
12724
12725
12726
12727
12728
12729
12730
12731
12732
12733
12734
12735
12736
12737
12738
12739
12740
12741
12742
12743
12744
12745
12746
12747
12748
12749
12750
12751
12752
12753
12754
12755
12756
12757
12758
12759
12760
12761
12762
12763
12764
12765
12766
12767
12768
12769
12770
12771
12772
12773
12774
12775
12776
12777
12778
12779
12780
12781
12782
12783
12784
12785
12786
12787
12788
12789
12790
12791
12792
12793
12794
12795
12796
12797
12798
12799
12800
12801
12802
12803
12804
12805
12806
12807
12808
12809
12810
12811
12812
12813
12814
12815
12816
12817
12818
12819
12820
12821
12822
12823
12824
12825
12826
12827
12828
12829
12830
12831
12832
12833
12834
12835
12836
12837
12838
12839
12840
12841
12842
12843
12844
12845
12846
12847
12848
12849
12850
12851
12852
12853
12854
12855
12856
12857
12858
12859
12860
12861
12862
12863
12864
12865
12866
12867
12868
12869
12870
12871
12872
12873
12874
12875
12876
12877
12878
12879
12880
12881
12882
12883
12884
12885
12886
12887
12888
12889
12890
12891
12892
12893
12894
12895
12896
12897
12898
12899
12900
12901
12902
12903
12904
12905
12906
12907
12908
12909
12910
12911
12912
12913
12914
12915
12916
12917
12918
12919
12920
12921
12922
12923
12924
12925
12926
12927
12928
12929
12930
12931
12932
12933
12934
12935
12936
12937
12938
12939
12940
12941
12942
12943
12944
12945
12946
12947
12948
12949
12950
12951
12952
12953
12954
12955
12956
12957
12958
12959
12960
12961
12962
12963
12964
12965
12966
12967
12968
12969
12970
12971
12972
12973
12974
12975
12976
12977
12978
12979
12980
12981
12982
12983
12984
12985
12986
12987
12988
12989
12990
12991
12992
12993
12994
12995
12996
12997
12998
12999
13000
13001
13002
13003
13004
13005
13006
13007
13008
13009
13010
13011
13012
13013
13014
13015
13016
13017
13018
13019
13020
13021
13022
13023
13024
13025
13026
13027
13028
13029
13030
13031
13032
13033
13034
13035
13036
13037
13038
13039
13040
13041
13042
13043
13044
13045
13046
13047
13048
13049
13050
13051
13052
13053
13054
13055
13056
13057
13058
13059
13060
13061
13062
13063
13064
13065
13066
13067
13068
13069
13070
13071
13072
13073
13074
13075
13076
13077
13078
13079
13080
13081
13082
13083
13084
13085
13086
13087
13088
13089
13090
13091
13092
13093
13094
13095
13096
13097
13098
13099
13100
13101
13102
13103
13104
13105
13106
13107
13108
13109
13110
13111
13112
13113
13114
13115
13116
13117
13118
13119
13120
13121
13122
13123
13124
13125
13126
13127
13128
13129
13130
13131
13132
13133
13134
13135
13136
13137
13138
13139
13140
13141
13142
13143
13144
13145
13146
13147
13148
13149
13150
13151
13152
13153
13154
13155
13156
13157
13158
13159
13160
13161
13162
13163
13164
13165
13166
13167
13168
13169
13170
13171
13172
13173
13174
13175
13176
13177
13178
13179
13180
13181
13182
13183
13184
13185
13186
13187
13188
13189
13190
13191
13192
13193
13194
13195
13196
13197
13198
13199
13200
13201
13202
13203
13204
13205
13206
13207
13208
13209
13210
13211
13212
13213
13214
13215
13216
13217
13218
13219
13220
13221
13222
13223
13224
13225
13226
13227
13228
13229
13230
13231
13232
13233
13234
13235
13236
13237
13238
13239
13240
13241
13242
13243
13244
13245
13246
13247
13248
13249
13250
13251
13252
13253
13254
13255
13256
13257
13258
13259
13260
13261
13262
13263
13264
13265
13266
13267
13268
13269
13270
13271
13272
13273
13274
13275
13276
13277
13278
13279
13280
13281
13282
13283
13284
13285
13286
13287
13288
13289
13290
13291
13292
13293
13294
13295
13296
13297
13298
13299
13300
13301
13302
13303
13304
13305
13306
13307
13308
13309
13310
13311
13312
13313
13314
13315
13316
13317
13318
13319
13320
13321
13322
13323
13324
13325
13326
13327
13328
13329
13330
13331
13332
13333
13334
13335
13336
13337
13338
13339
13340
13341
13342
13343
13344
13345
13346
13347
13348
13349
13350
13351
13352
13353
13354
13355
13356
13357
13358
13359
13360
13361
13362
13363
13364
13365
13366
13367
13368
13369
13370
13371
13372
13373
13374
13375
13376
13377
13378
13379
13380
13381
13382
13383
13384
13385
13386
13387
13388
13389
13390
13391
13392
13393
13394
13395
13396
13397
13398
13399
13400
13401
13402
13403
13404
13405
13406
13407
13408
13409
13410
13411
13412
13413
13414
13415
13416
13417
13418
13419
13420
13421
13422
13423
13424
13425
13426
13427
13428
13429
13430
13431
13432
13433
13434
13435
13436
13437
13438
13439
13440
13441
13442
13443
13444
13445
13446
13447
13448
13449
13450
13451
13452
13453
13454
13455
13456
13457
13458
13459
13460
13461
13462
13463
13464
13465
13466
13467
13468
13469
13470
13471
13472
13473
13474
13475
13476
13477
13478
13479
13480
13481
13482
13483
13484
13485
13486
13487
13488
13489
13490
13491
13492
13493
13494
13495
13496
13497
13498
13499
13500
13501
13502
13503
13504
13505
13506
13507
13508
13509
13510
13511
13512
13513
13514
13515
13516
13517
13518
13519
13520
13521
13522
13523
13524
13525
13526
13527
13528
13529
13530
13531
13532
13533
13534
13535
13536
13537
13538
13539
13540
13541
13542
13543
13544
13545
13546
13547
13548
13549
13550
13551
13552
13553
13554
13555
13556
13557
13558
13559
13560
13561
13562
13563
13564
13565
13566
13567
13568
13569
13570
13571
13572
13573
13574
13575
13576
13577
13578
13579
13580
13581
13582
13583
13584
13585
13586
13587
13588
13589
13590
13591
13592
13593
13594
13595
13596
13597
13598
13599
13600
13601
13602
13603
13604
13605
13606
13607
13608
13609
13610
13611
13612
13613
13614
13615
13616
13617
13618
13619
13620
13621
13622
13623
13624
13625
13626
13627
13628
13629
13630
13631
13632
13633
13634
13635
13636
13637
13638
13639
13640
13641
13642
13643
13644
13645
13646
13647
13648
13649
13650
13651
13652
13653
13654
13655
13656
13657
13658
13659
13660
13661
13662
13663
13664
13665
13666
13667
13668
13669
13670
13671
13672
13673
13674
13675
13676
13677
13678
13679
13680
13681
13682
13683
13684
13685
13686
13687
13688
13689
13690
13691
13692
13693
13694
13695
13696
13697
13698
13699
13700
13701
13702
13703
13704
13705
13706
13707
13708
13709
13710
13711
13712
13713
13714
13715
13716
13717
13718
13719
13720
13721
13722
13723
13724
13725
13726
13727
13728
13729
13730
13731
13732
13733
13734
13735
13736
13737
13738
13739
13740
13741
13742
13743
13744
13745
13746
13747
13748
13749
13750
13751
13752
13753
13754
13755
13756
13757
13758
13759
13760
13761
13762
13763
13764
13765
13766
13767
13768
13769
13770
13771
13772
13773
13774
13775
13776
13777
13778
13779
13780
13781
13782
13783
13784
13785
13786
13787
13788
13789
13790
13791
13792
13793
13794
13795
13796
13797
13798
13799
13800
13801
13802
13803
13804
13805
13806
13807
13808
13809
13810
13811
13812
13813
13814
13815
13816
13817
13818
13819
13820
13821
13822
13823
13824
13825
13826
13827
13828
13829
13830
13831
13832
13833
13834
13835
13836
13837
13838
13839
13840
13841
13842
13843
13844
13845
13846
13847
13848
13849
13850
13851
13852
13853
13854
13855
13856
13857
13858
13859
13860
13861
13862
13863
13864
13865
13866
13867
13868
13869
13870
13871
13872
13873
13874
13875
13876
13877
13878
13879
13880
13881
13882
13883
13884
13885
13886
13887
13888
13889
13890
13891
13892
13893
13894
13895
13896
13897
13898
13899
13900
13901
13902
13903
13904
13905
13906
13907
13908
13909
13910
13911
13912
13913
13914
13915
13916
13917
13918
13919
13920
13921
13922
13923
13924
13925
13926
13927
13928
13929
13930
13931
13932
13933
13934
13935
13936
13937
13938
13939
13940
13941
13942
13943
13944
13945
13946
13947
13948
13949
13950
13951
13952
13953
13954
13955
13956
13957
13958
13959
13960
13961
13962
13963
13964
13965
13966
13967
13968
13969
13970
13971
13972
13973
13974
13975
13976
13977
13978
13979
13980
13981
13982
13983
13984
13985
13986
13987
13988
13989
13990
13991
13992
13993
13994
13995
13996
13997
13998
13999
14000
14001
14002
14003
14004
14005
14006
14007
14008
14009
14010
14011
14012
14013
14014
14015
14016
14017
14018
14019
14020
14021
14022
14023
14024
14025
14026
14027
14028
14029
14030
14031
14032
14033
14034
14035
14036
14037
14038
14039
14040
14041
14042
14043
14044
14045
14046
14047
14048
14049
14050
14051
14052
14053
14054
14055
14056
14057
14058
14059
14060
14061
14062
14063
14064
14065
14066
14067
14068
14069
14070
14071
14072
14073
14074
14075
14076
14077
14078
14079
14080
14081
14082
14083
14084
14085
14086
14087
14088
14089
14090
14091
14092
14093
14094
14095
14096
14097
14098
14099
14100
14101
14102
14103
14104
14105
14106
14107
14108
14109
14110
14111
14112
14113
14114
14115
14116
14117
14118
14119
14120
14121
14122
14123
14124
14125
14126
14127
14128
14129
14130
14131
14132
14133
14134
14135
14136
14137
14138
14139
14140
14141
14142
14143
14144
14145
14146
14147
14148
14149
14150
14151
14152
14153
14154
14155
14156
14157
14158
14159
14160
14161
14162
14163
14164
14165
14166
14167
14168
14169
14170
14171
14172
14173
14174
14175
14176
14177
14178
14179
14180
14181
14182
14183
14184
14185
14186
14187
14188
14189
14190
14191
14192
14193
14194
14195
14196
14197
14198
14199
14200
14201
14202
14203
14204
14205
14206
14207
14208
14209
14210
14211
14212
14213
14214
14215
14216
14217
14218
14219
14220
14221
14222
14223
14224
14225
14226
14227
14228
14229
14230
14231
14232
14233
14234
14235
14236
14237
14238
14239
14240
14241
14242
14243
14244
14245
14246
14247
14248
14249
14250
14251
14252
14253
14254
14255
14256
14257
14258
14259
14260
14261
14262
14263
14264
14265
14266
14267
14268
14269
14270
14271
14272
14273
14274
14275
14276
14277
14278
14279
14280
14281
14282
14283
14284
14285
14286
14287
14288
14289
14290
14291
14292
14293
14294
14295
14296
14297
14298
14299
14300
14301
14302
14303
14304
14305
14306
14307
14308
14309
14310
14311
14312
14313
14314
14315
14316
14317
14318
14319
14320
14321
14322
14323
14324
14325
14326
14327
14328
14329
14330
14331
14332
14333
14334
14335
14336
14337
14338
14339
14340
14341
14342
14343
14344
14345
14346
14347
14348
14349
14350
14351
14352
14353
14354
14355
14356
14357
14358
14359
14360
14361
14362
14363
14364
14365
14366
14367
14368
14369
14370
14371
14372
14373
14374
14375
14376
14377
14378
14379
14380
14381
14382
14383
14384
14385
14386
14387
14388
14389
14390
14391
14392
14393
14394
14395
14396
14397
14398
14399
14400
14401
14402
14403
14404
14405
14406
14407
14408
14409
14410
14411
14412
14413
14414
14415
14416
14417
14418
14419
14420
14421
14422
14423
14424
14425
14426
14427
14428
14429
14430
14431
14432
14433
14434
14435
14436
14437
14438
14439
14440
14441
14442
14443
14444
14445
14446
14447
14448
14449
14450
14451
14452
14453
14454
14455
14456
14457
14458
14459
14460
14461
14462
14463
14464
14465
14466
14467
14468
14469
14470
14471
14472
14473
14474
14475
14476
14477
14478
14479
14480
14481
14482
14483
14484
14485
14486
14487
14488
14489
14490
14491
14492
14493
14494
14495
14496
14497
14498
14499
14500
14501
14502
14503
14504
14505
14506
14507
14508
14509
14510
14511
14512
14513
14514
14515
14516
14517
14518
14519
14520
14521
14522
14523
14524
14525
14526
14527
14528
14529
14530
14531
14532
14533
14534
14535
14536
14537
14538
14539
14540
14541
14542
14543
14544
14545
14546
14547
14548
14549
14550
14551
14552
14553
14554
14555
14556
14557
14558
14559
14560
14561
14562
14563
14564
14565
14566
14567
14568
14569
14570
14571
14572
14573
14574
14575
14576
14577
14578
14579
14580
14581
14582
14583
14584
14585
14586
14587
14588
14589
14590
14591
14592
14593
14594
14595
14596
14597
14598
14599
14600
14601
14602
14603
14604
14605
14606
14607
14608
14609
14610
14611
14612
14613
14614
14615
14616
14617
14618
14619
14620
14621
14622
14623
14624
14625
14626
14627
14628
14629
14630
14631
14632
14633
14634
14635
14636
14637
14638
14639
14640
14641
14642
14643
14644
14645
14646
14647
14648
14649
14650
14651
14652
14653
14654
14655
14656
14657
14658
14659
14660
14661
14662
14663
14664
14665
14666
14667
14668
14669
14670
14671
14672
14673
14674
14675
14676
14677
14678
14679
14680
14681
14682
14683
14684
14685
14686
14687
14688
14689
14690
14691
14692
14693
14694
14695
14696
14697
14698
14699
14700
14701
14702
14703
14704
14705
14706
14707
14708
14709
14710
14711
14712
14713
14714
14715
14716
14717
14718
14719
14720
14721
14722
14723
14724
14725
14726
14727
14728
14729
14730
14731
14732
14733
14734
14735
14736
14737
14738
14739
14740
14741
14742
14743
14744
14745
14746
14747
14748
14749
14750
14751
14752
14753
14754
14755
14756
14757
14758
14759
14760
14761
14762
14763
14764
14765
14766
14767
14768
14769
14770
14771
14772
14773
14774
14775
14776
14777
14778
14779
14780
14781
14782
14783
14784
14785
14786
14787
14788
14789
14790
14791
14792
14793
14794
14795
14796
14797
14798
14799
14800
14801
14802
14803
14804
14805
14806
14807
14808
14809
14810
14811
14812
14813
14814
14815
14816
14817
14818
14819
14820
14821
14822
14823
14824
14825
14826
14827
14828
14829
14830
14831
14832
14833
14834
14835
14836
14837
14838
14839
14840
14841
14842
14843
14844
14845
14846
14847
14848
14849
14850
14851
14852
14853
14854
14855
14856
14857
14858
14859
14860
14861
14862
14863
14864
14865
14866
14867
14868
14869
14870
14871
14872
14873
14874
14875
14876
14877
14878
14879
14880
14881
14882
14883
14884
14885
14886
14887
14888
14889
14890
14891
14892
14893
14894
14895
14896
14897
14898
14899
14900
14901
14902
14903
14904
14905
14906
14907
14908
14909
14910
14911
14912
14913
14914
14915
14916
14917
14918
14919
14920
14921
14922
14923
14924
14925
14926
14927
14928
14929
14930
14931
14932
14933
14934
14935
14936
14937
14938
14939
14940
14941
14942
14943
14944
14945
14946
14947
14948
14949
14950
14951
14952
14953
14954
14955
14956
14957
14958
14959
14960
14961
14962
14963
14964
14965
14966
14967
14968
14969
14970
14971
14972
14973
14974
14975
14976
14977
14978
14979
14980
14981
14982
14983
14984
14985
14986
14987
14988
14989
14990
14991
14992
14993
14994
14995
14996
14997
14998
14999
15000
15001
15002
15003
15004
15005
15006
15007
15008
15009
15010
15011
15012
15013
15014
15015
15016
15017
15018
15019
15020
15021
15022
15023
15024
15025
15026
15027
15028
15029
15030
15031
15032
15033
15034
15035
15036
15037
15038
15039
15040
15041
15042
15043
15044
15045
15046
15047
15048
15049
15050
15051
15052
15053
15054
15055
15056
15057
15058
15059
15060
15061
15062
15063
15064
15065
15066
15067
15068
15069
15070
15071
15072
15073
15074
15075
15076
15077
15078
15079
15080
15081
15082
15083
15084
15085
15086
15087
15088
15089
15090
15091
15092
15093
15094
15095
15096
15097
15098
15099
15100
15101
15102
15103
15104
15105
15106
15107
15108
15109
15110
15111
15112
15113
15114
15115
15116
15117
15118
15119
15120
15121
15122
15123
15124
15125
15126
15127
15128
15129
15130
15131
15132
15133
15134
15135
15136
15137
15138
15139
15140
15141
15142
15143
15144
15145
15146
15147
15148
15149
15150
15151
15152
15153
15154
15155
15156
15157
15158
15159
15160
15161
15162
15163
15164
15165
15166
15167
15168
15169
15170
15171
15172
15173
15174
15175
15176
15177
15178
15179
15180
15181
15182
15183
15184
15185
15186
15187
15188
15189
15190
15191
15192
15193
15194
15195
15196
15197
15198
15199
15200
15201
15202
15203
15204
15205
15206
15207
15208
15209
15210
15211
15212
15213
15214
15215
15216
15217
15218
15219
15220
15221
15222
15223
15224
15225
15226
15227
15228
15229
15230
15231
15232
15233
15234
15235
15236
15237
15238
15239
15240
15241
15242
15243
15244
15245
15246
15247
15248
15249
15250
15251
15252
15253
15254
15255
15256
15257
15258
15259
15260
15261
15262
15263
15264
15265
15266
15267
15268
15269
15270
15271
15272
15273
15274
15275
15276
15277
15278
15279
15280
15281
15282
15283
15284
15285
15286
15287
15288
15289
15290
15291
15292
15293
15294
15295
15296
15297
15298
15299
15300
15301
15302
15303
15304
15305
15306
15307
15308
15309
15310
15311
15312
15313
15314
15315
15316
15317
15318
15319
15320
15321
15322
15323
15324
15325
15326
15327
15328
15329
15330
15331
15332
15333
15334
15335
15336
15337
15338
15339
15340
15341
15342
15343
15344
15345
15346
15347
15348
15349
15350
15351
15352
15353
15354
15355
15356
15357
15358
15359
15360
15361
15362
15363
15364
15365
15366
15367
15368
15369
15370
15371
15372
15373
15374
15375
15376
15377
15378
15379
15380
15381
15382
15383
15384
15385
15386
15387
15388
15389
15390
15391
15392
15393
15394
15395
15396
15397
15398
|
<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2" standalone="no"?>
<!DOCTYPE book PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V4.2-Based Extension//EN"
"../../../share/sgml/freebsd42.dtd" [
<!ENTITY % entities PUBLIC "-//FreeBSD//ENTITIES DocBook FreeBSD Entity Set//HU" "../../share/sgml/entities.ent">
%entities;
<!ENTITY enbase "http://www.FreeBSD.org">
<!ENTITY bibliography SYSTEM "../../share/sgml/bibliography.sgml">
<!ENTITY url.base.hu "&enbase;/hu">
]>
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/faq/book.sgml
%SRCID% 1.1131
-->
<book lang="hu">
<bookinfo>
<title>Gyakran Ismételt Kérdések a &os;
6.<replaceable>X</replaceable>, 7.<replaceable>X</replaceable>
és 8.<replaceable>X</replaceable>
változatairól</title>
<corpauthor>A &os; Dokumentációs Projekt</corpauthor>
<copyright>
<year>1995</year>
<year>1996</year>
<year>1997</year>
<year>1998</year>
<year>1999</year>
<year>2000</year>
<year>2001</year>
<year>2002</year>
<year>2003</year>
<year>2004</year>
<year>2005</year>
<year>2006</year>
<year>2007</year>
<year>2008</year>
<year>2009</year>
<year>2010</year>
<holder>A &os; Dokumentációs Projekt</holder>
</copyright>
&legalnotice;
<legalnotice id="trademarks" role="trademarks">
&tm-attrib.freebsd;
&tm-attrib.3com;
&tm-attrib.adobe;
&tm-attrib.creative;
&tm-attrib.cvsup;
&tm-attrib.ibm;
&tm-attrib.ieee;
&tm-attrib.intel;
&tm-attrib.iomega;
&tm-attrib.linux;
&tm-attrib.microsoft;
&tm-attrib.mips;
&tm-attrib.netscape;
&tm-attrib.opengroup;
&tm-attrib.oracle;
&tm-attrib.sgi;
&tm-attrib.sparc;
&tm-attrib.sun;
&tm-attrib.usrobotics;
&tm-attrib.xfree86;
&tm-attrib.general;
</legalnotice>
<releaseinfo>$FreeBSD$</releaseinfo>
<abstract>
<para>Ezek a gyakran ismételt kérdések a &os;
6.<replaceable>X</replaceable>, 7.<replaceable>X</replaceable>
és 8.<replaceable>X</replaceable> változataira
vonatkoznak. Az összes bejegyzés a &os;
6.<replaceable>X</replaceable> vagy annál újabb
változataira vonatkozik, hacsak azt külön nem
jelezzük. Ha szeretnénk segíteni a
projektnek, akkor küldjünk egy levelet a &a.doc;
címére! Ennek a dokumentumnak a legfrissebb
változata mindig elérhetõ a <ulink
url="&url.books.faq;/index.html">&os; World Wide Web szerverérõl</ulink>.
HTTP-n keresztül letölthetõ egyetlen nagy <ulink
url="book.html">HTML</ulink> állományként,
vagy <ulink url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/doc/">a &os;
FTP szerverérõl</ulink> szöveges, &postscript;
PDF stb. formátumban. Továbbá <ulink
url="&url.base;/search/index.html">keresni is tudunk a
GYIK-ban</ulink>.</para>
<para><emphasis>Fordította: Páli Gábor,
utolsó ellenõrzés:
2010.11.28.</emphasis></para>
</abstract>
</bookinfo>
<chapter id="introduction" lang="hu">
<title>Bevezetés</title>
<para>Üdvözöljük a &os;
6.<replaceable>X</replaceable>-8.<replaceable>X</replaceable>
Gyakran Ismételt Kérdéseiben!</para>
<para>Hasonlóan a Usenetes GYIK-okhoz, ennek a dokumentumnak
is az a célja, hogy a &os; operációs
rendszerrel kapcsolatban feltegye a legyakrabban ismételt
kérdéseket (és persze megválaszolja
ezeket!). Habár eredetileg azért
íródott, hogy megspórolja a feleslegesen
elvesztegetett sávszélességet és hogy
megelõzze a régóta ismert
kérdések újbóli
feltételét, a GYIK idõközben egy
értékes
információforrássá is
vált.</para>
<para>Igyekeztünk minden megtenni annak
érdekében, hogy a GYIK a lehetõ legtöbb
információt szolgáltassa. Ha
szeretnénk javaslatokat tenni a
továbbfejlesztésére, írjunk
bátran a &a.doc; címére!</para>
<qandaset>
<qandaentry>
<question id="what-is-FreeBSD">
<para>Mi az a &os;?</para>
</question>
<answer>
<para>Ha tömören akarjuk összefoglalni, akkor a
&os; egy AMD64, &intel; EM64T, &i386;, PC-98, IA-64, &arm;,
&powerpc; és &ultrasparc; platformokra fejlesztett
&unix;-szerû operációs rendszer, amely a
Kaliforniai Egyetem (Berkeley) rendszerének
<quote>4.4BSD-Lite</quote> kiadására
épül, valamint a <quote>4.4BSD-Lite2</quote>
kiadásból tartalmaz még
néhány továbbfejlesztést.
Továbbá közvetett módon még
felhasználja a Berkeley <quote>Net/2</quote>
kiadásának &i386; architektúrára
készített portját, a
<quote>386BSD</quote> forrásait is, amit annak
idején William Jolitz készített, noha
ebbõl ténylegesen már csak nagyon
kevés található a rendszerben. A &os;
részletesebb bemutatása és annak
tulajdonságai a <ulink
url="&url.base.hu;/index.html">&os; honlapján</ulink>
találhatóak.</para>
<para>A &os;-t munkához, oktatáshoz és
szórakozáshoz rengeteg cég,
internetszolgáltató, kutató,
informatikus, diák és otthoni
felhasználó használja a világ
minden táján.</para>
<para>A &os; bõvebb bemutatásához olvassuk
el a <ulink url="&url.books.handbook;/index.html">&os;
kézikönyvet</ulink>.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="FreeBSD-goals">
<para>Mi a &os; Projekt célja?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; Projektnek az a célja, hogy olyan
szoftvereket állítson elõ, amelyek
tetszõlegesen felhasználhatóak,
mindenféle kötöttségek
nélkül. A fejlesztõk közül sokan
nagyon sok idõt és munkát fektetnek a
forráskódba (és így a
Projektbe), ami nyilván megérdemelne
némi anyagi ellensúlyozást olykor, de
egyáltalán nem ragaszkodunk hozzá.
Úgy érezzük, mindenek elõtt az a
<quote>küldetésünk</quote>, hogy
feltétel nélkül segítsünk
mindenkit a munkánkkal, függetlenül annak
szándékaitól, így a
munkánk a lehetõ legnagyobb körben
kerül felhasználására és
így nyújtja a lehetõ legtöbb
hasznot. Véleményünk szerint ez az egyik
legalapvetõbb célja a szabad szoftvereknek
és ezt a hozzáállást
támogatjuk a leginkább.</para>
<para>A forrásaink között
található, <ulink
url="http://www.FreeBSD.org/copyright/COPYING">GNU General
Public License (GPL)</ulink> vagy a <ulink
url="http://www.FreeBSD.org/copyright/COPYING.LIB">GNU
Library General Public License (LGPL)</ulink>
licencelésû munkák azonban már
valamivel több kötöttséggel
járnak, habár ezek inkább a
közzétételükre vonatkoznak, nem
pedig annak ellenkezõjére, ahogy azt
általában megszokhattuk. A GPL licencû
szoftverek kereskedelmi célú
felhasználásának további
esetleges nehézségei miatt azonban
lehetõségeink szerint igyekszünk ezeket
olyan szoftverekkel felváltani, amelyek a kevésbé
szigorúbb <ulink
url="http://www.FreeBSD.org/copyright/freebsd-license.html">&os; licencet</ulink>
alkalmazzák.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="bsd-license-restrictions">
<para>A &os; licenc tartalmaz valamilyen
megszorítást?</para>
</question>
<answer>
<para>Igen. Ezek a megszorítások azonban nem az
adott munka felhasználását
szabályozzák, hanem csupán azt, hogy
miként viszonyuljunk a &os; Projekthez. Ha komoly
kétségeink lennének a
licenceléssel kapcsolatban, olvassuk a jelenleg
érvényes <ulink
url="http://www.FreeBSD.org/copyright/freebsd-license.html">
licencet</ulink> (angolul). Az egyszerû
kíváncsiskodók kedvéért
nagyjából így tudnánk
összefoglalni a licencet:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>Ne állítsuk, hogy mi
készítettük.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Ne pereljük a Projektet, ha nem
mûködik.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="replace-current-OS">
<para>A &os; képes kiváltani a jelenleg
használt operációs
rendszerünket?</para>
</question>
<answer>
<para>A legtöbb ember számára igen. A
kérdés megválaszolása azonban
természetesen nem ennyire
egyértelmû.</para>
<para>Sokan nem is magát az operációs
rendszert, hanem inkább az alkalmazásokat
használják. Valójában pedig
maguk az alkalmazások azok, amelyek az
operációs rendszert használják.
A &os;-t úgy alakították ki, hogy az
alkalmazások számára egy szilárd
és mindentudó környezetet
nyújtson. Támogatja a
böngészõk, irodai programcsomagok,
levelezõ programok, grafikus programok,
programozási környezetek, hálózati
szerverek széles választékát,
és szinte minden mást, amire csak
szükségünk lehet. Az ilyen
alkalmazások legnagyobb része
elérhetõ a <ulink
url="http://www.FreeBSD.org/ports/">Portgyûjteményen</ulink>
keresztül.</para>
<para>Ha viszont olyan alkalmazást
kívánunk használni, amely csak bizonyos
operációs rendszereken érhetõ el,
nem tudjuk magát az operációs rendszert
egyszerûen lecserélni alatta. Bizonyos
esetekben azonban elõfordulhat, hogy &os; alatt is
találunk hozzá hasonló
alkalmazásokat. Amikor egy stabil irodai vagy
internet szerverre van szükségünk, esetleg
egy megbízható munkaállomásra,
vagy egyszerûen csak megszakítások
nélkül szeretnénk végezni a
munkánkat, a &os;-ben igényeinkhez
mérten szinte minden megtalálhatunk. A
világon rengeteg felhasználó,
beleértve a kezdõket és a tapasztalt
&unix; rendszergazdákat egyaránt, asztali
operációs rendszerként is a &os;-t
használja.</para>
<para>Ha egy másik &unix; környezetrõl
akarunk &os;-re váltani, akkor a legtöbb dolog
már ismerõs lehet számunkra. Amennyiben
viszont valamilyen grafikus operációs
rendszerrõl, például &windows;-ról
vagy a &macos; valamelyik régebbi
változatáról szándékozunk
átállni, minden bizonnyal idõt kell majd
szánnunk a feladatok &unix; stílusú
megvalósításának
megismerésére. Ez a GYIK és a <ulink
url="&url.books.handbook;/index.html">&os;
kézikönyv</ulink> ehhez tökéletes
kiindulási alapot biztosít.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="why-called-FreeBSD">
<para>Miért hívják &os;-nek?</para>
</question>
<answer>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>Szabadon (mint <quote>free</quote>)
felhasználható, akár kereskedelmi
célokra is.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Az operációs rendszer teljes
forráskódja bárki által
szabadon elérhetõ, minimális
megkötésekkel arra vonatkozóan, hogy
miként használható és
más (kereskedelmi vagy nem kereskedelmi)
munkák részeként miként
építhetõ be,
terjeszthetõ.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Bárki, akinek fejlesztési vagy
hibajavítási javaslata van a rendszerrel
kapcsolatban, szabadon benyújthatja azt, amely
aztán bekerül a források
közé (egy-két
nyilvánvaló ellenõrzést
követõen).</para>
</listitem>
</itemizedlist>
<para>Érdemes valamint rámutatni, hogy a
<quote>szabad</quote> szót az imént két
értelemben is használtuk: az egyik
jelentése szerint <quote>költségek
nélkül</quote>, míg a másik
jelentése szerint <quote>tetszés
szerint</quote>. Egy-két
<emphasis>tiltott</emphasis> dologtól,
például azt állítjuk, hogy mi
írtuk, eltekintve tényleg bármit
csinálhatunk vele.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="differences-to-other-bsds">
<para>Mi a különbség a &os;, a NetBSD,
OpenBSD és a többi nyílt
forráskódú BSD operációs
rendszerek között?</para>
</question>
<answer>
<para>James Howard <ulink
url="http://www.freebsdworld.gr/freebsd/bsd-family-tree.html">The BSD Family Tree</ulink>
címmel (angolul) készített egy alapos
leírást a különbözõ
projektek közti eltérések
bemutatására.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="latest-version">
<para>Melyik a &os; legújabb változata?</para>
</question>
<answer>
<para>Jelen pillanatban a &os; fejlesztése két
párhuzamos ágon folyik, és mind a
kettõbõl készülnek kiadások. A
7.<replaceable>X</replaceable> sorozat kiadásai a
<emphasis>7-STABLE</emphasis> ágból,
míg a 8.<replaceable>X</replaceable> sorozat
kiadásai a <emphasis>8-STABLE</emphasis>
ágból készülnek.</para>
<para>A 8.0-s kiadás megjelenéséig a
7.<replaceable>X</replaceable> sorozat volt a
<emphasis>-STABLE</emphasis>. A 8.0 kiadás
megjelenésével azonban a
7.<replaceable>X</replaceable> ág
<quote>meghosszabbított
támogatást</quote> kapott, és
már csak a nagyobb hibákat,
például a biztonsági hibákat
javítják benne. Az
<emphasis>7-STABLE</emphasis> ágból még
várhatóak további kiadások is,
azonban ezt jelenleg már
<quote>örökségi</quote> ágnak
tekintjük, és a legtöbb munka már a
<emphasis>8-STABLE</emphasis> részeként
jelenik meg.</para>
<para>A <ulink
url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel.current;-RELEASE/">&rel.current;</ulink>
változat a <emphasis>8-STABLE</emphasis> ág
legfrissebb kiadása, amely &rel.current.date;ban
jelent meg. Az <emphasis>7-STABLE</emphasis>
ágból a <ulink
url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel2.current;-RELEASE/">&rel2.current;</ulink>
a legfrissebb kiadás, amely &rel2.current.date;ban
jelent meg.</para>
<para>Ha röviden össze akarjuk foglalni, akkor a
<emphasis>-STABLE</emphasis> változatokat
elsõsorban az internet-szolgáltatók,
vállalkozások számára
ajánljuk, illetve minden olyan
felhasználó számára, aki a
legújabb (és minden bizonnyal még
instabil) <emphasis>-CURRENT</emphasis>
pillanatkiadásokhoz viszonyítottan a
legkevesebb változtatással
kívánnak egy megbízható, stabil
verziót használni a rendszerbõl. Ugyan
bármelyik ágból
készülhetnek, azonban a
<emphasis>-CURRENT</emphasis> esetében
meglehetõsen sok változásra kell
felkészülnünk (a
<emphasis>-STABLE</emphasis> ághoz képest) az
egyes kiadások között.</para>
<para>A kiadások <link
linkend="release-freq">néhány havonta</link>
készülnek. Mivel a legtöbben ennél
pontosabban követik a &os; forrásait
(lásd a <link linkend="current">&os.current;</link>
és <link linkend="stable">&os.stable;</link>
változatokra vonatkozó
kérdéseket), ennél valamire többre
van szükségünk, hiszen a források
folyamatosan változnak.</para>
<para>A &os; egyes kiadásairól a <ulink
url="http://www.FreeBSD.org/releng/index.html">Kiadások
megjelentetését összefoglaló
oldalon</ulink> tájékozódhatunk a &os;
honlapján.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="current">
<para>Mi az a <emphasis>&os;-CURRENT</emphasis>?</para>
</question>
<answer>
<para>A <ulink
url="&url.books.handbook;/current-stable.html#CURRENT">&os.current;</ulink>
az operációs rendszer aktív
fejlesztés alatt álló változata,
amely idõvel az új &os.stable;
ággá válik. Ez a változat
tulajdonképpen csak a rendszeren dolgozó
fejlesztõk és a megátalkodott
hobbifelhasználók számára
érdekes. A <ulink
url="&url.books.handbook;/index.html">kézikönyv</ulink>
<ulink
url="&url.books.handbook;/current-stable.html#CURRENT">erre vonatkozó szakaszában</ulink>
olvashatunk részletesebben a
<emphasis>-CURRENT</emphasis>
használatáról.</para>
<para>Ha nem mozgunk otthonosan az operációs
rendszerek világában, vagy ha nem tudjuk
megmondani a különbséget egy valódi
és egy ideiglenes probléma között,
akkor nem javasoljuk a &os.current;
használatát. Ez a fejlesztési vonal
nagyon gyorsan fejlõdik és néha
lefordíthatatlan állapotba kerül. A
&os.current; változat
használóitól elvárjuk, hogy
képesek legyenek felmérni a felbukkanó
problémákat, és közülük
csak azokat jelenteni, amelyek valóban hibákat
takarnak és nem pedig csak apró
<quote>bökkenõk</quote>. Ezért a
&a.current; olvasói általában <quote>A
make world parancs valami csoportra panaszkodik</quote>
típusú kérdéseket
általában figyelembe se veszik.</para>
<para>A <emphasis>-CURRENT</emphasis> és
<emphasis>-STABLE</emphasis> ágak aktuális
állapotáról minden hónapban
<ulink
url="&url.base;/snapshots/">pillanatkiadások</ulink>
készülnek. Célunk ezzel:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>A telepítõ legfrissebb
változatának tesztelése.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Idõt és
sávszélességet szeretnénk
megspórolni a <emphasis>-CURRENT</emphasis> vagy
<emphasis>-STABLE</emphasis> változatok azon
felhasználóinak, akik az iméntiek
hiányából fakadóan nem
tudják naponta frissíteni a
rendszerüket.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Kiindulási pontokat
rögzítünk a kód aktuális
állapota alapján, ha késõbb
netalán valamilyen szörnyûség
történne. (Noha a CVS
általában védelmet nyújt az
ilyen rémisztõ dolgok
bekövetkezése ellen.)</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Az összes tesztelendõ
újítást és
javítást ezen a módon
kívánjuk a lehetõ legszélesebb
körben elérhetõvé tenni.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
<para>Egyik <emphasis>-CURRENT</emphasis>
pillanatkiadás sem tekinthetõ
<quote>hétköznapi felhasználásra
alkalmasnak</quote>. Ha egy megbízható
és széles körben tesztelt rendszerre van
szükségünk, akkor vagy maradjunk a
kiadásoknál vagy használjuk a
<emphasis>-STABLE</emphasis> vonalból
készült pillanatkiadásokat.</para>
<para>A pillanatkiadások <ulink
url="&url.base;/snapshots/">innen</ulink>
érhetõek el.</para>
<para>Minden aktívan fejlesztett ághoz havonta
készülnek hivatalos pillanatkiadások. A
népszerûbb &arch.i386; és &arch.amd64;
ágakból azonban napi kiadások is
elérhetõek a <ulink
url="http://snapshots.us.freebsd.org"></ulink> a
címen.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="stable">
<para>Mit takar a <emphasis>&os;-STABLE</emphasis>?</para>
</question>
<answer>
<para>Amikor a &os; 2.0.5 megjelent, a &os;
fejlesztése kettévált. Az egyik
ág neve <ulink
url="&url.books.handbook;/current-stable.html#STABLE">-STABLE</ulink>,
a másiké pedig <ulink
url="&url.books.handbook;/current-stable.html#CURRENT">-CURRENT</ulink>
lett. A <emphasis>&os;-STABLE</emphasis> az olyan
internet-szolgáltatók és egyéb
vállalkozások számára
készült, ahol a fejlesztés alatt
álló újítások vagy a
hirtelen váltások által okozott
problémák gyakran nem engedhetõek meg.
Ide csak olyan hibajavítások és kisebb
módosítások kerülnek, amelyeket
alaposan leteszteltek. A <emphasis>&os;-CURRENT</emphasis>
ezzel szemben a 2.0 megjelenése óta egyetlen,
szakadásmentes fejlesztési vonalat
képvisel, amely a &rel.current;-RELEASE és az
azon túli kiadások felé halad. Ha
többet szeretnénk megtudni a jelenlegi
ágak állapotáról és a
következõ kiadások
ütemezésérõl, akkor ezzel
kapcsolatban olvassuk el a <ulink
url="&url.articles.releng.en;/release-proc.html#REL-BRANCH">&os; Release Engineering</ulink>
címû cikk kiadások
leágaztatásáról
szóló részét (angolul). Az
ágak jelenlegi állapota és a
jövõbeni kiadások ütemterve a <ulink
url="&enbase;/releng">Kiadások információk oldalán</ulink>
található (angolul).</para>
<para>A 2.2-STABLE ág a 2.2.8
megjelenésével nyugdíjba vonult. A
3-STABLE ág a 3.5.1 mint az utolsó 3.<replaceable>X</replaceable>
kiadás megjelenésével ért
véget. A 4-STABLE ág a 4.11 mint az
utolsó 4.<replaceable>X</replaceable> kiadással fejezõdött be.
Ezekbe az ágakban a legtöbb esetben már
csak biztonsági javításokat
végeznek. Az 5-STABLE ág fejlesztése
az utolsó 5.<replaceable>X</replaceable>
kiadás, az 5.5 megjelenésével
lezárult. A 6-STABLE ág fejlesztése
még folytatódik valameddig, de ez alatt
leginkább már csak a biztonsági
rések és egyéb komoly
problémák javításait kell
érteni.</para>
<para>A &rel.current;-STABLE a jelenleg fejlesztett
<emphasis>-STABLE</emphasis> ág. A
&rel.current;-STABLE ágból megjelent
legfrissebb kiadás a &rel.current;-RELEASE, amely
&rel.current.date;ban jelent meg.</para>
<para>A 9-CURRENT a <emphasis>-CURRENT</emphasis> ág
legfrissebb változata, és ez a &os;
következõ generációja. Errõl
az ágról a <link
linkend="current">Mi az a &os;-CURRENT?</link>
kérdésnél szolgálunk
részletesebb információkkal.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="release-freq">
<para>Mikor készülnek &os; kiadások?</para>
</question>
<answer>
<para>A &a.re; átlagosan a &os; egy újabb
nagyobb változatát 18 havonta, míg egy
kisebb kiadását 8 havonta jelenteti meg. A
kiadások dátumát elõre kihirdetik,
így a rendszeren dolgozó emberek pontosan
tudják, hogy mikorra kell befejezniük a
munkájukat és letesztelni azt. Minden
kiadást egy tesztelési idõszak elõz
meg, ahol megbizonyosodnak róla, hogy az
elkészült újítások nem
veszélyeztetik az új kiadás
megbízhatóságát. A legtöbb
felhasználó pontosan ezt a
típusú elõvigyázatosságot
szereti legjobban a &os;-ben, még annak
árán is, hogy a legújabb
finomságok bekerülésére még
a <emphasis>-STABLE</emphasis> ág esetén
gyakran sokat kell várni.</para>
<para>A kiadások szerkesztésérõl
(valamint a soronkövetkezõ kiadások
ütemezésérõl) a &os;
honlapján belül <ulink
url="http://www.FreeBSD.org/releng/index.html">ezen</ulink>
az oldalon olvashatunk részletesebben
(angolul).</para>
<para>Akik egy kicsivel több izgalomra vágynak,
azok részére az elõbb említett,
naponta készített bináris
pillanatkiadásokat ajánljuk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="responsible">
<para>Ki felel a &os;-ért?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; Projektre vonatkozó fontosabb
döntéseket, mint például a Projekt
haladási irányát vagy hogy vehet
részt a forráskód
fejlesztésében, egy 9 fõs <ulink
url="&url.base.hu;/administration.html#t-core">irányító
csoport</ulink> hozza. Rajtuk kívül még
egy több mint 350 fõs <ulink
url="&url.articles.contributors.en;/article.html#STAFF-COMMITTERS">
fejlesztõi csapat</ulink> jogosult
közvetlenül módosítani a &os;
forrásait.</para>
<para>A legtöbb bonyolultabb változtatást
általában azonban a megfelelõ <link
linkend="mailing">levelezési listákon</link>
is megvitatják, amiben bárki
különösebb korlátozás
nélkül részt vehet.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="where-get">
<para>Honnan lehet a &os;-t beszerezni?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; összes fontosabb kiadása
elérhetõ anonim FTP-n keresztül a <ulink
url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/">&os; FTP
oldaláról</ulink>:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>A legfrissebb 8-STABLE kiadás, a
&rel.current;-RELEASE <ulink
url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel.current;-RELEASE/">ebbõl</ulink>
a könyvtárból érhetõ
el.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Havonta készülnek <ulink
url="&url.base;/snapshots/">pillanatkiadások</ulink>
a <link linkend="current">-CURRENT</link> és a
<link linkend="stable">-STABLE</link>
ágakból, de ezek leginkább a
legújabb változatot tesztelõk
és a fejlesztõk számára
fontosak.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>A legfrissebb 7-STABLE kiadás, a
&rel2.current;-RELEASE <ulink
url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/releases/i386/&rel2.current;-RELEASE/">ebbõl</ulink>
a könyvtárból érhetõ
el.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
<para>Ha a &os;-t CD-n, DVD-n vagy más egyéb
telepítõeszközön szeretnénk
megkapni, akkor ezzel kapcsolatban nézzük meg
<ulink url="&url.books.handbook;/mirrors.html">a
kézikönyvet</ulink>.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="access-pr">
<para>Hogyan lehet elérni a hibajelentések
adatbázisát?</para>
</question>
<answer>
<para>A felhasználók kéréseit
tartalmazó hibajelentések
adatbázisát a honlap webes
hibajelentésekkel foglalkozó <ulink
url="http://www.FreeBSD.org/cgi/query-pr.cgi?query">felületén</ulink>
keresztül érhetjük el.</para>
<para>A &man.send-pr.1; parancs
segítségével tudunk e-mailen
keresztül hibajelentéseket és
egyéb változtatási
kéréseket küldeni. Emellett még
böngészõ segítségével
is tudunk hibajelentéseket küldeni a honlap
<ulink url="http://www.freebsd.org/send-pr.html">webes
hibabejelentõ felületén</ulink>.</para>
<para>Mielõtt beküldenénk egy
hibajelentést, olvassuk el a <ulink
url="&url.articles.problem-reports.en;/article.html">Writing
&os; Problem Reports</ulink> címû cikket
(angolul), amelybõl megtudhatjuk, hogyan
készítsünk jól
hasznosítható hibajelentéseket.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="other-info-sources">
<para>Honnan tudhatunk meg még többet?</para>
</question>
<answer>
<para>Nézzük meg a <ulink
url="http://www.FreeBSD.org">&os;</ulink> Projekt
honlapjáról elérhetõ <ulink
url="http://www.FreeBSD.org/docs.html">dokumentációkat</ulink>.
</para>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</chapter>
<chapter id="support" lang="hu">
<title>Dokumentációs és
támogatás</title>
<qandaset>
<qandaentry>
<question id="books">
<para>Milyen jó könyvek szólnak a
&os;-rõl?</para>
</question>
<answer>
<para>A Projekt igen széles körû
dokumentációval rendelkezik, amely a
következõ linkrõl érhetõ el:
<ulink url="http://www.FreeBSD.org/docs.html"></ulink>.
Emellett a GYIK <link
linkend="bibliography">végén szereplõ</link>,
valamint a kézikönyvben található
<ulink
url="&url.books.handbook;/bibliography.html">irodalomjegyzék</ulink>
tartalmazza az ajánlott könyveket.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="doc-formats">
<para>A dokumentáció elérhetõ
más formátumokban is, például
szöveges (ASCII) állományban vagy
&postscript;-ben?</para>
</question>
<answer>
<para>Igen. A dokumentáció több
különbözõ állomány-
és tömörítési
formátumban elérhetõ az &os; FTP
oldalán belül a <ulink
url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/doc/">/pub/FreeBSD/doc/</ulink>
könyvtárból.</para>
<para>A dokumentációt több
különbözõ módon
osztályozhatjuk. Többek közt:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>A dokumentum neve alapján,
például <literal>faq</literal> (GYIK), vagy
<literal>handbook</literal>
(kézikönyv).</para>
</listitem>
<listitem>
<para>A dokumentum nyelv és
karakterkódolása alapján. Ezeket a
&os; rendszerekben, a
<filename class="directory">/usr/share/locale</filename>
könyvtárban megtalálható
nyelvi beállítások nevei szerint
adjuk meg. Jelenleg a következõ nyelveken
és kódolásokban érhetõ
el a dokumentáció:</para>
<informaltable frame="none" pgwide="1">
<tgroup cols="2">
<thead>
<row>
<entry>Név</entry>
<entry>Leírás</entry>
</row>
</thead>
<tbody>
<row>
<entry><literal>en_US.ISO8859-1</literal></entry>
<entry>Angol (Egyesült
Államok)</entry>
</row>
<row>
<entry><literal>bn_BD.ISO10646-1</literal></entry>
<entry>Bengáli vagy bangla
(Banglades)</entry>
</row>
<row>
<entry><literal>da_DK.ISO8859-1</literal></entry>
<entry>Dán (Dánia)</entry>
</row>
<row>
<entry><literal>de_DE.ISO8859-1</literal></entry>
<entry>Német
(Németország)</entry>
</row>
<row>
<entry><literal>el_GR.ISO8859-7</literal></entry>
<entry>Görög
(Görögország)</entry>
</row>
<row>
<entry><literal>es_ES.ISO8859-1</literal></entry>
<entry>Spanyol (Spanyolország)</entry>
</row>
<row>
<entry><literal>fr_FR.ISO8859-1</literal></entry>
<entry>Francia (Franciaország)</entry>
</row>
<row>
<entry><literal>hu_HU.ISO8859-2</literal></entry>
<entry>Magyar (Magyarország)</entry>
</row>
<row>
<entry><literal>it_IT.ISO8859-15</literal></entry>
<entry>Olasz (Olaszország)</entry>
</row>
<row>
<entry><literal>ja_JP.eucJP</literal></entry>
<entry>Japán (Japán, EUC
kódolás)</entry>
</row>
<row>
<entry><literal>mn_MN.UTF-8</literal></entry>
<entry>Mongol (Mongólia, UTF-8
kódolás)</entry>
</row>
<row>
<entry><literal>nl_NL.ISO8859-1</literal></entry>
<entry>Holland (Hollandia)</entry>
</row>
<row>
<entry><literal>no_NO.ISO8859-1</literal></entry>
<entry>Norvég (Norvégia)</entry>
</row>
<row>
<entry><literal>pl_PL.ISO8859-2</literal></entry>
<entry>Lengyel (Lengyelország)</entry>
</row>
<row>
<entry><literal>pt_BR.ISO8859-1</literal></entry>
<entry>Portugál (Brazília)</entry>
</row>
<row>
<entry><literal>ru_RU.KOI8-R</literal></entry>
<entry>Orosz (Oroszország, KOI8-R
kódolás)</entry>
</row>
<row>
<entry><literal>sr_YU.ISO8859-2</literal></entry>
<entry>Szerb (Szerbia)</entry>
</row>
<row>
<entry><literal>tr_TR.ISO8859-9</literal></entry>
<entry>Török
(Törökország)</entry>
</row>
<row>
<entry><literal>zh_CN.GB2312</literal></entry>
<entry>Egyszerûsített kínai
(Kína, GB2312
kódolás)</entry>
</row>
<row>
<entry><literal>zh_TW.Big5</literal></entry>
<entry>Hagyományos kínai (Tajvan,
Big5 kódolás)</entry>
</row>
</tbody>
</tgroup>
</informaltable>
<note>
<para>Nem mindegyik dokumentum érthetõ el
mindegyik nyelven.</para>
</note>
</listitem>
<listitem>
<para>A dokumentum formátuma alapján. A
dokumentumok több különbözõ
formátumban állnak rendelkezésre.
Mindegyik formátum használatának
megvannak az elõnyei és
hátrányai. Egyes formátumok
inkább az interneten keresztüli
olvasgatásra megfelelõek, mások pedig
nyomtatott formában nyújtanak
esztétikus hatást. A több
különbözõ formátumnak
köszönhetõen az olvasók
igényeik szerint el tudják olvasni a
dokumentáció különbözõ
részeit akár a képernyõn,
akár papíron. Jelenleg a
következõ formátumokban
érhetõek el a dokumentumok:</para>
<informaltable frame="none" pgwide="1">
<tgroup cols="2">
<thead>
<row>
<entry>Formátum</entry>
<entry>Leírás</entry>
</row>
</thead>
<tbody>
<row>
<entry><literal>html-split</literal></entry>
<entry>Kis méretû,
hiperhivatkozásokkal ellátott HTML
állományok
gyûjteménye</entry>
</row>
<row>
<entry><literal>html</literal></entry>
<entry>Egyetlen óriási, az
egész dokumentumot tartalmazó HTML
állomány</entry>
</row>
<row>
<entry><literal>pdf</literal></entry>
<entry>Az Adobe-féle Portable Document
Format</entry>
</row>
<row>
<entry><literal>ps</literal></entry>
<entry>&postscript;</entry>
</row>
<row>
<entry><literal>rtf</literal></entry>
<entry>A Microsoft Rich Text
formátuma</entry>
</row>
<row>
<entry><literal>txt</literal></entry>
<entry>Egyszerû szöveges
állomány</entry>
</row>
</tbody>
</tgroup>
</informaltable>
<note>
<para>Amikor egy ilyen dokumentumot betöltünk
a Wordbe, akkor az oldalszámok maguktól
nem frissülnek. Ehhez a dokumentum
betöltése után nyomjuk le a
<keycombo
action="simul"><keycap>Ctrl</keycap><keycap>A</keycap></keycombo>,
<keycombo
action="simul"><keycap>Ctrl</keycap><keycap>End</keycap></keycombo>,
<keycap>F9</keycap> billentyûket.</para>
</note>
</listitem>
<listitem>
<para>A tömörítés és
csomagolás típusa alapján. Ezek
közül jelenleg hármat
használunk.</para>
<orderedlist>
<listitem>
<para>Ahol a formátum
<literal>html-split</literal>, ott az
állományokat a &man.tar.1;
segítségével csomagoltuk
össze. Az így keletkezõ
<filename>.tar</filename> állományt
ezek után az alábbi részben
szereplõ tömörítési
megoldásokkal
tömörítettük.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Az összes többi formátum
esetén csak egyetlen állomány
keletkezik, amelynek a neve
<filename><replaceable>típus</replaceable>.<replaceable>formátum</replaceable></filename>
(tehát például
<filename>article.pdf</filename>,
<filename>book.html</filename> és így
tovább).</para>
<para>Ezeket az állományokat
azután két
tömörítési
eljárással
tömörítjük.</para>
<informaltable frame="none" pgwide="1">
<tgroup cols="2">
<thead>
<row>
<entry>Eljárás</entry>
<entry>Leírás</entry>
</row>
</thead>
<tbody>
<row>
<entry><literal>zip</literal></entry>
<entry>A <literal>zip</literal>
formátum. &os; alatt ezt úgy
tudjuk kitömöríteni, ha
elõször telepítjük a
<filename
role="package">archivers/unzip</filename>
portot.</entry>
</row>
<row>
<entry><literal>bz2</literal></entry>
<entry>A <literal>bzip2</literal>
formátum. Nem olyan elterjedt, mint a
<literal>zip</literal>, de
általában kisebb
méretû
állományokat
készít. Ilyen
állományokat akkor tudunk
kitömöríteni, ha
telepítjük a <filename
role="package">archivers/bzip2</filename>
portot.</entry>
</row>
</tbody>
</tgroup>
</informaltable>
<para>Ennek megfelelõen tehát a
kézikönyv <literal>bzip2</literal>-vel
tömörített &postscript;
változata a <filename
class="directory">handbook/</filename>
könyvtáron belül
<filename>book.ps.bz2</filename> néven
található.</para>
</listitem>
</orderedlist>
</listitem>
</itemizedlist>
<para>Miután kiválasztottuk a számunkra
megfelelõ letöltendõ formátumot
és tömörítési
módszert, magunknak kell letölteni a
kiválasztott tömörített
állományokat, majd kibontani ezeket és
átmásolni a megfelelõ helyre.</para>
<para>Például, ha a GYIK fejezetekre darabolt,
&man.bzip2.1; segítségével
tömörített változata a
<filename>doc/en_US.ISO8859-1/books/faq/book.html-split.tar.bz2</filename>
állományban található meg. A
letöltéséhez és
kibontásához a következõket kell
tennünk:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>fetch ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/doc/en_US.ISO8859-1/books/faq/book.html-split.tar.bz2</userinput>
&prompt.root; <userinput>bzip2 -d book.html-split.tar.bz2</userinput>
&prompt.root; <userinput>tar xvf book.html-split.tar</userinput></screen>
<para>A mûvelet befejezõdésével kapunk
néhány <filename>.html</filename>
kiterjesztésû állományt. Ezek
közül az egyik neve
<filename>index.html</filename>, ebben
található a tartalomjegyzék, a
bevezetés és a dokumentum többi
részére mutató hivatkozások.
Ezeket az állományokat kell
szükség szerint átmásolnunk vagy
átmozgatnunk a megfelelõ helyre.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="mailing">
<para>Hol található információ a
&os; levelezési listáiról?</para>
</question>
<answer>
<para>Az összes velük kapcsolatos
információt a <ulink
url="&url.books.handbook;/eresources.html#ERESOURCES-MAIL">kézikönyv
levelezési listákról
szóló részében</ulink>
találjuk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="newsgroups">
<para>Milyen &os; hírcsoportok léteznek?</para>
</question>
<answer>
<para>Az összes rájuk vonatkozó
információt a <ulink
url="&url.books.handbook;/eresources-news.html">kézikönyv
hírcsoportokról szóló
részében</ulink> találjuk meg.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="irc">
<para>Vannak &os;-s IRC (Internet Relay Chat)
csatornák?</para>
</question>
<answer>
<para>Igen, a legtöbb nagyobb IRC hálózaton
található &os;-vel foglalkozó
csatorna:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>Az <ulink
url="http://www.efnet.org/index.php">EFNet</ulink>
hálózaton található
<literal>#FreeBSD</literal> csatorna
lényegében egy &os;-vel foglalkozó
fórum, de itt ne nagyon
próbálkozzunk segítséget
kérni a többiektõl, ha netalán
lusták lennénk elolvasni a man oldalakat
vagy éppen kutatunk valamit. Ez a hely
elsõsorban csevegésre szolgál, ahol
mindenféle téma felmerül, a
szextõl kezdve a sportokon keresztül a
nukleáris fegyverekig éppen úgy,
ahogy a &os;-rõl is. Mi szóltunk
elõre! A szerver a <hostid>irc.efnet.org</hostid>
címen érhetõ el.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Az <ulink
url="http://www.efnet.org/index.php">EFNet</ulink>
hálózaton található
<literal>#FreeBSDhelp</literal> csatorna kifejezetten a
&os; felhasználók
megsegítését veszi célba.
Az itt levõk sokkal szívesebben
válaszolnak a kérdéseinkre, mint a
<literal>#FreeBSD</literal> csatornán.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>A <ulink url="http://freenode.net/">Freenode</ulink>
hálózaton található
<literal>##FreeBSD</literal> csatornán mindig
sokan vannak, itt bármilyen
témában kérhetünk
segítséget. A beszélgetések
idõnként ugyan kifutnak a szigorú
szakmai témákból, de a &os;-vel
kapcsolatos kérdések itt mindig
elsõbbséget élveznek.
Szívesen segítünk bárkinek,
és lehetõség szerint igyekszünk
a kézikönyv megfelelõ részeire
hivatkozni, vagy adni valamilyen
útmutatást arra vonatkozóan, hogy
merre tájékozódhatunk
részletesebben a problémánkkal
kapcsolatban. Ez alapvetõen egy angol nyelvû
csatorna, habár a világ minden
tájáról érkeznek tagjaink.
Ha az anyanyelvünkön szeretnénk
inkább csevegni, akkor elõször
tegyük fel a kérdésünket
angolul, aztán próbálkozzunk a
megfelelõ
<literal>##freebsd-<replaceable>nyelv</replaceable></literal>
csatornán.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>A <ulink url="http://www.dal.net/">DALNET</ulink>
hálózaton található
<literal>#FreeBSD</literal> csatorna az Egyesült
Államokból a <hostid>irc.dal.net</hostid>
szerveren, Európából pedig az
<hostid>irc.eu.dal.net</hostid> szerveren keresztül
érhetõ el.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>A <ulink url="http://www.dal.net/">DALNET</ulink>
hálózaton található
<literal>#FreeBSDHelp</literal> csatorna az
Egyesült Államokból a
<hostid>irc.dal.net</hostid> szerveren,
Európából pedig a
<hostid>irc.eu.dal.net</hostid> szerveren keresztül
érhetõ el.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Az <ulink
url="http://www.undernet.org/">UNDERNET</ulink>
hálózaton található
<literal>#FreeBSD</literal> csatorna az Egyesült
Államokból a
<hostid>us.undernet.org</hostid>,
Európából pedig a
<hostid>eu.undernet.org</hostid> szerveren
keresztül érhetõ el. Mivel ez a
csatornát leginkább
segítségnyújtásra tartjuk
fenn, készüljünk fel arra, hogy a
hivatkozott dokumentumokat is el kell olvasnunk.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>A <ulink
url="http://www.rusnet.org.ru/">RUSNET</ulink>
hálózaton található
<literal>#FreeBSD</literal> csatorna az oroszul
beszélõ &os; felhasználók
számára igyekszik segítséget
nyújtani. Emellett viszont remek hely a nem
szakmai jellegû témák
megvitatásához is.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>A <ulink url="http://freenode.net/">Freenode</ulink>
hálózaton található
<literal>#bsdchat</literal> csatorna a
hagyományos kínai (UTF-8
kódolású) nyelvet
beszélõ &os; felhasználókat
igyekszik segíteni. A nem szakmai jellegû
témák részére is egy remek
hely.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
<para>Az említett csatornák mindegyike
egymástól független, és nem
állnak egymással kapcsolatban. Sõt,
még a csevegési stílusuk is
eltérõ, ezért érdemes a
saját stílusunkhoz leginkább
illeszkedõt megkeresni. Mint ahogy az
<emphasis>összes</emphasis> IRC csatorna
esetében elõfordul, itt is könnyedén
érhetnek bennünket személyes
sértések vagy egyszerûen csak sok
szóbeli sárdobálást
láthatunk (mivel jóval több az ilyen
helyeken a balga ifjú, mint a higgadtabb idõs)
— ezekkel ne is törõdjünk!</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="training">
<para>Hol kaphatok kereskedelmi szintû &os;
tréninget és támogatást?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; Mall is nyújt keresdelmi
támogatást a &os;-hez. Errõl a <ulink
url="http://www.freebsdmall.com/cgi-bin/fm">honlapjunkon</ulink>
tudhatunk meg többet.</para>
<para>A BSD Certification Group, Inc. DragonFly BSD,
&os;, NetBSD és OpenBSD rendszerekhez ad
rendszergazdai képesítéseket.
Amennyiben érdekel minket, látogassunk el a
<ulink
url="http://www.BSDCertification.org">honlapjukra</ulink>.
</para>
<para>Kérünk minden olyan további
szervezetet, amely tréninget vagy
támogatást kíván nyújtani
a Projektnek, hogy jelentkezzenek és felvesszük
õket a listánkra!</para>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</chapter>
<chapter id="install" lang="hu">
<chapterinfo>
<author>
<firstname>Nik</firstname>
<surname>Clayton</surname>
<affiliation>
<address><email>nik@FreeBSD.org</email></address>
</affiliation>
</author>
</chapterinfo>
<title>Telepítés</title>
<qandaset>
<qandaentry>
<question id="floppy-download">
<para>Milyen állományokat kell
letöltenünk a &os;
telepítéséhez?</para>
</question>
<answer>
<para>Ehhez a következõ három floppy image-re
lesz alapvetõen szükségünk:
<filename>floppies/boot.flp</filename>,
<filename>floppies/kern1.flp</filename> és
<filename>floppies/kern2.flp</filename>. Ezeket az
image-eket az <command>fdimage</command> vagy &man.dd.1;
segédprogramokkal kell rámásolnunk
lemezekre.</para>
<para>Ha magukat a terjesztéseket akarjuk
letölteni (mert például egy DOS
típusú állományrendszerrõl
akarunk telepíteni), akkor az alábbi
terjesztéseket kell beszereznünk:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>base/</para>
</listitem>
<listitem>
<para>manpages/</para>
</listitem>
<listitem>
<para>compat*/</para>
</listitem>
<listitem>
<para>doc/</para>
</listitem>
<listitem>
<para>src/ssys.*</para>
</listitem>
</itemizedlist>
<para>A teljes folyamatot, valamint a
telepítéssel kapcsolatos általános
tudnivalókat valamivel bõvebben a <ulink
url="&url.books.handbook;/install.html">kézikönyv
&os; telepítésével foglalkozó
részébõl</ulink> ismerhetjük
meg.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="floppy-image-too-large">
<para>Mit tegyünk, ha a floppy image-ek nem férnek
rá egyetlen lemezre?</para>
</question>
<answer>
<para>Egy 3,5 colos (1,44 MB
kapacitású) lemezen
1 474 560 byte-nyi adat fér el. A
rendszerindításhoz használt image
mérete is pontosan
1 474 560 byte.</para>
<para>A rendszerindító lemezek
elõkészítése során
elkövetett hibák általában a
következõk:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>Amikor az image-eket FTP-n keresztül
töltjük le, elfelejtünk
<emphasis>bináris</emphasis> (binary)
átviteli módot használni.</para>
<para>Egyes FTP kliensek alapértelmezés
szerint <emphasis>szöveges</emphasis> (ascii)
módban viszik át az
állományokat, és ennek során
megpróbálják a sorvége
karaktereket az adott operációs rendszer
konvenciói szerint átalakítani.
Ilyenkor szinte kétségtelen, hogy ezzel
tönkreteszik az image-et. Ezért ne
felejtsük el ellenõrizni a letöltött
image-eket: ha a méretük nem egyezik meg
<emphasis>pontosan</emphasis> a szerveren levõ
változatukéval, akkor
gyaníthatóan a letöltés
közben történt velük
valami.</para>
<para>Megoldás: miután csatlakoztunk a
szerverhez, de még mielõtt elkezdük volna
a letöltést, az FTP kliens
parancssorában gépeljük be, hogy
<emphasis>binary</emphasis>.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Az image lemezre másolása a DOS
<command>copy</command> parancsának (vagy
hasonló grafikus eszközök)
használatával.</para>
<para>A <command>copy</command> és a hozzá
hasonló programok nem használhatóak
erre a célra, mivel az image-eket
közvetlenül a rendszeindításhoz
hozták létre. Ennek megfelelõen az
egyes image-ek a lemezek teljes tartalmát
sávról sávra tartalmazzák,
és így nem hétköznapi
állományként kell velük
bánni. Ezeket a floppykra alacsonyszintû
eszközök (például az
<command>fdimage</command> vagy
<command>rawrite</command>)
segítségével, <quote>nyers</quote>
módban kell felvinni, ahogy azt a <ulink
url="&url.books.handbook;/install.html">&os;
telepítését leíró
útmutatóban</ulink> is olvashatjuk.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="install-instructions-location">
<para>Hol található leírás a &os;
telepítésérõl?</para>
</question>
<answer>
<para>A telepítés részletes
leírása a <ulink
url="&url.books.handbook;/install.html">kézikönyv &os; telepítésérõl szóló részében</ulink>
olvasható.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="need-to-run">
<para>Mire van szükség a &os;
használatához?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; használatához egy 486-os vagy jobb
processzorral rendelkezõ
számítógépre, 24 MB vagy
annál több memóriára, és
legalább 150 MB tárhelyre lesz
szükségünk.</para>
<para>A &os; összes változata képes futni
szinte bármilyen olcsó MDA típusú
grafikus kártyával, de az &xorg;
használatához már VGA vagy annál
jobb videokártya szükségeltetik.</para>
<para>Lásd <xref linkend="hardware"/>.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="custom-boot-floppy">
<para>Hogyan lehet saját telepítõfloppyt
készíteni?</para>
</question>
<answer>
<para>Jelen pillanatban ennek nincs
<emphasis>egyszerû</emphasis> módja. Minden
egyes kiadáshoz tartoznak
telepítõfloppyk, használjuk
ezeket.</para>
<para>Ha egy módosított kiadást akarunk
készíteni, kövessük a(z angol
nyelvû) <ulink
url="&url.articles.releng.en;/article.html">Release Engineering</ulink>
cikk útmutatásait.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="multiboot">
<para>A számítógépre lehet
egynél több operációs rendszert is
telepíteni?</para>
</question>
<answer>
<para>Olvassuk el a <quote><ulink
url="&url.articles.multi-os;/index.html">A &os;
telepítése és használata
más operációs rendszerekkel
együtt</ulink></quote> címû cikket.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="windows-coexist">
<para>&windows; mellé is telepíhetõ
&os;?</para>
</question>
<answer>
<para>Elõször telepítsük a &windows;t,
majd a &os;-t. A &os; boot managere ekkor képes lesz
a &windows; és a &os; indítására
is. Vigyázzunk, mert ha a &windows;t
telepítjük fel másodikként, akkor
az minden figyelmeztetés nélkül
durván felülírja az aktuális boot
managert. Ha ezt tapasztaljuk, akkor olvassuk el a
következõ szakaszt.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="win95-damaged-boot-manager">
<para>A &windows; letörölte a boot managert! Hogyan
lehet visszaállítani?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os;-hez tartozó boot managert
háromféleképpen tudjuk
újratelepíteni:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>Indítsuk el a DOS-t, lépjünk be a
&os; terjesztéshez tartozó <filename
class="directory">tools</filename>
könyvtárba és keressük meg a
<filename>bootinst.exe</filename> nevû
állományt. Indítsuk el a
következõ módon:</para>
<screen><prompt>...\TOOLS></prompt> <userinput>bootinst.exe boot.bin</userinput></screen>
<para>Ekkor a boot manager visszakerül a
helyére.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Használjuk a &os;-hez létrehozott
rendszerindító lemezeket, és a
telepítõben válasszuk a
<guimenuitem>Custom</guimenuitem> (Egyéni
telepítés) menüpontot, majd azon
belül válasszuk a
<guimenuitem>Partition</guimenuitem>
(Partíció) pontot. Itt válasszuk
ki azt a meghajtót, ahol korábban a boot
managerünk volt (ez valószínûleg
a felsorolásban az elsõ lesz) és
amikor belépünk a
partíciószerkesztõbe, akkor
egybõl válasszuk a <literal>Write</literal>
(<keycap>W</keycap>) opciót (tehát ne
változtassunk semmit). Ez
megerõsítést fog kérni, amire
válasszuk a &gui.yes; gombot, és amikor a
boot manager kiválasztása rész
jelenik meg, válasszuk a <application>FreeBSD
Boot Manager</application> pontot. Ezzel a boot manager
újra a lemezre íródik.
Miután ezzel végeztünk,
lépjünk ki a telepítõbõl
és indítsuk újra a
rendszerünket a megszokott módon.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Indítsuk a rendszerünket a &os;
rendszerindító lemezérõl (vagy
CD-jérõl), majd válasszuk a
telepítõben a
<guimenuitem>Fixit</guimenuitem> (Javítás)
menüpontot. Ezután válasszuk a
javítófloppy vagy a(z
<quote>élõ</quote>
állományrendszerrel rendelkezõ) 2.
CD használatát, majd lépjünk
be a javításhoz elindított
parancsértelmezõbe. Ezt követõen
adjuk ki az alábbi parancsot:</para>
<screen><prompt>Fixit#</prompt> <userinput>fdisk -B -b /boot/boot0 <replaceable>eszköz</replaceable></userinput></screen>
<para>A parancsban az
<replaceable>eszköz</replaceable> helyére
annak az eszköznek a nevét adjuk meg,
amelyrõl a rendszert szoktuk indítani,
például <devicename>ad0</devicename> (az
elsõ IDE-lemez), <devicename>ad4</devicename> (az
elsõ IDE-lemez valamelyik vezérlõn),
<devicename>da0</devicename> (az elsõ SCSI-lemez)
stb.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="boot-on-thinkpad">
<para>Az A, T és X sorozatú IBM Thinkpad
laptopok lefagynak a &os; telepítése
utáni elsõ indulásuk során. Hogy
lehet ezen segíteni?</para>
</question>
<answer>
<para>Ezeken a gépeken az IBM BIOS-ának egy
korai hibás változata található,
amely a &os; által használt
partíciókat tévesen
<quote>suspend-to-disk</quote> típusú
partícióknak tekinti. Ennek
következtében amikor a BIOS
megpróbálja értelmezni a &os;
által létrehozott partíciót,
megakad.</para>
<para>Az IBM
<footnote>
<para>Ahogy Keith Frechette
(<email>kfrechet@us.ibm.com</email>) írta
levelében.</para>
</footnote> szerint az alábbi típus/BIOS
változatokban található meg ez a
hiba.</para>
<informaltable frame="none" pgwide="1">
<tgroup cols="2">
<thead>
<row>
<entry>Típus</entry>
<entry>BIOS</entry>
</row>
</thead>
<tbody>
<row>
<entry>T20</entry>
<entry>IYET49WW vagy késõbbi</entry>
</row>
<row>
<entry>T21</entry>
<entry>KZET22WW vagy késõbbi</entry>
</row>
<row>
<entry>A20p</entry>
<entry>IVET62WW vagy késõbbi</entry>
</row>
<row>
<entry>A20m</entry>
<entry>IWET54WW vagy késõbbi</entry>
</row>
<row>
<entry>A21p</entry>
<entry>KYET27WW vagy késõbbi</entry>
</row>
<row>
<entry>A21m</entry>
<entry>KXET24WW vagy késõbbi</entry>
</row>
<row>
<entry>A21e</entry>
<entry>KUET30WW</entry>
</row>
</tbody>
</tgroup>
</informaltable>
<para>Úgy értesültünk, hogy az IBM
BIOS-ok késõbbi változataiban ismét
felbukkant ez a típusú hiba. <ulink
url="http://docs.FreeBSD.org/cgi/mid.cgi?20010427133759.A71732">
Ebben az üzenetben</ulink> &a.nectar; a &a.mobile;
tagjainak egy olyan módszert mutat be, ami
segíthet, ha az újabb típusú IBM
laptopunk nem tudja elindítani a &os;-t, és
így váltani tudunk a BIOS elõzõ vagy
következõ verziójára.</para>
<para>Ha régebbi típusú BIOS-szal
rendelkezünk és a frissítés nem
megoldható, akkor a &os;-t telepíthetjük
úgy is, hogy megváltoztatjuk a &os;
által használt partíció
azonosítóját és egy olyan
rendszerindító blokkot telepítünk,
amelyik képes ezt kezelni.</para>
<para>Ehhez elõször is a gépet egy olyan
állapotba kell visszahoznunk, ahol már
túl tudunk jutni a rendszerindító
képernyõn. Ezt úgy tudjuk elérni,
ha nem engedjük, hogy a gép indulása
közben észrevegye az elsõdleges lemezen
található &os; partíciót. Erre
az egyik lehetséges megoldás, ha a
gépbõl ideiglenesen eltávolítjuk a
merevlemezt és átrakjuk egy régebbi
ThinkPadba (például egy ThinkPad 600-as
típusba) vagy a megfelelõ
átalakító használatával
az asztali számítógépünkbe.
Miután ezzel megvagyunk, töröljük le a
&os; partícióját és tegyük
vissza a lemezt. Ekkor a ThinkPad újból
mûködõképes lesz.</para>
<para>Ezt követõen az alábbi
utasításokat követve tudjuk
telepíteni a &os;-t:</para>
<procedure>
<step>
<para>Töltsük le a <filename>boot1</filename>
és <filename>boot2</filename>
állományokat a <ulink
url="http://people.FreeBSD.org/~bmah/ThinkPad/"></ulink>
címrõl. Olyan helyre tegyük ezeket,
ahol késõbb is még el tudjuk
érni.</para>
</step>
<step>
<para>A megszokott módon telepítsük a
&os;-t a ThinkPadre. Ilyenkor <emphasis>ne</emphasis>
használjuk a <literal>Veszélyesen
dedikált</literal> (Dangerously Dedicated)
módot. A telepítés
befejezése után <emphasis>ne</emphasis>
indítsuk újra a gépet.</para>
</step>
<step>
<para>Váltsunk át a vészhelyzetekben
használatos parancsértelmezõre
(<quote>Emergency Holographic Shell</quote>, <keycombo
action="simul"><keycap>Alt</keycap> <keycap>F4</keycap></keycombo>)
vagy indítsuk el egy javításhoz
használt (<quote>fixit</quote>)
parancsértelmezõt.</para>
</step>
<step>
<para>Az &man.fdisk.8; segítségével
változtassuk meg a &os;-s partíció
azonosítóját a
<literal>165</literal> értékrõl a
<literal>166</literal> értékre (ezt a
típust az OpenBSD használja).</para>
</step>
<step>
<para>Másoljuk át az imént
letöltött <filename>boot1</filename> és
<filename>boot2</filename> állományokat a
helyi állományrendszerre.</para>
</step>
<step>
<para>A &man.disklabel.8;
segítségével
rögzítsük a <filename>boot1</filename>
és <filename>boot2</filename> tartalmát a
&os; slice-unkra.</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>disklabel -B -b boot1 -s boot2 ad0s<replaceable>n</replaceable></userinput></screen>
<para>ahol az <replaceable>n</replaceable> annak a
slice-nak a sorszáma, ahová a &os;-t
telepítettük.</para>
</step>
<step>
<para>Indítsuk újra a gépet. A
rendszerindító parancssorban ekkora
megjelenik az <literal>OpenBSD</literal>
indításának lehetõsége.
Ezen keresztül tudjuk a &os;-t
elindítani.</para>
</step>
</procedure>
<para>A kedves Olvasónak meghagytuk azt az esetet,
amikor ugyanezen a konfiguráción OpenBSD
és &os; rendszereket akarunk egyszerre
használni.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="install-bad-blocks">
<para>Lehet telepíteni hibás szektorokat
tartalmazó lemezre is?</para>
</question>
<answer>
<para>Igen, ez lehetséges, de egyáltalán
nem ajánlott.</para>
<para>Manapság ha egy IDE-meghajtón hibás
szektorokat találunk, akkor az arra utal, hogy
hamarosan tönkremegy (a meghajtó belsõ
átképezõ funkciói már
képesek megbirkózni a rossz szektorok
növekvõ számával, ami arra enged
következtetni, hogy a lemez felülete jelentõs
mértékben sérült). Ezért
inkább egy új merevlemezes meghajtó
vásárlását javasoljuk.</para>
<para>Ha hibás SCSI-meghajtónk van, <link
linkend="awre">ezt a választ</link> olvassuk
el.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="boot-floppy-strangeness">
<para>Furcsa dolgok történnek a
telepítõfloppy használata közben! Mi
okozhatja?</para>
</question>
<answer>
<para>Ha olyan furcsa dolgokkal találkozunk a
telepítõfloppy használata során,
mint például a lemez állandó
darálása vagy a rendszer váratlan
újraindulása, akkor a következõ
három kérdést érdemes
feltennünk magunknak:</para>
<orderedlist>
<listitem>
<para>Biztos, hogy új, frissen formázott,
teljesen hibamentes floppykat használunk
(tehát olyanokat, amelyeket egy frissen bontott
dobozból vettünk ki, és nem
olyanokat, amelyeket valamelyik magazin
mellékletébõl szedtük ki vagy
éppen három évig az ágy
alatt tároltunk)?</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Biztos, hogy bináris (vagy image)
módban töltöttük le a lemezek
image-eit? (Ne szégyelljük, mindenki
életében legalább egyszer
töltött már le véletlenül
bináris állományt szöveges
formátumban!)</para>
</listitem>
<listitem>
<para>&windows; 95 vagy &windows; 98 alatt DOS
módban használtuk az
<command>fdimage</command> vagy
<command>rawrite</command> parancsot? Ezek az
operációs rendszerek
általában nem férnek össze az
olyan programokkal, amelyek közvetlenül a
hardverrel akarnak kommunikálni, amire a lemezek
írásához is szükség
van. Ez a probléma leginkább akkor
merülhet fel, amikor a grafikus felületen
belül egy DOS ablakban futtatjuk ezeket a
programokat.</para>
</listitem>
</orderedlist>
<para>Kaptunk olyan visszajelzést is, hogy gondjaink
lehetnek, ha &netscape;-pel töltjük le a
rendszerindító lemezeket, ezért
lehetõség szerint igyekezzünk más
FTP klienst használni.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="no-install-cdrom">
<para>ATAPI CD-meghajtóról indult a rendszer, de
a telepítõ szerint nem található
semmilyen CD-meghajtó. Hova tûnt?</para>
</question>
<answer>
<para>Ezt a problémát általában
egy rosszul beállított CD-meghajtó
okozza. A CD-meghajtó rengeteg
számítógépben a
másodlagos IDE-vezérlõ slave (szolga)
portján található, a master (mester)
port használata nélkül. Ez az ATAPI
specifikációi szerint nem szabályos, de
a &windows; ezzel különösebben nem
törõdik, a BIOS pedig egyszerûen figyelmen
kívül hagyja a rendszer indítása
során. Ezért képes a BIOS ilyenkor
látni a CD-meghajtót, és ezért
nem képes a &os; teljes
telepítésnél használni.</para>
<para>Ezen úgy tudunk segíteni, ha a
CD-meghajtónkat az IDE-vezérlõn
átállítjuk masterre, vagy arra az
IDE-vezérlõre teszünk egy master
eszközt.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="install-PLIP">
<para>PLIP (Parallel Line IP) használatával
lehet laptopra telepíteni?</para>
</question>
<answer>
<para>Igen. Ehhez csupán egy szabványos
Laplink-kábel kell. Amennyiben szükséges,
a párhuzamos vonali
hálózatkezelés
beállításához olvassuk el <ulink
url="&url.books.handbook;/network-plip.html">kézikönyv
PLIP-rõl szóló
részét</ulink>.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="geometry">
<para>A lemezmeghajtók esetében milyen
geometriai beállításokat érdemes
használni?</para>
</question>
<answer>
<note>
<para>A lemez <quote>geometriája</quote> alatt a
lemezen található cilinderek, fejek
és a sávonkénti szektorok
számát értjük. Ezt a
továbbiakban csak CHS-értéknek
nevezzük (mint Cylinder/Head/Sector). Ebbõl
állapítja meg a PC-s BIOS, hogy a lemezen
honnan kell olvasnia és hova kell
írnia.</para>
</note>
<para>Ez rengeteg félreértést okoz az
újdonsült rendszergazdák
számára. Elõször is
megemlítenénk, hogy egy SCSI-lemez
<emphasis>fizikai</emphasis> geometriája ebben az
esetben teljesen lényegtelen, mivel a &os;
lemezblokkokban gondolkozik. Igazából nem
létezik <quote>a</quote> fizikai geometria fogalma,
ugyanis a szektorok sûrûsége a lemezen
felületén belül sem állandó.
Amit a gyártók általában
<quote>fizikai geometriának</quote> hívnak, az
általában az a geometria, amely a legkevesebb
helyveszteséggel jár. Az IDE-lemezek
esetében a &os; ugyan CHS-értékekkel
dolgozik, de ezt minden modernebb meghajtó
legbelül blokkhivatkozásokká
alakítja.</para>
<para>Egyedül tehát a <emphasis>logikai</emphasis>
geometria számít. Ez a válasz, amikor a
BIOS megkérdezi a meghajtónkat: <quote>Mik a
geometriai beállításaid?</quote>,
és ennek felhasználásával
kommunikál vele a késõbbiekben. Mivel a
&os; is ezt az értéket használja fel a
rendszer indításánál, fontos,
hogy jól adjuk meg. Ez különösen
abban az esetben számít, amikor több
operációs rendszer is található
a lemezen, hiszen mindegyiküknek azonos geometriai
beállításokat kell használniuk.
Ellenkezõ esetben komoly gondok léphetnek fel a
rendszer indítása során!</para>
<para>A SCSI-lemezek esetében a
beállítandó geometria
értéke attól függ, hogy a
vezérlõn használjuk-e a
bõvített fordítás
támogatását (extended translation
support, amelyet gyakran csak úgy neveznek, hogy
<quote>Support for DOS disks >1GB</quote> vagy ehhez
hasonlóan). Ha ezt letiltottuk, akkor
használjuk az <replaceable>N</replaceable> cilinder,
64 fej és 32 szektor
sávonkénti felírást, ahol
<replaceable>N</replaceable> a lemez MB-okban
számított mérete. Így
például egy 2 GB méretû lemez
geometriai beállítása
2048 cilinder, 64 fej és 32 szektor
sávonként.</para>
<para>Ha viszont
<emphasis>engedélyeztük</emphasis> (ami gyakran
elõfordul, mivel így lehet az &ms-dos; bizonyos
korlátozásait megkerülni) és a
lemez kapacitása 1 GB-nál több,
adjunk meg <replaceable>M</replaceable> cilindert, 255
fejet, 63 (és <emphasis>nem</emphasis> 64) szektort
sávonként, ahol az
<replaceable>M</replaceable> a lemez MB-okban mért
kapacitása osztva 7,844238-al (!). Tehát az
iménti példában is említett
2 GB-os meghajtó esetében 261 cilindert,
255 fejet és sávonként 63 szektort
kapunk.</para>
<para>Ha nem lennénk benne biztosak, vagy a &os;-nek a
telepítés közben nem sikerül
megállapítania a lemez geometriai
beállításait, mi magunk is könnyen
meg tudjuk határozni, ha készítünk
egy kis méretû DOS partíciót a
lemezen. A BIOS ekkor észlelni fogja a
megfelelõ geometriai
beállításokat, és ha már
nincs rá tovább szükségünk,
akkor a partíciószerkesztõben nyugodtan
törölhetjük. Hálózati
kártyák és hasonló hardverek
programozásához azonban még a
késõbbiekben hasznos lehet.</para>
<para>Használhatjuk viszont a &os;-hez mellékelt
<filename>pfdisk.exe</filename> segédprogramot is.
Ezt a &os; CD vagy a &os; FTP oldalainak <filename
class="directory">tools</filename>
könyvtárában találhatjuk meg.
Ennek a programnak a segítségével ki
tudjuk deríteni, hogy a lemezen levõ többi
operációs rendszer milyen geometriai
beállításokat használ. Az
így kapott értékeket fel tudjuk
használni a
partíciószerkesztõben.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="disk-divide-restrictions">
<para>Van valamilyen korlátozás a lemezek
felosztására vonatkozóan?</para>
</question>
<answer>
<para>Igen. A rendszerindításhoz
használt (gyökér)partíciónak
az 1024. cilinder alatt kell kezdõdnie, mivel a BIOS
csak így képes betölteni onnan a
rendszermagot. (Ez a korlátozás a PC-s
BIOS-ok miatt van, nem a &os; miatt.)</para>
<para>A SCSI-lemezek esetében ez
általában azt jelenti, hogy
rendszerindításhoz használt
partíciónak az elsõ 1024 MB alatt
kell kezdõdnie (vagy az elsõ 4096 MB alatt,
ha a bõvített fordítást is
engedélyeztük — lásd az
elõzõ kérdést). Az IDE-lemezek
esetében ez 504 MB-nak felel meg.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="disk-manager">
<para>A &os; kompatibilis valamilyen disk managerrel?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; felismeri az <application>Ontrack Disk
Managert</application> és figyelembe veszi. A
többi disk managert nem támogatja.</para>
<para>Ha egyedül csak a &os;-t akarjuk használni,
akkor nincs szükségünk disk managerre.
Egyszerûen csak állítsunk be egy akkora
méretû lemezt, amivel a BIOS képes
még megbirkózni (a határ
általában 504 MB) és majd a &os;
kideríti, hogy valójában mennyi hely
áll a rendelkezésére. Ha
régebbi gyártmányú
merevlemezünk van MFM-vezérlõvel, akkor a
&os;-nek konkrétan meg kell mondanunk, hogy mennyi
cilindert használhat.</para>
<para>Ha a &os; mellett más operációs
rendszereket akarunk használni, akkor ezt disk manager
nélkül is megtehetjük. Egyedül arra
kell vigyáznunk, hogy a &os;
indításához használt
partíció és a másik
operációs rendszer slice-a az elsõ 1024
cilinder alatt kezdõdjön. Ha nagyon
körültekintõek akarunk lenni, akkor erre a
célra egy 20 MB méretû
rendszerindító partíció
tökéletesen megfelel.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="missing-os">
<para>Amikor a &os;-t telepítése után
elõször elindul, akkor egy
<errorname>Hiányzó operációs
rendszer</errorname> vagy egy <errorname>Missing Operating
System</errorname> hiba jelenik meg. Mi
történt?</para>
</question>
<answer>
<para>Ez általában akkor fordul elõ, amikor
a &os; és a DOS vagy más operációs
rendszerek nem értenek egyet a lemez <link
linkend="geometry">geometriai
beállításaiban</link>.
Telepítsük újra a &os;-t és
ezúttal figyelmesen kövessük a fentebb
adott utasításokat!</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="stop-at-boot-manager">
<para>Miért nem lehet továbblépni a boot
manager <prompt>F?</prompt>
menüjénél?</para>
</question>
<answer>
<para>Ez az elõbbi kérdéssel kapcsolatos
probléma egy másik tünete: a BIOS és
a &os; által használt geometriai
beállítások nem egyeznek! Amennyiben a
vezérlõ vagy a BIOS támogatja a
cilinderek fordítását (amelyet gyakran
<quote>>1GB driver support</quote> néven
találhatunk meg), akkor próbáljuk meg
átállítani és így
újratelepíteni a &os;-t.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="need-complete-sources">
<para>Az összes forrást telepíteni
kell?</para>
</question>
<answer>
<para>Alapvetõen nem. Ettõl függetlenül
azonban javasoljuk legalább a <literal>base</literal>
források telepítését, ahol
számos olyan állomány
megtalálható, amelyekre a
késõbbiekben még hivatkozni fogunk,
valamint a <literal>sys</literal> (rendszermag)
források telepítését, amelyben a
rendszermag forrásai találhatóak. A
rendszeren belül azonban a mûködéshez
semmi sem igényli közvetlenül a
források jelenlétét, egyedül
talán a rendszermag
beállítását végzõ
&man.config.8; program. A rendszermag forrásainak
kivételével a rendszerben a
fordítás menetét úgy
építettük fel, hogy akár egy
írásvédett módon csatlakoztatott
NFS állományrendszerrõl is képes
legyen dolgozni (a rendszermag forrásaira
vonatkozó megszorítások miatt azonban
azt javasoljuk, hogy ezt közvetlenül ne a
<filename class="directory">/usr/src</filename>
könyvtárba csatlakoztassuk, hanem egy
másik helyre, ahol aztán szimbolikus linkek
segítségével másoljuk le a
forráskód
könyvtárszerkezetének legfelsõ
szintjét).</para>
<para>Ha kéznél vannak a források
és tisztában vagyunk a
rendszerfordítás folyamatával, akkor a
késõbbiekben sokkal könnyebben tudjuk a
&os; rendszerünket frissíteni.</para>
<para>A források egyes részeinek
kiválasztásához lépjünk be a
telepítõprogram
<guimenuitem>Custom</guimenuitem> (Egyéni
telepítés), majd a
<guimenuitem>Distributions</guimenuitem>
(Terjesztések) menübe. </para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="need-kernel">
<para>Kell rendszermagot fordítani?</para>
</question>
<answer>
<para>Egy új rendszermag fordítása
korábban fontos része volt a &os;
telepítésének, de a legújabb
kiadások már kihasználják a
rendszermag beállításának sokkal
baratságosabb módszereit is. A &os; 5.X
és az azt követõ változatokban
már a betöltõbõl könnyen be
tudjuk állítani a rendszermagot a
beépített <quote>hints</quote>
(eszközökre vonatkozó
útmutatások) módszere által
felkínált rugalmasabb
lehetõségeknek
köszönhetõen.</para>
<para>Egy új rendszermag készítése
viszont olyan esetekben még továbbra is hasznos
lehet, amikor csak azokat a meghajtókat akarjuk
megtartani benne, amelyekre ténylegesen
szükségünk van. Ezzel többnyire
memóriát tudunk megspórolni,
habár a legtöbb rendszer esetében erre
igazából nincs
szükségünk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="password-encryption">
<para>A jelszavak tárolására
használható-e DES, Blowfish vagy MD5,
és ha igen, akkor hogyan lehet megadni?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; alapértelmezés szerint
<emphasis>MD5</emphasis>-alapú jelszavakat
használ. Ezeket a <emphasis>DES</emphasis>
algoritmuson alapuló hagyományos &unix;-os
jelszavaknál sokkal megbízhatóbbnak
tartják. A DES formátum természetesen
továbbra is elérhetõ olyan esetekben,
amikor a kevésbé biztonságos
jelszavakat használó régi
operációs rendszerekkel akarunk
együttmûködni. Emellett a &os;-ben
lehetõségünk van a sokkal
biztonságosabb Blowfish jelszóformátum
használatára is. Az új jelszavak
formátumát az
<filename>/etc/login.conf</filename>
állományban található
<literal>passwd_format</literal> bejelentkezési
tulajdonság adja meg, amelynek értéke
<literal>des</literal>, <literal>blf</literal> (amennyiben
elérhetõ), illetve <literal>md5</literal> lehet.
A bejelentkezési tulajdonságokkal kapcsolatban
a &man.login.conf.5; man oldalt érdemes
elolvasni.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="boot-floppy-hangs">
<para>A rendszerindító lemez elõször
elindul, de aztán miért akad meg a
<literal>Probing Devices...</literal>
képernyõn?</para>
</question>
<answer>
<para>Ha a rendszerünkhöz IDE-s &iomegazip; vagy
&jaz; meghajtót csatlakoztattunk, akkor
próbálkozzunk újra az
eltávolítása után. A
rendszerindító floppy ugyanis hajlamos
összekeverni a meghajtókat. A rendszer
telepítése után természetesen
újra csatlakoztathatjuk a meghajtót. Ezt
remélhetõleg egy következõ
verzióban már kijavítják.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="panic-on-install-reboot">
<para>A rendszer telepítését
követõ újraindítás után
miért jelenik meg a <errorname>panic: can't mount
root</errorname> hibaüzenet?</para>
</question>
<answer>
<para>Ez a hiba a rendszerindító blokk és
a rendszermag közti
félreértésbõl, a lemezes
eszközök helytelen kezelésébõl
fakad. Ilyen hibát általában olyan
rendszerekben kapunk, ahol két masternek
beállított IDE-lemez található
vagy ha az egyes IDE-vezérlõkre csak egy-egy
eszközt csatlakoztattunk és a &os;-t a
másodlagos IDE-vezérlõre
kapcsolódó lemezre telepítettük.
Ekkor a rendszerindító blokk szerint a
rendszert az <devicename>ad0</devicename> (de a BIOS-ban a
második) lemezre telepítettük,
miközben a rendszermag szerint ez a másodlagos
IDE-vezérlõn elhelyezkedõ elsõ lemez,
az <devicename>ad2</devicename>. Az eszközök
felkutatása után a rendszermag
megpróbálja a rendszerindító
blokk által nyilvántartott
eszközrõl, az <devicename>ad0</devicename>
lemezrõl csatlakoztatni a rendszerindító
partíciót, ami viszont számára a
<devicename>ad2</devicename> eszköz lesz, így ez
a próbálkozása meghiúsul.</para>
<para>Ezt a félreértést a
következõ módokon lehet helyretenni:</para>
<orderedlist>
<listitem>
<para>Indítsuk újra a rendszert és
nyomjuk le az <keycap>Enter</keycap> billentyût,
amikor a <literal>Booting kernel in 10 seconds; hit
[Enter] to interrupt</literal> szöveg megjelenik.
Ezzel a rendszerbetöltõ parancssorába
kerülünk.</para>
<para>Ezután gépeljük be a
<userinput> set
root_disk_unit="<replaceable>lemezszám</replaceable>"
</userinput> sort. Itt a
<replaceable>lemezszám</replaceable>
értéke <literal>0</literal> lesz, ha a
&os;-t az elsõdleges IDE-vezérlõ
master portján levõ merevlemezre
telepítettük, <literal>1</literal>, ha az
elsõdleges IDE-vezérlõ slave
portjára, <literal>2</literal>, ha a
másodlagos IDE-vezérlõ master
portjára, és végül
<literal>3</literal>, ha a másodlagos
IDE-vezérlõ slave portjára.</para>
<para>Most már begépelhetjük, hogy
<userinput>boot</userinput>, és így a
rendszernek el is kell indulnia.</para>
<para>Ha ezt a változtatást
véglegesíteni akarjuk (vagyis nem akarjuk
ugyanezt eljátszani a &os; minden egyes
indítása során), akkor a
<filename>/boot/loader.conf.local</filename>
állományba vegyünk fel a <literal>
root_disk_unit="<replaceable>lemezszám</replaceable>"</literal>
sort.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Tegyük át a &os;-t tartalmazó
lemezt az elsõdleges IDE-vezérlõre,
és ezzel megszûnik az iménti
félreértés.</para>
</listitem>
</orderedlist>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="memory-limits">
<para>Mennyi memóriát tudunk
használni?</para>
</question>
<answer>
<para>A memóriára vonatkozó
korlátozások platformonként
változnak. Egy szabványos &i386;
telepítés esetén például
ez a határ 4 GB, de &man.pae.4;
segítségével akár még
ennél több is elérhetõ. Ehhez
olvassuk el az &i386; platformon 4 GB-nál
több memória használatára
vonatkozó <link
linkend="memory-i386-over-4gb">utasításokat</link>.
</para>
<para>A &os;/pc98 esetén a korlát szintén
4 GB, azonban itt a PAE nem használható.
A &os; által támogatott összes többi
architektúra elméletileg ennél
több memóriát képes kezelni
(több terabyte-ot).</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ffs-limits">
<para>Mik az FFS állományrendszerek
korlátai?</para>
</question>
<answer>
<para>Az FFS állományrendszerek
méretének elméleti határa
8 TB (2 milliárd blokk), illetve az
alapértelmezett 8 KB-os blokkméret
esetén 16 TB. A gyakorlatban azonban
szoftveresen ebbõl 1 TB használható
ki, de kisebb módosításokkal
akár 4 TB-os állományrendszer is
használható (és létezik).</para>
<para>Egyetlen FFS állományrendszerbeli
állomány mérete
megközelítõleg legfeljebb
1 milliárd blokk lehet, ami 4 KB-os
blokkmérettel számolva 4 TB-ot
jelent.</para>
<table>
<title>Az állományok maximális
mérete</title>
<tgroup cols="3">
<thead>
<row>
<entry>Blokkméret</entry>
<entry>Gyakorlatban</entry>
<entry>Elméletben</entry>
</row>
</thead>
<tbody>
<row>
<entry>4 KB</entry>
<entry>> 4 GB</entry>
<entry>4 TB - 1</entry>
</row>
<row>
<entry>8 KB</entry>
<entry>> 32 GB</entry>
<entry>32 TB - 1</entry>
</row>
<row>
<entry>16 KB</entry>
<entry>> 128 GB</entry>
<entry>32 TB - 1</entry>
</row>
<row>
<entry>32 KB</entry>
<entry>> 512 GB</entry>
<entry>64 TB - 1</entry>
</row>
<row>
<entry>64 KB</entry>
<entry>> 2048 GB</entry>
<entry>128 TB - 1</entry>
</row>
</tbody>
</tgroup>
</table>
<para>4 KB-os blokkméret esetén a
háromszoros indirekcióval származtatott
blokkok a gyakorlatban is kihasználhatóak,
és az egészet elméletben egyedül
csak az állományrendszerben így
ábrázolható blokkok maximális
száma korlátozná (ami kb.
1024<superscript>3</superscript> + 1024<superscript>2</superscript> + 1024),
azonban a gyakorlatban ezt az
állományrendszeri blokkokra vonatkozó
1 GB - 1 méretû (rossz) határ
korlátozza. Az állományrendszeri
blokkok számát ugyanis ki kellene terjeszteni
a 2 GB - 1 méretig. 2 GB - 1
számú blokk használata körül
jelentkezik ugyan néhány hiba, de ezek
4 KB-os blokkméret esetén nem is
érhetõek el.</para>
<para>A 8 KB-nál nagyobb blokkméretek
esetén mindenre a blokkok 2 GB - 1
maximális mennyisége érvényes,
de a gyakorlatban ezt a blokkok számának
1 GB - 1 határa korlátozza. Az
eredeti 2 GB - 1 mennyiségû blokk
használata gondokat okozhat.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="archsw-readin-failed-error">
<para>Egy új rendszermag fordítása
után miért jelenik meg a
<errorname>archsw.readin.failed</errorname> hibaüzenet
az indítás során?</para>
</question>
<answer>
<para>Mert a rendszermag és a
felhasználói programok verziója
eltér. A rendszermag frissítésekor
feltétlenül használjuk a <command>make
<maketarget>buildworld</maketarget></command> és a
<command>make <maketarget>buildkernel</maketarget></command>
parancsokat is!</para>
<para>A rendszerindítás második
fokozatában közvetlenül meg tudjuk adni a
betöltendõ rendszermagot, ha a betöltõ
indítása elõtt, a <literal>|</literal>
jel megjelenésekor lenyomunk egy
billentyût.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="boot-acpi">
<para>A telepítés megszakad a rendszer
indítása közben, mit lehet ezzel
kezdeni?</para>
</question>
<answer>
<para>Próbáljuk meg letiltani az ACPI
támogatást. Ezt úgy tudjuk megtenni,
hogy amikor a rendszertöltõ elindul, lenyomjuk a
<keycap>Szóköz</keycap> billentyût. Ekkor
a következõt kapjuk:</para>
<screen>OK</screen>
<para>Itt gépeljük be az alábbi
parancsot:</para>
<screen><userinput>unset acpi_load</userinput></screen>
<para>Majd ezt:</para>
<screen><userinput>boot</userinput></screen>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</chapter>
<chapter id="hardware" lang="hu">
<title>Hardverkompatibilitás</title>
<sect1 id="compatibility-general">
<title>Általános kérdések</title>
<qandaset>
<qandaentry>
<question id="which-hardware-to-get">
<para>A &os; rendszerükhöz szeretnénk
hardvert vásárolni. Melyik
gyártmány/márka/típus a
legjobb?</para>
</question>
<answer>
<para>Ez állandó téma a &os;
levelezési listákon. Mivel a hardverek gyorsan
változnak, nem is számíthatunk
másra. <emphasis>Továbbra</emphasis> is
határozottan javasoljuk, hogy olvassuk át
figyelmesen a &os; <ulink
url="&rel.current.hardware;">&rel.current;</ulink> vagy
<ulink url="&rel2.current.hardware;">&rel2.current;</ulink>
változatához tartozó
hardverjegyzéket (Hardware Notes) és
nézzünk után a levelezési
listák <ulink
url="http://www.FreeBSD.org/search/#mailinglists">
archívumában</ulink> mielõtt
bármire is rákérdeznéünk a
legfrissebb és legjobb hardverek ügyében.
Könnyen elõfordulhat, hogy éppen a
múlt héten esett szó arról a
típusú eszközrõl, amirõl
éppen érdeklõdni
szeretnénk.</para>
<para>Ha laptoppal kapcsolatban lenne
kérdésünk, akkor nézzük meg a
&a.mobile; archívumát. Minden más
esetben érdemes inkább a &a.questions;
archívumait megnézni vagy az adott hardverhez
tartozó levelezési listát
böngészni.</para>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</sect1>
<sect1 id="compatibility-memory">
<title>Memória</title>
<qandaset>
<qandaentry>
<question id="memory-upper-limitation">
<para>A &os; képes 4 GB-nál,
16 GB-nál vagy akár
48 GB-nál több memóriát
(RAM-ot) támogatni?</para>
</question>
<answer>
<para>Igen. A &os; operációs
rendszerként képes az adott platformon
kihasználni az összes rendelkezésre
álló fizikai memóriát. Ne
felejtsük el azonban, hogy az egyes platformokon
ennek határa eltér. Például
az &i386; platformon a <acronym>PAE</acronym>
használata nélkül legfeljebb csak
4 GB memóriát tudunk elérni
(amely azonban a PCI számára fenntartott
címtér miatt a valóságban
némileg kevesebb), illetve a
<acronym>PAE</acronym> használatával
legfeljebb 64 GB memóriát. Az AMD64
platformokon viszont már egészen 1 TB
memóriáig is elmehetünk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="memory-i386-over-4gb">
<para>A &os; miért jelez 4 GB-nál
kevesebb memóriát &i386;
architektúrájú
számítógépeken?</para>
</question>
<answer>
<para>Az &i386; platformon a címtér
32 bites, ami azt jelenti, hogy itt legfeljebb
4 GB memória címezhetõ meg
(és érhetõ el).
Ráadásul a címtér bizonyos
tartományait a hardvereszközök
számára tartják fenn
különbözõ célokra,
például a PCI eszközök
mûködtetésére és
vezérlésére, a videomemória
hozzáférésére stb.
Ennélfogva az operációs rendszer
és annak rendszermagja által
felhasználható teljes memória
mérete jelentõsen kevesebb, mint 4 GB.
Ezen a típusú
konfigurációkon általában
3,2 GB és 3,7 GB között mozog
a maximálisan kihasználható fizikai
memória mérete.</para>
<para>Ha mégis 3,2 vagy
3,7 GB-nál több memóriát
szeretnénk elérni (4 GB-ot vagy
akár annál is többet), akkor ahhoz a
<acronym>PAE</acronym> nevû speciális
módosításra lesz
szükségünk. A <acronym>PAE</acronym> a
<quote>Physical Address Extension</quote>
(<quote>Fizikai címkiterjesztés</quote>)
rövidítése, és egy olyan
módszerre utal, amellyel a 32 bites x86
típusú processzorokon tudunk
4 GB-nál több memóriát
címezni. Lényegében nem
csinál mást, csak 4 GB-os
határ felé képezi le azokat a
memóriaterületeket, amelyeket
egyébként a hardverek
részére tartanak fenn, ezzel
kiegészíti a fizikai
memóriát (&man.pae.4;). A
<acronym>PAE</acronym> használatának
számos hátránya van: ebben a
módban a megszokottnál (vagyis
<acronym>PAE</acronym> nélkül)
némileg lassabb a memória
elérése, illetve ilyenkor a
betölthetõ rendszermag-modulok (lásd
&man.kld.4;) sem támogatottak. Emiatt az
összes meghajtót bele kell
fordítanunk a rendszermagba.</para>
<para>A <acronym>PAE</acronym> használatát
általában a <filename>PAE</filename>
nevû, a rendszermaghoz gyárilag
mellékelt konfigurációs
állománnyal engedélyezhetjük.
Ezt eleve úgy állították
össze, hogy gond nélkül
készíteni tudjuk egy ilyen rendszermagot.
Érdemes azonban megemlíteni, hogy a
konfigurációs állomány
bizonyos tekintetben egy kissé
konzervatív, mivel egyes <acronym>PAE</acronym>
esetén használhatatlannak megjelölt
meghajtók valójában mégis
minden gond nélkül
hozzáadhatóak a
konfigurációhoz. Ezzel kapcsolatban azt
javasoljuk, hogy ha az adott meghajtó
használható valamelyik 64 bites
architektúrán (például
AMD64-en), akkor nagy
valószínûséggel
<acronym>PAE</acronym>-vel is mûködni fog.
Amennyiben saját magunk szeretnénk egy
<acronym>PAE</acronym>-rendszermagot
készíteni, akkor a következõ
sort tegyük bele a konfigurációs
állományba:</para>
<programlisting>options PAE</programlisting>
<para>A <acronym>PAE</acronym> alkalmazása
napjainkban annyira már nem jellemzõ, mivel az
újabb x86 hardverek mindegyike képes
64 bites (AMD64 vagy &intel; 64) módban
futni. Ebben az esetben már lényegesen
nagyobb címtér használatára
nyílik lehetõségünk, így
nincs szükségünk további
trükkökre. A &os; támogatja az AMD64
architektúrát, így ha
4 GB-nál több memóriát
szeretnénk elérni, akkor inkább a
&os; ezen változatát érdemes
alkalmazni.</para>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</sect1>
<sect1 id="compatibility-processors">
<title>Architektúrák és
processzorok</title>
<qandaset>
<qandaentry>
<question id="architectures">
<para>A &os; az x86-on kívül támogat
más architektúrájú rendszereket
is?</para>
</question>
<answer>
<para>Igen. A &os; jelenleg az Intel x86 és az AMD64
architektúrákon mûködik. A Az Intel
EM64T, IA-64, &arm;, &powerpc;, sun4v és &sparc64;
architektúrák is támogatottak. A
további tervezett platformok között van
még a &mips; és az &s390;, a &mips;
aktuális állapotáról és
&a.mips; segítségével
értesülhetünk. Az újabb
architektúrákhoz kapcsolódó
általános jellegû
megbeszéléseket a &a.platforms; foglalja
össze.</para>
<para>Amennyiben a
számítógépünk
architektúrája nem szerepel a jelenleg
támogatottak között, és valamilyen
gyors megoldásra lenne szükségünk,
akkor javasoljuk a <ulink
url="http://www.netbsd.org/">NetBSD</ulink> vagy az <ulink
url="http://www.openbsd.org/">OpenBSD</ulink>
használatát.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="smp-support">
<para>A &os; támogatja a szimmetrikus
többprocesszoros (SMP) rendszereket?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; általánosságban véve
támogatja a többprocesszoros rendszereket, noha
egyes esetekben a BIOS vagy az alaplap
hibájából fakadóan
problémáink adódhatnak. A &a.smp;
átolvasása segíthet tisztázni
ezeket.</para>
<para>A &os; képes kihasználni az Intel
processzorai által felkínált
HyperThreading (HTT) támogatás elõnyeit.
Az <literal>options SMP</literal>
beállítással fordított
rendszermagok alapból maguktól felismerik a
rendszerünkben található logikai
processzorokat. A &os; alapértelmezett
ütemezõje ezeket a logikai processzorokat a
többivel teljesen egyenrangúnak tekinti, vagyis
semmilyen ütemezési kérdés
eldöntésénél nem fogja
figyelembevenni az egy processzoron belül
elhelyezkedõ logikai processzorokat. Ezen naív
ütemezési felfogás miatt bizonyos
esetekben a rendszerünk teljesítménye nem
tökéletesen optimális, ezért
adódhatnak olyan helyzetek, amikor a
<varname>machdep.hlt_logical_cpus</varname>
sysctl-változó
segítségével szükséges
lehet a logikai processzorok használatának
letiltása. Ezenkívül még a
<varname>machdep.hlt_logical_cpus</varname>
sysctl-változón keresztül
lehetõségünk van leállítani
az üresjáratban mûködõ
processzorokat. Ennek részleteirõl
bõvebben a &man.smp.4; man oldalon olvashatunk.</para>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</sect1>
<sect1 id="compatibility-drives">
<title>Merevlemezes, szalagos, CD- és
DVD-meghajtók</title>
<qandaset>
<qandaentry>
<question id="supported-hard-drives">
<para>A &os; milyen típusú merevlemezes
meghajtókat ismer?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; ismeri az EIDE-, SATA-, SCSI- és
SAS-meghajtókat (és a velük kompatibilis
vezérlõket, errõl bõvebben lásd
a következõ szakaszt), valamint az összes
olyan meghajtót, amely az eredeti <quote>Western
Digital</quote> (MFM, RLL, ESDI és
természetesen az IDE) interfészt
használja. Néhány egyedi
fejlesztésû ESDI vezérlõ nem fog
mûködni, ezért lehetõleg maradjunk a
WD1002/3/6/7 interfészeknél és azok
másolatainál.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="supported-scsi-controllers">
<para>Milyen SCSI- vagy SAS-vezérlõket
ismer?</para>
</question>
<answer>
<para>A teljes listát a &os;
hardverjegyzékében találhatjuk meg a
<ulink url="&rel.current.hardware;">&rel.current;</ulink>
vagy <ulink
url="&rel2.current.hardware;">&rel2.current;</ulink>
kiadásban.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="tape-support">
<para>Milyen szalagos meghajtókat ismer?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; a SCSI és QIC-36 (QIC-02
interfésszel) szabványokat ismeri. Ezek
közé értendõek a 8 mm-es
(más néven Exabyte) és
DAT-meghajtók is.</para>
<para>Bizonyos régebbi 8 mm-es meghajtók
nem egészen kompatibilisek a SCSI-2 szabvánnyal,
ezért a &os;-vel sem feltétlenül
képesek együttmûködni.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="tape-changer-support">
<para>A &os; támogatja a szalagok
cseréjét?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; &man.ch.4; eszközön és a
&man.chio.1; parancson keresztül támogatja a SCSI
szabványú szalagcserélõket. A
használat pontos részleteirõl a
&man.chio.1; man oldalán olvashatunk
részletesebben.</para>
<para>Ha nem az <application>AMANDA</application> vagy a
hozzá hasonló programokat használjuk,
amelyek alapból ismerik a
szalagcserélés lehetõségét,
akkor ne feledkezzünk meg arról, hogy a szalagot
csak az egyik helyrõl a másikra tudjuk mozgatni,
ezért nekünk kell figyelnünk arra, hogy
melyik rekeszben vannak szalagok és a
meghajtónak ezek közül melyiket kell
használnia.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="supported-cdrom-drives">
<para>A &os; milyen CD-meghajtókat ismer?</para>
</question>
<answer>
<para>Bármilyen támogatott
SCSI-vezérlõhöz csatlakoztatható
SCSI-meghajtót ismer.</para>
<para>Ezenkívül még az alábbi
CD-interfészek ismertek:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>Mitsumi LU002 (8 bites), LU005
(16 bites) és FX001D (16 bites, dupla
sebességû).</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Sony CDU 31/33A</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Sound Blaster nem-SCSI CD-meghajtók</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Matsushita/Panasonic CD-meghajtók</para>
</listitem>
<listitem>
<para>ATAPI kompatibilis IDE CD-meghajtók</para>
</listitem>
</itemizedlist>
<para>Az összes ismert nem-SCSI kártya nagyon
lassan mûködik a SCSI-meghajtókhoz
képest, és bizonyos ATAPI CD-meghajtók
nem használhatóak.</para>
<para>A Daemon News-tól és a
&os; Mall-tól rendelhetõ hivatalos &os;
CD-krõl akár közvetlenül el is tudjuk
indítani a rendszert.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="supported-cdrw-drives">
<para>A &os; milyen CD-RW meghajtókat ismer?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; bármilyen ATAPI-kompatibilis IDE CD-R vagy
CD-RW meghajtót ismer. Ennek részleteit
lásd a &man.burncd.8; man oldalán.</para>
<para>A &os; ezeken kívül még
tetszõleges SCSI CD-R vagy CD-RW meghajtót
támogat. A használatukhoz
telepítsük a <command>cdrecord</command>
programot a portok vagy csomagok közül, és
gondoskodjunk róla, hogy a
<devicename>pass</devicename> eszköz
támogatása benne legyen a
rendszermagban.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="zip-support">
<para>A &os; ismeri az &iomegazip; meghajtókat?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; alapból ismeri a SCSI és ATAPI
(IDE) interfészen kommunikáló
&iomegazip; meghajtókat. A SCSI ZIP-meghajtók
ugyan egyedül az 5 és 6 target ID-krõl
hajlandóak mûködni, de ha a
SCSI-kártyánk BIOS-a támogatja, akkor
még a rendszert is el tudjuk indítani
róluk. Egyelõre nem tisztázott, hogy
milyen kártyák képesek a 0 és 1
ID-ken kívül máshonnan is rendszert
indítani, ezért ennek a
hozzá tartozó dokumentációben
érdemes utánajárnunk.</para>
<para>A &os; ezenkívül még a
párhuzamos porton csatlakoztatható
ZIP-meghajtókat is ismeri. Ehhez
ellenõrizzük, hogy a rendszermagunkban
megtalálhatóak az
<devicename>scbus0</devicename>,
<devicename>da0</devicename>,
<devicename>ppbus0</devicename> és
<devicename>vp0</devicename> meghajtók (a
<filename>GENERIC</filename> rendszermagban a
<devicename>vp0</devicename> kivételével
mindegyik szerepel). Segítségükkel a
párhuzamos vonalon csatlakozó meghajtó
a <devicename>da0s4</devicename> eszközön
keresztül érhetõ el. Ennek
megfelelõen az állományrendszerek a
<command>mount /dev/da0s4 /mnt</command>
<emphasis>vagy</emphasis> (DOS
esetén) a <command>mount -t msdosfs /dev/da0s4
/mnt</command> parancs kiadásával
csatlakoztathatóak.</para>
<para>Emellett még érdemes a GYIK <link
linkend="media-change"> cserélhetõ lemezes
meghajtókról szóló
részét</link> is elolvasnunk ebben a
fejezetben, valamint <link linkend="removable-drives">a
<quote>formázásról</quote>
szóló megjegyzést</link> az
adminisztrációról szóló
fejezetben.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="jaz-zip-removable-support">
<para>A &os; ismeri a &jaz;, EZ és a többi
cserélhetõ lemezes meghajtót?</para>
</question>
<answer>
<para>Használhatóak. Ezek többsége
SCSI eszköz, ezért a &os; SCSI-lemezként
látja, az IDE csatolós EZ pedig
IDE-meghajtóként érhetõ el.</para>
<para>A rendszer indítása elõtt ne
felejtsük el bekapcsolni a külsõ
egységeket.</para>
<para><anchor id="media-change"/>Ha
tárolóeszközt akarunk cserélni a
rendszer mûködése közben, olvassuk el
a &man.mount.8;, &man.umount.8; és (SCSI
eszközök esetén) a &man.camcontrol.8; vagy
(IDE eszközök esetén) a &man.atacontrol.8;
man oldalakat, valamint a GYIK egy késõbbi
részében található <link
linkend="removable-drives">részt a
cserélhetõ lemezes
meghajtókról</link>.</para>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</sect1>
<sect1 id="compatibility-kbd-mice">
<title>Egér és billentyûzet</title>
<qandaset>
<qandaentry>
<question id="usbkbd">
<para>A &os; ismeri az USB billentyûzeket?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; alapból ismeri az USB billentyûzeket.
Miután engedélyeztük rendszerünkben
az USB billentyûzet támogatását,
az AT billentyûzet <devicename>/dev/kbd0</devicename>
lesz és az USB billentyûzet pedig
<devicename>/dev/kbd1</devicename>, már amennyiben
mind a kettõt csatlakoztattuk a
számítógépünkhöz. Ha
viszont csak USB billentyûzetünk van, akkor az a
<devicename>/dev/ukbd0</devicename> lesz.</para>
<para>Ha az USB billentyûzetet konzolban akarjuk
használni, akkor erre figyelmeztetnünk kell a
konzolos meghajtót. Ezt úgy tudjuk megtenni,
ha a következõ parancsot lefuttatjuk a rendszer
indítása közben:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>kbdcontrol -k /dev/kbd1 < /dev/console > /dev/null</userinput></screen>
<para>Amikor viszont csak USB billentyûzetünk van,
akkor az <devicename>/dev/ukbd0</devicename>
eszközön keresztül tudjuk elérni,
ezért a parancsnak ilyenkor így kell
kinéznie:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>kbdcontrol -k /dev/ukbd0 < /dev/console > /dev/null</userinput></screen>
<note>
<para>Ha véglegesíteni akarjuk ezt a
beállítást, akkor tegyük a
<literal>keyboard="/dev/ukbd0"</literal> sort az
<filename>/etc/rc.conf</filename>
állományba.</para>
</note>
<para>Miután ezt megcsináltuk, az USB
billentyûzet X alatt is mûködni fog minden
további beállítás
nélkül.</para>
<para>Ezzel a paranccsal tudunk visszaváltani az
alapértelmezett billentyûzetre:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>kbdcontrol -k /dev/kbd0 > /dev/null</userinput></screen>
<para>A &man.kbdmux.4; meghajtón keresztül az
alábbi parancsok kiadásával
engedélyezhetjük az elsõdleges AT
billentyûzet és a másodlagos USB
billentyûzet párhuzamos
használatát a konzolon:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>kbdcontrol -K < /dev/console > /dev/null</userinput>
&prompt.root; <userinput>kbdcontrol -a atkbd0 < /dev/kbdmux0 > /dev/null</userinput>
&prompt.root; <userinput>kbdcontrol -a ukbd1 < /dev/kbdmux0 > /dev/null</userinput>
&prompt.root; <userinput>kbdcontrol -k /dev/kbdmux0 < /dev/console > /dev/null</userinput></screen>
<para>Részletesebb információkat az
&man.ukbd.4;, &man.kbdcontrol.1; és &man.kbdmux.4;
man oldalakon találhatunk.</para>
<note>
<para>Az USB billentyûzet menet közbeni
csatlakoztatása és
leválasztása nem feltétlenül fog
mûködni. Ezért a problémák
elkerülése érdekében azt
javasoljuk, hogy a rendszer indítása
elõtt mindenképpen csatlakoztassuk a
billentyûzetet és hagyjuk egészen
úgy, amíg le nem
állítottuk.</para>
</note>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="busmouse">
<para>A nem szabványos buszos egereket hogyan lehet
beállítani?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; ismeri a buszos, illetve a Microsoft, Logitech
és az ATI által gyártott InPort buszos
egereket. A <filename>GENERIC</filename> rendszermag azonban
ehhez nem tartalmaz meghajtót. A rendszermag
konfigurációs állományába
a következõ sort kell megadni, ha egy buszos
egereket támogató rendszermagot akarunk
készíteni:</para>
<programlisting>device mse0 at isa? port 0x23c irq5</programlisting>
<para>A buszos egerekhez általában saját
interfészkártya is tartozik. Ezeket a
kártyákat a fentitõl eltérõ
portcímre és IRQ megszakításra
is beállíthatjuk. Részletesebb
információkat az egerünk man
oldalán és a &man.mse.4; man oldalon
olvashatunk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ps2mouse">
<para>Hogyan lehet PS/2 (<quote>egérportos</quote> vagy
<quote>billentyûzetes</quote>) egeret
használni?</para>
</question>
<answer>
<para>Az PS/2 egereket alapból támogatjuk. Az
ehhez szükséges <devicename>psm</devicename>
meghajtó megtalálható a
rendszermagban.</para>
<para>Ha a saját magunk által
összeállított rendszermagunk nem
tartalmazza ezt a meghajtót, akkor a
következõ sort kell felvennünk a
konfigurációs állományba:</para>
<programlisting>device psm0 at atkbdc? irq 12</programlisting>
<para>Miután a rendszermag a rendszer
indítása során helyesen észlelte
a <devicename>psm0</devicename> eszközt,
magától létrejön.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="moused">
<para>Az egeret az X Window Systemen kívül is
lehet valamilyen módon használni?</para>
</question>
<answer>
<para>Ha az alapértelmezett konzolos &man.syscons.4;
meghajtót használjuk, akkor a szöveges
felületû konzolokon az egérmutató
segítségével tudunk
szövegrészeket kijelölni és
másolni. Ehhez nem kell mást tennünk,
csupán elindítani a &man.moused.8;
egérdémont és engedélyezni az
egérmutatót a virtuális
konzolokon:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>moused -p /dev/<replaceable>xxxx</replaceable> -t <replaceable>yyyy</replaceable></userinput>
&prompt.root; <userinput>vidcontrol -m on</userinput></screen>
<para>Itt az <replaceable>xxxx</replaceable> az egeret
leképezõ eszköz neve és az
<replaceable>yyyy</replaceable> az egérhez
használt protokoll típusa. Az
egérdémon a legtöbb egér
esetén képes magától
megállapítani az alkalmazott protokoll
típusát, kivéve a régebbi soros
egereket. Az <literal>auto</literal> érték
megadásával tudjuk aktiválni ezt az
automatikus felderítést. Amennyiben ez nem
mûködik, a &man.moused.8; man oldalán
nézhetünk után a támogatott
protokolloknak.</para>
<para>Ha PS/2 egerünk van, akkor egyszerûen csak
vegyük fel a <literal>moused_enable="YES"</literal> sor
az <filename>/etc/rc.conf</filename>
állományba, és az
egérdémon elindul a rendszer
indítása közben. Valamint hogy ha az
egérdémont a konzol helyett az összes
virtuális konzolon is használni akarjuk, akkor
az <filename>/etc/rc.conf</filename>
állományba tegyük bele a
<literal>allscreens_flags="-m on"</literal> sort.</para>
<para>Miután az egérdémon elindult,
valamilyen módon koordinálni kell az egér
hozzáférését az
egérdémon és az összes többi
program, például az X Window System
között. Errõl a
problémáról a GYIK <link
linkend="x-and-moused">Miért nem mûködik X
alatt az egér?</link> kérdésében
olvashatunk részletesebb.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="text-mode-cut-paste">
<para>Hogyan lehet szöveget kijelölni és
másolni a szöveges konzolban?</para>
</question>
<answer>
<para>Ahogy sikerült elindítanunk az
egérdémont (lásd az <link
linkend="moused">elõzõ szakaszt</link>), tartsuk
lenyomva az egér elsõ (bal oldali)
gombját és az egér
mozgatásával jelöljük ki a
szöveget. Ezután nyomjuk le a második
(középsõ) gombját, amivel a kurzor
mellett megjelenik az imént kijelölt
szöveg. A harmadik (jobb oldali) gomb
segítségével a szöveg
kijelölését tudjuk
<quote>kiterjeszteni</quote>.</para>
<para>Amennyiben az egerünkön nem
található középsõ gomb, az
egérdémon beállításainak
segítségével
megpróbálkozhatunk emulálni vagy
áthelyezni a vele kapcsolatos funkciókat egy
másik gombra. A &man.moused.8; man oldalán
olvashatunk errõl részletesebben.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="mouse-wheel-buttons">
<para>Az egéren van mindenféle görgõ
és gomb. Ki lehet ezeket valahogy használni
&os; alatt is?</para>
</question>
<answer>
<para>A válaszunk erre sajnos csupán annyi, hogy
<quote>Attól függ</quote>. A
különbözõ
kiegészítõkkel rendelkezõ egerekhez
általában egy külön meghajtó
szükségeltetik. Hacsak az egér
meghajtóprogramja vagy a hozzá tartozó
felhasználói program nem nyújt
valamilyen támogatást, az eszköz
egyszerûen csak egy szabványos két- vagy
háromgombos egérként fog
funkcionálni.</para>
<para>Ha az X Window környezetben akarunk
görgõket használni, esetleg <link
linkend="x-and-wheel">ezt a szakaszt</link> érdemes
elolvasnunk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="laptop-mouse-trackball">
<para>A laptopokon megtalálható
egér/trackball/touchpad hogyan
használható?</para>
</question>
<answer>
<para>Olvassuk el <link linkend="ps2mouse">az elõzõ
kérdésre adott választ</link>.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="keyboard-delete-key">
<para>A <keycap>Delete</keycap> billentyû hogyan
használható a <command>sh</command> és
<command>csh</command>
parancsértelmezõkben?</para>
</question>
<answer>
<para>A <application>Bourne Shell</application>
esetében az alábbi sorokat kell megadnunk az
<filename>.shrc</filename> állományunkban.
Lásd &man.sh.1; és &man.editrc.5;.</para>
<programlisting>bind ^? ed-delete-next-char # a konzolhoz
bind ^[[3~ ed-delete-next-char # az xtermhez</programlisting>
<para>A <application>C Shell</application> esetében a
következõ soroknak kell az
<filename>.cshrc</filename> állományba
kerülnie. Lásd &man.csh.1;.</para>
<programlisting>bindkey ^? delete-char # a konzolhoz
bindkey ^[[3~ delete-char # az xtermhez</programlisting>
<para>További információkat <ulink
url="http://www.ibb.net/~anne/keyboard.html">ezen az
oldalon</ulink> találhatunk.</para>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</sect1>
<sect1 id="compatibility-networking">
<title>Hálózati és soros
eszközök</title>
<qandaset>
<qandaentry>
<question id="network-cards">
<para>A &os; milyen hálózati
kártyákat ismer?</para>
</question>
<answer>
<para>Ezek teljes listáját a &os; egyes
kiadásaihoz tartozó hardverjegyzékben
találjuk meg.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="support-winmodem">
<para>A &os; ismer szoftveres modemeket, például
winmodemeket?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; különbözõ
kiegészítõ szoftvereken keresztül
több szoftveres modemet is támogat. A
<filename role="package">comms/ltmdm</filename> port
például a szélesebb körben
elterjedt Lucent LT chipsetes modemekhez ad
támogatást.</para>
<para>A &os; azonban nem telepíthetõ szoftveres
modemen keresztül. A hozzá tartozó
szoftvert csak az operációs rendszer
telepítése után tudjuk
telepíteni.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="support-broadcom">
<para>Van natív meghajtó a Broadcom 43xx
típusú kártyákhoz?</para>
</question>
<answer>
<para>Nem, és valószínûleg nem is
lesz.</para>
<para>A Broadcom nem hajlandó nyilvánossá
tenni azokat az információkat, amik az
általuk gyártott vezeték
nélküli chipsetek programozásához
lennének szükségesek, mivel szoftveresen
vezérelt rádiót használnak. Az
alkatrészeik FCC szintû
engedélyeztetéséhez ugyanis valamilyen
módon gondoskodniuk kell róla, hogy a
felhasználók nem képesek bizonyos
dolgokat módosítani vele kapcsolatban,
például a mûködési
frekvenciát, a modulációs
paramétereket vagy a kimenõ
teljesítményt. A chipsetek
programozásának ismerete nélkül
azonban szinte lehetetlen elkészíteni
hozzájuk a megfelelõ meghajtót.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="multiport-serial-support">
<para>A &os; milyen többportos soros vonali
kártyákat ismer?</para>
</question>
<answer>
<para>Ezek listáját a kézikönyv
<ulink
url="&url.books.handbook;/serial.html">Soros vonali
kommunikációról szóló
része</ulink> tartalmazza.</para>
<para>Bizonyos névtelen másolatok is
használhatók, különösen azok,
amelyek magukat AST-kompatibilisnek nevezik.</para>
<para>Az ilyen kártyák
beállításáról a &man.sio.4;
man oldalon olvashatunk részletesebben.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="serial-console-prompt">
<para>Hogyan lehet a <literal>boot:</literal> parancssort
elõhozni soros vonali konzolon?</para>
</question>
<answer>
<para>Olvassuk el a kézikönyvben <ulink
url="&url.books.handbook;/serialconsole-setup.html">ezt a
fejezetet</ulink>.</para>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</sect1>
<sect1 id="compatibility-sound">
<title>Hang</title>
<qandaset>
<qandaentry>
<question id="sound-card-support">
<para>A &os; milyen hangkártyákat ismer?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; rengeteg hangkártyát ismer, (ennek
részleteit lásd a <ulink
url="&url.base;/releases/">&os; kiadásait
tartalmazó</ulink> honlapon és a &man.snd.4;
man oldalon). Korlátozott módon az MPU-401
és a vele kompatibilis MIDI-kártyákat
is támogatja. A µsoft; Sound System
specifikációinak megfelelõ
kártyákat tudjuk használni.</para>
<note>
<para>Ez azonban csak a hangra vonatkozik! Ez a
meghajtó a &soundblaster; kivételével
nem támogatja a kártyákon
található CD-, SCSI- és joystick
csatlakozásokat. A &soundblaster; SCSI
csatlakozása és bizonyos nem-SCSI
CD-meghajtókat ugyan támogat, de rendszert
például nem tudunk róluk
indítani.</para>
</note>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="es1370-silent-pcm">
<para>Miért nincs hang a &man.pcm.4; által
támogatott hangkártyán?</para>
</question>
<answer>
<para>Egyes hangkártyák esetében a
hangerõ minden indításkor nullára
állítódik. Ezért ilyenkor
mindig ki kell adni a következõ parancsot:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>mixer pcm 100 vol 100 cd 100</userinput></screen>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</sect1>
<sect1 id="compatibility-other">
<title>Egyéb eszközök</title>
<qandaset>
<qandaentry>
<question id="power-management-support">
<para>Képes a &os; kihasználni az
energiagazdálkodási lehetõségeket
egy laptopon?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; bizonyos gépeken képes az
<acronym>APM</acronym> használatára.
Errõl az &man.apm.4; man oldalon találunk
pontosabb leírást.</para>
<para>A &os; ezenkívül még a
legújabb hardverekben megtalálható
<acronym>ACPI</acronym> lehetõségeit is
igyekezik kihasználni. Errõl
részletesebben az &man.acpi.4; man oldalon
olvashatunk. Amennyiben a rendszerünk egyaránt
tartalmazza az <acronym>APM</acronym> és az
<acronym>ACPI</acronym> támogatását,
bármelyiket használhatjuk. Ilyen esetben
javasoljuk mind a kettõ
kipróbálását és az
igényeinkhez leginkább illeszkedõ
megoldás kiválasztását.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="disable-acpi">
<para>Hogy lehet letiltani az ACPI
támogatását?</para>
</question>
<answer>
<para>Tegyük bele az alábbi sort az
<filename>/boot/device.hints</filename>
állományba:</para>
<screen>hint.acpi.0.disabled="1"</screen>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="micron-hang-boot">
<para>Miért fagynak le a Micron típusú
rendszerek indulás közben?</para>
</question>
<answer>
<para>Egyes Micron gyártmányú alaplapokon
olyan PCI BIOS található, amely nem felel meg az
szabványoknak, és ezért a &os; nem tud
elindulni, mivel a PCI eszközök nem jelentik le az
általuk használt címeket.</para>
<para>Ezt a problémát úgy tudjuk
megoldani, ha a BIOS-ban kikapcsoljuk
(<literal>Disabled</literal> értékûre
állítjuk) a <quote>Plug and Play Operating
System</quote> beállítást.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="asusk7v-boot-failure">
<para>A rendszerindító lemez nem képes az
ASUS K7V alaplapokkal mûködni. Hogyan lehet
ezt orvosolni?</para>
</question>
<answer>
<para>Menjünk be a BIOS-ba és kapcsoljuk ki
(állítsuk <literal>Disabled</literal>
értékre) a <quote>Boot Virus
Protection</quote> beállítást.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="micron-3comnic-failure">
<para>Miért nem mûködnek a &tm.3com; PCI
hálózati kártyák a Micron
típusú
számítógépekben?</para>
</question>
<answer>
<para>Nézzük meg <link
linkend="micron-hang-boot">az elõzõ választ</link>.</para>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</sect1>
</chapter>
<chapter id="troubleshoot" lang="hu">
<title>Hibaelhárítás</title>
<qandaset>
<qandaentry>
<question id="pae">
<para>Miért állapítja meg rosszul a &os;
a memória mennyiségét &i386;
hardveren?</para>
</question>
<answer>
<para>A válasz nagy
valószínûséggel a fizikai
és virtuális memóriacímek
közti különbségben rejlik.</para>
<para>A legtöbb PC-s hardvereszköz megegyezés
szerint a 3,5 GB és 4 GB közti
memóriaterületet speciális célokra
tartja fenn (általában a PCI
számára). Ezen a címterületen
keresztül éri a PCI eszközöket. Ennek
egyik következménye, hogy a fizikai
memória ezen a részen nem érhetõ
el.</para>
<para>Hogy pontosan mi történik az itt
elhelyezkedõ memóriával, teljesen a
hardvertõl függ. Sajnálatos módon
bizonyos eszközök semmilyen megoldást nem
nyújtanak a problémára, és
így lényegében az utolsó
500 MB-nyi memória elveszik.</para>
<para>Szerencsére a legtöbb eszköz azonban
képes ezt a területet egy felsõbb
címre leképezni, így ki tudjuk
használni. Ilyenkor azonban tapasztalhatunk
némi félreértést, amikor
megnézzük a rendszerindítás
közben megjelenõ üzeneteket.</para>
<para>A &os; 32 bites változata esetén ez a
memóriaterület elveszik, mivel a címe a
4 GB-os határ felé kerül, amelyet a
32 bites módban futó rendszermag
már nem képes elérni. Ezen egy PAE
támogatással rendelkezõ rendszermag
használatával segíthetünk. A
GYIK-on belül <link
linkend="memory-limits">ebben a bejegyzésben</link>
olvashatunk bõvebben a
memóriakorlátokról, valamint <link
linkend="memory-upper-limitation">ebben a részben</link>
láthatjuk a különbözõ
platformokra vonatkozó
memóriakorlátozásokat.</para>
<para>A &os; 64 bites változata vagy a PAE
használata esetén azonban a &os; rendesen
felismeri és leképezi a fennmaradó
memóriaterületeket, így azok
használhatóvá válnak. A
rendszerindítás során azonban az
elõbb említett leképezés miatt
látszólag úgy fog tûnni, mintha a
&os; több memóriát észlelne, mint
amennyivel valójában rendelkezünk. Ez
teljesen normálisnak tekinthetõ és a
ténylegesen elérhetõ memória
mennyisége a folyamat végén be fog
állítódni.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="awre">
<para>Mit tegyünk, ha meghibásodott szektorokat
találunk a merevlemezünkön?</para>
</question>
<answer>
<para>A SCSI-meghajtók esetében a
meghajtó általában képes
önmagától átképezni az
ilyen szektorokat. A legtöbb meghajtóban ez a
lehetõség viszont alapból nem
engedélyezett.</para>
<para>A hibás szektorok
átképezéséhez az eszköz
elsõ lapmódját kell átírnunk,
amelyet (<username>root</username>
felhasználóként) így
tehetünk meg:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>camcontrol modepage sd0 -m 1 -e -P 3</userinput></screen>
<para>Változtassuk meg az AWRE (az írás
automatikus átképzése) és ARRE (az
olvasás automatikus átképzése)
beállítások értékeit
0-ról 1-re:</para>
<programlisting>AWRE (Auto Write Reallocation Enbld): 1
ARRE (Auto Read Reallocation Enbld): 1</programlisting>
<para>A modernebb IDE-meghajtók is képesek a
vezérlõjükkel nyilvántartani az
idõközben meghibásodott szektorokat,
és ezt általában alapból
engdélyezik.</para>
<para>Ha rossz szektorokra figyelmeztetõ
hibaüzeneteket látunk (akármilyen
típusú meghajtónk is legyen), az
kétségtelenül arra utal, hogy ideje
lecserélnünk a hardvert. A hibás
szektorok használatát esetleg a
gyártó saját diagnosztikai
programjával le tudjuk tiltani, de hosszabb
távon mindenképpen az lesz a legjobb, ha
veszünk egy újat.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="hpnetserver-scsi-failure">
<para>A &os; miért nem találja meg a
HP Netserver SCSI-vezérlõjét?</para>
</question>
<answer>
<para>Ez tulajdonképpen egy ismert probléma. A
HP Netserver gépekben egy integrált EISA
buszos SCSI-vezérlõ található,
amely a 11-es EISA bõvítõhelyen
található, ezért az összes
<quote>valódi</quote> EISA
bõvítõhely ez elõtt helyezkedik el.
Sajnos a 10 feletti EISA bõvítõhelyek
címei ütköznek a PCI eszközök
számára kiosztott címekkel,
ezért a &os; önmagától nem tudja
valami jól kezelni az ilyen helyzeteket.</para>
<para>Ezért a legjobban akkor járunk, ha
egyszerûen letagadjuk a címterek
ütközését :) Ezt úgy tudjuk
megtenni, ha a rendszermag <literal>EISA_SLOTS</literal>
nevû beállítását a 12
értékre állítjuk. Ezután
már csak be kell konfigurálunk és
újra kell fordítanunk a rendszermagot, ahogy
azt a <ulink
url="&url.books.handbook;/kernelconfig.html">kézikönyv
megfelelõ része is
tárgyalja</ulink>.</para>
<para>Természetesen, amikor egy ilyen gépre
akarunk telepíteni, a helyzet tovább
bonyolódik. A telepítést úgy
tudjuk megoldani, ha a <emphasis>UserConfig</emphasis>
programon belül alkalmazunk egy apró
trükköt. Most ne a <quote>vizuális</quote>
felületét használjuk, hanem a
parancssoros részt. Gépeljük be, majd a
megszokottak szerint telepítsük a
rendszert:</para>
<programlisting>eisa 12
quit</programlisting>
<para>Ettõl függetlenül természetesen
továbbra is javasolt egy, az elõbbiek szerint
módosított rendszermagot fordítanunk
és telepítenünk.</para>
<para>A következõ verziókban
remélhetõleg már lesz valamilyen
megoldás erre a problémára.</para>
<note>
<para>A HP Netserver esetén nem tudunk a
lemezeken <literal>Veszélyesen
dedikált</literal> (<literal>Dangerously
Dedicated</literal>) módot használni.
Errõl <link linkend="dedicate">itt</link>
olvashatunk bõvebben.</para>
</note>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ed1-timeout">
<para>Állandóan <errorname>ed1:
timeout</errorname> és ahhoz hasonló
üzenetek jelennek meg. Mi lehet velük
kezdeni?</para>
</question>
<answer>
<para>Ezt a hibát általában a
megszakítások ütközése okozza
(például két kártya ugyanazt a
megszakítást akarja használni).
Indítsuk a rendszerünket a <option>-c</option>
beállítás használatával
és az
<devicename>ed0</devicename>/<devicename>de0</devicename>/...
bejegyzéseket változtassuk meg a
kártyáknak megfelelõen.</para>
<para>Ha a hálózati kártyánkon BNC
típusú csatlakozó
található, akkor még elõfordulhat,
hogy azért látunk ilyen hibaüzeneteket,
mert nem jól zártuk le a csatlakozást.
Ezt úgy tudjuk könnyen ellenõrizni, ha a
lezárót közvetlenül a
kártyára dugjuk rá (kábel
nélkül) és figyeljük, hogy
továbbra is jönnek-e a hibaüzenetek.</para>
<para>Egyes NE2000-kompatibilis kártyák akkor
adják ezt a hibát, ha az UTP portjukon nincs
aktív összeköttetés vagy nem dugtuk
be a kábelt.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="bad-3c509">
<para>Miért állnak le a &tm.3com; 3C509
kártyák minden különösebb ok
nélkül?</para>
</question>
<answer>
<para>Az ilyen típusú kártyák
néha hajlamosak elfelejteni a
beállításaikat. Frissítsük
a kártya beállításait a
<command>3c5x9.exe</command> program
segítségével.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="printer-slow">
<para>A párhuzamos nyomtató nevetségesen
lassú. Mi lehet ezzel kezdeni?</para>
</question>
<answer>
<para>Ha csupán annyi a problémánk, hogy
a nyomtató irdatlanul lassan mûködik, akkor
próbáljuk meg a kézikönyv <ulink
url="&url.books.handbook;/printing-intro-setup.html">nyomtatásról
szóló részében</ulink>
leírtakhoz hasonlóan
átállítani a <ulink
url="&url.books.handbook;/printing-intro-setup.html#PRINTING-PARALLEL-PORT-MODE">nyomtató
portkezelését</ulink>.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="signal11">
<para>A programok miért állnak le
idõnként <errorname>Signal 11</errorname>
hibákkal?</para>
</question>
<answer>
<para>Ezek a hibák akkor keletkeznek, amikor a
futó programok olyan memóriaterülethez
próbálnak meg hozzáférni, amihez
eredetileg nem lenne szabad. Ha valami ehhez hasonló
történik a rendszerünkben
látszólag teljesen
véletlenszerûen, akkor nagyon óvatosan
kezdjünk el vizsgálódni.</para>
<para>A lehetséges okok az alábbiak
lehetnek:</para>
<orderedlist>
<listitem>
<para>Ha csak olyan alkalmazások esetében
jelentkezik ez a hiba, amelyeket mi magunk
fejlesztünk, akkor az
valószínûleg arra utal, hogy
valamelyik része hibásan
mûködik.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Ha a &os; alaprendszerének valamelyik
részében tapasztalunk ilyen hibákat,
akkor azt szintén okozhatja hibás
kód, de az ilyen hibákat
általában hamarabb meg szokták
találni és ki szokták
javítani, mint ahogy a GYIK-ot olvasók
többsége találkozna velük (a
<literal>-CURRENT</literal> ág pontosan ezt a
célt szolgálja).</para>
</listitem>
</orderedlist>
<para>Elõfordulhat, hogy ez egy olyan furcsaság
eredménye, amely <emphasis>nem</emphasis> a &os;
hibája: például ugyanazon program
fordításakor mindig mást csinál
a fordítóprogram.</para>
<para>Például tegyük fel, hogy a
<command>make <maketarget>buildworld</maketarget></command>
parancsot futtatjuk, és a fordítás
félbeszakad, amikor az <filename>ls.c</filename>
állományból el akarja
készíteni az <filename>ls.o</filename>
állományt. Ha ezután megint
megpróbáljuk kiadni a <command>make
<maketarget>buildworld</maketarget></command> parancsot,
akkor a fordítás ugyanazon a helyen
újból meghiúsul —
valószínûleg hibás a
forráskód, frissítsük a
forrásainkat és próbáljuk meg
ismét. Ha viszont a fordítás ilyenkor
már egy másik helyen akad el, akkor szinte
biztos, hogy hardverhibával akadtunk
össze.</para>
<para>Amit ilyenkor tenni tudunk:</para>
<para>Az elsõ esetben egy nyomkövetõ,
például a &man.gdb.1;
segítségével keressük meg a program
azon pontját, ahol rossz
memóriaterülethez próbál meg
hozzáférni és javítsuk
ki.</para>
<para>A második esetben ellenõrizzük, hogy
nem a hardver a hibás.</para>
<para>Ennek okai többek közt a következõk
lehetnek:</para>
<orderedlist>
<listitem>
<para>Túlmelegednek a merevlemezeink:
ellenõrizzük, hogy a gépben
található ventillátorok rendesen
mûködnek-e (persze elõfordulhat, hogy
más eszközök melegednek
túl).</para>
</listitem>
<listitem>
<para>A processzor túlmelegedett: lehet, hogy mert
túlságosan nagy órajelen
járatjuk, vagy mert egyszerûen leállt
a hûtése. Akármelyik eset is
következett be, legalább a hiba
felderítéséig
állítsuk vissza a hivatalos
sebességére.</para>
<para>Ha feltétlenül ragaszkodunk a
rendszerünk tuningolásához, akkor
érdemes elgondolkoznunk azon, hogy egy lassabb
rendszerrel jobban járunk, mint egy
állandóan cserélendõ,
ropogósra sült rendszerrel. Az emberek
általában nem is nagyon szeretik az ilyen
rendszereket, független attól, hogy
szerintünk érdemes-e ilyet csinálni
vagy sem.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Hibás memóriamodulok: ha több
SIMM és DIMM modul is található a
gépünkben, akkor vegyük ki az
összeset és próbáljuk ki
mindegyiket egyesével, ezzel is
leszûkíthetjük a probléma
felderítését a hibás
DIMM/SIMM modulokra vagy azok
kombinációjára.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Az alaplap túlbecslõ
értékei: a BIOS
beállításai között vagy
az alaplapon található jumperekkel
szabályozni tudjuk a
különbözõ
idõzítéseket, ahol
általában az alapértelmezett
értékek megfelelnek, de néha
elõfordulhat, hogy a memóriamodulok
késleltetését lassúra, vagy
éppen turbó sebességre
állítják (<quote>RAM Speed:
Turbo</quote> vagy ehhez hasonló néven
keressük a BIOS-ban), ami szintén okozhat
furcsa viselkedést. Próbáljuk meg
visszaállítani az BIOS
alapértelmezett értékeit, de
elõtte érdemes lejegyezni az aktuális
beállításainkat.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Az alaplap zajos vagy kevés áramot
kap: ha vannak használaton kívüli I/O
kártyáink, merevlemezeink,
CD-meghajtóink a rendszerünkben, akkor
próbáljuk meg ideiglenesen
eltávolítani ezeket vagy egyszerûen
csak lehúzni róluk a
tápkábelt. Ezzel tudjuk vizsgálni,
hogy a számítógépünk
tápegysége képes-e
megbirkózni a kisebb terheléssel. Esetleg
kipróbálhatunk egy másik
tápegységet is, lehetõleg egy
kicsivel erõsebbet (például ha a
jelenlegi tápegységünk
teljesítménye 250 watt, akkor
használjunk helyette egy
300 wattosat).</para>
</listitem>
</orderedlist>
<para>Továbbá érdemes lehet még
elolvasnunk a SIG11 GYIK-ot (lásd lentebb), ahol
mindezeket a problémákat részletesen
kifejtik, noha a &linux;
nézõpontjából. Arról is
olvashatunk benne, hogy egy hibás
memóriát miért nem képesek
észlelni a szoftveres vagy hardveres
tesztelõeszközök.</para>
<para>Végezetül, ha az egyik javaslat sem
segített a probléma megoldásában,
akkor valószínûleg sikerült
hibát találnunk a &os; kódjában,
amirõl nyugodtan írhatunk a fejlesztõknek
egy hibajelentést.</para>
<para>A problémáról minden
részletre kiterjedõ módon <ulink
url="http://www.bitwizard.nl/sig11/">A SIG11-es probléma GYIK-ja</ulink>
írásban olvashatunk (angolul).</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="trap-12-panic">
<para>A rendszer összeomlik vagy egy <errorname>Fatal
trap 12: page fault in kernel mode</errorname> vagy pedig
valamilyen <errorname>panic:</errorname> hibaüzenettel
és egy halom számot ír ki. Mit
tegyünk?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; fejlesztõi nagyon kíváncsiak
az ilyen hibákra, de a
felderítéséhez sajnos jóval
több információra van
szükségük, mint amennyit láthattunk.
Másoljuk le az összeomláshoz
tartozó teljes üzenetet. Ezután
nézzük meg a GYIK-nak azt a
részét, amely a <link linkend=
"kernel-panic-troubleshooting">rendszermag
összeomlásáról</link> szól,
készítsünk egy nyomkövetési
információkkal ellátott rendszermagot
és kérjük le a hívási
láncot. Ez elsõre talán bonyolultnak
hangzik, de ehhez igazából nem igényel
semmilyen programozási tudást, egyszerûen
csak a megadott utasításokat kell
követnünk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="screen-loses-sync">
<para>A rendszer indulása közben miért
sötétül a képernyõ és megy
el rajta a kép?</para>
</question>
<answer>
<para>Ez az ATI Mach 64 videokártyák
esetében jelentkezõ probléma. Ilyenkor az
a gond, hogy a kártya a <literal>0x2e8</literal>
címet használja, akárcsak a negyedik
soros port. A &man.sio.4; meghajtóban levõ hiba
(vagy netalán beállítás?) miatt
azonban a negyedik soros portot
<emphasis>még</emphasis> akkor is használni
fogja, ha kikapcsoljuk a <devicename>sio3</devicename> (a
negyedik soros port) eszközt.</para>
<para>A hibát kijavításáig
így kerülhetjük meg:</para>
<orderedlist>
<listitem>
<para>A betöltõ parancssorában adjuk meg
a <option>-c</option> paramétert. (Így
elõ tudjuk hozni a rendszermag
konfigurációs
módját.)</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Kapcsoljuk ki a <devicename>sio0</devicename>,
<devicename>sio1</devicename>,
<devicename>sio2</devicename> és
<devicename>sio3</devicename> eszközöket
(tehát mindegyiket). Emiatt a &man.sio.4;
meghajtó nem indul el, és így nem
okoz problémát.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Lépjünk ki és folytassuk a
rendszer indítását.</para>
</listitem>
</orderedlist>
<para>Ha a soros portokat is használni akarjuk, akkor
következõ módosításokkal
készítsünk egy új rendszermagot: a
<filename>/usr/src/sys/dev/sio/sio.c</filename> (vagy pc98
esetén a
<filename>/usr/src/sys/pc98/cbus/sio.c</filename>)
állományban keressük meg a
<literal>0x2e8</literal> karakterláncot és az
azt megelõzõ vesszõt távolítsuk
el (de az utána következõt tartsuk meg).
Miután végrehajtottuk ezt a
módosítást, a megszokott módon
fordítsuk újra a rendszermagot.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="reallybigram">
<para>A &os; miért csak 64 MB
memóriát használ, amikor 128 MB van
a gépben?</para>
</question>
<answer>
<para>Mivel &os; a BIOS-tól próbálja
megtudni a rendelkezésre álló
memória méretét, ezért csak
16 biten képes lekérdezni a KB-okban
(vagyis 65 535 KByte = 64 MB, vagy még
ennél is kevesebb, mivel egyes BIOS-ok legfeljebb
16 MB memóriát engednek látni).
Tehát ha 64 MB-nál több
memóriával rendelkezünk, akkor a &os;
ugyan megpróbálja azt felderíteni, de
nem feltétlenül fog sikerülni.</para>
<para>Ezt úgy tudjuk megoldani, ha a rendszermag
alábbi beállítását
használjuk. Alapvetõen ugyanis létezik
egy módszer, amivel le lehet kérdezni a
memória teljes méretét a
BIOS-tól, de a hozzá tartozó rutin nem
fért el a rendszerindító blokkban. Ha
egyszer majd sikerül neki helyet csinálni, akkor
a rendszer képes lesz kizárólag ezzel a
módszerrel dolgozni. Amíg viszont ez nem
így van, addig kénytelenek leszünk a most
következõ megoldást
választani:</para>
<programlisting>options MAXMEM=<replaceable>N</replaceable></programlisting>
<para>ahol <replaceable>N</replaceable> a memória
Kilobyte-okban megadott mérete. Tehát egy
128 MB memóriával rendelkezõ
számítógép esetén ez
<literal>131072</literal>.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="kmem-map-too-small">
<para>A számítógépben több
mint 1 GB memória van, de mégis
<errorname>kmem_map too small</errorname> üzenetek
jelennek meg. Mi a gond?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; általában a rendszermag
néhány fontos paraméterét, mint
például az egyszerre megnyitható
állományok maximális
számát a
számítógépben
található memória
méretébõl származtatja. Az
1 GB memóriánál több
esetén azonban elképzelhetõ, hogy ez az
<quote>automatikus méretezés</quote>
túlságosan is nagy értékeket
választ. Így a rendszer
indításakor a rendszermag olyan nagy
méretû táblázatokat és
egyéb struktúrákat foglal le, amelyek
betöltik a rendelkezésére
bocsátott terület nagy részét.
Késõbb, a rendszer futása közben
pedig a rendszermag szépen lassan kifogy a dinamikus
memóriaterületekbõl és
összeomlik.</para>
<para>Készítsünk egy olyan saját
rendszermagot, ahol a <option>VM_KMEM_SIZE_MAX</option>
beállítást megnöveljük
egészen a maximális 400 MB-os
értékig (<option>options
VM_KMEM_SIZE_MAX=419430400</option>). 400 MB
használata valószínûleg
elég lesz egészen 6 GB
memóriáig.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="panic-kmemmap-too-small">
<para>A számítógépben nincs
1 GB memória, a &os; mégis
<errorname>kmem_map too small</errorname> hibával
leáll!</para>
</question>
<answer>
<para>Ez a hibaüzenet arra utal, hogy a rendszer
kifogyott a hálózati pufferek
(különösen az mbuf klaszterek)
számára kiosztott virtuális
memóriából. Az mbuf klaszterek
részére fenntartott virtuális
memória méretének
beállításáról a
kézikönyv <ulink
url="&url.books.handbook;/configtuning-kernel-limits.html#NMBCLUSTERS">Hálózati
korlátozások</ulink> címû
szakaszában olvashatunk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="proc-table-full">
<para>Miért jelenik meg a <errorname>kernel: proc:
table is full</errorname> hibaüzenet?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; rendszermagja egyszerre csak bizonyos
számú programot enged futni. Ezek
konkrét száma a
<varname>kern.maxusers</varname>
&man.sysctl.8;-változótól függ. A
<varname>kern.maxusers</varname> ezenkívül
még hatással van más belsõ
korlátokra is, például a
hálózati pufferekre (lásd <link
linkend="panic-kmemmap-too-small">ezt</link> a
korábbi kérdést). Ha a
számítógépünk
túlságosan leterhelt, akkor érdemes
megpróbálkoznunk a
<varname>kern.maxusers</varname>
értékének
növelésével. Ennek
átállítása a rendszerben
egyszerre futtatható maximális programok
számával együtt sok más
rendszerszintû korlátozást is
finomít.</para>
<para>A <varname>kern.maxusers</varname>
értékének
beállításához nézzük
meg a kézikönyv <ulink
url="&url.books.handbook;/configtuning-kernel-limits.html#KERN-MAXFILES">Az állományok és futó programok korlátozásairól</ulink>
szóló szakaszát. (Miközben ez a
rész a megnyitható állományok
maximális számáról szól,
addig ugyanez érvényes a futó
programokra is.)</para>
<para>Ha viszont a
számítógépünk nem éri
akkora terhelés, de mégis szeretnénk
egyszerre nagyobb számú programot is futtatni
rajta, akkor ehhez elegendõ csak
<varname>kern.maxproc</varname> változót
átállítanunk. Ezt úgy tudjuk
megtenni, ha felvesszük a
<filename>/boot/loader.conf</filename>
állományba. Ez az érték
természetesen addig nem
beállítódni, amíg a
rendszerünket újra nem indítjuk.
Ezekrõl a változókról a
&man.loader.conf.5; és &man.sysctl.conf.5; man
oldalakon tájékozódhatunk
részletesebben. Ha az összes programot egyetlen
felhasználóval akarjuk futtatni, akkor a
<varname>kern.maxprocperuid</varname> változót
értékét is át kell
állítanunk, méghozzá a
<varname>kern.maxproc</varname> új
értékénél eggyel kisebbre.
(Ezért kell így csinálni, mert egy
rendszerprogram, az &man.init.8; mindig fut.)</para>
<para>A sysctl változók
beállításait úgy is tudjuk
véglegesíteni, ha felvesszük ezeket az
<filename>/etc/sysctl.conf</filename>
állományba. A kézikönyv <ulink
url="&url.books.handbook;/configtuning-sysctl.html">A
rendszermag korlátainak finomhangolása</ulink>
címû szakaszában részletesebb is
olvashatunk róla, hogy miként
állítsuk be a rendszerünket.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="cmap-busy-panic">
<para>Az új rendszermag indításakor
miért keletkezik <errorname>CMAP busy</errorname>
hibaüzenet?</para>
</question>
<answer>
<para>Az elavult <filename>/var/db/kvm_*.db</filename>
állományokat összegyûjtõ rutin
idõnként nem mûködik megfelelõen,
és a nem egyezõ állományok
esetén össze is omolhat.</para>
<para>Amikor ilyen történik, indítsuk
újra a rendszert egyfelhasználós
módban és gépeljük be:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>rm /var/db/kvm_*.db</userinput></screen>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="brkadrint-illegal-host-access">
<para>Mit jelent az <errorname>ahc0: brkadrint, Illegal Host
Access at seqaddr 0x0</errorname> üzenet?</para>
</question>
<answer>
<para>Ez az Ultrastor SCSI vezérlõkártya
ütközésére utal.</para>
<para>A rendszerindítás közben
lépjünk be a rendszermag
konfigurációs menüjébe és
tiltsuk le a gondot okozó
<devicename>uha0</devicename> eszközt.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="aci0-illegal-cable">
<para>Amikor elindul a rendszer, egy <errorname>ahc0: illegal
cable configuration</errorname> hibaüzenet jelenik meg.
A kábelek bekötésével semmilyen
gond nincs. Mégis akkor mi a baj?</para>
</question>
<answer>
<para>Az alaplapon nem található olyan
áramkör, amely támogatja az automatikus
lezárást (<quote>automatic
termination</quote>). A SCSI BIOS-ban az automatikus
lezárás helyett adjuk meg a megfelelõ
lezárást. Az &man.ahc.4; meghajtója
nem képes rendesen érzékelni a
kábeleket, ha az alaplapon van ilyen
érzékelés (és így
automatikus lezárás). A meghajtó
egyszerûen annyit feltételez, hogy ennek
támogatása csak akkor érhetõ el,
ha az EEPROM-ban megadtuk az <quote>automatic
termination</quote> beállítást. A
megfelelõ kábeldetektáló
eszköz nélkül a meghajtó gyakran
rosszul állapítja meg a
lezárást, ami pedig így
veszélyezteti a SCSI busz
megbízhatóságát.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="mail-loopback">
<para>Miért küld a
<application>sendmail</application> <errorname>mail loops back
to myself</errorname> hibaüzenetet?</para>
</question>
<answer>
<para>Errõl részletesebben a <ulink
url="&url.books.handbook;/mail-trouble.html#Q26.5.2.">kézikönyvben</ulink>
olvashatunk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="remote-fullscreen">
<para>A távoli gépeken miért viselkednek
olyan furcsán a teljes képernyõs
alkalmazások?</para>
</question>
<answer>
<para>Elõfordulhat, hogy az adott távoli
gépen a terminál típusa nem
<literal>cons25</literal>, amire viszont a &os; konzolnak a
megfelelõ mûködéshez
szüksége lenne.</para>
<para>Ezt a problémát többféle
módon is meg tudjuk kerülni:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>Mikor bejelentkezünk a távoli
gépre, állítsuk a <envar>TERM</envar>
környezeti változót az
<literal>ansi</literal> vagy <literal>sco</literal>
értékre, amibõl kiderül, hogy
egyáltalán ismeri ezeket a
termináltípusokat.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>A &os; konzolban használjunk VT100
emulátort, például a
<application>screen</application> alkalmazást. A
<application>screen</application>
segítségével egyetlen
terminálról egyszerre több
munkamenetet is tudunk indítani, de
egyébként is egy nagyon jó program.
Minden <application>screen</application> által
létrehozott ablak VT100-as
terminálként mûködik,
ezért a távoli gépen a
<envar>TERM</envar> környezeti
változó nyugodtan
beállítható a
<literal>vt100</literal> értékre.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Tegyük hozzá a <literal>cons25</literal>
bejegyzést a távoli gép
terminálokat tároló
adatbázisához. Ez pontos módszere
jelentõs mértékben függ az adott
gépen található
operációs rendszertõl. Ebben
leginkább az adott gépen
található man oldalak tudnak
segíteni.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Indítsunk el a &os; rendszert futtató
gépen egy X szervert és a távoli
géprõl egy X rendszerre
íródott terminálemulátorral,
például az <command>xterm</command> vagy
az <command>rxvt</command> programmal jelentkezzük
be. A távoli gépen ekkor a
<envar>TERM</envar> változó
értéke vagy <literal>xterm</literal>, vagy
pedig <literal>vt100</literal> lesz.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="pnp-not-found">
<para>A Plug and Play kártyákat miért nem
találja meg (vagy <literal>unknown</literal>
típusúként látja) a
&os;?</para>
</question>
<answer>
<para>Ennek az okait a következõ levélben
fejtette ki &a.peter; a &a.questions; tagjainak, amelyben
arra válaszolt, hogy egy belsõ modemet
miért nem észlel a rendszer miután
frissítették
&os; 4.<replaceable>X</replaceable>-re (az
érthetõség kedvéért
szögletes zárójelek között
hozzáadtunk néhány
kiegészítést is).</para>
<note>
<para>Az eredeti szövegbõl készült
idézetet frissítettük.</para>
</note>
<blockquote>
<para>A PNP BIOS beállította [a modemet]
és magára hagyta valahol a portok
számára fenntartott címtérben,
így az ISA eszközök régi
típusú [3.<replaceable>X</replaceable>-ben
levõ] eszközpróbálgatásai
ott <quote>találták</quote> meg.</para>
<para>A 4.0 esetében azonban az ISA
eszközöket kezelõ kód már
sokkal inkább a PnP
támogatására koncentrál.
Korábban [a 3.X verziókban]
elõfordulhatott az is, hogy az ISA eszközök
keresése során a rendszer egy
<quote>kóbor</quote> eszközt talált,
majd ugyanazt megtalálta PnP eszközként
és ütköztek az így duplán
lefoglalni kívánt erõforrások.
Ennek kivédésére elõször
tehát letiltjuk a programozható
kártyák felderítését,
így ez a típusú kettõs
detektálás nem történhet meg.
Ez továbbá azt is jelenti, hogy a
támogatott PnP hardverek azonosítóit
elõre ismerni kell. Ennek
hangolhatóságát már
tervbevettük.</para>
</blockquote>
<para>Tehát egy ilyen eszköz
mûködtetéséhez
szükségünk lesz a PnP
azonosítójára, valamint arra, hogy
felvegyük a felderítendõ PnP
eszközök ISA eszközök közé.
Ezt a &man.pnpinfo.8; segítségével
kérhetjük le, amely például egy
belsõ modem esetén a következõ
kimenetet fogja adni:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>pnpinfo</userinput>
Checking for Plug-n-Play devices...
Card assigned CSN #1
Vendor ID PMC2430 (0x3024a341), Serial Number 0xffffffff
PnP Version 1.0, Vendor Version 0
Device Description: Pace 56 Voice Internal Plug & Play Modem
Logical Device ID: PMC2430 0x3024a341 #0
Device supports I/O Range Check
TAG Start DF
I/O Range 0x3f8 .. 0x3f8, alignment 0x8, len 0x8
[16-bit addr]
IRQ: 4 - only one type (true/edge)</screen>
<para>[a többi részt kihagytuk]</para>
<screen>TAG End DF
End Tag
Successfully got 31 resources, 1 logical fdevs
-- card select # 0x0001
CSN PMC2430 (0x3024a341), Serial Number 0xffffffff
Logical device #0
IO: 0x03e8 0x03e8 0x03e8 0x03e8 0x03e8 0x03e8 0x03e8 0x03e8
IRQ 5 0
DMA 4 0
IO range check 0x00 activate 0x01</screen>
<para>Innen a <literal>Vendor ID</literal> kezdetû sorra
lesz szükségünk. A zárójelek
között szereplõ hexadecimális
szám (ami a példában a
<literal>0x3024a341</literal>) lesz az eszköz PnP
azonosítója, valamint a közvetlenül
ez elõtt szereplõ karakterlánc az egyedi
ASCII azonosítója
(<literal>PMC2430</literal>).</para>
<para>Ha a &man.pnpinfo.8; lefuttatásának
eredményeképpen megjelenõ lista nem
tartalmazza a kérdéses eszközt, akkor
helyette a &man.pciconf.8; használatával is
próbálkozhatunk. Íme a
<command>pciconf -vl</command> parancs kimenete egy
integrált hangkártya esetében:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>pciconf -vl</userinput>
chip1@pci0:31:5: class=0x040100 card=0x00931028 chip=0x24158086 rev=0x02 hdr=0x00
vendor = 'Intel Corporation'
device = '82801AA 8xx Chipset AC'97 Audio Controller'
class = multimedia
subclass = audio</screen>
<para>Ebbõl a <varname>chip</varname>
változót, vagyis a
<literal>0x24158086</literal> értéket kell
felhasználnunk.</para>
<para>Ezt az információt (a <literal>Vendor
ID</literal> vagy a <varname>chip</varname>
értékét) ezután a
<filename>/usr/src/sys/dev/sio/sio_isa.c</filename>
állományba kell felvennünk.</para>
<para>Ehhez elõször is készítsünk
egy biztonsági másolatát a
<filename>sio_isa.c</filename>
állományról arra az esetre, ha
véletlenül valami rossz történne.
Ez azért is hasznunkra fog válni, mert
így tudunk egy javítást
mellékelni a hibajelentésünk mellé
(mert ugye írni fogunk róla
hibajelentést, ugye?). Szóval, keressük
meg a <filename>sio_isa.c</filename>
állományban a következõ sort:</para>
<programlisting>static struct isa_pnp_id sio_ids[] = {</programlisting>
<para>Menjük lentebb egészen addig, amíg
nem találunk egy helyet, ahova be tudunk szúrni
egy bejegyzést az eszközünkhöz. A
bejegyzések megadásának módja
lentebb látható, és a jobb oldalt
megjegyzésbe tett ASCII Vendor ID szerint
rendezettek, amelyek mellett még
megtalálható (amennyiben kifér) a
&man.pnpinfo.8; <emphasis>Device Description</emphasis>
kimenetében kapott érték is:</para>
<programlisting>{0x0f804f3f, NULL}, /* OZO800f - Zoom 2812 (56k Modem) */
{0x39804f3f, NULL}, /* OZO8039 - Zoom 56k flex */
{0x3024a341, NULL}, /* PMC2430 - Pace 56 Voice Internal Modem */
{0x1000eb49, NULL}, /* ROK0010 - Rockwell ? */
{0x5002734a, NULL}, /* RSS0250 - 5614Jx3(G) Internal Modem */</programlisting>
<para>A megfelelõ helyre ezután vegyük fel az
eszközünkhöz tartozó
hexadecimális Vendor ID értéket,
mentsük el az állományt, fordítsuk
újra a rendszermagot és indítsuk
újra vele a rendszerünket. Ha mindent
jól csináltunk, akkor az eszköz
<devicename>sio</devicename> eszközként fog
megjelenni.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="nlist-failed">
<para>Miért keletkezik <errorname>nlist
failed</errorname> hiba például a
<command>top</command> vagy <command>systat</command>
parancsok futtatásakor?</para>
</question>
<answer>
<para>A gondot alapvetõen az okozza, hogy a
kérdéses alkalmazás valamiért egy
olyan rendszermagbeli szimbólumot keres, amit nem
talál. Ez a típusú hiba a
következõkbõl eredhet:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>A rendszermag és a hozzá tartozó
programok nincsenek szinkronban (vagyis
fordítottunk egy új rendszermagot, de nem
volt <maketarget>installworld</maketarget> vagy
fordítva) és emiatt a szimbólumokat
tároló táblázat nem teljesen
úgy épül fel, ahogy azt az
alkalmazás gondolja. Ha errõl lenne
szó, akkor egyszerûen nincs más
teendõnk, mint befejezni a frissítést
(ennek pontos részleteit lásd a
<filename>/usr/src/UPDATING</filename>
állományban).</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Nem a <command>/boot/loader</command>, hanem
közvetlenül a <filename>boot2</filename>
(lásd &man.boot.8;)
segítségével töltjük be a
rendszermagot. Noha alapvetõen semmilyen
problémát nem nem okoz a
<command>/boot/loader</command> kihagyása,
általánosságban véve
azért mégis jobban
elérhetõvé tudja tenni a
rendszermagban található
szimbólumokat a felhasználói
programok felé.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="connection-delay">
<para>Miért tart olyan sokáig
<command>ssh</command> vagy <command>telnet</command>
használatával csatlakozni a
számítógéphez?</para>
</question>
<answer>
<para>A tünet: nagyon sok idõ telik
aközött, amíg a TCP kapcsolat
felépül és a kliens bekéri a
jelszót (vagy a &man.telnet.1; esetében
amíg a bejelentkezõ képernyõ
megjelenik).</para>
<para>A betegség: nagyon valószínû,
hogy a késlekedést az okozza, amikor a szerver
megpróbálja a kliens IP-címét
feloldani hálózati névvé. Sok
szerver, köztük a &os;-ben is
megtalálható <application>Telnet</application>
és <application>SSH</application> szerver is ezt
csinálja, többek közt azért, hogy
a rendszergazda számára el tudja
tárolni egy naplóban ezt a
hálózati nevet.</para>
<para>Az orvosság: ha az említett
jelenség minden olyan esetben jelentkezik, amikor a
számítógéprõl (mint
kliensrõl) valamilyen szerverhez csatlakozni akarunk,
akkor a kliens oldalán lesz a gond. Ehhez
hasonlóan, ha csak egy adott szervernél
tapasztaljuk, akkor azzal a
számítógéppel
történhetett valami.</para>
<para>Amennyiben a problémákat a kliens okozza,
nem tehetünk mást, a névoldáson kell
úgy javítanunk, hogy a szerver
normálisan fel tudja oldani. Ha helyi
hálózaton tapasztaljuk mindezt, akkor ez
már a szerver problémája és
olvassunk tovább. Ellenkezõ esetben az internet
a felelõs, ezért nagyon
valószínû, hogy fel kell vennünk a
kapcsolatot az internet-szolgáltatónkkal
és segítséget kérni
tõlük a hiba
elhárításában.</para>
<para>Ha a problémát viszont a helyi
hálózaton található szerver
okozza, akkor úgy kell azt
beállítanunk, hogy a helyi neveket
képes legyen rendesen feloldani. Ezzel kapcsolatban
a &man.hosts.5; és &man.named.8; man oldalakat
érdemes elolvasnunk. Ha a probléma viszont az
interneten jelenik meg, akkor valószínû,
hogy a szerver névfeloldása nem üzemel
rendesen. Nézzünk meg egy másik
gépet — például a
<hostid>www.yahoo.com</hostid> címet. Ha ez sem
mûködik, akkor nálunk van a gond.</para>
<para>A &os; friss telepítését
követõen az is elképzelhetõ, hogy
egyszerûen csak hiányoznak a
tartományokkal és névszerverekkel
kapcsolatos megfelelõ adatok az
<filename>/etc/resolv.conf</filename>
állományból. Ez gyakran okoz
késlekedést az <application>SSH</application>
mûködésében, mivel az <filename
class="directory">/etc/ssh</filename>
könyvtárban található
<filename>sshd_config</filename> állományban
alapértelmezés szerint a
<literal>UseDNS</literal> beállítás
értéke <literal>yes</literal> (tehát a
névfeloldás használata
engedélyezett). Ha valóban ez okozza a
problémát, akkor a pótoljuk az
<filename>/etc/resolv.conf</filename>
állományból hiányzó
adatokat vagy az <filename>sshd_config</filename>
állományban a <literal>UseDNS</literal>
értéke ideiglenesen legyen
<literal>no</literal>.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="stray-irq">
<para>Mire utal a <errorname>stray IRQ</errorname>
(kóbor megszakítási kérés)
üzenet?</para>
</question>
<answer>
<para>A kóbor megszakítási
kéréseket jelzõ üzenetek
általában a hardveres megszakítási
kérések egyenletlenségeire utalnak,
ezen belül is leginkább olyan esetekre, amikor
az eszköz egy megszakítási
kérés nyugtázása
közepén eltávolítja az adott
kérést.</para>
<para>Három dolgot tehetünk ezzel
kapcsolatban:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>Elviseljük ezeket a figyelmeztetéseket.
Megszakítási
kérésenként az elsõ öt
üzenet után amúgy sem jelez
többet a rendszer.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Ha platformunkhoz (mint például
&i386;) tartozó <filename>intr_machdep.c</filename>
állományban található
<varname>MAX_STRAY_LOG</varname>
értékét átírjuk
<literal>5</literal>-rõl <literal>0</literal>-ra
és így újrafordítjuk a
rendszermagot, akkor ezzel teljesen letilthatjuk a
figyelmeztetéseket.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Megszüntetjük az üzeneteket
úgy, hogy csatlakoztatunk a rendszerhez egy olyan
párhuzamos vonali eszközt, amely a 7-es
IRQ-t használja, és rakunk fel
hozzá egy PPP meghajtót (a legtöbb
helyen egyébként ezzel lesz a gond),
valamint a 15-ös IRQ-ra pedig rakunk egy
IDE-meghajtót vagy más hasonló
eszközt és telepítjük
hozzá a megfelelõ meghajtót.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="file-table-full">
<para>Miért jelenik meg folyamatosan a <errorname>file:
table is full</errorname> üzenet a
rendszernaplóban?</para>
</question>
<answer>
<para>Ha ilyen hibaüzenetet látunk, akkor az arra
utal, hogy kifogytunk a rendszerünkben egyszerre
használható
állományleírókból. A
probléma leírásával és
megoldásával kapcsolatban olvassuk el a
kézikönyvben a <ulink
url="&url.books.handbook;/configtuning-kernel-limits.html#KERN-MAXFILES">kern.maxfiles
</ulink> változóról szóló
részt <ulink
url="&url.books.handbook;/configtuning-kernel-limits.html">A
rendszermag korlátainak finomhangolása</ulink>
címû szakaszban.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="calcru-negative-runtime">
<para>Miért árasztják el
<errorname>calcru: negative runtime</errorname> vagy
<errorname>calcru: runtime went backwards</errorname>
üzenetek a konzolt?</para>
</question>
<answer>
<para>Ismert egy olyan probléma, hogy a BIOS-ban
engedélyezzük az &intel; Enhanced SpeedStep
technológiáját, akkor a rendszermag
ehhez hasonló <errorname>calcru</errorname>
üzeneteket kezd el küldözgetni:</para>
<screen>calcru: runtime went backwards from 6 usec to 3 usec for pid 37 (pagezero)
calcru: runtime went backwards from 6 usec to 3 usec for pid 36 (vmdaemon)
calcru: runtime went backwards from 170 usec to 138 usec for pid 35 (pagedaemon)
calcru: runtime went backwards from 553 usec to 291 usec for pid 15 (swi6: task queue)
calcru: runtime went backwards from 15521 usec to 10366 usec for pid 2 (g_event)
calcru: runtime went backwards from 25 usec to 12 usec for pid 11 (swi1: net)
calcru: runtime went backwards from 4417 usec to 3960 usec for pid 1 (init)
calcru: runtime went backwards from 2084385 usec to 1793542 usec for pid 1 (init)
calcru: runtime went backwards from 408 usec to 204 usec for pid 0 (swapper)</screen>
<para>Ennek oka, hogy az &intel; SpeedStep (EIST) egyes
alaplapokkal nem kompatibilis.</para>
<para>Megoldás: Tiltsuk le a BIOS-ban az EIST
használatát. Ekkor még az
ACPI-alapú
processzorfrekvencia-szabályozás
továbbra is elérhetõ a &man.powerd.8;
használatán keresztül.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="computer-clock-skew">
<para>Miért jár rosszul az óra a
számítógépen?</para>
</question>
<answer>
<para>A számítógépnek kettõ
vagy több idõmérõ eszköze van,
és a &os; pont a rosszabbikat
választotta.</para>
<para>Adjuk ki a &man.dmesg.8; parancsot és
vizsgáljuk meg a <literal>Timecounter</literal>
kezdetû sorokat. Ezek közül a &os; a
legnagyobb <quote>quality</quote> értékkel
rendelkezõt választotta.</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>dmesg | grep Timecounter</userinput>
Timecounter "i8254" frequency 1193182 Hz quality 0
Timecounter "ACPI-fast" frequency 3579545 Hz quality 1000
Timecounter "TSC" frequency 2998570050 Hz quality 800
Timecounters tick every 1.000 msec</screen>
<para>Errõl a
<varname>kern.timecounter.hardware</varname> &man.sysctl.3;
változó lekérdezésével
tudunk ténylegesen megbizonyosodni:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>sysctl kern.timecounter.hardware</userinput>
kern.timecounter.hardware: ACPI-fast</screen>
<para>Elõfordulhat, hogy az ACPI-idõzítõ
hibás. Ilyenkor az a legegyszerûbb, ha az
<filename>/etc/loader.conf</filename>
állományban letiltjuk az
ACPI-idõzítõ
használatát:</para>
<programlisting>debug.acpi.disabled="timer"</programlisting>
<para>Vagy a BIOS is tudja módosítani a TSC
idõzítõt — például
azért, hogy csökkentse a processzor
sebességét, amikor merül az
akkumulátor vagy energiatakarékos módra
vált. A &os; sajnos nem figyel ezekre a
változtatásokra és elcsúszik az
idõméréssel.</para>
<para>Ahogy viszont az iménti példában is
látható, itt még az
<literal>i8254</literal> idõzítõ is
használható, méghozzá
úgy, hogy a
<varname>kern.timecounter.hardware</varname> &man.sysctl.8;
változó értékét
átállítjuk erre az
értékre:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>sysctl -w kern.timecounter.hardware=i8254</userinput>
kern.timecounter.hardware: TSC -> i8254</screen>
<para>Innentõl kezdve a
számítógépünk már
sokkal pontosabban mutatja az idõt.</para>
<para>Ezt a változtatást úgy tudjuk
minden rendszerindítás során
automatikusan megtenni, ha felvesszük a
következõ sort az
<filename>/etc/sysctl.conf</filename>
állományba:</para>
<programlisting>kern.timecounter.hardware=i8254</programlisting>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="null-null">
<para>A rendszer laptopon miért nem tudja rendesen
megtalálni a PC-kártyákat?</para>
</question>
<answer>
<para>Ez a probléma gyakran megjelenik olyan
laptopokon, amelyek egynél több
operációs rendszert is futtatnak, egyes
nem-BSD típusú rendszerek ugyanis hajlamosak a
hardvert inkonzisztens állapotban hagyni. Emiatt a
&man.pccardd.8; parancs az adott kártyát
<errorname>"(null)""(null)"</errorname> néven
észleli a valós típusa helyett.</para>
<para>A hardvert innen teljesen csak úgy tudjuk
alapállapotába hozni, ha a PC-kártya
foglalatát áramtalanítjuk. Ehhez ki
kell kapcsolnunk a laptopot. (Tehát ne tegyük
se készenléti, se pedig hibernált
állapotba — teljesen ki kell kapcsolni.) A
PC-kártya ezután várhatóan
már mûködni fog.</para>
<para>Némely laptopok hazudnak arról, hogy
rendesen ki vannak-e kapcsolva. Amennyiben az elõbbi
módszer nem válna be, próbáljuk
meg úgy, hogy kikapcsoljuk a gépet,
kivesszük az akkumulátort, várunk egy
keveset, visszarakjuk és újra
bekapcsoljuk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="boot-read-error">
<para>Miért ad a &os; rendszertöltõje
<errorname>Read error</errorname> hibát és
áll meg a BIOS képernyõn?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; rendszertöltõje rosszul ismerte fel a
merevlemez geometriáját. Ezt a &os; slice-ok
létrehozásakor és
módosításakor külön meg kell
adni az &man.fdisk.8; használatakor.</para>
<para>A meghajtóhoz tartozó megfelelõ
geometriai beállítások a
számítógép BIOS-ában
találhatóak. Keressük meg az adott
meghajtó cilinder-fej-szektor (Cylinder/Head/Sector)
értékét.</para>
<para>A &man.sysinstall.8;
partíciószerkesztõjében a
<keycap>G</keycap> billentyû lenyomásával
tudjuk beállítani ezt.</para>
<para>Ekkor egy párbeszédablak jelenik meg, ahol
meg tudjuk adni a cilinderek, fejek és a
sávonkénti szektorok számát.
Ide perjelekkel elválasztva gépeljük e a
BIOS-ban talált értékeket.
Például ha a merevlemez geometriája
5000 cilinder, 250 fej és sávonként 60
szektor, akkor a <userinput>5000/250/60</userinput>
értéket kell megadnunk.</para>
<para>Az <keycap>Enter</keycap> billentyû
lenyomására ezek az értékek
beállítódnak, és a
<keycap>W</keycap> lenyomására pedig az
új partíciós tábla
kiíródik a lemezre.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="bootmanager-restore">
<para>Egy másik operációs rendszer
letörölte a boot managert. Hogyan lehet
visszaállítani?</para>
</question>
<answer>
<para>Indítsuk el a &man.sysinstall.8; programot, majd
válasszuk a <guimenuitem>Configure</guimenuitem>
és <guimenuitem>Fdisk</guimenuitem>
menüpontokat. A
partíciószerkesztõben a
<keycap>Space</keycap> billentyûvel tudjuk
kiválasztani azt a partíciót, amelyen
korábban a boot manager volt. Ezután az
<keycap>W</keycap> billentyû lenyomásával
tudjuk a változtatásainkat lemezre menteni.
Ekkor egy menü jelenik meg, ahol a telepíteni
kívánt rendszertöltõt
választhatjuk ki. Adjuk meg és ekkor
visszakerül a helyére.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="indefinite-wait-buffer">
<para>Mit jelent a <errorname>swap_pager: indefinite wait
buffer:</errorname> hibaüzenet?</para>
</question>
<answer>
<para>Ez arra utal, hogy egy futó program
megpróbált kiírni egy lapot a
memóriából a lemezre, azonban 20
másodperce már nem tudott
hozzáférni a lemezhez. Ezt okozhatják
hibás szektorok a lemezen, a lemez hibás
kábelezése vagy esetleg valamilyen
lemezmûveletekkel kapcsolatos hardver
meghibásodása. Amennyiben maga a
meghajtó a rossz, akkor az ilyen hibaüzenetek
mellett még más, a lemez hibás
mûködésére utaló
üzenetet is látnunk kell a
<filename>/var/log/messages</filename>
állományban vagy a <command>dmesg</command>
kimenetében. Minden más esetben
érdemes a meghajtó csatlakozásait
és kábelezését
ellenõrizni.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="udma-icrc">
<para>Mik azok a <errorname>UDMA ICRC</errorname> hibák
és hogyan lehet ellenük tenni valamit?</para>
</question>
<answer>
<para>A &man.ata.4; meghajtó jelenti ezeket a
<errorname>UDMA ICRC</errorname> hibákat olyan esetekben,
amikor a merevlemezre vagy a merevlemezrõl
érkezõ DMA átvitel hibás. A
meghajtó ilyenkor még párszor
megpróbálja megismételni a
mûveletet. Amennyiben ezek a mûveletek is
meghiúsulnak, a DMA átvitel helyett a lassabb
PIO átviteli módra állítja
át a merevlemez felé irányuló
kommunikációt.</para>
<para>Ezt a problémát több
tényezõ is okozhatja, habár ennek a
leggyakoribb oka a hibás vagy rossz
kábelezés. Ilyenkor mindig
ellenõrizzük, hogy a merevlemezhez
csatlakozó ATA-kábelek sértetlenek
és a használni kívánt
Ultra DMA átviteli módra alkalmasak. Ha
cserélhetõ lemezes meghajtót
használunk, akkor kompatibilisnek is kell
lenniük. Ez a gond akkor jelentkezhet, amikor
ugyanarra az ATA-csatornára egy
Ultra DMA 66-os (vagy annál is gyorsabb)
és egy régebbi meghajtót
csatlakoztatunk. Végezetül ezek a
hibaüzenetek arra is utalhatnak, hogy a meghajtó
meghibásodott. A legtöbb gyártó
külön szoftver ajánl fel ennek
vizsgálatára, ezért ilyenkor
érdemes letesztelnünk az érintett
meghajtót, illetve amennyiben szükséges,
biztonsági másolatot készíteni
az adatainkról és kicserélni az
eszközt.</para>
<para>Az &man.atacontrol.8; segédprogram
használatával ellenõrizni tudjuk, hogy
jelenleg az egyes ATA-eszközök milyen DMA vagy PIO
módban mûködnek. Erre a célra
különösen az <command>atacontrol mode
<replaceable>csatorna</replaceable></command> parancsot
javasoljuk, amivel képesek vagyünk
megnézni az adott ATA-csatornára
csatlakozó eszközök átviteli
módjait. Itt a <replaceable>csatorna</replaceable>
értéke nullától indul.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="lock-order-reversal">
<para>Mi az a <errorname>lock order
reversal</errorname>?</para>
</question>
<answer>
<para>Erre a kérdésre a választ a &os;-s
szakkifejezések gyûjteményében
találjuk meg a <ulink
url="&url.books.handbook;/freebsd-glossary.html#LOR-GLOSSARY">LOR</ulink>
címszó alatt.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="called-with-non-sleepable-locks-held">
<para>Mit jelent a <errorname>Called ... with the following
non-sleepable locks held</errorname> üzenet?</para>
</question>
<answer>
<para>Ez az üzenet arra utalhat, hogy egy
függvény lepihent miközben nála volt
egy mutex (vagy más, nem pihentethetõ)
típusú zárolás.</para>
<para>Azért keletkezik ilyen hiba, mert a mutexeket nem
úgy tervezték, hogy hosszabb ideig is meg
lehessen tartani, kizárólag csak rövid
idõtartamra vonatkozó
szinkronizációt lehet velük
végezni. Ez a programozói megegyezés
lehetõvé teszi az eszközmeghajtók
számára, hogy a megszakítások
közben mutexek segítségével
képesek legyenek szinkronizálni a rendszermag
többi részével. A
megszakítások (&os; alatt) pedig nem
pihenhetnek. Ezért a rendszermagon belül
semmilyen olyan alrendszer nem blokkolódhat
huzamosabb ideig, amelyik mutexet tart
magánál.</para>
<para>Ezeket a hibákat úgy tudjuk
elcsípni, ha olyan ellenõrzéseket
teszünk a rendszermagba, amelyek jeleznek a
&man.witness.4; alrendszernek, hogy küldjön
figyelmeztetést vagy akár végzetes
hibát (a rendszer
konfigurációjától
függõen) azokban a helyzetekben, amikor egy
sejthetõen hosszabb ideig blokkolt hívás
tart magánál egy mutexet.</para>
<para>Röviden úgy foglalhatnánk össze,
hogy ezek a hibák alapvetõen nem
végzetesek, de egy kis balszerencsével az
egyszerû kis megakadásoktól kezdve a
teljes lefagyásig szinte bármilyen
hibáért felelõsek lehetnek.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="touch-not-found">
<para>A
<maketarget>buildworld</maketarget>/<maketarget>installworld</maketarget>
miért áll le <errorname>touch: not
found</errorname> hibával?</para>
</question>
<answer>
<para>Ez a hibaüzenet nem azt jelenti, hogy a
&man.touch.1; segédprogram nem található,
hanem inkább azt, hogy az érintett
állományok dátuma a jövõre
állítódott be. Ha a CMOS
óránkat a helyi idõ szerint
állítottuk be, akkor
egyfelhasználós módban indítsuk
újra a rendszert és a
<command>adjkerntz -i</command> parancs
kiadásával állítsuk be a
rendszermag óráját.</para>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</chapter>
<chapter id="commercial" lang="hu">
<title>Kereskedelmi alkalmazások</title>
<note>
<para>Ez a fejezet még nagyon rövid, de
természetesen reméljük, hogy a
különbözõ cégek hamarosan
bõvíteni fogják! :) A &os;
fejlesztõinek ezzel kapcsolatban semmilyen anyagi
érdekük nincs, csupán szeretnék
felsorolni a nyilvánosan is elérhetõ
szolgáltatásokat (de úgy
érezzük, hogy a &os; kereskedelmi
irányú megközelítése a &os;
fejlõdésére is jó hatással
lehet hosszabb távon). Javasoljuk minden kereskedelmi
fejlesztõnek, hogy küldjék be ide is a
saját kérdéseiket. <ulink
url="&url.base;/commercial/index.html">A gyártók
honlapján</ulink> olvashatjuk a teljes
listájukat.</para>
</note>
<qandaset>
<qandaentry>
<question id="officesuite">
<para>Honnan lehet a &os;-hez irodai programcsomagokat
szerezni?</para>
</question>
<answer>
<para>A nyílt forráskódú
<application><ulink
url="http://www.openoffice.org">OpenOffice.org</ulink></application>
irodai programcsomag &os; alatt natívan is
futtatható. <application><ulink
url="http://www.oracle.com/us/products/applications/open-office/index.html">Oracle Open Office</ulink></application>
linuxos változata, amely az
<application>OpenOffice.org</application> zárt
forráskódú, továbbfejlesztett
változata, szintén mûködik &os;
alatt.</para>
<para>A &os; ezeken kívül még számos
szövegszerkesztõt,
táblázatkezelõt és rajzprogramot
is tartalmaz a Portgyûjteményében.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="motif">
<para>Honnan lehet a <application>&motif;</application>-ot
szerezni a &os;-hez?</para>
</question>
<answer>
<para>A The Open Group kiadta a
<application>&motif; 2.2.2</application>
változatának
forráskódját. Ez az <filename
role="package">x11-toolkits/open-motif</filename>
csomagból vagy portból érhetõ el.
A telepítésével kapcsolatban olvassuk
el a kézikönyv <ulink
url="&url.books.handbook;/ports.html">portokról szóló részét</ulink>.
</para>
<note>
<para>Az <application>Open &motif;</application>
kizárólag csak <ulink
url="http://www.opensource.org/">nyílt forráskódú</ulink>
operációs rendszereken
terjeszthetõ.</para>
</note>
<para>Ezenkívül még
használhatóak a
<application>&motif;</application> kereskedelmi
változatai is. Ezek viszont már nem
ingyenesek, de a licencük megengedi azt, hogy
zárt forráskódú szoftverekben is
felhasználhassuk. Az <link
linkend="apps2go">Apps2go</link>nál
érdeklõdjünk a &os;-re elérhetõ
legolcsóbb
<application>&motif; 2.1.20</application> ELF (&i386;)
típusú terjesztésekkel kapcsolatban.
<anchor id="apps2go"/></para>
<para>Kétfajta terjesztés létezik, a
<quote>fejlesztõi változat</quote> és a
<quote>futásidejû változat</quote>
(valamivel olcsóbb). Az egyes terjesztésekben
a következõk találhatóak:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para><application>OSF/&motif; manager</application>,
<application>xmbind</application>,
<application>panner</application>,
<application>wsm</application></para>
</listitem>
<listitem>
<para>Fejlesztõi készlet: uil, mrm, xm,
xmcxx, include és
<application>Imake</application>
állományok</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Statikus és dinamikus ELF
könyvtárak</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Példa alkalmazások</para>
</listitem>
</itemizedlist>
<para>A megrendelés során ne felejtsük el
megadni, hogy a <application>&motif;</application> melyik &os;
verzióhoz készített
változatát kérjük (valamint az
architektúrát se)! Az
<emphasis>Apps2go</emphasis> NetBSD és OpenBSD
rendszerekkel is foglalkozik, ezeket a változatokat
jelenleg csak FTP-n keresztül lehet
elérni.</para>
<variablelist>
<varlistentry>
<term>További információk</term>
<listitem>
<para><ulink
url="http://www.apps2go.com/">Az Apps2go honlapja</ulink></para>
</listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
<term>illetve</term>
<listitem>
<para>
<email>sales@apps2go.com</email> vagy
<email>support@apps2go.com</email>
</para>
</listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
<term>vagy</term>
<listitem>
<para>telefonon: (817) 431 8775 és
+1 817 431-8775</para>
</listitem>
</varlistentry>
</variablelist>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="cde">
<para>Honnan lehet &os;-re <application>CDE</application>-t
szerezni?</para>
</question>
<answer>
<para>A <emphasis>Xi Graphics</emphasis> korábban
kínált fel <application>CDE</application>-t
&os;-hez, de manapság már nem foglalkoznak
ezzel.</para>
<para>A <ulink
url="http://www.kde.org/"><application>KDE</application></ulink>
a <application>CDE</application>-hez nagyon sok tekintetben
hasonló nyílt forráskódú
X11 munkakörnyezet, de érdemes
pillanatást vetnünk az <ulink
url="http://www.xfce.org"><application>xfce</application></ulink>-re
is. A <application>KDE</application> és az
<application>xfce</application> egyaránt
megtalalálható a <ulink
url="&url.base;/ports/index.html">portok között</ulink>.
</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="database-systems">
<para>Használhatóak adatbázisrendszerek
&os; alatt?</para>
</question>
<answer>
<para>Igen! A &os; hivatalos honlapján
megtaláljuk ezeket a <ulink
url="&url.base;/commercial/software_bycat.html#CATEGORY_DATABASE">
kereskedelmi gyártók</ulink>
között.</para>
<para>Érdemes még megnéznünk a
Portgyûjteményeben a <ulink
url="&url.base;/ports/databases.html">adatbázisokat</ulink>
tartalmazó szekciót.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="oracle-support">
<para>Az <application>&oracle;</application> fut &os;
alatt?</para>
</question>
<answer>
<para>Igen. A <ulink
url="http://www.shadowcom.net/freebsd-oracle9i/"></ulink>
oldalon találunk arról
információt, hogyan telepíthetjük
&os;-re az <application>&oracle;</application> &linux;
változatát.</para>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</chapter>
<chapter id="applications" lang="hu">
<title>Felhasználói alkalmazások</title>
<qandaset>
<qandaentry>
<question id="user-apps">
<para>Hol vannak a felhasználói
programok?</para>
</question>
<answer>
<para>Nézzünk szét a <ulink
url="&url.base;/ports/index.html">portok között</ulink>
és láthatjuk, hogy milyen szoftvereket
portoltak eddig &os;-re. A listában pillanatnyilag
&os.numports; port található és naponta
növekszik, ezért érdemes folyamatosan
figyelni vagy az új portokról úgy is
értesülhetünk rendszeresen, ha
feliratkozunk a &a.announce; címére.</para>
<para>A legtöbb portnak mûködnie kell a
6.<replaceable>X</replaceable>,
7.<replaceable>X</replaceable> és
8.<replaceable>X</replaceable> ágak használata
esetén is. Mindegyik &os; kiadás
elkészítésekor készül egy
pillanatfelvétel a portokat tartalmazó
könyvtárról és bekerül a
<filename class="directory">ports/</filename>
könyvtárba.</para>
<para>Ezenkívül még <quote>csomagok</quote>
is rendelkezésünkre állnak, amelyek
lényegében egy tömörített
bináris terjesztési formát takarnak,
némi plusz információval
kiegészítve az egyéni
telepítésekhez
elvégzéséhez. A csomagok könnyen
telepíthetõek és
eltávolíthatóak anélkül,
hogy pontosan ismernénk a benne
található állományok összes
apró részletét.</para>
<para>A különbözõ csomagokat a
&man.sysinstall.8; programban (a
<guimenuitem>Configure</guimenuitem> menün belül)
található <guimenuitem>Packages</guimenuitem>
menüpontban tudjuk telepíteni, vagy
meghívjuk meg a &man.pkg.add.1; parancsot. A
csomagokat leginkább <filename>.tbz</filename>
kiterjesztésükrõl lehet megismerni,
valamint a telepítõ CD-ken a <filename
class="directory">packages/All</filename>
könyvtárban találhatóak. Az
interneten keresztül is le tudjuk tölteni ezek
közül a &os; különbözõ
verzióihoz tartozó változatukat a
hozzánk legközelebbi
tükrözésekrõl:</para>
<variablelist>
<varlistentry>
<term>6.<replaceable>X</replaceable>-RELEASE/6-STABLE
esetén:</term>
<listitem>
<para><ulink
url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6-stable/">
ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-6-stable/</ulink></para>
</listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
<term>7.<replaceable>X</replaceable>-RELEASE/7-STABLE
esetén:</term>
<listitem>
<para><ulink
url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-7-stable/">
ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-7-stable</ulink></para>
</listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
<term>8.<replaceable>X</replaceable>-RELEASE/8-STABLE
esetén:</term>
<listitem>
<para><ulink
url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-8-stable/">
ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-8-stable</ulink></para>
</listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
<term>9-CURRENT esetén:</term>
<listitem>
<para><ulink
url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-9-current/">
ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/ports/i386/packages-9-current</ulink></para>
</listitem>
</varlistentry>
</variablelist>
<para>Nem mindegyik port érhetõ el
csomagként, mivel folyamatosan készülnek az
újabbak. Ezért mindig érdemes bizonyos
idõközönként ellenõrizni a
központi <ulink
url="ftp://ftp.FreeBSD.org/pub/FreeBSD/">ftp.FreeBSD.org</ulink>
oldalon található csomagokat.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="configure-inn">
<para>Hogyan tudjuk beállítani az INN (Internet
News) szolgáltatást a
gépünkön?</para>
</question>
<answer>
<para>Telepítsük az <filename
role="package">news/inn</filename> csomagot vagy portot
és utána kiindulásképpen
nézzük meg <ulink
url="http://www.eyrie.org/~eagle/faqs/INN.html">az INN
GYIK-ot</ulink>.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="java">
<para>A &os; rendelkezik &java;
támogatással?</para>
</question>
<answer>
<para>Igen. Látogassunk el a <ulink
url="&url.base;/java/index.html">http://www.FreeBSD.org/java/</ulink>
oldalra.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ports-4x">
<para>Miért nem fordul egy port a
6.<replaceable>X</replaceable>-STABLE,
7.<replaceable>X</replaceable>-STABLE vagy
8.<replaceable>X</replaceable>-STABLE változatot
futtató gépeken?</para>
</question>
<answer>
<para>Ha olyan &os; verziónk van, amely egy kicsit
lemaradt az aktuális <emphasis>-CURRENT</emphasis>
vagy <emphasis>-STABLE</emphasis> ágak
mögött, akkor valószínûleg
frissítenünk kell a
Portgyûjteményünket. Ennek
részleteirõl a Porterek
kézikönyvében, a <ulink
url="&url.books.porters-handbook.en;/keeping-up.html">Keeping Up</ulink>
címû részben olvashatunk (angolul). Ha
viszont rendszerünkben minden a lehetõ
legfrissebb, akkor elõfordulhat, hogy valaki olyan
változtatást rakott fel a porthoz, amely a
<emphasis>-CURRENT</emphasis> esetén
mûködik, de a <emphasis>-STABLE</emphasis>
változatban már nem. Ilyenkor
feltétlenül küldjünk egy
hibajelentést a &man.send-pr.1; paranccsal, hiszen a
Portgyûjteménynek a -CURRENT és -STABLE
ágak esetén egyaránt mûködnie
kell.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="make-index">
<para>A <command>make <maketarget>index</maketarget></command>
paranccsal nem sikerült létrehozni az
<filename>INDEX</filename> állomyánt. Mi a
gond?</para>
</question>
<answer>
<para>Elsõként mindig ellenõrizzük, hogy
a Portgyûjteményünk a lehetõ
legfrissebb. A legfrissebb változatnál
jelentkezõ <filename>INDEX</filename>
készítési hibák mindig szem
elõtt vannak, ezért általában
gyorsan megjavulnak.</para>
<para>Ha viszont egy friss verzióval rendelkezünk,
akkor elképzelhetõ, hogy egy másik
hibával kerültünk szembe. A
<command>make <maketarget>index</maketarget></command>
parancsnak van egy olyan hibája, amely miatt nem
képes a Portgyûjtemény hiányos
példányával dolgozni.
Feltételezi ugyanis, hogy az összes olyan port
megtalálható a rendszerünkben, amely
telepítése szükséges az adott
porthoz. Ennek megértéséhez most
képzeljük el, hogy megvan az
<filename>ize/mize</filename> port a lemezen, amely
függ az <filename>aze/maze</filename> porttól,
és emiatt az <filename>aze/maze</filename> portnak
és függõségeinek is rajta kell
lennie a lemezünkön. Minden más esetben a
<command>make <maketarget>index</maketarget></command> nem
tud összegyûjteni elegendõ
információt ahhoz, hogy létre tudja
hozni a függõségi gráfot.</para>
<para>Ez különösen olyan &os;
felhasználókkal fordul elõ, akik a
&man.cvsup.1; (vagy &man.csup.1;)
használatával frissítik a
Portgyûjteményüket, de a
<filename>refuse</filename> állományokban
kizártak néhány
kategóriát. Elméletben
természetesen ki lehet zárni akármilyen
kategóriát, azonban a gyakorlat azt mutatja,
hogy ez szinte lehetetlen, mivel túlságosan
sok port függ más kategóriákban
található portoktól. Amíg
valaki meg nem oldja ezt a problémát, addig
fogadjuk el általános szabálynak, hogy
az <filename>INDEX</filename>
létrehozásához a teljes
Portgyûjteménnyel rendelkeznünk
kell.</para>
<para>Néhány ritka esetben még
elõfordulhat, hogy az <filename>INDEX</filename>
azért nem jön létre, mert a
<filename>make.conf</filename> állományban
megadtunk valamilyen
<makevar>WITH_<replaceable>*</replaceable></makevar> vagy
<makevar>WITHOUT_<replaceable>*</replaceable></makevar>
változót. Ha úgy érezzük,
hogy ez okozhatja a problémát, akkor
próbáljuk meg elõször ezen
változók nélkül
létrehozatni az <filename>INDEX</filename>
állományt és csak utána
jelenteni a hibát a &a.ports;
címére.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="cvsup-in-base">
<para>A <application>CVSup</application> miért nincs a
&os; forrásai között?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; alaprendszerét úgy
állították össze, hogy saját
magát legyen képes legyen lefordítani,
vagyis az egész operációs rendszer
elõállítható legyen
néhány alapvetõ eszköz
használatával. Ezért a források
között leginkább csak az
található meg, ami feltétlenül
kell a források lefordításához.
Ilyen például a C fordító
(&man.gcc.1;), a &man.make.1;, &man.awk.1; és a
többi.</para>
<para>Mivel a <application>CVSup</application> a Modula-3
programozási nyelven íródott, csak
úgy tudnánk beletenni a &os; alaprendszerbe,
ha hozzávennénk és
karbantartanánk egy Modula-3 fordítót
is. Ezzel együtt viszont növekedne a &os;
forrása, amelyet aztán karban is kellene
tartani. Ezért mind a fejlesztõk, mind pedig a
felhasználók számára
egyszerûbb, ha a <application>CVSup</application> egy
külön portként érhetõ el a
rendszerhez. Ez viszont gyorsan telepíthetõ a
&os; telepítõ CD-ken található
csomagokból.</para>
<para>Azonban a &os; 6.2-RELEASE
megjelenésétõl kezdve a &os;
felhasználók nem maradnak integrált
<application>CVSup</application> kliens nélkül.
&a.mux; munkájának köszönhetõen
a <application>CVSup</application> alkalmazásnak
elkészült a C nyelven újraírt
változata, a &man.csup.1;, amely most már az
alaprendszer része. Noha jelenleg nem még nem
képes mindarra, amire a
<application>CVSup</application>, elegendõ (és
nagyon gyors!) ahhoz, hogy a forrásainkat frissen
tartsuk. A 6.2 elõtt kiadott rendszerek
esetében ezt portból vagy csomagból is
felrakhatjuk (lásd <filename
role="package">net/csup</filename>).</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ports-update">
<para>A forrásokon kívül a
telepített portokat is lehet valahogy
frissíteni?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; alaprendszere ehhez nem kínál fel
semmilyen eszközt, de léteznek olyan
segédeszközök, amelyekkel valamennyire meg
tudjuk könnyíteni a frissítés
folyamatát. További segédprogramok
telepítésével pedig a portok
kezelését tudjuk tovább
egyszerûsíteni, amirõl a &os;
kézikönyv <ulink
url="&url.books.handbook;/ports-using.html">A portok frissítése</ulink>
címû szakaszában olvashatunk
bõvebben.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ports-major-upgrade">
<para>Minden nagyobb
verziófrissítésnél újra
kell fordítani az összes telepített portot
a rendszeren?</para>
</question>
<answer>
<para>Mindenképpen! Noha látszólag a
frissített rendszeren is remekül futnak a
korábbi verzióra telepített
alkalmazások, könnyen elõfordulhat, hogy az
újabb portok telepítésékor vagy
a meglevõek frissítésekor
véletlenszerû összeomlásokat vagy
egyéb hibákat tapasztalunk.</para>
<para>Ne felejtsük el, hogy a rendszer
frissítésekor a különféle
osztott könyvtárak, betölthetõ modulok
és a rendszer egyéb komponensei is
lecserélõdnek. Ezért a régebbi
változataikhoz fordított alkalmazások
egyáltalán nem fognak elindulni vagy nem
mûködnek rendesen.</para>
<para>Ezzel kapcsolatban olvassuk el a &os;
kézikönyvének <ulink
url="&url.books.handbook;/updating-upgrading-freebsdupdate.html#FREEBSDUPDATE-UPGRADE">frissítérõl
szóló szakaszát</ulink>.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ports-minor-upgrade">
<para>Minden kisebb
verziófrissítésnél újra
kell fordítani az összes telepített portot
a rendszeren?</para>
</question>
<answer>
<para>Általánosságban véve nem. A
&os; fejlesztõi ugyanis mindent megtesznek azért,
hogy ugyanazon a fõ fejlesztési ágon
belüli verziók között megmaradjon a
bináris szintû kompatibilitás. Az
esetleges kivételeket pedig dokumentálni
szokták a kiadásokhoz tartozó
jegyzetekben, ahol többnyire megadják az adott
változtatáshoz tartozóan a
követendõ tanácsokat.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="minimal-sh">
<para>A <command>/bin/sh</command> miért ilyen
egyszerû? A &os;-ben miért nincs
<command>bash</command> vagy valamilyen más rendes
parancsértelmezõ?</para>
</question>
<answer>
<para>Mert a &posix; szerint lennie kell egy ilyen
parancsértelmezõnek.</para>
<para>A valamivel bonyolultabb válasz: sokan
szeretnének olyan szkripteket írni, amelyek
több rendszer közt is átvihetõek.
Ezért a &posix; a parancsértelmezõkre
és a segédprogramokra vonatkozó
parancsokat igen részletesen tárgyalja. A
legtöbb ilyen szkriptet a Bourne-féle
parancsértelmezõben készítik,
és több fontos programozói felület
(&man.make.1;, &man.system.3;, &man.popen.3; és ezek
magasabb szintû, például Perl és
Tcl nyelvi megfelelõi) a
Bourne-parancsértelmezõ
használatán alapszik. Mivel a
Bourne-parancsértelmezõ használata ilyen
széles körben elterjedt, fontos, hogy gyorsan
induljon, elõre megjósolható legyen a
mûködése és ne foglaljon
túlságosan sok memóriát.</para>
<para>A jelenlegi implementáció igyekszik ezek
közül az elvárások közül
egyszerre a lehetõ legtöbbet teljesíteni.
A <command>/bin/sh</command> programot csak úgy
tudjuk a megfelelõ méreten tartani, ha nem
tesszük bele az összes többi
parancsértelmezõben megtalálható
kényelmi funkciót. Pontosan ezért
találhatjuk meg viszont a
Portgyûjteményben a többi,
például a <command>bash</command>,
<command>scsh</command>, <command>tcsh</command> és
<command>zsh</command> parancsértelmezõket.
(Ezek konkrét memóriahasználatát
össze is tudjuk vetni, ha a <command>ps
<option>-u</option></command> parancs kimenetének
<quote>VSZ</quote> és <quote>RSS</quote> oszlopait
megnézzük.)</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="netscape-slow-startup">
<para>A <application>&netscape;</application> és az
<application>Opera</application> indítása
miért tart olyan sokáig?</para>
</question>
<answer>
<para>Erre az az általános válasz, hogy a
névfeloldás valószínûleg
rosszul mûködik a rendszerünkön. A
<application>&netscape;</application> és az
<application>Opera</application> is ellenõrzi a
névfeloldást az indulásakor.
Ezért a böngészõ egészen
addig nem jelenik meg az asztalon, amíg
választ nem kap vagy rá nem jön, hogy
nincs aktív hálózati kapcsolat.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ports-base-update">
<para>Ha a <application>CVSup</application>
használatával frissítjük a
Portgyûjteményt, akkor sok port nem fordul le
mindenféle rejtélyes hibaüzenet
kíséretében! Valami nagy baj van a
Portgyûjteménnyel?</para>
</question>
<answer>
<para>Ha úgy korábban úgy
frissítettük a <application>CVSup</application>
használatával a Portgyûjteményt,
hogy nem adtuk meg a <literal>ports-all</literal>
<application>CVSup</application> algyûjteményt,
akkor a <literal>ports-base</literal>
algyûjteményt is <emphasis>mindig</emphasis>
frissítenünk kell! Ennek okairól <ulink
url="&url.books.handbook;/cvsup.html#CVSUP-COLLEC-PBASE-WARN">a
kézikönyvben</ulink> olvashatunk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="midi-sound-files">
<para>Hogyan lehet MIDI állományokból
audio CD-t készíteni?</para>
</question>
<answer>
<para>Ha MIDI állományokból akarunk audio
CD-t készíteni, akkor elõször
telepítsük fel a
Portgyûjteménybõl a <filename
role="package">audio/timidity++</filename> portot, majd
kézzel tegyük hozzá Eric A. Welsh GUS
patch-eit, melyek a <ulink
url="http://alleg.sourceforge.net/digmid.html"></ulink>
címrõl tölthetõek le. Miután a
<application>TiMidity++</application> sikeresen
felkerült a rendszerünkre, a MIDI
állományokat a következõ paranccsal
tudjuk átkonvertálni WAV
állományokra:</para>
<screen>&prompt.user; <userinput>timidity -Ow -s 44100 -o <replaceable>/tmp/juke/01.wav</replaceable> <replaceable>01.mid</replaceable></userinput></screen>
<para>A WAV állományok ezek után
tetszõleges formátumba
konvertálhatóak tovább vagy
készíthetõ belõlük egy audio
CD, ahogy azt a <ulink
url="&url.books.handbook;/creating-cds.html">&os; kézikönyvben</ulink>
is olvashatjuk.</para>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</chapter>
<chapter id="kernelconfig" lang="hu">
<title>A rendszermag beállítása</title>
<qandaset>
<qandaentry>
<question id="make-kernel">
<para>Nehéz testreszabni a rendszermagot?</para>
</question>
<answer>
<para>Egyáltalán nem! Ezzel kapcsolatban
olvassuk el <ulink
url="&url.books.handbook;/kernelconfig.html">a &os;
kézikönyv rendszermag
beállításairól
szóló részét</ulink>.</para>
<note>
<para>Az új <filename>kernel</filename>
állomány a hozzá tartozó
modulokkal együtt a <filename
class="directory">/boot/kernel</filename>
könyvtárba települ, míg a
rendszermag korábbi változata és a
moduljai a <filename
class="directory">/boot/kernel.old</filename>
könyvtárba kerül át, így
ha netalán valamit elrontottunk volna, akkor a
rendszermag korábbi változatának
betöltésével
lehetõségünk lesz kijavítani a
hibát.</para>
</note>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="missing-hw-float">
<para>A rendszermag nem fordul le, mert a
<literal>_hw_float</literal> nem található.
Hogyan lehet megoldani ezt a problémát?</para>
</question>
<answer>
<para>Ez valószínûleg azért
következett be, mert eltávolítottuk az
<devicename>npx0</devicename> (lásd &man.npx.4;)
támogatást a rendszermag
beállításai közül, mert a
rendszerünkben nincs matematikai társprocesszor.
Az <devicename>npx0</devicename> eszköz
jelenléte azonban
<emphasis>kötelezõ</emphasis>. Valahol a
gépünkben lennie kell olyan eszköznek,
amely a lebegõpontos számok hardveres
kezelését végzi, annak ellenére,
hogy nem egy különálló eszköz,
ahogy régen a 386-osoknál volt. A
rendszermagban szerepelnie <emphasis>kell</emphasis> az
<devicename>npx0</devicename> eszköznek. Ha
netalán még sikerülne is
<devicename>npx0</devicename> támogatás
nélkül fordítanunk egy rendszermagot,
akkor sem tud elindulni.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="why-kernel-big">
<para>Miért ilyen nagy a rendszermag mérete
(közel 10 MB)?</para>
</question>
<answer>
<para>Nagyon valószínû, hogy a
rendszermagunk <emphasis>debug módban</emphasis>
készült el. A debug módú
rendszermagokban rengeteg olyan szimbólum
található, amely hasznos lehet a hibák
keresése és a rendszer vizsgálata
során, ezért emiatt jelentõs
mértékben növekszik a mérete.
Emiatt nem kell aggódnunk, mert egy
hibakeresésre felkészített rendszermag
egyáltalán nem vagy csak egy kicsivel lassabb,
mint a hagyományos változat, illetve a
rendszer összeomlásakor mindig mindig
szükségünk lehet ezekre a debug
információkra.</para>
<para>Ha viszont kevés a lemezterület vagy
egyszerûen csak nem akarunk debug módú
rendszermagot akarunk futtatni, akkor a
következõkre kell figyelnünk:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>Vegyük ki a rendszermag
konfigurációs
állományából a
következõ sort:</para>
<programlisting>makeoptions DEBUG=-g</programlisting>
</listitem>
<listitem>
<para>A &man.config.8; használata során ne
használjuk a <option>-g</option>
beállítást.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
<para>A fentiek közül akármelyiket is
választjuk, a rendszermagunk debug módban
jön létre. Ha azonban sikerült betartani a
fentebb javasolt lépéseket, akkor egy
normál rendszermagot kapunk, amely mérete
ilyenkor jelentõs mértékben visszaesik: a
legtöbbjük olyan 1,5 és 2 MB
körül van.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="multiport-serial-interrupts">
<para>Miért ütköznek a
megszakítások, amikor többportos soros
vonali kártyákat akarunk
használni?</para>
</question>
<answer>
<para>Ha a rendszermagot a többportos soros vonali
kártyák támogatásával
fordítjuk le, akkor a rendszertõl azt az
üzenetet kapjuk, hogy csak az elsõ
megszakítást fogja használni, a
többit pedig ütközés miatt (interrupt
conflict) kihagyja. Hogyan lehet ezen
javítani?</para>
<para>A gondot alapvetõen az okozza, hogy a &os; a
rendszermagban fixen letárolja ezeket, nehogy
valamilyen hardveres vagy szoftveres
ütközés miatt elkallódjanak. Ezen
úgy tudunk segíteni, ha egyetlen IRQ vonal
kivételével az összes többi
beállítását szabadon hagyjuk.
Íme erre egy példa:</para>
<programlisting>#
# Többportos nagysebességû soros vonali eszközök - 16550 UART
#
device sio2 at isa? port 0x2a0 tty irq 5 flags 0x501 vector siointr
device sio3 at isa? port 0x2a8 tty flags 0x501 vector siointr
device sio4 at isa? port 0x2b0 tty flags 0x501 vector siointr
device sio5 at isa? port 0x2b8 tty flags 0x501 vector siointr</programlisting>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="generic-kernel-build-failure">
<para>Miért nem lehet lefordítani a
rendszermagot, még a <filename>GENERIC</filename>
beállításaival sem?</para>
</question>
<answer>
<para>Ennek több oka is lehet. Ezek közül
néhány, de nem feltétlenül ebben a
sorrendben:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>Nem a
<command>make <maketarget>buildkernel</maketarget></command>
és
<command>make <maketarget>installkernel</maketarget></command>
parancsokat használtuk és
valószínûleg a forrásaink sem
egyeznek meg a jelenleg futó rendszerével
(például egy &rel.current;-RELEASE
rendszert akarunk fordítani egy
&rel2.current;-RELEASE rendszeren). Ha
frissíteni akarunk, akkor olvassuk el a
<filename>/usr/src/UPDATING</filename>
állományt, különös
tekintettel a végén
található <quote>COMMON ITEMS</quote>
címû szakaszra.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>A
<command>make <maketarget>buildkernel</maketarget></command>
és
<command>make <maketarget>installkernel</maketarget></command>
parancsokat használtuk, de elõtte nem futott
le rendesen a
<command>make <maketarget>buildworld</maketarget></command>
parancs. A
<command>make <maketarget>buildkernel</maketarget></command>
parancs ugyanis erõsen támaszkodik a
<command>make <maketarget>buildworld</maketarget></command>
által végzett munkára.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Gyakran a <link linkend="stable">&os;-STABLE</link>
változat használata esetén is
elõfordulhat, hogy olyan pillanatban
töltöttük le a forrásokat, amikor
módosítás alatt voltak vagy
valamiért nem mûködtek rendesen.
Kizárólag a kiadások esetén
tudjuk szavatolni a hibátlan
fordítást, noha a <link
linkend="stable">&os;-STABLE</link>
verzióból készült
változatok is többnyire megfelelõek.
Próbáljuk meg újra letölteni a
forrásokat, ha eddig még nem
próbálkoztunk volna vele, és
nézzük meg, hogy ez segít-e megoldani
a problémát. Keressük másik
szervert, ha gondjaink vannak a
frissítéssel.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="scheduler-in-use">
<para>Honnan tudhatjuk meg milyen ütemezõvel
dolgozik a rendszerünk?</para>
</question>
<answer>
<para>Nézzük meg, hogy a rendszerünkben
elérhetõ-e a <varname>kern.sched.quantum</varname>
változó. Ha van ilyenünk, akkor valami
ilyesmit kell tapasztalnunk:</para>
<screen>&prompt.user; sysctl <replaceable>kern.sched.quantum</replaceable>
kern.sched.quantum: 99960</screen>
<para>Ha létezik a
<varname>kern.sched.quantum</varname> nevû sysctl
változó, akkor a 4BSD ütemezõ fut
(lásd &man.sched.4bsd.4;). Ha nem, akkor egy ilyen
hibát kapunk a &man.sysctl.8; parancstól (ezt
nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk):</para>
<screen>&prompt.user; sysctl <replaceable>kern.sched.quantum</replaceable>
sysctl: unknown oid 'kern.sched.quantum'</screen>
<para>Az aktuálisan használt ütemezõ
neve közvetlenül elérhetõ a
<varname>kern.sched.name</varname> sysctl
változó lekérdezésén
keresztül:</para>
<screen>&prompt.user; sysctl <replaceable>kern.sched.name</replaceable>
kern.sched.name: 4BSD</screen>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="scheduler-kern-quantum">
<para>Mi az a <varname>kern.sched.quantum</varname>?</para>
</question>
<answer>
<para>A <varname>kern.sched.quantum</varname>
értéke határozza meg, hogy egy
futó program legfeljebb mennyi órajelet futhat
egyszerre, megszakítás nélkül.
Ezt az értéket a 4BSD ütemezõ
használja, ezért a
jelenlétébõl vagy
hiányából következtetni tudunk a
pillanatnyilag használatban levõ
ütemezõre.</para>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</chapter>
<chapter id="disks" lang="hu">
<title>Lemezek, állományrendszerek és
rendszertöltõk</title>
<qandaset>
<qandaentry>
<question id="adding-disks">
<para>Hogyan adjunk lemezeket a &os;
rendszerünkhöz?</para>
</question>
<answer>
<para>Ezzel kapcsolatban olvassuk el a lemezek
hozzáadásáról
szóló részt a <ulink
url="&url.books.handbook;/disks-adding.html">&os; kézikönyvben</ulink>.
</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="new-huge-disk">
<para>Hogyan lehet átteni a rendszert egy nagyobb
lemezre?</para>
</question>
<answer>
<para>Ezt legegyszerûbben úgy tudjuk
megcsinálni, ha újratelepítjük az
operációs rendszert az új lemezre
és külön áttesszük a
felhasználói adatokat. Ez
különösen ajánlott abban az esetben,
ha már több kiadás óta
követjük a <emphasis>-STABLE</emphasis>
változatot, vagy ha korábban már
frissítettük a kiadásunkat. A
&man.boot0cfg.8; segítségével fel
tudjuk rakni a booteasyt mind a két lemezre és
így egészen addig váltogatni tudjuk a
kettõt, amíg teljesen át nem
álltunk. Ugorjuk át a következõ
bekezdést, és olvassuk el, hogy rakjuk
át az adatokat.</para>
<para>Úgy is dönthetünk, hogy nem
telepítjük újra a rendszert. Ekkor vagy a
&man.sysinstall.8;, vagy pedig a &man.fdisk.8; és a
&man.disklabel.8; használatával osszuk fel
és címkézzük meg az új
lemezt. Érdemes még a &man.boot0cfg.8;
segítségével felraknunk a booteasyt
mind a két lemezre, így miután
átmásoltuk a régi rendszerünket az
új lemezre, ennek megtartásával ki
tudjuk próbálni az új rendszert. A
<ulink
url="&url.articles.formatting-media.en;/index.html">lemezek formázásáról szóló</ulink>
cikkben olvashatunk ennek pontosabb
részleteirõl.</para>
<para>Most, miután sikeresen beállítottuk
az új lemezt, készen állunk az adatok
átmásolására. Sajnos nem lehet
csak úgy vakon átmásolni ezeket egyik
lemezrõl a másikra. Ilyenkor ugyanis bizonyos
dolgok (például a <filename
class="directory">/dev</filename> könyvtárban
található eszközleírók, az
állományjelzõk és a linkek stb.)
hajlamosak elromlani. Ezért ehhez olyan
eszközökre lesz szükségünk,
amelyek ismerik ezeket a dolgokat, mint
például a &man.dump.8;. Továbbá
javasoljuk, hogy egyfelhasználós módban
végezzük el az átvitelt, noha ez nem
feltétlenül szükséges.</para>
<para>A rendszerindító
állományrendszer
átmozgatásához egyedül a
&man.dump.8; és &man.restore.8;
segédprogramokra lesz szükségünk.
Esetleg a &man.tar.1; parancs is használható,
de nem minden esetben. A &man.dump.8; és
&man.restore.8; páros akkor is remekül
használható, ha egy partíció
tartalmát egy üres partícióra
akarjuk átvinni. A következõ
lépések szükségesek ahhoz, hogy a
<command>dump</command> parancs
segítségével átvigyük egyik
partícióról a másikra az
adatokat:</para>
<procedure>
<step>
<para>Hozzunk létre egy új
partíciót.</para>
</step>
<step>
<para>Ideiglenesen csatlakoztassuk egy
könyvtárba.</para>
</step>
<step>
<para>Lépjünk be abba a
könyvtárba.</para>
</step>
<step>
<para>Mentsük le a régi
partíciót és az eredményt
küldjük át az újra.</para>
</step>
</procedure>
<para>Például, ha a <filename
class="directory"><replaceable>/mnt</replaceable></filename>
könyvtárba csatlakoztatott
<devicename>/dev/<replaceable>ad1s1a</replaceable></devicename>
eszközrõl akarjuk átvinni a jelenlegi
gyökérpartíciónkat, akkor ezeket a
parancsokat kell kiadnunk:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>newfs /dev/<replaceable>ad1s1a</replaceable></userinput>
&prompt.root; <userinput>mount /dev/<replaceable>ad1s1a</replaceable> <replaceable>/mnt</replaceable></userinput>
&prompt.root; <userinput>cd <replaceable>/mnt</replaceable></userinput>
&prompt.root; <userinput>dump 0af - / | restore rf -</userinput></screen>
<para>További munkát igényel, ha a
<command>dump</command> parancs
segítségével a
partícióinkat is át akarjuk szervezni.
Például a <filename
class="directory">/var</filename> partíciót
úgy tudjuk beleolvasztani a tövébe, ha
létrehozunk egy olyan partíciót, amely
mind a kettõ számára elegendõ nagy,
majd a fentebb leírt módszerrel
elõször átmozgatjuk a tövét,
utána pedig átmozgatjuk az
alpartíció tartalmát az elsõ
mozgatás során létrejött egyik
üres könyvtárba:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>newfs /dev/<replaceable>ad1s1a</replaceable></userinput>
&prompt.root; <userinput>mount /dev/<replaceable>ad1s1a</replaceable> <replaceable>/mnt</replaceable></userinput>
&prompt.root; <userinput>cd <replaceable>/mnt</replaceable></userinput>
&prompt.root; <userinput>dump 0af - / | restore rf -</userinput>
&prompt.root; <userinput>cd var</userinput>
&prompt.root; <userinput>dump 0af - /var | restore rf -</userinput></screen>
<para>Egy könyvtárat, például
<filename class="directory">/var</filename> tartalmát
pedig úgy tudunk leválasztani a
tövérõl, vagyis átrakni egy
korábban nem létezõ
partícióra, ha elõször
létrehozzuk mind a két
partíciót, csatlakoztatjuk a leendõ
alpartíciót az ideiglenes csatlakozási
ponton belül a megfelelõ könyvtárba
és mindkettõre átmozgatjuk a régi
partíció teljes tartalmát:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>newfs /dev/<replaceable>ad1s1a</replaceable></userinput>
&prompt.root; <userinput>newfs /dev/<replaceable>ad1s1d</replaceable></userinput>
&prompt.root; <userinput>mount /dev/<replaceable>ad1s1a</replaceable> <replaceable>/mnt</replaceable></userinput>
&prompt.root; <userinput>mkdir <replaceable>/mnt</replaceable>/var</userinput>
&prompt.root; <userinput>mount /dev/<replaceable>ad1s1d</replaceable> <replaceable>/mnt</replaceable>/var</userinput>
&prompt.root; <userinput>cd <replaceable>/mnt</replaceable></userinput>
&prompt.root; <userinput>dump 0af - / | restore rf -</userinput></screen>
<para>A felhasználói adatok esetén a
&man.cpio.1;, &man.pax.1;, &man.tar.1; és &man.dump.8;
eszközöket ajánljuk. Az írás
pillanatában még úgy tudjuk, hogy nem
tartják meg az állományjelzõkkel
kapcsolatos információkat, ezért csak
óvatosan használjuk ezeket!</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="dangerously-dedicated">
<para>A <quote>Veszélyesen dedikált</quote>
(<quote>Dangerously Dedicated</quote>) lemezek
veszélyesek a felhasználóra?</para>
</question>
<answer>
<para><anchor id="dedicate"/>A telepítés
során két különbözõ
módon tudjuk partícionálni a
lemezeinket. Alapértelmezés szerint a
rendszer igyekszik kompatbilis maradni a
gépünkön található többi
operációs rendszerrel. Ilyenkor
normális partíciós táblabeli
bejegyzéseket készít (amelyeket &os;
alatt <quote>slice</quote>-oknak hívnak), és
egy ilyen slice-ba teszi az összes saját
partícióját. Emellé még
telepíteni tudjuk az operációs
rendszerek választásának
lehetõségét is a rendszer
indításakor. A másik
lehetõség választása esetén
azonban a &os; teljesen kisajátítja a lemezt
és nem is próbál meg kompatibilis
maradni a többi operációs
rendszerrel.</para>
<para>Miért is nevezzük ezt
<quote>veszélyesnek</quote>? A lemez ebben az esetben
nem tartalmaz semmi olyat, amelyet a hétköznapi
programok partíciós táblaként
tudnának beazonosítani. Attól
függõen, hogy mennyire illedelmes, egy ilyen
program panaszkodni fog, amikor megpróbálja
értelmezni a lemez tartalmát, de rosszabb
esetben anélkül felülírja a
rendszerbetöltõt, hogy bármit is jelzett
volna. Ráadásul a <quote>veszélyesen
dedikált módon</quote> kiosztott lemezek
még bizonyos BIOS-okat is képesek megzavarni,
többek közt az Award (például
amelyek a HP NetServer, Micronics és hasonló
rendszerekben találhatóak) vagy Symbios/NCR
(népszerû 53C8xx SCSI-vezérlõk)
típusúak esetén találkozhatunk
ezzel a problémával. Ez a lista persze nem
teljes, más gyártók termékeivel
is gondok akadhatnak. Ennek a hibának jellemzõ
tünete a <errorname>read error</errorname>
hibaüzenet, amely arra utal, hogy a &os;
betöltõje nem találja saját
magát a lemezen, vagy éppen az egész
rendszer megáll a rendszer indítása
közben.</para>
<para>Akkor mégis mi értelme van ennek? Csak
néhány kilobyte-tot spórolunk vele,
miközben komoly gondokat okozhat egy frissen
telepített rendszer esetében. A
<quote>veszélyesen dedikált mód</quote>
eredetileg az új &os; telepítõket
veszélyeztetõ egyik komoly hibát
szeretné kiküszöbölni: a merevlemezek
BIOS és lemez önmaga által ismert
geometriai beállításainak
egyeztetése.</para>
<para>A <quote>lemezgeometria</quote> fogalma
tulajdonképpen már egy elavult fogalom, de a
PC-k BIOS-a legbelül még mind a mai napig
így kommunikál a lemezekkel. Amikor a &os;
telepítõjével slice-okat hozunk
létre, olyan módon kell
rögzítenünk a lemezre ezek
pozícióját, hogy a BIOS képes
legyen megtalálni. Ha ez nem sikerül, akkor nem
tudjuk elindítani a rendszert.</para>
<para>A <quote>veszélyesen dedikált</quote>
mód ezt a problémát az
egyszerûsítésén keresztül
próbálja megoldani, és néha
sikerül is neki. Ezt azonban csak akkor javasoljuk, ha
semmi más nem mûködik, hiszen az esetek
túlnyomó részében más
megoldás is létezik.</para>
<para>Hogy tudjuk tehát akkor elkerülni a
<quote>veszélyesen dedikált</quote> mód
használatát a telepítés
során? Jegyezzük fel, hogy mik a BIOS szerint a
merevlemezünk geometriai
beállításai. Ezt a
rendszerindítás közben a
rendszermagtól is megkérdezhetjük
úgy, hogy a <literal>boot:</literal>
paranccsorába megadjuk a <option>-v</option>
beállítást, vagy a betöltõben
a <command>boot -v</command> parancsot használjuk.
Így pontosan a telepítõ
indítása elõtt a rendszermag ki fogja
írni a BIOS által ismert geometriai
beállításokat. Ne essünk
pánikba, várjuk meg, amíg a
telepítõ elindul, tekerjünk vissza a
számokhoz és olvassuk le ezeket. A lemezek
általában a BIOS sorrendjében jelennek
meg, tehát elõször az IDE aztán a
SCSI típusúak.</para>
<para>A lemez partícionálásakor
ellenõrizzük, hogy az FDISK
képernyõjén megjelenõ geometriai
beállítások megfelelõek
(tehát egyeznek a BIOS által ismert
értékekkel). Ha eltérést
tapasztalunk, akkor a <keycap>G</keycap> billentyû
lenyomásával tudjuk átjavítani.
Erre leginkább akkor lesz
szükségünk, ha a lemez teljesen üres,
vagy ha a lemezt egy másik rendszerbõl hoztuk
át. Ez egyébként csak azoknál a
lemezeknél okoz gondot, amelyekrõl a rendszert
akarjuk indítani, a &os; a többi lemezzel
már remekül elboldogul.</para>
<para>Miután sikerült egyeztetnünk a BIOS
és a &os; geometriai
beállításait, szinte biztos, hogy nem
kell már emiatt aggódnunk, így a
<quote>veszélyesen dedikált</quote>
módra sincs szükségünk. Ha viszont
mégis egy <errorname>read error</errorname>
hibaüzenetet kapnánk a rendszer
indítása közben, akkor tegyünk egy
próbát. Semmit sem
veszíthetünk.</para>
<para>Ha a <quote>veszélyesen dedikált</quote>
mód használatáról
szeretnénk visszatérni a megszokottra, akkor
két lehetõségünk van.
Elõször is teljesen le kell nulláznunk az
MBR-t, így biztosra vehetjük, hogy az
ezután következõ telepítések
során egy teljesen üres lemezt látunk.
Ezt például így lehet megtenni:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>dd if=/dev/zero of=/dev/<replaceable>rda0</replaceable> count=15</userinput></screen>
<para>A másik módszer egy hivatalosan nem
dokumentált DOS-os <quote>lehetõség</quote>
használata:</para>
<screen><prompt>C:\></prompt> <userinput>fdisk /mbr</userinput></screen>
<para>Ezzel egy új Master Boot Recordot tudunk
telepíteni, ami ezzel együtt felülírja
a BSD rendszertöltõjét is.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="safe-softupdates">
<para>Milyen partíciókon lehet Soft Updatest
használni? A Soft Updates
állítólag nem mûködik
rendesen a gyökérpartíció
esetén.</para>
</question>
<answer>
<para>A rövid válasz: A Soft Updates
bármelyik partíción minden
további nélkül
használható.</para>
<para>A hosszabb válasz: Korábban voltak
bizonyos kétségek afelõl, hogy a Soft
Updates jól mûködik a
rendszerindító partíciókon is.
Ez alapvetõen a Soft Updates két
jellemzõjére vezethetõ vissza.
Elõször is, a Soft Updatest alkalmazó
partíciók esetén elõfordulhat,
hogy a rendszerösszeomlás során elveszik
valamennyi adat (maga a partíció nem lesz
hibás, csupán némi adat tûnik el),
illetve a Soft Updates ideiglenesen kifogyhat a
tárhelybõl.</para>
<para>A Soft Updates használata során a
rendszermag legfeljebb harminc másodperc múlva
írja ki fizikailag a változtatásokat a
lemezre. Tehát amikor egy nagyobb
állományt törlünk, akkor ez az
állomány egészen addig a lemezen marad,
amíg a rendszermag ténylegesen el nem
végzi ezt a törlést. Ezzel viszont
nagyon egyszerûen létrehozható egy
<quote>ütközés</quote> (race condition) az
állományrendszeren. Tegyük fel, hogy
letörlünk egy nagyobb állományt
és utána közvetlenül
létrehozunk egy másik nagyobb
állományt. Mivel az elsõ
állomány ilyenkor még nem
törlõdik le valójában a
lemezrõl, ezért a második
számára már nem lesz elegendõ
helyünk. A rendszer ekkor egy hibaüzenetben fog
figyelmeztetni minket, miközben pontosan az
imént töröltünk le egy
óriási állományt! Ha
néhány másodperccel késõbb
újra megpróbáljuk létrehozni ezt
az állományt, akkor már minden a
megfelelõ módon fog zajlani. Ezt
régebben sok &os; felhasználó nem tudta
mire vélni.</para>
<para>Ha a rendszerünk olyankor omlik össze, amikor
a rendszermag már elkezdte egy nagyobb
mennyiségû adat kiírását a
lemezre, de még nem fejezõdött be, akkor
könnyen elõfordulhat, hogy ez az adat elveszik
vagy meghibásodik. Ennek kockázata nagyon
kicsi, és általában kezelhetõ,
viszont az IDE-meghajtókban található
írási gyorsítótár
használata jelentõsen növeli ezt.
Ezért a Soft Updates alkalmazása során
nem javasoljuk ennek használatát.</para>
<para>Ezek a problémák az összes Soft
Updates partíciót veszélyeztetik.
Mennyiben vonatkoznak viszont ezek a
gyökérpartícióra?</para>
<para>A gyökérpartíción nagyon
ritkán változnak fontos
információk. A
<filename>/boot/kernel/kernel</filename> és az
<filename class="directory">/etc</filename> egyedül a
rendszer karbantartása során frissül,
vagy például amikor a
felhasználók jelszót
változtatnak. Ha a rendszer egy ilyen
változtatás harminc másodperces
idején belül omlik össze, akkor megvan
rá az esélyünk, hogy elvesznek az
adataink. Ez a kockázat a legtöbb
alkalmazás számára elfogadható,
de semmiképpen sem szabad figyelmen kívül
hagynunk. Ha a rendszerünk nem képes
vállalni még ennyi kockázatot sem,
akkor a rendszerindító partíción
tiltsuk le a Soft Updates használatát!</para>
<para>A gyökérpartíció
hagyományosan az egyik legkisebb
partíció. Ha viszont az ideiglenes
állományok tárolására
szánt <filename class="directory">/tmp</filename>
könyvtárat is ezen belülre tesszük
és gyakran használjuk, akkor ebbõl
idõszakosan tárhelyproblémáink
adódhatnak. Könnyen megoldhatjuk azonban ezt a
problémát, ha a <filename
class="directory">/tmp</filename> könyvtárhoz
létrehoznunk egy szimbolikus linket a <filename
class="directory">/var/tmp</filename>
könyvtárra.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="inappropriate-ccd">
<para>Mi történt a &man.ccd.4;
eszközzel?</para>
</question>
<answer>
<para>A hibajelenség:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>ccdconfig -C</userinput>
ccdconfig: ioctl (CCDIOCSET): /dev/<replaceable>ccd0c</replaceable>: Inappropriate file type or format</screen>
<para>Ez általában olyankor
történik, amikor olyan <literal>c</literal>
partíciókat próbálunk meg
összefûzni, amelyek alapértelmezés
szerint <literal>unused</literal> (<quote>nem
használt</quote>) típusúak. A
&man.ccd.4; meghajtó azonban megköveteli, hogy
az érintett partíciók
<literal>FS_BSDFFS</literal> típusúak
legyenek. Szerkesszük át a lemezeken
található címkéket és
változtassuk meg a partíciók
típusát a <literal>4.2BSD</literal>
értékre.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ccd-disklabel">
<para>Miért nem lehet a &man.ccd.4; eszköz
lemezcímkéjét szerkeszteni?</para>
</question>
<answer>
<para>A hibajelenség:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>disklabel <replaceable>ccd0</replaceable></userinput>
(itt valami gondot ír ki, ezért megpróbáljuk szerkeszteni a címkét)
&prompt.root; <userinput>disklabel -e <replaceable>ccd0</replaceable></userinput>
(edit, save, quit)
disklabel: ioctl DIOCWDINFO: No disk label on disk;
use "disklabel -r" to install initial label</screen>
<para>Ezt általában azért kapjuk, mert a
&man.ccd.4; által visszaadott lemezcímke
valójában <quote>nem létezik</quote> a
lemezen. Ezen úgy tudunk segíteni, ha
explicit módon visszaírjuk, valahogy
így:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>disklabel <replaceable>ccd0</replaceable> > <replaceable>/tmp/lemezcimke.tmp</replaceable></userinput>
&prompt.root; <userinput>disklabel -Rr <replaceable>ccd0</replaceable> <replaceable>/tmp/lemezcimke.tmp</replaceable></userinput>
&prompt.root; <userinput>disklabel -e <replaceable>ccd0</replaceable></userinput>
(most már mûködni fog)</screen>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="mount-foreign-fs">
<para>Lehet más operációs rendszerek
állományrendszerét is csatlakoztatni &os;
alatt?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; több más
állományrendszert is ismer.</para>
<variablelist>
<varlistentry>
<term>UFS</term>
<listitem>
<para>Az UFS formátumú CD-k &os; alatt
közvetlenül csatlakoztathatóak. A
Digital UNIX és más rendszerek UFS
partícióit nem már annyira
könnyû csatlakoztatni, ez leginkább a
kérdéses operációs
rendszer partícionálási
megoldásaitól függ.</para>
</listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
<term>ext2/ext3</term>
<listitem>
<para>A &os; támogatja az
<literal>ext2fs</literal> és <literal>ext3fs</literal>
partíciókat. Errõl bõvebben
lásd a &man.mount.ext2fs.8; man oldalt.</para>
</listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
<term>NTFS</term>
<listitem>
<para>A &os; csak olvasni képes az NTFS
partíciókat. Ezzel kapcsolatban a
&man.mount.ntfs.8; man oldalán találunk
részletesebb információkat. Az
írhatóság
használatához az <ulink
url="http://www.tuxera.com/community/"><application>ntfs-3g</application></ulink>
portolt változatát javasoljuk
(lásd <filename
role="package">sysutils/fusefs-ntfs</filename>).
</para>
</listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
<term>FAT</term>
<listitem>
<para>A &os; egyaránt képes írni
és olvasni a FAT típusú
partíciókat. Errõl a
&man.mount.msdosfs.8; man oldalán tudhatunk meg
többet.</para>
</listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
<term>ReiserFS</term>
<listitem>
<para>A &os; tudja olvasni a ReiserFS
partíciókat. Ezt a &man.mount.reiserfs.8;
man oldalon olvashatjuk.</para>
</listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
<term>ZFS</term>
<listitem>
<para>A &os; jelen pillanatban a &sun; ZFS
meghajtójának átiratát is
tartalmazza. Jelenleg azonban csak elegendõ
memóriával rendelkezõ &arch.amd64;
platformokon javasoljuk a használatát.
Részletesebb
információkért lásd a
&man.zfs.8; man oldalt.</para>
</listitem>
</varlistentry>
</variablelist>
<para>A &os; hálózati
állományrendszereket is támogat,
többek közt az NFS-t (lásd
&man.mount.nfs.8;), a NetWare-t (lásd
&man.mount.nwfs.8;), és Microsoft-féle SMB
állományrendszereket (lásd
&man.mount.smbfs.8;). Más egyéb
FUSE-alapú állományrendszer (<filename
role="package">sysutils/fusefs-kmod</filename>)
támogatását is megtalálhatjuk a
portok között.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="mount-dos">
<para>Hogyan lehet másodlagos (logikai) DOS
partíciókat csatlakoztatni?</para>
</question>
<answer>
<para>A logikai DOS partíciók az elsõdleges
partíciók <emphasis>után</emphasis>
találhatóak. Például, ha van
egy <quote>E</quote> betûjelû logikai
partíciónk a második
SCSI-meghajtónkon, akkor lennie kell egy
<quote>ötödik slice-nak</quote> a <filename
class="directory">/dev</filename> könyvtárban,
amelyet majd csatlakoztatni tudunk:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>mount -t msdosfs /dev/da1s5 /dos/e</userinput></screen>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="crypto-filesystem">
<para>Használható titkosított
állományrendszer &os; alatt?</para>
</question>
<answer>
<para>Igen. Erre a célra a &man.gbde.8; és a
&man.geli.8; is tökéletesen alkalmas. A
részleteket lásd a &os; kézikönyv
<ulink
url="&url.books.handbook;/disks-encrypting.html">A lemezpartíciók titkosítása</ulink>
címû fejezetében.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="nt-bootloader">
<para>A &windowsnt; rendszertöltõjével is el
lehet indítani a &os;-t?</para>
</question>
<answer>
<para>Ehhez tulajdonképpen csak annyit kell
csinálnunk, hogy átmásoljuk a &os;
rendszerindító
partíciójának az elsõ
szektorát egy állományba a
DOS/&windowsnt; partíción belül. Legyen
ez például a
<filename>C:\BOOTSECT.BSD</filename> állomány
(a <filename>C:\BOOTSECT.DOS</filename>
mintájára), amelyhez aztán így
igazítjuk a <filename>c:\boot.ini</filename>
állományt:</para>
<programlisting>[boot loader]
timeout=30
default=multi(0)disk(0)rdisk(0)partition(1)\WINDOWS
[operating systems]
multi(0)disk(0)rdisk(0)partition(1)\WINDOWS="Windows NT"
C:\BOOTSECT.BSD="&os;"
C:\="DOS"</programlisting>
<para>Ha a &os; ugyanazon a lemezen található,
ahonnan a &windowsnt; is indul, akkor egyszerûen csak
másoljuk át a <filename>/boot/boot1</filename>
állományt <filename>C:\BOOTSECT.BSD</filename>
néven. Ha viszont a &os; egy másik lemezen
található, akkor a
<filename>/boot/boot1</filename> önmagában
már nem elegendõ, hanem helyette a
<filename>/boot/boot0</filename> állományra
lesz szükségünk.</para>
<para>A <filename>/boot/boot0</filename>
állományt a &man.sysinstall.8;
használatával kell telepíteni
abból a menübõl, ahol a &os; boot
managerét kell kiválasztani. Erre
azért van szükség, mert a
<filename>/boot/boot0</filename> állományon
belül a partíciós tábla teljesen
üres, azonban a &man.sysinstall.8; át fogja
másolni a partíciós
táblát mielõtt a
<filename>/boot/boot0</filename> állományt az
MBR-be tenné.</para>
<warning>
<para><emphasis>Ne másoljunk át csak
úgy egyszerûen a
<filename>/boot/boot0</filename> állományt
a <filename>/boot/boot1</filename> helyett! Ezzel
felülíródik a partíciós
táblánk és így a
számítógépet nem tudjuk
elindítani!</emphasis></para>
</warning>
<para>Amikor a &os; boot managere lefut, az utoljára
indított operációs rendszert a
partíciós táblában
aktívként jelöli meg (ezzel
lényegében megjegyzi), majd ezután
beírja magát az MBR-be. Emiatt, hogy ha csak
egyszerûen átmásoljuk a
<filename>/boot/boot0</filename> állományt a
<filename>C:\BOOTSECT.BSD</filename>
állományba, akkor csak egy egyetlen
aktív bejegyzést tartalmazó üres
partíciós táblát fog
visszaírni az MBR-be.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="lilo-bootloader">
<para>A LILO-ból hogyan lehet &os;-t és Linuxot
is indítani?</para>
</question>
<answer>
<para>Ha a &os; és a &linux; is ugyanazon a lemezen
helyezkedik el, akkor nincs más teendõnk, mint
követni a LILO telepítési
útmutatójában a nem-&linux;
típusú operációs rendszerek
indítására vonatkozó
utasításokat. Ezek röviden
összefoglalva a következõk:</para>
<para>Indítsuk el a Linuxot és vegyük fel a
következõ sort az
<filename>/etc/lilo.conf</filename>
állományba:</para>
<programlisting>other=/dev/hda2
table=/dev/hda
label=&os;</programlisting>
<para>(A fentiekben feltételeztük, hogy a &os;-t
tartalmazó slice a &linux; számára
<devicename>/dev/hda2</devicename> néven
érhetõ el. Ez természetesen a
saját konfigurációnkhoz kell szabni.)
Ezután egyszerûen csak futtassuk le a
<command>lilo</command> parancsot <username>root</username>
felhasználóként és már
készen is vagyunk.</para>
<para>Ha a &os; egy másik lemezen
található, akkor a
<literal>loader=/boot/chain.b</literal>
LILO-bejegyzést kell használnunk.
Például:</para>
<programlisting>other=/dev/dab4
table=/dev/dab
loader=/boot/chain.b
label=&os;</programlisting>
<para>Bizonyos helyzetekben elõfordulhat, hogy a &os;
rendszertöltõjének át kell adnunk a
meghajtó BIOS szerinti sorszámát, mert
csak így tudjuk rendesen elindítani a
második lemezrõl. Például, ha a
&os; szerint a SCSI-lemezünk a BIOS-ban az 1-es lemez,
akkor ezt kell megadnunk a &os;
rendszertöltõjének:</para>
<screen>Boot: <userinput>1:da(0,a)/boot/kernel/kernel</userinput></screen>
<para>A &man.boot.8; beállítható
úgy, hogy a rendszer indításakor
automatikusan mindig ezt a beállítást
használja.</para>
<para>A &os; és &linux; együttes
használatáról további
részleteket a <ulink
url="http://tldp.org/HOWTO/Linux+FreeBSD.html">&linux;+&os; mini-HOWTO</ulink>
címû írásból tudhatunk
meg.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="grub-loader">
<para>Hogyan lehet a GRUB használatával &os;-t
és Linuxot is indítani?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os;-t nagyon könnyû elindítani a
GRUB segítségével. Ehhez csupán
annyit kell tennünk, hogy felvesszük a
következõ sorokat a GRUB
konfigurációs állományába
(<filename>/boot/grub/menu.lst</filename>, vagy bizonyos,
például Red Hat-típusú
rendszerekben a
<filename>/boot/grub/grub.conf</filename>):</para>
<programlisting>title &os; 6.1
root <replaceable>(hd0,a)</replaceable>
kernel /boot/loader
</programlisting>
<para>Itt a <replaceable>hd0,a</replaceable> az elsõ
lemezen található rendszerindító
partícióra mutat. Ha a lemezen belül a
slice számát is szeretnénk megadni,
akkor írhatjuk így is:
<replaceable>(hd0,2,a)</replaceable>. Ha ezt nem adjuk meg,
akkor a GRUB alapértelmezés szerint a lemezen
levõ elsõ <literal>a</literal>
partícióval rendelkezõ slice-ot keresi
meg.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="booteasy-loader">
<para>Hogyan lehet a <application>BootEasy</application>
használatával elindítani a &os;-t
és a Linuxot?</para>
</question>
<answer>
<para>A LILO-t ne a Master Boot Recordba, hanem a linuxos
partíciónk elejére
telepítsük. Ezután a
<application>BootEasy</application>bõl már el
tudjuk indítani a LILO-t.</para>
<para>Abban az esetben is ezt javasoljuk, ha &windows;
és &linux; is van a gépünkön, mivel
így szintén egyszerûbb lesz
elindítani a Linuxot, ha netalán valamikor
újra kellene telepíteni a &windows;-t (ami
viszont egy <quote>irigy</quote> operációs
rendszer, mert nem tûr meg semmilyen más
operációs rendszert maga mellett a Master Boot
Recordban).</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="changing-bootprompt">
<para>A rendszerindításkor látható
<literal>???</literal> hogyan írható át
valami értelmesre?</para>
</question>
<answer>
<para>Ez az szabványos boot managerrel csak úgy
lehet megoldani, ha újratelepítjük. A
portok között viszont a <filename
class="directory">sysutils</filename>
kategóriában rengeteg olyan más boot
managert találhatunk, amely tud ilyet is.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="removable-drives">
<para>Cserélhetõ lemezes meghajtókat hogyan
lehet használni?</para>
</question>
<answer>
<para>Legyen az akár egy &iomegazip;, EZ drive
meghajtó (esetleg egy floppy, ha így akarjuk
használni), vagy éppen egy új
merevlemez, miután már
telepítettük és felismerte a rendszert,
illetve behelyeztük a lemezt, kártyát
vagy akármit, minden esetben szinte ugyanaz a
teendõ.</para>
<para>(Ez a válasz leginkább Mark Mayo <ulink
url="http://www.vmunix.com/mark/FreeBSD/ZIP-FAQ.html">ZIP GYIK</ulink>
címû írásán
alapszik.)</para>
<para>Ha tehát egy ZIP meghajtóról vagy
floppylemezrõl beszélünk, amelyen egy DOS-os
állományrendszer található,
akkor azt parancssorból így
érhetjük el, ha floppy:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>mount -t msdosfs /dev/fd0c /floppy</userinput></screen>
<para>vagy így, ha egy gyári
beállításokkal rendelkezõ
ZIP-lemez:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>mount -t msdosfs /dev/da2s4 /zip</userinput></screen>
<para>A többi lemez esetén a &man.fdisk.8; vagy a
&man.sysinstall.8; segítségével
nézzük meg, hogy milyen partíciók
és hogyan találhatóak meg
rajtuk.</para>
<para>A következõ példákban egy
<devicename>da2</devicename> eszközként, vagyis
egy harmadik SCSI-lemezként megjelenõ
ZIP-meghajtót fogunk használni.</para>
<para>Hacsak nem floppyval van dolgunk, illetve nem
tervezzük másoknak is odaadni a
cserélhetõ médiumot, akkor érdemes
inkább BSD típusú
állományrendszert telepíteni rá.
Így támogatottak lesznek a hosszú
állománynevek, és legalább egy
kétszer gyorsabb és egy sokkal
megbízhatóbb megoldást kapunk. Ehhez
elõször is le kell szednünk a DOS-szintû
partíciókat és
állományrendszereket. Erre a célra
egyaránt megfelel a &man.fdisk.8; vagy a
&man.sysinstall.8;, illetve kisebb lemezek esetén
valószínûleg nem is lesz
szükségünk több
operációs rendszer
támogatására, így aztán
közvetlenül is törülhetjük
ezeket:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>dd if=/dev/zero of=/dev/rda2 count=2</userinput>
&prompt.root; <userinput>disklabel -Brw da2 auto</userinput></screen>
<para>A &man.disklabel.8; vagy a &man.sysinstall.8;
használatával ezután létre
tudunk hozni BSD típusú
partíciókat. Valószínûleg
erre lesz szükségünk, ha
lapozóállományt is tenni akarunk a
lemezre, noha ennek nem sok értelme van
például egy ZIP-meghajtó
esetén.</para>
<para>Végezetül hozzunk létre egy új
állományrendszert. Itt most ez egész
ZIP-lemezen egyetlen partíció lesz:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>newfs /dev/rda2c</userinput></screen>
<para>Csatlakoztassuk:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>mount /dev/da2c /zip</userinput></screen>
<para>Emellett még hasznos lehet felvenni hozzá
egy sort az <filename>/etc/fstab</filename>
állományba is (lásd &man.fstab.5;),
így a jövõben elegendõ csak a
<command>mount /zip</command> parancsot kiadnunk a
csatlakoztatásához:</para>
<programlisting>/dev/da2c /zip ffs rw,noauto 0 0</programlisting>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="mount-cd-superblock">
<para>Miért ad a rendszer <errorname>Incorrect super
block</errorname> hibát CD-k
csatlakoztatásánál?</para>
</question>
<answer>
<para>Fel kell világosítanunk a &man.mount.8;
parancsot a csatlakoztatandó eszköz
típusáról. Errõl a <ulink
url="&url.books.handbook;/creating-cds.html">kézikönyv lézeres tárolóeszközökrõl szóló részében</ulink>
olvashatunk, innen is különösen a
<ulink
url="&url.books.handbook;/creating-cds.html#MOUNTING-CD">Adat CD-k használata</ulink>
címû szakaszt ajánljuk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="cdrom-not-configured">
<para>Miért ad a rendszer <errorname>Device not
configured</errorname> hibaüzenetet CD-k
csatlakoztatásakor?</para>
</question>
<answer>
<para>Ez általában arra utal, hogy nincs CD a
meghajtóban, vagy a meghajtó nem
érhetõ el a buszon. Ezzel kapcsolatban a
kézikönyv <ulink
url="&url.books.handbook;/creating-cds.html#MOUNTING-CD">Adat CD-k használata</ulink>
címû szakaszát javasoljuk
elolvasásra.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="cdrom-unicode-filenames">
<para>Miért jelenik meg az összes nemzeti karakter
helyén <quote>?</quote>, amikor &os; alatt
csatlakoztatunk egy CD-t?</para>
</question>
<answer>
<para>A CD-n valószínûleg a
<quote>Joliet</quote> kiterjesztés
használatával tárolják az
állományok és könyvtárak
adatait. Erre vonatkozóan a kézikönyvben
a <ulink
url="&url.books.handbook;/creating-cds.html">Lézeres tárolóeszközök (CD-k) létrehozása és használata</ulink>
címû rész elolvasását
javasoljuk, különös tekintettel az <ulink
url="&url.books.handbook;/creating-cds.html#MOUNTING-CD">Adat CD-k használata</ulink>
címû szakaszra.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="burncd-isofs">
<para>A &os; alatt készített CD-ket nem lehet
más operációs rendszerekkel olvasni.
Miért nem?</para>
</question>
<answer>
<para>Ez minden bizonnyal abból fakad, hogy nem egy
ISO 9660 állományrendszert vettük
fel rá, hanem közvetlenül maguk az
állományokat. Olvassuk el a
kézikönyvben a <ulink
url="&url.books.handbook;/creating-cds.html">Lézeres tárolóeszközök (CD-k) létrehozása és használata</ulink>
címû fejezetet, de különösen a
<ulink
url="&url.books.handbook;/creating-cds.html#RAWDATA-CD">Nyers adat CD-k írása</ulink>
címû részt.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="copy-cd">
<para>Hogyan lehet lementeni egy adat CD tartalmát a
merevlemezre?</para>
</question>
<answer>
<para>Errõl a kézikönyvben találunk
hasznos információkat, azon belül is az
<ulink
url="&url.books.handbook;/creating-cds.html#IMAGING-CD">Adat CD-k másolása</ulink>
címû szakaszban. A CD-kkel
végezhetõ további mûveletekrõl
a kézikönyv <ulink
url="&url.books.handbook;/creating-cds.html">Lézeres tárolóeszközök (CD-k) létrehozása és használata</ulink>
címû részében találhatunk
részletes útmutatásokat.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="mount-audio-CD">
<para>Miért nem lehet audio CD-ket csatlakoztatni a
<command>mount</command> paranccsal?</para>
</question>
<answer>
<para>Ha zenei CD-ket próbálunk meg
csatlakoztatni, akkor például egy
<errorname>cd9660: /dev/acd0c: Invalid argument</errorname>
hibát fogunk kapni a rendszertõl. Ez
azért történik, mert a
<command>mount</command> parancs csak
állományrendszerekkel
használható. A zenei CD-ken viszont semmilyen
állományrendszer nincs, egyszerûen csak
maga az adat. Az olvasásukhoz olyan programra lesz
szükségünk, amely képes zenei
CD-kkel dolgozni, mint például az <filename
role="package">audio/xmcd</filename> port.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="multi-session-CD">
<para>Hogyan lehet többmenetes (multisession) CD-ket
csatlakoztatni a <command>mount</command> paranccsal?</para>
</question>
<answer>
<para>A &man.mount.8; alapértelmezés szerint az
CD-n található utolsó adatsávot
(menetet, vagy sessiont) próbálja meg olvasni.
Ha viszont egy korábbi menetet szeretnénk vele
betöltetni, akkor erre használjuk a
<option>-s</option> paranccsori paramétert. Erre a
&man.mount.cd9660.8; man oldalon találhatunk
különbözõ példákat.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="user-floppymount">
<para>Hogyan képesek az egyszerû
felhasználók floppykat, CD-ket és
más egyéb cserélhetõ lemezes
eszközöket használni?</para>
</question>
<answer>
<para>A normál felhasználók
számára engedélyezni tudjuk az
eszközök csatlakoztatását.
Íme:</para>
<procedure>
<step>
<para><username>root</username>
felhasználóként
állítsuk be a
<varname>vfs.usermount</varname> sysctl
változót az <literal>1</literal>
értékre:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>sysctl -w vfs.usermount=1</userinput></screen>
</step>
<step>
<para>A cserélhetõ eszközöket
képviselõ eszközleírókra
állítsuk be <username>root</username>
felhasználóként a megfelelõ
engedélyeket.</para>
<para>Például a
felhasználóknak így tudjuk
engedélyezni az elsõ floppymeghajtó
használatát:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>chmod 666 /dev/fd0</userinput></screen>
<para>Az <groupname>operator</groupname> csoportban
levõ felhasználók pedig így
fognak tudni CD-ket csatlakoztatni:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>chgrp operator /dev/acd0c</userinput>
&prompt.root; <userinput>chmod 640 /dev/acd0c</userinput></screen>
</step>
<step>
<para>Fel kell vennünk ezeket a
módosításokat az
<filename>/etc/devfs.conf</filename>
állományba is, mivel csak így
maradnak meg a következõ
rendszerindítás után.</para>
<para>Ehhez <username>root</username>
felhasználóként a vegyük fel a
megfelelõ sorokat az
<filename>/etc/devfs.conf</filename>
állományba. Például, ha a
felhasználóknak engedélyezni
akarjuk az elsõ floppymeghajtó
használatát, akkor:</para>
<programlisting># Bármelyik felhasználó képes floppykat csatlakoztatni.
own /dev/fd0 root:operator
perm /dev/fd0 0666</programlisting>
<para>Így engedélyezhetjük az
<groupname>operator</groupname> csoport tagjainak a CD-k
csatlakoztatását:</para>
<programlisting># Az operator csoport tagjai csatlakoztathatnak CD-ket.
own /dev/acd0 root:operator
perm /dev/acd0 0660</programlisting>
</step>
<step>
<para>Végezetül tegyük a
<literal><varname>vfs.usermount</varname>=1</literal>
sort az <filename>/etc/sysctl.conf</filename>
állományba, így a rendszer
következõ indításakor is
megmarad ez a beállítás.</para>
</step>
</procedure>
<para>Most már mindegyik felhasználó
képes csatlakoztatni a
<devicename>/dev/fd0</devicename>
eszközleírón keresztül
elérhetõ lemezt a saját
könyvtárába:</para>
<screen>&prompt.user; <userinput>mkdir <replaceable>~/az-én-csatlakozási-pontom</replaceable></userinput>
&prompt.user; <userinput>mount -t msdosfs /dev/fd0 <replaceable>~/az-én-csatlakozási-pontom</replaceable></userinput></screen>
<para>A <groupname>operator</groupname> csoport tagjai is
képesek most már az
<devicename>/dev/acd0c</devicename>
eszközleírón keresztül
elérhetõ CD-ket csatlakoztatni a saját
könyvtárukba:</para>
<screen>&prompt.user; <userinput>mkdir <replaceable>~/az-én-csatlakozási-pontom</replaceable></userinput>
&prompt.user; <userinput>mount -t cd9660 /dev/acd0c <replaceable>~/az-én-csatlakozási-pontom</replaceable></userinput></screen>
<para>Az eszközök leválasztása is
hasonlóan egyszerû:</para>
<screen>&prompt.user; <userinput>umount <replaceable>~/az-én-csatlakozási-pontom</replaceable></userinput></screen>
<para>A <varname>vfs.usermount</varname>
engedélyezésével azonban
együttjár némi biztonsági
kockázat is. Az &ms-dos; formátumú
lemezek csatlakoztatására ezért
inkább a Portgyûjteményben
található <filename
role="package">emulators/mtools</filename> csomagot
javasoljuk.</para>
<note>
<para>A példákban használt
eszközneveket természetesen a
konfigurációnknak megfelelõen meg kell
változtatnunk.</para>
</note>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="du-vs-df">
<para>A <command>du</command> és a
<command>df</command> parancsok eltérõ
mennyiségû szabad helyet mutatnak. Mi okozza
ezt?</para>
</question>
<answer>
<para>A válaszhoz meg kell értenünk a
<command>du</command> és a <command>df</command>
mûködését. A <command>du</command>
végigmegy a könyvtárszerkezeten és
megnézi, hogy mekkorák az egyes
állományok, majd megjeleníti a
végösszegüket. A <command>df</command>
ezzel szemben egyszerûen csak lekérdezi az
állományrendszertõl, hogy mennyi szabad
hely maradt rajta. Ezek látszólag ugyanazt a
módszer fedik, azonban miközben a
könyvtár nélkül
állományok befolyásolják a
<command>df</command> parancsot, addig a
<command>du</command> parancsot nem.</para>
<para>Amikor egy program használ egy olyan
állományt, amelyet eközben
letörlünk, egészen addig létezni
fog, amíg a program be nem fejezi a
használatát. Ettõl függetlenül
viszont az állomány azonnal eltûnik a
könyvtárból. Ezt nagyon könnyen ki
is tudjuk próbálni egy olyan programmal, mint
például a <command>more</command>.
Tegyük fel, hogy van akkora állományunk,
amely elég nagy ahhoz, hogy feltûnjön a
<command>du</command> és a <command>df</command>
kimenetében. (Mivel manapság már
nagyok a tárolóeszközök, ennek egy
<emphasis>igen nagy</emphasis> állománynak
kell lennie!) Ha letöröljük ezt az
állományt, miközben a
<command>more</command> paranccsal még
használjuk, a <command>more</command> nem fog
rögtön leállni és panaszkodni az
állomány hiányára. Egyedül
csak az állományhoz tartozó
bejegyzés tûnik el a
könyvtárból, így más
program már nem tud hozzáférni. A
<command>du</command> erre már azt mondja, hogy nem
létezik — bejárta a
könyvtárat és nem találta. A
<command>df</command> szerint azonban még mindig ott
van, hiszen az állományrendszer tudja, hogy a
<command>more</command> parancsnak még
szüksége van rá. Ahogy a
<command>more</command> befejezte a dolgát, a
<command>du</command> és a <command>df</command>
által mutatott értékek ismét
egyezni fognak.</para>
<para>Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a Soft Updates
használata esetén akár 30
másodpercet is várnunk kell, hogy a
változtatásaink láthatóvá
váljanak!</para>
<para>Ez a helyzet nagyon gyakori webszerverek esetén.
Sokan úgy állítanak be a &os;
rendszerükön webszervert, hogy elfelejtik
beállítani hozzá a naplók
archiválását és
váltását. Ilyenkor a
hozzáférések naplózása
gyorsan meg tudja tölteni a <filename
class="directory">/var</filename> könyvtárat.
Ekkor a rendszergazda törli az adott
állományt, de a rendszer még mindig
panaszkodik a szabad hely hiánya miatt. A webszerver
leállítása és
újraindítása ekkor segít
felszabadítani az állományt, így
az állományrendszerrõl is
törlõdhet. Ennek megelõzésére
használjuk a &man.newsyslog.8; programot.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="add-swap-space">
<para>Hogyan lehet növelni a
lapozóterületet?</para>
</question>
<answer>
<para>A kézikönyv <ulink
url="&url.books.handbook;/config-tuning.html">Beállítás és finomhangolás</ulink>
címû fejezetében található
<ulink
url="&url.books.handbook;/adding-swap-space.html">egyik szakaszban</ulink>
olvashatunk errõl.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="manufacturer-disk-size">
<para>A &os; miért látja kisebbnek a lemezeket
mint amekkorának a gyártó mondja
ezeket?</para>
</question>
<answer>
<para>A merevlemezek gyártói
általában a gigabyte-okat egy milliárd
byte-ként számolják, miközben a
&os; pedig 1 073 741 824 byte-nak. Ez
remekül megmagyarázza, hogy a &os;
rendszerüzenetei között egy
elméletileg 80 GB méretû lemez
miért 76 319 MB-osnak jelenik meg.</para>
<para>Emellett érdemes még tisztában
lennünk azzal is, hogy a &os;
(alapértelmezés szerint) <link
linkend="disk-more-than-full">fenntartja</link> a
lemezterület
8 százalékát.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="disk-more-than-full">
<para>Hogyan lehet egy partíció
100 százaléknál is jobban
megtelt?</para>
</question>
<answer>
<para>Az UFS partíciók egy részét
(amely alapértelmezés szerint a teljes
kapacitás 8 százaléka) az
operációs rendszer fenntartja a saját
és a <username>root</username>
felhasználó számára. A
&man.df.1; ezt a területet nem számolja a
<literal>Capacity</literal> oszlopban megjelenõ
értékhez, ezért tudja
átlépni a 100 százalékos
arányt. Sõt még azt is láthatjuk,
hogy a blokkok számát jelzõ
<literal>Blocks</literal> oszlopban megjelenõ
érték mindig, általában pontosan
8 százalékkal nagyobb, mint a
használt blokkokat jelzõ <literal>Used</literal>
és a rendelkezésre álló
blokkokat jelzõ <literal>Avail</literal> oszlopokban
szereplõ értékek összege.</para>
<para>A részleteket a &man.tunefs.8; man oldalon
belül a <option>-m</option> opció
bemutatásánál olvashatjuk.</para>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</chapter>
<chapter id="admin" lang="hu">
<title>Rendszeradminisztráció</title>
<qandaset>
<qandaentry>
<question id="startup-config-files">
<para>Hol vannak a rendszerindítás
beállításáért felelõs
állományok?</para>
</question>
<answer>
<para>Az ezzel kapcsolatos beállítások
elsõsorban az
<filename>/etc/defaults/rc.conf</filename>
állományban találhatóak
(lásd &man.rc.conf.5;). A rendszer
indításáért felelõs
szkriptek, mint például az <filename
class="directory">/etc/rc</filename> vagy az <filename
class="directory">/etc/rc.d</filename> könyvtár
tartalma (lásd &man.rc.8;) ezt használja.
<emphasis>Ezt az állományt tilos
közvetlenül szerkeszteni!</emphasis> Ha valamit
meg akarunk változtatni az
<filename>/etc/defaults/rc.conf</filename>
állományban szereplõ
beállítások közül, akkor
ehelyett egyszerûen csak másoljuk le az
<filename>/etc/rc.conf</filename> állományba
és állítsuk be ott az
értékét.</para>
<para>Például, ha el akarjuk indítani a
beépített névfeloldó
szolgáltatást, a &man.named.8; démont,
akkor ennyit kell tennünk:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>echo 'named_enable="YES"' >> /etc/rc.conf</userinput></screen>
<para>Ha helyi szolgáltatásokat akarunk
futtatni, akkor tegyük a hozzá tartozó
szkripteket az <filename
class="directory">/usr/local/etc/rc.d</filename>
könyvtárba. Ezek a szkriptek legyenek
végrehajthatóak és az
alapértelmezett állománymóduk
legyen <literal>555</literal>.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="adding-users">
<para>Hogyan lehet felhasználókat
egyszerûen létrehozni?</para>
</question>
<answer>
<para>Használjuk a &man.adduser.8;, vagy bonyolultabb
esetekben a &man.pw.8; parancsot.</para>
<para>Felhasználókat törölni a
&man.rmuser.8;, vagy amennyiben szükséges, a
&man.pw.8; paranccsal tudunk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="root-not-found-cron-errors">
<para>A <filename>crontab</filename> szerkesztése
után miért jelennek meg a <errorname>root: not
found</errorname> és a hozzá hasonló
hibaüzenetek?</para>
</question>
<answer>
<para>Ilyen általában olyankor
történik, amikor a rendszerszintû
<filename>crontab</filename> állományt
módosítjuk
(<filename>/etc/crontab</filename>), majd a &man.crontab.1;
használatával megpróbáljuk
telepíteni:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>crontab /etc/crontab</userinput></screen>
<para>Ezt nem így kell megoldani. A
rendszerszintû <filename>crontab</filename>
felépítése eltér a
felhasználókhoz tartozó
<filename>crontab</filename>
állományokétól (a
&man.crontab.5; man oldal szemlélteti
részletesebben ezeket az eltéréseket),
amelyet a &man.crontab.1; próbál meg ilyenkor
telepíteni.</para>
<para>Ha így csináltuk, akkor a
<filename>crontab</filename> nem lesz több, mint az
<filename>/etc/crontab</filename> hibás
formátumú változata.
Töröljük le:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>crontab -r</userinput></screen>
<para>Legközelebb, amikor az
<filename>/etc/crontab</filename> állományt
módosítjuk, nem kell
értesítenünk a &man.cron.8;
démont, mivel magától észre
fogja venni az elvégzett
változtatásokat.</para>
<para>Ha valamit napi, heti vagy havi rendszerességgel
akarunk futtatni, akkor ehelyett inkább másoljuk
be az <filename>/usr/local/etc/periodic</filename>
könyvtárba, és hagyjuk, hogy a
<command>cron</command> hívja meg a &man.periodic.8;
parancson keresztül az összes többi
rendszeresen elvégzendõ feladattal
együtt.</para>
<para>Ez a hiba egyébként onnan jön, hogy
rendszerszintû <filename>crontab</filename>
állomány esetén van még egy
további mezõ, amely megadja, hogy az adott
parancsot melyik felhasználóval kell futtatni.
Az alapértelmezett rendszerszintû
<filename>crontab</filename> állomány
esetén ez mindenhol a <username>root</username>.
Amikor ezt a <filename>crontab</filename>
állományt a <username>root</username>
<filename>crontab</filename>
állományaként használjuk (amely
<emphasis>nem</emphasis> ugyanaz, mint a rendszerszintû
<filename>crontab</filename>), akkor a &man.cron.8; a
<literal>root</literal> szót a
végrehajtandó parancs részének
fogja tekinteni, amely viszont nem létezik.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="su-wheel-group">
<para>Miért jelenik meg a <errorname>you are not in the
correct group to su root</errorname> hibaüzenet, amikor a
<command>su</command> paranccsal át akarunk
váltani a <username>root</username>
felhasználóra?</para>
</question>
<answer>
<para>Ez egy biztonsági megszorítás.
Csak úgy tudunk átváltani a
<username>root</username> felhasználóra (vagy
bármilyen más olyan
hozzáférésre, amely
rendszeradminisztrátori jogosultságokkal
rendelkezik), ha a <groupname>wheel</groupname> csoport
tagjai vagyunk. Ha nem létezne ez a
korlátozás, akkor a rendszerben szinte
bárki képes lenne
rendszeradminisztrátori jogosultságokat
szerezni csupán úgy, hogy ha megszerzi
valahogy a <username>root</username> jelszavát.
Ennek a korlátozásnak
köszönhetõen ez viszont már nem lesz
feltétlenül helytálló. A
&man.su.1; még a jelszót sem engedi megadni
azoknak, akik nem tagjai a <groupname>wheel</groupname>
csoportnak.</para>
<para>Ha engedélyezni akarjuk valakinek a
<username>root</username> felhasználóra
váltást, akkor nincs más teendõnk,
mint egyszerûen a hozzáadni a
<groupname>wheel</groupname> csoporthoz.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="rcconf-readonly">
<para>Az <filename>rc.conf</filename>
állományban vagy valamelyik másik
konfigurációs állományban
rosszul adtuk meg a beállításokat,
és nem lehet módosítani ezeket, mert
így írásvédett lett az
állományrendszer. Mi a
megoldás?</para>
</question>
<answer>
<para>Indítsuk újra a rendszert és a
rendszertöltõ parancssorában adjuk ki a
<userinput>boot -s</userinput> parancsot, amivel így
egyfelhasználós módba váltunk.
Amikor meg kell adnunk a használni
kívánt parancsértelmezõ
nevét, egyszerûen csak nyomjuk le az
<keycap>Enter</keycap> billentyût, majd a
<command>mount -urw /</command> parancs
kiadásával csatlakoztassuk újra
írható módban
rendszerindító
állományrendszert. Emellett még
valószínûleg a <command>mount -a -t
ufs</command> paranccsal azokat az
állományrendszereket is érdemes lesz
csatlakoztatnunk, ahol a kedvenc
szövegszerkesztõnk található.
Amennyiben az érintett szövegszerkesztõ egy
hálózati állományrendszeren
található, akkor helyette használjunk
egy helyben elérhetõ
szövegszerkesztõt, például az
&man.ed.1; programot, vagy manuálisan
állítsuk be a hálózat
elérését a hálózati
állományrendszerek
csatlakoztatásához.</para>
<para>Ha a &man.vi.1; vagy &man.emacs.1; programokhoz
hasonló teljes képernyõs
szövegszerkesztõt akarunk használni, akkor
elõtte nem árt a <command>export
TERM=cons25</command> parancsot sem kiadnunk, így a
&man.termcap.5; adatbázisból
elérhetõvé válnak az ehhez
szükséges adatok.</para>
<para>Miután megtettük ezeket a
lépéseket, már a szokásos
módon át tudjuk szerkeszteni az
<filename>/etc/rc.conf</filename> állományt.
A rendszermag indulása után
közvetlenül megjelenõ üzenetekben
találhatjuk meg azon sorok számait, amelyeket
a rendszer nem tudott értelmezni.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="printer-setup">
<para>Miért nem sikerül beállítani a
nyomtatót?</para>
</question>
<answer>
<para>Olvassuk el a kézikönyv <ulink
url="&url.books.handbook;/printing.html">nyomtatókkal foglalkozó</ulink>
részét, minden bizonnyal választ ad a
legtöbb kérdésünkre.</para>
<para>Bizonyos nyomtatókat azonban akkor tudunk
használni, ha van hozzá meghajtónk.
Ezeket gyakran csak <quote>WinPrinter</quote> néven
emlegetik, amelyeket viszont a &os; nem támogat. Ha
a nyomtatónk nem használható DOS vagy
&windows; alatt, akkor valószínûleg egy
ilyen WinPrinterrel van dolgunk. Ebben az esetben
egyedül abban reménykedhetünk, hogy a
<filename
role="package">print/pnm2ppa</filename> port
támogatja.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="keyboard-mappings">
<para>Hogyan lehet módosítani a
rendszerünkhöz tartozó
billentyûkiosztást?</para>
</question>
<answer>
<para>Olvassuk el a kézikönyv <ulink
url="&url.books.handbook;/using-localization.html">honosításssal</ulink>
foglalkozó részét,
különös tekintettel a <ulink
url="&url.books.handbook;/using-localization.html#SETTING-CONSOLE">konzol beállításaira</ulink>.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="pnp-resources">
<para>Miért jelenik meg az <errorname>unknown:
<PNP0303> can't assign resources</errorname>
hibaüzenet a rendszer indulásakor?</para>
</question>
<answer>
<para>Erre a &a.current; címére postázott
egyik levél adja meg a választ:</para>
<blockquote>
<attribution>&a.wollman;, 2001. április
24.</attribution>
<para>A <quote>can't assign resources</quote> üzenetek
rendszerünkben olyan ISA eszközök
jelenlétére utalnak, amelyekhez a
rendszermagban PnP támogatást nem
tartalmazó meghajtók tartoznak. Ilyenek
többek közt a
billentyûzetvezérlõk, a
programozható
megszakítás-vezérlõ chip
és sok más alapvetõ elem a
gépünkben. Ezek az erõforrások
nem oszthatóak ki, mivel már valamelyik
meghajtó használatba vette ezeket.</para>
</blockquote>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="user-quotas">
<para>Miért nem mûködnek rendesen a
kvóták?</para>
</question>
<answer>
<orderedlist>
<listitem>
<para>Elõfordulhat, hogy a rendszermag nem
támogatja a kvóták
használatát. Ha errõl lenne
szó, akkor vegyük fel az alábbi
sort a rendszermag konfigurációs
állományába és
fordítsuk újra:</para>
<programlisting>options QUOTA</programlisting>
<para>Ennek részleteit a <ulink
url="&url.books.handbook;/quotas.html">kézikönyv</ulink>
kvótákkal foglalkozó
részében találjuk.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Az <filename class="directory">/</filename>
állományrendszeren ne
engedélyezzük a kvóták
használatát.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Tegyünk
kvótaállományokat azokra az
állományrendszerekre, ahol be akarjuk
vezetni a használatukat,
például:</para>
<informaltable frame="none" pgwide="1">
<tgroup cols="2">
<thead>
<row>
<entry>Állományrendszer</entry>
<entry>Kvótaállomány</entry>
</row>
</thead>
<tbody>
<row>
<entry><filename class="directory">/usr</filename></entry>
<entry><filename>/usr/admin/quotas</filename></entry>
</row>
<row>
<entry><filename class="directory">/home</filename></entry>
<entry><filename>/home/admin/quotas</filename></entry>
</row>
<row>
<entry>…</entry>
<entry>…</entry>
</row>
</tbody>
</tgroup>
</informaltable>
</listitem>
</orderedlist>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="sysv-ipc">
<para>A &os; tartalmazza a System V IPC
alapeszközeit?</para>
</question>
<answer>
<para>Igen, a &os; a <filename>GENERIC</filename>
típusú rendszermagban támogatja a System
V típusú IPC megoldást,
beleértve az osztott memória, az üzenetek
és a szemaforok használatát. Ha
saját rendszermagunk van, akkor az alábbi
beállítások használatával
engedélyezhetjük a használatukat:</para>
<programlisting>options SYSVSHM # az osztott memória engedélyezése
options SYSVSEM # a szemaforok engedélyeze
options SYSVMSG # az üzenetek kezelése</programlisting>
<para>Fordítsuk és telepítsük
újra a rendszermagot.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="sendmail-alternative">
<para>A <application>sendmail</application> helyett milyen
más levelezõ szerver használható
még?</para>
</question>
<answer>
<para>A <ulink
url="http://www.sendmail.org/"><application>sendmail</application></ulink>
a &os;-ben található alapértelmezett
levelezõ szerver, de könnyen le tudjuk
cserélni másikra (például
amelyet a portok közül
telepítettünk).</para>
<para>A Portgyûjteményben több
különbözõ levelezõ szerver is
megtalálható, amelyek közül a
<filename role="package">mail/exim</filename>, <filename
role="package">mail/postfix</filename>, <filename
role="package">mail/qmail</filename> és a <filename
role="package">mail/zmailer</filename> portok a
leginkább népszerûek.</para>
<para>Szép dolog, hogy lehet válogatni a
különbözõ megoldások
között és hogy ilyen sok levelezõ
szerver használható. Ezért
lehetõleg a levelezési listákon ne
kérdezzünk senkitõl olyat, hogy <quote>De a
<application>sendmail</application> akkor most miért
jobb, mint a <application>qmail</application>?</quote> Ha
ilyen kérdéseink vannak, akkor
elõször inkább olvassuk át az
archívumokat. Szinte biztos, hogy már szinte
az összes levelezõ szerver elõnyét
és hátrányát
kivesézték jó
néhányszor.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="forgot-root-pw">
<para>Elveszett a <username>root</username>
felhasználó jelszava! Mit tegyünk?</para>
</question><answer>
<para>Ne essünk kétségbe! Indítsuk
újra a rendszerünket
egyfelhasználós módban. Ehhez
gépeljük be a <userinput>boot -s</userinput>
parancsot a rendszertöltõ <literal>Boot:</literal>
parancssorában. Amikor a
parancsértelmezõt kell megadnunk,
egyszerûen csak nyomjuk le az <keycap>Enter</keycap>
billentyût. Ekkor kapunk egy &prompt.root;
parancssort. A <command>mount -urw /</command> parancs
begépelésével csatlakoztassuk
újra a rendszerindító
partíciónkat írható
módban, majd a <command>mount -a</command> paranccsal
csatlakoztassuk az összes többi
állományrendszert. Ezt követõen a
<command>passwd root</command> parancs
kiadásával változtassuk meg a
<username>root</username> felhasználó
jelszavát és a &man.exit.1;
futtatásával folytassuk a rendszer
indítását.</para>
<note>
<para>Ha az egyfelhasználós módra
váltás során a rendszer a
<username>root</username> felhasználó
jelszavát kérné, akkor az arra utal,
hogy a konzol (<filename>/dev/console</filename>) az
<filename>/etc/ttys</filename> állomány
szerint <literal>insecure</literal> (nem
biztonságos) típusú. Ebben az
esetben szereznünk kell egy &os;
telepítõlemezt, elindítanunk
róla a rendszert, majd a &man.sysinstall.8;
programban a <guimenuitem>Fixit</guimenuitem>
menüponton keresztül indított
parancsértelmezõben kiadni az elõbb
említett parancsokat.</para>
</note>
<note>
<para>Ha egyfelhasználós módban nem
tudjuk csatlakoztatni a rendszerindító
partíciót, akkor ennek könnyen az lehet
az oka, hogy a partíciókat
titkosították, ezért a megfelelõ
kulcsok nélkül nem tudjuk elérni
ezeket. Ez leginkább adott
implementációtól függ. A
&os;-ben elõforduló
lemeztitkosításokkal kapcsolatban a <ulink
url="&url.books.handbook;/disks-encrypting.html">kézikönyv</ulink>
ad bõvebb útmutatást.</para>
</note>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="CAD-reboot">
<para>Hogyan akadályozható meg, hogy a <keycombo
action="simul"><keycap>Control</keycap><keycap>Alt</keycap><keycap>Delete</keycap></keycombo>
billentyûkombináció
újraindítsa a rendszert?</para>
</question>
<answer>
<para>Ha a &man.syscons.4; (vagyis az alapértelmezett)
konzolt használjuk, akkor ehhez a következõ
beállításokkal kell fordítanunk
és telepítenünk egy rendszermagot:</para>
<programlisting>options SC_DISABLE_REBOOT</programlisting>
<para>Mindezt a rendszermag újrafordítása
és a újraindítása
nélkül is le tudjuk tiltani, ha
beállítjuk az alábbi
&man.sysctl.8;-változót:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>sysctl hw.syscons.kbd_reboot=0</userinput></screen>
<note>
<para>Az elõbb említett két
módszer kizárja egymást. A
&man.sysctl.8; változó nem létezik,
ha a rendszermagot a <literal>SC_DISABLE_REBOOT</literal>
beállítással fordítjuk
újra.</para>
</note>
<para>Ha viszont a &man.pcvt.4; konzolt használjuk,
akkor a következõ konfigurációs
beállítást kell megadnunk a rendszermag
újrafordításakor:</para>
<programlisting>options PCVT_CTRL_ALT_DEL</programlisting>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="dos-to-unix-txt">
<para>Hogyan lehet szöveges DOS
állományokat &unix; formátumúra
alakítani?</para>
</question>
<answer>
<para>Használjuk a következõ &man.perl.1;
parancsot:</para>
<screen>&prompt.user; <userinput>perl -i.bak -npe 's/\r\n/\n/g' <replaceable>állományok</replaceable></userinput></screen>
<para>ahol az
<replaceable>állományok</replaceable> az
átalakítandó állományok.
A konverzió helyben történik, illetve az
eredeti állományokról
<filename>.bak</filename> kiterjesztéssel
létrejön egy biztonsági
mentés.</para>
<para>Erre a célra viszont ugyanígy megfelel a
&man.tr.1; parancs is:</para>
<screen>&prompt.user; <userinput>tr -d '\r' < <replaceable>dos-szöveges-állomány</replaceable> > <replaceable>unix-szöveges-állomány</replaceable></userinput></screen>
<para>Ekkor a
<replaceable>dos-szöveges-állomány</replaceable>
lesz a DOS formátumú szöveges
állomány, miközben a
<replaceable>unix-szöveges-állomány</replaceable>
fogja az eredményt tartalmazni. Ez valamivel
gyorsabb a <command>perl</command>
megoldásánál.</para>
<para>Ez említett megoldásokon kívül
a DOS szöveges állományait a
Portgyûjteményben található
<filename
role="package">converters/dosunix</filename> porttal is
könnyedén át tudjuk alakítani.
Ennek részleteit a hozzá tartozó
dokumentációból tudjuk meg.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="kill-by-name">
<para>Hogyan lehet futó programokat név szerint
leállítani?</para>
</question>
<answer>
<para>Lásd &man.killall.1;.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="root-acl">
<para>A &man.su.1; miért írja folyton, hogy a
felhasználó nincs a <username>root</username>
ACL-jében?</para>
</question>
<answer>
<para>Ezt a hibát az elosztott
hitelesítést végzõ
<application>Kerberos</application> rendszer adja. Maga a
probléma nem végzetes, viszont annál
inkább idegesítõ. Ilyenkor vagy a
<option>-K</option> kapcsolóval kell futtatni a
&man.su.1; programot, vagy a következõ
kérdésben megadottak szerint el kell
távolítani a
<application>Kerberos</application>
alkalmazást.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="uninstall-kerberos">
<para>Hogyan távolítható el a
<application>Kerberos</application>?</para>
</question>
<answer>
<para>A <application>Kerberos</application> úgy
távolítható el a rendszerbõl, ha
újratelepítjük a <literal>base</literal>
terjesztés tartalmát. Ha CD-rõl
telepítettük a rendszert, akkor csatlakoztassuk
(most tegyük fel, hogy a <filename
class="directory">/cdrom</filename> könyvtárba)
és futassuk a következõ parancsot:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>cd /cdrom/base</userinput>
&prompt.root; <userinput>./install.sh</userinput></screen>
<para>Másik lehetõség, ha hozzáadjuk
a <makevar>NO_KERBEROS</makevar>
beállítást a
<filename>/etc/make.conf</filename>
állományhoz és
újrafordítjuk az alaprendszert.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="where-is-makedev">
<para>Mi történt a
<filename>/dev/MAKEDEV</filename>
állománnyal?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; 5.<replaceable>X</replaceable> és
a késõbbi változatok már a
&man.devfs.8; által felkínált
automatikus megoldást alkalmazzák. Ilyenkor
az eszközmeghajtók igény szerint hoznak
létre eszközleírókat, és
ezzel lényegében
szükségtelenné teszik a
<filename>/dev/MAKEDEV</filename>
használatát.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="add-pty">
<para>Hogyan lehet még több
pszeudoterminált létrehozni?</para>
</question>
<answer>
<para>Ha sok <command>telnet</command>,
<command>ssh</command>, X esetleg <command>screen</command>
felhasználónk van, akkor könnyen
elõfordulhat, hogy kifogyunk a
pszeudoterminálokból. A &os; 6.2
és az azt megelõzõ változatokban
alapértelmezés szerint 256
pszeudoterminál, a &os; 6.3 és
késõbbi változatokban pedig 512
pszeudoterminál áll
rendelkezésünkre.</para>
<tip>
<para>Szükség esetén további
pszeudoterminálok is hozzáadhatóak a
rendszerhez. Ehhez azonban módosítanunk
kell a szabványos C
függvénykönyvtárakat, a
rendszermagot és az <filename>/etc/ttys</filename>
állományt. Például a <ulink
url="http://www.freebsd.org/~jhb/patches/pty_1152.patch"></ulink>
1152 pszeudoterminál használatát
teszi lehetõvé. Ez a konkrét
javítás viszont csak a &os; 6.3
és késõbbi változatok
esetén alkalmazható
zökkenõmentesen.</para>
</tip>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="reread-rc">
<para>Hogyan lehet újraindítás
nélkül az <filename>/etc/rc.conf</filename>
tartalmát újraolvastatni és
újraindítani az <filename>/etc/rc</filename>
szkriptet?</para>
</question>
<answer>
<para>Váltsunk egyfelhasználós
módba, majd vissza többfelhasználós
módba.</para>
<para>Konzolon ez így oldható meg:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>shutdown now</userinput>
(Megjegyzés: nincs -r vagy -h!)
&prompt.root; <userinput>return</userinput>
&prompt.root; <userinput>exit</userinput></screen>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="release-candidate">
<para>A <emphasis>-STABLE</emphasis> rendszer
frissítésekor
<emphasis>-BETA<replaceable>x</replaceable></emphasis>,
<emphasis>-RC</emphasis> vagy
<emphasis>-PRERELEASE</emphasis> verzió jelenik meg!
Mi történt?</para>
</question>
<answer>
<para>Röviden: Ez csak egy elnevezés. Az
<emphasis>RC</emphasis> jelentése <quote>Release
Candidate</quote>, vagyis <quote>kiadásra
jelölt</quote>. Ez egy küszöbön
álló kiadásra utal. A &os;-ben a
<emphasis>-PRERELEASE</emphasis> elnevezés
általában egyenlõ a kiadások
elõtt bekövetkezõ
kódfagyasztással. (Bizonyos kiadások
esetén pedig a <emphasis>-BETA</emphasis>
címkét a <emphasis>-PRERELEASE</emphasis>
megjelöléshez hasonlóan
használják.)</para>
<para>Valamivel bõvebben: A &os;
fejlesztésében a kiadások
általában két helyrõl
származnak. A nagyobb, ún.
<quote>nullás</quote> kiadások, mint
például 7.0-RELEASE és 8.0-RELEASE, a
fejlesztési ág legfrissebb
állapotából készülnek,
amelyet gyakran csak <link linkend="current">-CURRENT</link>
néven emlegetnek. A kisebb kiadások, mint
például a 6.3-RELEASE vagy az 5.2-RELEASE, az
aktív <link linkend="stable">-STABLE</link>
ágból származnak. A 4.3-RELEASE
kiadástól kezdõdõen mindegyik
kiadás saját ággal rendelkezik, amelyet
elsõsorban olyanoknak ajánlunk, akiknek csak
nagyon visszafogott változtatásokra van
szükségük a rendszerben (ezek
általában csak különbözõ
biztonsági javításokat
takarnak).</para>
<para>Amikor a fejlesztõk készíteni akarnak
egy újabb kiadást, az alapjául
szolgáló fejlesztési ágon
elvégeznek bizonyos mûveleteket. Ennek egy
része a források
<quote>befagyasztása</quote>. Amikor ez
megkezdõdik, az ág neve megváltozik,
és ezzel jelzik, hogy hamarosan kiadás
készül belõle. Például, ha
egy ág a 6.2-STABLE nevet viseli, akkor a
6.3-PRERELEASE névre vált arra az
idõszakra, amíg tart a
kódfagyasztás és lezajlik a
kiadások megjelentetéséhez
szükség további tesztelés.
Hibajavítások ekkor továbbra is
rakhatóak bele. Ahogy a források
elérik a kiadáshoz szükséges
szintet, az ág neve 6.3-RC-re vált, és
ezzel jelzik, hogy a kiadás
elõkészítése hamarosan
befejezõdik. Az <emphasis>RC</emphasis>
állapotban csak a legfontosabb hibákat keresik
meg és javítják. Miután a
kiadás (jelen esetünkben a 6.3-RELEASE
kiadás) és a hozzá tartozó
ág elkészült, az ág neve
ismét 6.3-STABLE lesz.</para>
<para>A verziószámokról és a
CVS-ben található különbözõ
ágakról a <ulink
url="&url.articles.releng.en;/article.html">Release
Engineering</ulink> címû cikkben olvashatunk
(angolul).</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="kernel-chflag-failure">
<para>Az új rendszermag telepítése
során a &man.chflags.1; program hibát jelez.
Hogyan javítható ez a hiba?</para>
</question>
<answer>
<para>Rövid válasz: A rendszerünk
valószínûleg nullánál nagyobb
biztonsági szinten fut. Indítsuk újra
a rendszerünket egyfelhasználós
módban és úgy telepítsük a
rendszermagot.</para>
<para>A hosszabb válasz: A &os; nem engedi
megváltoztatni a rendszerszintû
állományjelzõket nullától a
nagyobb biztonsági szinteken. A jelenleg
érvényben levõ biztonsági szintet
a következõ paranccsal lehet
lekérdezni:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>sysctl kern.securelevel</userinput></screen>
<para>A biztonsági szintet nem lehet csökkenteni.
A rendszert egyfelhasználós módban kell
újraindítani, mert csak úgy tudjuk
újratelepíteni a rendszermagot. Másik
lehetõségünk, ha
átállítjuk a biztonsági szintet
az <filename>/etc/rc.conf</filename>
állományban és úgy
indítjuk újra a rendszerünket. Az
&man.init.8; man oldalán olvashatunk bõvebben a
biztonsági szintek (<literal>securelevel</literal>)
beállításáról, az
<filename>rc.conf</filename>
használatáról pedig az
<filename>/etc/defaults/rc.conf</filename>
állományból és a &man.rc.conf.5;
man oldalon tudhatunk meg többet.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="kernel-securelevel-time">
<para>A rendszeren nem lehet egyszerre egy
másodpercnél többel megváltoztatni
az idõt! Hogyan lehet megkerülni ezt a
korlátozást?</para>
</question>
<answer>
<para>A rövid válasz: A rendszerünkben a
biztonsági szintet (<literal>securelevel</literal>)
minden bizonnyal egynél nagyobbra
állították. Indítsuk
újra a rendszert egyfelhasználós
módban és változtassuk meg a
dátumot.</para>
<para>Egy hosszabb válasz: A &os; nem engedi egy
másodpercnél többel megváltoztatni
az idõt, ha az aktuális biztonsági szint
értéke egy felett van. Ezt a
következõ parancs kiadásával tudjuk
ellenõrizni:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>sysctl kern.securelevel</userinput></screen>
<para>A biztonsági szint futás közben nem
csökkenthetõ. A dátum
megváltoztatásához ezért a
rendszert egyfelhasználós módban kell
indítanunk, vagy az <filename>/etc/rc.conf</filename>
állományban csökkentenünk kell a
biztonsági szintet. Az &man.init.8; man oldalon
olvashatunk részletesebben a biztonsági
szintek mûködésérõl, illetve az
<filename>/etc/defaults/rc.conf</filename>
állományból és az
&man.rc.conf.5; man oldalról tudhatunk meg
többet az <filename>rc.conf</filename>
mûködésérõl.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="statd-mem-leak">
<para>Az <command>rpc.statd</command> parancsnak miért
kell 256 MB memória?</para>
</question>
<answer>
<para>Nem, itt szó sincs semmiféle
memóriaszivárgásról, és
egyébként sem használ 256 MB
memóriát. Az <command>rpc.statd</command>
parancs egyszerûen csak kényelmi
megfontolásokból iszonyatos
mennyiségû memóriát képez
le a címterébe. Ebben technikailag semmi
kivetnivaló nincsen, ezzel egyedül a
&man.top.1;, &man.ps.1; és a hozzá
hasonló programokat zavarja meg egy kicsit.</para>
<para>A &man.rpc.statd.8; tehát leképezi az
állapotát rögzítõ
állományt (amely a <filename
class="directory">/var</filename> könyvtárban
található a címterébe. Ilyenkor
igyekszik egy kicsit elõre gondolkodni és
felkészülni a
megnövekedésére, ezért viszonylag
nagy méretben hozza létre ezt a
leképezést. Ezt nagyon jól
megfigyelhetjük a
forráskódjából is, ahol
látszik, hogy a &man.mmap.2; függvényt a
<literal>0x10000000</literal> értékkel
hívja meg, tehát az 32 bites Intel
architektúrán megcímezhetõ
memória egytizenhatod részével, ami
pontosan 256 MB.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="unsetting-schg">
<para>Miért nem törölhetõ az
<literal>schg</literal>
állományjelzõ?</para>
</question>
<answer>
<para>Rendszerünkben a biztonsági szint
(<literal>securelevel</literal>) nagyobb
nullánál. Próbáljuk meg
csökkenteni az értékét és
próbálkozzunk ismét. Ezzel
kapcsolatban részletesebb információkat
a <link linkend="securelevel">a biztonsági
szintekrõl szóló
kérdésbõl</link> vagy az &man.init.8; man
oldalról tudhatunk meg.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ssh-shosts">
<para>Az <filename>.shosts</filename> állományon
keresztül alapértelmezés szerint
miért enged hitelesíteni a legújabb
&os; verziókban megtalálható
<application>SSH</application>?</para>
</question>
<answer>
<para>A legújabb &os; verziókban azért
nem tudjuk az <filename>.shosts</filename>
állományon keresztül hitelesíteni
magunkat, mert az &man.ssh.1; alapértelmezés
szerint rendszeradminisztrátori jogok
nélkül kerül telepítésre.
Ezt a <quote>hibát</quote> többféle
módon ki tudjuk
<quote>javítani</quote>:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>Ha tartós megoldásra van
szükségünk, akkor az
<filename>/etc/make.conf</filename>
állományban állítsuk az
<makevar>ENABLE_SUID_SSH</makevar>
változót a <literal>true</literal>
értékre, majd fordítsuk újra
az &man.ssh.1; programot (vagy futtassuk le a
<command>make <maketarget>world</maketarget></command>
parancsot).</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Ha ideiglenesen akarjuk csak javítani, akkor
az <filename>/usr/bin/ssh</filename>
állomány engedélyeit
<username>root</username>
felhasználóként
állítsuk a <literal>4555</literal>
értékre a <command>chmod 4555
/usr/bin/ssh</command> parancs kiadásával.
Ezután vegyük fel az
<literal><makevar>ENABLE_SUID_SSH</makevar>=
true</literal> sort az
<filename>/etc/make.conf</filename>
állományt, így ez a
változtatás a <command>make
<maketarget>world</maketarget></command>
következõ futtatásakor is
megmarad.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="vnlru">
<para>Mi az a <literal>vnlru</literal>?</para>
</question>
<answer>
<para>A <literal>vnlru</literal> törli és
szabadítja fel a rendszerben keringõ vnode-okat,
amikor a rendszermagban elérik a
<varname>kern.maxvnodes</varname> változó
által beállított határt. Ez a
rendszermagban futó szál többnyire csak
tétlenül ül a háttérben,
és csak olyankor lép
mûködésben, amikor rengeteg
memóriát használunk és
éppen több tízezernyi apró
állományhoz akarunk egyszerre
hozzáférni.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="top-memory-states">
<para>Mit jelentenek <command>top</command> parancs
által megjelenített
különbözõ
memóriaállapotok?</para>
</question>
<answer>
<itemizedlist>
<listitem>
<para><literal>Active</literal> (Aktív): az
utóbbi idõben használt lapok.</para>
</listitem>
<listitem>
<para><literal>Inactive</literal> (Inaktív): az
utóbbi idõben nem használt
lapok.</para>
</listitem>
<listitem>
<para><literal>Cache</literal> (Tárazott):
(leginkább) azok a lapok, amelyeket még
használnak, de gyakran azonnal
újrafelhasználódnak (akár a
régi, akár egy új
hozzárendelésben). Egyes lapok az
<literal>active</literal> állapotból
közvetlenül a <literal>cache</literal>
állapotba váltanak, ha tiszták (nem
módosították), de ez az
átmenet függ a házirendtõl,
vagyis a VM alrendszer karbantartója által
kiválasztott algoritmustól.</para>
</listitem>
<listitem>
<para><literal>Free</literal> (Szabad): effektív
tartalom nélküli lapok, amelyek akár
közvetlenül fel is használhatóak
olyan esetekben, amikor a tárazott lapok erre nem
alkalmasak. A szabad lapokat
megszakításokban és a futó
programokban is felhasználhatjuk.</para>
</listitem>
<listitem>
<para><literal>Wired</literal> (Rögzített):
olyan lapok, amelyek a memória egy
rögzített pontján foglalnak helyet.
Ezeket többnyire a rendszermag használja, de
speciális esetekben a programoknak is
szükségük lehet rá.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
<para>A lapok általában akkor kerülnek ki a
lemezre (valamilyen VM alrendszerbeli
szinkronizáció során), amikor
inaktív állapotban vannak, de akár az
aktív lapok is szinkronizálhatóak. Ez
attól függ, hogy a processzor képes-e
nyomkövetni a lapok
módosítását, és
némely helyzetekben elõnyös lehet a
rendszer számára, ha annak megfelelõen
szinkronizálja a VM lapjait, hogy azok aktívak
vagy inaktívak. A legtöbb esetben itt
egyszerûen csak egy olyan sort kell elképzelni,
ahol a program számára viszonylag
inaktív lapok találhatóak, amelyeket a
rendszer tetszõlegesen a lemezre írhat. A
tárazott lapok általában már
eleve szinkronizáltak, nem leképzettek,
közvetlenül a programok régi és
új hozzárendelései
használják ezeket. A szabad lapokat
akár a megszakítások szintjén is
lehet használni, miközben a tárazott vagy
szabad lapokat a futó programokban
érthetjük el. A tárazott lapok
zárolása nem megfelelõ ahhoz, hogy
megszakításokban is el lehessen érni
ezeket.</para>
<para>Vannak még bizonyos jelzések
(például a foglaltságot vagy
foglaltság mértékét jelzõ
értékek), amelyek még hatással
vannak a fentebb leírt szabályokra.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="free-memory-amount">
<para>Mekkora a rendelkezésre álló
memória mérete?</para>
</question>
<answer>
<para>A <quote>rendelkezésre álló
memóriának</quote> rengeteg típusa
létezik. Ezek közül egyik az a
memória, amely közvetlenül
anélkül elérhetõ, hogy bármi
mást ki kellene hozzá lapoznunk. Ennek a
mérete nagyjából a tárazott
és a szabad lapokat tároló sorok
hosszával arányos (amelyet még a
rendszer beállításaitól
függõ további tényezõk is
módosíthatnak). A <quote>rendelkezésre
álló memória</quote> másik
típusa a teljes <acronym>VM</acronym> terület
mérete. Ezt nem olyan könnyû
meghatározni, de leginkább a
lapozóterület és a fizikai memória
méretétõl függ. A
<quote>rendelkezésre álló
memória</quote> több más
lehetséges megfogalmazása is létezik,
de szinte teljesen felesleges beszélni róluk.
Egyedül az a fontos, hogy a igyekezzünk
mérsékelni a lapozást és mindig
legyen elegendõ
lapozóterületünk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="var-empty">
<para>Mi az a <filename
class="directory">/var/empty</filename>? Nem lehet
letörölni!</para>
</question>
<answer>
<para>A <filename class="directory">/var/empty</filename>
könyvtárat az &man.sshd.8; program
használja a privilégiumok
elkülönítéséhez. A <filename
class="directory">/var/empty</filename>
könyvtárnak üresnek kell lennie, legyen a
<username>root</username> tulajdonában és
legyen rajta a <literal>schg</literal>
állományjelzõ.</para>
<para>Noha semmiképpen sem javasoljuk a
könyvtár törlését, úgy
tudjuk elvégezni, ha elõször az
<literal>schg</literal> állományjelzõt
töröljük róla. A &man.chflags.1; man
oldalán olvashatunk ezzel kapcsolatban
részletesebb információkat (azonban ne
felejtsük el <link
linkend="unsetting-schg">számításba venni az esetleges nehézségeket</link>).
</para>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</chapter>
<chapter id="x" lang="hu">
<title>Az X Window System és a virtuális konzolok
használata</title>
<qandaset>
<qandaentry>
<question id="whatis-X">
<para>Mi az X Window System?</para>
</question>
<answer>
<para>Az X Window System (vagy gyakran csak
<literal>X11</literal>) a &unix; és &unix;-szerû
operációs rendszereken, így többek
közt a &os;-n is az egyik leginkább elterjedt
ablakozórendszer. A <ulink
url="http://www.x.org/wiki/">The X.Org Foundation</ulink>
felügyeli az <ulink
url="http://en.wikipedia.org/wiki/X_Window_System_core_protocol">X
protokoll szabványait</ulink>, azok aktuális
referencia implementációival együtt.
Ezek hivatalos megnevezése <quote>Version 11 Release
&xorg.version;</quote>, de ezt gyakran csak
<literal>X11</literal> néven
rövidítik.</para>
<para>Számos implementációja is
elérhetõ több különbözõ
architektúrára és
operációs rendszerre. A protokoll szerver
oldali funkcióit megvalósító
programokat hivatalosan <quote>X szervereknek</quote>
nevezik.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="which-X">
<para>&os; alatt milyen X implementációk
használhatóak?</para>
</question>
<answer>
<para>Kezdetben a &os; alapértelmezett X
implementációja az &xfree86; volt, amelyet a
<ulink url="http://www.xfree86.org">The XFree86 Project,
Inc.</ulink> tartott karban. Ez a változat volt
használatban alapértelmezés szerint
egészen a &os; 4.10 és 5.2
verziójáig. Habár eközben az
&xorg; maga is karbantartotta a saját
változatát, kizárólag csak
referencia célokat használt és az
évek során teljesen leromlott az
állapota.</para>
<para>2004 elején azonban az XFree86
néhány korábbi fejlesztõje elhagyta
a projektjüket, mivel nem értettek egyet
bizonyos kérdésekben, például a
forráskód ütemét, a
jövõbeni irányokat és egyéb
személyes konfliktusokat illetõen, és
helyette közvetlenül az &xorg;
kódját kezdték el fejleszteni. Ekkor
az &xorg; hozzáigazította forrásait az
utolsó &xfree86; kiadás forrásaihoz
(<application>XFree86 4.3.99.903</application>), majd
megváltoztatta a licencelését.
és beolvasztott több, korábban
külön karbantartott változtatást,
aminek eredményeképpen végül
megszületett az <application>X11R6.7.0</application>.
Egy különálló, de velük
együttmûködõ projekt, a <ulink
url="http://www.freedesktop.org/wiki/">freedesktop.org</ulink>
(vagy röviden csak <literal>fd.o</literal>) jelenleg is
az eredeti &xfree86; források
újraszervezésén dolgozik, aminek
célja a napjainkban megjelenõ grafikus
kártyák minél nagyobb
mértékû kihasználása
(és ezáltal a rendszer
gyorsítása), a rendszer modularisabbá
tétele (ezáltal a rendszer
karbantarthatóságának
javítása, ami a kiadások gyorsabb
elõkészítését és
könnyebb
beállíthatóságát teszi
lehetõvé). Az &xorg; a jövõben
tervezi a <literal>freedesktop.org</literal>
fejlesztéseit is átvenni.</para>
<para>2004 júliusától kezdõdõen
a &os.current; változatban az &xfree86; helyett az
&xorg; lett az alapértelmezett X
implementáció. A &os;-ben azóta is
alapból az &xorg; X11 implementációja
található meg.</para>
<para>A témával kapcsolatban a
kézikönyv <ulink
url="&url.books.handbook;/x11.html">X11-rõl
szóló</ulink> fejezetében kaphatunk
részletesebb
felvilágosítást.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="xfree86-split">
<para>Mégis miért vált szét a
két X projekt?</para>
</question>
<answer>
<para>Ezt a kérdést ez a GYIK nem tudja
megválaszolni. Ezzel kapcsolatban viszont
érdemes elolvasnunk a különbözõ
levelezési listák archívumait szerte az
interneten. Keressünk rá a válaszra a
kedvenc keresõnkben, de ezzel a kérdéssel
ne a &os; levelezési listáit zavarjuk. Az is
elképzelhetõ, hogy ennek a valós okait
csak néhányan ismerik egész
teljesen.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="why-choose-xorg">
<para>A &os; miért az &xorg; változatát
választotta alapértelmezettnek?</para>
</question>
<answer>
<para>Az &xorg; fejlesztõi azt
ígérték, hogy gyorsabban fognak
újabb verziókat kiadni, amelyek sokkal
több újítást is fognak
tartalmazni. Nos, amennyiben tényleg
állják a szavukat, azzal mindenki jól
jár. Emellett az õ változatuk
továbbra is a hagyományos X licenc alatt
érhetõ el, miközben az &xfree86; licence
ettõl némileg eltér.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="running-X">
<para>Hogyan lehet használni az X-et?</para>
</question>
<answer>
<para>Amennyiben már egy meglévõ rendszerre
szeretnénk telepíteni az X-et, úgy
érdemes a <filename
role="package">x11/xorg</filename> metaportot
választanunk, amely magától
feltelepíti az összes szükséges
komponenst, vagy egyszerûen telepítsük az
&xorg; alkalmazást csomagból:</para>
<screen><userinput>&prompt.root; pkg_add -r xorg</userinput></screen>
<para>Emellett az &xorg; a &man.sysinstall.8;
használatával is telepíthetõ:
válasszuk a <guimenuitem>Configure</guimenuitem>
(Beállítások),
<guimenuitem>Distributions</guimenuitem>
(Terjesztések), végül a <guimenuitem>The
X.Org Distribution</guimenuitem> (Az X.Org
terjesztés) menüpontokat.</para>
<para>Az &xorg; sikeres telepítése után
kövessük a kézikönyv <ulink
url="&url.books.handbook;/x-config.html">X11
beállításával
foglalkozó</ulink> szakaszában
leírtakat.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="running-X-securelevels">
<para>Az X indításakor egy <errorname>KDENABIO
failed (Operation not permitted)</errorname> hiba
keletkezik, közvetlenül a
<command>startx</command> parancs kiadása
után. Mi lehet ezzel kezdeni?</para>
</question>
<answer>
<para>A rendszerünkön
valószínûleg túlságosan
magas a biztonsági szint
(<literal>securelevel</literal>) értéke.
Ilyenkor az X-et nem tudjuk elindítani, mivel a
mûködéséhez szüksége van
a &man.io.4; eszköz írására.
Ezzel kapcsolatban az &man.init.8; man oldal ad
részletesebb útmutatást.</para>
<para>A kérdés tehát az, hogy mit kellene
ezzel csinálni. Alapvetõen két
lehetõségünk van: vagy
visszaállítjuk a biztonsági szintet
nullára (ezt általában az
<filename>/etc/rc.conf</filename> állományon
keresztül lehet megtenni), vagy az &man.xdm.1;
programot még a rendszerindítás
során elindítjuk (mielõtt a
biztonsági szintet magasabbra
állítanánk).</para>
<para>A <xref linkend="xdm-boot"/> szolgál arról
bõvebb információval, hogy miként
tudjuk használni az &man.xdm.1; programot a rendszer
indítása során.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="x-and-moused">
<para>Miért nem mûködik X alatt az
egér?</para>
</question>
<answer>
<para>Ha a &man.syscons.4; (vagyis az alapértelmezett
konzol) meghajtót használjuk, akkor be tudjuk
úgy állítani a &os;-t, hogy minden
virtuális képernyõn látható
legyen az egérkurzor. A &man.syscons.4; egy
<devicename>/dev/sysmouse</devicename> nevû
virtuális eszköz
támogatásával igyekszik elkerülni
azt, hogy összeakadjon az X-szel. A valós
egértõl érkezõ összes
eseményt a &man.moused.8; démon írja
folyamatosan a &man.sysmouse.4; eszközre. Amennyiben
az egerünket egy vagy több virtuális
konzolon is használni akarjuk az X-szel
<emphasis>együtt</emphasis>, akkor nézzük
meg a <xref linkend="moused" remap="another section"/>
válaszát és állítsuk be
annak megfelelõen a &man.moused.8;
démont.</para>
<para>Ezt követõen nyissuk meg az
<filename>/etc/X11/xorg.conf</filename>
állományt és gondoskodjunk róla,
hogy a következõ sorok feltétlenül
szerepeljenek benne:</para>
<programlisting>Section "InputDevice"
Option "Protocol" "SysMouse"
Option "Device" "/dev/sysmouse"
.....</programlisting>
<para>Az &xorg; 7.4 változatától
kezdõdõen az <filename>xorg.conf</filename>
állomány <literal>InputDevice</literal>
szekciói nem kerülnek feldolgozásra a
csatlakoztatott eszközök automatikus
érzékelése esetén. A
korábbi viselkedési mód
visszaállításához vegyük
fel a következõ sort a
<literal>ServerLayout</literal> vagy
<literal>ServerFlags</literal> szekciók
valamelyikébe:</para>
<programlisting>Option "AutoAddDevices" "false"</programlisting>
<para>Néhányan inkább a
<devicename>/dev/mouse</devicename> eszközt szeretik
használni X alatt. Ha mi is így akarjuk
használni, akkor a
<devicename>/dev/mouse</devicename> eszközhöz
hozzunk létre egy szimbolikus linket a
<devicename>/dev/sysmouse</devicename> eszközre
(lásd &man.sysmouse.4;). Ezt úgy tudjuk
megtenni, ha az <filename>/etc/devfs.conf</filename>
állományba (lásd &man.devfs.conf.5;)
felvesszük a következõ sort:</para>
<programlisting>link sysmouse mouse</programlisting>
<para>A link maga közvetlenül a &man.devfs.5;
újraindításával keletkezik. Ehhez
(<username>root</username>
felhasználóként) a következõ
parancsot kell kiadnunk:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>/etc/rc.d/devfs restart</userinput></screen>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="x-and-wheel">
<para>X alatt lehet használni görgõs
egeret?</para>
</question>
<answer>
<para>Igen.</para>
<para>Jelezni kell az X-nek, hogy ötgombos egerünk
van. Ezt úgy tudjuk megcsinálni, ha az
<filename>/etc/X11/xorg.conf</filename>
állományba felvesszük a <literal>Buttons
5</literal> és <literal>ZAxisMapping 4 5</literal>
sorokat az <quote>InputDevice</quote> szakaszba.
Vegyük például, hogy az
<filename>/etc/X11/xorg.conf</filename>
állományunkban a következõ
<quote>InputDevice</quote> szakasz
található.</para>
<example>
<title>Egy példa &xorg; konfigurációs
állomány <quote>InputDevice</quote> szakasza
görgõs egerekhez</title>
<programlisting>Section "InputDevice"
Identifier "Mouse1"
Driver "mouse"
Option "Protocol" "auto"
Option "Device" "/dev/sysmouse"
Option "Buttons" "5"
Option "ZAxisMapping" "4 5"
EndSection</programlisting>
</example>
<example>
<title>Egy egyszerû példa <quote>.emacs</quote>
állomány görgõs egerek
(opcionális) használatához</title>
<programlisting>;; görgõs egér
(global-set-key [mouse-4] 'scroll-down)
(global-set-key [mouse-5] 'scroll-up)</programlisting>
</example>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="no-remote-x11">
<para>Hogyan lehet távoli X szervereket
elérni?</para>
</question>
<answer>
<para>Biztonsági okokból a szerver
alapértelmezés szerint nem engedélyezi,
hogy egy távoli géprõl ablakot lehessen
nyitni rajta.</para>
<para>Ha szükségünk lenne erre a
lehetõségre, akkor nem kell mást
tennünk, mint az <application>X</application>-et a
<option>-listen_tcp</option> paraméterrel
indítani:</para>
<screen>&prompt.user; <userinput>startx -listen_tcp</userinput></screen>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="virtual-console">
<para>Mi az a virtuális konzol és hogyan lehet
belõle többet létrehozni?</para>
</question>
<answer>
<para>A virtuális konzolok röviden szólva
arra alkalmasak, hogy egyetlen gépen is több
párhuzamos munkamenetben tudjunk dolgozni,
hálózat vagy X beállítása
nélkül.</para>
<para>Amikor a rendszer elindul, a rendszerüzenetek
után általában egy bejelentkezõ
képernyõ jelenik meg. Ekkor az elsõ
virtuális konzolon keresztül tudjuk megadni a
felhasználói nevünket és
jelszavunkat, majd nekilátni a munkának (vagy
éppen a játszadozásnak).</para>
<para>Késõbb aztán elõfordulhat, hogy
egy másik munkamenetet is szeretnénk
elindítani, például elõkeresni az
éppen használt program
dokumentációját vagy elolvasni a
leveleinket, amíg FTP-n keresztül
letöltünk egy állományt. Ehhez nem
kell mást csinálnunk, csak le kell nyomni az
<keycombo
action="simul"><keycap>Alt</keycap><keycap>F2</keycap></keycombo>
(tartsuk lenyomva az <keycap>Alt</keycap> billentyût
miközben megnyomjuk az <keycap>F2</keycap>
billentyût) billentyûkombinációt
és máris egy másik virtuális
konzolon találjuk magunkat! Ha innen vissza
szeretnénk térni az elõzõ
munkamenetbe, akkor nyomjuk le az <keycombo
action="simul"><keycap>Alt</keycap><keycap>F1</keycap></keycombo>
billentyûkombinációt.</para>
<para>A frissen telepített &os; rendszerekben
alapértelmezés szerint nyolc virtuális
konzol engedélyezett. Az <keycombo
action="simul"><keycap>Alt</keycap><keycap>F1</keycap></keycombo>,
<keycombo
action="simul"><keycap>Alt</keycap><keycap>F2</keycap></keycombo>,
<keycombo
action="simul"><keycap>Alt</keycap><keycap>F3</keycap></keycombo>,
stb. lenyomásával tudunk váltogatni
köztük.</para>
<para>Ha ennél többet szeretnénk egyszerre
használni, akkor nyissuk meg az
<filename>/etc/ttys</filename> állományt
(lásd &man.ttys.5;) és a <quote>Virtual
terminals</quote> részben vegyünk még fel
a <devicename>ttyv8</devicename> eszköz után
továbbiakat, egészen a
<devicename>ttyvc</devicename> eszközig:</para>
<programlisting># Írjuk át az eredeti ttyv8 bejegyzést az /etc/ttys
# állományban és engedélyezzük.
ttyv8 "/usr/libexec/getty Pc" cons25 on secure
ttyv9 "/usr/libexec/getty Pc" cons25 on secure
ttyva "/usr/libexec/getty Pc" cons25 on secure
ttyvb "/usr/libexec/getty Pc" cons25 on secure</programlisting>
<para>Akármennyit használhatunk
belõlük. Ne felejtsük el azonban, hogy
minél több virtuális terminálunk
van, annál több erõforrásra lesz
hozzájuk szükségünk. Ezt
leginkább akkor érdemes megfontolni, ha
8 MB memóriánál kevesebbel
rendelkezünk. Emellett még érdemes a
<literal>secure</literal> értéket is az
<literal>insecure</literal> értékre
átállítani.</para>
<important>
<para>Ha X szervert is akarunk futtatni, akkor
legalább egy virtuális konzolt szabadon
(vagy kikapcsolva) <emphasis>kell</emphasis> hagynunk a
számára. Így tehát, ha mind
a tizenkét funkcióbillentyûre
szeretnénk elindítani egy-egy
virtuális konzolt, nos, akkor nincs
szerencsénk — ha X szervert is akarunk
használni a gépen, akkor legfeljebb csak
tizenegyet használhatunk
belõlük.</para>
</important>
<para>Az egyes konzolokat legegyszerûbben úgy
tudjuk letiltani, ha kikapcsoljuk ezeket.
Például, ha az elõbb említettek
szerint tizenkét terminálunk van, és
X-et akarunk futtatni, akkor a tizenkettedik terminál
beállításait meg kell
változtatnunk errõl:</para>
<programlisting>ttyvb "/usr/libexec/getty Pc" cons25 on secure</programlisting>
<para>erre:</para>
<programlisting>ttyvb "/usr/libexec/getty Pc" cons25 off secure</programlisting>
<para>Amennyiben a billentyûzetünkön csak
tíz funkcióbillentyû
található, elengedõ ennyi is:</para>
<programlisting>ttyv9 "/usr/libexec/getty Pc" cons25 off secure
ttyva "/usr/libexec/getty Pc" cons25 off secure
ttyvb "/usr/libexec/getty Pc" cons25 off secure</programlisting>
<para>(Ezeket a sorokat akár ki is
törölhetjük.)</para>
<para>Ezt követõen a legegyszerûbben (és
egyben a legtisztábban) úgy tudjuk
aktiválni a virtuális konzolokat, ha
újraindítjuk a rendszerünket. Ha viszont
nem akarjuk ezt feltétlenül megtenni, akkor
állítsuk le az X szervert, majd
(<username>root</username>
felhasználóként) adjuk ki az
alábbi parancsot:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>kill -HUP 1</userinput></screen>
<para>Fontos, hogy a parancs végrehajtás
elõtt teljesen leállítsuk az X szervert,
amennyiben az fut. Ha nem tesszük meg, akkor
könnyen elõfordulhat, hogy a
<command>kill</command> parancs hatására
lemerevedik vagy megáll a rendszerünk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="vty-from-x">
<para>Hogyan lehet elérni a virtuális konzolokat
X-bõl?</para>
</question>
<answer>
<para>A virtuális konzolokra a
<keycombo action="simul">
<keycap>Ctrl</keycap>
<keycap>Alt</keycap>
<keycap>F<replaceable>N</replaceable></keycap>
</keycombo> billentyûkombinációval lehet
visszaváltani. Ennek megfelelõen tehát a
<keycombo action="simul">
<keycap>Ctrl</keycap>
<keycap>Alt</keycap>
<keycap>F1</keycap>
</keycombo> kombinációval az elsõ
virtuális konzolra tudunk
visszaváltani.</para>
<para>Ahogy visszajutottunk a szöveges konzolra, az
<keycombo action="simul">
<keycap>Alt</keycap>
<keycap>F<replaceable>n</replaceable></keycap>
</keycombo> billentyûkombinációval a
megszokott módon tudunk váltani
köztük.</para>
<para>Ha innen az X szerverre akarunk visszaváltani,
akkor egyszerûen csak váltsunk arra a
virtuális konzolra, ahol az X fut. Ha az X-et a
paranccsorból indítottuk el
(például a <command>startx</command>
paranccsal), akkor az X nem arra a virtuális konzolra
kapcsolódik automatikusan, amelyen a parancsot
kiadtuk, hanem az utána következõ,
használatban még nem levõ konzolra. Ha
nyolc aktív virtuális terminálunk van,
akkor az X a kilencediken fog futni, ezért ide az
<keycombo action="simul">
<keycap>Alt</keycap>
<keycap>F9</keycap>
</keycombo> lenyomásával tudunk
visszatérni.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="xdm-boot">
<para>Hogyan indítható el az
<application>XDM</application> a rendszer
indításakor?</para>
</question>
<answer>
<para>Alapvetõen kétféle
megközelítés létezik az
&man.xdm.1; elindításával kapcsolatban.
Az egyik megközelítés szerint az
<command>xdm</command> parancsot az
<filename>/etc/ttys</filename>
állományból (lásd &man.ttys.5;)
tudjuk megadni a megadott példa alapján, a
másikban pedig egyszerûen az
<filename>rc.local</filename>
állományból (lásd &man.rc.8;)
vagy a <filename
class="directory">/usr/local/etc/rc.d</filename>
könyvtárban megadható
<filename>X</filename> szkripttel. Mind a kettõ
ugyanazt képviseli, de vannak bizonyos helyzetek,
ahol a kettõ közül csak az egyik
mûködik. Az eredmény mind a két
esetben azonos, hatásukra az X egy grafikus
bejelentkezõ képernyõvel
jelentkezik.</para>
<para>A &man.ttys.5; módszernek van egy olyan
elõnye, hogy pontosan megadja, melyik virtuális
terminálon fog futni az X és a szerver
elindítását az &man.init.8; programra
bízza. Az &man.rc.8; használata esetén
viszont könnyû leállítani az
<command>xdm</command> programot, ha netalán
valamilyen gondunk adódna az X szerver
indításakor.</para>
<para>Ha az &man.rc.8; állományból
töltöttük be, akkor az <command>xdm</command>
futtatásához semmilyen paramétert nem
kell megadni (például, hogy
démonként fusson). Az &man.xdm.1; azonban
csak az <emphasis>összes</emphasis> &man.getty.8;
elindulása után indítható,
máskülönben a két program
ütközni fog és a konzol nem tud
létrejönni. Ezt a legkönnyebben úgy
lehet megakadályozni, ha az <command>xdm</command>
indítása elõtt várunk kb. 10
másodpercet a szkriptben.</para>
<para>Amennyiben az <filename>/etc/ttys</filename>
állományból adjuk ki az
<command>xdm</command> parancsot, úgy továbbra
is fennáll az &man.xdm.1; és a &man.getty.8;
ütközésének veszélye. Ezt
például úgy tudjuk elkerülni, ha
felvesszük a megfelelõ virtuális
terminál sorszámát a
<filename>/usr/local/lib/X11/xdm/Xservers</filename>
állományba:</para>
<programlisting>:0 local /usr/local/bin/X vt4</programlisting>
<para>A fenti példában az X szervert a
<devicename>/dev/ttyv3</devicename> eszközre
irányitjuk. A számozást azonban eggyel
el kell tolnunk, mert míg az X szerver egytõl
számozza a virtuális konzolokat, addig a &os;
rendszermagja nullától.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="xconsole-failure">
<para>Az <command>xconsole</command> indításakor
miért jelenik meg a <errorname>Couldn't open
console</errorname> hibaüzenet?</para>
</question>
<answer>
<para>Ha az X-et a <command>startx</command> paranccsal
indítottuk el, akkor a
<devicename>/dev/console</devicename> eszközre
<emphasis>nem</emphasis> állítódnak be
a szükséges engedélyek, ezért az
<command>xterm -C</command> és az
<command>xconsole</command> parancsok nem fognak
mûködni.</para>
<para>Ez a konzolok engedélyeinek
alapértelmezett beállítási
módjától függ. Egy
többfelhasználós rendszer esetén
nem feltétlenül van szükségünk
arra, hogy bármelyik felhasználó
kedvére írhasson a rendszerkonzolra. Az
&man.fbtab.5; állomány
segítségével engedélyezni tudjuk
azon felhasználók számára, akik
a helyi gépen, virtuális konzolon
keresztül jelentkeznek be.</para>
<para>Dióhéjban az
<filename>/etc/fbtab</filename> állományban
(lásd &man.fbtab.5;) kell kivennünk a
következõ sort a megjegyzésbõl:</para>
<programlisting>/dev/ttyv0 0600 /dev/console</programlisting>
<para>Ennek köszönhetõen bárki, aki az
<devicename>/dev/ttyv0</devicename> eszközön
keresztül jelentkezik be a rendszerbe, el tudja
érni a konzolt.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="xfree86-root">
<para>Régebben egyszerû
felhasználóként is el lehetett
indítani az &xfree86; szervert. Most miért
kell <username>root</username>
felhasználóként indítani?</para>
</question>
<answer>
<para>Az X szerverek csak úgy képesek
közvetlenül elérni a
videokártyát, ha <username>root</username>
felhasználóként futtatjuk ezeket. Az
&xfree86; régebbi (3.3.6 elõtti)
változatai az összes szervert úgy
telepítették fel automatikusan, hogy a
<username>root</username> felhasználó jogaival
fussanak (setuid bittel). Ennek viszont megvan a maga
nyilvánvaló biztonsági
kockázata, hiszen az X szerverek
általában nagy és bonyolult programok.
Az &xfree86; újabb változatai azonban
már pontosan ebbõl kifolyólag nem
állítanak be setuid <username>root</username>
bitet a szerverekre.</para>
<para>Értelemszerûen az a megoldás nem
fogadható el és nem is annyira
biztonságos, hogy az X szervert
<username>root</username>
felhasználóként futtassuk.
Kétféleképpen tudjuk egyszerû
felhasználóként futtatni az X-et.
Használhatjuk az <command>xdm</command> vagy
más egyéb bejelentkeztetõ
képernyõ (mint például a
<command>kdm</command>) megoldását, vagy az
<command>Xwrapper</command> programot.</para>
<para>Az <command>xdm</command> egy grafikus
bejelentkeztetésért felelõs démon.
Általában a rendszer indításakor
aktiválódik, feladata a
felhasználók hitelesítése
és a hozzájuk tartozó munkamenetek
elindítása. Lényegében a
&man.getty.8; és a &man.login.1; grafikus
megfelelõje. Az <command>xdm</command> démonnal
kapcsolatban még <ulink
url="http://www.xfree86.org/sos/resources.html">az &xfree86;
dokumentációját</ulink>, illetve a
GYIK-ban <link linkend="xdm-boot">ezt a
kérdést</link> érdemes
elolvasnunk.</para>
<para>Az <command>Xwrapper</command> az X szerverhez
tartozó burkolóprogram (wrapper). Ez egy
apró segédprogram, amely lehetõvé
teszi az X szerver manuális
indítását miközben igyekszik
ügyelni a biztonságra is. Elvégez
néhány alapvetõ ellenõrzést a
paramétereken, és ha megfelelõnek
találja ezeket, akkor elindítja a
megfelelõ X szervert. Ha valamiért nem akarunk
bejelentkeztetõ képernyõt indítani,
akkor ezt pontosan nekünk találták ki!
Ha telepítettük a teljes
Portgyûjteményt, akkor a <filename
role="package">/usr/ports/x11/wrapper</filename> portban
találjuk meg.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ps2-x">
<para>Miért viselkednek furcsán a PS/2-es egerek
X alatt?</para>
</question>
<answer>
<para>Valószínûleg az egér és
az egérmeghajtó kiesett a
szinkronból.</para>
<para>Nagyon ritkán elõfordul, hogy a
meghajtó hibásan szinkronizációs
hibát jelez, és ekkor a rendszermag a
következõ üzenetet küldi:</para>
<programlisting>psmintr: out of sync (xxxx != yyyy)</programlisting>
<para>Közben természetesen azt tapasztaljuk, hogy
az egerünk nem mûködik rendesen.</para>
<para>Ha ilyen történne velünk, akkor tiltsuk
le a meghajtó szinkronizáció
ellenõrzéséért felelõs
rutinjait. Ezt úgy tudjuk megtenni, ha a
meghajtónak beállítjuk a
<literal>0x100</literal> értéket. Ehhez a
rendszertöltõ parancssorában a
<option>-c</option> kapcsolóval tudjuk behozni a
<emphasis>UserConfig</emphasis> részt:</para>
<screen>boot: <userinput>-c</userinput></screen>
<para>Ezután a <emphasis>UserConfig</emphasis>
parancssorában gépeljük be a
következõt:</para>
<screen>UserConfig> <userinput>flags psm0 0x100</userinput>
UserConfig> <userinput>quit</userinput></screen>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ps2-mousesystems">
<para>Miért nem mûködnek a MouseSystems
által gyártott PS/2-es egerek?</para>
</question>
<answer>
<para>Kaptunk néhány visszajelzést arra
vonatkozóan, hogy a MouseSystems által
gyártott PS/2-es egerek bizonyos típusai csak
abban az esetben mûködnek rendesen, ha <quote>nagy
felbontású</quote> módban
használjuk ezeket. Minden más esetben az
egér néha fel-felugrik a képernyõ
bal felsõ sarkába.</para>
<para>Úgy tudjuk nagy felbontású
módban használni az egerünket, ha a PS/2-es
egérmeghajtónak a <literal>0x04</literal>
beállítást adjuk meg. Ehhez a
rendszertöltõ parancssorában
gépeljük be a <option>-c</option>
kapcsolót:</para>
<screen>boot: <userinput>-c</userinput></screen>
<para>Ahogy bejön a <emphasis>UserConfig</emphasis>
parancssora, gépeljük be a
következõt:</para>
<screen>UserConfig> <userinput>flags psm0 0x04</userinput>
UserConfig> <userinput>quit</userinput></screen>
<para>Az elõzõ részben olvashatunk egy
másik hasonló egeres
problémáról.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="mouse-button-reverse">
<para>Hogyan lehet megcserélni a gombokat az
egéren?</para>
</question>
<answer>
<para>Futtassuk le a <command>xmodmap -e "pointer = 3 2
1"</command> parancsot az <filename>.xinitrc</filename> vagy
<filename>.xsession</filename>
állományunkból.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="install-splash">
<para>Hogyan lehet betöltõképet
telepíteni és hol találhatóak
ilyen képek?</para>
</question>
<answer>
<para>Erre a kérdésre részletes
választ a &os; kézikönyv <ulink
url="&url.books.handbook;/boot-blocks.html#BOOT-SPLASH">Rendszerbetöltõ
képernyõk</ulink>
címû szakaszában kapunk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="windows-keys">
<para>X alatt lehet használni a billentyûzeten
található <keycap>Windows</keycap>
billentyûket?</para>
</question>
<answer>
<para>Igen. Ehhez mindössze az &man.xmodmap.1;
használatával meg kell adni a hozzájuk
tartozó funkciót.</para>
<para>Feltéve, hogy mindegyik <quote>Windows</quote>
billentyûzet szabványos, a következõ
billentyûkódok tartoznak ehhez a három
plusz gombhoz:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para><keycode>115</keycode> —
<keycap>Windows</keycap> billentyû, a bal oldali
<keycap>Ctrl</keycap> és <keycap>Alt</keycap>
billentyûk között</para>
</listitem>
<listitem>
<para><keycode>116</keycode> —
<keycap>Windows</keycap> billentyû, az
<keycap>AltGr</keycap> mellett jobbra</para>
</listitem>
<listitem>
<para><keycode>117</keycode> —
<keycap>Menü</keycap> gomb, a jobb oldali
<keycap>Ctrl</keycap> mellett balra</para>
</listitem>
</itemizedlist>
<para>Például így lehet
beállítani a bal oldali
<keycap>Windows</keycap> billentyût
vesszõre:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>xmodmap -e "keycode 115 = comma"</userinput></screen>
<para>A változatatások
valószínûleg csak akkor fognak
életbelépni, ha újraindítjuk az
ablakkezelõnket.</para>
<para>Ha azt szeretnénk, hogy a
<keycap>Windows</keycap> billentyûkhöz rendelt
funkciók az X indításakor automatikusan
beállítódjanak, akkor tegyük az
<command>xmodmap</command> parancs
hívását az
<filename>~/.xinitrc</filename> állományunkba.
Sokkal jobban járunk viszont, ha ehelyett
inkább az <filename>~/.xmodmaprc</filename>
állományunkba vesszük fel az
<command>xmodmap</command>
beállításait, soronként
egyesével, és a következõ sor
tesszük az <filename>~/.xinitrc</filename>
állományunkba:</para>
<programlisting>xmodmap $HOME/.xmodmaprc</programlisting>
<para>Például ezeket a gombokat be lehet
állítani az <keycap>F13</keycap>,
<keycap>F14</keycap> és <keycap>F15</keycap>
billentyûkre is. Ezekre aztán az
alkalmazásokban vagy az ablakkezelõben
további hasznos funkciókat tudunk
beállítani.</para>
<para>Ehhez a következõt kell megadnunk az
<filename>~/.xmodmaprc</filename>
állományban:</para>
<programlisting>keycode 115 = F13
keycode 116 = F14
keycode 117 = F15</programlisting>
<para>Ha például az <filename
role="package">x11-wm/fvwm2</filename> ablakkezelõt
használjuk, akkor az <keycap>F13</keycap> gombra be
tudjuk állítani a kurzor alatt
álló ablak
lekicsinyítésére (vagy
visszanagyítására); az
<keycap>F14</keycap> billentyûvel az
elõtérbe tudjuk hozni a kurzor alatt levõ
ablakot, vagy ha már elöl van, akkor
hátra tudjuk rakni; az <keycap>F15</keycap> gomb
elõhozza a munkakörnyezet (alkalmazás)
menüjét még olyankor is, amikor a kurzor
nincs is az asztalon. Ez utóbbi abban az esetben
lehet hasznos, amikor az asztal egyáltalán nem
látható (és a billentyûn
látható rajz pontosan is ezt mutatja).</para>
<para>A következõ beállítások
valósítják meg az imént
említett funkciókat az
<filename>~/.fvwmrc</filename> állományon
belül:</para>
<programlisting>Key F13 FTIWS A Iconify
Key F14 FTIWS A RaiseLower
Key F15 A A Menu Workplace Nop</programlisting>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="x-3d-acceleration">
<para>Hogyan lehet hardveres 3D gyorsítást
használni az &opengl;-hez?</para>
</question>
<answer>
<para>Az &xorg; pillanatnyilag használt
verziójától és a
videokártyánktól függ, hogy
tudunk-e 3D gyorsítást alkalmazni. Ha nVidia
kártyánk van, akkor a portok közül
telepíteni tudjuk a &os;-hez készített
bináris meghajtót:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>A legújabb nVidia-kártyákat az
<filename role="package">x11/nvidia-driver</filename>
port támogatja.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>A GeForce2 MX/3/4 sorozatú
nVidia-kártyákat a meghajtó 96XX
változata támogatja, amely az <filename
role="package">x11/nvidia-driver-96xx</filename>
portból telepíthetõ.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Az ettõl is régebbi
kártyák, például a GeForce
vagy Riva TNT esetén a meghajtó 71XX
változata javasolt, amely az <filename
role="package">x11/nvidia-driver-71xx</filename>
porton keresztül érhetõ el.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
<para>Az nVidia honlapján részletes
leírást találhatunk arról, hogy
melyik kártyát melyik meghajtó ismeri.
Ez az információ a következõ
címen érhetõ el: <ulink
url="http://www.nvidia.com/object/IO_32667.htm"></ulink>.
</para>
<para>A Matrox G200/G400 esetén az <filename
role="package">x11-servers/mga_hal</filename> portot
érdemes megnéznünk.</para>
<para>ATI Rage 128 és Radeon
kártyák számára a &man.ati.4x;,
&man.r128.4x; és &man.radeon.4x; man oldalakat
ajánljuk.</para>
<para>3dfx Voodoo 3, 4, 5 és Banshee
kártyák számára az <filename
role="package">x11-servers/driglide</filename> port
áll rendelkezésre.</para>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</chapter>
<chapter id="networking" lang="hu">
<title>Hálózatok</title>
<qandaset>
<qandaentry>
<question id="diskless-booting">
<para>Honnan lehet többet megtudni a <quote>lemez
nélküli
mûködésrõl</quote>?</para>
</question>
<answer>
<para>A <quote>lemez nélküli
mûködés</quote> kifejezés arra utal,
hogy a &os; rendszerünk hálózaton
keresztül indul el, valamint a
mûködéséhez szükséges
állományokat nem merevlemezrõl, hanem
egy szerverrõl olvassa be. Ennek
részleteirõl <ulink
url="&url.books.handbook;/network-diskless.html">kézikönyv lemez
nélküli mûködésrõl szóló részében</ulink>
olvashatunk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="router">
<para>A &os; használható kizárólag
csak hálózati
útválasztóként?</para>
</question>
<answer>
<para>Igen. Ezzel kapcsolatban a kézikönyv <ulink
url="&url.books.handbook;/advanced-networking.html">
Egyéb haladó hálózati
témák</ulink> címû
fejezetét javasoljuk elolvasásra,
különös tekintettel az <ulink
url="&url.books.handbook;/network-routing.html">útválasztás és az átjárók</ulink>
bemutatására.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="win95-connection">
<para>&os;-n keresztül lehet &windows;
operációs rendszerrel internetre
csatlakozni?</para>
</question>
<answer>
<para>Ezt a kérdést általában
olyanok teszik fel, akiknek két
számítógépük van otthon,
és ezek közül az egyiken a &os;, a
másikon pedig a &windows; valamelyik változata
fut. A &os; rendszer fog az internethez csatlakozni,
és ezen keresztül szeretnénk a
windowsos géprõl is elérni azt. Ez
tulajdonképpen az elõzõ
kérdés egy speciális esete, és
remekül megoldható.</para>
<para>Ha betárcsázós kapcsolattal
csatlakozunk az internethez, akkor érdemes tudnunk,
hogy a felhasználói módban futó
&man.ppp.8; tartalmaz egy <option>-nat</option>
kapcsolót. A &man.ppp.8; programot úgy tudjuk
a <option>-nat</option> kapcsolóval futtatni, ha az
<filename>/etc/rc.conf</filename> állományban
a <literal>gateway_enable</literal>
beállítást a <emphasis>YES</emphasis>
értékre állítjuk. Ezután
állítsuk be a windowsos gépünket
ennek megfelelõen és minden mûködni
fog. A további részletekrõl a
&man.ppp.8; man oldalán vagy a <ulink
url="&url.books.handbook;/userppp.html">kézikönyv
felhasználói PPP-rõl
szóló bejegyzésében</ulink>
olvashatunk.</para>
<para>Amennyiben rendszerszintû PPP-t használunk
vagy Ethernettel csatlakozunk az internethez, akkor a
&man.natd.8; démonra lesz
szükségünk. Erre vonatkozóan a
kézikönyv <ulink
url="&url.books.handbook;/network-natd.html">natd</ulink>
démonról szóló
szakaszában találhatunk részletesebb
információkat.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="slip-ppp-support">
<para>A &os; támogatja a SLIP és a PPP
használatát?</para>
</question>
<answer>
<para>Igen. Érdemes elolvasnunk az &man.slattach.8;,
&man.sliplogin.8;, &man.ppp.8; és &man.pppd.8; man
oldalakat. A &man.ppp.8; és a &man.pppd.8;
egyaránt támogatja a beérkezõ
és kimenõ kapcsolatokat, miközben a
&man.sliplogin.8; kizárólag csak
beérkezõ kapcsolatokkal dolgozik, valamint a
&man.slattach.8; pedig csak kimenõ
kapcsolatokkal.</para>
<para>Ezek pontos használatáról olvassuk
el a <ulink
url="&url.books.handbook;/ppp-and-slip.html">kézikönyv
PPP-rõl és a SLIP-rõl szóló
fejezetét</ulink>.</para>
<para>Ha viszont csak egy <quote>shellen</quote>
keresztül érjük el az internetet, akkor
hasznos lehet megnéznünk a <filename
role="package">net/slirp</filename> csomagot.
Segítségével a helyi géprõl
(korlátozott módon) hozzá tudunk
férni különbözõ FTP és
HTTP szolgáltatásokhoz.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="natd">
<para>A &os; támogat hálózati
címfordítást (NAT) vagy
maszkolást?</para>
</question>
<answer>
<para>Igen. Ha egy felhasználói PPP kapcsolat
esetén szeretnénk hálózati
címfordítást alkalmazni, akkor olvassuk
el a <ulink
url="&url.books.handbook;/userppp.html">kézikönyv
felhasználói PPP-vel foglalkozó
részét</ulink>. Ha viszont
más típusú hálózati
kapcsolatok esetén kívánunk
címfordítást használni, akkor
ahhoz a kézikönyv <ulink
url="&url.books.handbook;/network-natd.html">natd</ulink>
démonnal kapcsolatos részét kell
fellapoznunk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="parallel-connect">
<para>A PLIP segítségével hogyan tudok
két &os; rendszert összekapcsolni
párhuzamos porton keresztül?</para>
</question>
<answer>
<para>Ezt illetõen a kézikönyv <ulink
url="&url.books.handbook;/network-plip.html">PLIP-rõl
szóló szakaszát</ulink>
érdemes megnéznünk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ethernet-aliases">
<para>Hogyan lehet álneveket megadni az Ethernet
eszközöknek?</para>
</question>
<answer>
<para>Amennyiben az álnév ugyanazon az
alhálózaton található, mint a
hozzá tartozó interfész, akkor
egyszerûen csak adjuk meg a <literal>netmask
0xffffffff</literal> paramétert az &man.ifconfig.8;
parancs meghívásakor, például
így:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>ed0</replaceable> alias <replaceable>192.0.2.2</replaceable> netmask 0xffffffff</userinput></screen>
<para>Minden más esetben a hagyományos
módon adjunk meg egy hálózati
címet és egy hálózati
maszkot:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>ifconfig <replaceable>ed0</replaceable> alias <replaceable>172.16.141.5</replaceable> netmask 0xffffff00</userinput></screen>
<para>Errõl bõvebben a <ulink
url="&url.books.handbook;/configtuning-virtual-hosts.html">&os; kézikönyvben</ulink>
olvashatunk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="port-3c503">
<para>A 3C503 kártya hogyan
állítható másik
hálózati portra?</para>
</question>
<answer>
<para>Ha a kártyán egy másik portot
szeretnénk használni, akkor ahhoz meg kell
adnunk egy további paramétert a
&man.ifconfig.8; meghívásakor. Itt az
alapértelmezett port a <literal>link0</literal>. Ha
a BNC helyett az AUI portot akarjuk használni, akkor
ennek a <literal>link2</literal> értéket kell
megadnunk. Az ilyen típusú
beállítások az
<filename>/etc/rc.conf</filename> állomány
(lásd &man.rc.conf.5;) <literal>ifconfig_*</literal>
változóival adhatóak meg.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="nfs">
<para>Miért okoz gondot az NFS használata &os;
alatt?</para>
</question>
<answer>
<para>A személyi
számítógépekben
található bizonyos hálózati
kártyák (szépen szólva)
ügyesebbek a többieknél, ami az olyan
komolyabb hálózati alkalmazások, mint
például az NFS esetén gondokat
okozhat.</para>
<para>Ezzel kapcsolatban
<ulink
url="&url.books.handbook;/network-nfs.html">
kézikönyv NFS-rõl szóló
részét</ulink> érdemes
megnéznünk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="nfs-linux">
<para>Miért nem lehet hálózati
állományrendszereket csatlakoztatni &linux;
alól?</para>
</question>
<answer>
<para>A &linux; egyes változataiban
található NFS kód csak bizonyos
privilegizált portokról fogad el
kéréseket. Próbáljuk meg a
következõt:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>mount -o -P <replaceable>linux:/valami</replaceable> <replaceable>/mnt</replaceable></userinput></screen>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="nfs-sun">
<para>Miért nem lehet hálózati
állományrendszereket csatlakoztatni &sun;
típusú rendszerek alól?</para>
</question>
<answer>
<para>A &sunos; 4.<replaceable>X</replaceable>
változatait futtató munkaállomások
csak privilegizált portokról fognak el
kéréseket. Próbálkozzunk az
alábbi paranccsal:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>mount -o -P <replaceable>sun:/valami</replaceable> <replaceable>/mnt</replaceable></userinput></screen>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="exports-errors">
<para>A <command>mountd</command> miért küld
folyton <errorname>can't change attributes</errorname>
hibaüzenetet és miért jelenik meg a
<errorname>bad exports list</errorname> hibaüzenet a
&os; alapú NFS szerveren?</para>
</question>
<answer>
<para>Ez leginkább azért történik,
mert nem jól adtuk meg az
<filename>/etc/exports</filename> állomány
tartalmát. Olvassuk át a &man.exports.5; man
oldalt és a kéziköny
<ulink
url="&url.books.handbook;/network-nfs.html">NFS-rõl</ulink>
szóló részét,
különös tekintettel az <ulink
url="&url.books.handbook;/network-nfs.html#CONFIGURING-NFS">NFS
beállítására</ulink>.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ppp-nextstep">
<para>A <emphasis>NeXTStep</emphasis> gépekkel
miért nem sikerül PPP-n keresztül
kommunikálni?</para>
</question>
<answer>
<para>Próbáljuk meg az
<filename>/etc/rc.conf</filename> állományban
(lásd &man.rc.conf.5;) kikapcsolni a TCP
kiterjesztések használatát úgy,
hogy az alábbi változót a
<literal>NO</literal> értékre
állítjuk:</para>
<programlisting>tcp_extensions=NO</programlisting>
<para>A <emphasis>Xylogic</emphasis> által
gyártott <emphasis>Annex</emphasis>
típusú gépek esetén is javasolt
megtenni a fenti változtatást.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ip-multicast">
<para>Hogyan lehet engedélyezni a multicast
használatát az IP-n belül?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; alapértelmezés szerint
támogatja a multicast mûveleteket. Amennyiben egy
multicast küldéseket közvetítõ
útválasztót szeretnénk
beállítani, akkor újra kell
fordítanunk a rendszermagunkat a
<literal>MROUTING</literal> beállítás
használatával és elindítani a
&man.mrouted.8; démont. Ez a démon úgy
aktiválható a rendszer minden egyes
indításakor, ha az
<filename>/etc/rc.conf</filename> állományban
az <literal>mrouted_enable</literal> változót
<literal>YES</literal> értékûre
állítjuk.</para>
<note>
<para>A &os; újabb változataiban az
&man.mrouted.8; multicast útválasztó
démon, a &man.map-mbone.8; valamint az
&man.mrinfo.8; segédprogramok már nem
szerepelnek az alaprendszerben. Ezek a programok
már a &os; Portgyûjteményében az
<filename
role="package">net/mrouted</filename> portban
találhatóak meg.</para>
</note>
<para>Az MBONE használatához további
eszközök találhatóak a külön
<ulink
url="http://www.FreeBSD.org/ports/mbone.html">mbone</ulink>
kategóriában a Portgyûjeményen
belül. Ha a <command>vic</command> és
<command>vat</command> nevû konferenciaszervezõ
eszközöket keressük, akkor itt érdemes
szétnéznünk!</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="dec-pci-chipset">
<para>Milyen hálózati kártyák
épülnek a DEC PCI
chipkészletére?</para>
</question>
<answer>
<para>Glen Foster (<email>gfoster@driver.nsta.org</email>) a
következõ listát állította
össze róluk, amelyet
kiegészítettünk még
néhány további elemmel:</para>
<table>
<title>A DEC PCI chipkészletére
épülõ hálózati
kártyák</title>
<tgroup cols="2">
<thead>
<row>
<entry>Gyártó</entry>
<entry>Típus</entry>
</row>
</thead>
<tbody>
<row>
<entry>ASUS</entry>
<entry>PCI-L101-TB</entry>
</row>
<row>
<entry>Accton</entry>
<entry>ENI1203</entry>
</row>
<row>
<entry>Cogent</entry>
<entry>EM960PCI</entry>
</row>
<row>
<entry>Compex</entry>
<entry>ENET32-PCI</entry>
</row>
<row>
<entry>D-Link</entry>
<entry>DE-530</entry>
</row>
<row>
<entry>Dayna</entry>
<entry>DP1203, DP2100</entry>
</row>
<row>
<entry>DEC</entry>
<entry>DE435, DE450</entry>
</row>
<row>
<entry>Danpex</entry>
<entry>EN-9400P3</entry>
</row>
<row>
<entry>JCIS</entry>
<entry>Condor JC1260</entry>
</row>
<row>
<entry>Linksys</entry>
<entry>EtherPCI</entry>
</row>
<row>
<entry>Mylex</entry>
<entry>LNP101</entry>
</row>
<row>
<entry>SMC</entry>
<entry>EtherPower 10/100 (Model 9332)</entry>
</row>
<row>
<entry>SMC</entry>
<entry>EtherPower (Model 8432)</entry>
</row>
<row>
<entry>TopWare</entry>
<entry>TE-3500P</entry>
</row>
<row>
<entry>Znyx (2.2.<replaceable>x</replaceable>)</entry>
<entry>ZX312, ZX314, ZX342, ZX345, ZX346,
ZX348</entry>
</row>
<row>
<entry>Znyx (3.<replaceable>x</replaceable>)</entry>
<entry>ZX345Q, ZX346Q, ZX348Q, ZX412Q, ZX414, ZX442,
ZX444, ZX474, ZX478, ZX212, ZX214 (10mbps/hd)</entry>
</row>
</tbody>
</tgroup>
</table>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="fqdn-hosts">
<para>Miért kell teljes hálózati neveket
megadni?</para>
</question>
<answer>
<para>Erre a <ulink
url="&url.books.handbook;/mail-trouble.html">&os; kézikönyvben</ulink>
találjuk meg a választ.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="network-permission-denied">
<para>Miért jelenik meg a <errorname>Permission
denied</errorname> hibaüzenet minden egyes
hálózati mûvelet esetén?</para>
</question>
<answer>
<para>Amennyiben a rendszermagot az
<literal>IPFIREWALL</literal>
beállítással fordítottuk le,
akkor nem szabad elfelejtenünk, hogy ez
alapértelmezés szerint minden olyan csomagot
eldob, amelyet külön nem
engedélyeztünk.</para>
<para>Ha véletlenül rosszul
állítottuk volna be a rendszerünkön
futó tûzfalat, akkor a hálózat
mûködését úgy tudjuk
visszaállítani, ha <username>root</username>
felhasználóként kiadjuk a
következõ parancsot:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>ipfw add 65534 allow all from any to any</userinput></screen>
<para>Az <filename>/etc/rc.conf</filename>
állományban is megadhatjuk ehhez a
<literal>firewall_type="open"</literal> sort.</para>
<para>Ha a tûzfalak
beállításáról
szeretnénk többet megtudni &os; alatt, akkor
olvassuk el a <ulink
url="&url.books.handbook;/firewalls.html">kézikönyv
erre vonatkozó fejezetét</ulink>.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ipfw-fwd">
<para>Az <command>ipfw</command> <quote>fwd</quote>
szabálya miért nem irányít
át más gépekre
szolgáltatásokat?</para>
</question>
<answer>
<para>Valószínûleg azért, mert nem
egyszerûen a csomagok
továbbítására (forward) van
szükségünk, hanem hálózati
címfordításra. Az <quote>fwd</quote>
szabály pontosan azt csinálja, amirõl a
nevét kapta: csomagokat továbbít, de
azokon belül semmit sem változtat meg.
Tegyük fel, hogy van egy ilyen
szabályunk:</para>
<screen>01000 fwd <replaceable>10.0.0.1</replaceable> from any to <replaceable>ize 21</replaceable></screen>
<para>Amikor egy csomag az <replaceable>ize</replaceable>
célcímmel megérkezik a
<replaceable>10.0.0.1</replaceable> gépre, akkor
benne a cél címe továbbra is az
<replaceable>ize</replaceable> lesz! A csomag
célcíme <emphasis>nem</emphasis> fog
magától megváltozni a
<replaceable>10.0.0.1</replaceable> címre. A
legtöbb gép általában eldobja
azokat a csomagokat, amelyeket nem egyenesen neki
címeztek. Emiatt a <quote>fwd</quote> szabály
használata nem minden esetben úgy
mûködik, ahogy arra a felhasználó
számít. Ez viszont ilyen, semmilyen hiba
nincs benne.</para>
<para>Részletesebb információkat a <link
linkend="service-redirect">szolgáltatások
átirányításával
foglalkozó GYIK-ban</link>, a &man.natd.8; man
oldalán vagy a <ulink
url="&url.base;/ports/index.html">Portgyûjtemény</ulink>
valamelyik port átirányítással
foglalkozó portjának
dokumentációjában
találhatunk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="service-redirect">
<para>Hogyan lehet egyik géprõl a másikra
szolgáltatásokat
átirányítani?</para>
</question>
<answer>
<para>Az FTP (vagy más egyéb
szolgáltatás-) kéréseket a
Portgyûjteményen belül
található <filename
role="package">sysutils/socket</filename> porttal tudunk
átirányítani. Az adott
szolgáltatás helyett egyszerûen csak
adjuk meg a <command>socket</command> parancsot és
annak paramétereit, valahogy így:</para>
<programlisting>ftp stream tcp nowait nobody /usr/local/bin/socket socket <replaceable>ftp.minta.com</replaceable> <replaceable>ftp</replaceable></programlisting>
<para>ahol az <replaceable>ftp.minta.com</replaceable> az a
gép, ahová át akarjuk
irányítani a szolgáltatást, az
<replaceable>ftp</replaceable> pedig a konkrét
szolgáltatás.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="bandwidth-mgr-tool">
<para>Hogyan lehet a sávszélességet
szabályozni?</para>
</question>
<answer>
<para>&os; alatt alapvetõen három eszköz
szolgál erre a célra. A &man.dummynet.4; a &os;
részeként megtalálható
&man.ipfw.4; egyik komponense. Az <ulink
url="http://www.sonycsl.co.jp/person/kjc/programs.html">ALTQ</ulink>
a &os;-ben található &man.pf.4; rendszer
része, az <ulink
url="http://www.etinc.com">Emerging Technologies</ulink>
által fejlesztett <application>Bandwith
Manager</application> pedig egy kereskedelmi
termék.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="bpf-not-configured">
<para>Miért jelenik meg a <errorname>/dev/bpf0: device
not configured</errorname> hibaüzenet?</para>
</question>
<answer>
<para>Olyan programot akarunk futtatni, amelynek
szüksége van a Berkeley Packet Filter
(&man.bpf.4;) használatára, azonban a
rendszermag ezt nem tartalmazza. Úgy tudjuk
aktiválni, ha a rendszermag
konfigurációs állományába
felvesszük a következõ sort, majd
fordítunk egy új rendszermagot:</para>
<programlisting>device bpf # Berkeley Packet Filter</programlisting>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="mount-smb-share">
<para>Hogyan lehet a hálózaton
elérhetõ &windows; típusú
partíciókat csatlakoztatni, mint ahogy az
smbmount csinálja &linux; alatt?</para>
</question>
<answer>
<para>Erre az <application>SMBFS</application> eszközeit
használhatjuk, amely tartalmazza az ehhez
szükséges rendszermagbeli
módosításokat és a
hozzá tartozó felhasználói
programokat. Ezek a programok és a hozzájuk
tartozó &man.mount.smbfs.8; man oldal az alaprendszer
részei.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="icmp-response-bw-limit">
<para>Mik azok az <errorname>Limiting icmp/open port/closed
port response</errorname> üzenetek a
naplókban?</para>
</question>
<answer>
<para>Ilyen üzeneteket akkor kapunk a
rendszermagtól, ha valaminek a hatására
több ICMP vagy TCP reset (RST) választ
küld, mint amennyit kellene. Az ICMP válaszok
sokszor olyankor generálódnak, amikor
használaton kívüli UDP portokat akarnak
elérni a rendszerünkön. A TCP reset pedig
általában olyankor keletkezik, amikor meg nem
nyitott TCP porthoz akarnak csatlakozni. Többek
közt ilyenek okozhatják:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>A rendszer túlterhelését
célzó, nyers erõvel indított
<emphasis>Denial of Service</emphasis> (Dos)
támadások (ellentétben az
egycsomagos, adott sebezhetõség
kihasználó
támadásokkal).</para>
</listitem>
<listitem>
<para>A portok szisztematikus letapogatása,
amelynek során egyszerre nagy
mennyiségû portot próbálnak
meg átvizsgálni (ellentétben azzal,
amikor csak néhány jól ismert
portot nyitnak meg).</para>
</listitem>
</itemizedlist>
<para>Az üzenetben olvasható elsõ szám
azt mondja meg, hogy a rendszermag mennyi csomagot
küldött volna, ha nem korlátoztuk volna, a
második pedig magát a határt jelzi.
Ezt a <varname>net.inet.icmp.icmplim</varname> sysctl
változó segítségével
tudjuk beállítani, ahogy például
most megnöveljük az értékét
<literal>300</literal>-ra:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>sysctl -w net.inet.icmp.icmplim=300</userinput></screen>
<para>Amennyiben le szeretnénk tiltani az ilyen
jellegû üzeneteket a naplókban, viszont
még továbbra is szükségünk
lenne a válaszküldés
korlátozására, a
<varname>net.inet.icmp.icmplim_output</varname> sysctl
változó segítségével
így tudjuk ezt megtenni:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>sysctl -w net.inet.icmp.icmplim_output=0</userinput></screen>
<para>Végezetül, ha teljesen ki akarjuk kapcsolni
a válaszküldés
korlátozását, akkor
állítsuk a
<varname>net.inet.icmp.icmplim</varname> sysctl
változót (lásd az elõbbi
példában) a <literal>0</literal> nulla
értékre. A korlát törlése
azonban a fenti okok miatt egyáltalán nem
ajánlott.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="unknown-hw-addr-format">
<para>Mik azok az <errorname>arp: unknown hardware address
format</errorname> hibaüzenetek?</para>
</question>
<answer>
<para>Ez arra utal, hogy valamelyik gép a helyi
Ethernet-alapú hálózatunkon olyan
MAC-címet használ, amelynek a &os; nem ismeri
a formátumát. Valószínûleg
olyankor kapjuk ezt a hibaüzenetet, amikor valaki
más kísérletezik az Ethernet
kártyája beállításaival
valahol a hálózaton. Leggyakrabban
kábelmodemes hálózatokon
tapasztalhatunk ilyet. Megnyugodhatunk, teljesen
veszélytelen, semmilyen hatással nincs a &os;
gépünk
teljesítményére.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="arp-wrong-iface">
<para>Miért jelennek meg <errorname>192.168.0.10 is on
fxp1 but got reply from 00:15:17:67:cf:82 on rl0</errorname>
üzenetek a konzolon és hogyan lehet ezeket
kikapcsolni?</para>
</question>
<answer>
<para>Ilyen üzeneteket akkor kapunk, amikor a
hálózaton kívülrõl
érkezik hozzánk váratlanul egy csomag.
A letiltásukhoz állítsuk a
<varname>net.link.ether.inet.log_arp_wrong_iface</varname>
értékét <literal>0</literal>-ra.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="cvsup-missing-libs">
<para>A <application>CVSup</application> programot
telepítése után nem lehet
elindítani, mert hibákat jelez. Mi a
gond?</para>
</question>
<answer>
<para>Elõször is nézzük meg, hogy az
iménti hibaüzenet mellett nem látunk-e
valami hasonlót:</para>
<programlisting>/usr/libexec/ld-elf.so.1: Shared object "libXaw.so.6" not found</programlisting>
<para>Az ilyen jellegû hibák
általában olyankor keletkeznek, amikor olyan
gépre telepítjük a <filename
role="package">net/cvsup</filename> portot, amelyen
viszont nem található meg a
<application>&xorg;</application> programcsomag.
Amennyiben szükségünk lenne
<application>CVSup</application> programhoz mellékelt
grafikus felületre, akkor kénytelenek
leszünk mellé az
<application>&xorg;</application> programjait is
telepíteni. Ha viszont egyszerûen csak
parancssorból szeretnénk használni a
<application>CVSup</application> lehetõségeit,
töröljük le a korábban
telepített csomagot, majd helyette rakjuk fel a
<filename role="package">net/cvsup-without-gui</filename>
vagy a <filename role="package">net/csup</filename> portot.
A &os; újabb változataiban
megpróbálkozhatunk a &man.csup.1;
használatával is. Ezzel a
témával részletesebban a
kézikönyv <ulink
url="&url.books.handbook;/cvsup.html">CVSup használatáról</ulink>
szóló része foglalkozik.</para>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</chapter>
<chapter id="security" lang="hu">
<title>Biztonság</title>
<qandaset>
<qandaentry>
<question id="sandbox">
<para>Mi az a <quote>járóka</quote>
(sandbox)?</para>
</question>
<answer>
<para>A járóka alapvetõen egy
biztonsági szakkifejezés. Két dolgot
jelenthet:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>Egy virtuális falak között
futó programot, melyeket azért emeltek a
program köré, hogy a
feltörését követõen
megakadályozzák a rendszer többi
részének
elérését.</para>
<para>A program csak a falon belül
<quote>játszhat</quote>. Ilyenkor semmilyen
olyan kódot nem képes futtatni, amellyel
át tudna lépni a falakon, így a
használatához nem kell elõzetesen
átvizsgálni a forrásait ahhoz,
hogy meg tudjuk gyõzõdni a
biztonságosságáról.</para>
<para>Ez a fal lehet például egy
felhasználói azonosító. A
&man.security.7; és &man.named.8; man oldalakon
is ezt a definíciót találjuk
meg.</para>
<para>Vegyük például az
<literal>ntalk</literal> szolgáltatást
(lásd &man.inetd.8;). Ezt a
szolgáltatást korábban a
<username>root</username> felhasználó
azonosítójával futtatták,
de manapság viszont már a
<username>tty</username> felhasználóval
fut. A <username>tty</username>
felhasználó lényegében egy
olyan járóka, amely az
<literal>ntalk</literal> szolgáltatás
feltörésekor nem engedi, hogy a rendszer
többi részéhez is hozzá
lehessen férni.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>A valódi gépet utánzó
rendszerben futó programot. Ez már egy
sokkal kifinomultabb megoldás. Ha ilyenkor
valakinek sikerül betörnie a programba,
akkor könnyen azt hiheti, hogy sikerült a
rendszer többi részét is
elérnie, de valójában csak egy
szimulált gépen van, és semmilyen
valós adatot nem képes
módosítani.</para>
<para>Leggyakrabban ezt úgy szokták
elérni, hogy egy könyvtárban
létrehoznak egy szimulált
környezetet, majd itt futtatják az adott
programot a &man.chroot.8;
segítségével. (Ekkor az
iménti könyvtár lesz a
gyökérkönyvtár az adott
folyamat számára, nem pedig a rendszer
igazi gyökere.)</para>
<para>Másik szintén gyakori
megoldás a használt
állományrendszerek
írásvédett
csatlakoztatása, amely felett aztán
kialakítanak a program számára
egy látszólag írható
réteget. Ilyenkor a program teljesen
úgy érzékeli, hogy képes a
rendszerben elérhetõ
állományokat módosítani,
azonban egyedül csak saját maga
látja ezeket, a rendszerben futó
többi program viszont nem
feltétlenül.</para>
<para>Ezeket a járókákat
általában úgy szokták
felépíteni, hogy a
felhasználók (vagy a
támadók) számára teljesen
észrevétlenek legyenek.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
<para>A &unix; két alapvetõ
járókát valósít meg. Az
egyik a futó programok, a másik pedig a
felhasználói azonosítók
szintjén mûködik.</para>
<para>Futása közben minden &unix; program teljesen
elszigetelt minden más &unix; programtól,
így az egyik nem képes
módosítani a másik
memóriában tárolt adatait. A
&windows;-tól eltérõen, ahol
ugyebár az egyik program könnyedén el
tudja érni egy másik
memóriaterületét, ezért a program
nem képesek egymásban kárt
tenni.</para>
<para>A &unix; alatt futó programok mindig egy adott
felhasználóhoz tartoznak. Ha ez nem a
<username>root</username> felhasználó, akkor
azzal lényegében egy tûzfalat hozunk
létre a különbözõ
felhasználók által birtokolt folyamatok
között. A felhasználók
azonosítói emellett segítenek a lemezen
tárolt adatokat is elszigetelni
egymástól.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="securelevel">
<para>Mi az a biztonsági szint (securelevel)?</para>
</question>
<answer>
<para>A biztonsági szintek egy rendszermagon belül
megvalósított védelmi módszert
képviselnek. A pozitív
értékû biztonsági szintek
esetén a rendszermag korlátoz bizonyos
feladatokat, amelyeket ilyenkor még a
rendszeradminisztrátor (vagyis a
<username>root</username> felhasználó) sem
képes elvégezni. Az írás
pillanatában a biztonsági szintek, több
más dolog mellett, a következõk
szabályozására alkalmasak:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>a különbözõ
állományjelzõk, például
az <literal>schg</literal> (a <quote>system
immutable</quote> jelzés)
törlése;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>a rendszermag memóriájának
elérése a <devicename>/dev/mem</devicename>
és <devicename>/dev/kmem</devicename>
eszközökön keresztül;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>a rendszermag moduljainak
betöltése;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>a tûzfal szabályainak
módosítása.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
<para>A jelenleg futó rendszer biztonsági
szintjét a következõ parancs
segítségével lehet
lekérdezni:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>sysctl kern.securelevel</userinput></screen>
<para>A parancs eredménye az adott &man.sysctl.8;
változó (vagyis esetünkben a
<varname>kern.securelevel</varname>) és annak
értéke lesz, amely egy szám. Ez
utóbbi adja meg a biztonsági szint
aktuális értékét. Amennyiben ez
pozitív (vagyis nullánál nagyobb),
akkor érvényben vannak a biztonsági
szintekhez kapcsolódó bizonyos
korlátozások.</para>
<para>Egy mûködõ rendszer biztonsági
szintjét nem lehet csökkenteni, hiszen ezzel
tulajdonképpen hatástalanná
tennénk. Ha olyan feladatot akarunk
végrehajtani, amely nem pozitív
biztonsági szintet igényel
(például az alaprendszer
frissítése vagy a dátum
átállítása), akkor ahhoz
elõször módosítanunk kell az
<filename>/etc/rc.conf</filename> állományt
(lásd <varname>kern_securelevel</varname> és
<varname>kern_securelevel_enable</varname>
változók), majd újraindítani a
rendszert.</para>
<para>A biztonsági szintekkel és rájuk
vonatkozó információkkal kapcsolatban
olvassuk el az &man.init.8; man oldalt.</para>
<warning>
<para>A biztonsági szintek nem
feltétlenül jelentenek minden
problémára tökéletes
megoldást. Rentegeg ismert
hátulütõvel rendelkeznek, és
gyakran a biztonság hamis érzetét
keltik.</para>
<para>Ezzel kapcsolatban az egyik legnagyobb gond, hogy
csak abban az esetben mûködik rendesen a
rendszer, ha a rendszerindítás
során a biztonsági szintek
beállításáig minden
állományt levédünk. Ha a
támadó képes lefuttatni a
saját programját még a
biztonsági szint beállítása
elõtt (amely viszont elég késõn
történik meg, hiszen a
rendszerindítás során számos
olyan dolog feladat van, amely nem végezhetõ
el magasabb biztonsági szinteken), akkor azzal az
egész védelmi módszer
hatástalanítható. Habár a
rendszerindítás folyamán
felhasznált állományok
biztonságba helyezése technikailag
egyáltalán nem lehetetlen,
nehezebbé válik tõle a rendszer
karbantartása, mivel ilyenkor az egész
rendszert át kell állítanunk
legalább egyfelhasználós
módba és úgy
módosítani a konfigurációs
állományokat.</para>
<para>Ezt és az ehhez hasonló
problémák gyakran felmerülnek a
levelezési listákon,
különösen a &a.security;
archívumaiban. <ulink
url="&url.base;/search/index.html">Ezen</ulink> a
funkción keresztül nézhetünk
után a téma részletesebb
tárgyalásának.
Néhányan reménykednek, hogy a
biztonsági szinteket hamarosan leváltja
valami sokkal finomabb beállítási
lehetõségekkel rendelkezõ
megoldás, azonban a dolgok még
eléggé homályosak ebbõl a
szempontból.</para>
<para>Figyelmeztettünk mindenkit!</para>
</warning>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="extra-named-port">
<para>A BIND (<command>named</command>)
különféle nagyobb sorszámú
portokat használ. Miért?</para>
</question>
<answer>
<para>A BIND a kimenõ kérésekhez
véletlenszerûen kiválaszt egy nagyobb
sorszámú portot. A legújabb
változataiban már minden egyes
kéréshez külön
véletlenszerûen keres új UDP portot. Ez
bizonyos hálózati konfigurációk
esetén problémákhoz vezethet,
különösen olyankor, amikor a
beérkezõ UDP csomagokat egy tûzfal
megállítja. A tûzfalak által
blokkolt porttartományok használatát az
<literal>avoid-v4-udp-ports</literal> vagy az
<literal>avoid-v6-udp-ports</literal>
beállítással tilthatjuk le a program
számára.</para>
<warning>
<para>Ha ezt a portot (mint például az 53) az
<filename>/etc/namedb/named.conf</filename>
állományban a
<literal>query-source</literal> vagy a
<literal>query-source-v6</literal>
beállításokkal adjuk meg explicit
módon, akkor a program nem fogja
véletlenszerûen váltogatni a portokat.
Határozottan javasoljuk, hogy ezekkel az
opciókkal ne adjunk meg elõre
rögzített portokat.</para>
</warning>
<para>Mindenesetre örülünk, hogy ezt is valaki
megkérdezte! Hiába, nem árt néha
nézegetni a &man.sockstat.1; kimenetét
és észrevenni benne néhány
furcsaságot.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="sendmail-port-587">
<para>A <application>sendmail</application> a
szabványos 25-ös port mellett az 587-es portot
használja! Miért?</para>
</question>
<answer>
<para>A <application>sendmail</application> újabb
verzióiban felfedezhetõ
levélküldési lehetõségek az
587-es portot használják. Jelenleg ezt
még nem sokan használják ki, de
növekszik a népszerûsége.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="toor-account">
<para>Kié az a nullás felhasználói
azonosítójú <username>toor</username>
fiók? Betörtek a gépre?</para>
</question>
<answer>
<para>Ne aggódjunk! A <username>toor</username> egy
<quote>alternatív</quote> rendszergazdai
hozzáférés (a <quote>toor</quote> a
<quote>root</quote> visszafelé). Korábban
csak a &man.bash.1; parancsértelmezõ
telepítésekor jött létre, azonban
manapság már alapértelmezés
szerint létrejön. A nem szabványos
parancsértelmezõk számára
találták ki, így nem a
<username>root</username> alapértelmezett
parancsértelmezõjét kell
megváltoztatnunk. Ez különösen olyan
parancsértelmezõk esetén fontos, amelyek
nem részei az alaprendszernek (például
a portként vagy csomagként telepített
parancsértelmezõk esetén) és
ezért a <filename
class="directory">/usr/local/bin</filename>
könyvtárba fognak kerülni. Ez a
könyvtár alapértelmezés szerint
azonban egy külön állományrendszeren
található. Ha a <username>root</username>
parancsértelmezõje viszont a <filename
class="directory">/usr/local/bin</filename>
könyvtárban lenne, miközben a <filename
class="directory">/usr</filename> (vagy bármelyik
más állományrendszer, amely az
imént említett könyvtárat
tartalmazza) nem csatlakoztatható valamilyen
oknál fogva, akkor a <username>root</username> nem
lenne képes bejelentkezni és kijavítani
a problémát. (Noha amikor
újraindítjuk a rendszerünket
egyfelhasználós módban, akkor a
rendszer rá fog kérdezni, hogy melyik
parancsértelmezõt akarjuk
használni.)</para>
<para>Egyesek nem szabványos
parancsértelmezõn keresztül a
<username>toor</username> felhasználóval
végzik el a <username>root</username> mindennapi
teendõit, így a szabványos
parancsértelmezõt csak a vészhelyzetekre
tartogatják. Alapértelmezés szerint a
<username>toor</username> felhasználóval nem
tudunk bejelentkezni, mivel nincs jelszava, ezért ha
használni akarjuk, akkor elõször
jelentkezzünk be a <username>root</username>
felhasználóval, majd állítsunk
be neki egy jelszót.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="suidperl">
<para>A <command>suidperl</command> parancs miért nem
mûködik rendesen?</para>
</question>
<answer>
<para>Biztonsági okokból a
<command>suidperl</command> parancs
alapértelmezés szerint nem kerül
telepítésre. Ha forrásból
frissítjük rendszerünket és azt
szeretnénk, hogy ennek során a
<command>suidperl</command> is leforduljon, akkor a
<command>perl</command> fordításának
megkezdése elõtt vegyük fel a
<literal><varname>ENABLE_SUIDPERL</varname>=true</literal>
sort az <filename>/etc/make.conf</filename>
állományba.</para>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</chapter>
<chapter id="ppp" lang="hu">
<title>PPP</title>
<qandaset>
<qandaentry>
<question id="userppp">
<para>Nem mûködik a &man.ppp.8;. Mit lehet a
gond?</para>
</question>
<answer>
<para>Elsõként mindenképpen olvassuk el a
&man.ppp.8; man oldalt és a kézikönyv
<ulink
url="&url.books.handbook;/ppp-and-slip.html#USERPPP">PPP-vel</ulink>
foglalkozó részét. A
következõ paranccsal engedélyezzük a
naplózást:</para>
<programlisting>set log Phase Chat Connect Carrier lcp ipcp ccp command</programlisting>
<para>Ezt a parancsot a &man.ppp.8; parancssorában vagy
az <filename>/etc/ppp/ppp.conf</filename>
konfigurációs állományban kell
megadnunk (leginkább a <literal>default</literal>
szakasz elejére érdemes betennünk).
Gondoskodjunk róla, hogy az
<filename>/etc/syslog.conf</filename> állomány
(lásd &man.syslog.conf.5;) tartalmazza az
alábbi sort, illetve az
<filename>/var/log/ppp.log</filename> állomány
létezzen:</para>
<programlisting>!ppp
*.* /var/log/ppp.log</programlisting>
<para>A napló segítségével
már több mindent ki tudunk deríteni a
&man.ppp.8; mûködésérõl. Ne
aggódjunk, ha nem értünk belõle
semmit. Kérjünk segítséget
másoktól, nekik minden bizonnyal
segíteni fog a probléma
felderítésében.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ppp-hangs">
<para>A &man.ppp.8; miért bontja a vonalat, amikor
elindul?</para>
</question>
<answer>
<para>Ilyen általában azért
történik, mert nem tudta feloldani a
hálózati nevet. Ezt a legkönnyebben
úgy tudjuk orvosolni, ha az
<filename>/etc/host.conf</filename> állományba
elõre rakjuk a <literal>hosts</literal> sort,
így a névfeloldó elõször az
<filename>/etc/hosts</filename> állománnyal
fog próbálkozni. Ezután a
<filename>/etc/hosts</filename> állományba
vegyük fel a helyi gépet. Ha nincs helyi
hálózatunk, akkor így írjuk
át a <hostid>localhost</hostid> sort:</para>
<programlisting>127.0.0.1 ize.minta.com ize localhost</programlisting>
<para>Minden más esetben egyszerûen csak
vegyünk fel egy újabb bejegyzést a
gépünkhöz. Ennek pontosabb
részleteivel kapcsolatban nézzük meg a
megfelelõ man oldalakat.</para>
<para>Ha mindent jól csináltunk, akkor a
<command>ping -c1 `hostname`</command> parancs hiba
nélkül tér vissza.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ppp-nodial-auto">
<para>A &man.ppp.8; miért nem tárcsáz
<literal>-auto</literal> módban?</para>
</question>
<answer>
<para>Elõször is ellenõrizzük, hogy
létezik az alapértelmezett útvonal. A
<command>netstat -rn</command> parancs (lásd
&man.netstat.1;) kiadása után
nagyjából a következõ két
bejegyzést kell látnunk:</para>
<programlisting>Destination Gateway Flags Refs Use Netif Expire
default 10.0.0.2 UGSc 0 0 tun0
10.0.0.2 10.0.0.1 UH 0 0 tun0</programlisting>
<para>Feltételezzük, hogy a
kézikönyvbõl, a man oldalról vagy
<filename>ppp.conf.sample</filename>
állományból másoltuk ki ezeket a
címeket. Ha nincs alapértelmezett
útvonalunk, akkor annak az lehet az oka, hogy a
<filename>ppp.conf</filename> állományba
elfelejtettük felvenni a <literal>HISADDR</literal>
kulcsszót.</para>
<para>Az alapértelmezett útvonal
hiányának másik oka lehet még, ha
az <filename>/etc/rc.conf</filename>
állományban (lásd &man.rc.conf.5;)
beállítottunk egy alapértelmezett
átjárót, de elfelejtettük az
<filename>ppp.conf</filename> állományba
betenni a következõ sort:</para>
<programlisting>delete ALL</programlisting>
<para>Ebben az esetben menjünk vissza a
kézikönyv <ulink
url="&url.books.handbook;/userppp.html#USERPPP-FINAL">A rendszer végsõ beállítása</ulink>
címû részéhez.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="no-route-to-host">
<para>Mit jelent a <errorname>No route to host</errorname>
hibaüzenet?</para>
</question>
<answer>
<para>Általában azért jelentkezik, mert
az <filename>/etc/ppp/ppp.linkup</filename>
állományban nem adtuk meg az
alábbiakat:</para>
<programlisting>MYADDR:
delete ALL
add 0 0 HISADDR</programlisting>
<para>Erre csak akkor van szükségünk, ha
dinamikus IP-címünk van, vagy nem ismerjük az
átjáró címét. Ha az
interaktív módot használjuk, akkor
ehhez a következõket kell begépelni
csomag módba lépés után (a
csomag módot a csupa nagybetûs
<acronym>PPP</acronym> jelzi a parancssorban):</para>
<programlisting>delete ALL
add 0 0 HISADDR</programlisting>
<para>A kézikönyv <ulink
url="&url.books.handbook;/userppp.html#USERPPP-DYNAMICIP">A PPP és a dinamikus IP-címek</ulink>
címû részében olvashatunk
errõl bõvebben.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="connection-threeminutedrop">
<para>Miért szakad meg a kapcsolat 3 perc
után?</para>
</question>
<answer>
<para>A PPP alrendszer alapértelmezett lejárati
ideje 3 perc. Ezt a beállítást a
következõ sor megadásával tudjuk
módosítani:</para>
<programlisting>set timeout <replaceable>NNN</replaceable></programlisting>
<para>ahol az <replaceable>NNN</replaceable>
másodpercekben megadja a kapcsolat
lezárása elõtti inaktivitás
maximális idejét. Ha az
<replaceable>NNN</replaceable> értéke nulla,
akkor a kapcsolat idõtúllépés
miatt soha nem fog magától megszakadni. Ezt a
parancsot a <filename>ppp.conf</filename>
állományba tudjuk felvenni, vagy
interaktív módban a parancssorban
gépelhetjük be. Emellett menet közben is
állítani tudjuk ezt az értéket,
ha a <application>ppp</application> szerverre a
&man.telnet.1; vagy a &man.pppctl.8;
segítségével rácsatlakozunk.
Errõl a &man.ppp.8; man oldal ad részletesebb
tájékoztatást.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ppp-drop-heavy-load">
<para>A kapcsolat miért szakad meg nagyobb
terhelést alatt?</para>
</question>
<answer>
<para>Ha beállítottuk a Link Quality Reporting
(LQR) használatát, akkor elõfordulhat,
hogy túlságosan sok csomag veszik el a
gépünk és a másik oldal
között. A &man.ppp.8; ezért a vonalat
rossznak érzékeli és bontja. A
&os; 2.2.5 változata elõtt az LQR
alapértelmezés szerint engedélyezett
volt. Az LQR így tiltható le:</para>
<programlisting>disable lqr</programlisting>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ppp-drop-random">
<para>A kapcsolat miért szakad meg
véletlenszerûen?</para>
</question>
<answer>
<para>Néha elõfordulhat, hogy a zajos telefonvonal
esetén vagy a
hívásvárakoztatás
használatakor a modem bontja a vonalat, mivel
(helytelenül) azt hiszi, hogy nincs kapcsolat.</para>
<para>Manapság a legtöbb modemen
általában be lehet valahogy
állítani, hogy mennyire legyenek
elnézõek a kapcsolat ideiglenes
megszakadásával szemben.
Például egy &usrobotics; &sportster;
esetén ezt tizedmásodpercekben mérik az
<literal>S10</literal> regiszter
segítségével. A modemünk ilyenkor
tehát úgy tehetõ sokkal
toleránsabbá, ha a következõ
hívási beállítást
adjuk:</para>
<programlisting>set dial "...... ATS10=10 OK ......"</programlisting>
<para>További részleteket a modem
kézikönyvébõl tudhatunk meg.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ppp-hangs-random">
<para>A kapcsolat miért fullad le
véletlenszerûen?</para>
</question>
<answer>
<para>Sokan tapasztalják, hogy a kapcsolat minden
különösebb magyarázat nélkül
lefullad. Ilyenkor elsõként azt érdemes
tisztázni, hogy az összeköttetés
melyik oldalán történt a vonal
bontása.</para>
<para>Ha belsõ modemet használunk, akkor
próbáljuk meg a &man.ping.8; paranccsal
ellenõrizni, hogy a modem <acronym>TD</acronym>
lámpája villog-e az adatok
küldésekor. Amennyiben igen (miközben az
<acronym>RD</acronym> lámpa viszont nem), akkor a
gond a vonal másik végén lesz. Ha
viszont a <acronym>TD</acronym> nem villog, akkor a
probléma a mi oldalunkon áll fenn. A
belsõ modemek esetében a
<filename>ppp.conf</filename> állományban a
<literal>set server</literal> parancsot is érdemes
megadnunk, így amikor a kapcsolat
leállását tapasztaljuk, a
&man.pppctl.8; segítségével rá
tudunk csatlakozni a &man.ppp.8; démonra. Ha a
hálózati kapcsolat ekkor hirtelen erõre
kapna (mivel rácsatlakoztunk
kívülrõl) vagy egyáltalán nem
tudunk csatlakozni (feltételezve, hogy a <literal>set
socket</literal> parancs sikeresen lefutott az
induláskor), akkor a probléma még
mindig nálunk lesz. Ha viszont sikerül
csatlakoznunk és a vonallal még mindig gondok
vannak, akkor próbáljuk a <literal>set log
local async</literal> parancs használatával
engedélyezni a helyi aszinkron
naplózást, majd egy másik
konzolból a &man.ping.8; parancs
segítségével kezdjük el
használni az összeköttetést. Az
aszinkron naplózás jelezni fogja, ha
sikerül adatokat átvinni és fogadni a
kapcsolaton keresztül. Ha ilyenkor nem látunk
visszafele érkezõ adatokat, akkor az arra utal,
hogy a gond a vonal távoli végén
van.</para>
<para>Miután sikeresen kiderítettük, hogy
az adott probléma helyi vagy távoli, két
lehetõségünk van:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>Amennyiben távoli, olvassuk el a <xref
linkend="ppp-remote-not-responding"/>
válaszát.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Amennyiben helyi, olvassuk el a <xref
linkend="ppp-hung"/> válaszát.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ppp-remote-not-responding">
<para>A vonal túlsó végérõl
nem érkezik válasz. Mi lehet tenni?</para>
</question>
<answer>
<para>Ezzel szemben nagyon keveset tudunk mi,
felhasználók tenni. A legtöbb
internetszolgáltató egyszerûen nem
hajlandó segítséget nyújtani
abban az esetben, ha nem valamelyik µsoft;
operációs rendszert használjuk. A
<filename>ppp.conf</filename> állományunkban a
<literal>enable lqr</literal> sor megadásával
engedélyezni tudjuk a &man.ppp.8;
számára, hogy észlelhesse a
távoli hibákat és bontsa a vonalat, de
ez a vizsgálat viszonylag idõigényes
és ennélfogva nem túlságosan
hasznos. A szolgáltatónknak pedig ne nagyon
emlegessük, hogy felhasználói PPP-t
futtatunk.</para>
<para>Elõször próbáljunk meg letiltani
mindenféle tömörítést a
következõ sor megadásával:</para>
<programlisting>disable pred1 deflate deflate24 protocomp acfcomp shortseq vj
deny pred1 deflate deflate24 protocomp acfcomp shortseq vj</programlisting>
<para>Kapcsolódjunk újra és
ellenõrizzük, hogy továbbra is
mûködõképes a kapcsolat. Ha ennek
hatására javul a helyzet vagy a
probléma teljesen megoldódik, akkor a
beállítások egyenkénti
próbálgatásával keressük
meg, hogy melyik okozta a gondot. Ez már
elegendõ lesz ahhoz, hogy komolyabban felvegyük a
kapcsolatot a szolgáltatónkkal (habár
ebbõl gyorsan ki fog derülni, hogy nem µsoft;
terméket használunk).</para>
<para>Mielõtt szólnánk a
szolgáltatónknak, a gépünkön
engedélyezzük az aszinkron
naplózást és várjuk meg,
amíg a kapcsolat újra megszakad. Erre nem
árt felkészülnünk, mert viszonylag
sok tárhelyet igényel. Innen majd a
portról utoljára olvasott adat lesz a
lényeges. Ez általában szöveges
adat és akár a probléma konkrét
okára is utalhat (<errorname>Memory
fault</errorname>, <errorname>Core
dumped</errorname>?).</para>
<para>Ha segítõkész
szolgáltatót választottuk, akkor a
naplózást akár az õ oldalunkon is
engedélyezhetjük, így amikor a vonal
megszakad, az õ szemszögükbõl is
képesek leszünk elemezni a
problémát. Ilyen esetben nyugodtan
küldjünk egy levelet &a.brian;
címére vagy kérjük meg a
szolgáltatónkat, hogy közvetlenül
vele tárgyaljon.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ppp-hung">
<para>A &man.ppp.8; teljesen megállt. Mi lehet
tenni?</para>
</question>
<answer>
<para>A legjobban úgy járunk, ha a &man.ppp.8;
programot nyomkövetési
információkkal fordítjuk újra,
majd a &man.gdb.1; segítségével
lekérünk egy hívási láncot
az éppen megakadt <application>ppp</application>
példánytól. A
<application>ppp</application> alkalmazást a
következõ parancsokkal tudjuk úgy
újrafordítani, hogy tartalmazza a
kívánt információkat:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>gdb ppp `pgrep ppp`</userinput></screen>
<para>Ezt követõen a <application>gdb</application>
parancssorában a <command>bt</command> és
<command>where</command> parancsok
segítségével hozzá tudunk jutni
a hívási lánchoz. Mentsük el
valahova a <application>gdb</application> által
kinyert adatokat, majd a <command>detach</command>
paranccsal váljunk le a futó programról
és a <command>quit</command>
begépelésével lépjünk ki a
<application>gdb</application> programból.</para>
<para>Végezetül az elmentett eredményeket
küldjük el &a.brian; címére.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ppp-loginok-thennothing">
<para>Miért nem történik semmi a
<quote>Login OK!</quote> üzenet után?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; 2.2.5 elõtti kiadásaiban a
&man.ppp.8; az összeköttetés
létrejötte után megvárta, hogy a
távoli pont kezdeményezze a
kapcsolatvezérlõ protokoll (Line Control
Protocol, LCP) használatát. Sok
szolgáltató azonban nem csinál ilyet,
ehelyett inkább a klienstõl várják
mindezt. Az LCP kezdeményezését
így kényszeríthetjük ki a
&man.ppp.8; használata során:</para>
<programlisting>set openmode active</programlisting>
<note>
<para>Általában semmilyen gond nem
származik abból, ha a mind a két
oldal kezdeményez, így az
<varname>openmode</varname> alapértelmezés
szerint <literal>active</literal>
értékû. A következõ
szakaszban azonban bemutatjuk mikor <emphasis>gondot
okoz</emphasis> a használata.</para>
</note>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ppp-same-magic">
<para>Folyamatosan <errorname>Magic is same</errorname>
hibák jelennek meg. Ez mire utal?</para>
</question>
<answer>
<para>Csatlakozás után idõnként
elõfordulhat, hogy <errorname>magic is the
same</errorname> hibaüzeneteket látunk a
naplóban. Ezek az üzenetek bizonyos esetekben
teljesen ártalmatlanok, máskor viszont
akár komolyabb problémákat is jelezhet.
A legtöbb PPP implementáció nem él
túl egy ilyen hibát, és még ha
látszólag létre is jön ilyenkor a
kapcsolat, folyamatosan konfigurációs
kérések és válaszok
jönnek-mennek a naplóban egészen addig,
amíg a &man.ppp.8; végül fel nem adja
és lezárja a kapcsolatot.</para>
<para>Ez általában olyan szervereken jelenik
meg, ahol nem elég gyorsak a lemezek és minden
kapcsolathoz elindítanak egy &man.getty.8; és
a bejelentkezéskor vagy azt következõ
elindítják a &man.ppp.8; programot. Egyes
visszajelzések szerint ilyen egyébként
gyakran elõfordul a slirp használatakor. A
problémát egyébként a
&man.getty.8; és a &man.ppp.8; indítása
között eltelt idõ okozza, amikor a kliens
oldalán futó &man.ppp.8; elkezdi küldeni
a kapcsolatvezérlõ (Line Control Protocol, LCP)
csomagokat. Mivel ilyenkor az ECHO még mindig
aktív a szerver adott portján, a kliens
&man.ppp.8; a saját csomagjainak
<quote>tükrözõdését</quote>
fogja látni.</para>
<para>Az LCP beállításának
része az összeköttetés két
oldalán egy-egy bûvös szám
(<quote>magic number</quote>)
megállapítása, amellyel ezután
észlelhetõek az ilyen
<quote>tükrözõdések</quote>. A
protokoll szerint amikor a két pont
megpróbálja ugyanazt a bûvös
számot használni, akkor visszautasítja
(NAK jelzést küld) és egy másikat
választ. Ha ilyenkor még a szerver
portján aktív az ECHO, akkor a kliens oldali
&man.ppp.8; azt tapasztalja, hogy elkezd LCP csomagokat
küldeni, majd mivel ugyanazt kapja vissza, erre egy NAK
jelzést válaszol. Ugyanígy
látja magát a NAK jelzést (aminek
hatására a &man.ppp.8; megváltoztatja a
bûvös számát) is. Ennek
eredményeképpen hirtelen nagy
mennyiségû
bûvösszám-váltás keletkezik,
ami pedig szépen felhalmozódik a szerver
terminálpufferében. Ahogy a &man.ppp.8;
végre elindul a szerveren, elönti ez a rengeteg
információ, aminek alapján
sikertelennek ítéli meg az LCP
beállítását és feladja a
további próbálkozást.
Eközben a kliens számára megszûnnek
a visszaverõdõ csomagok és csak annyit
lát, hogy a szerver bontja a kapcsolatot.</para>
<para>Ezt úgy tudjuk elkerülni, ha a
<filename>ppp.conf</filename> állományban a
távoli pontra bízzuk az
beállítás
kezdeményezését:</para>
<programlisting>set openmode passive</programlisting>
<para>Ennek hatására a &man.ppp.8;
megvárja, hogy a szerver kezdeményezze az LCP
beállítását. Egyes szerverek
azonban sosem teszik meg ezt. Ilyenkor valami ilyesmit
tudunk tenni:</para>
<programlisting>set openmode active 3</programlisting>
<para>Így a &man.ppp.8; 3 másodpercig
passzív marad, majd csak ezután kezd el LCP
kérésket küldeni. Ha a távoli
pont eközben küld valamilyen kérést,
az &man.ppp.8; azonnal válaszol rá és
nem várja végig a 3 másodperces
idõtartamot.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ppp-lcp-constant">
<para>Az LCP beállítása egészen a
kapcsolat befejezõdéséig
folytatódik. Mi lehet a probléma?</para>
</question>
<answer>
<para>A &man.ppp.8; programban jelenleg van egy olyan
hibásan implementált jellemzõ, ahol az LCP,
CCP és IPCP válaszokat nem
társítja az eredeti kérésekhez.
Ennek következményeképpen, ha az egyik
PPP implementáció 6 másodperccel
lassabb a másik oldalnál, akkor az még
két további LCP konfigurációs
kérést is küld, ami viszont
végzetesnek bizonyul.</para>
<para>Vegyünk például két
implementációt, az <hostid>A</hostid> és
a <hostid>B</hostid> pontokat. Az <hostid>A</hostid>
már közvetlenül a csatlakozás
után LCP kéréseket kezd el
küldeni, miközben a <hostid>B</hostid> csak
7 másodperc múlva tud elindulni. Mire
végre a <hostid>B</hostid> pont is elindul, addigra
az <hostid>A</hostid> már kiküldött 3 LCP
kérést. Most feltételezzük, hogy
nincs ECHO, máskülönben az elõzõ
szakaszban leírt, bûvös számokkal
kapcsolatos problémába
ütköznénk. A <hostid>B</hostid> ekkor
tehát küld egy kérést, majd
nyugtázza az <hostid>A</hostid> ponttól kapott
korábbi kérést. Ennek
hatására az <hostid>A</hostid> pont
<acronym>OPENED</acronym> állapotba megy át,
újra küld és nyugtázza az
elõzõ kérést <hostid>B</hostid>
felé. Eközben a <hostid>B</hostid>
további két nyugtázást küld
az <hostid>A</hostid> pontról kapott további
két kérésre, a <hostid>B</hostid>
indulása elõttrõl. A <hostid>B</hostid>
ekkor megkapja az <hostid>A</hostid> elsõ
nyugtáját és átvált
<acronym>OPENED</acronym> állapotba. Az
<hostid>A</hostid> ekkor megkapja a második
nyugtát a <hostid>B</hostid> ponttól és
visszavált <acronym>REQ-SENT</acronym>
állapotba, majd az RFC szerint elküld
(elõre) egy újabb kérést. Ekkor
megkapja a harmadik nyugtát és
<acronym>OPENED</acronym> állapotba vált.
Eközben a <hostid>B</hostid> megkapja elõre
küldött kérést a <hostid>A</hostid>
ponttól, amelynek hatására
<acronym>ACK-SENT</acronym> állapotba vált
vissza, és az RFC szerint ismét küld egy
(második) kérést és egy
nyugtázást. Az <hostid>A</hostid> erre
megkapja a kérést, visszavált
<acronym>REQ-SENT</acronym> állapotban és
küld egy újabb kérést. Ekkor
közvetlenül megkapja a
rákövetkezõ nyugtázást
és átvált <acronym>OPENED</acronym>
állapotba.</para>
<para>Ez egészen addig folytatódik, amíg
az egyik oldal rá nem eszmél, hogy ennek nincs
túlságosan sok értelme és
feladja a próbálkozást.</para>
<para>Ez legkönnyebben úgy kerülhetõ el,
ha ilyenkor az egyik oldalt <literal>passive</literal>
típusúra állítjuk, vagyis az
egyik oldalon várunk egy keveset a
beállítás
kezdeményezésére. Ezt a
következõ paranccsal lehet megoldani:</para>
<programlisting>set openmode passive</programlisting>
<para>Óvatosan bánjunk ezzel a
paraméterrel! A beállítás
kezdeményezésének
várakoztatási idejét a
következõ paraméterrel tudjuk
megadni:</para>
<programlisting>set stopped <replaceable>N</replaceable></programlisting>
<para>Használhatjuk viszont ezt a parancsot is (ahol
<replaceable>N</replaceable> adja meg, hogy mennyi
másodperc teljen el a beállítás
megkezdése elõtt):</para>
<programlisting>set openmode active <replaceable>N</replaceable></programlisting>
<para>Az ezzel kapcsolatos további részleteket a
man oldalon olvashatjuk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ppp-shell-test-lockup">
<para>Miért akad meg a &man.ppp.8;, ha egy
külsõ parancsot adunk ki alatta?</para>
</question>
<answer>
<para>A <command>shell</command> vagy <command>!</command>
parancsok végrehajtásakor a &man.ppp.8;
elindít egy parancsértelmezõt (illetve ha
paramétereket is adtunk meg, akkor a &man.ppp.8;
átadja azokat is), majd megvárja annak
befejezõdését. Ha a parancs
futtatása közben éppen egy PPP
kapcsolatot akartunk használni, akkor erre az
idõre az elõbbiek miatt látszólag
meg fog állni. Ez tehát azért
történik, mert a &man.ppp.8; megvárja a
parancs lefutását.</para>
<para>Ha nem akarjuk megvárni a parancs
befejezõdését, akkor inkább
használjuk a <command>!bg</command> parancsot. Ennek
hatására az adott parancs a
háttérben fog lefutni és a &man.ppp.8;
képes lesz folyamatosan szemmel tartani az
összeköttetést.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ppp-null-modem">
<para>A &man.ppp.8; null-modem kábel
használatakor miért nem lép ki
soha?</para>
</question>
<answer>
<para>A &man.ppp.8; ilyen esetekben nem képes
magától megállapítani, hogy mikor
bontották a vonalat. Ennek oka a tûk null-modem
kábelben kiosztott szerepében keresendõ.
Amikor ilyen típusú kapcsolattal dolgozunk, a
következõ sor megadásával ne
felejtsük el engedélyezni az LQR
használatát:</para>
<programlisting>enable lqr</programlisting>
<para>Ha a távoli pont LQR csomagokat küld, akkor
a &man.ppp.8; alapértelmezés szerint fogadja
azokat.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ppp-auto-noreasondial">
<para>A &man.ppp.8; miért tárcsáz
látszólag minden különösebb ok
nélkül <option>-auto</option>
módban?</para>
</question>
<answer>
<para>Amennyiben a &man.ppp.8; szándékainkkal
szemben váratlanul kezdene el tárcsázni,
akkor keressük meg kiváltó okát
és használjunk hívási
szûrést (Dial filter, dfilter) ennek
megelõzésére.</para>
<para>A tárcsázás okát a
következõ sor használatával tudjuk
kideríteni:</para>
<programlisting>set log +tcp/ip</programlisting>
<para>Ennek hatására a kapcsolaton
keresztüláramló összes forgalmat
naplózni fogjuk. Így a legközelebb,
amikor a vonal hirtelen aktív lesz, a
hozzá tartozó idõbélyegek
alapján könnyen elõ tudjuk keresni, hogy
pontosan miért is történt.</para>
<para>Az automatikus tárcsázást bizonyos
esetekben le tudjuk tiltani. Ez általában egy
olyan probléma, amely a névfeloldások
miatt keletkezik. Úgy tudjuk megakadályozni,
hogy a névfeloldások
felépítsék a kapcsolatot (ami viszont
<emphasis>nem</emphasis> gátolja abban a &man.ppp.8;
programot, hogy egy már meglevõ kapcsolaton
keresztül küldjön ilyen csomagokat), ha az
alábbi beállításokat adjuk
meg:</para>
<programlisting>set dfilter 1 deny udp src eq 53
set dfilter 2 deny udp dst eq 53
set dfilter 3 permit 0/0 0/0</programlisting>
<para>Ezek az értékek nem minden esetben
megfelelõek számunkra, hiszen ezzel együtt az
igény szerinti tárcsázás
kényelmét is szûkítjük, mivel
a legtöbb program közvetlenül
névfeloldással kezd, mielõtt komolyabb
hálózati forgalmat bonyolítana
le.</para>
<para>A névfeloldás esetében
igyekezzünk kideríteni, hogy pontosan melyik
program is próbál hálózati
neveket feloldatni. Az esetek
többségében
valószínûleg a &man.sendmail.8; lesz a
bûnös. Amennyiben ez a helyzet, akkor az
<application>sendmail</application> démonnak a
saját konfigurációs
állományában kell
beállítanunk, hogy ne oldasson fel
hálózati neveket. Az érintett
konfigurációs állomány
módosításának pontos
részleteirõl a kézikönyv <ulink
url="&url.books.handbook;/smtp-dialup.html">Levelezés
betárcsázós kapcsolattal</ulink>
címû szakszában olvashatunk
bõvebben. Továbbá az
<filename>.mc</filename> állományunkba a
következõ sort is érdemes
felvennünk:</para>
<programlisting>define(`confDELIVERY_MODE', `d')dnl</programlisting>
<para>Ezzel a <application>sendmail</application>
beindításáig mindent egy sorban fog
eltárolni (általában a
<application>sendmail</application> démont a
<option>-bd -q30m</option> paraméterekkel
szokták meghívni, ami arra utasítja,
hogy 30 percenként dolgozza fel a sorát)
vagy amíg a <command>sendmail
<option>-q</option></command> parancs le nem fut
(például a <filename>ppp.linkup</filename>
állományból).</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ccp-errors">
<para>Mit jelentenek a CCP hibák?</para>
</question>
<answer>
<para>A naplóban folyamatosan a következõ
üzeneteket lehet látni:</para>
<programlisting>CCP: CcpSendConfigReq
CCP: Received Terminate Ack (1) state = Req-Sent (6)</programlisting>
<para>Ilyenek azért keletkeznek, mert a &man.ppp.8; a
<literal>Predictor1</literal>
tömörítési eljárást
próbálja meg beállítani, azonban
a távoli pont egyáltalán semmilyen
tömörítést nem akar
használni. Az ilyen üzenetek többnyire
ártalmatlanok, de ha el akarjuk tüntetni ezeket,
akkor próbáljuk meg a következõ
módon kikapcsolni a <literal>Predictor1</literal>
tömörítés
használatát:</para>
<programlisting>disable pred1</programlisting>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ppp-connectionspeed">
<para>A &man.ppp.8; miért nem naplózza a
kapcsolat sebességét?</para>
</question>
<answer>
<para>A modemmel végzett teljes
<quote>beszélgetés</quote>
szövegének
rögzítéséhez a
következõket kell engedélyezni:</para>
<programlisting>set log +connect</programlisting>
<para>Ennek eredményeképpen a &man.ppp.8;
egészen az utolsóként lekért
karakterláncig naplóz mindent.</para>
<para>Ha PAP vagy CHAP hitelesítést
használunk (ezért a <literal>CONNECT</literal>
parancs kiadása után már nincs semmi
<quote>mondanivalónk</quote> a
hívószkriptben, tehát nincs
<literal>set login</literal> szkript), és
szeretnénk látni a csatlakozási
sebességet, ne felejtsük el utasítani a
&man.ppp.8; programot, hogy a teljes
<literal>CONNECT</literal> sort kérje le, valahogy
így:</para>
<programlisting>set dial "ABORT BUSY ABORT NO\\sCARRIER TIMEOUT 4 \
\"\" ATZ OK-ATZ-OK ATDT\\T TIMEOUT 60 CONNECT \\c \\n"</programlisting>
<para>Itt most megkapjuk a <literal>CONNECT</literal> sort,
ezután nem küldünk semmit, majd
várunk egy soremelést, aminek
hatására a &man.ppp.8; arra
kényszerül, hogy a teljes
<literal>CONNECT</literal> választ beolvassa.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ppp-ignores-backslash">
<para>A &man.ppp.8; miért hagyja figyelmen
kívül a <literal>\</literal> karaktereket a
szkriptekben?</para>
</question><answer>
<para>A <application>ppp</application> a
konfigurációs állományokból
minden sort külön beolvas, ezért a
<literal>set phone "123 456 789"</literal> és
hozzá hasonló karakterláncok
esetén képes felismerni, hogy a megadott
számok valójában
<emphasis>egyetlen</emphasis> paramétert
formáznak. A <literal>"</literal>
megadásához a visszaper karaktert
(<literal>\</literal>) kell használnunk.</para>
<para>Amikor tárcsázásért
felelõs értelmezõ beolvassa az egyes
paramétereket, újraértelmezi ezeket
olyan speciális helyettesítési
szekvenciák után kutatva, mint
például a <literal>\P</literal> vagy
<literal>\T</literal> (részletesebben lásd a
man oldalon). A kettõs elemzés miatt
nekünk is a megfelelõ számban kell
megadnunk ezeket a helyettesítendõ
karaktereket.</para>
<para>Ha tehát egy <literal>\</literal> karaktert
szeretnénk átküldeni a modemünknek,
akkor nagyjából valami ilyesmit kellene
írnunk:</para>
<programlisting>set dial "\"\" ATZ OK-ATZ-OK AT\\\\X OK"</programlisting>
<para>Ennek az eredménye a következõ
lesz:</para>
<programlisting>ATZ
OK
AT\X
OK</programlisting>
<para>Vagy:</para>
<programlisting>set phone 1234567
set dial "\"\" ATZ OK ATDT\\T"</programlisting>
<para>Ez pedig a következõ szekvenciát
adja:</para>
<programlisting>ATZ
OK
ATDT1234567</programlisting>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ppp-segfault-nocore">
<para>A &man.ppp.8; miért küld
<errorname>Segmentation Fault</errorname> hibát,
miközben nem is keletkezik
<filename>ppp.core</filename> állomány?</para>
</question>
<answer>
<para>A <application>ppp</application> (vagy más
hasonló program) elméletileg soha nem hoz
létre <filename>.core</filename>
állományt. Mivel a &man.ppp.8;
tulajdonképpen a nullás
felhasználói azonosítóval fut,
az operációs rendszer soha nem fogja a
&man.ppp.8; memórialenyomatát
leállítása elõtt a lemezre
menteni. Ha viszont &man.ppp.8; mûködése
valóban leáll egy szegmentációs
hiba vagy bármilyen más
<filename>.core</filename> állományt
eredményezõ jelzés miatt,
<emphasis>és</emphasis> valóban a legfrissebb
változatát használjuk (lásd a
fejezet elejét), akkor a következõt
tehetjük:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput><command>cd</command> <filename class="directory">/usr/src/usr.sbin/ppp</filename></userinput>
&prompt.root; <userinput><command>echo</command> <makevar>STRIP</makevar>= >> <filename>/etc/make.conf</filename></userinput>
&prompt.root; <userinput><command>echo</command> <makevar>CFLAGS</makevar>+=<option>-g</option> >> <filename>/etc/make.conf</filename></userinput>
&prompt.root; <userinput><command>make</command> <maketarget>install</maketarget> <maketarget>clean</maketarget></userinput></screen>
<para>A fenti parancsokkal telepíteni tudjuk a
&man.ppp.8; egy nyomonkövethetõ
változatát. A &man.ppp.8;
futtatásához <username>root</username>
felhasználónak kell lennünk, mivel minden
korábbi engedélyét
felülírtuk az elõbbiek során. A
&man.ppp.8; indításakor ne felejtsük el
megjegyezni pontosan az aktuális
könyvtárat sem.</para>
<para>Innentõl kezdve, amikor a &man.ppp.8; kap egy
szegmentációs hibára vonatkozó
jelzést, létre fog hozni egy
<filename>ppp.core</filename> nevû
állományt. Ennek birtokában a
következõt kell csinálnunk:</para>
<screen>&prompt.user; <userinput>su</userinput>
&prompt.root; <userinput>gdb /usr/sbin/ppp ppp.core</userinput>
<prompt>(gdb)</prompt> <userinput>bt</userinput>
.....
<prompt>(gdb)</prompt> <userinput>f 0</userinput>
....
<prompt>(gdb)</prompt> <userinput>i args</userinput>
....
<prompt>(gdb)</prompt> <userinput>l</userinput>
.....</screen>
<para>Az így beszerzett információkat
mellékelve nagyobb
valószínûséggel kaphatunk
választ az ezzel kapcsolatos
kérdésünkre.</para>
<para>Ha járatosak vagyunk a &man.gdb.1;
használatában, akkor a
<filename>.core</filename> állományban
további részletek és
információk utáni is kutathatunk,
például mi okozta a hibát, milyen
változóknak ekkor milyen értékei
voltak stb.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ppp-autodialprocess-noconnect">
<para>Miért nem csatlakozik soha az a program, amely a
hívást kezdeményezte
<option>-auto</option> módban?</para>
</question>
<answer>
<para>Ez korábban egy ismert probléma volt a
&man.ppp.8; használatával kapcsolatban, amikor
dinamikus helyi IP-címet akart
beállítani <option>-auto</option>
módban. Ez a hiba az újabb
változatokban már nem nincs meg (a man oldalon
keressünk rá az <literal>iface</literal>
részre).</para>
<para>A gondot az okozta, hogy amikor a
tárcsázást elindító
program meghívja a &man.connect.2;
rendszerhívást, akkor a &man.tun.4;
interfészhez tartozó IP-cím a
végpontot képviselõ sockethez
társul. A rendszermag létrehozza az elsõ
kimenõ csomagot és kiírja a &man.tun.4;
eszközre. A &man.ppp.8; ekkor beolvassa a csomagot
és felépíti a kapcsolatot. Ha a
&man.ppp.8; dinamikus IP-cím
kiosztásának eredményeképpen
ilyenkor az interfész címe megváltozik,
akkor azzal egyidõben az eredeti socket végpont
érvénytelenné válik. Így
a távoli végpont felé küldött
további csomagok általában
eldobódnak. Ha valahogy mégis
eljutnának a céljukhoz, a válasz
már semmiképpen sem érkezhet meg, mivel
a küldéshez használt IP-címnek
már nem az adott gép a tulajdonosa.</para>
<para>Számos elméleti
megközelítés létezik az
imént felvázolt probléma
megoldására. A legszebb az lenne, ha a
távoli pont lehetõség szerint a
korábban használt IP-címet
osztaná ki újra. A &man.ppp.8; jelenlegi
változata pontosan ugyanezt teszi, viszont a
legtöbbi implementáció már
nem.</para>
<para>Részünkrõl az bizonyulna a
legegyszerûbb megoldásnak, ha a &man.tun.4;
intefész IP-címe egyáltalán nem
változhatna meg, hanem helyette menet közben az
összes kimenõ csomag, köztük
természetesen a forrás IP-címe az
interfész IP-címérõl az
idõközben beállított IP-címre
változna. Ez lényegében az, amit a
&man.ppp.8; legújabb változataiban
felbukkanó <literal>iface-alias</literal>
opció is csinál (a &man.libalias.3; és
a &man.ppp.8; <option>-nat</option> kapcsolója
segítségével): karbantartja az
összes korábban használt interfész
címét és átfordítja
ezeket az utoljára beállított
címre.</para>
<para>A másik (és
valószínûleg a sokkal
megbízhatóbb) lehetõség egy olyan
rendszerhívás implementálása
lenne, amely képes az összes használatban
levõ socketet egyik IP-címrõl a
másik IP-címre
átállítani. A &man.ppp.8; ekkor fel
tudná használni ezt arra, hogy
módosítsa az összes addig futó
program socketjét az új IP-cím
beállításakor. Ugyanezzel a
rendszerhívással a <acronym>DHCP</acronym>
kliensek is képesek lennének
átállítani a socketjeiket.</para>
<para>Lehetõségünk van még
IP-cím nélkül is létrehozni
interfészeket. A kimenõ csomagok ekkor a
<hostid role="ipaddr">255.255.255.255</hostid>
IP-címet használnák egészen
addig, amíg az elsõ
<literal>SIOCAIFADDR</literal> &man.ioctl.2;
rendszerhívás le nem zajlik. A &man.ppp.8;
feladata ilyenkor a forrás IP-cím
megváltoztatása, de ha ez <hostid
role="ipaddr">255.255.255.255</hostid>, akkor egyedül
csak az IP-címnek és az
ellenõrzõösszegnek kell megváltoznia.
Ez viszont már valamilyen mértékben
trükközést a rendszermagon belül,
mivel így könnyen tudunk csomagokat küldeni
egy rosszul beállított interfészre is,
feltételezve, hogy valamilyen módon
képesek vagyunk ilyeneket visszamenõleg
helyreállítani.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ppp-nat-games">
<para>A legtöbb játék miért nem
mûködik a <option>-nat</option> kapcsoló
megadásával?</para>
</question>
<answer>
<para>A játékok és a hozzájuk
hasonló alkalmazások általában
azért nem mûködnek, amikor a
&man.libalias.3; könyvtárat használjuk,
mert a távoli gép megpróbál
kapcsolódni a belsõ hálózatunkon
levõ géphez és kéretlen UDP
csomagokat kezd el küldeni neki. A
címfordítást végzõ
programnak fogalma sincs róla, hogy ezeket a
csomagokat egy belsõ gépnek kell
továbbküldenie.</para>
<para>Akkor lehetünk biztosak ebben, ha egyedül csak
azt a szoftvert indítjuk el, amellyel gondjaink
akadtak, majd a vagy az átjáró
&man.tun.4; interfészét kezdjük el a
&man.tcpdump.1; segítségével, vagy
pedig engedélyezzük az
átjárón a &man.ppp.8; TCP/IP
naplózó funkcióját (<literal>set
log +tcp/ip</literal>).</para>
<para>Ahogy elindítjuk a gondokat okozó
programot, látnunk kell a csomagjait, ahogy
megpróbálnak keresztüljutni az
átjárón. Az erre érkezõ
válaszolok eldobódnak (ez jelenti a
problémát). Jegyezzük fel a csomagokhoz
társuló portszámokat és
állítsuk el a programot. Csináljuk meg
néhányszor ezt a vizsgálatot,
így ellenõrizni tudjuk, hogy mindig ugyanazokat
a portokat használja-e. Amennyiben úgy
tapasztaljuk, hogy igen, akkor az
<filename>/etc/ppp/ppp.conf</filename>
állományba a következõ sort kell
betenni a megfelelõ helyre a mûködés
helyreállításához:</para>
<programlisting>nat port <replaceable>protokoll</replaceable> <replaceable>belsõ-gép</replaceable>:<replaceable>port</replaceable> <replaceable>port</replaceable></programlisting>
<para>ahol a <replaceable>protokoll</replaceable> lehet
<literal>tcp</literal> vagy <literal>udp</literal>, a
<replaceable>belsõ-gép</replaceable> annak a
gépnek a címe, ahova tovább akarjuk
küldeni a csomagokat, valamint a
<replaceable>port</replaceable> a csomagok
célportját adja meg.</para>
<para>A fenti parancs megváltoztatása
nélkül nem tudjuk ugyanezt a szoftvert más
gépeken is használni, és itt azzal most
nem is foglalkozunk, hogy miként lehet két
belsõ géprõl használni ugyanazt a
programot. Mindenesetre annyi biztos, hogy a
külvilág felé a belsõ
hálózatunk csupán egyetlen
gépnek fog látszani.</para>
<para>Ha azt látjuk, hogy az alkalmazás nem
mindig ugyanazt a portot használja, akkor három
választási lehetõségünk
van:</para>
<orderedlist>
<listitem>
<para>Készítsük el a
támogatását a &man.libalias.3;
függvénykönyvtárhoz. A
különbözõ
<quote>szélsõséges esetekre</quote> a
<filename>/usr/src/sys/netinet/libalias/alias_*.c</filename>
állományokban találhatunk
példákat (az
<filename>alias_ftp.c</filename> tökéletes
kiindulási alap). Ez általában
annyit jelent, hogy beolvasunk bizonyos ismert
kimenõ csomagokat, beazonosítjuk benne azt
az utasítást, amelynek
hatására a külsõ gép
csatlakozni próbál a belsõ
géphez egy adott (véletlenszerûen
választott) porton, majd beállítunk
hozzá egy <quote>útvonalat</quote>,
így a rákövetkezõ csomagok
már tudni fogják, hogy merre
menjenek.</para>
<para>Ez ugyan a legnehezebb megoldás, de egyben ez
is a legjobb, ráadásul így a szoftver
több gépen is
mûködtethetõ.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Proxy használata. Elõfordulhat, hogy az
alkalmazás támogatja a
<literal>socks5</literal> protokollt vagy (mint ahogy a
<command>cvsup</command> is csinálja) rendelkezik
<quote>passzív</quote> móddal, és
így lehetõleg igyekszik elkerülni azt,
hogy a távoli géprõl kapcsolatot
próbáljanak meg indítani a helyi
gépre.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>A <literal>nat addr</literal>
használatával irányítsunk
át mindent a belsõ gépre. Ez viszont
egy nagyon durva megközelítés.</para>
</listitem>
</orderedlist>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="useful-port-numbers">
<para>Valaki összeírta már a hasznosabb
portok sorszámait?</para>
</question>
<answer>
<para>Egyelõre még nem, de
szándékunkban áll
összeállítani egy ilyen listát
(már amennyiben igény lesz rá). Minden
itt szereplõ példában az
<replaceable>belsõ</replaceable> helyett mindig annak a
gépnek a belsõ IP-címét
írjuk, amelyrõl játszani akarunk.</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para><application>Asheron's Call</application></para>
<para><literal>nat port udp
<replaceable>belsõ</replaceable> :65000
65000</literal></para>
<para>Manuálisan változtassuk meg a
játékon belül a portszámot
<literal>65000</literal>-re. Ha a belsõ
hálózatunkról több
gépen is szeretnénk játszni, akkor
mindegyiknek adjuk meg egy egyedi portot (vagyis
<literal>65001</literal>, <literal>65002</literal>
stb.), majd vegyünk fel mindegyikhez egy-egy
<literal>nat port</literal> sort.</para>
</listitem>
<listitem>
<para><application>Half Life</application></para>
<para><literal>nat port udp
<replaceable>belsõ</replaceable>:27005
27015</literal></para>
</listitem>
<listitem>
<para><application>PCAnywhere 8.0</application></para>
<para><literal>nat port udp
<replaceable>belsõ</replaceable>:5632
5632</literal></para>
<para><literal>nat port tcp
<replaceable>belsõ</replaceable>:5631
5631</literal></para>
</listitem>
<listitem>
<para><application>Quake</application></para>
<para><literal>nat port udp
<replaceable>belsõ</replaceable>:6112
6112</literal></para>
</listitem>
<listitem>
<para><application>Quake 2</application></para>
<para><literal>nat port udp
<replaceable>belsõ</replaceable>:27901
27910</literal></para>
<para><literal>nat port udp
<replaceable>belsõ</replaceable>:60021
60021</literal></para>
<para><literal>nat port udp
<replaceable>belsõ</replaceable>:60040
60040</literal></para>
</listitem>
<listitem>
<para><application>Red Alert</application></para>
<para><literal>nat port udp
<replaceable>belsõ</replaceable>:8675
8675</literal></para>
<para><literal>nat port udp
<replaceable>belsõ</replaceable>:5009
5009</literal></para>
</listitem>
</itemizedlist>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="fcs-errors">
<para>Mik azok az FCS hibák?</para>
</question>
<answer>
<para>Az FCS jelentése <literal>F</literal>rame
<literal>C</literal>heck <literal>S</literal>equence, vagyis
az <quote>Adatkeret ellenõrzésének
sorozata</quote>. Mindegyik PPP csomaghoz tartozik egy
ellenõrzõösszeg, amely arról
gondoskodik, hogy ugyanaz az adat érkezzen meg, mint
amit elküldtek. Amennyiben egy bejövõ csomag
FCS értéke érvénytelennek
minõsül, a csomag eldobódik és a
HDLC FCS számláló
értékkel eggyel növekszik. A HDLC
hibaszámlálói a <literal>show
hdlc</literal> parancs segítségével
tekinthetõek meg.</para>
<para>Ha rosszul mûködik az
összeköttetés (vagy a soros vonali
meghajtónk folyamatosan eldobja a csomagokat), akkor
láthatunk helyenként FCS hibákat.
Többnyire nem érdemes az ilyenek miatt
aggódni, habár ez jelentõs
mértékben lassítja a
tömörítést végzõ
protokollok munkáját. Ha külsõ
modemünk van, akkor ne felejtsük el a
megfelelõ módon leárnyékolni,
mivel ebbõl is származhat a
probléma.</para>
<para>Ha a vonal a kapcsolódást
követõen szinte azonnal lemerevedik és
hirtelen nagy mennyiségû FCS hiba jelentkezik,
akkor az arra is utalhat, hogy az
összeköttetés nem tisztán
8 bites. Gondoskodjunk róla, hogy a modem ne a
szoftveres forgalomirányítást
(XON/XOFF) használja. Ha viszont az adatok
közvetítéséhez mégis
szoftveres forgalomirányítást
<emphasis>kell</emphasis> használnunk, akkor a
<literal>set accmap 0x000a0000</literal> parancs
kiadásával jelezzük a &man.ppp.8;
felé, hogy a <literal>^Q</literal> és
<literal>^S</literal> karaktereket
helyettesítse.</para>
<para>Nagy mennyiségû FCS hibát olyan
esetekben is tapasztalhatunk, amikor a távoli pont
abbahagyta a <acronym>PPP</acronym> üzenetek
küldését. Ilyenkor javasolt
engedélyezni az aszinkron naplózás
használatát, aminek
segítségével gyorsan meg tudjuk
állapítani, hogy a beérkezõ adatok
bejelentkezõ vagy shell üzeneteket. Ha a
másik oldalon egy shell parancssorát kapjuk
meg, akkor a &man.ppp.8; a <command>close lcp</command>
megadásával a vonal eldobása
nélkül leállítható (az
utána következõ <command>term</command>
paranccsal pedig a távoli gépen futó
shellre tudunk csatlakozni).</para>
<para>Ha a naplókban látszólag semmi sem
indokolja az összeköttetés
leállását, próbáljunk meg
erre rákérdezni a távoli pont
(talán a szolgáltató?)
karbantartójánál.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry id="PPPoEwithNAT">
<question id="macos-win98-pppoe-freeze">
<para>A &macos; és &windows; 98 alól
indított kapcsolatok miért állnak le, ha
PPPoE fut az átjárón?</para>
</question>
<answer>
<para>A probléma megoldását Michael
Wozniak (<email>mwozniak@netcom.ca</email>) adta meg, valamint
Dan Flemming (<email>danflemming@mac.com</email>) alkalmazta
ugyanezt Macre:</para>
<para>Ennek oka az ún.
útválasztási <quote>fekete lyuk</quote>.
A &macos; és a &windows; 98 (de
valószínûleg az összes többi
µsoft; operációs rendszer) olyan nagy
méretû TCP csomagokat küld, amelyek
már nem férnek bele egy PPPoE keretbe (amely
mérete Ethernet estén 1500 byte
alapértelmezés szerint)
<emphasis>és</emphasis> beállítja
hozzá a darabolás letiltását
jelzõ (<quote>do not fragment</quote>) bitet (TCP
esetén ez alapértelmezett), és a Telco
útválasztó pedig nem küldi el a
<quote>must fragment</quote> (<quote>darabolni kell</quote>)
ICMP csomagot a letölteni kívánt oldal
szolgáltatója felé. (Másik
lehetõség, hogy az
útválasztó ugyan küld egy ilyen
ICMP csomagot, de ezt a
tartalomszolgáltatónál
található tûzfal eldobja.) Amikor
válaszul a szolgáltató olyan kereteket
kezd el küldeni, amelyek nem illeszkednek a PPPoE
keresztmetszetébe, a Telco
útválasztó egyszerûen eldobja
ezeket és a lap nem pedig nem lesz
elérhetõ (egyes képek és oldalak
esetén elõfordul). Úgy tûnik, ez az
alapbeállítás a legtöbb Telco
PPPoE konfiguráció esetében.</para>
<para>Ezt a hibát úgy javíthatjuk, ha a
&windows; 95/98 rendszerekben megtalálható
<command>regedit</command> segítségével
felvesszük a következõ
regisztrációs bejegyzést:</para>
<programlisting>HKEY_LOCAL_MACHINE\System\CurrentControlSet\Services\Class\NetTrans\0000\MaxMTU</programlisting>
<para>A karakterlánc értéke legyen
<literal>1436</literal>, mivel bizonyos ADSL
útválasztók
állítólag nem képesek
ennél nagyobb méretû csomagokat kezelni.
&windows; 2000 esetén ezt a
beállítást a
<literal>Tcpip\Parameters\Interfaces\<replaceable>a
hálózati kártya
azonosítója</replaceable>\MTU</literal> helyen kell keresni
és típusa duplaszó (DWORD).</para>
<para>A &windows; MTU beállításaival
kapcsolatban olvassuk el a Microsoft Knowledge Base
címén található dokumentumokat:
<ulink
url="http://support.microsoft.com/support/kb/articles/Q158/4/74.asp">Q158474
- Windows TCPIP Registry Entries</ulink> és <ulink
url="http://support.microsoft.com/support/kb/articles/Q120/6/42.asp">Q120642
- TCPIP & NBT Configuration Parameters for &windowsnt;
</ulink>.</para>
<para>&windows; 2000 alatt a regisztrációs
adatbázisban érdemes még a
<literal>Tcpip\Parameters\Interfaces\<replaceable>a
hálózati kártya
azonosítója</replaceable>\EnablePMTUBHDetect</literal>
duplaszó értékét
<literal>1</literal>-re állítani, ahogy arra
az imént említett 120642-es µsoft;
dokumentum is hivatkozik.</para>
<para>Sajnos a &macos; nem nyújt semmilyen
beállítási lehetõséget a
TCP/IP beállítások
megváltoztatására. Léteznek
viszont kereskedelmi termékek, amelyek
lehetõvé teszi a felhasználók
számára, hogy igényeik szerint
módosítsák rendszerük TCP/IP
beállításait. A hálózati
címfordítást használók
keressék meg az MTU
beállításaikat és adják
meg az <literal>1450</literal> értéket az
eredeti <literal>1500</literal> helyett.</para>
<para>A &man.ppp.8; újabb (2.3 vagy afeletti)
változatai már tartalmaznak egy
<command>enable tcpmssfixup</command> parancsot, amellyel az
MSS értéke tetszõlegesen
átállítható. Ez
alapértelmezés szerint engedélyezett.
Ha valamiért mégis a &man.ppp.8; egy
korábbi változatával kellene
dolgoznunk, akkor érdemes megnéznünk
<filename role="package">net/tcpmssd</filename>
portot.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="desperation">
<para>Ezek közül egyik sem használt —
segítség! Mit lehetne még
tenni?</para>
</question>
<answer>
<para>Ha eddig minden más csõdött mondott,
akkor próbáljuk meg elküldeni az
összes beszerezhetõ információt,
beleértve a konfigurációs
állományokat, hogyan indítjuk el a
&man.ppp.8; programot, a naplók fontosabb
részeit és a <command>netstat -rn</command>
parancs kimenetét (a csatlakozás elõtt
és után) a &a.questions; címére
vagy a <ulink
url="news:comp.unix.bsd.freebsd.misc">comp.unix.bsd.freebsd.misc</ulink>
hírcsoportba, és valaki talán majd
megmutatja a helyes irányt.</para>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</chapter>
<chapter id="serial" lang="hu">
<title>Soros vonali kommunikáció</title>
<para>Ebben a szakaszban a &os; alatti soros vonali
kommunikációval kapcsolatos kérdéseket
tárgyaljuk. A PPP és SLIP
használatáról a <link
linkend="networking">Hálózatok</link>
címû részben esik szó.</para>
<qandaset>
<qandaentry>
<question id="found-serial">
<para>Honnan deríthetõ ki, hogy a &os; felismerte
a soros portokat a gépben?</para>
</question>
<answer>
<para>Ahogy a &os; rendszermagja az elindulása
után azokat a soros portokat fogja keresni, amelyeket a
konfigurációs állományban
beállítottunk. Figyeljük a rendszer
indulása közben megjelenõ üzeneteket
vagy adjuk ki a következõ parancsot a rendszer
indulásának befejeztével:</para>
<screen>&prompt.user; <userinput>dmesg | grep -E "^sio[0-9]"</userinput></screen>
<para>Íme egy példa az iménti parancs
kimenetére:</para>
<programlisting>sio0: <16550A-compatible COM port> port 0x3f8-0x3ff irq 4 flags 0x10 on acpi0
sio0: type 16550A
sio1: <16550A-compatible COM port> port 0x2f8-0x2ff irq 3 on acpi0
sio1: type 16550A</programlisting>
<para>Ezen két soros portot láthatunk. Az
elsõ a negyedik megszakítást és a
<literal>0x3f8</literal> címet használja
és egy 16550A típusú UART chip. A
második ugyanolyan chip, de a harmadik
megszakítást és a
<literal>0x2f8</literal> címet használja. A
belsõ modemeket a rendszer úgy kezeli, mintha
soros portok lennének, azzal a kivétellel,
hogy a modem mindig <quote>kapcsolódik</quote> az
adott porthoz.</para>
<para>A <filename>GENERIC</filename> rendszermag
alapértelmezés szerint két soros portot
támogat, a példában szereplõ
megszakítási- és
memóriaértékek
felhasználásával. Ha ezek a
beállítások nem felelnek meg a
rendszerünk számára, esetleg modemet
raktunk a gépünkbe vagy a rendszermagban
több soros portot is támogatni
szeretnénk, akkor nincs más teendõnk,
mint ennek megfelelõen megváltoztatni a
rendszermag paramétereit. A <link
linkend="make-kernel">rendszermag fordításáról szóló</link>
rész tárgyalja ennek részleteit.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="found-modem">
<para>Honnan deríthetõ ki, hogy a &os; felismerte
a modemkártyát a gépben?</para>
</question>
<answer>
<para>Olvassuk el az elõzõ kérdésre
adott választ.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="access-serial-ports">
<para>Hogyan lehet a soros portokat elérni &os;
alatt?</para>
</question>
<answer>
<para>A harmadik soros port, a <devicename>sio2</devicename>
(lásd &man.sio.4;, DOS alatt
<devicename>COM3</devicename>) a
<devicename>/dev/cuad2</devicename> eszközön
keresztül érhetõ el
tárcsázó eszközként,
és a <devicename>/dev/ttyd2</devicename>
eszközön keresztül behívó
eszközként. Mi a különbség a
két eszközosztály
között?</para>
<para>A
<devicename>ttyd<replaceable>X</replaceable></devicename>
eszközöket behívásra
használjuk. Amikor tehát a
<devicename>/dev/ttyd<replaceable>X</replaceable></devicename>
eszközt blokkoló módban nyitjuk meg,
akkor a hívó program egészen addig
várni fog, amíg a megfelelõ
<devicename>cuad<replaceable>X</replaceable></devicename>
eszköz inaktívvá nem válik, majd
kivárja, hogy megérkezzen a
hívás fogadását
tolmácsoló jelzés. Amikor megnyitjuk a
<devicename>cuad<replaceable>X</replaceable></devicename>
eszközt, gondoskodik róla, hogy a soros portot
ekkor ne használja a
<devicename>ttyd<replaceable>X</replaceable></devicename>
eszköz. Ha a port szabaddá válik,
egyszerûen <quote>ellopja</quote> a
<devicename>ttyd<replaceable>X</replaceable></devicename>
eszköztõl. Sõt, a
<devicename>cuad<replaceable>X</replaceable></devicename>
eszközt egyáltalán nem érdekli a
hívás fogadása jelzés. Ezzel a
megoldással és egy automata modem
segítségével a távoli
felhasználók bármikor be tudnak
jelentkezni a rendszerünkbe, hogy közben
ugyanezzel a modemmel továbbra is tudunk
tárcsázni, mivel a rendszer elintézi a
többit.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="enable-multiport-serial">
<para>Hogyan lehet engedélyezi a többportos soros
vonali kártyák
támogatását?</para>
</question>
<answer>
<para>Ismét megemlítjük, hogy a rendszermag
beállításával foglalkozó
részben olvashatunk bõvebben a rendszermag
paraméterezésének
mikéntjérõl. A többportos soros
vonali kártyák esetén a
kártyán található mindegyik
soros porthoz vegyünk fel egy-egy &man.sio.4;
bejegyzést a &man.device.hints.5;
állományába. Az IRQ és vektor
értékeket azonban csak az egyiknél
adjuk meg, mivel a kártyán
található összes port egyetlen
megszakításon fog osztozni. A
következetesség kedvéért az
utolsó porthoz adjuk meg a
megszakítást. Ne felejtsük el még
megadni a rendszermag konfigurációs
állományában az alábbi
opciót sem:</para>
<programlisting>options COM_MULTIPORT</programlisting>
<para>Az alábbi <filename>/boot/device.hints</filename>
egy AST típusú négyportos soros vonali
kártyát láthatunk a tizenkettedik
megszakításon:</para>
<programlisting>hint.sio.4.at="isa"
hint.sio.4.port="0x2a0"
hint.sio.4.flags="0x701"
hint.sio.5.at="isa"
hint.sio.5.port="0x2a8"
hint.sio.5.flags="0x701"
hint.sio.6.at="isa"
hint.sio.6.port="0x2b0"
hint.sio.6.flags="0x701"
hint.sio.7.at="isa"
hint.sio.7.port="0x2b8"
hint.sio.7.flags="0x701"
hint.sio.7.irq="12"</programlisting>
<para>A <literal>flags</literal> paraméterrel megadott
értékek azt jelzik, hogy a fõport
<literal>7</literal> alszámmal rendelkezik
(<literal>0x700</literal>), valamint az összes port
ugyanazon a megszakításon osztozik
(<literal>0x001</literal>).</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="multiport-serial-share-irq">
<para>A &os; képes több többportos soros
vonali kártyát ugyanazon a
megszakításon keresztül
használni?</para>
</question>
<answer>
<para>Sajnos még nem. Minden kártyához
másik megszakítást kell megadni.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="default-serial-params">
<para>Hogyan lehet beállítani a portok
alapértelmezett paramétereit?</para>
</question>
<answer>
<para>Ezzel kapcsolatban olvassuk el a &os;
kézikönyv <ulink
url="&url.books.handbook;/serial.html#SERIAL-HW-CONFIG">soros kommunikációt</ulink>
tárgyaló részét.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="enable-dialup">
<para>Hogyan lehet a modemen betárcsázást
beállítani?</para>
</question>
<answer>
<para>Erre vonatkozóan olvassuk el a &os;
kézikönyv <ulink
url="&url.books.handbook;/dialup.html">betárcsázós szolgáltatásokkal</ulink>
kapcsolatos részét.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="dumb-terminal">
<para>Hogyan lehet <quote>buta</quote> terminálokat
&os;-re csatlakoztatni?</para>
</question>
<answer>
<para>Az ezzel kapcsolatos információkat a &os;
kézikönyv <ulink
url="&url.books.handbook;/term.html">terminálokról</ulink>
szóló részében
találhatjuk meg.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="cannot-tip">
<para>Miért nem indul el a <command>tip</command> vagy
<command>cu</command> parancs?</para>
</question>
<answer>
<para>Elõfordulhat, hogy rendszerünkön a
&man.tip.1; és &man.cu.1; programok csak az
<username>uucp</username> felhasználón
és a <groupname>dialer</groupname> csoporton
keresztül tudnak hozzáférni a
mûködésükhöz
szükséges <filename
class="directory">/var/spool/lock</filename>
könyvtárhoz. A <groupname>dialer</groupname>
csoport segítségével lehet
szabályozni, hogy ki férhessen hozzá a
modemekhez vagy a távoli rendszerekhez. Ilyenkor
egyszerûen csak vegyük fel magunkat a
<groupname>dialer</groupname> csoportba.</para>
<para>A következõ parancs kiadásával
viszont ettõl függetlenül is
engedélyezhetjük a rendszerünkön
belül, hogy bárki használhassa a
&man.tip.1; vagy &man.cu.1; parancsokat:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>chmod 4511 /usr/bin/cu</userinput>
&prompt.root; <userinput>chmod 4511 /usr/bin/tip</userinput></screen>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="hayes-unsupported">
<para>A rendszerhez csatlakozó Hayes
szabványú modem támogatott — mi
ilyenkor teendõ?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; kézikönyvben lásd <ulink
url="&url.books.handbook;/dialout.html#HAYES-UNSUPPORTED">ezt</ulink>
a választ.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="direct-at">
<para>Hogyan adjuk meg az AT parancsokat?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; kézikönyvben lásd <ulink
url="&url.books.handbook;/dialout.html#DIRECT-AT">ezt</ulink>
a választ.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="gt-failure">
<para>A <literal>pn</literal> tulajdonságnál
miért nem lehet <literal>@</literal> jelet
megadni?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; kézikönyvben lásd <ulink
url="&url.books.handbook;/dialout.html#GT-FAILURE">ezt</ulink>
a választ.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="dial-command-line">
<para>Hogyan lehet telefonszámokat
tárcsázni parancssorból?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; kézikönyvben lásd <ulink
url="&url.books.handbook;/dialout.html#DIAL-COMMAND-LINE">ezt</ulink>
a választ.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="set-bps">
<para>Minden alkalommal meg kell adni az adatátviteli
sebességet?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; kézikönyvben lásd <ulink
url="&url.books.handbook;/dialout.html#SET-BPS">ezt</ulink>
a választ.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="terminal-server">
<para>Terminálszerver segítségével
hogyan lehet könnyen elérni egyszerre több
gépet is?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; kézikönyvben lásd <ulink
url="&url.books.handbook;/dialout.html#TERMINAL-SERVER">ezt</ulink>
a választ.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="tip-multiline">
<para>A &man.tip.1; képes több vonalat is
használni az egyes gépek
eléréséhez?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; kézikönyvben lásd <ulink
url="&url.books.handbook;/dialout.html#TIP-MULTILINE">ezt</ulink>
a választ.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="multi-controlp">
<para>Miért kell kétszer lenyomni a <keycombo
action="simul"><keycap>Ctrl</keycap><keycap>P</keycap></keycombo>
billentyûket, hogy egyszer elküldjük
ezeket?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; kézikönyvben lásd <ulink
url="&url.books.handbook;/dialout.html#MULTI-CONTROLP">ezt</ulink>
a választ.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="uppercase">
<para>Miért lett hirtelen minden NAGYBETûS?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; kézikönyvben lásd <ulink
url="&url.books.handbook;/dialout.html#UPPERCASE">ezt</ulink>
a választ.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="tip-filetransfer">
<para>Hogyan lehet állományokat mozgatni a
<command>tip</command> használatával?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; kézikönyvben lásd <ulink
url="&url.books.handbook;/dialout.html#TIP-FILETRANSFER">ezt</ulink>
a választ.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="zmodem-tip">
<para>Hogyan használható a zmodem protokoll a
<command>tip</command> programmal?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; kézikönyvben lásd <ulink
url="&url.books.handbook;/dialout.html#ZMODEM-TIP">ezt</ulink>
a választ.</para>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</chapter>
<chapter id="misc" lang="hu">
<title>Egyéb kérdések</title>
<qandaset>
<qandaentry>
<question id="more-swap">
<para>A &os; miért használ sokkal több
lapozóállományt, mint a &linux;?</para>
</question>
<answer>
<para>A &os; csupán látszólag
használ több helyet a lapozásra, mint a
&linux;, valójában egyébként
nem. A &os; és a &linux; közt az egyik
leglényegesebb különbség, hogy a
&os; valamivel elõre gondolkodik, és az
összes pillanatnyilag nem használt lapot
kilapozza a központi memóriából a
lapozóterületre. Ezzel igyekszik minél
több memóriát
elõkészíteni az aktív
használatra. A &linux; ezzel szemben a
lapozást csak végsõ esetben
használja. Ennek megfelelõen a
lapozóterület gyakoribb
használatát remekül ellensúlyozza
a fizikai memória hatékonyabb
kihasználása.</para>
<para>Habár a &os; igyekszik ebben a tekintetben
elõrelátó lenni, nem minden esetben tudja
pontosan eldönteni, hogy a rendszerben mely lapokat nem
használják éppen. Emiatt nem fogja az
összes memóriát kilapozni, ha
például egész éjszakára
futni hagyjuk a gépünket.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="top-freemem">
<para>A <command>top</command> miért jelez kevés
szabad memóriát, miközben csak
néhány program fut?</para>
</question>
<answer>
<para>Röviden úgy válaszolhatnánk
meg ezt a kérdést, hogy a szabad memória
igazából elvesztegetett memória. A
programok által szabadon hagyott
memóriát a &os; rendszermagja többnyire a
lemez gyorsítótárazására
használja fel. A &man.top.1; kimenetében
olvasható <literal>Inact</literal>,
<literal>Cache</literal> és <literal>Buf</literal>
értékek a lényegében
különbözõ öregedési szintek
szerint kategorizált tárazott adatok. A
tárazás lényegében arra utal,
hogy a rendszernek így nem a lassú
elérésû lemezen kell a gyakran
elérni kívánt adatok után
kutatni, aminek köszönhetõen növekszik
az összteljesítmény. A &man.top.1;
kimenetében tehát <literal>Free</literal>
kategória alacsony értéke
alapvetõen jót jelent, feltéve, ha nem
<emphasis>nagyon</emphasis> kevés.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="chmod-symlinks">
<para>A <command>chmod</command> miért nem
változtatja meg a szimbolikus linkek
engedélyeit?</para>
</question>
<answer>
<para>A szimbolikus linkekhez alapértelmezés
szerint nem tartoznak engedélyek, ezért a
&man.chmod.1; ilyen esetekben az eredeti
állomány engedélyeit változtatja
meg. Ezért például, ha adott egy
<filename>ize</filename> nevû állomány,
valamint erre egy <filename>mize</filename> nevû
szimbolikus link, akkor a következõ parancs mindig
mûködni fog:</para>
<screen>&prompt.user; <userinput>chmod g-w mize</userinput></screen>
<para>Ennek ellenére az <filename>mize</filename>
engedélyei nem fognak megváltozni.</para>
<para>Ha egy adott könyvtárszerkezetben
elhelyezkedõ állományok engedélyeit
akarjuk egyszerre módosítani, akkor a
<option>-R</option> opció mellett a
<option>-H</option> vagy <option>-L</option> opciókat
is meg kell adnunk. Errõl részletesebb
információkat a &man.chmod.1; és a
&man.symlink.7; man oldalairól tudhatunk meg.</para>
<warning>
<para>A &man.chmod.1; <option>-R</option> opciója
<emphasis>rekurzív</emphasis>
mûködést tesz lehetõvé.
Óvatosan bánjunk a
könyvtárakkal vagy a
könyvtárakra mutató szimbolikus
linkekkel a &man.chmod.1; használata
során. Ha egy szimbolikus link által
hivatkozott könyvtár engedélyeit
akarjuk megváltoztatni, akkor a &man.chmod.1;
parancsnak ne adjunk meg semmilyen paramétert
és a nevet zárjuk perjellel (<filename
class="directory">/</filename>).
Például, ha az <filename>ize</filename> a
<filename class="directory">mize</filename>
könyvtárra mutató szimbolikus link,
és meg akarjuk változtatni az
<filename>ize</filename> engedélyeit (ami
valójában a <filename
class="directory">mize</filename> engedélyeit
jelenti), akkor valami ilyesmit kellene
megadnunk:</para>
<screen>&prompt.user; <userinput>chmod 555 ize/</userinput></screen>
<para>A név végén szereplõ
perjelbõl a &man.chmod.1; tudni fogja, hogy
követnie kell a <filename>foo</filename>
szimbolikus linket és így az általa
hivatkozott könyvtár, a <filename
class="directory">mize</filename> engedélyeit
fogja megváltoztatni.</para>
</warning>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="dos-binaries">
<para>A &os; képes DOS programokat futtatni?</para>
</question>
<answer>
<para>Igen, a Portgyûjteményben
található <filename
role="package">emulators/doscmd</filename>, vagyis egy DOS
emulációs program
segítségével.</para>
<para>Amennyiben a <application>doscmd</application>
önmagában még nem lenne elegendõ, egy
másik segédprogram, a <filename
role="package">emulators/pcemu</filename>
segítségével emulálni tudunk egy
8088-as processzort, valamint a BIOS annyi
részét, hogy futtatni tudjunk szöveges
DOS alkalmazásokat. A használatához az
X Window Systemre is szükségünk
lesz.</para>
<para>Érdemes ezenkívül még
megpróbálnunk a &os;
Portgyûjteményében
található <filename
role="package">emulators/dosbox</filename> portot is. Ez
az alkalmazás elsõsorban a régi DOS-os
játékok futtatásához
szükséges környezet
emulációjára koncentrál, a helyi
állományrendszerben található
állományok
felhasználásával.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="translation">
<para>Hogyan tudjuk az anyanyelvünkre lefordítani
a &os; dokumentációját?</para>
</question>
<answer>
<para>Olvassuk el a &os; Dokumentációs Projekt
bevezetõjében található <ulink
url="&url.books.fdp-primer;/translations.html">Fordítói
GYIK-ot</ulink>.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="freebsd-mail-bounces">
<para>A <hostid role="domainname">FreeBSD.org</hostid>
tartományon belüli e-mail címekre
küldött levelek miért pattannak
vissza?</para>
</question>
<answer>
<para>A <hostid role="domainname">FreeBSD.org</hostid>
levelezõrendszere a bejövõ levelekre
vonatkozóan átvett néhány
szigorúbb ellenõrzést a
<application>Postfix</application>
alkalmazástól, és ezért eldobja
azokat a leveleket, amelyek formátuma hibás
vagy feltehetõen szemét. A leveleink az
alábbi okok miatt pattanhatnak vissza:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>A levelet olyan név- vagy
IP-tartományból küldtük, ahonnan
korábban levélszemetet küldtek,
ezért feketelistára került.</para>
<para>A &os; levelezõ szerverei eldobnak minden olyan
levelet, amelyek feketelistás
tartományokból érkeznek. Ha olyan
cégen vagy tartományon keresztül
akarunk küldeni, amelyik levélszemetet
gyárt vagy továbbít, akkor
váltsunk szolgáltatót.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>A levél törzse csak HTML kódot
tartalmaz.</para>
<para>A leveleinket egyszerû szöveges
formátumban küldjük.
Állítsuk be a levelezõ
kliensünket erre.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>A <hostid role="domainname">FreeBSD.org</hostid>
címen üzemelõ levelezõ szerver nem
tudta a csatlakozó gép
IP-címét szimbolikus névre
feloldani.</para>
<para>Az ellenkezõ irányú
névfeloldás sikeressége alapvetõ
követelmény a levelek
fogadásához. Gondoskodjunk róla,
hogy a levelezõ szerverünk
IP-címével mûködjön az
inverz névfeloldás, Sok otthoni
szolgáltatás (DSL, kábel,
betárcsázós stb. kapcsolat) erre
nem ad lehetõséget. Ilyenkor a leveleinket
próbáljuk meg a
szolgáltatónk levelezõ szerverein
keresztül küldeni.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Az SMTP protokoll EHLO/HELO részében
megadott hálózati név nem
oldható fel valós IP-címre.</para>
<para>Egy teljes, feloldható hálózati
név elegendhetetlen a levél
elfogadásához szükséges SMTP
párbeszéd
érvényességéhez. Ha nincs
hivatalosan bejegyzett hálózati
nevünk, akkor a szolgáltató
levelezõ szervereit kell használnunk a
levél elküldéséhez.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>A küldött üzenet
azonosítója (Message ID) végén
a <hostid>localhost</hostid> szerepel.</para>
<para>Egyes levelezõ kliensek rossz
azonosítónak hoznak létre az
üzenetekhez, ezért a rendszer nem
hajlandó elfogadni ezeket. Ilyenkor vagy
rávesszük valahogy a levelezõ
kliensünket, hogy rendes azonosítókat
készítsen, vagy úgy
állítjuk be a
levéltovábbítónkat, hogy
érvényes azonosítókra
írja át.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="free-account">
<para>Hogyan lehet egyszerûen &os; rendszereket
elérni?</para>
</question>
<answer>
<para>Habár a &os; maga nem nyújt akárki
számára hozzáférést a
saját szervereihez, mások viszont
kínálnak bárki által
elérhetõ &unix; rendszereket. Ennek
költsége és minõsége
szolgáltatónként
változik.</para>
<para>Az <ulink url="http://www.arbornet.org/">Arbornet,
Inc</ulink>, vagy másik nevén
<emphasis>M-Net</emphasis> 1983 óta szolgáltat
nyílt hozzáférést &unix;
típusú rendszerekhez. Egy System III
alapokon mûködõ Altos rendszerrõl a
1991-ben BSD/OS-re váltottak, majd 2000
júliusában aztán &os;-re
váltottak. Az <emphasis>M-Net</emphasis>
<application>telnet</application> és
<application>SSH</application>
szolgáltatásokon keresztül is
elérhetõ, és lényegében a
&os; alatt elérhetõ összes programhoz enged
egy alapvetõ hozzáférést. A
hálózati hozzáférés
azonban csak a tagok és a támogatók
számára engedélyezett. Ez egy
non-profit szervezet. Az <emphasis>M-Net</emphasis>
rendelkezik üzenõfallal (bulletin board system,
BBS) és interaktív csevegõrendszerrel
is.</para>
<para>A <ulink url="http://www.grex.org/">Grex</ulink> az
<emphasis>M-Net</emphasis>
szolgáltatásához hasonlóan
ugyanúgy kínál üzenõfalat
és csevegési lehetõséget.
Többségében azonban &sun; 4M
gépeik vannak, amelyen &sunos; fut.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="sup-define">
<para>Mi az a <command>sup</command> és hogyan lehet
használni?</para>
</question>
<answer>
<para>A <ulink
url="http://www.FreeBSD.org/cgi/ports.cgi?^sup">SUP</ulink>
mozaikszó mögött a <quote>Software Update
Protocol</quote> (<quote>Szoftverfrissítési
protokoll</quote>) áll, amelyet fejlesztési
fák szinkronban tartására dolgoztak ki
a Carnegie-Mellon Egyetemen. Régebben ennek
segítségével tartották
frissítették magukat a fejlesztõi
források különbözõ
tükrözései a &os; Projekten
belül.</para>
<para>A <acronym>SUP</acronym> nem kifejezetten egy
sávszélesség-takarékos
megoldás, és egy ideje már
nyugdíjba vonult. A forrásainkat jelen
pillanatban a <ulink
url="&url.books.handbook;/synching.html#CVSUP">CVSup</ulink>
használatával tudjuk frissíteni.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="daemon-name">
<para>Hogy hívják azt a cuki kis vörös
fickót?</para>
</question>
<answer>
<para>Igazából nincs neve, mindenki
egyszerûen csak <quote>BSD démonnak</quote>
nevezi. Ha mégis hívni szeretnénk
valahogy, akkor szólítsuk csak
<quote>beastie</quote>-nek, ugyanis a <quote>beastie</quote>
kiejtése megegyezik a <quote>BSD</quote>
szóéval
(<quote>bíeszdi</quote>).</para>
<para>A BSD démonról a saját <ulink
url="http://www.mckusick.com/beastie/index.html">honlapján</ulink>
tudhatunk meg többet.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="use-beastie">
<para>Felhasználható a BSD démon
képe?</para>
</question>
<answer>
<para>Talán. A BSD démon jogait Marshall Kirk
McKusick birtokolja. A felhasználás pontos
lehetõségeivel kapcsolatban olvassuk el <ulink
url="http://www.mckusick.com/beastie/mainpage/copyright.html">Statement
on the Use of the BSD Daemon Figure</ulink> címû
írást.</para>
<para>Röviden úgy foglalhatnánk össze,
hogy ízléses stílusban a saját
céljainkra mindaddig nyugodtan
felhasználhatjuk a képet, amíg
megemlítjük az eredeti szerzõt. Ha
kereskedelmi céljaink vannak, akkor írjunk
&a.mckusick; címére. A pontosabb
részleteket a <ulink
url="http://www.mckusick.com/beastie/index.html">BSD démon honlapján</ulink>
olvashatjuk.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="daemon-images">
<para>Található valahol
felhasználható kép a BSD
démonról?</para>
</question>
<answer>
<para>EPS és XFig formátumú rajzok a
<filename
class="directory">/usr/share/examples/BSD_daemon/</filename>
könyvtárban vannak.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="glossary">
<para>A levelezési listákon szerepeltek
ismeretlen kifejezések vagy
rövidítések. Hol lehet ezeknek
utánanézni?</para>
</question>
<answer>
<para>Olvassuk el a <ulink
url="&url.books.handbook;/freebsd-glossary.html">&os; szakkifejezéseinek gyûjteményét</ulink>.
</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="bikeshed-painting">
<para>Miért fontos annyira a
biciklitároló színe?</para>
</question>
<answer>
<para>Erre röviden úgy adhatnánk
választ, hogy ezzel igazából nem kell
annyira törõdnünk. Ha viszont valamivel
terjedelmesebben akarunk válaszolni, akkor azt
mondhatnánk, hogy azért, mert egy
biciklitároló megépítése
még nem tántorít el senkit sem a
válaszott szín
kritizálásától és az
átfestésének
fontolgatásától. Ez a metafora
alapvetõen arról szól, hogy nem kell
feltétlenül minden apró
részletrõl vitatkoznunk csupán
azért, mert jobban értünk hozzá.
Sokak tapasztalata szerint ugyanis a
változtatásokhoz kapcsolódó
megjegyzések által gerjesztett zaj
fordítottan arányos az adott
változtatás
bonyolultságával.</para>
<para>A még hosszabb és teljesebb válasz
eredetileg egy nagyon hosszú és
fárasztó vita eredményeképpen
keletkezett, amikor arról esett szó, hogy a
&man.sleep.1; törtekkel dolgozzon-e vagy sem. Erre
válaszul küldte &a.phk; az azóta
híressé vált <quote><ulink
url="http://www.FreeBSD.org/cgi/getmsg.cgi?fetch=506636+517178+/usr/local/www/db/text/1999/freebsd-hackers/19991003.freebsd-hackers">A
bike shed (any color will do) on greener
grass...</ulink></quote> (<quote>(Bármilyen
színû) biciklitároló megfelelne
egy zöldebb gyepen...</quote>) címû
levelét. Ebbõl szeretnénk most
idézni:</para>
<blockquote>
<attribution>&a.phk;, &a.hackers.name;, 1999.
október 2.</attribution>
<para><quote>Mirõl is szól ez a
biciklitároló?</quote> —
kérdezték tõlem sokan.</para>
<para>Ez egy hosszú, vagy még inkább
régi történet, amely azonban
valójában meglehetõsen rövid. C.
Northcote Parkinson <quote>Parkinson
törvénye</quote> címmel írt egy
könyvet az 1960-as évek elején,
amelyben elég nagy betekintést adott a
vezetés dinamikájába.</para>
<para><emphasis>[a könyv részletes
bemutatását most
kihagyjuk]</emphasis></para>
<para>A konkrét példában egy
biciklitároló szerepel egy
atomerõmûvel szemben, szóval ez is
eléggé jól érzékelteti
a könyv korát.</para>
<para>Parkinson ezen keresztül bemutatja, hogyan kell
egy igazgatói tanács elé járulni
egy több millió vagy akár
milliárd dolláros atomerõmû
megépítéséhez, azonban egy
egyszerû biciklitároló
megépítésekor könnyen
véget nem érõ vitatkozásba
bonyolódhatunk.</para>
<para>Parkinson elmagyarázza, mindez azért
van, mert egy atomerõmû annyira
óriási, drága és bonyolult,
hogy az emberek egyszerûen nem értik meg.
Ezért nem szólnak semmit és
megnyugtatják magukat a
feltételezéssel, hogy valaki más
korábban már biztosan
utánajárt a részleteknek. Richard P.
Feynmann is könyveiben rengeteg érdekes
és nagyon találó példát
ad ezekre Los Alamossal kapcsolatban.</para>
<para>Vegyünk ezzel szemben most egy
biciklitárolót. Bárki képes egy
hétvége alatt összetákolni egy
ilyet és még így is marad ideje
megnézni a meccset. Ezért nem
számít, mennyire jól megfogalmazott,
elõkészített és logikus is a
javaslatunk, valaki biztosan meg fogja ragadni a
lehetõséget, hogy az orrunk elõtt
fitogtassa a képességeit és
megmutassa magát: õ bizony <emphasis>itt
járt</emphasis>.</para>
<para>Dániában ezt mi úgy
hívjuk, hogy <quote>otthagyjuk a kezünk
nyomát</quote>. Ez mindössze a
személyes büszkeségrõl és
tekintélyrõl szól, vagyis hogy
végre elmondhassuk: <quote>Ezt nézd!
<emphasis>Én</emphasis> csináltam.</quote>
Ez ugyan leginkább a politikusokra jellemzõ,
de alapvetõen minden emberben ott él.
Gondoljunk csak a friss betonban hagyott
lábnyomokra.</para>
</blockquote>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</chapter>
<chapter id="funnies" lang="hu">
<title>Mókás dolgok a &os;-vel kapcsolatban</title>
<qandaset>
<qandaentry>
<question id="very-very-cool">
<para>Mennyire hûsít a &os;?</para>
</question>
<answer>
<para>Kérdés: Mérte már valaki,
hogy a &os; futása közben mennyire melengeti meg
a számítógépet? Úgy
hírlik, a &linux; ebben a tekintetben sokkal jobb,
mint a DOS, de &os;-rõl még nem ismert ezzel
kapcsolatban semmi. Mondjuk, elég tüzesnek
tûnik.</para>
<para>Válasz: Nem, de korábban már
számos tesztet végeztünk bekötött
szemû önkénteseken, akiknek elõzetesen
250 mikrogram LSD-25-öt adagoltak. A tesztalanyok
35 százaléka szerint a &os; kissé
narancsos ízû volt, míg a &linux;
inkább a rózsaszín ködhöz
hasonlított. A hõmérséklettel
kapcsolatban azonban egyik csoport sem észlelt
komolyabb változást. Végül
aztán teljesen el kellett vetnünk a
kísérlet eredményeit, mert menet
közben túlságosan sok
önkéntes kóborolt el, és ezzel
torzították a mérések
eredményeit. A legtöbb önkéntes
azóta is Apple-nél van, és azóta
is egy új <quote>színes, szagos</quote>
grafikus felületen dolgoznak. Szép kis
felfordulás!</para>
<para>Komolyan: a &os; és a &linux; is egyaránt
a processzorokban található
<acronym>HLT</acronym> (halt) utasítást
használja arra, hogy az üresjáratban
levõ rendszer energiafogyasztását
és ezáltal hõtermelését is
valamennyire mérsékelje. Emellett még
az APM (Advanced Power Management) is támogatott,
így a &os; akár tetszés szerint
alacsonyabb energiafogyasztású módba is
tudja tenni a processzort.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="letmeoutofhere">
<para>Mi mocorog a memóriamodulokban?</para>
</question>
<answer>
<para>Kérdés: A &os; csinál valami
<quote>szokatlan</quote> a rendszermag fordítása
közben, ami miatt a memóriák felõl
mocorgást lehet hallani? Amikor fordítok
(vagy egy rövid ideig, amikor az
indításkor a rendszer keresi a
floppymeghajtót) valamilyen furcsa
mocorgásszerû hang jön a
memóriamodulokból.</para>
<para>Válasz: Igen! Gyakran utalnak a BSD rendszerek
dokumentációiban mindenféle
<quote>démonokra</quote>, és ezzel
kapcsolatban a legtöbb ember nem is tudja, hogy ezek
valójában apró, öntudatos,
fizikailag nem létezõ lények, amelyek a
rendszer indulása után
megszállják a
számítógépünket. A
memóriából kiszûrõdõ
mocorgás hangja igazából a
démonok közti magas frekvenciás
beszélgetésbõl ered, amikor éppen
arról egyeztetnek, hogy miként
birkózzanak meg a különbözõ
rendszeradminisztrációs feladatokkal.</para>
<para>Ha teljesen megõrjít minket ez a
zajongás, akkor úgy tudunk tõlük
megszabadulni, ha kiadjuk DOS-ból a jó
öreg <command>fdisk /mbr</command> parancsot. Ekkor
viszont ne lepõdjünk meg, ha netalán
visszalõnének és próbálnak
minket megállítani. Ha eközben a
hangszóróinkból Bill Gates
sátáni kacaja harsanna fel, akkor rohanjunk
és ne is nézzünk többet vissza! A
BSD démonok támogatásától
mentesen a &windows; és a DOS ikerördögei
ilyenkor gyakran visszaszerzik gépünk felett a
teljes irányítást és ezzel
örök szenvedésre kárhoztatják
gyarló lelkünket. Ennek tudatában lehet,
hogy mégis csak jobb lenne, ha egyszerûen csak
hozzászoknánk azokhoz a furcsa hangokhoz,
nem?</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="changing-lightbulbs">
<para>Hány &os; fejlesztõ kell egy
villanykörte kicseréléséhez?</para>
</question>
<answer>
<para>Ezeregyszázhatvankilenc:</para>
<para>Huszonhárman panaszkodnak a -current
listán, hogy már megint kiment a villany.</para>
<para>Négyen erre azt válaszolják, hogy
ez csak konfigurációs probléma,
ezért ennek a -questions listán a
helye.</para>
<para>Hárman írnak róla
hibajelentést, de ezek közül az egyik
ráadásul tévesen a
<literal>doc</literal> kategóriába kerül,
és csak annyi áll benne, hogy
<quote>sötét van</quote>.</para>
<para>Erre az egyikük beszerel egy
kipróbálatlan villanykörtét,
amitõl nem mûködik a rendszer többi
része, így öt perc múlva ki is
szereli.</para>
<para>Nyolcan leszidják a hibajelentések
íróit, hogy nem mellékelték a
javítást a jelentéseik
mellé.</para>
<para>Öten siránkoznak, hogy nem mûködik
a rendszer.</para>
<para>Harmincegyen erre azt válaszolják, hogy
nekik minden remekül mûködik, és az
érintettek minden bizonnyal pont rosszkor
frissítettek.</para>
<para>Egy küld egy új villanykörtét a
-hackers listára.</para>
<para>Erre egy rászól, hogy õ már
három évvel ezelõtt megcsinálta
ugyanezt, de amikor beküldte a -current listára,
akkor senki sem foglalkozott vele, és
egyébként sem szereti a
hibajelentéseket. Emellett ráadásul az
új villanykörte egyébként sem
tetszik.</para>
<para>Huszonheten nekiállnak skandálni, hogy a
villanykörték nem tartoznak az alaprendszerbe,
ezért a committerek a közösség
megkérdezése nélkül nem
csinálhatnak semmit, és különben is:
<emphasis>Mi errõl a -core
véleménye?</emphasis></para>
<para>Kétszázan eközben megvitatják,
milyen színû legyen a
biciklitároló.</para>
<para>Hárman jelzik, hogy a javítás nem
felel meg a &man.style.9;
elõírásainak.</para>
<para>Tizenheten megjegyzik, hogy az újonnan javasolt
villanykörte GPL licenccel rendelkezik.</para>
<para>Ötszázhatvankilencen valóságos
vitaözönt indítanak a GPL, a BSD, MIT
és NPL licencek elõnyeit illetõen, majd
megjegyzéseket tesznek különféle meg
nem nevezett FSF alapítók személyes
higéniajára.</para>
<para>Heten a vita bizonyos részeit átviszik a
-chat és -advocacy listákra.</para>
<para>Egy végül beszereli a javasolt
villanykörtét, de az valamivel mintha
halványabban világítani, mint az
elõzõ.</para>
<para>Ketten leszólják a szerelést,
és összekapnak azon, hogy most akkor a &os;
inkább maradjon sötétségben vagy
érje be a halványabb
világítással.</para>
<para>Negyvenhárman rikácsolva követelik a
halványan világító
villanykörte kiszerelését és
panaszukat megírják a -core
listára.</para>
<para>Tizenegyen egy kisebb villanykörtét
kérnek, mert ha majd portolni akárják a
Tamagotchijukra a rendszert, akkor ott is
használható legyen.</para>
<para>Hetvenhárman felemelik a szavukat a -hackers
és -chat listákon felerõsödött
zaj miatt, és tiltakozásul leiratkoznak
ezekrõl a listákról.</para>
<para>Tizenhárman erre egy <quote>leiratkozom</quote>,
<quote> Hogyan kell innen leiratkozni?</quote> vagy
<quote>Kérlek, vegyetek le errõl a
listáról</quote> témájú
levelet küldenek a megszokott stílusban.</para>
<para>Egy eközben beszerel végre egy
mûködõ villanykörtét, miközben
mindenki azzal van elfoglalva, hogy szidja a másikat,
így szinte észre sem veszik.</para>
<para>Harmincegy ezután hozzáteszi, hogy az
új villanykörte
0,364 százalékkal jobban
világítana, ha TenDRA-val
csinálták volna (akkor viszont kocka
alakú lenne) és a &os;-nek ezért a GCC
helyett TenDRA-t kellene használnia.</para>
<para>Egy valaki megemlíti, hogy az új
villanykörtén nincs is burkolat.</para>
<para>Kilencen (beleértve a hibajelentések
íróit) azt kérdezgetik folyton, hogy
<quote>Mi az az MFC?</quote>.</para>
<para>Ötvenheten két hét múlva
kezdenek el panaszkodni, hogy a villanykörte
kiment.</para>
<para><emphasis>&a.nik; hozzáteszi:</emphasis></para>
<para><emphasis>Nagyon jót nevettem
ezen.</emphasis></para>
<para><emphasis>Közben az jutott az eszembe, hogy
<quote>Várjunk csak, nem kellene valahol a
felsorolásban lennie egy <quote>egy, aki pedig
ledokumentálja</quote>
résznek?</quote></emphasis></para>
<para><emphasis>És akkor végre
megértettem :-)</emphasis></para>
<para><emphasis>&a.tabthorpe;</emphasis> szerint: <quote>Egy
sem, mert a <emphasis>valódi</emphasis> &os;
fejlesztõk nem félnek a
sötétben!</quote></para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="dev-null">
<para>Hova kerül a <filename>/dev/null</filename>
eszközre küldött adat?</para>
</question>
<answer>
<para>A processzoron található speciális
adatsüllyesztõbe kerül, majd hõvé
alakul és elszállítja a felszerelt
hûtõborda és ventillátor.
Ezért is annyira fontos a processzor
hûtése: az emberek minél gyorsabb
géppel rendelkeznek, annál inkább
gondatlanná válnak és annál
több adat köt ki a <filename>/dev/null</filename>
eszközben. Ha sikerül letörölnünk
a <filename>/dev/null</filename> eszközt (amivel
így lényegében letiltjuk a processzor
adatsüllyesztõjét), akkor a processzorunk
ugyan kevésbé fog melegedni, viszont gyorsan
eldugul a sok adattól és furcsán kezd
el viselkedni. Ha nagyon gyors hálózati
kapcsolattal rendelkezünk, akkor úgy is le
tudjuk hûteni a processzorunkat, ha folyamatosan
olvassuk a <filename>/dev/random</filename> eszközt
és valahova elküldjük az eredményt.
Ekkor viszont vigyázzunk arra, hogy ezzel a
módszerrel könnyen túlmelegedhet a
hálózati kártyánk és a
gyökér állományrendszerünk,
valamint a szolgáltató sem fog
örülni ennek, mert akkor a felesleges hõ
náluk keletkezik. Általában viszont
jó a hûtésük, ezért ha okosan
csináljuk, akkor semmi gondunk nem származik belõle.</para>
<para><emphasis>Paul Robinson
hozzáteszi:</emphasis></para>
<para>Vannak még más módszerek is.
Minden jó rendszergazda tudja, hogy szokás a
képernyõre is folyamatosan adatot küldeni,
mert így a pixik is vidámabbak lesznek. A
képernyõt formázó pixik (melyek
gyakran tévesen és hibásan
<quote>pixeleknek</quote> hívnak) a fejükön
viselt kalapok szerint három csoportba
sorolhatóak (vörös, zöld vagy
kék), és annak megfelelõen bújnak
elõ (illetve mutatják meg a kalapjukat), hogy
kapnak-e enni. A videokártyák felelõsek
azért, hogy a kapott adatokból pixiétel
készüljön és hogy az eljusson a
pixikhez — minél drágább a
kártya, annál jobb minõségû
az elõállított étel, és
annál fegyelmezettebben viselkednek a pixik.
Állandó cirogatásra is
szükségük van — ez a
képernyõvédõk feladata.</para>
<para>Az elõbbi javaslatot azzal tudnám még
kiegészíteni, hogy a
<filename>/dev/random</filename> eszköztõl
származó adatokat akár a konzolra is
küldhetjük, így a pixiket is jól
tudjuk lakatni. Ezzel együtt nem jár semmilyen
hõtermelés, viszont a pixik boldogok lesznek
és így könnyen meg tudunk szabadulni a
felesleges adatoktól is, még úgy is, ha
kissé zavarosnak tûnik közben a
kép.</para>
<para>Mellesleg mint az egyik nagy szolgáltató
egykori rendszergazdája elmondhatom, hogy mivel
tapasztalatom szerint a szerverszobában nehéz
tartani a megfelelõ hõmérsékletet,
ezért nem ajánlom senkinek a felesleges adatok
átküldését a
hálózaton. A csomagok
közvetítésével és
irányításával foglalkozó
tündérek sem különösebben szoktak
örülni ennek.</para>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</chapter>
<chapter id="advanced" lang="hu">
<title>Témák haladóknak</title>
<qandaset>
<qandaentry>
<question id="learn-advanced">
<para>Honnan lehet többet megtudni a &os; belsõ
felépítésérõl?</para>
</question>
<answer>
<para>Jelen pillanatban csak egyetlen mû foglalkozik az
operációs rendszerek
felépítésével a &os;
szemszögébõl, név szerint a Marshall
Kirk McKusick és George V. Neville-Neil által
írt <quote>The Design and Implementation of the
&os; Operating System</quote> címû könyv
(ISBN 0-201-70245-2), amely a &os;
5.<replaceable>X</replaceable> változatára
koncentrál.</para>
<para>Emellett a &unix; típusú rendszerek
használatával kapcsolatos ismeret remekül
alkalmazható a &os; esetén is.</para>
<para>A témához tartozó többi
könyvet a kézikönyv <ulink
url="&url.books.handbook;/bibliography-osinternals.html">Az
operációs rendszerek belsõ
mûködésével</ulink>
foglalkozó irodalomjegyzékben
találhatjuk meg.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="how-to-contribute">
<para>Hogyan lehet bekapcsolódni a &os;
fejlesztésébe?</para>
</question>
<answer>
<para>Pontosabb tanácsokat akkor kapunk, ha elolvassuk
a <ulink
url="&url.articles.contributing.en;/article.html">&os;
fejlesztésérõl szóló
cikket</ulink>. Nagyon is számítunk mindenki
segítségére!</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="define-snap-release">
<para>Mik azok a pillanatkiadások és
kiadások?</para>
</question>
<answer>
<para>Jelenleg három aktív és
félig aktív ág van a &os; <ulink
url="http://www.FreeBSD.org/cgi/cvsweb.cgi">CVS
repositoryjában</ulink>. (A korábbi
ágakat már csak nagyon ritkán
módosítják, ezért is csak
három aktív fejlesztési ágon
fejlesztenek):</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para><literal>RELENG_7</literal> avagy
<emphasis>7-STABLE</emphasis></para>
</listitem>
<listitem>
<para><literal>RELENG_8</literal> avagy
<emphasis>8-STABLE</emphasis></para>
</listitem>
<listitem>
<para><literal>HEAD</literal> avagy
<emphasis>-CURRENT</emphasis> avagy
<emphasis>9-CURRENT</emphasis></para>
</listitem>
</itemizedlist>
<para>A <literal>HEAD</literal> nem olyan ág, mint a
másik kettõ. Ez egyszerûen csak
<quote><emphasis>a jelenlegi, még el nem
ágaztatott fejlesztési
irány</emphasis></quote> jelentéssel
bír, amire pedig sokszor röviden csak
<emphasis>-CURRENT</emphasis> néven
hivatkoznak.</para>
<para>Jelen pillanatban a <emphasis>-CURRENT</emphasis> a
9.<replaceable>X</replaceable> fejlesztési
irányát képviseli; az
<literal>6-STABLE</literal> ág, a
<symbol>RELENG_6</symbol>, 2005 novemberében, a
<literal>7-STABLE</literal> ág, a
<symbol>RELENG_7</symbol>, 2008 februárjában,
míg a <literal>8-STABLE</literal> ág, a
<symbol>RELENG_8</symbol>, 2009 novemberében
vált le a <quote>-CURRENT</quote>
ágból.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="custrel">
<para>Hogyan lehet saját kiadást
készíteni?</para>
</question>
<answer>
<para>Olvassuk el a <ulink
url="&url.articles.releng.en;/article.html">kiadások
készítésérõl
szóló</ulink> cikket.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="makeworld-clobbers">
<para>A <command>make <maketarget>world</maketarget></command>
parancs miért írja felül a
korábban telepített binárisokat?</para>
</question>
<answer>
<para>Mert alapvetõen ez lenne a cél: ahogy a neve
is sugallja, a rendszer újrafordítása,
vagyis a
<command>make <maketarget>world</maketarget></command>
parancs feladata a rendszerben található
összes bináris
újrafordítása, aminek
eredményeképpen egy tiszta és
összefüggõ környezetet kapunk
(ezért is tart ilyen sokáig).</para>
<para>Ha a <command>make
<maketarget>world</maketarget></command> vagy a <command>make
<maketarget>install</maketarget></command> parancs
futtatása elõtt megadjuk a
<envar>DESTDIR</envar> környezeti
változót, akkor a frissen létrehozott
binárisok az általa mutatott
könyvtárba fognak kerülni pontosan
úgy, ahogy az eredeti rendszer. Az osztott
könyvtárak bizonyos
módosításai és egyes programok
fordítása azonban könnyen térdre
kényszerítheti a <command>make
<maketarget>world</maketarget></command>
futását.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="cvsup-round-robin">
<para>Miért nem forgó (<quote>round
robin</quote>) névfeloldással lehet
elérni a <application>CVSup</application> szervereket
és így megosztani köztük a
terhelést?</para>
</question>
<answer>
<para>Habár a <application>CVSup</application>
tükrözések óránként
frissítik magukat a központi
<application>CVSup</application> szerverrõl, maga a
frissítés azonban bármikor
megtörténhet. Ennek
következményeképpen egyes szervereken
frissebb kód található, miközben a
többin még az egy órával
ezelõtti állapot szerepel. Ha a <hostid
role="fqdn">cvsup.FreeBSD.org</hostid> forgó
névfeloldással mûködne, akkor a
felhasználók mindig egy
véletlenszerûen választott
<application>CVSup</application> szervert kapnának,
és ezért a <application>CVSup</application>
egymás utáni futtatásakor könnyen
elõfordulhatna, hogy a rendszer régebbi
forrásait kapjuk vissza.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="ctm">
<para>A <emphasis>-CURRENT</emphasis> forrásait
korlátozott interneteléréssel is lehet
követni?</para>
</question>
<answer>
<para>Igen, ezt a <ulink
url="&url.books.handbook;/synching.html#CTM">CTM</ulink>
használatával
<emphasis>anélkül</emphasis> is megtudjuk tenni,
hogy le kellene töltenünk az egész
forrásfát.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="split-1392k">
<para>Hogyan lehet 1392 KB-os darabokra felosztani az
egyes terjesztéseket?</para>
</question>
<answer>
<para>Az újabb BSD alapú rendszerekben a
&man.split.1; parancsnak már van egy
<option>-b</option> paramétere, amellyel
tetszõleges méretûre fel tudunk darabolni
állományokat.</para>
<para>Íme erre egy példa a
<filename>/usr/src/release/Makefile</filename>
állományból:</para>
<programlisting>ZIPNSPLIT= gzip --no-name -9 -c | split -b 1392k -</programlisting>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="submitting-kernel-extensions">
<para>Hova lehet küldeni a rendszermaghoz írt
kiegészítéseket?</para>
</question>
<answer>
<para>Erre vonatkozóan vessünk egy
pillantást a <ulink
url="&url.articles.contributing.en;/article.html">&os; továbbfejlesztésérõl szóló</ulink>
cikkre.</para>
<para>Köszönjük, hogy gondolt
ránk!</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="pnp-initialize">
<para>A rendszer hogyan érzékeli és
inicializálja a Plug and Play ISA
kártyákat?</para>
</question>
<answer>
<para>Frank Durda IV
(<email>uhclem@nemesis.lonestar.org</email>)
válasza:</para>
<para>Dióhéjban úgy tudnám ezt
elmagyarázni, hogy van néhány I/O port,
amelyet lekérdezve a PnP kártya képes
válaszolni, hogy elérhetõ-e.
Ezért a PnP eszközök keresése azzal
kezdõdik, hogy a rendszer felteszi a
kérdést, van-e PnP kártya a
számítógépben. Erre
aztán a különbözõ
kártyák a típusuk
megjelölésével válaszolnak,
amelyet ugyanezen az I/O porton kell visszaolvasni,
így ha már legalább egy bitet
beállít valaki, akkor folytatható a
keresés. Ezután a keresést
végzõ kódrész letiltja az
<literal>X</literal> alatti (a µsoft; és az
&intel; által kiosztott) azonosítóval
rendelkezõ kártyákat, majd ismét
megnézi, hogy valaki továbbra is
válaszol-e. Amennyiben a válasz
<literal>0</literal>, az arra utal, hogy már nincs
aktív kártya az <literal>X</literal>
azonosító felett. Ezt követõen a
rendszer megpróbálkozik az
<literal>X</literal> alatti azonosítók
lekérdezésével. Végül
folytatja az <literal>X</literal> alatti keresést az
<literal>X -(korlát / 4)</literal>
feletti azonosítók letiltásával,
majd megismétli az iménti
kérdést. Ezzel a félig-meddig
bináris keresési módszerrel
aztán képes 2<superscript>64</superscript>
lépésnél jóval kevesebbõl
felderíteni a rendszerünkben
megtalálható PnP
kártyákat.</para>
<para>Az azonosítók két 32 bit
hosszúságú mezõbõl
(ezért írtunk az elõbb
2<superscript>64</superscript> lépést)
és egy 8 bites
ellenõrzõösszegbõl állnak. Az
elsõ 32 bit a gyártót
azonosítja. Ugyan soha nem vallják be, de
úgy tûnik, hogy még ugyanannak a
gyártónak is lehetnek eltérõ
gyártóazonosítóval
rendelkezõ kártyái. A
gyártók számára fenntartott
32 bites mezõ ezért valamennyire
túlzás.</para>
<para>A második 32 bit lehet a kártya
sorozatszáma vagy bárki más, amely
alapján egyértelmûen
beazonosítható. A gyártó
ugyanazzal a 32 bites értékkel nem
gyárthat egy másik kártyát, csak
abban az esetben, ha a másik 32 bit is
eltér. Ennek köszönhetõen egy
gépen belül még az azonos
típusú kártyák is el fognak
térni 64 biten.</para>
<para>Az iménti 32 bites csoportok nem lehetnek
teljesen nullák, ezért lehetséges, hogy a
bináris keresés során a
válaszban legalább egy bit mindig aktív
lesz.</para>
<para>Miután a rendszer sikeresen beazonosította
a rendelkezésre álló
kártyákat, egyenként újra
elindítja ezeket (ugyanazon az I/O porton
keresztül), és megpróbálja
kitalálni, hogy az adott eszközöknek milyen
erõforrásokra van szüksége, milyen
megszakítást akarnak használni stb. Az
összes kártyától lekérdezi
ezeket az információkat.</para>
<para>Az így megszerzett információkat
aztán még kiegészíti a
merevlemezen vagy az MLB BIOS-ban található
ECU állományok tartalmával. Az ECU
és az MLB BIOS PnP támogatása
általában viszont nem valódi, és
az ilyen eszközök igazából nem is
állítanak be semmit maguktól. A BIOS
és az ECU átvizsgálása azonban
segít a felderítést végzõ
rutinnak értesíteni a tényleges PnP
eszközöket, hogy ne foglaljanak el olyan
erõforrásokat, amelyeket a rendszer nem tud
áthelyezni.</para>
<para>Ezután a PnP eszközöket a kód
még egyszer végigjárja és
átadja nekik a
mûködésükhöz
szükséges I/O, DMA, IRQ és
memóracímek hozzárendeléseit.
Az eszközök ekkor a megadott helyeken
elérhetõvé válnak és
úgy is maradnak a rendszer következõ
indításáig, de igazából
semmi sem rögzíti ezeket.</para>
<para>Talán túlságosan is
egyszerûsítettem a fentieket, de szerintem
már ennyi is elegendõ az alapok
megértéséhez.</para>
<para>A µsoft; néhány elsõdleges
nyomtatási állapotot jelzõ portot
átrakott PnP-re, azzal a címszóval,
hogy egyik kártya sem kódolta át ezeket
a címeket az ellenkezõ I/O ciklusok
számára. Találtam is egy eredeti IBM
nyomtatókártyát, amely valóban
át tudta írni az állapotjelzõ
portot a PnP kezdeti változataiban, de arra a
µsoft; csak annyit mondott, hogy
<quote>fogós</quote>. Ezért a
nyomtatási állapotot jelzõ portot a
címek beállítására
használja, illetve még a
<literal>0x800</literal>-as portot és egy harmadik
I/O portot valahol a <literal>0x200</literal> és a
<literal>0x3ff</literal>
környékén.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="major-numbers">
<para>Hogyan lehet fõeszközazonosítót
rendelni egy általunk fejlesztett
meghajtóhoz?</para>
</question>
<answer>
<para>2003 februárja óta a &os; képes
dinamikusan és önmûködõen
futás közben lefoglalni
fõeszközazonosítókat a
meghajtóknak (lásd &man.devfs.5;),
ezért erre tulajdonképpen már nincs
szükség.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="alternate-directory-layout">
<para>A könyvtárakra vonatkozóan milyen
más kiosztási házirendek léteznek
még?</para>
</question>
<answer>
<para>A könyvtárak más fajta
kiosztására vonatkozóan annyit tudok
válaszolni, hogy a jelenleg is alkalmazott
sémát az 1983-ban megalkotott változata
óta változatlanul használjuk.
Eredetileg a gyors állományrendszerhez
készítettem, de soha nem ragaszkodtam
hozzá. Remekül megoldja a cilindercsoportok
betelésének problémáját,
azonban sokan megjegyezték már, hogy a
&man.find.1; esetén gyengén mûködik.
A legtöbb állományrendszert
mélységi bejárással
hozzák létre, így a
könyvtárak szétszóródnak a
cilindercsoportok közt és ezzel a
késõbbi mélységi keresések
számára a lehetõ legrosszabb helyzetet
alakítják ki. Ha valaki például
tudja elõre a létrehozni kívánt
könyvtárak számát, akkor ezt
úgy lehet megoldani, ha a mûvelet során
<literal>(összes / cilindercsoportok)</literal>
mennyiségû könyvtárat hozunk
létre az egyes cilindercsoportokban. Ennek
meghatározására
nyilvánvalóan lehet adni valamilyen
heurisztikát. Már egy kisebb elõre
rögzített szám, mint
például a 10 kiválasztása is
legalább egy nagyságrendnyi javulást
jelent. Ha szeretnénk
megkülönböztetni az
állományrendszerek
visszaállítását a
hagyományos mûködéstõl (amire a
jelenlegi algoritmus sokkal érzékenyebb),
akkor érdemes tizes csoportokba összefogni a
könyvtárakat, feltéve, hogy
10 másodpercen belül hoztuk létre
ezeket. Mindenesetre elmondható, hogy ezzel
nyugodtan lehet kísérletezni.</para>
<para>&a.mckusick;, 1998 szeptembere</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="kernel-panic-troubleshooting">
<para>Hogyan lehet kinyerni a legtöbb
információt a rendszermag
összeomlásából?</para>
</question>
<answer>
<para>Általában így néz ki a
rendszermag összeomlása:</para>
<programlisting>Fatal trap 12: page fault while in kernel mode
fault virtual address = 0x40
fault code = supervisor read, page not present
instruction pointer = 0x8:0xf014a7e5
stack pointer = 0x10:0xf4ed6f24
frame pointer = 0x10:0xf4ed6f28
code segment = base 0x0, limit 0xfffff, type 0x1b
= DPL 0, pres 1, def32 1, gran 1
processor eflags = interrupt enabled, resume, IOPL = 0
current process = 80 (mount)
interrupt mask =
trap number = 12
panic: page fault</programlisting>
<para>Amikor egy ilyen üzenetet látunk, akkor nem
elegendõ újra elõcsalni a hibát
és beküldeni. Az
utasításszámláló
(<quote>instruction pointer</quote>) értéke
ugyan nagyon fontos, de sajnos konfigurációk
szerint eltérhet. Más szóval
úgy fogalmazhatnék, hogy ennek az
értéke a használatban levõ
rendszermag értékétõl
függõen változhat. Ha a
<filename>GENERIC</filename> rendszermagot használjuk
valamelyik kiadásból, akkor viszont már
elképzelhetõ, hogy valaki más is le tudja
nyomozni a hibát okozó függvényt.
Ha viszont egy saját
beállításokkal rendelkezõ
rendszermagot használunk, akkor egyedül csak
<emphasis>mi</emphasis> vagyunk képesek megmondani a
hiba pontos helyét.</para>
<para>Ezért a javaslatom a következõ:</para>
<procedure>
<step>
<para>Jegyezzük le az
utasításszámláló
értékét. A
<literal>0x8:</literal> rész ebben az esetben
annyira nem fontos, egyedül csak a
<literal>0xf0xxxxxx</literal> részre van
szükségünk.</para>
</step>
<step>
<para>A rendszer újraindításakor
írjuk be a következõt:</para>
<screen>&prompt.user; <userinput><command>nm</command> <option>-n</option> <replaceable>/a.hibát.okozó.rendszermag</replaceable> | <command>grep</command> f0xxxxxx</userinput></screen>
<para>ahol az <literal>f0xxxxxx</literal> az
utasításszámláló
értéke. Könnyen elõfordulhat,
hogy ilyenkor még nem találunk
egyezést, mivel a rendszermag
szimbólumtáblájában csak
az egyes függvények belépési
pontjai találhatóak, és ha az
utasításszámláló
általában valamelyikük
belsejébe mutat, nem az elejükre. Ha
tehát nem még látunk semmit,
akkor egyszerûen hagyjuk el az utolsó
számjegyet és
próbálkozzunk így:</para>
<screen>&prompt.user; <userinput><command>nm</command> <option>-n</option> <replaceable>/a.hibát.okozó.rendszermag</replaceable> | <command>grep</command> f0xxxxx</userinput></screen>
<para>Ha még ez sem hoz eredményt, akkor
vágjunk le a végérõl egy
újabb számjegyet. Egészen addig
csináljuk, amíg nem kapunk valami
értékelhetõ eredményt.
Ilyennek tekintjük például azokat a
függvényeket, amelyek a hibát
okozhatták. Ez ugyan egy nem annyira pontos
felderítési eszköz, viszont
még ez is jobb a semminél.</para>
</step>
</procedure>
<para>A legjobb viszont mégis az, amikor sikerül
lementeni a hiba bekövetkezésekor a memória
tartalmát, majd a &man.kgdb.1;
használatával elõbányászni
belõle egy hívási láncot.</para>
<para>Ehhez többnyire a következõ
módszer javasolt:</para>
<procedure>
<step>
<para>A rendszermag konfigurációs
állományába
(<filename>/usr/src/sys/<replaceable>arch</replaceable>/conf/<replaceable>RENDSZERMAGKONFIG</replaceable></filename>)
vegyük fel a következõ sort:</para>
<programlisting>makeoptions DEBUG=-g # A rendszermag fordítása gdb(1) szimbólumokkal</programlisting>
</step>
<step>
<para>Lépjünk be a <filename
class="directory">/usr/src</filename>
könyvtárba:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput><command>cd</command> <filename class="directory">/usr/src</filename></userinput></screen>
</step>
<step>
<para>Fordítsuk le a rendszermagot:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput><command>make</command> <maketarget>buildkernel</maketarget> <makevar>KERNCONF</makevar>=<replaceable>RENDSZERMAGKONFIG</replaceable></userinput></screen>
</step>
<step>
<para>Várjuk meg, amíg a &man.make.1;
befejezi a fordítást.</para>
</step>
<step>
<screen>&prompt.root; <userinput><command>make</command> <maketarget>installkernel</maketarget> <makevar>KERNCONF</makevar>=<replaceable>RENDSZERMAGKONFIG</replaceable></userinput></screen>
</step>
<step>
<para>Indítsuk újra a gépet.</para>
</step>
</procedure>
<note>
<para>A <makevar>KERNCONF</makevar> használata
nélkül a <filename>GENERIC</filename>
rendszermag fordul és
telepítõdik.</para>
</note>
<para>A &man.make.1; programnak a folyamat
végeredményeként két rendszermagot
kell készítenie: a
<filename>/usr/obj/usr/src/sys/<replaceable>RENDSZERMAGKONFIG</replaceable>/kernel</filename>
és a
<filename>/usr/obj/usr/src/sys/<replaceable>RENDSZERMAGKONFIG</replaceable>/kernel.debug</filename>.
Ezek közül a <filename>kernel</filename>
<filename>/boot/kernel/kernel</filename> néven
mentõdik el, miközben a
<filename>kernel.debug</filename> használható
nyomonkövetésre a &man.kgdb.1;
programmal.</para>
<para>A rendszer csak akkor fogja elmenteni
összeomláskor a memória tartalmát,
ha az <filename>/etc/rc.conf</filename>
állományban beállítjuk a
<varname>dumpdev</varname> értékét a
lapozóállományt tároló
partícióra (vagy az <literal>AUTO</literal>
értékre). Ennek hatására az
&man.rc.8; szkriptek a &man.dumpon.8; paranccsal
képesek engedélyezni a memória
lementését. A &man.dumpon.8;
természetesen manuálisan is
elindítható. Az összeomlást
követõen a memória lementett
tartalmához a &man.savecore.8; programmal
férhetünk hozzá. Amikor viszont az
<filename>/etc/rc.conf</filename> állományban
megadjuk a <varname>dumpdev</varname>
értékét, az &man.rc.8; szkriptek
maguktól lefuttatják a &man.savecore.8;
parancsot és átrakják a mentést
a <filename class="directory">/var/crash</filename>
könyvtárba.</para>
<note>
<para>A &os; által létrehozott
memóriamentések mérete
általában a
számítógépünkben
levõ fizikai memória
mennyiségével egyezik meg. Tehát
ha 512 MB RAM van a gépünkben, akkor
egy 512 MB méretû mentést fogunk
kapni. Ezért gondoskodjunk róla, hogy a
<filename>/var/crash</filename> könyvtárban
mindig legyen elegendõ hely az
állomány tárolásához.
A &man.savecore.8; kézzel is lefuttathazó,
és ilyenkor a memóriát akár
egy másik könyvtárba is
menthetjük. A mentés méretét
<literal>options
MAXMEM=<replaceable>N</replaceable></literal>
beállítással is
korlátozhatjuk, ahol az
<replaceable>N</replaceable> értéke a
rendszermag által használható
memória mérete KB-okban.
Például, ha 1 GB RAM van a
gépünkben, de a rendszermag által
használható memóriát
lekorlátozzuk 128 MB-ra, akkor a
mentés mérete sem 1 GB lesz, hanem
csak 128 MB.</para>
</note>
<para>Ahogy sikerült hozzájutnunk a
memóriamentéshez, azonnal is
kérhetünk a &man.kgdb.1;
használatával egy hívási
láncot belõle:</para>
<screen>&prompt.user; <userinput><command>kgdb</command> <filename>/usr/obj/usr/sys/<replaceable>RENDSZERMAGKONFIG</replaceable>/kernel.debug</filename> <filename class="directory">/var/crash/<replaceable>vmcore.0</replaceable></filename></userinput>
<prompt>(kgdb)</prompt> <userinput>backtrace</userinput></screen>
<para>Elõfordulhat, hogy ilyenkor több oldalnyi
információ özönlik hirtelen a
képernyõre, ezért javasolt ezeket
lementeni a &man.script.1; programmal. A
nyomkövetési szimbólumokat is
tartalmazó rendszermag esetén még
akár azt a sort is megkapjuk a rendszermagon
belül, ahol a hiba történt. A
hívási láncot általában
alulról felfelé kell olvasni, és
ebbõl deríthetõ, hogy pontosan milyen
események is vezettek az összeomláshoz.
A &man.kgdb.1; használatával még a
különbözõ változók
és struktúrák értékeit is
meg tudjuk vizsgálni, így még
többet megtudhatunk a rendszer
állapotáról az összeomlás
pillanatában.</para>
<tip>
<para>Ha az iméntiek mentén nagyon
fellelkesültünk volna és van egy
másik
számítógépünk is, akkor a
&man.kgdb.1; akár távoli
nyomkövetésre is
beállítható, aminek
köszönhetõen a &man.kgdb.1;
használatával az egyik rendszeren meg tudjuk
állítani a másikon futó
rendszermagot, ellenõrizhetjük a
viselkedését, akárcsak
bármelyik más felhasználói
program esetében.</para>
</tip>
<para>Ha netalán engedélyeztük volna a
<literal>DDB</literal> beállítást,
és a rendszermag beleáll a
nyomkövetõbe, akkor a rendszert mi magunk is
össze tudjuk omlasztani (és így a
memóriát elmenteni) a <literal>ddb</literal>
parancssorában a <literal>panic</literal> parancs
kiadásával. Ilyenkor a nyomkövetõ
általában még egyszer megáll az
összeomláskor. Ekkor a
<literal>continue</literal> paranccsal fejeztethetjük
be a memória lementését.</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="dlsym-failure">
<para>A <function>dlsym()</function> függvény
miért nem mûködik már az ELF
állományokra?</para>
</question>
<answer>
<para>Az ELF állományokhoz tartozó
segédprogramok alapértelmezés szerint nem
teszik láthatóvá a dinamikus linker
számára a végrehajtható
állományban definiált
szimbólumokat. Ennek eredményeképpen a
<function>dlsym()</function> a <function>dlopen(NULL,
flags)</function> függvénytõl kapott
információk alapján nem találja
meg a keresett szimbólumokat.</para>
<para>Ha szükségünk lenne ilyen
keresésekre a <function>dlsym()</function>
használata során a program
végrehajtható állományán
belül, akkor az adott programot a
<option>--export-dynamic</option> opció
megadásával kell linkelni (lásd
&man.ld.1;).</para>
</answer>
</qandaentry>
<qandaentry>
<question id="change-kernel-address-space">
<para>Hogyan növelhetõ vagy csökkenthetõ a
rendszermag címtere &i386;
architektúrán?</para>
</question>
<answer>
<para>Az &i386; platformon a rendszermag címtere
alapértelmezés szerint 1 GB
(<acronym>PAE</acronym> esetén 2 GB). Ha
komolyabb hálózati forgalmat
bonyolító szerverünk van
(például egy nagyobb FTP vagy HTTP szerver)
vagy rendszerükön használni akarjuk a ZFS
állományrendszert, akkor könnyen
kifuthatunk a címtérbõl.</para>
<para>A címtér méretének
megváltoztatásához vegyük fel a
következõ sort a rendszermag
konfigurációs
állományába, majd fordítsuk
újra a rendszermagot:</para>
<programlisting>options KVA_PAGES=<replaceable>N</replaceable></programlisting>
<para>Az <replaceable>N</replaceable> megfelelõ
értékének
megállapításához osszuk el a
beállítani kívánt
címtér (MB-okban megadott)
méretét néggyel. (Tehát
például 2 GB esetén ez
<literal>512</literal> lesz.)</para>
</answer>
</qandaentry>
</qandaset>
</chapter>
<chapter id="acknowledgments" lang="hu">
<title>Köszönetnyilvánítás</title>
<para>Ezt a szegény kis ártatlan GYIKocskát
több százan, ha nem is éppen több ezren
írták, újraírták,
szerkesztették, hajtogatták, tekergették,
csonkítgatták, kibelezték,
nézegették, összekutyulták,
emlegették, felöklendezték,
újraépítették,
javítgatták és felpezsdítették
az utóbbi években. Folyamatosan.</para>
<para>Ezúton is szeretnénk köszönetet
mondani mindazoknak, akik gondozásukba vették,
és mindenkit csak bátorítani tudunk, hogy
<ulink
url="&url.articles.contributing.en;/article.html">csatlakozzon
hozzájuk</ulink> a GYIK
továbbfejlesztésében.</para>
</chapter>
&bibliography;
</book>
|