1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
100
101
102
103
104
105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
120
121
122
123
124
125
126
127
128
129
130
131
132
133
134
135
136
137
138
139
140
141
142
143
144
145
146
147
148
149
150
151
152
153
154
155
156
157
158
159
160
161
162
163
164
165
166
167
168
169
170
171
172
173
174
175
176
177
178
179
180
181
182
183
184
185
186
187
188
189
190
191
192
193
194
195
196
197
198
199
200
201
202
203
204
205
206
207
208
209
210
211
212
213
214
215
216
217
218
219
220
221
222
223
224
225
226
227
228
229
230
231
232
233
234
235
236
237
238
239
240
241
242
243
244
245
246
247
248
249
250
251
252
253
254
255
256
257
258
259
260
261
262
263
264
265
266
267
268
269
270
271
272
273
274
275
276
277
278
279
280
281
282
283
284
285
286
287
288
289
290
291
292
293
294
295
296
297
298
299
300
301
302
303
304
305
306
307
308
309
310
311
312
313
314
315
316
317
318
319
320
321
322
323
324
325
326
327
328
329
330
331
332
333
334
335
336
337
338
339
340
341
342
343
344
345
346
347
348
349
350
351
352
353
354
355
356
357
358
359
360
361
362
363
364
365
366
367
368
369
370
371
372
373
374
375
376
377
378
379
380
381
382
383
384
385
386
387
388
389
390
391
392
393
394
395
396
397
398
399
400
401
402
403
404
405
406
407
408
409
410
411
412
413
414
415
416
417
418
419
420
421
422
423
424
425
426
427
428
429
430
431
432
433
434
435
436
437
438
439
440
441
442
443
444
445
446
447
448
449
450
451
452
453
454
455
456
457
458
459
460
461
462
463
464
465
466
467
468
469
470
471
472
473
474
475
476
477
478
479
480
481
482
483
484
485
486
487
488
489
490
491
492
493
494
495
496
497
498
499
500
501
502
503
504
505
506
507
508
509
510
511
512
513
514
515
516
517
518
519
520
521
522
523
524
525
526
527
528
529
530
531
532
533
534
535
536
537
538
539
540
541
542
543
544
545
546
547
548
549
550
551
552
553
554
555
556
557
558
559
560
561
562
563
564
565
566
567
568
569
570
571
572
573
574
575
576
577
578
579
580
581
582
583
584
585
586
587
588
589
590
591
592
593
594
595
596
597
598
599
600
601
602
603
604
605
606
607
608
609
610
611
612
613
614
615
616
617
618
619
620
621
622
623
624
625
626
627
628
629
630
631
632
633
634
635
636
637
638
639
640
641
642
643
644
645
646
647
648
649
650
651
652
653
654
655
656
657
658
659
660
661
662
663
664
665
666
667
668
669
670
671
672
673
674
675
676
677
678
679
680
681
682
683
684
685
686
687
688
689
690
691
692
693
694
695
696
697
698
699
700
701
702
703
704
705
706
707
708
709
710
711
712
713
714
715
716
717
718
719
720
721
722
723
724
725
726
727
728
729
730
731
732
733
734
735
736
737
738
739
740
741
742
743
744
745
746
747
748
749
750
751
752
753
754
755
756
757
758
759
760
761
762
763
764
765
766
767
768
769
770
771
772
773
774
775
776
777
778
779
780
781
782
783
784
785
786
787
788
789
790
791
792
793
794
795
796
797
798
799
800
801
802
803
804
805
806
807
808
809
810
811
812
813
814
815
816
817
818
819
820
821
822
823
824
825
826
827
828
829
830
831
832
833
834
835
836
837
838
839
840
841
842
843
844
845
846
847
848
849
850
851
852
853
854
855
856
857
858
859
860
861
862
863
864
865
866
867
868
869
870
871
872
873
874
875
876
877
878
879
880
881
882
883
884
885
886
887
888
889
890
891
892
893
894
895
896
897
898
899
900
901
902
903
904
905
906
907
908
909
910
911
912
913
914
915
916
917
918
919
920
921
922
923
924
925
926
927
928
929
930
931
932
933
934
935
936
937
938
939
940
941
942
943
944
945
946
947
948
949
950
951
952
953
954
955
956
957
958
959
960
961
962
963
964
965
966
967
968
969
970
971
972
973
974
975
976
977
978
979
980
981
982
983
984
985
986
987
988
989
990
991
992
993
994
995
996
997
998
999
1000
1001
1002
1003
1004
1005
1006
1007
1008
1009
1010
1011
1012
1013
1014
1015
1016
1017
1018
1019
1020
1021
1022
1023
1024
1025
1026
1027
1028
1029
1030
1031
1032
1033
1034
1035
1036
1037
1038
1039
1040
1041
1042
1043
1044
1045
1046
1047
1048
1049
1050
1051
1052
1053
1054
1055
1056
1057
1058
1059
1060
1061
1062
1063
1064
1065
1066
1067
1068
1069
1070
1071
1072
1073
1074
1075
1076
1077
1078
1079
1080
1081
1082
1083
1084
1085
1086
1087
1088
1089
1090
1091
1092
1093
1094
1095
1096
1097
1098
1099
1100
1101
1102
1103
1104
1105
1106
1107
1108
1109
1110
1111
1112
1113
1114
1115
1116
1117
1118
1119
1120
1121
1122
1123
1124
1125
1126
1127
1128
1129
1130
1131
1132
1133
1134
1135
1136
1137
1138
1139
1140
1141
1142
1143
1144
1145
1146
1147
1148
1149
1150
1151
1152
1153
1154
1155
1156
1157
1158
1159
1160
1161
1162
1163
1164
1165
1166
1167
1168
1169
1170
1171
1172
1173
1174
1175
1176
1177
1178
1179
1180
1181
1182
1183
1184
1185
1186
1187
1188
1189
1190
1191
1192
1193
1194
1195
1196
1197
1198
1199
1200
1201
1202
1203
1204
1205
1206
1207
1208
1209
1210
1211
1212
1213
1214
1215
1216
1217
1218
1219
1220
1221
1222
1223
1224
1225
1226
1227
1228
1229
1230
1231
1232
1233
1234
1235
1236
1237
1238
1239
1240
1241
1242
1243
1244
1245
1246
1247
1248
1249
1250
1251
1252
1253
1254
1255
1256
1257
1258
1259
1260
1261
1262
1263
1264
1265
1266
1267
1268
1269
1270
1271
1272
1273
1274
1275
1276
1277
1278
1279
1280
1281
1282
1283
1284
1285
1286
1287
1288
1289
1290
1291
1292
1293
1294
1295
1296
1297
1298
1299
1300
1301
1302
1303
1304
1305
1306
1307
1308
1309
1310
1311
1312
1313
1314
1315
1316
1317
1318
1319
1320
1321
1322
1323
1324
1325
1326
1327
1328
1329
1330
1331
1332
1333
1334
|
<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?>
<!--
The FreeBSD Documentation Project
$FreeBSD$
-->
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/handbook/l10n/chapter.xml
%SRCID% 1.133
-->
<chapter id="l10n" lang="hu">
<chapterinfo>
<authorgroup>
<author>
<firstname>Andrey</firstname>
<surname>Chernov</surname>
<contrib>Írta: </contrib>
</author>
</authorgroup>
<authorgroup>
<author>
<firstname>Michael C.</firstname>
<surname>Wu</surname>
<contrib>Átdolgozta: </contrib>
</author>
</authorgroup>
</chapterinfo>
<title>Honosítás: Az I18N/L10N használata
és beállítása</title>
<sect1 id="l10n-synopsis">
<title>Áttekintés</title>
<para>A &os; felhasználói földrajzi
elhelyezkedésüket tekintve mindenhol
megtalálhatóak a világon. Ebben a fejezetben
ismertetjük a &os; honosításához
és idegennyelvre fordításához
alkalmazható eszközöket, amelyek
segítségével az angolt nem, vagy csak
kevésbé ismerõ felhasználók is
képesek lesznek komolyabban használni. Az i18n
megvalósítása rengeteg szemszögbõl
megközelíthetõ rendszer és
alkalmazás szintjén egyaránt, ezért
ahol szükséges, hivatkozni fogunk az odaillõ
forrásokra.</para>
<para>A fejezet elolvasása során
megismerjük:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>milyen nyelveket és nyelvi
beállításokat találhatunk napjaink
operációs rendszereiben;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>hogyan használjuk a nyelvi
beállításokat a saját
parancsértelmezõnkben;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>hogyan állítsuk be a konzolt az angolon
kívül más nyelvekhez;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>hogyan használjuk ténylegesen az X Window
Systemet a különbözõ nyelvekkel;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>hol olvashatunk többet az I18N-kompatibilis
alkalmazások fejlesztésérõl.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
<para>A fejezet elolvasásához ajánlott:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>külsõ alkalmazáok
telepítésének ismerete (<xref
linkend="ports"/>).</para>
</listitem>
</itemizedlist>
</sect1>
<sect1 id="l10n-basics">
<title>Az alapok</title>
<sect2>
<title>Mi az I18N/L10N?</title>
<indexterm>
<primary>idegennyelvûség</primary>
<see>honosítás</see>
</indexterm>
<indexterm><primary>honosítás</primary></indexterm>
<para>A fejlesztõk az I18N elnevezést az angol
<quote>internationalization</quote>
(idegennyelvûség) szóból
származtatják, amiben a szám az elsõ
és utolsó betû (az <quote>I</quote> és
<quote>N</quote>) közt állók
mennyiségére utal. Ehhez hasonlóan
keletkezett az L10N a <quote>localization</quote>
(honosítás) kifejezésbõl. Ezek
házasságából jöttek
létre az I18N/L10N módszerei, protokolljai
és mindazon alkalmazásai, melyekkel a
felhasználók a választott nyelvüket
használni tudják.</para>
<para>Az I18N alkalmazások céljak
eléréséhez
függvénykönyvtárakban
implementált I18N készleteket használnak.
Ezzel lehetõvé válik a fejlesztõik
számára, hogy összegyûjtsék a
programukban megjelenõ összes szöveget egyetlen
állományba, majd azt külön
lefordítsák a különbözõ
nyelvekre. Mi is ezen konvenció
követésére szeretnénk bíztatni
minden programozót.</para>
</sect2>
<sect2>
<title>Miért használjuk az I18N/L10N-t?</title>
<para>Az I18N/L10N mindenhol jól jöhet, ahol
idegennyelvû adatot akarunk megjeleníteni,
bekérni vagy feldolgozni.</para>
</sect2>
<sect2>
<title>Milyen nyelveket támogat az I18N?</title>
<para>Az I18N és L10N nem korlátozódik a &os;
tudására. Jelenleg a világban
beszélt legelterjedtebb nyelvek mindegyikét
használhatjuk bennük. Csak hogy
néhányat említsünk
közülük: kínai, német,
japán, koreai, francia, orosz, vietnámi és
még sok más.</para>
</sect2>
</sect1>
<sect1 id="using-localization">
<title>A honosítás használata</title>
<para>Az I18N minden adottságával együtt
független a &os;-tõl, egy egyezményes rendszer.
Mindenkit bátorítunk arra, hogy segítse a
&os;-t ennek az egyezménynek a
betartásában.</para>
<indexterm><primary>nyelvi
beállítások</primary></indexterm>
<para>A honosítás beállításai
három fõbb részre tagolhatóak: a nyelv
kódja, az ország kódja és a
kódolás. A nyelvi beállítások
nevei is ezekbõl állnak össze, az alábbi
séma szerint:</para>
<programlisting><replaceable>NyelviKód</replaceable>_<replaceable>OrszágKód</replaceable>.<replaceable>Kódolás</replaceable></programlisting>
<sect2>
<title>A nyelv és az ország kódja</title>
<indexterm><primary>nyelvi kódok</primary></indexterm>
<indexterm><primary>országkódok</primary></indexterm>
<para>Ha a &os; (vagy bármilyen más, az I18N-t
ismerõ) rendszert honosítani akarunk az adott
nyelvre, akkor a felhasználónak ismernie kell az
adott országra és nyelvre vonatkozó
kódokat (az országkód fogja elárulni
az alkalmazásnak, hogy a nyelv melyik
változatát használja).
Ezenkívül a böngészõk, SMTP/POP
szerverek és webszerverek stb. is ennek alapján
fognak döntéseket hozni. Íme
néhány nyelv/ország kódja:</para>
<informaltable frame="none" pgwide="1">
<tgroup cols="2">
<thead>
<row>
<entry>Nyelv/ország kódja</entry>
<entry>Leírás</entry>
</row>
</thead>
<tbody>
<row>
<entry>en_US</entry>
<entry>Angol - Egyesült Államok</entry>
</row>
<row>
<entry>ru_RU</entry>
<entry>Orosz - Oroszország</entry>
</row>
<row>
<entry>zh_TW</entry>
<entry>Hagyományos kínai - Tajvan</entry>
</row>
</tbody>
</tgroup>
</informaltable>
</sect2>
<sect2>
<title>Kódolások</title>
<indexterm><primary>kódolások</primary></indexterm>
<indexterm><primary>ASCII</primary></indexterm>
<para>Bizonyos nyelvek 8 bites, széles vagy több
byte-os, nem ASCII kódolású karaktereket
használnak, melyekrõl a &man.multibyte.3; man
oldalán olvashatunk részletesebben. Ezeket
régebbi alkalmazások egyáltalán nem
ismerik fel, és hibásan
vezérlõkaraktereknek tulajdonítják.
Az újabbak általában már felismerik
a 8 bites karaktereket. A felhasználóknak az
alkalmazásokat a széles vagy a több byte-os
karakterek használatához vagy újra kell
fordítaniuk, vagy pedig megfelelõen be kell
állítaniuk, az
implementációtól függõen. A
széles vagy több byte-os karakterek
beolvasásához és
feldolgozásához a <ulink
url="&url.base;/ports/index.html">&os;
Portgyûjtemény</ulink> nyelvenként tartalmaz
különféle programokat. A konkrét
részletek megértéséhez olvassuk el
az érintett &os; portok I18N
dokumentációját.</para>
<para>Vagyis a felhasználóknak át kell
nézniük az alkalmazáshoz tartozó
dokumentációt, mivel ebbõl tudhatják
meg, hogyan állítsák be ezeket
megfelelõen vagy milyen értékeket adjanak
át a configure/Makefile/fordító
hármasnak.</para>
<para>Amiket esetleg érdemes lehet ezzel kapcsolatban
észben tartanunk:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>A nyelvfüggõ egyszerû karakteres
készletek (lásd &man.multibyte.3;),
például ISO8859-1, ISO8859-15, KOI8-R,
CP437.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>A széles vagy több byte-os
kódolások, például az EUC,
Big5.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
<para>A karakterkészletek jelenleg elérhetõ
listáját meg tudjuk tekinteni az <ulink
url="http://www.iana.org/assignments/characters-sets">IANA
adatbázisában</ulink>.</para>
<note>
<para>A &os; helyettük X11-kompatibilis nyelvi
kódolásokat használ.</para>
</note>
</sect2>
<sect2>
<title>I18N alkalmazások</title>
<para>A &os; port- és csomagrendszerében az I18N
alkalmazások a könnyebb felismerhetõség
érdekében a nevükben tartalmazzák az
<literal>I18N</literal> megnevezést. Nem minden esetben
támogatják a szükséges nyelvet.</para>
</sect2>
<sect2 id="setting-locale">
<title>A nyelvi beállítások
megadása</title>
<para>Általában elegendõ annyi, hogy a
kívánt nyelvi beállítás
nevét exportáljuk az általunk
használt parancsértelmezõ <envar>LANG</envar>
környezeti változójába. Ez
megtehetõ a felhasználói
könyvtárunkban található
<filename>~/.login_conf</filename>, vagy a
felhasználói parancsértelmezõ
indító állományában
(<filename>~/.profile</filename>,
<filename>~/.bashrc</filename>, <filename>~/.cshrc</filename>).
Nem szükséges a nyelvi
beállítások részleteit, mint
például az <envar>LC_CTYPE</envar>,
<envar>LC_CTIME</envar> változókat, megadni. A
pontosabb részleteket a &os; adott nyelvre
vonatkozó dokumentációjában
találjuk meg.</para>
<para>A következõ két környezeti
változót kell megadnunk az említett
konfigurációs állományokban:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>A <envar>LANG</envar> változót a &posix;<indexterm><primary>POSIX</primary></indexterm>
&man.setlocale.3; családjának</para>
</listitem>
<listitem>
<para>A <envar>MM_CHARSET</envar> változót az
alkalmazás MIME<indexterm><primary>MIME</primary></indexterm>
karakterkészletéhez</para>
</listitem>
</itemizedlist>
<para>Ez magában foglalja a felhasználói
parancsértelmezõ, az adott alkalmazás
és az X11 beállítását.</para>
<sect3>
<title>A nyelvi beállítások
megadásának módszerei</title>
<indexterm><primary>nyelvi
beállítások</primary></indexterm>
<indexterm><primary>bejelentkezési
osztály</primary></indexterm>
<para>Két módszer létezik a nyelvi
beállítások megadására,
ezen kettõrõl fogunk a továbbiakban
beszélni. Az elsõ (és egyben
ajánlott) ezek közül a <link
linkend="login-class">bejelentkezési
osztály</link>ban levõ környezeti
változók beállítása, a
második pedig környezeti változók
hozzáadása a parancsértelmezõ
rendszerszintû <link
linkend="startup-file">indító
állományá</link>hoz.</para>
<sect4 id="login-class">
<title>Beállítás a bejelentkezési
osztályokkal</title>
<para>Ezzel a módszerrel a nyelvi
beállítás nevéhez és a
MIME karakterkészlethez kötõdõ
környezeti változókat az összes
létezõ parancsértelmezõ
számára csak egyszer kell megadnunk ahelyett,
hogy külön mindegyikük
indítóállományában
szerepeltetnénk. A felhasználó a <link
linkend="usr-setup">saját részét</link>
maga is elvégezheti, míg a <link
linkend="adm-setup">rendszer szintjén</link>
adminisztrátori jogosultságokat
igényel.</para>
<sect5 id="usr-setup">
<title>Felhasználói szintû
beállítás</title>
<para>Íme példa gyanánt a
felhasználó könyvtárában
egy egyszerû <filename>.login_conf</filename>
állomány, amiben mind a két
változót Latin-1 kódolásra
állítottuk:</para>
<programlisting>me:\
:charset=ISO-8859-1:\
:lang=de_DE.ISO8859-1:</programlisting>
<indexterm><primary>hagyományos
kínai</primary><secondary>BIG-5
kódolás</secondary></indexterm>
<para>Ebben a <filename>.login_conf</filename>
példában a változókat BIG-5
kódolású hagyomános
kínai nyelvre állítjuk.
Észrevehetjük, hogy itt sokkal több
változó
beállítására van
szükségünk, mivel egyes szoftverek nem
kezelik megfelelõen a nyelvi
beállításokat kínai,
japán és koreai nyelvek
esetén.</para>
<programlisting># Azok a felhasználók, akik nem kívánnak tajvani pénz- vagy idõ formátumot
# használni, egyenként írják át a változókat
me:\
:lang=zh_TW.Big5:\
:setenv=LC_ALL=zh_TW.Big5:\
:setenv=LC_COLLATE=zh_TW.Big5:\
:setenv=LC_CTYPE=zh_TW.Big5:\
:setenv=LC_MESSAGES=zh_TW.Big5:\
:setenv=LC_MONETARY=zh_TW.Big5:\
:setenv=LC_NUMERIC=zh_TW.Big5:\
:setenv=LC_TIME=zh_TW.Big5:\
:charset=big5:\
:xmodifiers="@im=gcin": # a gcin beállítása XIM szerverként</programlisting>
<para>A többit lásd a <link
linkend="adm-setup">Rendszergazdai szintû
beállítások</link>
résznél és a &man.login.conf.5; man
oldalon.</para>
</sect5>
<sect5 id="adm-setup">
<title>Rendszergazdai szintû
beállítás</title>
<para>Ellenõrizzük, hogy a
felhasználó
<filename>/etc/login.conf</filename>
állományban szereplõ
bejelentkezési osztálya a megfelelõ
nyelvet állítja be.
Gyõzõdjünk meg róla, hogy az
alábbi beállítások helyet
kapnak az <filename>/etc/login.conf</filename>
állományban:</para>
<programlisting><replaceable>nyelv_neve</replaceable>|<replaceable>A hozzáférés típusának leírása</replaceable>:\
:charset=<replaceable>MIME_karakterkészlet</replaceable>:\
:lang=<replaceable>nyelvi_beállítás_neve</replaceable>:\
:tc=default:</programlisting>
<para>Folytassuk tovább az elõbbi Latin-1-es
példánk szerint:</para>
<programlisting>nemet|Nemet felhasznalok hozzaferesei:\
:charset=ISO-8859-1:\
:lang=de_DE.ISO8859-1:\
:tc=default:</programlisting>
<para>Mielõtt megváltoztatnánk a
felhasználók bejelentkezési
osztályait, adjuk ki a következõ
parancsot:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>cap_mkdb /etc/login.conf</userinput></screen>
<para>Ezzel a <filename>/etc/login.conf</filename> új
tartalma láthatóvá válik a
rendszer számára.</para>
<bridgehead renderas="sect4">A bejelentkezési
osztály megváltoztatása a
&man.vipw.8; programmal</bridgehead>
<indexterm><primary><command>vipw</command></primary></indexterm>
<para>A <command>vipw</command> segédprogramot
új felhasználók
hozzáadására használjuk,
aminek eredményeképpen egy ehhez
hasonló bejegyzést tudunk
létrehozni:</para>
<programlisting>felhasznalo:jelszo:1111:11:<replaceable>nyelv</replaceable>:0:0:Felhasznalo neve:/home/felhasznalo:/bin/sh</programlisting>
<bridgehead renderas="sect4">A bejelentkezési
osztály megváltoztatása az
&man.adduser.8;-rel</bridgehead>
<indexterm><primary><command>adduser</command></primary></indexterm>
<indexterm><primary>bejelentkezési
osztály</primary></indexterm>
<para>Az <command>adduser</command>-rel az alábbiak
szerint tudunk új felhasználókat
felvenni a rendszerbe:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>Adjuk hozzá a <literal>defaultclass =
<replaceable>nyelv</replaceable></literal> sort az
<filename>/etc/adduser.conf</filename>-hoz. Ne
felejtsük el, hogy ezután minden olyan
felhasználónál a
<literal>default</literal> bejelentkezési
osztályt meg kell adni, akik nem ezt a nyelvet
használják.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Egy másik megoldás lehet, hogy a
&man.adduser.8; használata során minden
felhasználó esetén
külön megadjuk a nyelvet az</para>
<screen><prompt>Enter login class: default []: </prompt></screen>
<para>rész megjelenésekor.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Vagy használhatjuk az alábbit az
egyes eltérõ nyelvû
felhasználók
hozzáadásánál:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>adduser -class <replaceable>nyelv</replaceable></userinput></screen>
</listitem>
</itemizedlist>
<bridgehead renderas="sect4">A bejelentkezési
osztály megváltoztatása a
&man.pw.8;-vel</bridgehead>
<indexterm><primary><command>pw</command></primary></indexterm>
<para>Amennyiben a &man.pw.8;-t használjuk új
felhasználók
hozzáadására, így
érdemes meghívnunk:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>pw useradd <replaceable>felhasználó_neve</replaceable> -L <replaceable>nyelv</replaceable></userinput></screen>
</sect5>
</sect4>
<sect4 id="startup-file">
<title>Beállítás a
parancsértelmezõ indító
állományával</title>
<note>
<para>Ezt a módszert nem javasoljuk, mivel
parancsértelmezõnként
eltérõ beállítást
kíván. Használjuk helyette a <link
linkend="login-class">bejelentkezési
osztályokkal megvalósított</link>
módszert.</para>
</note>
<indexterm><primary>MIME</primary></indexterm>
<indexterm><primary>nyelvi
beállítás</primary></indexterm>
<para>A nyelvi beállítás nevének
és a MIME karakterkészlet
beállításához egyszerûen
csak adjuk meg a lenti <filename>/etc/profile</filename>
és/vagy <filename>/etc/csh.login</filename>
parancsértelmezõ indító
állományokban bemutatott környezeti
változót. Továbbra is a német
nyelvet használjuk a példánkban:</para>
<para>Az <filename>/etc/profile</filename>
esetén:</para>
<programlisting><envar>LANG=de_DE.ISO8859-1; export LANG</envar>
<envar>MM_CHARSET=ISO-8859-1; export MM_CHARSET</envar></programlisting>
<para>Vagy a <filename>/etc/csh.login</filename>
esetén:</para>
<programlisting><envar>setenv LANG de_DE.ISO8859-1</envar>
<envar>setenv MM_CHARSET ISO-8859-1</envar></programlisting>
<para>Úgy is megoldhatjuk ezt a feladatot, ha fenti
utasításokat a
<filename>/usr/share/skel/dot.profile</filename>
(hasonló a fentebb említett
<filename>/etc/profile</filename> állományhoz)
vagy <filename>/usr/share/skel/dot.login</filename>
(hasonló a fentebb említett
<filename>/etc/csh.login</filename>
állományhoz) esetén hajtjuk
végre.</para>
<para>X11 esetén:</para>
<para>Adjuk meg a <filename>$HOME/.xinitrc</filename>
állományban:</para>
<programlisting><envar>LANG=de_DE.ISO8859-1; export LANG</envar></programlisting>
<para>Vagy:</para>
<programlisting><envar>setenv LANG de_DE.ISO8859-1</envar></programlisting>
<para>Attól függõen, milyen
parancsértelmezõt használunk (lásd
fentebb).</para>
</sect4>
</sect3>
</sect2>
<sect2 id="setting-console">
<title>A konzol beállítása</title>
<para>Az összes egyszerû karakteres készlet
esetén a kérdéses nyelvhez megfelelõ
konzolos betûtípust az
<filename>/etc/rc.conf</filename> állományban
tudjuk beállítani:</para>
<programlisting>font8x16=<replaceable>betûtípus_neve</replaceable>
font8x14=<replaceable>betûtípus_neve</replaceable>
font8x8=<replaceable>betûtípus_neve</replaceable></programlisting>
<para>Itt a <replaceable>betûtípus_neve</replaceable>
az <filename>.fnt</filename> kiterjesztés
elhagyásával a
<filename>/usr/share/syscons/fonts</filename>
könyvtárban található
állományok nevébõl adható
meg.</para>
<indexterm><primary><application>sysinstall</application></primary></indexterm>
<indexterm><primary>billentyûkiosztás</primary></indexterm>
<indexterm><primary>betûkiosztás</primary></indexterm>
<para>Ha szükséges állítsuk még
be a megfelelõ billentyû- és
betûkiosztást is a <command>sysinstall</command>
segítségével. Ahogy sikerült
elindítanunk a <application>sysinstall</application>t,
válasszuk a <guimenuitem>Configure</guimenuitem>
(Beállítások) pontot, majd a
<guimenuitem>Console</guimenuitem> (Konzol)-t! Vagy ehelyett
beírhatjuk az alábbi sorokat a
<filename>/etc/rc.conf</filename>
állományba:</para>
<programlisting>scrnmap=<replaceable>betûkiosztás_neve</replaceable>
keymap=<replaceable>billentyûkiosztás_neve</replaceable>
keychange="<replaceable>funkcióbillentyû_sorszáma szekvencia</replaceable>"</programlisting>
<para>Itt a
<replaceable>betûkiosztás_neve</replaceable> a
<filename>/usr/share/syscons/scrnmaps</filename>
könyvtárban található
állományok nevébõl
származtatható az <filename>.scm</filename>
kiterjesztés elhagyásával. A
betûkiosztásokat általában a 9 bites
karaktermátrixszal rendelkezõ VGA
megjelenítõk problémáinak
megoldására lehet használni, mivel
így az eredetileg 8 bittel ábrázolt
betûket ki lehet tolni az ilyen típusú
kártyák pszeudografikus
területérõl.</para>
<para>Ha aktiváltuk a <application>moused</application>
egérkezelõ démont az
<filename>/etc/rc.conf</filename> állományban az
alábbi sor megadásával:</para>
<programlisting>moused_enable="YES"</programlisting>
<para>akkor a következõ bekezdésben rá is
térhetünk az egérmutató adatainak
vizsgálatára.</para>
<indexterm><primary><application>moused</application></primary></indexterm>
<para>A &man.syscons.4; meghajtóban található
egérmutató alapértelmezés szerint a
0xd0 - 0xd3 karaktereket foglalja el a
karakterkészletben. Ha a nyelv ezeket használja,
arrébb kell költöztetnünk ezt az
egérmutató által elfoglalt sávot. A
&os;-ben az <filename>/etc/rc.conf</filename>
állományon keresztül érhetjük
el:</para>
<programlisting>mousechar_start=3</programlisting>
<para>A
<replaceable>billentyûkiosztás_neve</replaceable> a
<filename>/usr/share/syscons/keymaps</filename>
könyvtárból, a <filename>.kbd</filename>
kiterjesztés elhagyásával keletkezik. Ha
nem vagyunk benne biztosak, melyik kiosztást is kellene
használnunk, a &man.kbdmap.1;
segítségével a rendszer
újraindítása nélkül
kipróbálhatjuk a rendelkezésre
álló billentyûkiosztásokat.</para>
<para>A <literal>keychange</literal> használatára
többnyire a funkcióbillentyûk adott
termináltípushoz egyeztetéséhez van
szükség, mert a funkcióbillentyûk
szekvenciái nem adhatóak meg a
billentyûkiosztásban.</para>
<para>Ezeken felül érdemes megbizonyosodnunk
róla, hogy a <filename>/etc/ttys</filename>
állományban jól állítjuk be a
terminál típusát minden
<literal>ttyv*</literal> bejegyzés esetén. Az
aktuálisan elõre beállított
kapcsolatok a következõk:</para>
<informaltable frame="none" pgwide="1">
<tgroup cols="2">
<thead>
<row>
<entry>Karakterkészlet</entry>
<entry>Termináltípus</entry>
</row>
</thead>
<tbody>
<row>
<entry>ISO8859-1 vagy ISO8859-15</entry>
<entry><literal>cons25l1</literal></entry>
</row>
<row>
<entry>ISO8859-2</entry>
<entry><literal>cons25l2</literal></entry>
</row>
<row>
<entry>ISO8859-7</entry>
<entry><literal>cons25l7</literal></entry>
</row>
<row>
<entry>KOI8-R</entry>
<entry><literal>cons25r</literal></entry>
</row>
<row>
<entry>KOI8-U</entry>
<entry><literal>cons25u</literal></entry>
</row>
<row>
<entry>CP437 (alapértelmezett VGA)</entry>
<entry><literal>cons25</literal></entry>
</row>
<row>
<entry>US-ASCII</entry>
<entry><literal>cons25w</literal></entry>
</row>
</tbody>
</tgroup>
</informaltable>
<para>A széles és több byte-os karaktereket
használó nyelvek esetén használjuk a
<filename>/usr/ports/<replaceable>nyelv</replaceable></filename>
könyvtárban megfelelõ &os; portot. Egyes
portok konzolosként jelennek meg, miközben a
rendszer soros virtuális terminálként
látja ezeket, ezért fenn kell tartanunk
elegendõ virtuális terminált mind az X11,
mind pedig pszeudo-soros konzol számára. Itt
látható a konzolon más nyelvet
használó alkalmazások részleges
listája:</para>
<informaltable frame="none" pgwide="1">
<tgroup cols="2">
<thead>
<row>
<entry>Nyelv</entry>
<entry>Hely</entry>
</row>
</thead>
<tbody>
<row>
<entry>Hagyományos kínai (BIG-5)</entry>
<entry><filename
role="package">chinese/big5con</filename></entry>
</row>
<row>
<entry>Japán</entry>
<entry><filename
role="package">japanese/kon2-16dot</filename> vagy
<filename
role="package">japanese/mule-freewnn</filename></entry>
</row>
<row>
<entry>Koreai</entry>
<entry><filename
role="package">korean/han</filename></entry>
</row>
</tbody>
</tgroup>
</informaltable>
</sect2>
<sect2>
<title>Az X11 beállítása</title>
<para>Habár az X11 nem része a &os; projektnek,
megemlítünk vele kapcsolatban néhány
hasznos információt a &os;
felhasználók számára is. Még
több részletet a <ulink
url="http://www.x.org/">&xorg; honlapjáról</ulink>
vagy az általunk használt X11 szerver
dokumentációjából tudhatunk
meg.</para>
<para>Az <filename>~/.Xresources</filename>
állományban további I18N
beállításokat finomíthatunk
alkalmazásonként (például
betûtípusok, menük stb.).</para>
<sect3>
<title>Betûtípusok
megjelenítése</title>
<indexterm><primary>X11 True Type betûtípus
szerver</primary></indexterm>
<para>Telepítsük fel az
<application>&xorg;</application> (<filename
role="package">x11-servers/xorg-server</filename>) vagy az
<application>&xfree86;</application> (<filename
role="package">x11-servers/XFree86-4-Server</filename>)
szerverek valamelyikét, majd telepítsük a
nyelvhez tartozó &truetype; betûtípusokat.
Ezután a megfelelõ nyelvi
beállítása megadása
révén már látni fogjuk a
kiválasztott nyelven megjelenõ menüket
és egyéb szövegeket.</para>
</sect3>
<sect3>
<title>Idegennyelvû karakterek bevitele</title>
<indexterm><primary>X11 Input Method (XIM)</primary></indexterm>
<para>Az X11 beviteli módszerének (X11 Input
Method, XIM) protokollja egy új szabvány az
összes X11 klienshez. Minden X11 alkalmazást
olyan XIM-kliensként kell elkészíteni,
amelyek a bemenõ adatokat az XIM beviteli
szerverektõl kapják.
Különbözõ XIM szerverek
érhetõek el az eltérõ
nyelvekhez.</para>
</sect3>
</sect2>
<sect2>
<title>Nyomtatók beállítása</title>
<para>Egyes egyszerû karakteres készletek
általában hardveresen beépítve
megtalálhatóak a nyomtatókban. A
széles és több byte-os
karakterkészletek azonban külön
beállítást igényelnek, amire az
<application>apsfilter</application> használatát
javasoljuk. A megfelelõ nyelvhez szabott
eszközökkel át is lehet konvertálni
&postscript; vagy PDF formátumba a nyomtatni
kívánt dokumentumot.</para>
</sect2>
<sect2>
<title>A rendszermag és az
állományrendszerek</title>
<para>A &os; gyors állományrendszere (Fast File
System, FFS) szabályosan kezeli a 8 bites karaktereket,
tehát tetszõleges egyszerû karakteres
készlet (lásd &man.multibyte.3;)
használható vele, viszont a karakterkészlet
nevét nem tárolja el az
állományrendszerben. Emiatt a neveket nyersen
kezeli, semmit sem tud a kódolásukról. Az
FFS hivatalosan még nem támogat semmilyen fajta
széles vagy több byte-os karakterkészletet.
Léteznek azonban független javítások
az FFS-hez, amelyek lehetõvé teszik ilyen
széles vagy több byte-os karakterek
használatát. Ezek csak átmeneti és
nem hordozható megoldások, olyan
módosítások, amelyekrõl úgy
döntöttünk, nem vesszük fel ezeket a
forrásfába. Az érintett nyelvek honlapjain
elérhetjük ezeket a javításokat
és többet megtudhatunk róluk.</para>
<indexterm><primary>DOS</primary></indexterm>
<indexterm><primary>Unicode</primary></indexterm>
<para>A &os; &ms-dos; állományrendszere
konfigurálható úgy, hogy képes
legyen konvertálni az &ms-dos; Unicode és a
kiválasztott &os;
állományrendszerének
karakterkészlete között. Errõl
bõvebben a &man.mount.msdosfs.8; man oldalon
olvashatunk.</para>
</sect2>
</sect1>
<sect1 id="l10n-compiling">
<title>I18N programok fordítása</title>
<para>Számos &os; port rendelkezik I18N
támogatással. Ezek egy részének
nevében szerepel az -I18N jelzés. Az ilyen
és sok más hasonló program
beépítetten ismeri az I18N-t, így nem
igényelnek külön
beállításokat.</para>
<indexterm><primary><application>MySQL</application></primary></indexterm>
<para>Néhány alkalmazás azonban, mint
például a <application>MySQL</application>,
esetén az adott karakterkészletnek megfelelõ
módon kell beállítani a
<filename>Makefile</filename> állományt. Ezt
általában magában a
<filename>Makefile</filename> állományban tudjuk
megtenni, vagy pedig a <application>configure</application>
megfelelõ paraméterezésével.</para>
</sect1>
<sect1 id="lang-setup">
<title>A &os; honosítása adott nyelvekre</title>
<sect2 id="ru-localize">
<sect2info>
<authorgroup>
<author>
<firstname>Andrey</firstname>
<surname>Chernov</surname>
<contrib>Eredetileg írta: </contrib>
</author>
</authorgroup>
</sect2info>
<title>Az orosz nyelv (KOI8-R kódolás)</title>
<indexterm>
<primary>honosítás</primary>
<secondary>orosz</secondary>
</indexterm>
<para>A KOI8-R kódolásról bõvebben a
<ulink url="http://koi8.pp.ru">KOI8-R oldalán (orosz
hálózati karakterkészlet)</ulink>
tájékozódhatunk.</para>
<sect3>
<title>A nyelvi beállítások
megadása</title>
<para>Írjuk a következõ sorokat a
<filename>~/.login_conf</filename>
állományunkba:</para>
<programlisting>me:Az en hozzaferesem:\
:charset=KOI8-R:\
:lang=ru_RU.KOI8-R:</programlisting>
<para>Valamint lásd a fejezet korábbi
részeiben említett példákat a <link
linkend="setting-locale">nyelvi
beállítások</link>
megadására.</para>
</sect3>
<sect3>
<title>A konzol beállítása</title>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>Tegyük hozzá a következõ sort az
<filename>/etc/rc.conf</filename>
állományunkhoz:</para>
<programlisting>mousechar_start=3</programlisting>
</listitem>
<listitem>
<para>Illetve használjuk az
<filename>/etc/rc.conf</filename>
állományban még a következõ
beállításokat is:</para>
<programlisting>keymap="ru.koi8-r"
scrnmap="koi8-r2cp866"
font8x16="cp866b-8x16"
font8x14="cp866-8x14"
font8x8="cp866-8x8"</programlisting>
</listitem>
<listitem>
<para>A <filename>/etc/ttys</filename>
állományban szereplõ mindegyik
<literal>ttyv*</literal> bejegyzésnél adjuk
meg termináltípusnak a
<literal>cons25r</literal>-t.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
<para>Valamint lásd a fejezet korábbi
részében bemutatott példákat a
<link linkend="setting-console">konzol</link>
beállítására.</para>
</sect3>
<sect3>
<title>A nyomtatás
beállítása</title>
<indexterm><primary>nyomtatók</primary></indexterm>
<para>Mivel a legtöbb nyomtató hardveresen
tartalmazza a CP866 kódlapot az orosz karakterek
támogatásához, használnunk kell
egy kimeneti szûrõt a KOI8-R
kódolású karakterek CP866
kódolásúra
konvertálásához. Egy ilyen
szûrõ alapértelmezés szerint
telepítésre kerül a
<filename>/usr/libexec/lpr/ru/koi2alt</filename>
állományba. Az orosz nyomtatóhoz
tartozó bejegyzés valahogy így néz
ki az <filename>/etc/printcap</filename>
állományban:</para>
<programlisting>lp|Orosz helyi sornyomtato:\
:sh:of=/usr/libexec/lpr/ru/koi2alt:\
:lp=/dev/lpt0:sd=/var/spool/output/lpd:lf=/var/log/lpd-errs:</programlisting>
<para>A bõvebben magyarázathoz lásd a
&man.printcap.5; man oldalt.</para>
</sect3>
<sect3>
<title>Az &ms-dos; állományrendszere és az
orosz állománynevek</title>
<para>A most következõ példa &man.fstab.5;
bejegyzés azt mutatja meg, hogy lehet bekapcsolni az
orosz állománynevek
támogatását a csatlakoztatandó
&ms-dos; állományrendszereken:</para>
<programlisting>/dev/ad0s2 /dos/c msdos rw,-Wkoi2dos,-Lru_RU.KOI8-R 0 0</programlisting>
<para>Az <option>-L</option> kapcsolóval
kiválasztjuk a használni kívánt
nyelvi beállítás nevét, és
a <option>-W</option> kapcsolóval megadjuk a karakterek
átváltásához szükséges
táblázatot. A <option>-W</option>
kapcsoló használata során
mindenképpen csatlakoztassuk a
<filename>/usr</filename> állományrendszert
még az &ms-dos; partíció elõtt,
mivel az átváltáshoz használt
táblázatok a
<filename>/usr/libdata/msdosfs</filename>
könyvtárban találhatóak meg! A
részleteket a &man.mount.msdosfs.8; man oldalon
találhatjuk meg.</para>
</sect3>
<sect3>
<title>Az X11 beállítása</title>
<orderedlist>
<listitem>
<para>Adjuk meg elõször a leírtak szerint a
<link linkend="setting-locale">nem X-es nyelvi
beállításokat</link>.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Ha <application>&xorg;</application>-ot
használunk, telepítsük a <filename
role="package">x11-fonts/xorg-fonts-cyrillic</filename>
csomagot.</para>
<para>Ellenõrizzük a
<filename>/etc/X11/xorg.conf</filename>
állományban a <literal>"Files"</literal>
szakaszt. Az alábbi sort mindegyik más
<literal>FontPath</literal> bejegyzés
<emphasis>elõtt</emphasis> kell
szerepeltetnünk:</para>
<programlisting>FontPath "/usr/X11R6/lib/X11/fonts/cyrillic"</programlisting>
<note>
<para>A portok között találhatunk
még további cirill
betûtípusokat.</para>
</note>
</listitem>
<listitem>
<para>Az orosz billentyûzet életre
keltéséhez írjuk be a
következõket az <filename>xorg.conf</filename>
állomány <literal>"Keyboard"</literal>
szakaszába:</para>
<programlisting>Option "XkbLayout" "us,ru"
Option "XkbOptions" "grp:toggle"</programlisting>
<para>Ellenõrizzük, hogy a
<literal>XkbDisable</literal> ki van kapcsolva (ki van
kommentezve) ebben a szakaszban.</para>
<para>A <literal>grp:toggle</literal>
beállítás esetén az
orosz/latin (RUS/LAT) átkapcsolás gombja a
<keycap>jobb Alt</keycap> lesz, míg a
<literal>grp:ctrl_shift_toggle</literal>
beállításnál a <keycombo
action="simul"><keycap>Ctrl</keycap><keycap>Shift</keycap></keycombo>.
A <literal>grp:caps_toggle</literal> esetén az
orosz/latin váltás a
<keycap>CapsLock</keycap> billentyûvel
történik. Ilyenkor (de csak latin
módban) a megszokott <keycap>CapsLock</keycap>
funkció továbbra is elérhetõ a
<keycombo
action="simul"><keycap>Shift</keycap><keycap>CapsLock</keycap></keycombo>
kombinációval. A
<literal>grp:caps_toggle</literal> valamiért nem
mûködik az
<application>&xorg;</application>ban.</para>
<para>Ha van <quote>&windows;</quote> billentyûnk a
billentyûzeten és azt tapasztaljuk, hogy egyes
nem-alfabetikus billentyûk rosszul kerülnek
kiosztásra orosz módban, adjuk hozzá
a következõ sort az
<filename>xorg.conf</filename>
állományhoz:</para>
<programlisting>Option "XkbVariant" ",winkeys"</programlisting>
<note>
<para>Az orosz XKB billentyûzet egyes nem
honosított alkalmazások esetén nem
mûködik.</para>
</note>
</listitem>
</orderedlist>
<note>
<para>A kis mértékben honosított
alkalmazások esetén javasolt meghívni a
<function>XtSetLanuageProc(NULL, NULL, NULL);</function>
függvényt valahol a program
elején.</para>
<para>Az X11 alkalmazások
honosításához további
útmutatásokat a <ulink
url="http://koi8.pp.ru/xwin.html">KOI8-R X Window-ra</ulink>
címû leírásban
találhatunk.</para>
</note>
</sect3>
</sect2>
<sect2>
<title>Hagyományos kínai honosítás
tajvaniak számára</title>
<indexterm>
<primary>honosítás</primary>
<secondary>hagyományos kínai</secondary>
</indexterm>
<para>A &os;-Taiwan projekt készített a &os;-hez egy
kínainak szóló hogyant, amely
elérhetõ a <ulink
url="http://netlab.cse.yzu.edu.tw/~statue/freebsd/zh-tut/"></ulink>
címen és számos kínai portot
használ. A <literal>&os; kínai hogyan</literal>
jelenlegi szerkesztõje Shen Chuan-Hsing
(<email>statue@freebsd.sinica.edu.tw</email>).</para>
<para>Chuan-Hsing Shen
(<email>statue@freebsd.sinica.edu.tw</email>) létrehozta
a <ulink url="http://netlab.cse.yzu.edu.tw/~statue/cfc/">
Kínai &os; gyûjteményt (Chinese &os;
Collection, CFC)</ulink> a &os;-Taiwan
<literal>zh-L10N-tut</literal> munkáját
felhasználva. A hozzá tartozó csomagok
és szkriptek elérhetõek a <ulink
url="ftp://freebsd.csie.nctu.edu.tw/pub/taiwan/CFC/"></ulink>
címen.</para>
</sect2>
<sect2>
<title>Honosítás német (és minden
más ISO 8859-1 kódolású)
nyelvre</title>
<indexterm>
<primary>honosítás</primary>
<secondary>német</secondary>
</indexterm>
<para>Slaven Rezic (<email>eserte@cs.tu-berlin.de</email>)
készített egy írást, amely
elmagyarázza, hogyan használjunk német
nemzeti karaktereket a &os; alatt. Ez a leírás
németül készült és a <ulink
url="http://user.cs.tu-berlin.de/~eserte/FreeBSD/doc/umlaute/umlaute.html"></ulink>
címen érhetõ el.</para>
</sect2>
<sect2>
<title>Honosítás görög nyelvre</title>
<indexterm>
<primary>honosítás</primary>
<secondary>görög</secondary>
</indexterm>
<para>Nikos Kokkalis <email>nickkokkalis@gmail.com</email> egy
teljes cikket írt a &os; görög nyelvi
támogatásáról. Ez
elérhetõ a &os; hivatalos görög
nyelvû dokumentációjában, a <ulink
url="&url.doc.base;/el_GR.ISO8859-7/articles/greek-language-support/index.html"></ulink>
címen. Felhívjuk a figyelmet, hogy az
<emphasis>csak</emphasis> görög nyelven
érhetõ el.</para>
</sect2>
<sect2>
<title>Honosítás japán és koreai
nyelvekre</title>
<indexterm>
<primary>honosítás</primary>
<secondary>japán</secondary>
</indexterm>
<indexterm>
<primary>honosítás</primary>
<secondary>koreai</secondary>
</indexterm>
<para>A japán honosításhoz lásd <ulink
url="http://www.jp.FreeBSD.org/"></ulink>, a koreaihoz pedig
lásd <ulink
url="http://www.kr.FreeBSD.org/"></ulink>.</para>
</sect2>
<sect2>
<title>Idegennyelvû &os; dokumentáció</title>
<para>Néhány &os; felhasználó
lefordította a &os;
dokumentációjának egyes részeit
más nyelvekre is. Munkájuk elérhetõ a
<ulink url="&url.base;/index.html">fõoldalon</ulink>
található linkeken keresztül vagy a
<filename>/usr/share/doc</filename>
könyvtárban.</para>
</sect2>
</sect1>
</chapter>
|