path: root/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/basics/chapter.sgml

<!--
     The FreeBSD Documentation Project

     $FreeBSD$
-->

<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
     Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
     %SOURCE%	en_US.ISO8859-1/books/handbook/basics/chapter.sgml
     %SRCID%	1.157
-->

<chapter id="basics" lang="hu">
  <chapterinfo>
    <authorgroup>
      <author>
	<firstname>Chris</firstname>
	<surname>Shumway</surname>
	<contrib>&Aacute;tdolgozta: </contrib>
      </author>
    </authorgroup>
  </chapterinfo>

  <title>A UNIX alapjai</title>

  <sect1 id="basics-synopsis">
    <title>&Aacute;ttekint&eacute;s</title>

    <para>Ez a fejezet a &os; oper&aacute;ci&oacute;s rendszer
      alapvet&#245; funkci&oacute;it &eacute;s parancsait mutatja be.
      Az itt t&aacute;rgyal&aacute;sra ker&uuml;l&#245; anyag nagy
      r&eacute;sze &eacute;rv&eacute;nyes b&aacute;rmelyik m&aacute;s
      &unix;-szer&#251; oper&aacute;ci&oacute;s rendszer eset&eacute;n
      is.  Ez&eacute;rt, ha m&aacute;r ismerj&uuml;k az
      eml&iacute;t&eacute;sre ker&uuml;l&#245; ismereteket, minden
      tov&aacute;bbi gond n&eacute;lk&uuml;l &aacute;tugorhatjuk ezt a
      fejezetet.  Azonban ha m&eacute;g teljesen ismeretlen
      sz&aacute;munkra a &os;, minden bizonnyal ez lesz az, amit
      alaposan &aacute;t kell majd olvasnunk.</para>

    <para>A fejezet elolvas&aacute;sa sor&aacute;n
      megismerj&uuml;k:</para>

    <itemizedlist>
      <listitem>
	<para>az &uacute;n.  <quote>virtu&aacute;lis konzolok</quote>
	  haszn&aacute;lat&aacute;t &os; alatt;</para>
      </listitem>
      <listitem>
	<para>hogyan m&#251;k&ouml;dnek egy&uuml;tt a &unix;
	  &aacute;llom&aacute;nyokra vonatkoz&oacute; enged&eacute;lyei
	  a &os; saj&aacute;t
	  kieg&eacute;sz&iacute;t&eacute;seivel;</para>
      </listitem>
      <listitem>
	<para>egy &os; &aacute;llom&aacute;nyrendszer
	  alap&eacute;rtelmezett
	  kialak&iacute;t&aacute;s&aacute;t;</para>
      </listitem>
      <listitem>
	<para>a &os; lemezszervez&eacute;s&eacute;t;</para>
      </listitem>
      <listitem>
	<para>hogyan csatlakoztassunk &eacute;s v&aacute;lasszunk le
	  &aacute;llom&aacute;nyrendszereket;</para>
      </listitem>
      <listitem>
	<para>mik azok a folyamatok, d&eacute;monok &eacute;s
	  jelz&eacute;sek;</para>
      </listitem>
      <listitem>
	<para>mik azok a parancs&eacute;rtelmez&#245;k, &eacute;s
	  mik&eacute;nt tudjuk megv&aacute;ltoztatni az
	  alap&eacute;rtelmezett bejelentkez&eacute;si
	  k&ouml;rnyezet&uuml;nket;</para>
      </listitem>
      <listitem>
	<para>hogyan haszn&aacute;ljuk az alapvet&#245;
	  sz&ouml;vegszerkeszt&#245;ket;</para>
      </listitem>
      <listitem>
	<para>mik az eszk&ouml;z&ouml;k &eacute;s az
	  eszk&ouml;zle&iacute;r&oacute;k;</para>
      </listitem>
      <listitem>
	<para>&os; alatt milyen bin&aacute;ris form&aacute;tumokat
	  haszn&aacute;lhatunk;</para>
      </listitem>
      <listitem>
	<para>sz&uuml;ks&eacute;g eset&eacute;n hogyan olvassuk el a
	  megfelel&#245; man oldalakat.</para>
      </listitem>
    </itemizedlist>

  </sect1>

  <sect1 id="consoles">
    <title>Virtu&aacute;lis konzolok &eacute;s termin&aacute;lok</title>

    <indexterm><primary>virtu&aacute;lis konzolok</primary></indexterm>
    <indexterm><primary>termin&aacute;lok</primary></indexterm>

    <para>A &os; sz&aacute;mos m&oacute;don haszn&aacute;lhat&oacute;.
      Ezek k&ouml;z&uuml;l az egyik az, ha parancsokat
      g&eacute;pel&uuml;nk be a sz&ouml;veges termin&aacute;lon.
      &Iacute;gy &eacute;rhet&#245; el egyszer&#251;en a &unix;
      oper&aacute;ci&oacute;s rendszer rugalmass&aacute;g&aacute;nak
      &eacute;s erej&eacute;nek jelent&#245;s r&eacute;sze.  Ebben a
      szakaszban megtudhatjuk, mik azok a
      <quote>termin&aacute;lok</quote> &eacute;s <quote>konzolok</quote>
      &eacute;s mik&eacute;nt tudjuk ezeket &os; alatt
      haszn&aacute;lni.</para>

    <sect2 id="consoles-intro">
      <title>A konzol</title>

      <indexterm><primary>konzol</primary></indexterm>

      <para>Ha nem &aacute;ll&iacute;tottuk volna be, hogy a &os;
	indul&aacute;sa sor&aacute;n automatikusan induljon el a
	grafikus fel&uuml;let is, akkor a rendszer egy bejelentkez&#245;
	k&eacute;perny&#245;t fog mutatni k&ouml;zvetlen&uuml;l a
	rendszerind&iacute;t&aacute;s befejez&#245;d&eacute;se
	ut&aacute;n.  Ekkor valami ilyesmit kell majd
	l&aacute;tnunk:</para>

      <screen>Additional ABI support:.
Local package initialization:.
Additional TCP options:.

Fri Sep 20 13:01:06 EEST 2002

FreeBSD/i386 (pc3.example.org) (ttyv0)

login:</screen>

      <para>Egyes rendszereken ugyan n&eacute;mileg elt&eacute;rhetnek
	az &uuml;zenetek, de hasonl&oacute;t kell l&aacute;tnunk.
	Minket most az utols&oacute; k&eacute;t sor &eacute;rdekel.  Az
	utols&oacute; el&#245;tti sorban ez olvashat&oacute;:</para>

      <programlisting>FreeBSD/i386 (pc3.example.org) (ttyv0)</programlisting>

      <para>Ez a sor arr&oacute;l &eacute;rtes&iacute;t minket, hogy a
	rendszer&uuml;nk &eacute;ppen most indult el: egy
	<quote>&os;</quote> konzolt l&aacute;tunk, amely egy &intel; x86
	architekt&uacute;r&aacute;j&uacute; processzoron fut
	<footnote>
	  <para>Erre utal pontosan az <literal>i386</literal>
	    jelz&eacute;s.  M&eacute;g abban az esetben is a
	    <literal>i386</literal> ki&iacute;r&aacute;st fogjuk
	    l&aacute;tni, hogy ha a &os;-t konkr&eacute;tan nem is az
	    &intel; 386-os processzor&aacute;n futtatjuk.  Itt ugyanis
	    nem a processzorunk t&iacute;pus&aacute;t, hanem annak
	    <quote>architekt&uacute;r&aacute;j&aacute;t</quote>
	    l&aacute;thatjuk.</para>
	</footnote>.  A g&eacute;p&uuml;nk neve (mivel minden &unix;-os
	  g&eacute;p rendelkezik egy n&eacute;vvel)
	  <hostid>pc3.example.org</hostid>, &eacute;s ennek a
	  rendszerkonzolj&aacute;t l&aacute;tjuk most &eacute;ppen
	  &mdash; a <devicename>ttyv0</devicename>
	  termin&aacute;lt.</para>

      <para>V&eacute;gezet&uuml;l az utols&oacute; sor mindig:</para>

      <programlisting>login:</programlisting>

      <para>Ez az a r&eacute;sz, ahova a &os;-be
	t&ouml;rt&eacute;n&#245; bejelentkez&eacute;shez meg kell adnunk
	a <quote>felhaszn&aacute;l&oacute;i nev&uuml;nket</quote> (user
	name).  A k&ouml;vetkez&#245; szakaszban err&#245;l
	olvashatunk.</para>

    </sect2>

    <sect2 id="consoles-login">
      <title>Bejelentkez&eacute;s a &os;-be</title>

      <para>A &os; egy t&ouml;bbfelhaszn&aacute;l&oacute;s,
	t&ouml;bbfeladatos rendszer.  &Iacute;gy h&iacute;vj&aacute;k
	hivatalosan azokat a rendszereket, amelyeket t&ouml;bben tudnak
	haszn&aacute;lni &eacute;s egyetlen
	sz&aacute;m&iacute;t&oacute;g&eacute;pen egyszerre rengeteg
	programot k&eacute;pesek futtatni.</para>

      <para>Minden t&ouml;bbfelhaszn&aacute;l&oacute;s rendszernek
	valamilyen m&oacute;don meg kell tudnia
	k&uuml;l&ouml;nb&ouml;ztetnie egy
	<quote>felhaszn&aacute;l&oacute;j&aacute;t</quote> a
	t&ouml;bbit&#245;l.  A &os;-ben (&eacute;s minden m&aacute;s
	&unix;-szer&#251; oper&aacute;ci&oacute;s rendszerben) ezt
	&uacute;gy &eacute;rik el, hogy a programok futtat&aacute;sa
	el&#245;tt minden felhaszn&aacute;l&oacute;nak <quote>be kell
	jelentkeznie</quote> a rendszerbe.  Minden
	felhaszn&aacute;l&oacute; rendelkezik egy egyedi n&eacute;vvel
	(ez a <quote>felhaszn&aacute;l&oacute;i n&eacute;v</quote>)
	&eacute;s ehhez egy titkos kulcssal (ez a
	<quote>jelsz&oacute;</quote>).  A &os; a programok
	futtat&aacute;s&aacute;hoz ezt a kett&#245;t fogja
	elk&eacute;rni a felhaszn&aacute;l&oacute;t&oacute;l.</para>

      <indexterm><primary>rendszerind&iacute;t&oacute; szkriptek</primary></indexterm>

      <para>Egyb&#245;l miut&aacute;n a &os; elindult &eacute;s
	befejezte a rendszerind&iacute;t&aacute;shoz haszn&aacute;lt
	szkriptjeinek lefuttat&aacute;s&aacute;t
	<footnote>
	  <para>A rendszerind&iacute;t&oacute; szkriptek olyan
	    programok, amelyek a &os; indul&aacute;sa sor&aacute;n
	    magukt&oacute;l lefutnak.  Legfontosabb feladatuk
	    elv&eacute;gezni a t&ouml;bbi program
	    futtat&aacute;s&aacute;hoz sz&uuml;ks&eacute;ges
	    be&aacute;ll&iacute;t&aacute;sokat, valamint
	    elind&iacute;tani a h&aacute;tt&eacute;rben
	    futtatand&oacute;, hasznos munk&aacute;t v&eacute;gz&#245;
	    szolg&aacute;ltat&aacute;sokat.</para>
	</footnote>, ez a kijelz&eacute;s (vagy m&aacute;s n&eacute;ven
	<quote>prompt</quote>) fog megjelenni &eacute;s k&eacute;r egy
	&eacute;rv&eacute;nyes felhaszn&aacute;l&oacute;i
	nevet:</para>

      <screen>login:</screen>

      <para>A p&eacute;lda kedv&eacute;&eacute;rt most tegy&uuml;k fel,
	hogy a felhaszn&aacute;l&oacute;i nev&uuml;nk
	<username>pgj</username>.  Az im&eacute;nti prompthoz
	&iacute;rjuk be, hogy <literal>pgj</literal> &eacute;s nyomjuk
	le az <keycap>Enter</keycap> billenty&#251;t.  Ezt
	k&ouml;vet&#245;en meg kell jelennie egy m&aacute;sik promptnak
	is, amely egy <quote>jelsz&oacute;t</quote> (password)
	k&eacute;r:</para>

      <screen>login: <userinput>pgj</userinput>
Password:</screen>

      <para>Most pedig g&eacute;pelj&uuml;k be <username>pgj</username>
	jelszav&aacute;t &eacute;s nyomjunk ut&aacute;n egy
	<keycap>Enter</keycap> billenty&#251;t.  Vigy&aacute;zzunk, hogy
	a jelsz&oacute;t <emphasis>nem l&aacute;tjuk</emphasis> a
	be&iacute;r&aacute;s sor&aacute;n!  Emiatt most ne
	agg&oacute;djunk.  Ezzel kapcsolatban elegend&#245; csak annyit
	tudni, hogy mindez biztons&aacute;gi
	megfontol&aacute;sokb&oacute;l t&ouml;rt&eacute;nik.</para>

      <para>Amennyiben j&oacute;l adtuk meg a jelszavunkat, sikeresen
	bejelentkez&uuml;nk a &os; rendszer&eacute;be &eacute;s
	k&eacute;szen &aacute;llunk az &ouml;sszes el&eacute;rhet&#245;
	parancs kipr&oacute;b&aacute;l&aacute;s&aacute;ra.</para>

      <para>Bejelentkez&eacute;s ut&aacute;n a <acronym>MOTD</acronym>
	(message of the day) vagy m&aacute;s n&eacute;ven <quote>a nap
	&uuml;zenete</quote> jelenik meg, amelyet a parancssor
	k&ouml;vet (egy <literal>#</literal>, <literal>$</literal> vagy
	<literal>%</literal> jel).  Innen tudhatjuk meg, hogy
	siker&uuml;lt bejelentkezn&uuml;nk.</para>

    </sect2>

    <sect2 id="consoles-virtual">
      <title>T&ouml;bb konzol haszn&aacute;lata</title>

      <para>A &unix; parancsokat egy konzolon is sz&eacute;pen ki tudjuk
	adni, de a &os; egyszerre ugyeb&aacute;r t&ouml;bb programot is
	tud futtatni.  A parancsok megad&aacute;s&aacute;hoz viszont
	egyetlen konzol haszn&aacute;lata el&eacute;g nagy
	pazarl&aacute;s lenne, hiszen egy olyan oper&aacute;ci&oacute;s
	rendszer mint a &os;, tucatnyi programot k&eacute;pes futtatni
	egy id&#245;ben.  Ebben az esetben jelenthetnek sz&aacute;munkra
	seg&iacute;ts&eacute;get a <quote>virtu&aacute;lis
	konzolok</quote>.</para>

      <para>A &os; be&aacute;ll&iacute;that&oacute; &uacute;gy, hogy
	sok-sok k&uuml;l&ouml;nf&eacute;le virtu&aacute;lis konzolt
	aj&aacute;nljon fel sz&aacute;munkra.  A virtu&aacute;lis
	konzolok k&ouml;z&ouml;tt a billenty&#251;zeten a megfelel&#245;
	gombok lenyom&aacute;s&aacute;val tudunk v&aacute;ltani.
	Mindegyik konzolnak megvan a saj&aacute;t kimeneti
	csatorn&aacute;ja, &eacute;s a virtu&aacute;lis konzolok
	k&ouml;zti v&aacute;lt&aacute;s folyam&aacute;n a &os;
	gondoskodik a billenty&#251;zetr&#245;l &eacute;rkez&#245;
	bemenet valamint a monitorra ir&aacute;ny&iacute;tott kimenet
	megfelel&#245; kezel&eacute;s&eacute;r&#245;l.</para>

      <para>A konzolok k&ouml;zti v&aacute;lt&aacute;sra a &os;
	k&uuml;l&ouml;n billenty&#251;kombin&aacute;ci&oacute;kat tart
	fenn
	<footnote>
	  <para>A &os; konzol- &eacute;s
	    billenty&#251;zetmeghajt&oacute;inak teljes, puszt&aacute;n
	    m&#251;szaki &eacute;s prec&iacute;z le&iacute;r&aacute;sa a
	    &man.syscons.4;, &man.atkbd.4;, &man.vidcontrol.1; &eacute;s
	    &man.kbdcontrol.1; man oldalakon olvashat&oacute;.  Itt most
	    nem bocs&aacute;tkozunk r&eacute;szletekbe, azonban a
	    t&eacute;ma ir&aacute;nt &eacute;rdekl&#245;d&#245;
	    olvas&oacute;knak mindig &eacute;rdemes fellapozniuk a
	    kapcsol&oacute;d&oacute; man oldalakat, ahol
	    megtal&aacute;lhatj&aacute;k az eml&iacute;tett
	    eszk&ouml;z&ouml;k r&eacute;szletesebb &eacute;s b&#245;vebb
	    le&iacute;r&aacute;s&aacute;t.</para>
	</footnote>.  A &os;-ben a k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#245;
	virtu&aacute;lis konzolok k&ouml;zti v&aacute;lt&aacute;sra az
	<keycombo><keycap>Alt</keycap><keycap>F1</keycap></keycombo>,
	<keycombo><keycap>Alt</keycap><keycap>F2</keycap></keycombo>
	billenty&#251;ket, a
	<keycombo><keycap>Alt</keycap><keycap>F8</keycap></keycombo>
	billenty&#251;kombin&aacute;ci&oacute;val
	bez&aacute;r&oacute;lag haszn&aacute;lhatjuk.</para>

      <para>A konzolok k&ouml;zti v&aacute;ltogat&aacute;s sor&aacute;n
	a &os; &uuml;gyel a k&eacute;perny&#245; tartalm&aacute;nak
	elment&eacute;s&eacute;re &eacute;s
	vissza&aacute;ll&iacute;t&aacute;s&aacute;ra.  Ennek
	eredm&eacute;nyek&eacute;ppen <quote>&uacute;gy
	l&aacute;tszik</quote>, mintha t&ouml;bb
	<quote>virtu&aacute;lis</quote> k&eacute;perny&#245;n &eacute;s
	billenty&#251;zeten adn&aacute;nk parancsokat a &os;-nek.</para>

    </sect2>

    <sect2 id="consoles-ttys">
      <title>Az <filename>/etc/ttys</filename>
	&aacute;llom&aacute;ny</title>

      <para>A &os; alap&eacute;rtelmez&eacute;s szerint nyolc
	virtu&aacute;lis konzollal indul.  Ez azonban nem egy el&#245;re
	r&ouml;gz&iacute;tett &eacute;rt&eacute;k, hiszen
	k&ouml;nnyed&eacute;n testreszabhatjuk &uacute;gy a
	telep&iacute;tett rendszer&uuml;nket, hogy t&ouml;bb vagy
	esetleg kevesebb virtu&aacute;lis konzollal induljon el.  A
	virtu&aacute;lis konzolok sz&aacute;ma &eacute;s azok pontos
	be&aacute;ll&iacute;t&aacute;sa az
	<filename>/etc/ttys</filename> &aacute;llom&aacute;nyon
	kereszt&uuml;l adhat&oacute; meg.</para>

      <para>A &os; virtu&aacute;lis konzoljait teh&aacute;t az
	<filename>/etc/ttys</filename> &aacute;llom&aacute;ny
	megfelel&#245; m&oacute;dos&iacute;t&aacute;s&aacute;val tudjuk
	behangolni.  Itt minden egyes olyan sor, amely nem
	megjegyz&eacute;s (vagyis azok a sorok, amelyek nem a
	<literal>#</literal> karakterrel kezd&#245;dnek), tartalmazza az
	egyes termin&aacute;lok vagy virtu&aacute;lis konzolok
	be&aacute;ll&iacute;t&aacute;sait.  Az &aacute;llom&aacute;ny a
	&os; telep&iacute;t&eacute;s&eacute;ben szerepl&#245;,
	alap&eacute;rtelmezett v&aacute;ltozata kilenc virtu&aacute;lis
	konzol konfigur&aacute;ci&oacute;j&aacute;t tartalmazza, amelyek
	k&ouml;z&uuml;l nyolc akt&iacute;v.  Ezek a
	<literal>ttyv</literal> r&eacute;sszel kezd&#245;d&#245;
	sorok:</para>

      <programlisting># name  getty                           type    status          comments
#
ttyv0   "/usr/libexec/getty Pc"         cons25  on  secure
# Virtual terminals
ttyv1   "/usr/libexec/getty Pc"         cons25  on  secure
ttyv2   "/usr/libexec/getty Pc"         cons25  on  secure
ttyv3   "/usr/libexec/getty Pc"         cons25  on  secure
ttyv4   "/usr/libexec/getty Pc"         cons25  on  secure
ttyv5   "/usr/libexec/getty Pc"         cons25  on  secure
ttyv6   "/usr/libexec/getty Pc"         cons25  on  secure
ttyv7   "/usr/libexec/getty Pc"         cons25  on  secure
ttyv8   "/usr/X11R6/bin/xdm -nodaemon"  xterm   off secure</programlisting>

      <para>Az &aacute;llom&aacute;nyban tal&aacute;lhat&oacute;
	oszlopok kimer&iacute;t&#245; magyar&aacute;zat&aacute;t illetve
	a virtu&aacute;lis konzolok
	be&aacute;ll&iacute;t&aacute;s&aacute;hoz
	haszn&aacute;lhat&oacute; kapcsol&oacute;kat a &man.ttys.5; man
	oldalon olvashatjuk.</para>

    </sect2>

    <sect2 id="consoles-singleuser">
      <title>Az egyfelhaszn&aacute;l&oacute;s m&oacute;d
	konzolja</title>

      <para>Az <quote>egyfelhaszn&aacute;l&oacute;s m&oacute;d</quote>
	r&eacute;szletes le&iacute;r&aacute;sa a <xref
	linkend="boot-singleuser">ban tal&aacute;lhat&oacute;.  Fontos
	tudni, hogy amikor a &os;-t egyfelhaszn&aacute;l&oacute;s
	m&oacute;dban futtatjuk, csup&aacute;n egyetlen konzolunk van,
	&eacute;s a virtu&aacute;lis konzolok nem &eacute;rhet&#245;ek
	el.  Egy&eacute;bk&eacute;nt az egyfelhaszn&aacute;l&oacute;s
	m&oacute;d erre vonatkoz&oacute;
	be&aacute;ll&iacute;t&aacute;sai is megtal&aacute;lhat&oacute;ak
	az <filename>/etc/ttys</filename> &aacute;llom&aacute;nyban.
	Ehhez keress&uuml;k meg a <literal>console</literal>
	kezdet&#251; sort:</para>

      <programlisting># name  getty                           type    status          comments
#
# Ha a konzolt "insecure" (nem biztons&aacute;gos) t&iacute;pus&uacute;nak v&aacute;lasztjuk meg,
# akkor a haszn&aacute;lat&aacute;hoz az egyfelhaszn&aacute;l&oacute;s m&oacute;d aktivil&aacute;s&aacute; el&#245;tt a rendszer
# k&eacute;rni fogja a rendszeradminisztr&aacute;tori jelsz&oacute;t.
onsole none                            unknown off secure</programlisting>

      <note>
	<para>A <literal>console</literal> felett l&aacute;that&oacute;
	  megjegyz&eacute;s jelzi, hogy &aacute;t tudjuk &iacute;rni
	  ebben a sorban a <literal>secure</literal>
	  (biztons&aacute;gos) &eacute;rt&eacute;k&#251;
	  param&eacute;tert <literal>insecure</literal> (nem
	  biztons&aacute;gos) &eacute;rt&eacute;k&#251;re.  Ilyenkor,
	  hogy ha a &os; egyfelhaszn&aacute;l&oacute;s m&oacute;dban
	  indul, k&eacute;rni fogja a <username>root</username>
	  felhaszn&aacute;l&oacute; (a rendszeradminisztr&aacute;tor)
	  jelszav&aacute;t.</para>

	<para><emphasis>Vigy&aacute;zzunk, amikor ezt az
	  &eacute;rt&eacute;ket <literal>insecure</literal>-ra
	  &aacute;ll&iacute;tjuk!</emphasis> Ha ugyanis
	  v&eacute;letlen&uuml;l elfeledkezn&eacute;nk a
	  <username>root</username> jelszav&aacute;r&oacute;l, akkor
	  azzal az egyfelhaszn&aacute;l&oacute;s m&oacute;d
	  haszn&aacute;lata is vesz&eacute;lybe ker&uuml;lhet.
	  Hab&aacute;r ett&#245;l f&uuml;ggetlen&uuml;l is
	  lehets&eacute;ges, azokra sz&aacute;m&aacute;ra m&eacute;gis
	  neh&eacute;z helyzetnek bizonyulhat, akik nem mozognak
	  el&eacute;g otthonosan a &os; rendszerind&iacute;t&aacute;si
	  folyamat&aacute;nak &eacute;s a
	  hozz&aacute;kapcsol&oacute;d&oacute; programok
	  ismeret&eacute;ben.</para>
      </note>

    </sect2>

    <sect2 id="consoles-vidcontrol">
      <title>A videom&oacute;d v&aacute;lt&aacute;sa konzolban</title>

      <para>A &os; konzol alap&eacute;rtelmezett videom&oacute;dja
	&aacute;t&aacute;ll&iacute;that&oacute; 1024x768-ra,
	1280x1024-re, vagy b&aacute;rmilyen olyan m&aacute;s
	m&eacute;retre, amit a videok&aacute;rty&aacute;nk
	&eacute;s monitorunk k&eacute;pes megjelen&iacute;teni.  Az
	elt&eacute;r&#245; videom&oacute;dok haszn&aacute;lat&aacute;hoz
	el&#245;sz&ouml;r &uacute;jra kell ford&iacute;tanunk a
	rendszermagunkat az al&aacute;bbi k&eacute;t
	be&aacute;ll&iacute;t&aacute;s
	hozz&aacute;ad&aacute;s&aacute;val:</para>

      <programlisting>options VESA
options SC_PIXEL_MODE</programlisting>

      <para>Miut&aacute;n a rendszermagot sikeresen
	&uacute;jraford&iacute;tottuk a fenti
	be&aacute;ll&iacute;t&aacute;sokkal, a &man.vidcontrol.1;
	seg&eacute;dprogrammal tudjuk meg&aacute;llap&iacute;tani, hogy
	a hardver&uuml;nk milyen videom&oacute;dokat enged
	haszn&aacute;lni.  Az &ouml;sszes t&aacute;mogatott
	videom&oacute;dot a k&ouml;vetkez&#245;k&eacute;ppen tudjuk
	lek&eacute;rdezni:</para>

      <screen>&prompt.root; <userinput>vidcontrol -i mode</userinput></screen>

      <para>A parancs eredm&eacute;nyek&eacute;ppen teh&aacute;t
	megkapjuk a hardver&uuml;nk &aacute;ltal ismert
	videom&oacute;dokat.  Ezek k&ouml;z&uuml;l tudjuk
	kiv&aacute;lasztani valamelyik&#245;j&uuml;ket &eacute;s
	<username>root</username> felhaszn&aacute;l&oacute;k&eacute;nt a
	&man.vidcontrol.1; seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel
	be&aacute;ll&iacute;tani:</para>

      <screen>&prompt.root; <userinput>vidcontrol MODE_279</userinput></screen>

      <para>Ha az &uacute;j videom&oacute;d megfelel sz&aacute;munkra,
	akkor ezt a be&aacute;ll&iacute;t&aacute;st az
	<filename>/etc/rc.conf</filename> &aacute;llom&aacute;nyon
	kereszt&uuml;l v&eacute;gleges&iacute;thetj&uuml;k is:</para>

      <programlisting>allscreens_flags="MODE_279"</programlisting>

    </sect2>
  </sect1>

  <sect1 id="permissions">
    <title>Enged&eacute;lyek</title>

    <indexterm><primary>UNIX</primary></indexterm>

    <para>A &os;, mivel a BSD &unix; egyik k&ouml;zvetlen
      lesz&aacute;rmazottja, sz&aacute;mos &unix;-os alap&ouml;tletre
      &eacute;p&uuml;l.  Ezek k&ouml;z&uuml;l az els&#245; &eacute;s
      tal&aacute;n a legink&aacute;bb kihangs&uacute;lyozott, hogy a
      &os; egy t&ouml;bbfelhaszn&aacute;l&oacute;s
      oper&aacute;ci&oacute;s rendszer.  Egy olyan rendszer, amely
      egyszerre t&ouml;bb, egym&aacute;st&oacute;l f&uuml;ggetlen
      feladattal foglalkoz&oacute; felhaszn&aacute;l&oacute;t
      k&eacute;pes kiszolg&aacute;lni.  A rendszer felel&#245;s a
      hardveres eszk&ouml;z&ouml;k, a k&uuml;l&ouml;nf&eacute;le
      perif&eacute;ri&aacute;k, a mem&oacute;ria &eacute;s a processzor
      idej&eacute;nek minden egyes felhaszn&aacute;l&oacute;
      sz&aacute;m&aacute;ra szab&aacute;lyos &eacute;s p&aacute;rtatlan
      megoszt&aacute;s&aacute;&eacute;rt &eacute;s a fel&eacute;j&uuml;k
      ir&aacute;nyul&oacute; k&eacute;r&eacute;sek
      szervez&eacute;s&eacute;&eacute;rt.</para>

    <para>Mivel a rendszer t&ouml;bb felhaszn&aacute;l&oacute;t is
      k&eacute;pes t&aacute;mogatni, az &aacute;ltala kezelt
      er&#245;forr&aacute;sok rendelkeznek enged&eacute;lyek egy adott
      halmaz&aacute;val, amelyek eld&ouml;ntik ki tudja ezeket olvasni,
      &iacute;rni &eacute;s v&eacute;grehajtani.  Az enged&eacute;lyek
      h&aacute;romszor h&aacute;rom bit form&aacute;j&aacute;ban
      jelennek meg, amelyek k&ouml;z&uuml;l az els&#245; bitcsoport az
      &aacute;llom&aacute;ny tulajdonos&aacute;ra, a m&aacute;sodik az
      &aacute;llom&aacute;ny csoportj&aacute;ra, v&eacute;g&uuml;l az
      utols&oacute; pedig a mindenki m&aacute;sra vonatkoz&oacute;
      enged&eacute;lyeket t&aacute;rolja.</para>

    <indexterm><primary>enged&eacute;lyek</primary></indexterm>
    <indexterm><primary>&aacute;llom&aacute;nyok
      enged&eacute;lyei</primary></indexterm>

    <informaltable frame="none" pgwide="1">
      <tgroup cols="3">
	<thead>
	  <row>
	    <entry>&Eacute;rt&eacute;k</entry>
	    <entry>Enged&eacute;ly</entry>
	    <entry>K&ouml;nyvt&aacute;rlist&aacute;ban</entry>
	  </row>
	</thead>

	<tbody>
	  <row>
	    <entry>0</entry>
	    <entry>Nem olvashat&oacute;, nem &iacute;rhat&oacute;, nem
	      hajthat&oacute; v&eacute;gre</entry>
	    <entry><literal>---</literal></entry>
	  </row>

	  <row>
	    <entry>1</entry>
	    <entry>Nem olvashat&oacute;, nem &iacute;rhat&oacute;,
	      v&eacute;grehajthat&oacute;</entry>
	    <entry><literal>--x</literal></entry>
	  </row>

	  <row>
	    <entry>2</entry>
	    <entry>Nem olvashat&oacute;, &iacute;rhat&oacute;, nem
	      hajthat&oacute; v&eacute;gre</entry>
	    <entry><literal>-w-</literal></entry>
	  </row>

	  <row>
	    <entry>3</entry>
	    <entry>Nem olvashat&oacute;, &iacute;rhat&oacute;,
	      v&eacute;grehajthat&oacute;</entry>
	    <entry><literal>-wx</literal></entry>
	  </row>

	  <row>
	    <entry>4</entry>
	    <entry>Olvashat&oacute;, nem &iacute;rhat&oacute;, nem
	      hajthat&oacute; v&eacute;gre</entry>
	    <entry><literal>r--</literal></entry>
	  </row>

	  <row>
	    <entry>5</entry>
	    <entry>Olvashat&oacute;, nem &iacute;rhat&oacute;,
	      v&eacute;grehajthat&oacute;</entry>
	    <entry><literal>r-x</literal></entry>
	  </row>

	  <row>
	    <entry>6</entry>
	    <entry>Olvashat&oacute;, &iacute;rhat&oacute;, nem
	      hajthat&oacute; v&eacute;gre</entry>
	    <entry><literal>rw-</literal></entry>
	  </row>

	  <row>
	    <entry>7</entry>
	    <entry>Olvashat&oacute;, &iacute;rhat&oacute;,
	      v&eacute;grehajthat&oacute;</entry>
	    <entry><literal>rwx</literal></entry>
	  </row>
	</tbody>
      </tgroup>
    </informaltable>

    <indexterm><primary><command>ls</command></primary></indexterm>
    <indexterm><primary>k&ouml;nyvt&aacute;rak</primary></indexterm>

    <para>A &man.ls.1; <option>-l</option> kapcsol&oacute;j&aacute;nak
      seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel megn&eacute;zhetj&uuml;k a
      k&ouml;nyvt&aacute;rak tartalm&aacute;nak r&eacute;szletes
      list&aacute;j&aacute;t, amiben megjelennek az
      &aacute;llom&aacute;nyok tulajdonosaira, csoportj&aacute;ra
      &eacute;s a mindenki m&aacute;sra vonatkoz&oacute;
      enged&eacute;lyek is.  P&eacute;ld&aacute;ul ezt l&aacute;thatjuk,
      ha kiadjuk az <command>ls -l</command> parancsot egy
      tetsz&#245;leges k&ouml;nyvt&aacute;rban:</para>

    <screen>&prompt.user; <userinput>ls -l</userinput>
total 530
-rw-r--r--  1 root  wheel     512 Sep  5 12:31 egyik
-rw-r--r--  1 root  wheel     512 Sep  5 12:31 masik
-rw-r--r--  1 root  wheel    7680 Sep  5 12:31 e-mail.txt
...</screen>

    <para>A p&eacute;ldabeli <command>ls -l</command> parancs
      kimenet&eacute;nek els&#245; oszlopa &iacute;gy bomlik fel:</para>

    <screen>-rw-r--r--</screen>

    <para>Az els&#245; (legbaloldalibb) karakter mondja meg, hogy ez egy
      hagyom&aacute;nyos &aacute;llom&aacute;ny, k&ouml;nyvt&aacute;r,
      speci&aacute;lis karakteres eszk&ouml;z, socket vagy
      b&aacute;rmilyen m&aacute;s k&uuml;l&ouml;nleges
      pszeudo&aacute;llom&aacute;ny.  Ebben az esetben a
      <literal>-</literal> jelzi, hogy egy hagyom&aacute;nyos
      &aacute;llom&aacute;nyr&oacute;l van sz&oacute;.  A
      k&ouml;vetkez&#245; h&aacute;rom karakter, ami ebben a
      p&eacute;ld&aacute;ban az <literal>rw-</literal>, adja meg az
      &aacute;llom&aacute;ny tulajdonos&aacute;nak enged&eacute;lyeit.
      Az ezut&aacute;n k&ouml;vetkez&#245; h&aacute;rom karakter, a
      <literal>r--</literal> mutatja az &aacute;llom&aacute;ny
      csoportj&aacute;nak enged&eacute;lyeit.  Az utols&oacute;
      h&aacute;rom karakter, vagyis itt a <literal>r--</literal> adja
      meg a t&ouml;bbiek enged&eacute;lyeit.  A k&ouml;t&#245;jel arra
      utal, hogy az adott enged&eacute;ly&#251;
      tev&eacute;kenys&eacute;g nem enged&eacute;lyezett.  Teh&aacute;t
      enn&eacute;l az &aacute;llom&aacute;nyn&aacute;l az
      enged&eacute;lyek a k&ouml;vetkez&#245;ek: a tulajdonosa tudja
      olvasni &eacute;s &iacute;rni, a csoportja csak olvasni tudja,
      ugyan&iacute;gy b&aacute;rki m&aacute;s.  A fenti
      t&aacute;bl&aacute;zatnak megfelel&#245;en az
      &aacute;llom&aacute;ny enged&eacute;ly&eacute;nek k&oacute;dja
      <literal>644</literal> lesz, ahol az egyes sz&aacute;mjegyek
      jelentik az &aacute;llom&aacute;ny enged&eacute;lyeinek
      h&aacute;rom elem&eacute;t.</para>

    <para>Ez mind sz&eacute;p &eacute;s j&oacute;, de vajon a rendszer
      milyen m&oacute;don kezeli az &aacute;llom&aacute;nyok
      enged&eacute;lyeit?  A &os; a legt&ouml;bb hardveres eszk&ouml;zt
      &aacute;llom&aacute;nynak tekinti, amelyeket a programok meg
      tudnak nyitni, tudnak r&oacute;luk olvasni &eacute;s adatokat
      tudnak ki&iacute;rni r&aacute;juk pontosan &uacute;gy, mint
      b&aacute;rmilyen m&aacute;s &aacute;llom&aacute;ny eset&eacute;n.
      Ezeket a speci&aacute;lis &aacute;llom&aacute;nyokat a
      <filename>/dev</filename> k&ouml;nyvt&aacute;rban
      tal&aacute;ljuk.</para>

    <para>A k&ouml;nyvt&aacute;rakat is
      &aacute;llom&aacute;nyokk&eacute;nt kezeli, ez&eacute;rt azok is
      rendelkeznek olvas&aacute;si, &iacute;r&aacute;si &eacute;s
      v&eacute;grehajt&aacute;si enged&eacute;lyekkel.  Azonban a
      k&ouml;nyvt&aacute;rak v&eacute;grehajt&aacute;s&aacute;t
      enged&eacute;lyez&#245; bit n&eacute;mileg m&aacute;s
      jelent&eacute;ssel b&iacute;r, mint az &aacute;llom&aacute;nyok
      eset&eacute;n.  Amikor ugyanis egy k&ouml;nyvt&aacute;rat
      v&eacute;grehajthat&oacute;nak jel&ouml;l&uuml;nk meg, az arra fog
      utalni, hogy bele tudunk l&eacute;pni, vagyis hogy ki tudjuk
      r&aacute; adni a
      <quote>k&ouml;nyvt&aacute;rv&aacute;lt&aacute;s</quote> (cd,
      change directory) parancs&aacute;t.  Ez tov&aacute;bb&aacute; arra
      is utal, hogy az ismert nev&#251; &aacute;llom&aacute;nyokhoz
      hozz&aacute; tudunk f&eacute;rni (term&eacute;szetesen az egyes
      &aacute;llom&aacute;nyok enged&eacute;lyeinek
      megfelel&#245;en).</para>

    <para>A k&ouml;nyvt&aacute;rak tartalm&aacute;t ennek
      megfelel&#245;en viszont csak &uacute;gy l&aacute;thatjuk, ha
      olvas&aacute;si enged&eacute;llyel rendelkez&uuml;nk a
      k&ouml;nyvt&aacute;rra, m&iacute;g egy &aacute;ltalunk ismert
      &aacute;llom&aacute;ny t&ouml;rl&eacute;s&eacute;hez a
      tartalmaz&oacute; k&ouml;nyvt&aacute;rhoz kell &iacute;r&aacute;si
      <emphasis>&eacute;s</emphasis> v&eacute;grehajt&aacute;si
      enged&eacute;lyekkel rendelkezn&uuml;nk.</para>

    <para>Ezeken k&iacute;v&uuml;l m&eacute;g l&eacute;teznek
      tov&aacute;bbi enged&eacute;lyek is, de ezeket csak olyan
      k&uuml;l&ouml;nleges esetekben haszn&aacute;lj&aacute;k, mint
      p&eacute;ld&aacute;ul a
      felhaszn&aacute;l&oacute;v&aacute;lt&oacute; programok (setuid
      program) vagy a ragad&oacute;s k&ouml;nyvt&aacute;rak (sticky
      directory) l&eacute;trehoz&aacute;sa.  Az &aacute;llom&aacute;nyok
      enged&eacute;lyeinek behat&oacute;bb megismer&eacute;s&eacute;hez
      &eacute;s be&aacute;ll&iacute;t&aacute;s&aacute;hoz
      mindenk&eacute;ppen n&eacute;zz&uuml;k &aacute;t a &man.chmod.1;
      man oldalt.</para>

    <sect2>
      <sect2info>
	<authorgroup>
	  <author>
	    <firstname>Tom</firstname>
	    <surname>Rhodes</surname>
	    <contrib>&Iacute;rta: </contrib>
	  </author>
	</authorgroup>
      </sect2info>

      <title>Szimbolikus enged&eacute;lyek</title>

      <indexterm>
	<primary>enged&eacute;lyek</primary>
	<secondary>szimbolikus</secondary>
      </indexterm>

      <para>A szimbolikus enged&eacute;lyek (gyakran csak szimbolikus
	kifejez&eacute;sek) az &aacute;llom&aacute;nyok &eacute;s
	k&ouml;nyvt&aacute;rak enged&eacute;lyeinek megad&aacute;sa
	sor&aacute;n a sz&aacute;mok helyett karaktereket
	haszn&aacute;lnak.  A szimbolikus kifejez&eacute;sek (ki)
	(hogyan) (milyen enged&eacute;lyt) alak&uacute;ak, ahol az
	al&aacute;bbi &eacute;rt&eacute;kek adhat&oacute;ak meg:</para>

      <informaltable frame="none" pgwide="1">
	<tgroup cols="3">
	  <thead>
	    <row>
	      <entry>Elem</entry>
	      <entry>Bet&#251;</entry>
	      <entry>Jelent&eacute;se</entry>
	    </row>
	  </thead>

	<tbody>
	  <row>
	    <entry>(ki)</entry>
	    <entry>u</entry>
	    <entry>tulajdonos</entry>
	  </row>

	  <row>
	    <entry>(ki)</entry>
	    <entry>g</entry>
	    <entry>csoport tulajdonos</entry>
	  </row>

	  <row>
	    <entry>(ki)</entry>
	    <entry>o</entry>
	    <entry>egy&eacute;b</entry>
	  </row>

	  <row>
	    <entry>(ki)</entry>
	    <entry>a</entry>
	    <entry>mindenki (a <quote>vil&aacute;g</quote>)</entry>
	  </row>

	  <row>
	    <entry>(hogyan)</entry>
	    <entry>+</entry>
	    <entry>enged&eacute;ly megad&aacute;sa</entry>
	  </row>

	  <row>
	    <entry>(hogyan)</entry>
	    <entry>-</entry>
	    <entry>enged&eacute;ly visszavon&aacute;sa</entry>
	  </row>

	  <row>
	    <entry>(hogyan)</entry>
	    <entry>=</entry>
	    <entry>enged&eacute;ly explicit
	      be&aacute;ll&iacute;t&aacute;sa</entry>
	  </row>

	  <row>
	    <entry>(milyen enged&eacute;ly)</entry>
	    <entry>r</entry>
	    <entry>olvas&aacute;s</entry>
	  </row>

	  <row>
	    <entry>(milyen enged&eacute;ly)</entry>
	    <entry>w</entry>
	    <entry>&iacute;r&aacute;s</entry>
	  </row>

	  <row>
	    <entry>(milyen enged&eacute;ly)</entry>
	    <entry>x</entry>
	    <entry>v&eacute;grehajt&aacute;s</entry>
	  </row>

	  <row>
	    <entry>(milyen enged&eacute;ly)</entry>
	    <entry>t</entry>
	    <entry>ragad&oacute;s (sticky bit)</entry>
	  </row>

	  <row>
	    <entry>(milyen enged&eacute;ly)</entry>
	    <entry>s</entry>
	    <entry>UID vagy GID &aacute;ll&iacute;t&aacute;sa</entry>
	  </row>
	</tbody>
      </tgroup>
    </informaltable>

      <para>Ezek az &eacute;rt&eacute;kek a &man.chmod.1; paranccsal az
	eddigiekhez hasonl&oacute; m&oacute;don
	haszn&aacute;lhat&oacute;ak, csak itt bet&#251;ket kell
	megadnunk.  P&eacute;ld&aacute;ul az al&aacute;bbi paranccsal
	akad&aacute;lyozhatjuk meg, hogy a tulajdonos&aacute;n
	k&iacute;v&uuml;l b&aacute;rki hozz&aacute;f&eacute;rhessen az
	<replaceable>&Aacute;LLOM&Aacute;NY</replaceable> nev&#251;
	&aacute;llom&aacute;nyhoz:</para>

      <screen>&prompt.user; <userinput>chmod go= <replaceable>&Aacute;LLOM&Aacute;NY</replaceable></userinput></screen>

      <para>Amennyiben egy &aacute;llom&aacute;nnyal kapcsolatban
	t&ouml;bb v&aacute;ltoztat&aacute;st is el
	k&iacute;v&aacute;nunk v&eacute;gezni, &ouml;ssze tudjuk ezeket
	f&#251;zni egy vessz&#245;kkel elhat&aacute;rolt
	felsorol&aacute;sban:</para>

      <screen>&prompt.user; <userinput>chmod go-w,a+x <replaceable>&Aacute;LLOM&Aacute;NY</replaceable></userinput></screen>

   </sect2>

    <sect2>
      <sect2info>
	<authorgroup>
	  <author>
	    <firstname>Tom</firstname>
	    <surname>Rhodes</surname>
	    <contrib>&Iacute;rta: </contrib>
	  </author>
	</authorgroup>
      </sect2info>

      <title>A &os; &aacute;llom&aacute;nyjelz&#245;i</title>

      <para>A kor&aacute;bban t&aacute;rgyalt enged&eacute;lyek mellett
	m&eacute;g a &os; ismeri az &uacute;n.
	<quote>&aacute;llom&aacute;nyjelz&#245;k</quote> (file flags)
	be&aacute;ll&iacute;t&aacute;s&aacute;t is.  Ezek a
	jelz&#245;bitek egy tov&aacute;bbi biztons&aacute;gi &eacute;s
	ir&aacute;ny&iacute;t&aacute;si szintet ny&uacute;jtanak az
	&aacute;llom&aacute;nyok felett, viszont a
	k&ouml;nyvt&aacute;rakra nem vonatkoznak.</para>

      <para>Ezek az &aacute;llom&aacute;nyjelz&#245;k az
	&aacute;llom&aacute;nyok felett tov&aacute;bbi
	vez&eacute;rl&eacute;st adnak a kez&uuml;nkbe, aminek
	r&eacute;v&eacute;n gondoskodhatunk r&oacute;la, hogy
	ak&aacute;r mg&eacute; a <username>root</username>
	felhaszn&aacute;l&oacute; (a rendszer adminisztr&aacute;tora) se
	legyen k&eacute;pes &aacute;llom&aacute;nyokat
	elt&aacute;vol&iacute;tani vagy m&oacute;dos&iacute;tani.</para>

      <para>Az &aacute;llom&aacute;nyjelz&#245;k &eacute;rt&eacute;kei
	egy egyszer&#251; fel&uuml;leten kereszt&uuml;l, a
	&man.chflags.1; seg&eacute;dprogrammal
	v&aacute;ltoztathat&oacute;ak meg.  P&eacute;ld&aacute;ul a
	k&ouml;vetkez&#245; paranccsal &aacute;ll&iacute;thatjuk a
	rendszer t&ouml;r&ouml;lhetetlen (undeletable)
	jelz&eacute;s&eacute;t az <filename>allomany1</filename>
	&aacute;llom&aacute;nyon:</para>

      <screen>&prompt.root; <userinput>chflags sunlink <filename>allomany1</filename></userinput></screen>

      <para>A t&ouml;r&ouml;lhetetlen jelz&eacute;s
	elt&aacute;vol&iacute;t&aacute;s&aacute;hoz egyszer&#251;en csak
	&iacute;rjuk be az el&#245;z&#245; parancsot &uacute;gy, hogy a
	<quote>sunlink</quote> param&eacute;ter elej&eacute;re
	m&eacute;g besz&uacute;runk egy <quote>no</quote>
	sz&ouml;vegr&eacute;szt.  &Iacute;gy:</para>

      <screen>&prompt.root; <userinput>chflags nosunlink <filename>allomany1</filename></userinput></screen>

      <para>Az &aacute;llom&aacute;nyokra &eacute;ppen
	&eacute;rv&eacute;nyes jelz&eacute;seket az &man.ls.1; parancs
	<option>-lo</option> kapcsol&oacute;j&aacute;nak
	seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel jelen&iacute;thetj&uuml;k
	meg:</para>

      <screen>&prompt.root; <userinput>ls -lo <filename>file1</filename>
	</userinput></screen>

      <para>Ennek megfelel&#245;en az eredm&eacute;nynek valahogy
	&iacute;gy kellene kin&eacute;znie:</para>

      <programlisting>-rw-r--r--  1 trhodes  trhodes  sunlnk 0 Mar  1 05:54 allomany1</programlisting>

      <para>Sok jelz&eacute;s csak a <username>root</username>
	felhaszn&aacute;l&oacute;n kereszt&uuml;l vehet&#245; fel vagy
	t&aacute;vol&iacute;that&oacute; el.  M&aacute;s esetekben
	viszont az &aacute;llom&aacute;ny tulajdonosa
	&aacute;ll&iacute;thatja ezeket.  A rendszergazd&aacute;knak
	javasoljuk, hogy ezzel kapcsolatban a &man.chflags.1; &eacute;s
	&man.chflags.2; man oldalakat tanulm&aacute;nyozz&aacute;k
	&aacute;t.</para>
    </sect2>

    <sect2>
      <sect2info>
	<authorgroup>
	  <author>
	    <firstname>Tom</firstname>
	    <surname>Rhodes</surname>
	    <contrib>K&eacute;sz&iacute;tette: </contrib>
	  </author>
	</authorgroup>
      </sect2info>

      <title>A setuid, setgid &eacute;s sticky enged&eacute;lyek</title>

      <para>A kor&aacute;bban eml&iacute;tett enged&eacute;lyeken
	k&iacute;v&uuml;l l&eacute;tezik m&eacute;g tov&aacute;bbi
	h&aacute;rom, amelyekkel minden rendszergazd&aacute;nak illik
	tiszt&aacute;ban lennie.  Ezek n&eacute;v szerint a
	<literal>setuid</literal>, <literal>setgid</literal> &eacute;s
	<literal>sticky</literal> t&iacute;pus&uacute;
	enged&eacute;lyek.</para>

      <para>Ezek a be&aacute;ll&iacute;t&aacute;sok bizonyos &unix;
	m&#251;veletek eset&eacute;n nagyon fontosak, mivel az
	&aacute;tlagos felhaszn&aacute;l&oacute;k sz&aacute;m&aacute;ra
	&aacute;ltal&aacute;ban el nem &eacute;rhet&#245;
	funkci&oacute;k haszn&aacute;lat&aacute;t
	t&aacute;mogatj&aacute;k.  A
	meg&eacute;rt&eacute;s&uuml;kh&ouml;z els&#245;k&eacute;nt a
	felhaszn&aacute;l&oacute;k val&oacute;di &eacute;s
	effekt&iacute;v azonos&iacute;t&oacute;ja k&ouml;zti
	k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;geket kell tiszt&aacute;znunk.</para>

      <para>A val&oacute;di azonos&iacute;t&oacute;
	tulajdonk&eacute;ppen az a felhaszn&aacute;l&oacute;i
	azonos&iacute;t&oacute;, amellyel a programot ind&iacute;tjuk el
	vagy fut&aacute;s el&#245;tt birtokoljuk.  A program
	fut&aacute;sa k&ouml;zben azonban az effekt&iacute;v
	felhaszn&aacute;l&oacute;i azonos&iacute;t&oacute;val fut.
	P&eacute;ld&aacute;ul a &man.passwd.1; seg&eacute;dprogram a
	jelszav&aacute;t megv&aacute;ltoztatni
	k&iacute;v&aacute;n&oacute; felhaszn&aacute;l&oacute;
	val&oacute;di azonos&iacute;t&oacute;j&aacute;val indul,
	mik&ouml;zben a jelszavakat t&aacute;rol&oacute;
	adatb&aacute;zis el&eacute;r&eacute;s&eacute;kor m&aacute;r a
	<username>root</username> felhaszn&aacute;l&oacute;
	effekt&iacute;v azonos&iacute;t&oacute;j&aacute;val fut.
	Ez&aacute;ltal a privilegiumokkal nem rendelkez&#245;
	felhaszn&aacute;l&oacute;k is meg tudj&aacute;k
	an&eacute;lk&uuml;l v&aacute;ltoztatni a jelszavaikat, hogy a
	<errorname>Permission Denied</errorname> hiba&uuml;zenettel
	tal&aacute;lkozn&aacute;nak.</para>

      <note>
	<para>A &man.mount.8; <literal>nosuid</literal>
	  be&aacute;ll&iacute;t&aacute;s&aacute;val azonban az ilyen
	  t&iacute;pus&uacute; bin&aacute;risok minden
	  k&uuml;l&ouml;n&ouml;sebb jel n&eacute;lk&uuml;l
	  cs&#245;d&ouml;t fognak mondani.  Mellesleg a &man.mount.8;
	  man oldala szerint ez az opci&oacute; nem is teljesen
	  megb&iacute;zhat&oacute;, mivel <literal>nosuid</literal>
	  wrapperek seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel meg lehet
	  ker&uuml;lni.</para>
      </note>

      <para>Ahogy azt az al&aacute;bbi p&eacute;lda is
	szeml&eacute;lteti, a setuid enged&eacute;lyt a t&ouml;bbi
	el&eacute; egy n&eacute;gyes (4)
	besz&uacute;r&aacute;s&aacute;val tudjuk
	be&aacute;ll&iacute;tani:</para>

      <screen>&prompt.root; <userinput>chmod 4755 suidexample.sh</userinput></screen>

      <para>A
	<filename><replaceable>suidexample.sh</replaceable></filename>
	&aacute;llom&aacute;ny enged&eacute;lyei ezt k&ouml;vet&#245;en
	m&aacute;r &iacute;gy fognak megjelenni:</para>

      <screen>-rwsr-xr-x   1 trhodes  trhodes    63 Aug 29 06:36 suidexample.sh</screen>

      <para>Most m&aacute;r j&oacute;l l&aacute;that&oacute;, hogy az
	&aacute;llom&aacute;ny tulajdonos&aacute;hoz tartoz&oacute;
	enged&eacute;lyek k&ouml;z&ouml;tt a
	v&eacute;grehajthat&oacute;s&aacute;got szab&aacute;lyoz&oacute;
	bit lecser&eacute;l&#245;d&ouml;tt egy <literal>s</literal>
	bitre.  Ennek k&ouml;sz&ouml;nhet&#245;en a
	<command>passwd</command> parancshoz hasonl&oacute; m&oacute;don
	kib&#245;v&iacute;tett enged&eacute;lyekkel lesz&uuml;nk
	k&eacute;pesek futtatni programokat.</para>

      <para>K&eacute;t termin&aacute;l megnyit&aacute;s&aacute;val
	mindezt val&oacute;s id&#245;ben is megvizsg&aacute;lhatjuk.  Az
	egyiken ind&iacute;tsuk el norm&aacute;l
	felhaszn&aacute;l&oacute;k&eacute;nt a <command>passwd</command>
	programot.  Mik&ouml;zben a program v&aacute;rakozik az
	&uacute;j jelsz&oacute; megad&aacute;s&aacute;ra, a m&aacute;sik
	termin&aacute;lon k&eacute;rdezz&uuml;k le a programhoz
	tartoz&oacute; felhaszn&aacute;l&oacute;i
	inform&aacute;ci&oacute;kat.</para>

      <para>Teh&aacute;t az egyik termin&aacute;lon a
	k&ouml;vetkez&#245;t l&aacute;tjuk:</para>

      <screen>&prompt.user; <userinput>passwd</userinput>
Changing local password for trhodes
Old Password:</screen>

      <para>Ek&ouml;zben pedig a m&aacute;sikon:</para>

      <screen>&prompt.root; <userinput>ps aux | grep passwd</userinput>
trhodes  5232  0.0  0.2  3420  1608   0  R+    2:10AM   0:00.00 grep passwd
root     5211  0.0  0.2  3620  1724   2  I+    2:09AM   0:00.01 passwd</screen>

      <para>A <command>passwd</command> parancsot egyszer&#251;
	felhaszn&aacute;l&oacute;k&eacute;nt adtunk ki, azonban
	j&oacute;l l&aacute;that&oacute; val&oacute;j&aacute;ban a
	<username>root</username> felhaszn&aacute;l&oacute;
	azonos&iacute;t&oacute;j&aacute;val fut.</para>

      <para>A <literal>setgid</literal> a <literal>setuid</literal>
	enged&eacute;lyhez hasonl&oacute;an m&#251;k&ouml;dik,
	egyed&uuml;l annyiban t&eacute;r el, hogy a csoportra
	vonatkoz&oacute; be&aacute;ll&iacute;t&aacute;sokat
	m&oacute;dos&iacute;tja.  Amikor egy alkalmaz&aacute;st vagy
	seg&eacute;dprogramot ilyen enged&eacute;llyel futtatunk, akkor
	az adott programot birtokl&oacute; csoport enged&eacute;lyeit
	kapjuk meg.</para>

      <para>&Uacute;gy tudjuk &aacute;llom&aacute;nyokon
	be&aacute;ll&iacute;tani a <literal>setgid</literal>
	t&iacute;pus&uacute; enged&eacute;lyt, ha az im&eacute;nti
	p&eacute;ld&aacute;hoz hasonl&oacute;an a
	<command>chmod</command> parancs h&iacute;v&aacute;sakor
	m&eacute;g egy kettest (2) &iacute;runk az enged&eacute;lyek
	el&eacute;:</para>

      <screen>&prompt.root; <userinput>chmod 2755 sgidexample.sh</userinput></screen>
      <para>Az &iacute;gy be&aacute;ll&iacute;tott enged&eacute;lyek az
	el&#245;bbih&ouml;z hasonl&oacute; m&oacute;don
	szeml&eacute;lhet&#245;ek meg, azonban ebben az esetben a
	csoporthoz tartoz&oacute; enged&eacute;lyekn&eacute;l jelenik
	meg az <literal>s</literal> bit:</para>

      <screen>-rwxr-sr-x   1 trhodes  trhodes    44 Aug 31 01:49 sgidexample.sh</screen>

      <note>
	<para>Az el&#245;bb t&aacute;rgyalt p&eacute;ld&aacute;kkal
	  kapcsolatban fontos megeml&iacute;ten&uuml;nk, hogy hab&aacute;r
	  a szkriptek is v&eacute;grehajthat&oacute;
	  &aacute;llom&aacute;nyok, nem fognak a val&oacute;dit&oacute;l
	  elt&eacute;r&#245; effekt&iacute;v felhaszn&aacute;l&oacute;i
	  azonos&iacute;t&oacute;val futni.  Ennek oka abban
	  keresend&#245;, hogy a parancssori szkriptek nem
	  h&iacute;vhatj&aacute;k a &man.setuid.2;
	  rendszerh&iacute;v&aacute;st.</para>
      </note>

      <para>Ez a k&eacute;t speci&aacute;lis enged&eacute;ly (a
	<literal>setuid</literal> &eacute;s a <literal>setgid</literal>) a
	programhoz tartoz&oacute; enged&eacute;lyek
	kiterjeszt&eacute;s&eacute;vel cs&ouml;kkentheti
	rendszer&uuml;nk biztons&aacute;g&aacute;t.  Ezzel szemben
	viszont a harmadik bemutatand&oacute; speci&aacute;lis
	enged&eacute;ly rendszer&uuml;nk v&eacute;delm&eacute;nek
	er&#245;s&iacute;t&eacute;s&eacute;re szolg&aacute;l: ez az
	&uacute;n.  <literal>sticky</literal> bit.</para>

      <para>Ha a <literal>sticky</literal> t&iacute;pus&uacute;
	enged&eacute;lyt k&ouml;nyvt&aacute;rra adjuk meg, akkor a benne
	lev&#245; &aacute;llom&aacute;nyok t&ouml;rl&eacute;s&eacute;t
	kiz&aacute;r&oacute;lag azok tulajdonosainak engedi.  Ezzel az
	enged&eacute;llyel l&eacute;nyeg&eacute;ben a <filename
	class="directory">/tmp</filename> k&ouml;nyvt&aacute;rhoz
	hasonl&oacute; nyilv&aacute;nos, b&aacute;rki &aacute;ltal
	el&eacute;rhet&#245; k&ouml;nyvt&aacute;rakban
	akad&aacute;lyozhatjuk meg az &aacute;llom&aacute;nyok idegen
	felhaszn&aacute;l&oacute;k &aacute;ltali
	t&ouml;rl&eacute;s&eacute;t.  Az enged&eacute;ly
	be&aacute;ll&iacute;t&aacute;s&aacute;hoz egy egyest (1) kell a
	t&ouml;bbi el&eacute; f&#251;zn&uuml;nk, mint
	p&eacute;ld&aacute;ul:</para>

      <screen>&prompt.root; <userinput>chmod 1777 /tmp</userinput></screen>

      <para>Most m&aacute;r az <command>ls</command> parancs
	seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel l&aacute;thatjuk ennek a
	hat&aacute;s&aacute;t:</para>

      <screen>&prompt.root; <userinput>ls -al / | grep tmp</userinput>
drwxrwxrwt  10 root  wheel          512 Aug 31 01:49 tmp</screen>

      <para>A <literal>sticky</literal> bit a
	be&aacute;ll&iacute;t&aacute;sok v&eacute;g&eacute;n
	felbukkan&oacute; <literal>t</literal> r&eacute;v&eacute;n
	azonos&iacute;that&oacute; be.</para>
    </sect2>
  </sect1>

  <sect1 id="dirstructure">
    <title>A k&ouml;nyvt&aacute;rak elrendez&eacute;se</title>

    <indexterm><primary>k&ouml;nyvt&aacute;rhierarchia</primary></indexterm>

    <para>A &os; k&ouml;nyvt&aacute;rszerkezet&eacute;nek ismerete
      alapvet&#245; jelent&#245;s&eacute;g&#251; a rendszer
      eg&eacute;sz&eacute;nek meg&eacute;rt&eacute;s&eacute;nek
      szempontj&aacute;b&oacute;l.  Ezen bel&uuml;l is a legfontosabb a
      gy&ouml;k&eacute;rk&ouml;nyvt&aacute;r, a <quote>/</quote>.  Ez az
      els&#245; k&ouml;nyvt&aacute;r, amelyet a rendszer a
      rendszerind&iacute;t&aacute;s sor&aacute;n csatlakoztat &eacute;s
      a t&ouml;bbfelhaszn&aacute;l&oacute;s m&oacute;d
      el&#245;k&eacute;sz&iacute;t&eacute;s&eacute;hez
      elegendhetlen&uuml;l sz&uuml;ks&eacute;ges alaprendszert
      tartalmazza.  A gy&ouml;k&eacute;rk&ouml;nyvt&aacute;r emellett
      csatlakoz&aacute;si pontokat szolg&aacute;ltat a
      t&ouml;bbfelhaszn&aacute;l&oacute;s m&#251;k&ouml;d&eacute;sre
      v&aacute;lt&aacute;s sor&aacute;n csatlakoztatand&oacute;
      tov&aacute;bbi &aacute;llom&aacute;nyrendszerek
      sz&aacute;m&aacute;ra.</para>

    <para>A csatlakoz&aacute;si pont egy olyan k&ouml;nyvt&aacute;r,
      ahov&aacute; a sz&uuml;l&#245; &aacute;llom&aacute;nyrendszeren
      (ami gyakran maga a gy&ouml;k&eacute;r
      &aacute;llom&aacute;nyrendszer) bel&uuml;l tov&aacute;bbi
      &aacute;llom&aacute;nyrendszereket tudunk beoltani.  Err&#245;l
      b&#245;vebben a <xref linkend="disk-organization">ban olvashatunk.
      A szabv&aacute;nyos csatlakoz&aacute;si pontok:
      <filename>/usr</filename>, <filename>/var</filename>,
      <filename>/tmp</filename>, <filename>/mnt</filename> &eacute;s
      <filename>/cdrom</filename>.  Ezekre a k&ouml;nyvt&aacute;rakra
      &aacute;ltal&aacute;ban az <filename>/etc/fstab</filename>
      &aacute;llom&aacute;nyban tal&aacute;lunk hivatkoz&aacute;sokat.
      Az <filename>/etc/fstab</filename> &aacute;llom&aacute;ny a
      rendszer sz&aacute;m&aacute;ra a k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#245;
      &aacute;llom&aacute;nyrendszerek &eacute;s a hozz&aacute;juk
      tartoz&oacute; csatlakoz&aacute;si pontok
      t&aacute;bl&aacute;zat&aacute;t tartalmazza.  Az
      <filename>/etc/fstab</filename> &aacute;llom&aacute;nyban
      szerepl&#245; legt&ouml;bb &aacute;llom&aacute;nyrendszer a
      rendszerind&iacute;t&aacute;s sor&aacute;n automatikusan
      csatlakoztat&aacute;sra ker&uuml;l az &man.rc.8; szkriptb&#245;l,
      hacsak nem tartalmazz&aacute;k a <option>noauto</option>
      be&aacute;ll&iacute;t&aacute;st.  Ennek r&eacute;szleteit a <xref
      linkend="disks-fstab">ban tal&aacute;lhatjuk meg.</para>

    <para>Az &aacute;llom&aacute;nyrendszerek
      hierarchi&aacute;j&aacute;nak teljes le&iacute;r&aacute;s&aacute;t
      a &man.hier.7; man oldalon olvashatjuk.  Mi egyel&#245;re most
      megel&eacute;gsz&uuml;nk a leggyakrabban megjelen&#245;
      k&ouml;nyvt&aacute;rak r&ouml;vid
      &aacute;ttekint&eacute;s&eacute;vel.</para>

    <para>
      <informaltable frame="none" pgwide="1">
        <tgroup cols="2">
	  <thead>
	    <row>
	      <entry>K&ouml;nyvt&aacute;r</entry>
	      <entry>Mi tal&aacute;lhat&oacute; itt</entry>
	    </row>
	  </thead>
	  <tbody valign="top">
	    <row>
	      <entry><filename class="directory">/</filename></entry>
	      <entry>Az &aacute;llom&aacute;nyrendszer
		gy&ouml;kere.</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename class="directory">/bin/</filename></entry>
	      <entry>Az egy- &eacute;s
		t&ouml;bbfelhaszn&aacute;l&oacute;s k&ouml;rnyezetekben
		is egyar&aacute;nt alapvet&#245;
		felhaszn&aacute;l&oacute;i
		seg&eacute;dprogramok.</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename class="directory">/boot/</filename></entry>
	      <entry>Az oper&aacute;ci&oacute;s rendszer
		ind&iacute;t&aacute;sa sor&aacute;n haszn&aacute;lt
		programok &eacute;s konfigur&aacute;ci&oacute;s
		&aacute;llom&aacute;nyok.</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename class="directory">/boot/defaults/</filename></entry>
	      <entry>A rendszerind&iacute;t&aacute;s
		alap&eacute;rtelmezett konfigur&aacute;ci&oacute;s
		&aacute;llom&aacute;nyai.  L&aacute;sd
		&man.loader.conf.5;</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename class="directory">/dev/</filename></entry>
	      <entry>Eszk&ouml;zle&iacute;r&oacute;k, l&aacute;sd
		&man.intro.4;.</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename class="directory">/etc/</filename></entry>
	      <entry>Rendszerkonfigur&aacute;ci&oacute;s
		&aacute;llom&aacute;nyok &eacute;s szkriptek.</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename class="directory">/etc/defaults/</filename></entry>
	      <entry>Az alap&eacute;rtelmezett
		rendszerkonfigur&aacute;ci&oacute;s
		&aacute;llom&aacute;nyok, l&aacute;sd
		&man.rc.8;.</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename class="directory">/etc/mail/</filename></entry>
	      <entry>A &man.sendmail.8; programhoz hasonl&oacute;
		lev&eacute;lk&uuml;ld&#245; rendszerek
		konfigur&aacute;ci&oacute;s
		&aacute;llom&aacute;nyai.</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename class="directory">/etc/namedb/</filename></entry>
	      <entry>A <command>named</command> program
		konfigur&aacute;ci&oacute;s &aacute;llom&aacute;nyai,
		l&aacute;sd &man.named.8;.</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename class="directory">/etc/periodic/</filename></entry>
	      <entry>A &man.cron.8; &aacute;ltal naponta, hetente
		&eacute;s havonta lefuttatand&oacute; szkriptek,
		l&aacute;sd &man.periodic.8;.</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename class="directory">/etc/ppp/</filename></entry>
	      <entry>A <command>ppp</command> program
		konfigur&aacute;ci&oacute;s &aacute;llom&aacute;nyai,
		l&aacute;sd &man.ppp.8;.</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename class="directory">/mnt/</filename></entry>
	      <entry>Egy &uuml;res k&ouml;nyvt&aacute;r, amelyet a
		rendszergazd&aacute;k &aacute;ltal&aacute;ban ideiglenes
		csatlakoz&aacute;si pontk&eacute;nt
		haszn&aacute;lnak.</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename class="directory">/proc/</filename></entry>
	      <entry>A fut&oacute; programokat tartalmaz&oacute;
		&aacute;llom&aacute;nyrendszer, l&aacute;sd
		&man.procfs.5;, illetve &man.mount.procfs.8;.</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename class="directory">/rescue/</filename></entry>
	      <entry>Statikusan linkelt programok v&eacute;szhelyzet
		eset&eacute;re, l&aacute;sd &man.rescue.8;.</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename class="directory">/root/</filename></entry>
	      <entry>A <username>root</username>
		felhaszn&aacute;l&oacute; k&ouml;nyvt&aacute;ra.</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename class="directory">/sbin/</filename></entry>
	      <entry>Az egy- &eacute;s
		t&ouml;bbfelhaszn&aacute;l&oacute;s k&ouml;rnyezetekben
		fontos rendszerprogramok &eacute;s
		rendszerfel&uuml;gyeleti eszk&ouml;z&ouml;k.</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename class="directory">/tmp/</filename></entry>
	      <entry>&Aacute;tmeneti &aacute;llom&aacute;nyok.  A
		<filename class="directory">/tmp</filename>
		k&ouml;nyvt&aacute;r tartalma &aacute;ltal&aacute;ban
		NEM marad meg az &uacute;jraind&iacute;t&aacute;s
		ut&aacute;n.  Erre a c&eacute;lra gyakran
		mem&oacute;ri&aacute;ban l&eacute;trehozott
		&aacute;llom&aacute;nyrendszert szoktak csatlakoztatni a
		<filename class="directory">/tmp</filename>
		k&ouml;nyvt&aacute;rba.  Ez ut&oacute;bbit az
		&man.rc.conf.5; tmpmfs-re vonatkoz&oacute;
		v&aacute;ltoz&oacute;inak
		be&aacute;ll&iacute;t&aacute;s&aacute;val lehet
		automatikuss&aacute; tenni (vagy a
		<filename>/etc/fstab</filename> megfelel&#245;
		m&oacute;dos&iacute;t&aacute;s&aacute;val, l&aacute;sd
		&man.mdmfs.8;).</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename class="directory">/usr/</filename></entry>
	      <entry>A felhaszn&aacute;l&oacute;i programok &eacute;s
		alkalmaz&aacute;sok t&ouml;bbs&eacute;ge.</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename class="directory">/usr/bin/</filename></entry>
	      <entry>&Aacute;ltal&aacute;nos seg&eacute;dprogramok,
		programoz&aacute;si eszk&ouml;z&ouml;k &eacute;s
		alkalmaz&aacute;sok.</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename class="directory">/usr/include/</filename></entry>
	      <entry>Szabv&aacute;nyos C
		include-&aacute;llom&aacute;nyok.</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename class="directory">/usr/lib/</filename></entry>
	      <entry>F&uuml;ggv&eacute;nyk&ouml;nyvt&aacute;rak.</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename class="directory">/usr/libdata/</filename></entry>
	      <entry>Egy&eacute;b hasznos
		adat&aacute;llom&aacute;nyok.</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename class="directory">/usr/libexec/</filename></entry>
	      <entry>(M&aacute;s programok &aacute;ltal haszn&aacute;lt)
		Rendszerd&eacute;monok &eacute;s
		rendszereszk&ouml;z&ouml;k.</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename
		class="directory">/usr/local/</filename></entry>
	      <entry>A helyi rendszeren telep&iacute;tett programok,
		f&uuml;ggv&eacute;nyk&ouml;nyvt&aacute;rak stb.  A &os;
		portrendszere is ezt haszn&aacute;lja
		alap&eacute;rtelmez&eacute;s szerint.  A
		<filename>/usr/local</filename> k&ouml;nyvt&aacute;ron
		bel&uuml;l a &man.hier.7; man oldalon
		tal&aacute;lhat&oacute; <filename>/usr</filename>
		k&ouml;nyvt&aacute;r &aacute;ltal&aacute;nos
		fel&eacute;p&iacute;t&eacute;se haszn&aacute;latos.  Ez
		al&oacute;l kiv&eacute;telt k&eacute;pez a man
		alk&ouml;nyvt&aacute;r, amely k&ouml;zvetlen&uuml;l a
		<filename>/usr/local</filename> alatt
		tal&aacute;lhat&oacute;, nem pedig a
		<filename>/usr/local/share</filename>
		k&ouml;nyvt&aacute;ron bel&uuml;l, valamint a portok
		dokument&aacute;ci&oacute;ja a
		<filename>share/doc/<replaceable>port</replaceable></filename>
		k&ouml;nyvt&aacute;rban tal&aacute;lhat&oacute;.</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename
		class="directory">/usr/obj/</filename></entry>
	      <entry>A <filename>/usr/src</filename>
		k&ouml;nyvt&aacute;rf&aacute;ban tal&aacute;lhat&oacute;
		forr&aacute;sok ford&iacute;t&aacute;sa sor&aacute;n
		keletkez&#245; architekt&uacute;raf&uuml;gg&#245;
		objektumok.</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename
		class="directory">/usr/ports/</filename></entry>
	      <entry>A &os; Portgy&#251;jtem&eacute;ny
		(v&aacute;laszthat&oacute;).</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename
		class="directory">/usr/sbin/</filename></entry>
	      <entry>(A felhaszn&aacute;l&oacute;k &aacute;ltal
		haszn&aacute;lt) Rendszerd&eacute;monok &eacute;s
		rendszereszk&ouml;z&ouml;k.</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename
		class="directory">/usr/share/</filename></entry>
	      <entry>Architekt&uacute;raf&uuml;gg&#245;
		&aacute;llom&aacute;nyok.</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename
		class="directory">/usr/src/</filename></entry>
	      <entry>BSD &eacute;s/vagy helyi forr&aacute;sok.</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename
		class="directory">/usr/X11R6/</filename></entry>
	      <entry>Az X11R6 rendszer programjai,
		f&uuml;ggv&eacute;nyk&ouml;nyvt&aacute;rai stb.
		(v&aacute;laszthat&oacute;)</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename
		class="directory">/var/</filename></entry>
	      <entry>K&uuml;l&ouml;nf&eacute;le napl&oacute;,
		&aacute;tmeneti, ideiglenes &eacute;s pufferben
		t&aacute;rolt &aacute;llom&aacute;nyok.  A
		mem&oacute;ri&aacute;ban l&eacute;trehozott
		&aacute;llom&aacute;nyrendszereket is olykor a <filename
		class="directory">/var</filename>
		k&ouml;nyvt&aacute;rban tal&aacute;ljuk.  Ezt az
		&man.rc.conf.5; &aacute;llom&aacute;nyban
		tal&aacute;lhat&oacute; varmfs-v&aacute;ltoz&oacute;k
		be&aacute;ll&iacute;t&aacute;s&aacute;val tehetj&uuml;k
		automatikuss&aacute; (vagy a
		<filename>/etc/fstab</filename> megfelel&#245;
		m&oacute;dos&iacute;t&aacute;s&aacute;val, l&aacute;sd
		&man.mdmfs.8;).</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename
		class="directory">/var/log/</filename></entry>
	      <entry>Mindenf&eacute;le rendszernapl&oacute;k.</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename
		class="directory">/var/mail/</filename></entry>
	      <entry>A felhaszn&aacute;l&oacute;k postafi&oacute;kjait
		t&aacute;rol&oacute; &aacute;llom&aacute;nyok.</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename
		class="directory">/var/spool/</filename></entry>
	      <entry>A nyomtat&oacute;k &eacute;s a levelez&eacute;s
		pufferel&eacute;s&eacute;hez haszn&aacute;lt
		k&ouml;nyvt&aacute;rak.</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename
		class="directory">/var/tmp/</filename></entry>
	      <entry>&Aacute;tmeneti &aacute;llom&aacute;nyok.  Az itt
		tal&aacute;lhat&oacute; &aacute;llom&aacute;nyok
		&aacute;ltal&aacute;ban megmaradnak a
		k&ouml;vetkez&#245; rendszerind&iacute;t&aacute;s
		alkalm&aacute;val is, hacsak a <filename
		class="directory">/var</filename> nem egy
		mem&oacute;ri&aacute;ban l&eacute;tez&#245;
		&aacute;llom&aacute;nyrendszer.</entry>
	    </row>
	    <row>
	      <entry><filename class="directory">/var/yp</filename></entry>
	      <entry>A NIS &aacute;llom&aacute;nyai.</entry>
	    </row>
	  </tbody>
	</tgroup>
      </informaltable>
    </para>

  </sect1>

  <sect1 id="disk-organization">
    <title>A lemezek szervez&eacute;se</title>

    <para>Az &aacute;llom&aacute;nyn&eacute;v a legkisebb
      szervez&eacute;si egys&eacute;g, amin kereszt&uuml;l a &os;
      k&eacute;pes megtal&aacute;lni az &aacute;llom&aacute;nyokat.  Az
      &aacute;llom&aacute;nyok neveiben a kis- &eacute;s nagybet&#251;t
      megk&uuml;l&ouml;nb&ouml;ztetj&uuml;k, teh&aacute;t a
      <filename>readme.txt</filename> &eacute;s a
      <filename>README.TXT</filename> elnevez&eacute;s k&eacute;t
      k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#245; &aacute;llom&aacute;nyra utal.  A
      &os; nem az &aacute;llom&aacute;nyok kiterjeszt&eacute;se (ami a
      konkr&eacute;t p&eacute;ld&aacute;nkban a
      <filename>.txt</filename> volt) alapj&aacute;n d&ouml;nti el, hogy
      az adott &aacute;llom&aacute;ny vajon program, dokumentum vagy
      valamilyen m&aacute;s fajt&aacute;j&uacute; adat.</para>

    <para>Az &aacute;llom&aacute;nyok k&ouml;nyvt&aacute;rakban
      t&aacute;rol&oacute;dnak.  Egy k&ouml;nyvt&aacute;r lehet
      ak&aacute;r &uuml;res (nincs benne egyetlen &aacute;llom&aacute;ny
      sem), vagy t&ouml;bbsz&aacute;z &aacute;llom&aacute;nyt is
      tartalmazhat.  Egy k&ouml;nyvt&aacute;r r&aacute;ad&aacute;sul
      tov&aacute;bbi k&ouml;nyvt&aacute;rakat is t&aacute;rolhat,
      &eacute;s &iacute;gy az egym&aacute;sban elhelyezked&#245;
      k&ouml;nyvt&aacute;rak seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel
      k&ouml;nyvt&aacute;rak egy hierarchi&aacute;j&aacute;t tudjuk
      fel&eacute;p&iacute;teni.  Ezzel sokkalta k&ouml;nnyebben
      szervezhet&#245;v&eacute; v&aacute;lnak az adataink.</para>

    <para>Az &aacute;llom&aacute;nyokat &eacute;s
      k&ouml;nyvt&aacute;rakat &uacute;gy tudunk el&eacute;rni, ha
      megadjuk az &aacute;llom&aacute;ny vagy a k&ouml;nyvt&aacute;rt
      t&aacute;rol&oacute; k&ouml;nyvt&aacute;r nev&eacute;t, amit egy
      perjel, a <literal>/</literal> k&ouml;vet, valamint &iacute;gy
      &ouml;sszef&#251;zve az el&eacute;r&eacute;shez
      sz&uuml;ks&eacute;ges tov&aacute;bbi k&ouml;nyvt&aacute;rak
      felsorol&aacute;sa.  Teh&aacute;t, ha van egy
      <filename>ize</filename> nev&#251; k&ouml;nyvt&aacute;runk,
      amelyben tal&aacute;lhat&oacute; egy <filename>mize</filename>
      k&ouml;nyvt&aacute;r, amelyen bel&uuml;l pedig egy
      <filename>readme.txt</filename>, akkor ennek az
      &aacute;llom&aacute;nynak a teljes neve, vagy
      m&aacute;sk&eacute;ppen sz&oacute;lva az
      <firstterm>el&eacute;r&eacute;si &uacute;tja</firstterm>
      <filename>ize/mize/readme.txt</filename> lesz.</para>

    <para>A k&ouml;nyvt&aacute;rak &eacute;s az &aacute;llom&aacute;nyok
      egy &aacute;llom&aacute;nyrendszerben t&aacute;rol&oacute;dnak.
      Minden &aacute;llom&aacute;nyrendszer pontosan egy
      k&ouml;nyvt&aacute;rat tartalmaz a legfels&#245; szintj&eacute;n,
      amelyet az adott &aacute;llom&aacute;nyrendszer
      <firstterm>gy&ouml;k&eacute;rk&ouml;nyvt&aacute;r&aacute;nak</firstterm>
      nevez&uuml;nk.  Ez a gy&ouml;k&eacute;rk&ouml;nyvt&aacute;r
      tartalmazhat azt&aacute;n tov&aacute;bbi
      k&ouml;nyvt&aacute;rakat.</para>

    <para>Eddig m&eacute;g val&oacute;sz&iacute;n&#251;leg minden nagyon
      hasonl&oacute; a m&aacute;s oper&aacute;ci&oacute;s rendszerekben
      tapasztalhat&oacute; fogalmakhoz.  Azonban ad&oacute;nak
      k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;gek: p&eacute;ld&aacute;ul az &ms-dos; a
      <literal>\</literal> jellel v&aacute;lasztja el az
      &aacute;llom&aacute;nyok &eacute;s k&ouml;nyvt&aacute;rak neveit,
      mik&ouml;zben a &macos; erre a <literal>:</literal> jelet
      haszn&aacute;lja.</para>

    <para>A &os; az el&eacute;r&eacute;si utakban sem bet&#251;kkel, sem
      pedig semmilyen m&aacute;s n&eacute;vvel nem jel&ouml;li meg a
      meghajt&oacute;kat.  Teh&aacute;t a &os;-ben nem &iacute;rhatjuk,
      hogy a <filename>c:/ize/mize/readme.txt</filename>.</para>

    <para>Helyette az egyik &aacute;llom&aacute;nyrendszert
      kijel&ouml;lik <firstterm>gy&ouml;k&eacute;r
      &aacute;llom&aacute;nyrendszernek</firstterm>.  A
      gy&ouml;k&eacute;r &aacute;llom&aacute;nyrendszer
      gy&ouml;k&eacute;rk&ouml;nyvt&aacute;r&aacute;ra hivatkoznak
      k&eacute;s&#245;bb <literal>/</literal>
      k&ouml;nyvt&aacute;rk&eacute;nt.  Ezut&aacute;n minden m&aacute;s
      &aacute;llom&aacute;nyrendszert a gy&ouml;k&eacute;r
      &aacute;llom&aacute;nyrendszerhez
      <firstterm>csatlakoztatunk</firstterm>.  Ennek
      &eacute;rtelm&eacute;ben nem sz&aacute;m&iacute;t, hogy a mennyi
      lemez&uuml;nk is van a &os; rendszer&uuml;nkben, hiszen minden
      k&ouml;nyvt&aacute;r egyazon lemez r&eacute;szek&eacute;nt jelenik
      meg.</para>

    <para>Tegy&uuml;k fel, hogy van h&aacute;rom
      &aacute;llom&aacute;nyrendszer&uuml;nk, h&iacute;vjuk ezeket
      <literal>A</literal>-nak, <literal>B</literal>-nek &eacute;s
      <literal>C</literal>-nek.  Minden &aacute;llom&aacute;nyrendszer
      rendelkezik egy gy&ouml;k&eacute;rk&ouml;nyvt&aacute;rral, amely
      k&eacute;t tov&aacute;bbi k&ouml;nyvt&aacute;rat tartalmaz:
      <literal>A1</literal>-et &eacute;s <literal>A2</literal>-t
      (&eacute;s ennek megfelel&#245;en a t&ouml;bbi
      <literal>B1</literal>-et &eacute;s <literal>B2</literal>-t,
      valamint <literal>C1</literal> &eacute;s
      <literal>C2</literal>-t).</para>

    <para>Nevezz&uuml;k <literal>A</literal>-t a gy&ouml;k&eacute;r
      &aacute;llom&aacute;nyrendszernek.  Ha a k&ouml;nyvt&aacute;r
      tartalm&aacute;nak megjelen&iacute;t&eacute;s&eacute;hez most
      kiadn&aacute;nk az <command>ls</command> parancsot, k&eacute;t
      alk&ouml;nyvt&aacute;rat l&aacute;tn&aacute;nk, az
      <literal>A1</literal>-et &eacute;s <literal>A2</literal>-t.  A
      l&eacute;trej&ouml;tt k&ouml;nyvt&aacute;rfa valahogy &iacute;gy
      n&eacute;zne ki:</para>

    <mediaobject>
      <imageobject>
	<imagedata fileref="install/example-dir1" format="EPS">
      </imageobject>

      <textobject>
	<literallayout class="monospaced"> /
 |
 +--- A1
 |
 `--- A2</literallayout>
      </textobject>
    </mediaobject>

    <para>Egy &aacute;llom&aacute;nyrendszert csak egy m&aacute;sik
      &aacute;llom&aacute;nyrendszer valamelyik
      k&ouml;nyvt&aacute;r&aacute;ba tudunk csatlakoztatni.
      Ez&eacute;rt most t&eacute;telezz&uuml;k fel, hogy a
      <literal>B</literal> &aacute;llom&aacute;nyrendszert az
      <literal>A1</literal> k&ouml;nyvt&aacute;rba csatlakoztatjuk.
      Ezut&aacute;n a <literal>B</literal>
      gy&ouml;k&eacute;rk&ouml;nyvt&aacute;ra &aacute;tveszi a
      <literal>A1</literal> hely&eacute;t az
      &aacute;llom&aacute;nyrendszerben, &eacute;s ennek
      megfelel&#245;en megjelennek a <literal>B</literal>
      k&ouml;nyvt&aacute;rai is:</para>

    <mediaobject>
      <imageobject>
	<imagedata fileref="install/example-dir2" format="EPS">
      </imageobject>

      <textobject>
	<literallayout class="monospaced"> /
 |
 +--- A1
 |     |
 |     +--- B1
 |     |
 |     `--- B2
 |
 `--- A2</literallayout>
      </textobject>
    </mediaobject>

    <para>A <literal>B1</literal> vagy <literal>B2</literal>
      k&ouml;nyvt&aacute;rakban tal&aacute;lhat&oacute;
      &aacute;llom&aacute;nyok b&aacute;rmelyike innent&#245;l kezdve a
      <filename>/A1/B1</filename>, illetve a <filename>/A1/B2</filename>
      el&eacute;r&eacute;si utakon &eacute;rhet&#245;ek el.  Az
      <filename>A1</filename> k&ouml;nyvt&aacute;rban
      tal&aacute;lhat&oacute; &aacute;llom&aacute;nyok erre az
      id&#245;re rejtve maradnak.  Akkor fognak &uacute;jra felbukkanni,
      ha a <literal>B</literal> &aacute;llom&aacute;nyrendszert
      <firstterm>lev&aacute;lasztjuk</firstterm> az <literal>A</literal>
      &aacute;llom&aacute;nyrendszerr&#245;l.</para>

    <para>Ha a <literal>B</literal> &aacute;llom&aacute;nyrendszert az
      <literal>A2</literal> k&ouml;nyvt&aacute;rba
      csatlakoztatn&aacute;nk, az im&eacute;nti &aacute;bra
      nagyj&aacute;b&oacute;l &iacute;gy n&eacute;zne ki:</para>

    <mediaobject>
      <imageobject>
	<imagedata fileref="install/example-dir3" format="EPS">
      </imageobject>

      <textobject>
	<literallayout class="monospaced"> /
 |
 +--- A1
 |
 `--- A2
       |
       +--- B1
       |
       `--- B2</literallayout>
      </textobject>
    </mediaobject>

    <para>&eacute;s ennek megfelel&#245;en az el&#245;bb t&aacute;rgyalt
      el&eacute;r&eacute;si utak <filename>/A2/B1</filename> &eacute;s
      <filename>/A2/B2</filename> lenn&eacute;nek.</para>

    <para>Az &aacute;llom&aacute;nyrendszerek egym&aacute;shoz is
      csatlakoztathat&oacute;ak.  A p&eacute;ld&aacute;t ennek
      megfelel&#245;en &uacute;gy is folytathatjuk, hogy a
      <literal>C</literal> &aacute;llom&aacute;nyrendszert
      csatlakoztatjuk <literal>B</literal>
      &aacute;llom&aacute;nyrendszerben tal&aacute;lhat&oacute;
      <literal>B1</literal> k&ouml;nyvt&aacute;rhoz.  Ennek
      eredm&eacute;nye a k&ouml;vetkez&#245; elrendez&eacute;s
      lesz:</para>

    <mediaobject>
      <imageobject>
	<imagedata fileref="install/example-dir4" format="EPS">
      </imageobject>

      <textobject>
	<literallayout class="monospaced"> /
 |
 +--- A1
 |
 `--- A2
       |
       +--- B1
       |     |
       |     +--- C1
       |     |
       |     `--- C2
       |
       `--- B2</literallayout>
      </textobject>
    </mediaobject>

    <para>Vagy a <literal>C</literal> &aacute;llom&aacute;nyrendszer az
      <literal>A1</literal> k&ouml;nyvt&aacute;ron kereszt&uuml;l
      csatlakoztathat&oacute; ak&aacute;r k&ouml;zvetlen&uuml;l az
      <literal>A</literal> &aacute;llom&aacute;nyrendszerhez is:</para>

    <mediaobject>
      <imageobject>
	<imagedata fileref="install/example-dir5" format="EPS">
      </imageobject>

      <textobject>
	<literallayout class="monospaced"> /
 |
 +--- A1
 |     |
 |     +--- C1
 |     |
 |     `--- C2
 |
 `--- A2
       |
       +--- B1
       |
       `--- B2</literallayout>
      </textobject>
    </mediaobject>

    <para>Az &ms-dos; oper&aacute;ci&oacute;s rendszert ismer&#245;k
      sz&aacute;m&aacute;ra ez hasonl&oacute; lehet a
      <command>join</command> parancshoz (hab&aacute;r teljesen nem
      egyezik meg vele).</para>

    <para>&Aacute;ltal&aacute;ban azonban ezzel nem kell
      t&ouml;r&#245;dn&uuml;nk, hiszen t&ouml;bbnyire csak a &os;
      telep&iacute;t&eacute;se sor&aacute;n hozunk l&eacute;tre
      &aacute;llom&aacute;nyrendszereket &eacute;s v&aacute;lasztjuk meg
      a csatlakoz&aacute;si pontjukat.  A k&eacute;s&#245;bbiekben
      legfeljebb ez akkor ker&uuml;l el&#245; ism&eacute;t, amikor
      &uacute;jabb lemezeket adunk hozz&aacute; a rendszerhez.</para>

    <para>Teljess&eacute;ggel megengedhet&#245;, hogy elhagyjuk a
      t&ouml;bbit &eacute;s csak egyetlen &oacute;ri&aacute;si
      gy&ouml;k&eacute;r&aacute;llom&aacute;nyrendszert
      haszn&aacute;ljunk.  Ennek viszont megvannak a maga
      h&aacute;tr&aacute;nyai &eacute;s az egyetlen el&#245;nye.</para>

    <itemizedlist>
      <title>T&ouml;bb &aacute;llom&aacute;nyrendszer
	haszn&aacute;lat&aacute;nak el&#245;nyei</title>

      <listitem>
	<para>A k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#245;
	  &aacute;llom&aacute;nyrendszereknek
	  k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#245;
	  <firstterm>csatlakoztat&aacute;si
	  be&aacute;ll&iacute;t&aacute;sai</firstterm> (mount options)
	  lehetnek.  P&eacute;ld&aacute;ul, ha kell&#245;en
	  el&#245;vigy&aacute;zatosak akarunk lenni, a
	  gy&ouml;k&eacute;r&aacute;llom&aacute;nyrendszer
	  &iacute;r&aacute;sv&eacute;dett m&oacute;don is
	  csatlakoztathat&oacute;, aminek k&ouml;sz&ouml;nhet&#245;en
	  lehetetlenn&eacute; v&aacute;lik a rendszer
	  sz&aacute;m&aacute;ra fontos &aacute;llom&aacute;nyok
	  v&eacute;letlen t&ouml;rl&eacute;se vagy
	  fel&uuml;l&iacute;r&aacute;sa.  Ha
	  elk&uuml;l&ouml;n&iacute;tj&uuml;k a
	  felhaszn&aacute;l&oacute;k sz&aacute;m&aacute;ra
	  &iacute;rhat&oacute; &aacute;llom&aacute;nyrendszereket
	  (p&eacute;ld&aacute;ul a <filename>/home</filename>
	  k&ouml;nyvt&aacute;rakat) a t&ouml;bbi
	  &aacute;llom&aacute;nyrendszert&#245;l, lehet&#245;v&eacute;
	  v&aacute;lik sz&aacute;munkra, hogy
	  <firstterm>nosuid</firstterm>
	  be&aacute;ll&iacute;t&aacute;ssal csatlakoztassuk ezeket.  Ez
	  a be&aacute;ll&iacute;t&aacute;s megakad&aacute;lyozza, hogy
	  ezekben a
	  <firstterm>suid</firstterm>/<firstterm>guid</firstterm>
	  bitekkel rendelkez&#245; v&eacute;grehajthat&oacute;
	  &aacute;llom&aacute;nyok haszn&aacute;lhat&oacute;ak legyenek,
	  ez&aacute;ltal n&ouml;veli a rendszer
	  biztons&aacute;goss&aacute;g&aacute;t.</para>
      </listitem>

      <listitem>
	<para>A &os; az &aacute;llom&aacute;nyrendszer
	  haszn&aacute;lat&aacute;t&oacute;l f&uuml;gg&#245;en
	  mag&aacute;t&oacute;l hat&aacute;roz a benne
	  tal&aacute;lhat&oacute; &aacute;llom&aacute;nyok
	  optim&aacute;lis kioszt&aacute;s&aacute;t illet&#245;en.
	  &Iacute;gy teh&aacute;t a gyakorta m&oacute;dos&iacute;tott,
	  kisebb &aacute;llom&aacute;nyokat tartalmaz&oacute;
	  &aacute;llom&aacute;nyrendszerek eset&eacute;n teljes
	  m&aacute;s technik&aacute;kat alkalmaz, mint
	  p&eacute;ld&aacute;ul a nagyobb, kev&eacute;sb&eacute;
	  v&aacute;ltoz&oacute; &aacute;llom&aacute;nyok eset&eacute;n.
	  Azonban egyetlen &aacute;llom&aacute;nyrendszer
	  haszn&aacute;lat&aacute;val ez a gyors&iacute;t&aacute;si
	  m&oacute;dszer odav&eacute;sz.</para>
      </listitem>

      <listitem>
	<para>Noha a &os; &aacute;llom&aacute;nyrendszerei nagyon
	  j&oacute;l t&#251;rik a hirtelen
	  &aacute;ramkimarad&aacute;sokat, egy d&ouml;nt&#245; ponton
	  bek&ouml;vetkez&#245; v&aacute;ratlan le&aacute;ll&aacute;s
	  tov&aacute;bbra is k&aacute;rt okozhat a szerkezet&uuml;kben.
	  Ha azonban t&ouml;bb &aacute;llom&aacute;nyrendszerre osztjuk
	  a t&aacute;roland&oacute; adatainkat, sokkal
	  val&oacute;sz&iacute;n&#251;bb&eacute; v&aacute;lik, hogy egy
	  ilyen eset ut&aacute;n a rendszer&uuml;nk talpra tud
	  &aacute;llni, &eacute;s sz&uuml;ks&eacute;g eset&eacute;n
	  nek&uuml;nk is k&ouml;nnyebb lesz a biztons&aacute;gi
	  ment&eacute;seinkb&#245;l helyre&aacute;ll&iacute;tani a
	  s&eacute;r&uuml;lt &aacute;llom&aacute;nyokat.</para>
      </listitem>
    </itemizedlist>

    <itemizedlist>
	<title>Egyetlen &aacute;llom&aacute;nyrendszer
	  haszn&aacute;lat&aacute;nak el&#245;nyei</title>

	<listitem>
	  <para>Az &aacute;llom&aacute;nyrendszerek m&eacute;rete
	    r&ouml;gz&iacute;tett.  Miut&aacute;n a &os;
	    telep&iacute;t&eacute;se sor&aacute;n l&eacute;trehoztunk
	    egy adott m&eacute;ret&#251;
	    &aacute;llom&aacute;nyrendszert, el&#245;fordulhat, hogy
	    k&eacute;s&#245;bb sz&uuml;ks&eacute;g&uuml;nk lesz a
	    m&eacute;ret&eacute;nek n&ouml;vel&eacute;s&eacute;re.
	    Ilyenkor nehezen ker&uuml;lhetj&uuml;k el az ilyenkor
	    szok&aacute;sos teend&#245;ket: biztons&aacute;gi
	    ment&eacute;s k&eacute;sz&iacute;t&eacute;se, az &uacute;j
	    m&eacute;retnek megfelel&#245;
	    &aacute;llom&aacute;nyrendszer l&eacute;trehoz&aacute;sa,
	    majd ezut&aacute;n a lementett adataink
	    vissza&aacute;ll&iacute;t&aacute;sa.</para>

	  <important>
	    <para>A &os;-ben azonban megtal&aacute;lhat&oacute; a
	      &man.growfs.8; parancs, amelynek
	      seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel az
	      &aacute;llom&aacute;nyrendszerek m&eacute;rete
	      haszn&aacute;lat k&ouml;zben n&ouml;velhet&#245;,
	      &eacute;s ezzel megsz&#251;nik a m&eacute;retre
	      vonatkoz&oacute; korl&aacute;toz&aacute;s.</para>
	  </important>
	</listitem>
    </itemizedlist>

    <para>Az &aacute;llom&aacute;nyrendszerek part&iacute;ci&oacute;kban
      t&aacute;rol&oacute;dnak.  A &os; &unix;-os eredete miatt azonban
      ez a kifejez&eacute;s nem a h&eacute;tk&ouml;znapi
      <quote>part&iacute;ci&oacute;</quote> jelent&eacute;s&eacute;t
      takarja (mint p&eacute;ld&aacute;ul egy &ms-dos;
      part&iacute;ci&oacute;).  Minden part&iacute;ci&oacute;t egy
      bet&#251; azonos&iacute;t <literal>a</literal>-t&oacute;l
      <literal>h</literal>-ig.  Mindegyik part&iacute;ci&oacute; csak
      egyetlen &aacute;llom&aacute;nyrendszert tartalmazhat, aminek
      r&eacute;v&eacute;n az &aacute;llom&aacute;nyrendszereket vagy az
      &aacute;llom&aacute;nyrendszerek hierarchi&aacute;j&aacute;ban
      tal&aacute;lhat&oacute; csatlakoz&aacute;si pontjukkal vagy pedig
      az ezeket tartalmaz&oacute; part&iacute;ci&oacute;
      bet&#251;j&eacute;vel azonos&iacute;thatjuk.</para>

    <para>A &os; ezeken fel&uuml;l k&uuml;l&ouml;n lemezter&uuml;len
      t&aacute;rolja a
      <firstterm>lapoz&oacute;&aacute;llom&aacute;ny</firstterm>t (swap
      space).  A lapoz&oacute;&aacute;llom&aacute;nyt haszn&aacute;lja a
      &os; <firstterm>virtu&aacute;lis mem&oacute;ria</firstterm>
      (virtual memory) megval&oacute;s&iacute;t&aacute;s&aacute;hoz.
      Ennek k&ouml;sz&ouml;nhet&#245;en a
      sz&aacute;m&iacute;t&oacute;g&eacute;p k&eacute;pes &uacute;gy
      viselkedni, mintha j&oacute;val t&ouml;bb mem&oacute;ri&aacute;val
      rendelkezne, mint val&oacute;j&aacute;ban.  &Iacute;gy, amikor a
      &os; kifogy a mem&oacute;ri&aacute;b&oacute;l, egyszer&#251;en
      kirakja a mem&oacute;ri&aacute;b&oacute;l a
      lapoz&oacute;&aacute;llom&aacute;nyba az &eacute;ppen nem
      haszn&aacute;lt adatokat, majd amikor ism&eacute;t
      sz&uuml;ks&eacute;ge lesz r&aacute;juk, visszat&ouml;lti ezeket
      (&eacute;s ilyenkor megint kirak valami m&aacute;st).</para>

    <para>N&eacute;mely part&iacute;ci&oacute;hoz k&ouml;t&#245;dnek
      bizonyos megszok&aacute;sok.</para>

    <informaltable frame="none" pgwide="1">
      <tgroup cols="2">
	<colspec colwidth="1*">
	<colspec colwidth="5*">
	<thead>
	  <row>
	    <entry>Part&iacute;ci&oacute;</entry>
	    <entry>Megszok&aacute;s</entry>
	  </row>
	</thead>
	<tbody valign="top">
	  <row>
	    <entry><literal>a</literal></entry>
	    <entry>&Aacute;ltal&aacute;ban ez tartalmazza a
	      gy&ouml;k&eacute;r
	      &aacute;llom&aacute;nyrendszert.</entry>
	  </row>
	  <row>
	    <entry><literal>b</literal></entry>
	    <entry>&Aacute;ltal&aacute;ban ez tartalmazza a
	      lapoz&oacute;&aacute;llom&aacute;nyt.</entry>
	  </row>
	  <row>
	    <entry><literal>c</literal></entry>
	    <entry>M&eacute;rete &aacute;ltal&aacute;ban a
	      tartalmaz&oacute; slice m&eacute;ret&eacute;vel egyezik
	      meg.  Ennek k&ouml;sz&ouml;nhet&#245;en a
	      seg&eacute;dprogramok (p&eacute;ld&aacute;ul egy
	      hib&aacute;s szektorokat keres&#245; program) a
	      <literal>c</literal> part&iacute;ci&oacute;n
	      kereszt&uuml;l k&eacute;pesek ak&aacute;r az eg&eacute;sz
	      slice-al dolgozni.  Norm&aacute;lis esetben ezen a
	      part&iacute;ci&oacute;n nem hozunk l&eacute;tre
	      &aacute;llom&aacute;nyrendszert.</entry>
	  </row>
	  <row>
	    <entry><literal>d</literal></entry>
	    <entry>A <literal>d</literal> part&iacute;ci&oacute;hoz
	      egykoron kapcsol&oacute;dott k&uuml;l&ouml;nleges
	      jelent&eacute;s, azonban mostanra ez m&aacute;r
	      megsz&#251;nt, &eacute;s a <literal>d</literal> egy
	      teljesen &aacute;tlagos part&iacute;ci&oacute;nak
	      tekinthet&#245;.</entry>
	  </row>
	</tbody>
      </tgroup>
    </informaltable>

    <para>Minden &aacute;llom&aacute;nyrendszert tartalmaz&oacute;
      part&iacute;ci&oacute;t a &os; egy &uacute;n.
      <firstterm>slice</firstterm>-ban t&aacute;rol.  A &os;
      sz&aacute;m&aacute;ra a slice elnevez&eacute;s utal mindarra, amit
      &aacute;ltal&aacute;ban part&iacute;ci&oacute;nak neveznek,
      &eacute;s ism&eacute;t megeml&iacute;tj&uuml;k, mindez a &unix;-os
      eredet miatt.  A slice-okat 1-t&#245;l 4-ig
      sorsz&aacute;mozz&aacute;k.</para>

    <indexterm><primary>slice-ok</primary></indexterm>
    <indexterm><primary>part&iacute;ci&oacute;k</primary></indexterm>
    <indexterm><primary>vesz&eacute;lyesen dedik&aacute;lt</primary></indexterm>

    <para>A slice-ok sorsz&aacute;ma 1-t&#245;l indulva az
      eszk&ouml;z&ouml;k neve ut&aacute;n egy <literal>s</literal>
      bet&#251;vel elv&aacute;lasztva k&ouml;vetkezik.  &Iacute;gy
      teh&aacute;t a <quote>da0<emphasis>s1</emphasis></quote>
      jelent&eacute;se az els&#245; slice lesz az els&#245;
      SCSI-meghajt&oacute;n.  Lemezenk&eacute;nt n&eacute;gy fizikai
      slice hozhat&oacute; l&eacute;tre, de ezeken bel&uuml;l
      tetsz&#245;leges t&iacute;pus&uacute; logikai slice-ok
      helyezhet&#245;ek el.  Ezen tov&aacute;bbi slice-ok
      sorsz&aacute;moz&aacute;sa 5-t&#245;l kezd&#245;dik, &iacute;gy
      ennek megfelel&#245;en a <quote>ad0<emphasis>s5</emphasis></quote>
      lesz az els&#245; IDE-lemezen tal&aacute;lhat&oacute; els&#245;
      kiterjesztett slice.  Ezeket az eszk&ouml;z&ouml;ket
      foglalj&aacute;k el a k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#245;
      &aacute;llom&aacute;nyrendszerek.</para>

    <para>A slice-ok, a <quote>vesz&eacute;lyesen
      dedik&aacute;lt</quote> (Dangerously Dedicated) fizikai
      meghajt&oacute;k, &eacute;s minden m&aacute;s olyan
      meghajt&oacute;, amely
      <firstterm>part&iacute;ci&oacute;kat</firstterm> tartalmaz,
      <literal>a</literal>-t&oacute;l <literal>h</literal>-ig
      jel&ouml;l&#245;dnek.  Ez a bet&#251; az eszk&ouml;z neve
      ut&aacute;n k&ouml;vetkezik, &iacute;gy ennek megfelel&#245;en a
      <quote>da0<emphasis>a</emphasis></quote> lesz az els&#245;
      <quote>da</quote> meghajt&oacute; <quote>a</quote>, vagyis a
      <quote>vesz&eacute;lyesen dedik&aacute;lt</quote>
      part&iacute;ci&oacute;ja.  Az
      <quote>ad1s3<emphasis>e</emphasis></quote> lesz a m&aacute;sodik
      IDE-lemezmeghajt&oacute;n a harmadik slice-ban szerepl&#245;
      &ouml;t&ouml;dik part&iacute;ci&oacute;.</para>

    <para>V&eacute;gezet&uuml;l, a rendszerben minden lemezt
      azonos&iacute;tunk.  A lemez neve a t&iacute;pus&aacute;ra
      utal&oacute; k&oacute;ddal kezd&#245;dik, amely ut&aacute;n
      azt&aacute;n egy sorsz&aacute;m jelzi, hogy melyik lemezr&#245;l
      is van sz&oacute;.  Azonban elt&eacute;r&#245;en a
      slice-ok&eacute;t&oacute;l, a lemezek sorsz&aacute;moz&aacute;sa
      0-t&oacute;l indul.  Az &aacute;ltal&aacute;nosan elterjedt
      k&oacute;dol&aacute;sok a <xref linkend="basics-dev-codes">ban
      tal&aacute;lhat&oacute;ak.</para>

    <para>Amikor hivatkozunk egy part&iacute;ci&oacute;ra, a &os;
      elv&aacute;rja t&#245;l&uuml;nk, hogy nevezz&uuml;k meg az adott
      part&iacute;ci&oacute;t tartalmaz&oacute; slice-ot &eacute;s
      lemezt is.  Emiatt egy part&iacute;ci&oacute;ra mindig &uacute;gy
      hivatkozunk, hogy el&#245;sz&ouml;r megadjuk a tartalmaz&oacute;
      lemez nev&eacute;t, ett&#245;l <literal>s</literal>-sel
      elv&aacute;lasztva a tartalmaz&oacute; slice
      sorsz&aacute;m&aacute;t, majd ezt a part&iacute;ci&oacute;
      bet&#251;jel&eacute;vel z&aacute;rjuk.  Erre
      p&eacute;ld&aacute;kat a <xref
      linkend="basics-disk-slice-part">ban l&aacute;thatunk.</para>

    <para>Az &eacute;rhet&#245;s&eacute;g kedv&eacute;&eacute;rt a <xref
      linkend="basics-concept-disk-model"> bemutatja egy lemez
      kioszt&aacute;s&aacute;nak fogalmi sablonj&aacute;t.</para>

    <para>A &os; telep&iacute;t&eacute;s&eacute;hez el&#245;sz&ouml;r be
      kell &aacute;ll&iacute;tani a lemezen tal&aacute;lhat&oacute;
      slice-okat, majd l&eacute;trehozni benne a &os;-hez
      haszn&aacute;lni k&iacute;v&aacute;nt part&iacute;ci&oacute;kat,
      kialak&iacute;tani rajtuk az &aacute;llom&aacute;nyrendszereket
      (vagy a lapoz&oacute;&aacute;llom&aacute;nyt) &eacute;s
      eld&ouml;nteni, melyik &aacute;llom&aacute;nyrendszert
      k&iacute;v&aacute;njuk csatlakoztatni.</para>

    <table frame="none" pgwide="1" id="basics-dev-codes">
      <title>Lemezes eszk&ouml;z&ouml;k k&oacute;djai</title>

      <tgroup cols="2">
	<colspec colwidth="1*">
	<colspec colwidth="5*">
	<thead>
	  <row>
	    <entry>K&oacute;d</entry>
	    <entry>Jelent&eacute;s</entry>
	  </row>
	</thead>
	<tbody>
	  <row>
	    <entry><devicename>ad</devicename></entry>
	    <entry>ATAPI (IDE) lemez</entry>
	  </row>
	  <row>
	    <entry><devicename>da</devicename></entry>
	    <entry>k&ouml;zvetlen hozz&aacute;f&eacute;r&eacute;s&#251;
	SCSI lemez</entry>
	  </row>
	  <row>
	    <entry><devicename>acd</devicename></entry>
	    <entry>ATAPI (IDE) CDROM</entry>
	  </row>
	  <row>
	    <entry><devicename>cd</devicename></entry>
	    <entry>SCSI CDROM</entry>
	  </row>
	  <row>
	    <entry><devicename>fd</devicename></entry>
	    <entry>Floppylemez</entry>
	  </row>
	</tbody>
      </tgroup>
    </table>

    <example id="basics-disk-slice-part">
      <title>P&eacute;ld&aacute;k lemezek, slice-ok &eacute;s
	part&iacute;ci&oacute;k neveire</title>

    <informaltable frame="none" pgwide="1">
	<tgroup cols="2">
	  <colspec colwidth="1*">
	  <colspec colwidth="5*">
	  <thead>
	    <row>
	      <entry>N&eacute;v</entry>
	      <entry>Jelent&eacute;s</entry>
	    </row>
	  </thead>

	  <tbody>
	    <row>
	      <entry><literal>ad0s1a</literal></entry>
	      <entry>Az els&#245; IDE lemezen (<literal>ad0</literal>)
		lev&#245; els&#245; slice (<literal>s1</literal>)
		els&#245; part&iacute;ci&oacute;ja
		(<literal>a</literal>).</entry>
	    </row>

	    <row>
	      <entry><literal>da1s2e</literal></entry>
	      <entry>A m&aacute;sodik SCSI-lemzen
		(<literal>da1</literal>) lev&#245; m&aacute;sodik slice
		(<literal>s2</literal>) &ouml;t&ouml;dik
		part&iacute;ci&oacute;ja (<literal>e</literal>).</entry>
	    </row>
	  </tbody>
	</tgroup>
      </informaltable>
    </example>

    <example id="basics-concept-disk-model">
      <title>Egy lemez kialak&iacute;t&aacute;s&aacute;nak
	sablonja</title>

    <para>Az &aacute;br&aacute;n a rendszerhez csatlakoztatott els&#245;
	IDE-lemez l&aacute;that&oacute; a &os;
	szemsz&ouml;g&eacute;b&#245;l.  Tegy&uuml;k fel, hogy ez a lemez
	4&nbsp;GB m&eacute;ret&#251; &eacute;s k&eacute;t,
	egyenk&eacute;nt 2&nbsp;GB m&eacute;ret&#251; slice-ot (avagy
	&ms-dos; part&iacute;ci&oacute;t) tartalmaz.  Az els&#245; slice
	egy &ms-dos; form&aacute;tum&uacute; lemezt foglal
	mag&aacute;ban, a <devicename>C:</devicename> meghajt&oacute;t,
	illetve a m&aacute;sodik slice egy telep&iacute;tett &os;-t
	tartalmaz.  Ebben a p&eacute;ld&aacute;ban a &os; h&aacute;rom
	adatot &eacute;s egy lapoz&oacute;&aacute;llom&aacute;nyt
	t&aacute;rol&oacute; part&iacute;ci&oacute;val
	rendelkezik.</para>

    <para>A h&aacute;rom part&iacute;ci&oacute; mindegyik&eacute;n
	tal&aacute;lhatunk egy-egy &aacute;llom&aacute;nyrendszert.  Az
	<literal>a</literal> part&iacute;ci&oacute; lesz a
	gy&ouml;k&eacute;r &aacute;llom&aacute;nyrendszer, az
	<literal>e</literal> lesz a rendszer&uuml;nkben a
	<filename>/var</filename> &eacute;s az <literal>f</literal>
	pedig a <filename>/usr</filename> k&ouml;nyvt&aacute;r.</para>

    <mediaobject>
	<imageobject>
	  <imagedata fileref="install/disk-layout" format="EPS">
	</imageobject>

	<textobject>
	  <literallayout class="monospaced">.-----------------.  --.
|                 |    |
|  DOS / Windows  |    |
:                 :     &gt;  Els&#245; slice, ad0s1
:                 :    |
|                 |    |
:=================:  ==:                               --.
|                 |    |  a part&iacute;ci&oacute;, /      |
|                 |     &gt; ad0s2a n&eacute;ven hivatkozzuk         |
|                 |    |                                 |
:-----------------:  ==:                                 |
|                 |    |  b part&iacute;ci&oacute;, lapoz&oacute;&aacute;llom&aacute;ny      |
|                 |     &gt; ad0s2b n&eacute;ven hivatkozzuk          |
|                 |    |                                 |
:-----------------:  ==:                                 |  c part&iacute;ci&oacute;, nincs
|                 |    |  e part&iacute;ci&oacute;, /var       &gt; &aacute;llom&aacute;nyrendszer, az eg&eacute;sz 
|                 |     &gt; ad0s2e n&eacute;ven hivatkozzuk          |  &os; slice,
|                 |    |                                 |  ad0s2c
:-----------------:  ==:                                 |
|                 |    |                                 |
:                 :    |  f part&iacute;ci&oacute;, /usr      |
:                 :     &gt; ad0s2f n&eacute;ven hivatkozzuk          |
:                 :    |                                 |
|                 |    |                                 |
|                 |  --'                                 |
`-----------------'                                    --'</literallayout>
	</textobject>
      </mediaobject>
    </example>

  </sect1>

  <sect1 id="mount-unmount">
    <title>&Aacute;llom&aacute;nyrendszerek csatlakoztat&aacute;sa
      &eacute;s lev&aacute;laszt&aacute;sa</title>

    <para>Az &aacute;llom&aacute;nyrendszereket legk&ouml;nnyebben
      egy-egy fak&eacute;nt tudjuk magunk el&#245;tt elk&eacute;pzelni,
      amelyek a <filename>/</filename> k&ouml;nyvt&aacute;rb&oacute;l
      n&#245;nek ki.  A <filename>/dev</filename>,
      <filename>/usr</filename> &eacute;s mellett&uuml;k szerepl&#245;,
      hozz&aacute;juk hasonl&oacute; &ouml;sszes t&ouml;bbi
      k&ouml;nyvt&aacute;r csup&aacute;n egy-egy &aacute;g, amelyeknek
      saj&aacute;t &aacute;gaik is lehetnek, mint p&eacute;ld&aacute;ul
      a <filename>/usr/local</filename> &eacute;s &iacute;gy
      tov&aacute;bb.</para>

    <indexterm><primary>gy&ouml;k&eacute;r
      &aacute;llom&aacute;nyrendszer</primary></indexterm>

    <para>K&uuml;l&ouml;nf&eacute;le okainak vannak annak, hogy egyes
      k&ouml;nyvt&aacute;rakat k&uuml;l&ouml;n&aacute;ll&oacute;
      &aacute;llom&aacute;nyrendszereken t&aacute;rolunk.  A
      <filename>/var</filename> k&ouml;nyvt&aacute;r tartalmazza a
      <filename>log/</filename>, <filename>spool/</filename>
      k&ouml;nyvt&aacute;rakat &eacute;s k&uuml;l&ouml;nf&eacute;le
      &aacute;tmeneti &aacute;llom&aacute;nyokat, azonban az ilyen
      &aacute;llom&aacute;nyok k&ouml;nnyen megszaporodhatnak &eacute;s
      megt&ouml;lthetik az &aacute;llom&aacute;nyrendszert.  Mivel a
      gy&ouml;k&eacute;r &aacute;llom&aacute;nyrendszert nem
      tan&aacute;csos el&aacute;rasztani mindenf&eacute;le
      &aacute;llom&aacute;nnyal, ez&eacute;rt gyakran a hasznunkra
      v&aacute;lthat, ha a <filename>/var</filename>
      k&ouml;nyvt&aacute;rat lev&aacute;lasztjuk a
      <filename>/</filename> k&ouml;nyvt&aacute;rb&oacute;l.</para>

    <para>M&aacute;sik gyakori ok, ami az im&eacute;nt eml&iacute;tett
      fa egyes &aacute;gainak k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#245;
      &aacute;llom&aacute;nyrendszereken t&ouml;rt&eacute;n&#245;
      t&aacute;rol&aacute;s&aacute;t indokolja, hogy ezek gyakran
      m&aacute;s fizikai vagy virtu&aacute;lis lemezeken,
      p&eacute;ld&aacute;ul a rendszerhez csatlakoztatott <link
      linkend="network-nfs">H&aacute;l&oacute;zati
      &aacute;llom&aacute;nyrendszer</link>eken vagy &eacute;ppen
      CD-meghajt&oacute;kon tal&aacute;lhat&oacute;ak.</para>

    <sect2 id="disks-fstab">
      <title>Az <filename>fstab</filename>
	&aacute;llom&aacute;ny</title>

      <indexterm>
	<primary>&aacute;llom&aacute;nyrendszerek</primary>
	<secondary>csatlakoztat&aacute;s az fstab
	  &aacute;llom&aacute;nnyal</secondary>
      </indexterm>

      <para>A <link linkend="boot">rendszerind&iacute;t&aacute;s
	folyamata</link> sor&aacute;n az <filename>/etc/fstab</filename>
	&aacute;llom&aacute;nyban felsorolt
	&aacute;llom&aacute;nyrendszerek magukt&oacute;l ker&uuml;lnek
	csatlakoztat&aacute;sra (kiv&eacute;ve amikor a
	<option>noauto</option> be&aacute;ll&iacute;t&aacute;ssal
	szerepelnek).</para>

      <para>Az <filename>/etc/fstab</filename> &aacute;llom&aacute;nyban
	tal&aacute;lhat&oacute; sorok az al&aacute;bbi
	szerkezet&#251;ek:</para>

      <programlisting><replaceable>eszk&ouml;z</replaceable>       <replaceable>/csatlakoz&aacute;si-pont</replaceable> <replaceable>t&iacute;pus</replaceable>     <replaceable>be&aacute;ll&iacute;t&aacute;sok</replaceable>      <replaceable>ment&eacute;sigyak</replaceable>     <replaceable>ellsz&aacute;m</replaceable></programlisting>

      <variablelist>
	<varlistentry>
	  <term><literal>eszk&ouml;z</literal></term>
	  <listitem>
	    <para>A <xref linkend="disks-naming">ban le&iacute;rtak
	      szerint megnevezett (l&eacute;tez&#245;)
	      eszk&ouml;z.</para>
	  </listitem>
	</varlistentry>

	<varlistentry>
	  <term><literal>csatlakoz&aacute;si-pont</literal></term>
	  <listitem>
	    <para>Egy (l&eacute;tez&#245;) k&ouml;nyvt&aacute;r, ahova
	      az &aacute;llom&aacute;nyrendszer csatlakozik.</para>
	  </listitem>
	</varlistentry>

	<varlistentry>
	  <term><literal>t&iacute;pus</literal></term>
	  <listitem>
	    <para>Az &aacute;llom&aacute;nyrendszer &man.mount.8;
	      parancs szerint ismert t&iacute;pusa.  A &os;
	      alap&eacute;rtelmezett &aacute;llom&aacute;nyrendszere az
	      <literal>ufs</literal>.</para>
	  </listitem>
	</varlistentry>

	<varlistentry>
	  <term><literal>be&aacute;ll&iacute;t&aacute;sok</literal></term>
	  <listitem>
	    <para>Az &iacute;rhat&oacute;-olvashat&oacute;
	      &aacute;llom&aacute;nyrendszerek eset&eacute;n
	      <option>rw</option>, az &iacute;r&aacute;sv&eacute;dettek
	      eset&eacute;n pedig <option>ro</option>, amelyet
	      ig&eacute;ny szerint tov&aacute;bbi
	      be&aacute;ll&iacute;t&aacute;sok k&ouml;vethetnek.  A
	      rendszerind&iacute;t&aacute;s sor&aacute;n automatikusan
	      nem csatlakoztatand&oacute;
	      &aacute;llom&aacute;nyrendszerek eset&eacute;n gyakran
	      alkalmazott be&aacute;ll&iacute;t&aacute;s itt m&eacute;g
	      a <option>noauto</option>.  Egy&eacute;b
	      lehet&#245;s&eacute;geket a &man.mount.8; man oldalon
	      l&aacute;thatunk.</para>
	  </listitem>
	</varlistentry>

	<varlistentry>
	  <term><literal>ment&eacute;sigyak</literal></term>
	  <listitem>
	    <para>Ezt &aacute;ltal&aacute;ban a &man.dump.8; parancs
	      haszn&aacute;lja a menteni sz&uuml;ks&eacute;ges
	      &aacute;llom&aacute;nyrendszerek
	      meg&aacute;llap&iacute;t&aacute;s&aacute;hoz.  Amennyiben
	      hi&aacute;nyzik ez a mez&#245;, az automatikusan a nulla
	      &eacute;rt&eacute;ket jel&ouml;li.</para>
	  </listitem>
	</varlistentry>

	<varlistentry>
	  <term><literal>ellsz&aacute;m</literal></term>
	  <listitem>
	    <para>Megadja, hogy mely &aacute;llom&aacute;nyrendszereket
	      kell ellen&#245;rizni.  A null&aacute;s
	      <literal>pass</literal> &eacute;rt&eacute;kkel
	      rendelkez&#245; &aacute;llom&aacute;nyrendszerek nem
	      ker&uuml;lnek ellen&#245;rz&eacute;sre.  A
	      gy&ouml;k&eacute;r &aacute;llom&aacute;nyrendszer (melyet
	      minden m&aacute;s el&#245;tt kell ellen&#245;rizni)
	      <literal>passno</literal> &eacute;rt&eacute;ke egy,
	      m&iacute;g az &ouml;sszes t&ouml;bbi
	      &aacute;llom&aacute;nyrendszer <literal>passno</literal>
	      &eacute;rt&eacute;ke &aacute;ltal&aacute;ban egyt&#245;l
	      k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#245;.  Ha egyn&eacute;l t&ouml;bb
	      &aacute;llom&aacute;nyrendszer is ugyanazt a
	      <literal>passno</literal> &eacute;rt&eacute;ket kapta,
	      akkor az &man.fsck.8; a lehet&#245;s&eacute;gei szerint
	      megpr&oacute;b&aacute;lja ezeket egyszerre
	      ellen&#245;rizni.</para>
	  </listitem>
	</varlistentry>
      </variablelist>

      <para>Az <filename>/etc/fstab</filename>
	fel&eacute;p&iacute;t&eacute;s&eacute;r&#245;l &eacute;s a benne
	haszn&aacute;lhat&oacute;
	be&aacute;ll&iacute;t&aacute;sokr&oacute;l b&#245;vebben a
	&man.fstab.5; man oldalon olvashatunk.</para>

    </sect2>

    <sect2 id="disks-mount">
      <title>A <command>mount</command> parancs</title>

     <indexterm>
	<primary>&aacute;llom&aacute;nyrendszerek</primary>
	<secondary>csatlakoztat&aacute;s</secondary>
      </indexterm>

      <para>Az &aacute;llom&aacute;nyrendszerek t&eacute;nyleges
	csatlakoztat&aacute;s&aacute;ra avagy
	<quote>mountol&aacute;s&aacute;ra</quote> a &man.mount.8;
	parancs haszn&aacute;lhat&oacute;.</para>

      <para>Legegyszer&#251;bb form&aacute;ja:</para>

      <informalexample>
	<screen>&prompt.root; <userinput>mount <replaceable>eszk&ouml;z</replaceable> <replaceable>csatlakoz&aacute;si-pont</replaceable></userinput></screen>
      </informalexample>

      <para>Ahogy a &man.mount.8; man oldal&aacute;n is olvashatjuk, itt
	rengeteg opci&oacute; is megadhat&oacute;, de ezek
	k&ouml;z&uuml;l a leggyakoribbak:</para>

      <variablelist>
	<title>Csatlakoztat&aacute;si opci&oacute;k</title>

	<varlistentry>
	  <term><option>-a</option></term>
	  <listitem>
	    <para>Csatlakoztatja az <filename>/etc/fstab</filename>
	      &aacute;llom&aacute;nyban felsorolt &ouml;sszes
	      &aacute;llom&aacute;nyrendszert, kiv&eacute;ve azokat,
	      amelyek a <quote>noauto</quote>
	      be&aacute;ll&iacute;t&aacute;st tartalmazz&aacute;k, vagy
	      kiz&aacute;rtuk a <option>-t</option> kapcsol&oacute;val,
	      esetleg kor&aacute;bban m&aacute;r csatlakoztattuk.</para>
	  </listitem>
	</varlistentry>

	<varlistentry>
	  <term><option>-d</option></term>
	  <listitem>
	    <para>A t&eacute;nyleges csatlakoztat&aacute;s
	      elv&eacute;gz&eacute;se n&eacute;lk&uuml;l
	      v&eacute;grehajt minden m&aacute;st.  Ez az opci&oacute;
	      legink&aacute;bb <option>-v</option> opci&oacute;val
	      egy&uuml;tt haszn&aacute;lhat&oacute; annak
	      meg&aacute;llap&iacute;t&aacute;s&aacute;ra, hogy a
	      &man.mount.8; val&oacute;j&aacute;ban mit is akar
	      csin&aacute;lni.</para>
	  </listitem>
	</varlistentry>

	<varlistentry>
	  <term><option>-f</option></term>
	  <listitem>
	    <para>Egy nem tiszta &aacute;llom&aacute;nyrendszer
	      csatlakoztat&aacute;s&aacute;nak
	      k&eacute;nyszer&iacute;t&eacute;se (vesz&eacute;lyes!)
	      vagy egy kor&aacute;bban m&aacute;r csatlakoztatott
	      &aacute;llom&aacute;nyrendszer &iacute;rhat&oacute;
	      &aacute;llapot&aacute;nak
	      felf&uuml;ggeszt&eacute;se.</para>
	  </listitem>
	</varlistentry>

	<varlistentry>
	  <term><option>-r</option></term>
	  <listitem>
	    <para>Az &aacute;llom&aacute;nyrendszer
	      &iacute;r&aacute;sv&eacute;dett csatlakoztat&aacute;sa.
	      Megegyezik a <option>-o</option> opci&oacute;n&aacute;l
	      megadhat&oacute; <option>ro</option> (vagy a &os;
	      5.2-n&eacute;l r&eacute;gebbi verzi&oacute;ja
	      eset&eacute;n a <option>rdonly</option>)
	      be&aacute;ll&iacute;t&aacute;s
	      haszn&aacute;lat&aacute;val.</para>
	  </listitem>
	</varlistentry>

	<varlistentry>
	  <term><option>-t</option>
	    <replaceable>t&iacute;pus</replaceable></term>
	  <listitem>
	    <para>Az adott &aacute;llom&aacute;nyrendszer az adott
	      t&iacute;pusnak megfelel&#245;en csatlakoztatja, vagy az
	      <option>-a</option> haszn&aacute;lata eset&eacute;n csak
	      az adott t&iacute;pus&uacute;
	      &aacute;llom&aacute;nyrendszereket.</para>

	    <para>Az <quote>ufs</quote> az
	      &aacute;llom&aacute;nyrendszerek alap&eacute;rtelmezett
	      t&iacute;pusa.</para>
	  </listitem>
	</varlistentry>

	<varlistentry>
	  <term><option>-u</option></term>
	  <listitem>
	    <para>Friss&iacute;ti az &aacute;llom&aacute;nyrendszerre
	      vonatkoz&oacute; csatlakoztat&aacute;si
	      be&aacute;ll&iacute;t&aacute;sokat.</para>
	  </listitem>
	</varlistentry>

	<varlistentry>
	  <term><option>-v</option></term>
	  <listitem>
	    <para>R&eacute;szletesebb kijelz&eacute;s.</para>
	  </listitem>
	</varlistentry>

	<varlistentry>
	  <term><option>-w</option></term>
	  <listitem>
	    <para>Az &aacute;llom&aacute;nyrendszer
	      csatlakoztat&aacute;sa &iacute;r&aacute;sra &eacute;s
	      olvas&aacute;sra.</para>
	  </listitem>
	</varlistentry>
      </variablelist>

      <para>Az <option>-o</option> opci&oacute; ut&aacute;n
	vessz&#245;vel elv&aacute;lasztott
	be&aacute;ll&iacute;t&aacute;sokat adhatunk meg, t&ouml;bbek
	k&ouml;zt az al&aacute;bbiakat:</para>

      <variablelist>
	<varlistentry>
	  <term>noexec</term>
	  <listitem>
	    <para>Az &aacute;llom&aacute;nyrendszeren
	      tal&aacute;lhat&oacute; &aacute;llom&aacute;nyok
	      v&eacute;grehajt&aacute;s&aacute;nak tilt&aacute;sa.  Ez
	      egy nagyon hasznos biztons&aacute;gi
	      be&aacute;ll&iacute;t&aacute;s.</para>
	  </listitem>
	</varlistentry>

	<varlistentry>
	  <term>nosuid</term>
	  <listitem>
	    <para>Az &aacute;llom&aacute;nyrendszeren nem
	      haszn&aacute;lhat&oacute;ak a felhaszn&aacute;l&oacute;-
	      (setuid) vagy csoportv&aacute;lt&aacute;sra (setgid)
	      vonatkoz&oacute; enged&eacute;lyek.  Nagyon hasznos
	      biztons&aacute;gi be&aacute;ll&iacute;t&aacute;s.</para>
	  </listitem>
	</varlistentry>
      </variablelist>

    </sect2>

    <sect2 id="disks-umount">
      <title>Az <command>umount</command> parancs</title>

      <indexterm>
	<primary>&aacute;llom&aacute;nyrendszerek</primary>
	<secondary>lev&aacute;laszt&aacute;s</secondary>
      </indexterm>

      <para>Az &man.umount.8; parancs param&eacute;terk&eacute;nt egy
	csatlakoz&aacute;si pontot, egy eszk&ouml;znevet vagy a
	<option>-a</option>, illetve az <option>-A</option>
	opci&oacute;kat v&aacute;rja.</para>

      <para>A lev&aacute;laszt&aacute;s
	k&eacute;nyszer&iacute;t&eacute;s&eacute;hez mindegyik alakban
	szerepelhet az <option>-f</option> opci&oacute;, valamint a
	r&eacute;szletesebb kijelz&eacute;st a <option>-v</option>
	opci&oacute;val kapcsolhatjuk be.  Azonban szeretn&eacute;nk
	mindenkit figyelmeztetni, hogy a <option>-f</option>
	haszn&aacute;lata alapvet&#245;en nem aj&aacute;nlott.  Az
	er&#245;szakkal lev&aacute;lasztott
	&aacute;llom&aacute;nyrendszerek &ouml;sszeomlaszthatj&aacute;k
	a sz&aacute;m&iacute;t&oacute;g&eacute;pet vagy k&aacute;rt
	okozhatnak az &aacute;llom&aacute;nyrendszereken
	tal&aacute;lhat&oacute; adatokban.</para>

      <para>Az <option>-a</option> &eacute;s <option>-A</option>
	opci&oacute;k haszn&aacute;latosak az &ouml;sszes
	csatlakoztatott &aacute;llom&aacute;nyrendszer
	lev&aacute;laszt&aacute;s&aacute;ra, amelyek t&iacute;pusait a
	<option>-t</option> opci&oacute; megad&aacute;sa ut&aacute;n
	sorolhatunk fel.  Fontos k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;g azonban,
	hogy az <option>-A</option> opci&oacute; a gy&ouml;k&eacute;r
	&aacute;llom&aacute;nyrendszert nem pr&oacute;b&aacute;lja meg
	lev&aacute;lasztani.</para>

    </sect2>
  </sect1>

  <sect1 id="basics-processes">
    <title>Folyamatok</title>

    <para>A &os; egy t&ouml;bbfeladatos oper&aacute;ci&oacute;s
      rendszer.  Ez azt jelenti, hogy k&eacute;pes
      l&aacute;tsz&oacute;lag egyszerre t&ouml;bb programot is futtatni.
      Az &iacute;gy egyszerre fut&oacute; programokat egyenk&eacute;nt
      <firstterm>folyamat</firstterm>oknak (process) nevezz&uuml;k.
      Minden kiadott parancsunk elind&iacute;t legal&aacute;bb egy ilyen
      folyamatot, &eacute;s a rendszer&uuml;nk mozg&aacute;sban
      tart&aacute;s&aacute;hoz bizonyos rendszerszint&#251; folyamatok
      &aacute;lland&oacute;an futnak a h&aacute;tt&eacute;rben.</para>

    <para>Minden folyamatot egy
      <firstterm>folyamatazonos&iacute;t&oacute;</firstterm>nak (process
      ID vagy <firstterm>PID</firstterm>) nevezett sz&aacute;m
      azonos&iacute;t egy&eacute;rtelm&#251;en, &eacute;s az
      &aacute;llom&aacute;nyokhoz hasonl&oacute;an, minden folyamatnak
      van tulajdonosa &eacute;s csoportja is.  A tulajdonos &eacute;s a
      csoport ismeret&eacute;ben &aacute;llap&iacute;tja meg a rendszer,
      hogy az adott folyamat a kor&aacute;bban eml&iacute;tett
      enged&eacute;lyek szerint milyen &aacute;llom&aacute;nyokhoz
      &eacute;s eszk&ouml;z&ouml;kh&ouml;z f&eacute;rhet hozz&aacute;.
      Ezenk&iacute;v&uuml;l a legt&ouml;bb folyamatnak van m&eacute;g
      egy sz&uuml;l&#245;folyamata is.  A sz&uuml;l&#245;folyamat az a
      folyamat, amely az adott folyamatot elind&iacute;totta.
      P&eacute;ld&aacute;ul amikor parancsokat adunk egy
      parancs&eacute;rtelmez&#245;n kereszt&uuml;l, akkor maga a
      parancs&eacute;rtelmez&#245; is egy ilyen folyamat lesz
      ugyan&uacute;gy, ahogy a benne kiadott parancsok &aacute;ltal
      elind&iacute;tott programok.  Ennek megfelel&#245;en az &iacute;gy
      l&eacute;trehozott &ouml;sszes folyamat sz&uuml;l&#245;je maga a
      parancs&eacute;rtelmez&#245; folyamata lesz.  Az eml&iacute;tettek
      al&oacute;l egyik kiv&eacute;tel az &man.init.8; nev&#251;
      speci&aacute;lis folyamat.  Az <command>init</command> lesz a
      rendszerben mindig az els&#245; folyamat, ez&eacute;rt a PID-je is
      mindig 1.  Az <command>init</command> programot a &os;
      indul&aacute;sakor a rendszermag fogja automatikusan
      elind&iacute;tani.</para>

    <para>A rendszerben fut&oacute; programok
      vizsg&aacute;lat&aacute;hoz k&eacute;t, k&uuml;l&ouml;n&ouml;sen
      hasznos parancsot tal&aacute;lhatunk: ezek a &man.ps.1; &eacute;s
      a &man.top.1;.  A <command>ps</command> parancs haszn&aacute;latos
      a pillanatnyilag fut&oacute; programok statikus
      list&aacute;j&aacute;nak megjelen&iacute;t&eacute;s&eacute;re.
      Ebben olvashatjuk a fut&oacute; programok
      azonos&iacute;t&oacute;it, mennyi mem&oacute;ri&aacute;t
      haszn&aacute;lnak &eacute;ppen, milyen paranccsal
      ind&iacute;tott&aacute;k ezeket stb.  A <command>top</command>
      parancs mutatja az &ouml;sszes akt&iacute;van fut&oacute;
      programot, majd n&eacute;h&aacute;ny m&aacute;sodpercenk&eacute;nt
      automatikusan friss&iacute;ti ezt a list&aacute;t, aminek
      r&eacute;v&eacute;n folyamatosan l&aacute;thatjuk, mik&eacute;nt
      viselkednek a fut&oacute; programok.</para>

    <para>A <command>ps</command> alap&eacute;rtelmez&eacute;s szerint
      csup&aacute;n az &aacute;ltalunk futtatott programokat mutatja.
      P&eacute;ld&aacute;ul:</para>

    <screen>&prompt.user; <userinput>ps</userinput>
  PID  TT  STAT      TIME COMMAND
  298  p0  Ss     0:01.10 tcsh
 7078  p0  S      2:40.88 xemacs mdoc.xsl (xemacs-21.1.14)
37393  p0  I      0:03.11 xemacs freebsd.dsl (xemacs-21.1.14)
48630  p0  S      2:50.89 /usr/local/lib/netscape-linux/navigator-linux-4.77.bi
48730  p0  IW     0:00.00 (dns helper) (navigator-linux-)
72210  p0  R+     0:00.00 ps
  390  p1  Is     0:01.14 tcsh
 7059  p2  Is+    1:36.18 /usr/local/bin/mutt -y
 6688  p3  IWs    0:00.00 tcsh
10735  p4  IWs    0:00.00 tcsh
20256  p5  IWs    0:00.00 tcsh
  262  v0  IWs    0:00.00 -tcsh (tcsh)
  270  v0  IW+    0:00.00 /bin/sh /usr/X11R6/bin/startx -- -bpp 16
  280  v0  IW+    0:00.00 xinit /home/nik/.xinitrc -- -bpp 16
  284  v0  IW     0:00.00 /bin/sh /home/nik/.xinitrc
  285  v0  S      0:38.45 /usr/X11R6/bin/sawfish</screen>

    <para>Ahogy az a fenti p&eacute;ld&aacute;ban is l&aacute;tszik, a
      &man.ps.1; kimenete oszlopokra tagolhat&oacute;.  Ezek
      k&ouml;z&uuml;l a <literal>PID</literal> tartalmazza a
      kor&aacute;bban m&aacute;r ismertetett
      folyamatazonos&iacute;t&oacute;kat.  Az azonos&iacute;t&oacute;k
      1-t&#245;l indulva eg&eacute;szen 99999-ig
      sorsz&aacute;moz&oacute;dhatnak, illetve ha kifutn&aacute;nk
      bel&#245;l&uuml;k, akkor a sz&aacute;moz&aacute;s kezd&#245;dik
      el&ouml;lr&#245;l (azonban a haszn&aacute;latban lev&#245;
      azonos&iacute;t&oacute;k sosem ker&uuml;lnek &uacute;jra
      kioszt&aacute;sra).  A <literal>TT</literal> oszlopban
      l&aacute;thatjuk azt a termin&aacute;lt, amelyen az adott program
      &eacute;ppen fut, de ezt pillanatnyilag ak&aacute;r nyugodtan
      figyelmen k&iacute;v&uuml;l is hagyhatjuk.  A
      <literal>STAT</literal> oszlopban a program
      &aacute;llapot&aacute;t kapjuk meg, de szint&eacute;n
      &aacute;tugorhat&oacute;.  A <literal>TIME</literal> a program
      processzoron elt&ouml;lt&ouml;tt idej&eacute;t mutatja &mdash; ez
      &aacute;ltal&aacute;ban nem arra utal, hogy mennyi ideje fut maga
      a program, hiszen a legt&ouml;bb programnak meglehet&#245;sen
      sokat kell v&aacute;rakoznia egy&aacute;ltal&aacute;n miel&#245;tt
      a processzorra lenne sz&uuml;ks&eacute;ge.  V&eacute;gezet&uuml;l
      a <literal>COMMAND</literal> oszlopban olvashatjuk azt a
      parancsot, amellyel a programot elind&iacute;tott&aacute;k.</para>

    <para>A &man.ps.1; sz&aacute;mos k&uuml;l&ouml;nf&eacute;le
      be&aacute;ll&iacute;t&aacute;st ismer az &aacute;ltala
      megjelen&iacute;tett inform&aacute;ci&oacute;k
      megv&aacute;laszt&aacute;s&aacute;hoz.  Az egyik ilyen
      leghasznosabb be&aacute;ll&iacute;t&aacute;s az
      <literal>auxww</literal>: az <option>a</option>
      seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel az &ouml;sszes fut&oacute;
      programot l&aacute;thatjuk, nem csak a saj&aacute;tjainkat; az
      <option>u</option> megad&aacute;s&aacute;val
      l&aacute;that&oacute;v&aacute; v&aacute;lik a folyamat
      tulajdonos&aacute;nak a felhaszn&aacute;l&oacute;i neve, valamint
      a mem&oacute;riahaszn&aacute;lata is; az <option>x</option>
      megmutatja a d&eacute;mon (avagy h&aacute;tt&eacute;r)folyamatok
      adatait is &eacute;s a <option>ww</option> hat&aacute;s&aacute;ra
      pedig a &man.ps.1; az &ouml;sszes folyamathoz a teljes parancssort
      ki&iacute;rja, m&eacute;g akkor is, ha nem f&eacute;rne ki a
      k&eacute;perny&#245;re.</para>

    <para>A &man.top.1; kimenete is hasonl&oacute;.  Ha
      elind&iacute;tjuk, &aacute;ltal&aacute;ban ezt
      l&aacute;thatjuk:</para>

    <screen>&prompt.user; <userinput>top</userinput>
last pid: 72257;  load averages:  0.13,  0.09,  0.03    up 0+13:38:33  22:39:10
47 processes:  1 running, 46 sleeping
CPU states: 12.6% user,  0.0% nice,  7.8% system,  0.0% interrupt, 79.7% idle
Mem: 36M Active, 5256K Inact, 13M Wired, 6312K Cache, 15M Buf, 408K Free
Swap: 256M Total, 38M Used, 217M Free, 15% Inuse

  PID USERNAME PRI NICE  SIZE    RES STATE    TIME   WCPU    CPU COMMAND
72257 nik       28   0  1960K  1044K RUN      0:00 14.86%  1.42% top
 7078 nik        2   0 15280K 10960K select   2:54  0.88%  0.88% xemacs-21.1.14
  281 nik        2   0 18636K  7112K select   5:36  0.73%  0.73% XF86_SVGA
  296 nik        2   0  3240K  1644K select   0:12  0.05%  0.05% xterm
48630 nik        2   0 29816K  9148K select   3:18  0.00%  0.00% navigator-linu
  175 root       2   0   924K   252K select   1:41  0.00%  0.00% syslogd
 7059 nik        2   0  7260K  4644K poll     1:38  0.00%  0.00% mutt
...</screen>

    <para>A kimenet k&eacute;t r&eacute;szre oszthat&oacute;.  A
      fejl&eacute;cben (vagyis az els&#245; &ouml;t sorban)
      l&aacute;that&oacute; az utolj&aacute;ra futtatott program
      azonos&iacute;t&oacute;ja (PID), a rendszer &aacute;tlagos
      terhel&eacute;se (load average, amellyel m&eacute;rj&uuml;k, hogy
      a rendszer&uuml;nk mennyire lefoglalt), a rendszer
      ind&iacute;t&aacute;sa &oacute;ta eltelt id&#245; (up mint uptime)
      &eacute;s a jelenlegi id&#245;.  A fejl&eacute;cben m&eacute;g
      megtal&aacute;lhatjuk azt is, mennyi program fut (eset&uuml;nkben
      ez most 47), mennyi mem&oacute;ri&aacute;t &eacute;s
      lapoz&oacute;&aacute;llom&aacute;nyt haszn&aacute;lnak &eacute;s
      mennyi id&#245;t t&ouml;lt a rendszer a processzor
      k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#245; &aacute;llapotaiban.</para>

    <para>A fejl&eacute;c alatt a &man.ps.1; kimenet&eacute;hez
      hasonl&oacute; m&oacute;don oszlopokba rendezve tal&aacute;lhatjuk
      meg a folyamatok adatait: az azonos&iacute;t&oacute;ikat, a
      tulajdonosaik nev&eacute;t, a felhaszn&aacute;lt
      processzorid&#245;t, a futtatott parancsot.  A &man.top.1;
      alap&eacute;rtelmez&eacute;s szerint mutatja a fut&oacute;
      programok &aacute;ltal haszn&aacute;lt mem&oacute;ria
      mennyis&eacute;g&eacute;t is: ez tov&aacute;bbi k&eacute;t
      oszlopra oszlik, ahol az egyikben a teljes
      mem&oacute;riafoglal&aacute;st (SIZE), a m&aacute;sikban pedig az
      jelen pillanatban akt&iacute;van haszn&aacute;lt
      mem&oacute;ri&aacute;t (RES) l&aacute;thatjuk.  A
      p&eacute;ld&aacute;ban l&aacute;that&oacute; is, hogy a
      <application>&netscape;</application> (navigator-linu)
      alkalmaz&aacute;snak majdnem 30&nbsp;MB-nyi
      mem&oacute;ri&aacute;ra van sz&uuml;ks&eacute;ge, de ebb&#245;l
      akt&iacute;van csak 9&nbsp;MB-ot haszn&aacute;l.</para>

    <para>A &man.top.1; a kijelz&eacute;st minden m&aacute;sodik
      m&aacute;sodpercben mag&aacute;t&oacute;l friss&iacute;ti, de ez
      az <option>s</option> kapcsol&oacute;val
      &aacute;ll&iacute;that&oacute;.</para>

  </sect1>

  <sect1 id="basics-daemons">
    <title>D&eacute;monok, jelz&eacute;sek &eacute;s a fut&oacute;
      programok le&aacute;ll&iacute;t&aacute;sa</title>

    <para>Amikor elind&iacute;tunk egy sz&ouml;vegszerkeszt&#245;t, nem
      sok gondunk akad az ir&aacute;ny&iacute;t&aacute;s&aacute;val,
      k&ouml;nnyen utas&iacute;thatjuk az &aacute;llom&aacute;nyok
      bet&ouml;lt&eacute;s&eacute;re &eacute;s &iacute;gy tov&aacute;bb.
      Mindezt az&eacute;rt tehetj&uuml;k meg, mert a
      sz&ouml;vegszerkeszt&#245; erre lehet&#245;s&eacute;get
      biztos&iacute;t &eacute;s mivel a sz&ouml;vegszerkeszt&#245; egy
      <firstterm>termin&aacute;l</firstterm>hoz kapcsol&oacute;dik.
      Egyes programok azonban nem &uacute;gy lettek kialak&iacute;tva,
      hogy &aacute;lland&oacute;an a felhaszn&aacute;l&oacute;
      utas&iacute;t&aacute;saira t&aacute;maszkodjanak, ez&eacute;rt az
      els&#245; adand&oacute; alkalommal lekapcsol&oacute;dnak a
      termin&aacute;lr&oacute;l.  P&eacute;ld&aacute;ul egy webszerver
      eg&eacute;sz nap csak webes k&eacute;r&eacute;seket
      v&aacute;laszol meg, &eacute;s &aacute;ltal&aacute;ban semmi
      sz&uuml;ks&eacute;ge nincs a felhaszn&aacute;l&oacute;k
      utas&iacute;t&aacute;saira.  A szerverek k&ouml;z&ouml;tt
      leveleket k&ouml;zvet&iacute;t&#245; programok is ugyanezen
      oszt&aacute;lyba tartoznak.</para>

    <para>Ezeket a programokat
      <firstterm>d&eacute;mon</firstterm>onoknak h&iacute;vjuk.  A
      d&eacute;monok a g&ouml;r&ouml;g mitol&oacute;gi&aacute;ban
      jelentek meg: sem a j&oacute;t, sem pedig a gonoszt nem
      k&eacute;pviselt&eacute;k, egyszer&#251; apr&oacute;
      szellemecsk&eacute;k voltak, akik az emberis&eacute;g jav&aacute;t
      szolg&aacute;lt&aacute;k, pontosan &uacute;gy, ahogy ma teszik azt
      a k&uuml;l&ouml;nf&eacute;le web- &eacute;s levelez&#245;
      szerverek.  Ez&eacute;rt is &aacute;br&aacute;zolt&aacute;k
      sok&aacute;ig a BSD kabalafigur&aacute;j&aacute;t is egy
      tornacip&#245;s, vasvill&aacute;s vid&aacute;m
      d&eacute;monk&eacute;nt.</para>

    <para>A d&eacute;monk&eacute;nt fut&oacute; programok nev&eacute;hez
      a hagyom&aacute;nyok szerint hozz&aacute; szokt&aacute;k
      f&#251;zni a <quote>d</quote> bet&#251;t.  A
      <application>BIND</application> a Berkeley Internet Name Domain
      (n&eacute;vfelold&oacute;) szolg&aacute;ltat&aacute;sa, azonban a
      hozz&aacute;tartoz&oacute; program neve <command>named</command>,
      az <application>Apache</application> webszerver programj&aacute;t
      <command>httpd</command>-nek nevezik, a sornyomtat&oacute;
      kezel&eacute;s&eacute;&eacute;rt felel&#245;s d&eacute;mon pedig
      az <command>lpd</command> &eacute;s &iacute;gy tov&aacute;bb.  Ez
      csup&aacute;n egy hagyom&aacute;ny, megszok&aacute;s, nem pedig
      egy k&#245;be v&eacute;sett szab&aacute;ly: p&eacute;ld&aacute;ul
      a <application>Sendmail</application> levelez&#245;
      d&eacute;mon&aacute;nak neve <command>sendmail</command> &eacute;s
      nem pedig <command>maild</command>.</para>

    <para>N&eacute;ha az&eacute;rt sz&uuml;ks&eacute;g&uuml;nk lehet
      arra, hogy felvegy&uuml;k valahogy a kapcsolatot a
      d&eacute;monk&eacute;nt fut&oacute; programokkal is.  Ennek egyik
      lehets&eacute;ges m&oacute;dja a
      <firstterm>jelz&eacute;s</firstterm>&eacute;sek (signal)
      k&uuml;ld&eacute;se (de alapvet&#245;en b&aacute;rmilyen
      fut&oacute; programnak k&uuml;ldhet&uuml;nk).  T&ouml;bb
      k&uuml;l&ouml;nf&eacute;le jelz&eacute;s k&uuml;ldhet&#245;
      &mdash; egyeseknek k&ouml;z&uuml;l&uuml;k
      megk&uuml;l&ouml;nb&ouml;ztetett jelent&eacute;se van,
      m&aacute;sokat magukat az alkalmaz&aacute;sok &eacute;rtelmeznek,
      amelyr&#245;l a dokument&aacute;ci&oacute;jukban
      t&aacute;j&eacute;koz&oacute;dhatunk.  A &man.kill.1; vagy
      &man.kill.2; paranccsal m&aacute;s tulajdon&aacute;ban lev&#245;
      fut&oacute; programoknak nem tudunk jelz&eacute;seket
      k&uuml;ldeni, ami al&oacute;l egyed&uuml;li kiv&eacute;tel a
      <username>root</username> felhaszn&aacute;l&oacute;.</para>

    <para>Bizonyos esetekben a &os; maga is k&uuml;ld n&eacute;ha
      jelz&eacute;seket.  Amikor egy alkalmaz&aacute;st rosszul
      programoznak le &eacute;s megpr&oacute;b&aacute;l egy
      sz&aacute;m&aacute;ra tiltott mem&oacute;riater&uuml;lethez
      hozz&aacute;f&eacute;rni, a &os; k&uuml;ld neki egy
      <firstterm>Segmentation Violation</firstterm>
      (<literal>SIGSEGV</literal>, szegment&aacute;l&aacute;si hiba)
      jelz&eacute;st.  Ha egy alkalmaz&aacute;s az &man.alarm.3;
      rendszerh&iacute;v&aacute;son kereszt&uuml;l k&eacute;r egy adott
      id&#245; ut&aacute;ni bek&ouml;vetkez&#245;
      &eacute;rtes&iacute;t&eacute;st, akkor kap err&#245;l egy Alarm
      (<literal>SIGALRM</literal>) jelz&eacute;st &eacute;s &iacute;gy
      tov&aacute;bb.</para>

    <para>A folyamatok le&aacute;ll&iacute;t&aacute;s&aacute;ra
      k&eacute;t jelz&eacute;s haszn&aacute;lhat&oacute;: a
      <literal>SIGTERM</literal> (befejeztet&eacute;s) &eacute;s a
      <literal>SIGKILL</literal> (le&aacute;ll&iacute;t&aacute;s).  A
      <literal>SIGTERM</literal> a folyamatok
      le&aacute;ll&iacute;t&aacute;s&aacute;nak illedelmes m&oacute;dja,
      mivel ekkor a fut&oacute; program k&eacute;pes
      <emphasis>elkapni</emphasis> ezt a jelz&eacute;st &eacute;s
      &eacute;szrevenni, hogy le akarjuk &aacute;ll&iacute;tani.
      Ilyenkor a le&aacute;ll&iacute;t&aacute;s el&#245;tt
      lehet&#245;s&eacute;ge van szab&aacute;lyosan lez&aacute;rni a
      napl&oacute;it &eacute;s &aacute;ltal&aacute;noss&aacute;gban
      v&eacute;ve befejezni mindent, amit &eacute;ppen csin&aacute;l.
      El&#245;fordulhat azonban, hogy a folyamatok figyelmen
      k&iacute;v&uuml;l hagyj&aacute;k a <literal>SIGTERM</literal>
      jelz&eacute;st, ha p&eacute;ld&aacute;ul &eacute;ppen egy
      f&eacute;lbeszak&iacute;thatatlan feladat k&ouml;zep&eacute;n
      tartanak.</para>

    <para>A <literal>SIGKILL</literal> jelz&eacute;st azonban egyetlen
      fut&oacute; program sem hagyhatja figyelmen k&iacute;v&uuml;l.  Ez
      lenne a <quote>Nem &eacute;rdekel, mivel foglalkozol, azonnal
      hagyd abba!</quote> jelz&eacute;s.  Amikor
      <literal>SIGKILL</literal> jelz&eacute;st k&uuml;ld&uuml;nk egy
      folyamatnak, a &os; le&aacute;ll&iacute;tja a folyamatot ott
      &eacute;s ahol tart
      <footnote>
	<para>Ez az&eacute;rt nem teljesen igaz.  Van
	  n&eacute;h&aacute;ny olyan tev&eacute;kenys&eacute;g, ami nem
	  szak&iacute;that&oacute; meg.  Ilyen p&eacute;ld&aacute;ul az,
	  amikor a program egy m&aacute;sik
	  sz&aacute;m&iacute;t&oacute;g&eacute;pen
	  tal&aacute;lhat&oacute; &aacute;llom&aacute;nyt
	  pr&oacute;b&aacute;l olvasni, mik&ouml;zben valamilyen ok
	  (kikapcsol&aacute;s, h&aacute;l&oacute;zati hiba)
	  folyt&aacute;n elveszti vele a kapcsolatot.  Ekkor a program
	  fut&aacute;sa <quote>megszak&iacute;thatatlan</quote>.  Majd
	  amikor a program feladja a pr&oacute;b&aacute;lkoz&aacute;st
	  (&aacute;ltal&aacute;ban k&eacute;t perc ut&aacute;n), akkor
	  k&ouml;vetkezik be a t&eacute;nyleges
	  le&aacute;ll&iacute;t&aacute;sa.</para>
      </footnote>.</para>

    <para>Tov&aacute;bbi haszn&aacute;lhat&oacute; jelz&eacute;sek:
      <literal>SIGHUP</literal>, <literal>SIGUSR1</literal> &eacute;s
      <literal>SIGUSR2</literal>.  Ezek &aacute;ltal&aacute;nos
      c&eacute;l&uacute; jelz&eacute;sek, amelyeket az
      alkalmaz&aacute;sok elt&eacute;r&#245; m&oacute;dokon kezelnek
      le.</para>

    <para>Tegy&uuml;k fel, hogy megv&aacute;ltoztattuk a
      webszerver&uuml;nk be&aacute;ll&iacute;t&aacute;sait
      tartalmaz&oacute; &aacute;llom&aacute;nyt &mdash; valamilyen
      m&oacute;don szeretn&eacute;nk tudatni a szerverrel, hogy olvassa
      be &uacute;jra a be&aacute;ll&iacute;t&aacute;sait.  Ezt
      megtehetj&uuml;k &uacute;gy, hogy le&aacute;ll&iacute;tjuk
      &eacute;s &uacute;jraind&iacute;tjuk a <command>httpd</command>
      d&eacute;mont, de ezzel kies&eacute;st okozhatunk a szerver
      m&#251;k&ouml;d&eacute;s&eacute;ben, amit viszont nem
      engedhet&uuml;nk meg.  A legt&ouml;bb d&eacute;mont &uacute;gy
      k&eacute;sz&iacute;tett&eacute;k el, hogy a
      <literal>SIGHUP</literal> jelz&eacute;s hat&aacute;s&aacute;ra
      olvassa be &uacute;jra a be&aacute;ll&iacute;t&aacute;sait
      tartalmaz&oacute; &aacute;llom&aacute;nyt.  &Iacute;gy a
      <command>httpd</command> le&aacute;ll&iacute;t&aacute;sa &eacute;s
      &uacute;jraind&iacute;t&aacute;sa helyett egyszer&#251;en
      elegend&#245; egy <literal>SIGHUP</literal> jelz&eacute;s
      k&uuml;ld&eacute;se.  Mivel azonban ez nem
      szabv&aacute;nyos&iacute;tott, a k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#245;
      d&eacute;monok ezt a jelz&eacute;st
      t&ouml;bbf&eacute;lek&eacute;ppen is &eacute;rtelmezhetik.
      Ez&eacute;rt a haszn&aacute;lata el&#245;tt ennek
      mindenk&eacute;ppen j&aacute;rjunk ut&aacute;na a
      k&eacute;rd&eacute;ses d&eacute;mon
      dokument&aacute;ci&oacute;j&aacute;ban.</para>

    <para>A jelz&eacute;seket a &man.kill.1; paranccsal tudjuk
      elk&uuml;ldeni, ahogy ezt a k&ouml;vetkez&#245;
      p&eacute;ld&aacute;ban is l&aacute;thatjuk.</para>

    <procedure>
      <title>Jelz&eacute;s k&uuml;ld&eacute;se egy fut&oacute;
	programnak</title>

      <para>Ebben a p&eacute;ld&aacute;ban megmutatjuk, hogyan lehet
	jelz&eacute;st k&uuml;ldeni az &man.inetd.8; d&eacute;monnak.
	Az <command>inetd</command> a be&aacute;ll&iacute;t&aacute;sait
	az <filename>/etc/inetd.conf</filename>
	&aacute;llom&aacute;nyban t&aacute;rolja, &eacute;s az
	<command>inetd</command> a <literal>SIGHUP</literal>
	jelz&eacute;s hat&aacute;s&aacute;ra k&eacute;pes
	&uacute;jraolvasni ezt.</para>

      <step>
	<para>Keress&uuml;k meg annak a folyamatnak az
	  azonos&iacute;t&oacute;j&aacute;t, amelynek a jelz&eacute;st
	  k&iacute;v&aacute;njuk k&uuml;ldeni.  Ezt a &man.ps.1;
	  &eacute;s a &man.grep.1; haszn&aacute;lat&aacute;val
	  tehetj&uuml;k meg.  A &man.grep.1; parancs
	  seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel m&aacute;s parancsok
	  kimenet&eacute;ben tudunk megkeresni egy &aacute;ltalunk
	  megadott sz&ouml;veget.  Ezt a parancsot &aacute;tlagos
	  felhaszn&aacute;l&oacute;k&eacute;nt futtatjuk, azonban az
	  &man.inetd.8; d&eacute;mont a <username>root</username>
	  birtokolja, ez&eacute;rt az &man.ps.1; haszn&aacute;lata
	  sor&aacute;n meg kell adnunk az <option>ax</option>
	  kapcsol&oacute;kat is.</para>

	<screen>&prompt.user; <userinput>ps -ax | grep inetd</userinput>
  198  ??  IWs    0:00.00 inetd -wW</screen>

	<para>Innen kider&uuml;l, hogy az &man.inetd.8;
	  azonos&iacute;t&oacute;ja 198.  El&#245;fordulhat, hogy az
	  eredm&eacute;nyben maga a <literal>grep inetd</literal>
	  parancs is megjelenik.  Ez a &man.ps.1;
	  list&aacute;z&aacute;si m&oacute;dszere miatt k&ouml;vetkezhet
	  be.</para>
      </step>

      <step>
	<para>A jelz&eacute;s elk&uuml;ld&eacute;s&eacute;re
	  haszn&aacute;ljuk a &man.kill.1; parancsot.  Mivel az
	  &man.inetd.8; d&eacute;mont a <username>root</username>
	  felhaszn&aacute;l&oacute; futtatja, ehhez el&#245;sz&ouml;r a
	  &man.su.1; parancs kiad&aacute;s&aacute;val nek&uuml;nk is
	  <username>root</username> felhaszn&aacute;l&oacute;v&aacute;
	  (rendszeradminisztr&aacute;torr&aacute;) kell
	  v&aacute;lnunk.</para>

	<screen>&prompt.user; <userinput>su</userinput>
<prompt>Password:</prompt>
&prompt.root; <userinput>/bin/kill -s HUP 198</userinput></screen>

	<para>Ahogy az a legt&ouml;bb &unix; eset&eacute;n elfogadott, a
	  sikeres v&eacute;grehajt&aacute;s eset&eacute;n a &man.kill.1;
	  sem v&aacute;laszol semmit.  Amikor viszont nem egy
	  saj&aacute;t programunknak akarunk jelz&eacute;st
	  k&uuml;ldeni, akkor a <errorname>kill:
	  <replaceable>PID</replaceable>: Operation not
	  permitted</errorname> (a m&#251;velet nem
	  enged&eacute;lyezett) hiba&uuml;zenetet l&aacute;tunk.  Ha
	  v&eacute;letlen&uuml;l elg&eacute;pelj&uuml;k volna a
	  fut&oacute; program azonos&iacute;t&oacute;j&aacute;t, akkor a
	  k&uuml;ldend&#245; jelz&eacute;s nem a megfelel&#245;
	  folyamatn&aacute;l fog kik&ouml;tni (ami nem &eacute;ppen
	  j&oacute;), vagy ha szerencs&eacute;nk van, akkor a
	  jelz&eacute;st egy &eacute;ppen haszn&aacute;laton
	  k&iacute;v&uuml;li azonos&iacute;t&oacute;ra
	  k&uuml;ldt&uuml;k.  Az ut&oacute;bbi esetben a
	  k&ouml;vetkez&#245; l&aacute;thatjuk: <errorname>kill:
	  <replaceable>PID</replaceable>: No such process</errorname>
	  (nincs ilyen folyamat).</para>

	<note>
	  <title>Mi&eacute;rt <command>/bin/kill</command>?</title>

	  <para>A legt&ouml;bb parancs&eacute;rtelmez&#245;
	    be&eacute;p&iacute;tetten tartalmazza a saj&aacute;t
	    <command>kill</command> parancs&aacute;t, teh&aacute;t
	    ilyenkor k&ouml;zvetlen&uuml;l maga a
	    parancs&eacute;rtelmez&#245; k&uuml;ldi a jelz&eacute;st,
	    nem pedig a <filename>/bin/kill</filename> programon
	    kereszt&uuml;l.  Ez gyakran a javunkra v&aacute;lhat,
	    azonban a k&uuml;ldhet&#245; jelz&eacute;sek megad&aacute;sa
	    parancs&eacute;rtelmez&#245;nk&eacute;nt elt&eacute;rhet.
	    &Iacute;gy, ahelyett, hogy egyenk&eacute;nt ismern&uuml;nk
	    kellene mindegyiket, sokkal egyszer&#251;bb
	    k&ouml;zvetlen&uuml;l a <command>/bin/kill
	    <replaceable>...</replaceable></command> parancsot
	    haszn&aacute;lni.</para>
	</note>
      </step>
    </procedure>

    <para>A t&ouml;bbi jelz&eacute;s k&uuml;ld&eacute;se is nagyon
      hasonl&oacute; m&oacute;don t&ouml;rt&eacute;nik, hiszen
      elegend&#245; csup&aacute;n a <literal>TERM</literal> vagy a
      <literal>KILL</literal> behelyettes&iacute;t&eacute;se a parancs
      megfelel&#245; hely&eacute;re.</para>

    <important>
      <para>A rendszer&uuml;nkben &oacute;vatosan b&aacute;njunk a
	fut&oacute; programok
	le&aacute;ll&iacute;tgat&aacute;s&aacute;val, &eacute;s
	legy&uuml;nk k&uuml;l&ouml;n&ouml;s tekintettel az 1-es
	azonos&iacute;t&oacute;val rendelkez&#245;, speci&aacute;lis
	feladattal b&iacute;r&oacute; &man.init.8; folyamatra.  A
	<command>/bin/kill -s KILL 1</command> parancs
	kiad&aacute;s&aacute;val ugyanis gyorsan le tudjuk
	&aacute;ll&iacute;tani a rendszer&uuml;nket.
	<emphasis>Miel&#245;tt</emphasis> egy &man.kill.1; parancsot
	lez&aacute;rn&aacute;nk az <keycap>Enter</keycap>
	billenty&#251;vel, <emphasis>mindig</emphasis>
	gy&#245;z&#245;dj&uuml;nk meg r&oacute;la, hogy val&oacute;ban
	t&eacute;nyleg a j&oacute; param&eacute;tereket adtuk
	meg.</para>
    </important>

  </sect1>

  <sect1 id="shells">
    <title>Parancs&eacute;rtelmez&#245;k</title>

    <indexterm><primary>parancs&eacute;rtelmez&#245;k</primary></indexterm>
    <indexterm><primary>parancssor</primary></indexterm>

    <para>A &os;-ben h&eacute;tk&ouml;znapi munk&aacute;nk legnagyobb
      r&eacute;sz&eacute;t a parancs&eacute;rtelmez&#245;knek (shell)
      nevezett parancssoros fel&uuml;leten tudjuk elv&eacute;gezni.  A
      parancs&eacute;rtelmez&#245; f&#245; feladata a
      be&eacute;rkez&#245; parancsok elfogad&aacute;sa &eacute;s
      v&eacute;grehajtat&aacute;sa.  Sok parancs&eacute;rtelmez&#245;
      ezenfel&uuml;l rendelkezik be&eacute;p&iacute;tett
      funkci&oacute;kkal is, amelyek olyan h&eacute;tk&ouml;znapi
      feladatokban igyekeznek seg&iacute;teni, mint
      p&eacute;ld&aacute;ul az &aacute;llom&aacute;nyok kezel&eacute;se
      &eacute;s t&ouml;meges el&eacute;r&eacute;se regul&aacute;ris
      kifejez&eacute;sek haszn&aacute;lat&aacute;val, a parancssor
      szerkeszt&eacute;se, parancsok makr&oacute;z&aacute;sa &eacute;s a
      k&ouml;rnyezeti v&aacute;ltoz&oacute;k haszn&aacute;lata.  A &os;
      alapb&oacute;l tartalmaz n&eacute;h&aacute;ny
      parancs&eacute;rtelmez&#245;t, ilyen p&eacute;ld&aacute;ul az
      <command>sh</command>, a Bourne Shell, &eacute;s a
      <command>tcsh</command>, a tov&aacute;bbfejlesztett C-shell.  Sok
      m&aacute;s parancs&eacute;rtelmez&#245;, mint
      p&eacute;ld&aacute;ul a <command>zsh</command> &eacute;s
      <command>bash</command> is el&eacute;rhet&#245; a &os;
      Portgy&#251;jtem&eacute;ny&eacute;b&#245;l.</para>

    <para>De melyik parancs&eacute;rtelmez&#245;t is v&aacute;lasszuk?
      Ez igaz&aacute;b&oacute;l &iacute;zl&eacute;s k&eacute;rd&eacute;se.
      Ha ink&aacute;bb C programoz&oacute;k vagyunk, akkor
      val&oacute;sz&iacute;n&#251;leg egy olyan C-szer&#251; shelllel
      tudunk k&eacute;nyelmesen dolgozni, amilyen p&eacute;ld&aacute;ul
      a <command>tcsh</command>.  Ha viszont egy linuxos rendszert
      haszn&aacute;ltunk kor&aacute;bban vagy &eacute;ppen m&eacute;g
      soha nem haszn&aacute;ltunk volna a &unix; parancssor&aacute;t,
      &eacute;rdemes a <command>bash</command>-sel
      megpr&oacute;b&aacute;lkoznunk.  A l&eacute;nyeg az, hogy minden
      parancs&eacute;rtelmez&#245;nek vannak olyan egyedi
      jellemez&#245;i, ami&eacute;rt haszn&aacute;lat&oacute;ak vagy
      &eacute;ppen nem haszn&aacute;lat&oacute;ak a munk&aacute;nkban,
      ez&eacute;rt magunknak kell kiv&aacute;lasztani a nek&uuml;nk
      megfelel&#245;t.</para>

    <para>A shellek egyik leg&aacute;ltal&aacute;nosabb jellemz&#245;je
      az &aacute;llom&aacute;nyok neveinek
      kieg&eacute;sz&iacute;t&eacute;se.  Miut&aacute;n
      beg&eacute;pelj&uuml;k egy parancs vagy
      &aacute;llom&aacute;nyn&eacute;v els&#245; n&eacute;h&aacute;ny
      karakter&eacute;t, a <keycap>Tab</keycap> billenty&#251;
      lenyom&aacute;s&aacute;val megk&eacute;rhetj&uuml;k a
      parancs&eacute;rtelmez&#245;t, hogy mag&aacute;t&oacute;l
      eg&eacute;sz&iacute;tse ki (<quote>tal&aacute;lja ki</quote>) a
      fennmarad&oacute; r&eacute;szt.  N&eacute;zz&uuml;k erre egy
      p&eacute;ld&aacute;t.  Tegy&uuml;k fel, hogy van k&eacute;t
      &aacute;llom&aacute;nyunk, <filename>izemize</filename> &eacute;s
      <filename>ize.mize</filename>, &eacute;s szeretn&eacute;nk
      let&ouml;r&ouml;lni az <filename>ize.mize</filename> nev&#251;t.
      Ehhez a k&ouml;vetkez&#245;t kell beg&eacute;peln&uuml;nk:
      <command>rm
      iz[<keycap>Tab</keycap>].[<keycap>Tab</keycap>]</command>.</para>

    <para>Erre a parancs&eacute;rtelmez&#245; a k&ouml;vetkez&#245;
      parancsot &iacute;rja ki: <command>rm
      ize[SIPOL&Aacute;S].mize</command>.</para>

    <para>A [SIPOL&Aacute;S] itt a konzol s&iacute;pj&aacute;ra
      vonatkozik, amellyel jelzi, hogy nem tudta teljesen
      kieg&eacute;sz&iacute;teni az &aacute;llom&aacute;ny nev&eacute;t,
      mivel egyn&eacute;l t&ouml;bb is megfelel a megadott alaknak.  Az
      <filename>izemize</filename> &eacute;s az
      <filename>ize.mize</filename> is egyar&aacute;nt az
      <literal>iz</literal> el&#245;taggal kezd&#245;dik, azonban
      ebb&#245;l a parancs&eacute;rtelmez&#245; csak az
      <literal>ize</literal> el&#245;tagot tudta kik&ouml;vetkeztetni.
      Ha most beg&eacute;pel&uuml;nk m&eacute;g egy <literal>.</literal>
      karaktert &eacute;s &uacute;jra megnyomjuk a <keycap>Tab</keycap>
      billenty&#251;t, a parancs&eacute;rtelmez&#245; ez&uacute;ttal
      k&eacute;pes lesz az &aacute;llom&aacute;ny teljes nev&eacute;t
      meg&aacute;llap&iacute;tani.</para>

    <indexterm><primary>k&ouml;rnyezeti
      v&aacute;ltoz&oacute;k</primary></indexterm>

    <para>A parancs&eacute;rtelmez&#245;k m&aacute;sik
      &aacute;ltal&aacute;nos jellemz&#245;je a k&ouml;rnyezeti
      v&aacute;ltoz&oacute;k haszn&aacute;lata.  A k&ouml;rnyezeti
      v&aacute;ltoz&oacute;k l&eacute;nyeg&eacute;ben a
      parancs&eacute;rtelmez&#245; k&ouml;rnyezet&eacute;hez
      t&aacute;rolt n&eacute;v-&eacute;rt&eacute;k p&aacute;rok.  Ezt a
      k&ouml;rnyezetet l&aacute;tja minden olyan program, amit a
      parancs&eacute;rtelmez&#245;b&#245;l megh&iacute;vunk, &eacute;s
      ez&eacute;rt tartalmazni is szokott sok ilyen
      be&aacute;ll&iacute;t&aacute;st.  &Iacute;me a leggyakoribb
      k&ouml;rnyezeti v&aacute;ltoz&oacute;k felsorol&aacute;sa
      &eacute;s r&ouml;vid le&iacute;r&aacute;sa:</para>

    <indexterm><primary>k&ouml;rnyezeti
      v&aacute;ltoz&oacute;k</primary></indexterm>

    <informaltable frame="none" pgwide="1">
      <tgroup cols="2">
	<thead>
	  <row>
	    <entry>V&aacute;ltoz&oacute;</entry>
	    <entry>Le&iacute;r&aacute;s</entry>
	  </row>
	</thead>

	<tbody>
	  <row>
	    <entry><envar>USER</envar></entry>
	    <entry>A bejelentkezett felhaszn&aacute;l&oacute;
	      neve.</entry>
	  </row>
	  <row>
	    <entry><envar>PATH</envar></entry>
	    <entry>Vessz&#245;vel elv&aacute;lasztott
	      k&ouml;nyvt&aacute;rak, ahol a parancs&eacute;rtelmez&#245;
	      a v&eacute;grehajthat&oacute; &aacute;llom&aacute;nyokat
	      keresi.</entry>
	  </row>
	  <row>
	    <entry><envar>DISPLAY</envar></entry>
	    <entry>Az aktu&aacute;lisan haszn&aacute;lt X11
	      megjelen&iacute;t&#245; h&aacute;l&oacute;zati neve,
	      amennyiben l&eacute;tezik ilyen.</entry>
	  </row>
	  <row>
	    <entry><envar>SHELL</envar></entry>
	    <entry>A haszn&aacute;lt
	      parancs&eacute;rtelmez&#245;.</entry>
	  </row>
	  <row>
	    <entry><envar>TERM</envar></entry>
	    <entry>A felhaszn&aacute;l&oacute; &aacute;ltal
	      haszn&aacute;lt termin&aacute;l t&iacute;pusa.  Ebb&#245;l
	      a termin&aacute;l k&eacute;pess&eacute;geit lehet
	      meg&aacute;llap&iacute;tani.</entry>
	  </row>
	  <row>
	    <entry><envar>TERMCAP</envar></entry>
	    <entry>A termin&aacute;lok
	      adatb&aacute;zis&aacute;b&oacute;l sz&aacute;rmaz&oacute;,
	      k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#245;
	      termin&aacute;lfunkci&oacute;khoz tartoz&oacute;
	      helyettes&iacute;t&#245; (escape) k&oacute;dok.</entry>
	  </row>
	  <row>
	    <entry><envar>OSTYPE</envar></entry>
	    <entry>Az oper&aacute;ci&oacute;s rendszer t&iacute;pusa,
	      p&eacute;ld&aacute;ul &os;.</entry>
	  </row>
	  <row>
	    <entry><envar>MACHTYPE</envar></entry>
	    <entry>A rendszer alatt fut&oacute; g&eacute;p
	      architekt&uacute;r&aacute;ja.</entry>
	  </row>
	  <row>
	    <entry><envar>EDITOR</envar></entry>
	    <entry>A felhaszn&aacute;l&oacute; &aacute;ltal
	      haszn&aacute;lt sz&ouml;vegszerkeszt&#245;.</entry>
	  </row>
	  <row>
	    <entry><envar>PAGER</envar></entry>
	    <entry>A felhaszn&aacute;l&oacute; &aacute;ltal
	      lapoz&aacute;sra haszn&aacute;lt program.</entry>
	  </row>
	  <row>
	    <entry><envar>MANPATH</envar></entry>
	    <entry>Vessz&#245;vel elv&aacute;lasztott k&ouml;nyvt&aacute;rak,
	      ahol a parancs&eacute;rtelmez&#245; a man
	      oldalakat keresi.</entry>
	  </row>
	</tbody>
      </tgroup>
    </informaltable>

    <indexterm><primary>Bourne-f&eacute;le
      parancs&eacute;rtelmez&#245;k</primary></indexterm>

    <para>A k&ouml;rnyezeti v&aacute;ltoz&oacute;k
      be&aacute;ll&iacute;t&aacute;sa
      parancs&eacute;rtelmez&#245;k&eacute;nt valamennyire elt&eacute;r.
      P&eacute;ld&aacute;ul egy C-st&iacute;lus&uacute;
      parancs&eacute;rtelmez&#245;, mint p&eacute;ld&aacute;ul a
      <command>tcsh</command> vagy a <command>csh</command>, a
      <command>setenv</command> paranccsal &aacute;ll&iacute;tja a
      k&ouml;rnyezeti v&aacute;ltoz&oacute;kat.  A Bourne-f&eacute;le
      parancs&eacute;rtelmez&#245;k, mint p&eacute;ld&aacute;ul az
      <command>sh</command> vagy a <command>bash</command>, az
      <command>export</command> parancsot haszn&aacute;lj&aacute;k a
      k&ouml;rnyezeti v&aacute;ltoz&oacute;k
      be&aacute;ll&iacute;t&aacute;s&aacute;ra.  P&eacute;ld&aacute;ul a
      <command>csh</command> vagy a <command>tcsh</command>
      haszn&aacute;lata sor&aacute;n a k&ouml;vetkez&#245;k&eacute;ppen
      tudjuk be- vagy &aacute;t&aacute;ll&iacute;tani a
      <envar>EDITOR</envar> k&ouml;rnyezeti v&aacute;ltoz&oacute;
      &eacute;rt&eacute;k&eacute;t
      <filename>/usr/local/bin/emacs</filename>-re:</para>

    <screen>&prompt.user; <userinput>setenv EDITOR /usr/local/bin/emacs</userinput></screen>

    <para>Ugyanez a Bourne-f&eacute;le
      parancs&eacute;rtelmez&#245;kben:</para>

    <screen>&prompt.user; <userinput>export EDITOR="/usr/local/bin/emacs"</userinput></screen>

    <para>A legt&ouml;bb parancs&eacute;rtelmez&#245;ben a nev&uuml;k
      el&#245;tt szerepeltetett <literal>$</literal> jel
      seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel k&eacute;rhetj&uuml;k a
      k&ouml;rnyezeti v&aacute;ltoz&oacute;k
      &eacute;rt&eacute;k&eacute;nek
      behelyettes&iacute;t&eacute;s&eacute;t a parancssorba.  Ennek
      megfelel&#245;en az <command>echo $TERM</command> parancs
      ki&iacute;ratja a <envar>TERM</envar> v&aacute;ltoz&oacute;
      aktu&aacute;lis &eacute;rt&eacute;k&eacute;t, mivel ebbe a
      parancs&eacute;rtelmez&#245; m&aacute;r az <command>echo</command>
      megh&iacute;v&aacute;sa el&#245;tt behelyettes&iacute;ti a
      <envar>TERM</envar> &eacute;rt&eacute;k&eacute;t.</para>

    <para>A parancs&eacute;rtelmez&#245;k sz&aacute;mos speci&aacute;lis
      karaktert, &uacute;n.  metakarakteret az adatok k&uuml;l&ouml;nleges
      reprezent&aacute;ci&oacute;jak&eacute;nt kezelnek.
      K&ouml;zt&uuml;k a leggyakrabban haszn&aacute;lt a
      <literal>*</literal>, amely tetsz&#245;leges sz&aacute;m&uacute;
      karaktert helyettes&iacute;t egy &aacute;llom&aacute;ny
      nev&eacute;ben.  Az ilyen metakarakterek
      seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel tudunk egyszerre t&ouml;bb
      &aacute;llom&aacute;nyt is megnevezni.  P&eacute;ld&aacute;ul ha
      beg&eacute;pelj&uuml;k az <command>echo *</command> parancsot,
      akkor majdnem ugyanazt kapjuk eredm&eacute;ny&uuml;l, mintha az
      <command>ls</command> parancsot adtuk volna ki, hiszen a
      parancs&eacute;rtelmez&#245; ilyenkor veszi az &ouml;sszes
      <literal>*</literal> metakarakterre illeszked&#245;
      &aacute;llom&aacute;nyt, &eacute;s a ki&iacute;rat&aacute;sukhoz
      pedig rendre behelyettes&iacute;ti ezeket a parancssorba az
      <command>echo</command> param&eacute;terek&eacute;nt.</para>

    <para>Ha nem szeretn&eacute;nk, hogy a parancs&eacute;rtelmez&#245;
      &eacute;rtelmezze a speci&aacute;lis karaktereket, akkor egy
      <quote>backslash</quote> (visszaper) (<literal>\</literal>)
      karaktert el&eacute;j&uuml;k t&eacute;ve mindezt
      megakad&aacute;lyozhatjuk.  Az <command>echo $TERM</command>
      parancs ugyeb&aacute;r ki&iacute;ratja a termin&aacute;lra
      vonatkoz&oacute; k&ouml;rnyezeti v&aacute;ltoz&oacute;
      be&aacute;ll&iacute;t&aacute;s&aacute;t, azonban a <command>echo
      \$TERM</command> v&aacute;ltozatlanul ki&iacute;rja a
      <envar>$TERM</envar> sz&ouml;veget.</para>

    <sect2 id="changing-shells">
      <title>A parancs&eacute;rtelmez&#245;nk
	megv&aacute;ltoztat&aacute;sa</title>

      <para>A parancs&eacute;rtelmez&#245;nk legegyszer&#251;bben a
	<command>chsh</command> parancs haszn&aacute;lat&aacute;val
	v&aacute;ltoztathat&oacute; meg.  A <command>chsh</command>
	kiad&aacute;sa ut&aacute;n elind&iacute;tja az
	<envar>EDITOR</envar> k&ouml;rnyezeti v&aacute;ltoz&oacute;nak
	megfelel&#245; sz&ouml;vegszerkeszt&#245;t, ha nem lenne ilyen,
	akkor alap&eacute;rtelmez&eacute;s szerint a
	<command>vi</command> h&iacute;v&oacute;dik meg.  Az &iacute;gy
	megnyitott &aacute;llom&aacute;nyban v&aacute;ltoztassuk meg
	kedv&uuml;nk szerint a <quote>Shell: </quote> kezdet&#251;
	sort.</para>

      <para>A <command>chsh</command> parancsnak megadhatjuk az
	<option>-s</option> opci&oacute;t is, amin kereszt&uuml;l
	sz&ouml;vegszerkeszt&#245; haszn&aacute;lata n&eacute;lk&uuml;l
	be tudjuk &aacute;ll&iacute;tani a
	parancs&eacute;rtelmez&#245;t.  P&eacute;ld&aacute;ul ha a
	parancs&eacute;rtelmez&#245;nket a <command>bash</command>-re
	akarjuk lecser&eacute;lni, akkor ezt &iacute;rjuk be:</para>

      <screen>&prompt.user; <userinput>chsh -s /usr/local/bin/bash</userinput></screen>

      <note>
	<para>A haszn&aacute;lni k&iacute;v&aacute;nt
	  parancs&eacute;rtelmez&#245;nek szerepelnie
	  <emphasis>kell</emphasis> az <filename>/etc/shells</filename>
	  &aacute;llom&aacute;nyban.  Ha a kiv&aacute;lasztott
	  parancs&eacute;rtelmez&#245;t a <link
	  linkend="ports">Portgy&#251;jtem&eacute;ny</link>b&#245;l
	  telep&iacute;tett&uuml;k fel, akkor az m&aacute;r minden
	  bizonnyal beker&uuml;lt oda.  Ha viszont saj&aacute;t magunk
	  raktuk volna fel, akkor ide is fel kell venn&uuml;nk.</para>

	<para>P&eacute;ld&aacute;ul ha a <command>bash</command>-t
	  manu&aacute;lisan telep&iacute;tett&uuml;k &eacute;s
	  m&aacute;soltuk a <filename>/usr/local/bin</filename>
	  k&ouml;nyvt&aacute;rba, akkor &iacute;gy kell
	  elj&aacute;rnunk:</para>

	<screen>&prompt.root; <userinput>echo &quot;/usr/local/bin/bash&quot; &gt;&gt; /etc/shells</userinput></screen>

	<para>Majd pr&oacute;b&aacute;lkozzunk &uacute;jra a
	  <command>chsh</command> paranccsal.</para>
     </note>

   </sect2>
  </sect1>

  <sect1 id="editors">
    <title>Sz&ouml;vegszerkeszt&#245;k</title>

    <indexterm><primary>sz&ouml;vegszerkeszt&#245;k</primary></indexterm>
    <indexterm><primary>szerkeszt&#245;k</primary></indexterm>

    <para>A &os; be&aacute;ll&iacute;t&aacute;s&aacute;nak nagy
      r&eacute;sze sz&ouml;veges &aacute;llom&aacute;nyok
      szerkeszt&eacute;s&eacute;vel t&ouml;rt&eacute;nik.  Emiatt sosem
      &aacute;rt legal&aacute;bb egy sz&ouml;vegszerkeszt&#245;t
      ismern&uuml;nk.  A &os; alaprendszer&eacute;ben, valamint a
      Portgy&#251;jtem&eacute;nyben is tal&aacute;lhatunk
      n&eacute;h&aacute;nyat bel&#245;l&uuml;k.</para>

    <indexterm><primary><command>ee</command></primary></indexterm>
    <indexterm>
      <primary>szerkeszt&#245;k</primary>
      <secondary><command>ee</command></secondary>
    </indexterm>

    <para>A legegyszer&#251;bben megtanulhat&oacute; &eacute;s
      legk&ouml;nnyedebb sz&ouml;vegszerkeszt&#245;t
      <application>ee</application>-nek, avagy <quote>easy
      editornak</quote> h&iacute;vj&aacute;k.  Az
      <application>ee</application> ind&iacute;t&aacute;s&aacute;hoz
      &iacute;rjuk be az <command>ee
      <replaceable>&aacute;llom&aacute;nyn&eacute;v</replaceable></command>
      parancsot, ahol az
      <replaceable>&aacute;llom&aacute;nyn&eacute;v</replaceable> lesz a
      szerkesztend&#245; &aacute;llom&aacute;ny neve.  &Iacute;gy
      p&eacute;ld&aacute;ul az <filename>/etc/rc.conf</filename>
      &aacute;llom&aacute;ny szerkeszt&eacute;s&eacute;hez
      g&eacute;pelj&uuml;k be az <command>ee /etc/rc.conf</command>
      parancsot.  Miut&aacute;n elindult az <command>ee</command>, az
      &ouml;sszes szerkeszt&eacute;shez haszn&aacute;lhat&oacute;
      parancsa megjelenik a k&eacute;perny&#245; fels&#245;
      r&eacute;sz&eacute;ben.  Itt a <quote>kalap</quote>
      (<literal>^</literal>) karakter a <keycap>Ctrl</keycap>
      billenty&#251; lenyom&aacute;s&aacute;ra utal, &iacute;gy
      teh&aacute;t a <literal>^e</literal> jel&ouml;l&eacute;s a
      <keycombo
      action="simul"><keycap>Ctrl</keycap><keycap>e</keycap></keycombo>
      billenty&#251;kombin&aacute;ci&oacute;t jelenti.  Ha ki akarunk
      l&eacute;pni az <application>ee</application>-b&#245;l, nyomjuk le
      az <keycap>Esc</keycap> billenty&#251;t, majd a felbukkan&oacute;
      men&uuml;b&#245;l v&aacute;lasszuk a szerkeszt&#245;
      elhagy&aacute;s&aacute;t (leave editor).  Ha az
      &aacute;llom&aacute;nyt m&oacute;dos&iacute;tottuk,
      kil&eacute;p&eacute;s el&#245;tt m&eacute;g a
      sz&ouml;vegszerkeszt&#245; r&aacute;k&eacute;rdez, hogy mentse-e a
      v&aacute;ltoztat&aacute;sainkat.</para>

    <indexterm><primary><command>vi</command></primary></indexterm>
    <indexterm>
      <primary>szerkeszt&#245;k</primary>
      <secondary><command>vi</command></secondary>
    </indexterm>
    <indexterm><primary><command>emacs</command></primary></indexterm>
    <indexterm>
      <primary>szerkeszt&#245;k</primary>
      <secondary><command>emacs</command></secondary>
    </indexterm>

    <para>A &os; nagyobb tud&aacute;s&uacute;
      sz&ouml;vegszerkeszt&#245;ket, mint p&eacute;ld&aacute;ul a
      <application>vi</application>-t, is tartalmaz az alaprendszer
      r&eacute;szek&eacute;nt, mik&ouml;zben a t&ouml;bbi, mint
      p&eacute;ld&aacute;ul az <application>Emacs</application> vagy a
      <application>vim</application> a Portgy&#251;jtem&eacute;ny
      r&eacute;szek&eacute;nt (<filename
      role="package">editors/emacs</filename> &eacute;s <filename
      role="package">editors/vim</filename>) &eacute;rhet&#245; el.
      Ezek a szerkeszt&#245;k sokkal t&ouml;bb lehet&#245;s&eacute;get
      &eacute;s er&#245;t k&eacute;pviselnek, ami&eacute;rt
      cser&eacute;be viszont valamivel nehezebb megtanulni a
      haszn&aacute;latukat.  Ha viszont rengeteg sz&ouml;veget akarunk
      majd szerkeszteni, akkor egy <application>vim</application> vagy
      <application>Emacs</application> haszn&aacute;lat&aacute;nak
      megismer&eacute;s&eacute;vel sok id&#245;t
      megsp&oacute;rolhatunk.</para>

    <para>Sz&aacute;mos alkalmaz&aacute;s, amely
      &aacute;llom&aacute;nyokat akar m&oacute;dos&iacute;tani vagy
      sz&ouml;veges bemenetre van sz&uuml;ks&eacute;ge, automatikusan
      sz&ouml;vegszerkeszt&#245;t nyit meg.  Ezt az
      <envar>EDITOR</envar> k&ouml;rnyezeti v&aacute;ltoz&oacute;
      be&aacute;ll&iacute;t&aacute;s&aacute;val tudjuk
      meghat&aacute;rozni.  Err&#245;l r&eacute;szletesebben a <link
	linkend="shells">parancs&eacute;rtelmez&#245;kn&eacute;l</link>
      olvashatunk.</para>
  </sect1>

  <sect1 id="basics-devices">
    <title>Eszk&ouml;z&ouml;k &eacute;s
      eszk&ouml;zle&iacute;r&oacute;k</title>

    <para>Az eszk&ouml;z elnevez&eacute;st legink&aacute;bb a
      rendszerben foly&oacute;, hardverrel kapcsolatos
      tev&eacute;kenys&eacute;gek kapcs&aacute;n
      haszn&aacute;lj&aacute;k lemezekre, nyomtat&oacute;kra, grafikus
      k&aacute;rty&aacute;kra &eacute;s billenty&#251;zetekre.  A &os;
      indul&aacute;sa sor&aacute;n t&ouml;bbnyire azt l&aacute;thatjuk,
      hogy milyen eszk&ouml;z&ouml;ket siker&uuml;lt felismernie.
      Ezeket a rendszerind&iacute;t&aacute;skor megjelen&#245;
      &uuml;zeneteket a <filename>/var/run/dmesg.boot</filename>
      &aacute;llom&aacute;nyban n&eacute;zhetj&uuml;k meg
      &uacute;jra.</para>

    <para>P&eacute;ld&aacute;ul a <devicename>acd0</devicename> az
      els&#245; IDE CD-meghajt&oacute;t, m&iacute;g a
      <devicename>kbd0</devicename> a billenty&#251;zetet
      k&eacute;pviseli.</para>

    <para>A &unix; oper&aacute;ci&oacute;s rendszerben a legt&ouml;bb
      eszk&ouml;zt a <filename>/dev</filename> k&ouml;nyvt&aacute;rban
      tal&aacute;lhat&oacute;, eszk&ouml;zle&iacute;r&oacute;knak
      (device node) nevezett speci&aacute;lis &aacute;llom&aacute;nyokon
      kereszt&uuml;l &eacute;rhetj&uuml;k el.</para>

    <sect2>
      <title>Eszk&ouml;zle&iacute;r&oacute;k
	l&eacute;trehoz&aacute;sa</title>

      <para>Amikor egy &uacute;jfajta eszk&ouml;zt adunk hozz&aacute; a
	rendszerhez vagy csak annak egy &uacute;j
	p&eacute;ld&aacute;ny&aacute;t, mindig l&eacute;tre kell hoznunk
	hozz&aacute; egy &uacute;j
	eszk&ouml;zle&iacute;r&oacute;t.</para>

      <sect3>
	<title><literal>DEVFS</literal> (DEVice File System,
	  Eszk&ouml;z-&aacute;llom&aacute;nyrendszer)</title>

	<para>Az eszk&ouml;z&ouml;ket tartalmaz&oacute;
	  &aacute;llom&aacute;nyrendszer, avagy
	  <literal>DEVFS</literal>, ad hozz&aacute;f&eacute;r&eacute;st
	  a rendszermag &aacute;ltal ismert eszk&ouml;z&ouml;k neveihez
	  a glob&aacute;lis &aacute;llom&aacute;nyrendszer nevein
	  kereszt&uuml;l.  &Iacute;gy ahelyett, hogy magunknak kellene
	  l&eacute;trehoznunk &eacute;s m&oacute;dos&iacute;tanunk az
	  eszk&ouml;zle&iacute;r&oacute;kat, a <literal>DEVFS</literal>
	  erre a c&eacute;lra fenntart egy k&uuml;l&ouml;n
	  &aacute;llom&aacute;nyrendszert.</para>

	<para>A &man.devfs.5; man oldalon olvashatunk b&#245;vebben
	  err&#245;l.</para>

      </sect3>
    </sect2>
  </sect1>

  <sect1 id="binary-formats">
    <title>Bin&aacute;ris form&aacute;tumok</title>

    <para>Annak meg&eacute;rt&eacute;s&eacute;hez, hogy a &os;
      mi&eacute;rt az &man.elf.5; form&aacute;tumot haszn&aacute;lja,
      el&#245;sz&ouml;r is tiszt&aacute;ban kell lenn&uuml;nk a &unix;
      t&iacute;pus&uacute; rendszerekben haszn&aacute;lt
      v&eacute;grehajthat&oacute; &aacute;llom&aacute;nyok h&aacute;rom
      <quote>uralkod&oacute;</quote> form&aacute;tum&aacute;val:</para>

    <itemizedlist>
      <listitem>
	<para>&man.a.out.5;</para>
	<para>A leg&#245;sibb &eacute;s egyben a
	  <quote>klasszikus</quote> &unix;-os
	  t&aacute;rgyk&oacute;dform&aacute;tum.  Egy t&ouml;m&ouml;r
	  &eacute;s r&ouml;vidke fejl&eacute;cet haszn&aacute;l, aminek
	  az elej&eacute;n a form&aacute;tum
	  le&iacute;r&aacute;s&aacute;ra szolg&aacute;l&oacute;
	  <quote>b&#251;v&ouml;s sz&aacute;m</quote>
	  tal&aacute;lhat&oacute; (err&#245;l b&#245;vebben l&aacute;sd
	  &man.a.out.5;).  H&aacute;rom bet&ouml;lt&ouml;tt szegmenst
	  tartalmaz: .text, .data &eacute;s .bss, valamint egy
	  szimb&oacute;lumokat &eacute;s karakterl&aacute;ncokat
	  t&aacute;rol&oacute; t&aacute;bl&aacute;t.</para>
      </listitem>

      <listitem>
	<para><acronym>COFF</acronym></para>
	<para>Az SVR3 t&aacute;rgyk&oacute;dform&aacute;tuma.  A
	  fejl&eacute;c itt m&aacute;r tartalmaz egy table nev&#251;
	  szegmenst is, teh&aacute;t a .text, .data &eacute;s .bss
	  szegmensekhez hasonl&oacute;an ebb&#245;l is t&ouml;bbet tud
	  t&aacute;rolni.</para>
      </listitem>

      <listitem>
	<para>&man.elf.5;</para>
	<para>A <acronym>COFF</acronym> ut&aacute;n k&ouml;vetkez&#245;
	  form&aacute;tum, amelyben t&ouml;bb szegmens is
	  megtal&aacute;lhat&oacute;, valamint l&eacute;tezik 32 bites
	  &eacute;s 64 bites v&aacute;ltozatban is.  Egyetlen
	  h&aacute;tr&aacute;nya van: az <acronym>ELF</acronym>
	  tervez&eacute;se sor&aacute;n
	  rendszerarchitekt&uacute;r&aacute;nk&eacute;nt csup&aacute;n
	  egyetlen ABI-t (bin&aacute;ris alkalmaz&oacute;i
	  fel&uuml;letet) felt&eacute;teleztek.  Ez azonban
	  meglehet&#245;sen helytelen, mivel m&eacute;g a kereskedelmi
	  SYSV vil&aacute;g&aacute;ban (ahol m&aacute;r legal&aacute;bb
	  h&aacute;rom ABI tal&aacute;lhat&oacute;: SVR4, Solaris
	  &eacute;s SCO) sem &aacute;llja meg a hely&eacute;t.</para>

	<para>A &os; ezt a probl&eacute;m&aacute;t a
	  <emphasis>megb&eacute;lyegz&eacute;s</emphasis> (branding)
	  seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel pr&oacute;b&aacute;lja
	  megoldani, aminek r&eacute;v&eacute;n el tudunk l&aacute;tni
	  egy ismert <acronym>ELF</acronym> &aacute;llom&aacute;nyt a
	  futtat&aacute;s&aacute;hoz megfelel&#245; ABI-ra
	  vonatkoz&oacute; inform&aacute;ci&oacute;kkal.  Err&#245;l
	  r&eacute;szletesebben a &man.brandelf.1; oldal&aacute;n
	  t&aacute;j&eacute;koz&oacute;dhatunk.</para>
      </listitem>
    </itemizedlist>

    <para>A &os; a <quote>klasszikusok</quote>
      t&aacute;bor&aacute;b&oacute;l indult, ez&eacute;rt kezdetben az
      &man.a.out.5; form&aacute;tumot haszn&aacute;lta, mivel ez a
      technol&oacute;gia a BSD kiad&aacute;sok sz&aacute;mos
      gener&aacute;ci&oacute;j&aacute;ban megm&eacute;retettett
      &eacute;s bev&aacute;lt, eg&eacute;szen a 3.X &aacute;g
      elindul&aacute;s&aacute;ig.  Hab&aacute;r m&aacute;r j&oacute;val
      el&#245;tte lehetett ford&iacute;tani &eacute;s futtatni
      nat&iacute;v <acronym>ELF</acronym> bin&aacute;risokat (&eacute;s
      rendszermagokat) a &os; rendszereken, a &os; kezdetben
      &oacute;ckodott v&aacute;ltani az alap&eacute;rtelmez&eacute;s
      szerinti <acronym>ELF</acronym> form&aacute;tumra.  De vajon
      mi&eacute;rt?  Nos, a linuxos t&aacute;bor m&aacute;r megtette a
      maga f&aacute;jdalmas v&aacute;lt&aacute;s&aacute;t az
      <acronym>ELF</acronym> form&aacute;tummal kapcsolatban, &eacute;s
      gyorsan maguk m&ouml;g&ouml;tt hagyt&aacute;k a
      <filename>a.out</filename> form&aacute;tumot a rugalmatlan,
      ugr&oacute;t&aacute;bl&aacute;kra alapozott oszott
      k&ouml;nyvt&aacute;r-kezel&eacute;si mechanizmusai miatt, amivel
      viszont megnehez&iacute;tett&eacute;k a
      k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#245; fejleszt&#245;k &eacute;s
      gy&aacute;rt&oacute;k sz&aacute;m&aacute;ra az osztott
      k&ouml;nyvt&aacute;rak l&eacute;trehoz&aacute;s&aacute;t.  Mivel
      az <acronym>ELF</acronym> form&aacute;tumhoz rendelkez&eacute;sre
      &aacute;ll&oacute; eszk&ouml;z&ouml;k megold&aacute;st
      k&iacute;n&aacute;ltak az osztott k&ouml;nyvt&aacute;rak
      gondjaira, &eacute;s mivel &aacute;ltal&aacute;nosan
      elfogadt&aacute;k <quote>a j&ouml;v&#245;be vezet&#245;
      &uacute;tk&eacute;nt</quote>, a &os; is felv&aacute;llalta az
      &aacute;t&aacute;ll&aacute;ssal kapcsolatos
      k&ouml;lts&eacute;geket &eacute;s v&eacute;grehajtotta azt.  A
      &os; az osztott k&ouml;nyvt&aacute;rakat legink&aacute;bb a Sun
      &sunos; rendszer&eacute;hez hasonl&oacute;an kezeli, ami egy
      nagyon k&ouml;nnyen haszn&aacute;lhat&oacute;
      megold&aacute;s.</para>

    <para>De mi&eacute;rt van ilyen sok k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#245;
      form&aacute;tum?</para>

    <para>A k&ouml;d&ouml;s &eacute;s s&ouml;t&eacute;t m&uacute;ltban
      egyszer&#251;bb hardverek voltak.  Ezek az egyszer&#251; hardverek
      egyszer&#251;, kicsi rendszereket t&aacute;mogattak.  Az
      <filename>a.out</filename> t&ouml;k&eacute;letesen megfelel&#245;
      volt egy ilyen egyszer&#251; rendszer (egy PDP-11)
      bin&aacute;risainak t&aacute;rol&aacute;s&aacute;ra.  Ahogy az
      emberek nekil&aacute;ttak &aacute;t&uuml;ltetni err&#245;l az
      egyszer&#251; rendszerr&#245;l a &unix;-ot m&aacute;s
      rendszerekre, az <filename>a.out</filename> form&aacute;tumot
      tov&aacute;bbra is megtartott&aacute;k, mivel a &unix; kezdeti,
      Motorola&nbsp;68k-ra, VAXenre k&eacute;sz&iacute;tett
      &aacute;t&iacute;rataihoz is elegend&#245; volt.</para>

    <para>Ezut&aacute;n n&eacute;h&aacute;ny &eacute;les
      elm&eacute;j&#251; hardverm&eacute;rn&ouml;k kital&aacute;lta,
      hogy ha r&aacute; tudn&aacute;k k&eacute;nyszer&iacute;teni a
      programokat egy-k&eacute;t &uuml;gyetlen tr&uuml;kkre, akkor a
      terveken meg tudn&aacute;nak sp&oacute;rolni n&eacute;h&aacute;ny
      logikai kaput &eacute;s ezzel processzor is gyorsabban tudna
      futni.  Mik&ouml;zben az <filename>a.out</filename>
      form&aacute;tumot ilyen hardverre (amit manaps&aacute;g
      <acronym>RISC</acronym>-nek h&iacute;vnak) is szerett&eacute;k
      volna &aacute;thozni, kider&uuml;lt, hogy ebben az esetben szinte
      haszn&aacute;lhatatlan.  Ez&eacute;rt az
      <filename>a.out</filename> form&aacute;tum &aacute;ltal
      felk&iacute;n&aacute;ltn&aacute;l nagyobb
      teljes&iacute;tm&eacute;ny el&eacute;r&eacute;se
      &eacute;rdek&eacute;ben nekil&aacute;ttak sz&aacute;mos m&aacute;s
      form&aacute;tumot is kidolgozni.  Ekkor j&ouml;ttek l&eacute;tre a
      <acronym>COFF</acronym>, <acronym>ECOFF</acronym> &eacute;s
      m&aacute;s hasonl&oacute; form&aacute;tumok, amelyek
      el&#245;bb-ut&oacute;bb korl&aacute;tokba &uuml;tk&ouml;ztek
      m&eacute;g miel&#245;tt a t&ouml;rt&eacute;nelem
      meg&aacute;llapodott volna az <acronym>ELF</acronym>
      form&aacute;tumn&aacute;l.</para>

    <para>R&aacute;ad&aacute;sul a programok m&eacute;retei egyre
      ink&aacute;bb kezdtek n&#245;ni, mik&ouml;zben a lemezek (valamint
      a fizikai mem&oacute;ria) tov&aacute;bbra is viszonylag kicsik
      maradtak, ez&eacute;rt megsz&uuml;letett az osztott
      k&ouml;nyvt&aacute;r &ouml;tlete &eacute;s a virtu&aacute;lis
      mem&oacute;ri&aacute;t kezel&#245; alrendszer is sokat finomodott.
      Mivel ezek a k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#245; fejleszt&eacute;sek a
      <filename>a.out</filename> form&aacute;tumra &eacute;p&uuml;ltek,
      annak haszn&aacute;lat&oacute;s&aacute;ga a belet&ouml;m&ouml;tt
      m&oacute;dos&iacute;t&aacute;sok sz&aacute;m&aacute;val
      egy&uuml;tt romlott.  Emellett az emberek m&eacute;g szerettek
      volna bet&ouml;lteni k&uuml;l&ouml;nf&eacute;le dolgokat
      fut&aacute;si id&#245;ben dinamikusan, vagy &eacute;ppen a
      mem&oacute;ria &eacute;s a lapoz&oacute;&aacute;llom&aacute;ny
      megsp&oacute;rol&aacute;s&aacute;hoz kipucolni a programjaik egyes
      r&eacute;szeit az inicializ&aacute;l&oacute;
      k&oacute;dr&eacute;szletek lefut&aacute;sa ut&aacute;n.  A
      programoz&aacute;si nyelvek is fejl&#245;dtek, &eacute;s az
      emberek a f&#245;program fut&aacute;sa el&#245;tt is akartak
      k&oacute;dot futtatni.  Az <filename>a.out</filename>
      form&aacute;tum rengeteg apr&oacute; foltoz&aacute;son esett
      kereszt&uuml;l, amelyek egy ideig m&eacute;g tudt&aacute;k is
      tartani magukat.  Azonban egy id&#245; ut&aacute;n m&aacute;r az
      <filename>a.out</filename> form&aacute;tum egyre n&ouml;vekv&#245;
      teljes&iacute;tm&eacute;nycs&ouml;kken&eacute;s n&eacute;lk&uuml;l
      m&aacute;r nem volt k&eacute;pes &aacute;llni a sarat.
      Hab&aacute;r az <acronym>ELF</acronym> megsz&#251;ntette a
      fenn&aacute;ll&oacute; probl&eacute;m&aacute;k jelent&#245;s
      r&eacute;sz&eacute;t, egy&uacute;ttal megnehez&iacute;tette egy
      alapvet&#245;en m&#251;k&ouml;d&#245; rendszer
      lev&aacute;lt&aacute;s&aacute;t.  Ez&eacute;rt az
      <acronym>ELF</acronym> form&aacute;tumnak meg kellett
      v&aacute;rnia azt a pillanatot, amikorra az
      <filename>a.out</filename> haszn&aacute;lata m&aacute;r
      k&eacute;nyelmetlenn&eacute; v&aacute;lt.</para>

    <para>Azonban ahogy m&uacute;lt az id&#245;, az
      eszk&ouml;z&ouml;kb&#245;l, amelyekb&#245;l a &os; a
      ford&iacute;t&aacute;s&aacute;hoz sz&uuml;ks&eacute;ges
      eszk&ouml;z&ouml;ket sz&aacute;rmaztatta (k&uuml;l&ouml;n&ouml;sen
      az assembler &eacute;s a bet&ouml;lt&#245;),l&eacute;trej&ouml;tt
      k&eacute;t p&aacute;rhuzamos fejleszt&eacute;si fa.  A &os;-fa
      kieg&eacute;sz&uuml;lt az osztott k&ouml;nyvt&aacute;rak
      t&aacute;mogat&aacute;s&aacute;val &eacute;s hib&aacute;kat
      jav&iacute;tott, mik&ouml;zben a GNU-fa alkot&oacute;i, akik
      eredetileg k&eacute;sz&iacute;tett&eacute;k ezeket a programokat,
      &uacute;jra&iacute;rt&aacute;k az eszk&ouml;zeiket &eacute;s a
      keresztford&iacute;t&aacute;shoz egyszer&#251;bb
      t&aacute;mogat&aacute;st k&eacute;sz&iacute;tettek,
      cser&eacute;lhet&#245;v&eacute; tett&eacute;k a
      k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#245; form&aacute;tumokat &eacute;s
      &iacute;gy tov&aacute;bb.  Sokan akartak &os;-re
      keresztford&iacute;tani, azonban nem volt
      szerencs&eacute;j&uuml;k, mert a &os; r&eacute;gebbi
      forr&aacute;sait az <application>as</application> &eacute;s
      <application>ld</application> m&aacute;r nem em&eacute;sztette
      meg.  Az &uacute;j GNU eszk&ouml;zt&aacute;r (a
      <application>binutils</application>) viszont ismeri m&aacute;r a
      keresztford&iacute;t&aacute;st, az <acronym>ELF</acronym>
      form&aacute;tumot, az oszott k&ouml;nyvt&aacute;rakat, a C++
      kiterjeszt&eacute;seit stb.  Id&#245;k&ouml;zben egyre t&ouml;bb
      gy&aacute;rt&oacute; <acronym>ELF</acronym>
      form&aacute;tum&uacute; bin&aacute;risokat adott ki, &eacute;s
      j&oacute; &eacute;rz&eacute;s volt ezeket &os;-n is
      futtatni.</para>

    <para>Az <acronym>ELF</acronym> sokkal kifejez&#245;bb az
      <filename>a.out</filename> form&aacute;tumn&aacute;l &eacute;s
      j&oacute;val t&ouml;bb b&#245;v&iacute;t&eacute;si
      lehet&#245;s&eacute;get enged az alaprendszerben.  Az
      <acronym>ELF</acronym> form&aacute;tumhoz tartoz&oacute;
      eszk&ouml;z&ouml;t jobban karbantartj&aacute;k &eacute;s
      t&aacute;mogatja a keresztford&iacute;t&aacute;st, ami viszont
      sokaknak fontos.  Az <acronym>ELF</acronym> tal&aacute;n
      n&eacute;mileg lassabb, mint az <filename>a.out</filename>,
      azonban ez nehezen m&eacute;rhet&#245; le.  Sz&aacute;mos
      r&eacute;szletben elt&eacute;rnek ugyan, p&eacute;ld&aacute;ul
      hogyan k&eacute;peznek le lapokat, hogyan kezelik az
      inicializ&aacute;l&oacute; k&oacute;dot stb., de ezek egyike sem
      igaz&aacute;n fontos.  Id&#245;vel az <filename>a.out</filename>
      t&aacute;mogat&aacute;sa ki fog ker&uuml;lni a
      <filename>GENERIC</filename> rendszermagb&oacute;l, &eacute;s
      v&eacute;g&uuml;l majd teljesen elt&aacute;vol&iacute;t&aacute;sra
      ker&uuml;l, ahogy a r&eacute;gi <filename>a.out</filename>
      form&aacute;tum&uacute; programok sz&eacute;pen lassan
      kifutnak.</para>

  </sect1>

  <sect1 id="basics-more-information">
    <title>B&#245;vebben olvashatunk...</title>

    <sect2 id="basics-man">
      <title>Man oldalak</title>

      <indexterm><primary>man oldalak</primary></indexterm>

      <para>A &os; leg&aacute;tfog&oacute;bb
	dokument&aacute;ci&oacute;ja a benne tal&aacute;lhat&oacute; man
	oldalak &ouml;sszes&eacute;ge.  A rendszerben
	tal&aacute;lhat&oacute; szinte majdnem mindegyik programhoz
	l&eacute;tezik egy r&ouml;vid haszn&aacute;lati
	&uacute;tmutat&oacute;, amely bemutatja az adott program
	alapvet&#245; m&#251;k&ouml;d&eacute;s&eacute;t &eacute;s a
	k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#245; be&aacute;ll&iacute;t&aacute;sait.
	Ezek a le&iacute;r&aacute;sok a <command>man</command> parancs
	seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel jelen&iacute;thet&#245;ek meg.
	A <command>man</command> parancs haszn&aacute;lata
	egyszer&#251;:</para>

      <screen>&prompt.user; <userinput>man <replaceable>parancs</replaceable></userinput></screen>

      <para>ahol a <literal>parancs</literal> a megismerni
	k&iacute;v&aacute;nt parancsra utal.  P&eacute;ld&aacute;ul ha
	az <command>ls</command> parancsr&oacute;l szeretn&eacute;nk
	t&ouml;bbet megtudni, &iacute;rjuk be:</para>

      <screen>&prompt.user; <userinput>man ls</userinput></screen>

      <para>Az el&eacute;rhet&#245; haszn&aacute;lati
	&uacute;tmutat&oacute;kat a k&ouml;vetkez&#245; sz&aacute;mozott
	szakaszokra osztott&aacute;k:</para>

      <orderedlist>
	<listitem>
	  <para>Felhaszn&aacute;l&oacute;i parancsok</para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <para>Rendszerh&iacute;v&aacute;sok &eacute;s
	    hibak&oacute;dok</para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <para>A C f&uuml;ggv&eacute;nyk&ouml;nyvt&aacute;r
	    f&uuml;ggv&eacute;nyei</para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <para>Eszk&ouml;zmeghajt&oacute;k</para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <para>&Aacute;llom&aacute;nyform&aacute;tumok</para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <para>J&aacute;t&eacute;kok &eacute;s egy&eacute;b
	    sz&oacute;rakoztat&oacute; alkalmaz&aacute;sok</para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <para>Egy&eacute;b inform&aacute;ci&oacute;k</para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <para>Rendszerkarbantart&aacute;si &eacute;s
	    -m&#251;k&ouml;dtet&eacute;si parancsok</para>
	</listitem>

	<listitem>
	  <para>Rendszermagfejleszt&#245;k sz&aacute;m&aacute;ra</para>
	</listitem>
      </orderedlist>

      <para>Bizonyos esetekben ugyanaz a t&eacute;ma az
	&uacute;tmutat&oacute;k t&ouml;bb szakasz&aacute;ban is
	el&eacute;rhet&#245;.  P&eacute;ld&aacute;ul l&eacute;tezik
	<command>chmod</command> felhaszn&aacute;l&oacute;i parancs
	&eacute;s a <function>chmod()</function>
	rendszerh&iacute;v&aacute;s.  Ilyenkor a <command>man</command>
	parancsnak meg tudjuk adni pontosan, melyik szakaszra is vagyunk
	k&iacute;v&aacute;ncsiak:</para>

      <screen>&prompt.user; <userinput>man 1 chmod</userinput></screen>

      <para>Ennek hat&aacute;s&aacute;ra a <command>chmod</command>
	felhaszn&aacute;l&oacute;i parancshoz tartoz&oacute; oldal
	jelenik meg.  &Iacute;rott form&aacute;ban a haszn&aacute;lati
	&uacute;tmutat&oacute;k k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#245;
	szakaszaira hagyom&aacute;nyosan a n&eacute;v ut&aacute;n
	z&aacute;r&oacute;jelbe tett sz&aacute;mmal hivatkoznak,
	&iacute;gy a &man.chmod.1; a <command>chmod</command>
	felhaszn&aacute;l&oacute;i parancs &eacute;s a &man.chmod.2; a
	rendszerh&iacute;v&aacute;s.</para>

      <para>Ez a m&oacute;dszer remek&uuml;l m&#251;k&ouml;dik abban az
	esetben, amikor ismerj&uuml;k a parancs nev&eacute;t, azonban
	mit tegy&uuml;nk akkor, ha nem is eml&eacute;ksz&uuml;nk a
	nev&eacute;re?  A <command>man</command> parancs a
	<option>-k</option> seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel
	param&eacute;terezhet&#245; &uacute;gy is, hogy a parancsok
	le&iacute;r&aacute;sai k&ouml;z&ouml;tt keressen valamilyen
	kulcssz&oacute; ment&eacute;n:</para>

      <screen>&prompt.user; <userinput>man -k mail</userinput></screen>

      <para>Ezzel a paranccsal megkapjuk azon parancsok
	list&aacute;j&aacute;t, amelyek le&iacute;r&aacute;s&aacute;ban
	szerepel a <quote>mail</quote> kulcssz&oacute;.  Ez
	egy&eacute;bk&eacute;nt m&#251;k&ouml;d&eacute;s&eacute;ben
	teljesen megegyezik a <command>apropos</command>
	paranccsal.</para>

      <para>Sz&oacute;val szeretn&eacute;nk megtudni, hogy a
	<filename>/usr/bin</filename> k&ouml;nyvt&aacute;rban lev&#245;
	parancsok pontosan mit is csin&aacute;lnak?  Ehhez &iacute;rjuk
	be:</para>

	<screen>&prompt.user; <userinput>cd /usr/bin</userinput>
&prompt.user; <userinput>man -f *</userinput></screen>

	<para>vagy</para>

	<screen>&prompt.user; <userinput>cd /usr/bin</userinput>
&prompt.user; <userinput>whatis *</userinput></screen>

	<para>ami ugyanezt teszi.</para>

    </sect2>

    <sect2 id="basics-info">
      <title>A GNU info &aacute;llom&aacute;nyok</title>

      <indexterm><primary>Szabad Szoftver
	Alap&iacute;tv&aacute;ny</primary></indexterm>

      <para>A &os;-ben megtal&aacute;lhat&oacute; a Szabad Szofver
	Alap&iacute;tv&aacute;ny (Free Software Foundation, FSF)
	&aacute;ltal k&eacute;sz&iacute;tett sz&aacute;mos
	alkalmaz&aacute;s.  Ezek a programok a szokv&aacute;nyos man
	oldalakon k&iacute;v&uuml;l m&eacute;g altal&aacute;ban
	tartalmaznak egy <literal>info</literal>nak nevezett, sokkal
	r&eacute;szletesebb hipertext alap&uacute; le&iacute;r&aacute;st
	is, amelyeket az <command>info</command> paranccsal, vagy ha van
	fenn <application>emacs</application>, akkor annak az info
	m&oacute;dj&aacute;ban tudjuk megjelen&iacute;teni.</para>

      <para>Az &man.info.1; parancs haszn&aacute;lat&aacute;hoz ennyit
	kell be&iacute;rnunk:</para>

      <screen>&prompt.user; <userinput>info</userinput></screen>

      <para>Itt a <literal>h</literal> lenyom&aacute;s&aacute;val kapunk
	egy r&ouml;vid bemutatkoz&aacute;st.  A parancsok r&ouml;vid
	list&aacute;j&aacute;t a <literal>?</literal> billenty&#251;
	hozza el&#245;.</para>

    </sect2>
  </sect1>
</chapter>
<!-- 
     Local Variables:
     mode: sgml
     sgml-declaration: "../chapter.decl"
     sgml-indent-data: t
     sgml-omittag: nil
     sgml-always-quote-attributes: t
     sgml-parent-document: ("../book.sgml" "part" "chapter")
     End:
-->