1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
100
101
102
103
104
105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
120
121
122
123
124
125
126
127
128
129
130
131
132
133
134
135
136
137
138
139
140
141
142
143
144
145
146
147
148
149
150
151
152
153
154
155
156
157
158
159
160
161
162
163
164
165
166
167
168
169
170
171
172
173
174
175
176
177
178
179
180
181
182
183
184
185
186
187
188
189
190
191
192
193
194
195
196
197
198
199
200
201
202
203
204
205
206
207
208
209
210
211
212
213
214
215
216
217
218
219
220
221
222
223
224
225
226
227
228
229
230
231
232
233
234
235
236
237
238
239
240
241
242
243
244
245
246
247
248
249
250
251
252
253
254
255
256
257
258
259
260
261
262
263
264
265
266
267
268
269
270
271
272
273
274
275
276
277
278
279
280
281
282
283
284
285
286
287
288
289
290
291
292
293
294
295
296
297
298
299
300
301
302
303
304
305
306
307
308
309
310
311
312
313
314
315
316
317
318
319
320
321
322
323
324
325
326
327
328
329
330
331
332
333
334
335
336
337
338
339
340
341
342
343
344
345
346
347
348
349
350
351
352
353
354
355
356
357
358
359
360
361
362
363
364
365
366
367
368
369
370
371
372
373
374
375
376
377
378
379
380
381
382
383
384
385
386
387
388
389
390
391
392
393
394
395
396
397
398
399
400
401
402
403
404
405
406
407
408
409
410
411
412
413
414
415
416
417
418
419
420
421
422
423
424
425
426
427
428
429
430
431
432
433
434
435
436
437
438
439
440
441
442
443
444
445
446
447
448
449
450
451
452
453
454
455
456
457
458
459
460
461
462
463
464
465
466
467
468
469
470
471
472
473
474
475
476
477
478
479
480
481
482
483
484
485
486
487
488
489
490
491
492
493
494
495
496
497
498
499
500
501
502
503
504
505
506
507
508
509
510
511
512
513
514
515
516
517
518
519
520
521
522
523
524
525
526
527
528
529
530
531
532
533
534
535
536
537
538
539
540
541
542
543
544
545
546
547
548
549
550
551
552
553
554
555
556
557
558
559
560
561
562
563
564
565
566
567
568
569
570
571
572
573
574
575
576
577
578
579
580
581
582
583
584
585
586
587
588
589
590
591
592
593
594
595
596
597
598
599
600
601
602
603
604
605
606
607
608
609
610
611
612
613
614
615
616
617
618
619
620
621
622
623
624
625
626
627
628
629
630
631
632
633
634
635
636
637
638
639
640
641
642
643
644
645
646
647
648
649
650
651
652
653
654
655
656
657
658
659
660
661
662
663
664
665
666
667
668
669
670
671
672
673
674
675
676
677
678
679
680
681
682
683
684
685
686
687
688
689
690
691
692
693
694
695
696
697
698
699
700
701
702
703
704
705
706
707
708
709
710
711
712
713
714
715
716
717
718
719
720
721
722
723
724
725
726
727
728
729
730
731
732
733
734
735
736
737
738
739
740
741
742
743
744
745
746
747
748
749
750
751
752
753
754
755
756
757
758
759
760
761
762
763
764
765
766
767
768
769
770
771
772
773
774
775
776
777
778
779
780
781
782
783
784
785
786
787
788
789
790
791
792
793
794
795
796
797
798
799
800
801
802
803
804
805
806
807
808
809
810
811
812
813
814
815
816
817
818
819
820
821
822
823
824
825
826
827
828
829
830
831
832
833
834
835
836
837
838
839
840
841
842
843
844
845
846
847
848
849
850
851
852
853
854
855
856
857
858
859
860
861
862
863
864
865
866
867
868
869
870
871
872
873
874
875
876
877
878
879
880
881
882
883
884
885
886
887
888
889
890
891
892
893
894
895
896
897
898
899
900
901
902
903
904
905
906
907
908
909
910
911
912
913
914
915
916
917
918
919
920
921
922
923
924
925
926
927
928
929
930
931
932
933
934
935
936
937
938
939
940
941
942
943
944
945
946
947
948
949
950
951
952
953
954
955
956
957
958
959
960
961
962
963
964
965
966
967
968
969
970
971
972
973
974
975
976
977
978
979
980
981
982
983
984
985
986
987
988
989
990
991
992
993
994
995
996
997
998
999
1000
1001
1002
1003
1004
1005
1006
1007
1008
1009
1010
1011
1012
1013
1014
1015
1016
1017
1018
1019
1020
1021
1022
1023
1024
1025
1026
1027
1028
1029
1030
1031
1032
1033
1034
1035
1036
1037
1038
1039
1040
1041
1042
1043
1044
1045
1046
1047
1048
1049
1050
1051
1052
1053
1054
1055
1056
1057
1058
1059
1060
1061
1062
1063
1064
1065
1066
1067
1068
1069
1070
1071
1072
1073
1074
1075
1076
1077
1078
1079
1080
1081
1082
1083
1084
1085
1086
1087
1088
1089
1090
1091
1092
1093
1094
1095
1096
1097
1098
1099
1100
1101
1102
1103
1104
1105
1106
1107
1108
1109
1110
1111
1112
1113
1114
1115
1116
1117
1118
1119
1120
1121
1122
1123
1124
1125
1126
1127
1128
1129
1130
1131
1132
1133
1134
1135
1136
1137
1138
1139
1140
1141
1142
1143
1144
1145
1146
1147
1148
1149
1150
1151
1152
1153
1154
1155
1156
1157
1158
1159
1160
1161
1162
1163
1164
1165
1166
1167
1168
1169
1170
1171
1172
1173
1174
1175
1176
1177
1178
1179
1180
1181
1182
1183
1184
1185
1186
1187
1188
1189
1190
1191
1192
1193
1194
1195
1196
1197
1198
1199
1200
1201
1202
1203
1204
1205
1206
1207
1208
1209
1210
1211
1212
1213
1214
1215
1216
1217
1218
1219
1220
1221
1222
1223
1224
1225
1226
1227
1228
1229
1230
1231
1232
1233
1234
1235
1236
1237
1238
1239
1240
1241
1242
1243
1244
1245
1246
1247
1248
1249
1250
1251
1252
1253
1254
1255
1256
1257
1258
1259
1260
1261
1262
1263
1264
1265
1266
1267
1268
1269
1270
1271
1272
1273
1274
1275
1276
1277
1278
1279
1280
1281
1282
1283
1284
1285
1286
1287
1288
1289
1290
1291
1292
1293
1294
1295
1296
1297
1298
1299
1300
1301
1302
1303
1304
1305
1306
1307
1308
1309
1310
1311
1312
1313
1314
1315
1316
1317
1318
1319
1320
1321
1322
1323
1324
1325
1326
1327
1328
1329
1330
1331
1332
1333
1334
1335
1336
1337
1338
1339
1340
1341
1342
1343
1344
1345
1346
1347
1348
1349
1350
1351
1352
1353
1354
1355
1356
1357
1358
1359
1360
1361
1362
1363
1364
1365
1366
1367
1368
1369
1370
1371
1372
1373
1374
1375
1376
1377
1378
1379
1380
1381
1382
1383
1384
1385
1386
1387
1388
1389
1390
1391
1392
1393
1394
1395
1396
1397
1398
1399
1400
1401
1402
1403
1404
1405
1406
1407
1408
1409
1410
1411
1412
1413
1414
1415
1416
1417
1418
1419
1420
1421
1422
1423
1424
1425
1426
1427
1428
1429
1430
1431
1432
1433
1434
1435
1436
1437
1438
1439
1440
1441
1442
1443
1444
1445
1446
1447
1448
1449
1450
1451
1452
1453
1454
1455
1456
1457
1458
1459
1460
1461
1462
1463
1464
1465
1466
1467
1468
1469
1470
1471
1472
1473
1474
1475
1476
1477
1478
1479
1480
1481
1482
1483
1484
1485
1486
1487
1488
1489
1490
1491
1492
1493
1494
1495
1496
1497
1498
1499
1500
1501
1502
1503
1504
1505
1506
1507
1508
1509
1510
1511
1512
1513
1514
1515
1516
1517
1518
1519
1520
1521
1522
1523
1524
1525
1526
1527
1528
1529
1530
1531
1532
1533
1534
1535
1536
1537
1538
1539
1540
1541
1542
1543
1544
1545
1546
1547
1548
1549
1550
1551
1552
1553
1554
1555
1556
1557
1558
1559
1560
1561
1562
1563
1564
1565
1566
1567
1568
1569
1570
1571
1572
1573
1574
1575
1576
1577
1578
1579
1580
1581
1582
1583
1584
1585
1586
1587
1588
1589
1590
1591
1592
1593
1594
1595
1596
1597
1598
1599
1600
1601
1602
1603
1604
1605
1606
1607
1608
1609
1610
1611
1612
1613
1614
1615
1616
1617
1618
1619
1620
1621
1622
1623
1624
1625
1626
1627
1628
1629
1630
1631
1632
1633
1634
1635
1636
1637
1638
1639
1640
1641
1642
1643
1644
1645
1646
1647
1648
1649
1650
1651
1652
1653
1654
1655
1656
1657
1658
1659
1660
1661
1662
1663
1664
1665
1666
1667
1668
1669
1670
1671
1672
1673
1674
1675
1676
1677
1678
1679
1680
1681
1682
1683
1684
1685
1686
1687
1688
1689
1690
1691
1692
1693
1694
1695
1696
1697
1698
1699
1700
1701
1702
1703
1704
1705
1706
1707
1708
1709
1710
1711
1712
1713
1714
1715
1716
1717
1718
1719
1720
1721
1722
1723
1724
1725
1726
1727
1728
1729
1730
1731
1732
1733
1734
1735
1736
1737
1738
1739
1740
1741
1742
1743
1744
1745
1746
1747
1748
1749
1750
1751
1752
1753
1754
1755
1756
1757
1758
1759
1760
1761
1762
1763
1764
1765
1766
1767
1768
1769
1770
1771
1772
1773
1774
1775
1776
1777
1778
1779
1780
1781
1782
1783
1784
1785
1786
1787
1788
1789
1790
1791
1792
1793
1794
1795
1796
1797
1798
1799
1800
1801
1802
1803
1804
1805
1806
1807
1808
1809
1810
1811
1812
1813
1814
1815
1816
1817
1818
1819
1820
1821
1822
1823
1824
1825
1826
1827
1828
1829
1830
1831
1832
1833
1834
1835
1836
1837
1838
1839
1840
1841
1842
1843
1844
1845
1846
1847
1848
1849
1850
1851
1852
1853
1854
1855
1856
1857
1858
1859
1860
1861
1862
1863
1864
1865
1866
1867
1868
1869
1870
1871
1872
1873
1874
1875
1876
1877
1878
1879
1880
1881
1882
1883
1884
1885
1886
1887
1888
1889
1890
1891
1892
1893
1894
1895
1896
1897
1898
1899
1900
1901
1902
1903
1904
1905
1906
1907
1908
1909
1910
1911
1912
1913
1914
1915
1916
1917
1918
1919
1920
1921
1922
1923
1924
1925
1926
1927
1928
1929
1930
1931
1932
1933
1934
1935
1936
1937
1938
1939
1940
1941
1942
1943
1944
1945
1946
1947
1948
1949
1950
1951
1952
1953
1954
1955
1956
1957
1958
1959
1960
1961
1962
1963
1964
1965
1966
1967
1968
1969
1970
1971
1972
1973
1974
1975
1976
1977
1978
1979
1980
1981
1982
1983
1984
1985
1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
2025
2026
2027
2028
2029
2030
2031
2032
2033
2034
2035
2036
2037
2038
2039
2040
2041
2042
2043
2044
2045
2046
2047
2048
2049
2050
2051
2052
2053
2054
2055
2056
2057
2058
2059
2060
2061
2062
2063
2064
2065
2066
2067
2068
2069
2070
2071
2072
2073
2074
2075
2076
2077
2078
2079
2080
2081
2082
2083
2084
2085
2086
2087
2088
2089
2090
2091
2092
2093
2094
2095
2096
2097
2098
2099
2100
2101
2102
2103
2104
2105
2106
2107
2108
2109
2110
2111
2112
2113
2114
2115
2116
2117
2118
2119
2120
2121
2122
2123
2124
2125
2126
2127
2128
2129
2130
2131
2132
2133
2134
2135
2136
2137
2138
2139
2140
2141
2142
2143
2144
2145
2146
2147
2148
2149
2150
2151
2152
2153
2154
2155
2156
2157
2158
2159
2160
2161
2162
2163
2164
2165
2166
2167
2168
2169
2170
2171
2172
2173
2174
2175
2176
2177
2178
2179
2180
2181
2182
2183
2184
2185
2186
2187
2188
2189
2190
2191
2192
2193
2194
2195
2196
2197
2198
2199
2200
2201
2202
2203
2204
2205
2206
2207
2208
2209
2210
2211
2212
2213
2214
2215
2216
2217
2218
2219
2220
2221
2222
2223
2224
2225
2226
2227
2228
2229
2230
2231
2232
2233
2234
2235
2236
2237
2238
2239
2240
2241
2242
2243
2244
2245
2246
2247
2248
2249
2250
2251
2252
2253
2254
2255
2256
2257
2258
2259
2260
2261
2262
2263
2264
2265
2266
2267
2268
2269
2270
2271
2272
2273
2274
2275
2276
2277
2278
2279
2280
2281
2282
2283
2284
2285
2286
2287
2288
2289
2290
2291
2292
2293
2294
2295
2296
2297
2298
2299
2300
2301
2302
2303
2304
2305
2306
2307
2308
2309
2310
2311
2312
2313
2314
2315
2316
2317
2318
2319
2320
2321
2322
2323
2324
2325
2326
2327
2328
2329
2330
2331
2332
2333
2334
2335
2336
2337
2338
2339
2340
2341
2342
2343
2344
2345
2346
2347
2348
2349
2350
2351
2352
2353
2354
2355
2356
2357
2358
2359
2360
2361
2362
2363
2364
2365
2366
2367
2368
2369
2370
2371
2372
2373
2374
2375
2376
2377
2378
2379
2380
2381
2382
2383
2384
2385
2386
2387
2388
2389
2390
2391
2392
2393
2394
2395
2396
2397
2398
2399
2400
2401
2402
2403
2404
2405
2406
2407
2408
2409
2410
2411
2412
2413
2414
2415
2416
2417
2418
2419
2420
2421
2422
2423
2424
2425
2426
2427
2428
2429
2430
2431
2432
2433
2434
2435
2436
2437
2438
2439
2440
2441
2442
2443
2444
2445
2446
2447
2448
2449
2450
|
<!--
The FreeBSD Documentation Project
$FreeBSD$
-->
<!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project
Translated by: PALI, Gabor <pgj@FreeBSD.org>
%SOURCE% en_US.ISO8859-1/books/handbook/multimedia/chapter.sgml
%SRCID% 1.132
-->
<chapter id="multimedia" lang="hu">
<chapterinfo>
<authorgroup>
<author>
<firstname>Ross</firstname>
<surname>Lippert</surname>
<contrib>Szerkesztette: </contrib>
</author>
</authorgroup>
</chapterinfo>
<title>Multimédia</title>
<sect1 id="multimedia-synopsis">
<title>Áttekintés</title>
<para>A &os; a hangkártyák széles
választékát ismeri, ami által
képesek vagyunk
számítógépünkkel hi-fi
minõségû hangzást létrehozni.
Ennek részeként rögzíteni és
visszajátszani tudunk többek közt MPEG Audio
Layer 3 (MP3), WAV és Ogg Vorbis formátumokban. A
&os; Portgyûjteménye ezenkívül tartalmaz
még olyan alkalmazásokat is, amelyekkel szerkeszteni
lehet a felvett hangokat, effekteket hozzátenni és
vezérelni a hangkártyánkhoz csatlakoztatott
MIDI eszközöket.</para>
<para>Némi kísérletezéssel a &os;
még videoállományok és DVD-k
lejátszására is rávehetõ. A
különféle videoanyagok
kódolására,
konvertálására és
visszajátszására alkalmas programok
száma azonban jóval kisebb, mint a hanganyagok
esetén. Például az írás
pillanatában nincs a &os;
Portgyûjteményében a formátumok
közti konvertálásra alkalmas, a videókat
olyan jól újrakódolni tudó
alkalmazás, amilyen az audio esetén az <filename
role="package">audio/sox</filename>. Azonban ezen a
területen a szoftverek palettája gyorsan
változik.</para>
<para>Ebben a fejezetben bemutatjuk a hangkártyánk
beállításához szükséges
lépéseket. Az X11 telepítése
és beállítása (<xref linkend="x11">)
során ugyan már foglalkoztunk a
videokártyánkkal kapcsolatos hardveres
problémákkal, azonban a jobb
visszajátszás érdekében további
cselfogásokat is be kell majd vetnünk.</para>
<para>A fejezet elolvasása során
megismerjük:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>hogyan állítsuk be úgy a
rendszerünket, hogy felismerje a
hangkártyánkat;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>hogyan bizonyosodjuk meg róla, hogy a
kártyánk valóban
mûködik;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>hogyan oldjuk meg a hangkártya
beállítása során
felmerülõ problémákat;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>hogyan játsszunk le és kódoljunk
MP3-at vagy más egyéb
hangformátumot;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>hogyan támogatja a videokat az X szerver;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>hogyan adnak az egyes lejátszók és
kódolók még jobb eredményt</para>
</listitem>
<listitem>
<para>hogyan játsszunk le DVD-ket,
<filename>.mpg</filename> és <filename>.avi</filename>
állományokat;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>hogyan mentsük a CD-k és DVD-k
tartalmát állományokba;</para>
</listitem>
<listitem>
<para>hogyan állítsuk be a TV
kártyánkat</para>
</listitem>
<listitem>
<para>hogyan állítsunk be egy scannert.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
<para>A fejezet elolvasásához ajánlott:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>egy új rendszermag
beállításának és
telepítésének ismerete (<xref
linkend="kernelconfig">).</para>
</listitem>
</itemizedlist>
<warning>
<para>Ha zenei CD-ket próbálunk meg a &man.mount.8;
paranccsal csatlakoztatni, akkor az hibával, vagy a
legrosszabb esetben akár <emphasis>teljes
rendszerösszeomlással</emphasis> is járhat.
Az ilyen típusú lemezek az ISO
szabványú
állományrendszerekétõl
eltérõ kódolással rendelkeznek.</para>
</warning>
</sect1>
<sect1 id="sound-setup">
<sect1info>
<authorgroup>
<author>
<firstname>Moses</firstname>
<surname>Moore</surname>
<contrib>Írta: </contrib>
</author>
</authorgroup>
<authorgroup>
<author>
<firstname>Marc</firstname>
<surname>Fonvieille</surname>
<contrib>A &os; 5.X verziójához
igazította: </contrib>
</author>
</authorgroup>
</sect1info>
<title>A hangkártya beállítása</title>
<sect2 id="sound-device">
<title>A rendszer beállítása</title>
<indexterm><primary>PCI</primary></indexterm>
<indexterm><primary>ISA</primary></indexterm>
<indexterm><primary>hangkártya</primary></indexterm>
<para>A mûvelet megkezdése elõtt ki kell
derítenünk, milyen típusú
hangkártyánk van, milyen chip van rajta, PCI vagy
ISA buszon csatlakozik-e. A &os; rengeteg PCI és ISA
buszos kártyát ismer egyaránt. A
sajátunk beazonosításához a
támogatott hangeszközök listáját
a <ulink url="&rel.current.hardware;">Hardware Notes</ulink>
(Hardverjegyzék) oldalán találhatjuk meg.
Ebbõl a jegyzékbõl mellesleg azt is
megtudhatjuk, hogy melyik meghajtó kezeli a
kártyánkat.</para>
<indexterm>
<primary>rendszermag</primary>
<secondary>beállítás</secondary>
</indexterm>
<para>A hangeszközünk használatához be
kell töltenünk a neki megfelelõ meghajtót.
Ez két módon is megtehetõ. Ezek
közül az a legkönnyebb, ha a &man.kldload.8;
paranccsal egyszerûen betöltjük a rendszermag
hangkártyánkhoz tartozó modulját.
Ezt megtehetjük közvetlenül
parancssorból:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>kldload snd_emu10k1</userinput></screen>
<para>vagy a <filename>/boot/loader.conf</filename>
állományból az alábbihoz
hasonló sor hozzáadásával:</para>
<programlisting>snd_emu10k1_load="YES"</programlisting>
<para>A fenti példák a Creative &soundblaster; Live!
hangkártyára vonatkoznak. A többi
betölthetõ hangkártya-modul felsorolása
a <filename>/boot/defaults/loader.conf</filename>
állományban található. Ha nem
vagyunk benne biztosak, hogy melyik meghajtót is akarjuk
pontosan használni, akkor próbálkozzunk az
<filename>snd_driver</filename> modul
betöltésével:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>kldload snd_driver</userinput></screen>
<para>Ez egy olyan metameghajtó, ami egyszerre betölti
az összes érintett eszközmeghajtót,
és segítségével
felgyorsíthatjuk a megfelelõ meghajtó
megtalálását. A
<filename>/boot/loader.conf</filename>
használatával is be tudjuk ugyanígy
tölteni az összes meghajtót.</para>
<para>Az <filename>snd_driver</filename> metameghajtó
betöltése után úgy kereshetjük
meg a ténylegesen használatban levõ
meghajtót, ha megnézzük a
<filename>/dev/sndstat</filename> állományt a
<command>cat /dev/sndstat</command> paranccsal.</para>
<para>A második módszer szerint a
hangkártyánk támogatását
statikusan beépítjük a rendszermagba. A
lentebb található szakaszban olvashatjuk mindazok
az információkat, amikre
szükségünk lehet ennek elvégzése
közben. A rendszermag
újrafordításával kapcsolatban
forduljunk a <xref linkend="kernelconfig">hez.</para>
<sect3>
<title>A hangkártya támogatásával
rendelkezõ saját rendszermag
összeállítása</title>
<para>Elsõként hozzá kell adnunk a
rendszermaghoz a hangeszközök
alapmeghajtóját, a &man.sound.4; eszközt.
Ezt a rendszermag beállításait
tartalmazó állományban az alábbi
sor felvételével tehetjük meg:</para>
<programlisting>device sound</programlisting>
<para>Ezután tegyük még hozzá a
hangkártyánkhoz kapcsolódó
támogatást is. Ehhez viszont pontosan tudunk
kell, melyik meghajtó képes mûködtetni
a kártyát. A hangkártyához
tartozó meghajtót a <ulink
url="&rel.current.hardware;">Hardware Notes</ulink>
(Hardverjegyzék)-ben található
eszközök listájából
deríthetjük ki. Például a Creative
&soundblaster; Live! hangkártyát a
&man.snd.emu10k1.4; meghajtó kezeli. Ennek a
hangkártyának a támogatását
az alábbi sorral állíthatjuk be:</para>
<programlisting>device snd_emu10k1</programlisting>
<para>Az itt használatos formátumot a
meghajtó man oldalának
átolvasásából tudhatjuk meg.
Azonban az összes támogatott hangkártya
meghajtó megadásának pontos
formátuma megtalálható a
<filename>/usr/src/sys/conf/NOTES</filename>
állományban is.</para>
<para>A PnP (Plug n Play)-t nem ismerõ ISA
kártyák esetén az összes többi
nem PnP-s ISA kártyához hasonlóan
szükséges lehet a rendszermag
számára megadnunk a kártya hardveres
beállításait (IRQ, I/O port stb). Ezt a
<filename>/boot/device.hints</filename>
állományon keresztül tehetjük meg. A
rendszerindítási folyamat során a
&man.loader.8; beolvassa ezt az állományt, majd
átadja a benne szereplõ
információkat a rendszermagnak.
Például a Creative &soundblaster; 16, nem PnP-s
ISA kártya az <literal>snd_sb16</literal>
meghajtóval együtt az &man.snd.sbc.4;
meghajtót használja. A kártya
használatához a rendszermag
beállításait tartalmazó
állományba ezeket a sorokat kell megadni:</para>
<programlisting>device snd_sbc
device snd_sb16</programlisting>
<para>valamint a <filename>/boot/device.hints</filename>
állományba ezeket:</para>
<programlisting>hint.sbc.0.at="isa"
hint.sbc.0.port="0x220"
hint.sbc.0.irq="5"
hint.sbc.0.drq="1"
hint.sbc.0.flags="0x15"</programlisting>
<para>Ekkor a kártya a <literal>0x220</literal> I/O
portot és <literal>5</literal> IRQ-t
használja.</para>
<para>A <filename>/boot/device.hints</filename>
állományban alkalmazott felírási
módról bõvebben a &man.sound.4;, valamint a
kérdéses meghajtó man oldalán
tájékozódhatunk.</para>
<para>A fentiekben bemutatott beállítások
alapértelmezettek, néhány esetben azonban
a kártyánknak megfelelõen meg kell
változtatnunk az IRQ és egyéb
értékeket. Errõl a
kártyáról konkrétan a
&man.snd.sbc.4; man oldalon olvashatunk
részletesebben.</para>
</sect3>
</sect2>
<sect2 id="sound-testing">
<title>A hangkártya
kipróbálása</title>
<para>Miután újraindítottuk a
számítógépünket a
módosított rendszermaggal, vagy miután
betöltöttük a szükséges modult, a
hangkártyának valahogy így kell megjelennie
a rendszerünk üzenetpufferében
(&man.dmesg.8;):</para>
<screen>pcm0: <Intel ICH3 (82801CA)> port 0xdc80-0xdcbf,0xd800-0xd8ff irq 5 at device 31.5 on pci0
pcm0: [GIANT-LOCKED]
pcm0: <Cirrus Logic CS4205 AC97 Codec></screen>
<para>A hangkártyánk állapota a
<filename>/dev/sndstat</filename> állományon
keresztül ellenõrizhetõ:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>cat /dev/sndstat</userinput>
FreeBSD Audio Driver (newpcm)
Installed devices:
pcm0: <Intel ICH3 (82801CA)> at io 0xd800, 0xdc80 irq 5 bufsz 16384
kld snd_ich (1p/2r/0v channels duplex default)</screen>
<para>Ez a kiírás rendszerünként
eltérhet. Ha nem látunk semmilyen
<devicename>pcm0</devicename> eszközt, akkor menjünk
vissza és nézzük át újra,
pontosan mit is csináltunk. Vizsgáljuk át
a rendszermagunk beállításait
tartalmazó állományt és
gyõzõdjünk meg róla, hogy a megfelelõ
meghajtót adtuk meg. Az itt felmerülõ gyakori
gondokkal a <xref linkend="troubleshooting"> foglalkozik.</para>
<para>Ha azonban minden remekül haladt, akkor most már
van egy mûködõ hangkártyánk. Ha
rendesen összekapcsoltuk hangkártyánkat a CD-
vagy DVD-meghajtónk audio csatlakozásával,
akkor tegyünk egy CD-t a meghajtóba és
kezdjük el játszani a &man.cdcontrol.1;
paranccsal:</para>
<screen>&prompt.user; <userinput>cdcontrol -f /dev/acd0 play 1</userinput></screen>
<para>Az olyan alkalmazások, mint például az
<filename role="package">audio/workman</filename>, ehhez egy
sokkal barátságosabb felületet
nyújtanak. Az MP3 formátumú
állományok meghallgatásához pedig
minden bizonnyal jól fog jönni egy olyan
alkalmazás is, mint például az <filename
role="package">audio/mpg123</filename>.</para>
<para>A kártyát úgy is tesztelhetjük, ha
az alábbihoz hasonló módon adatokat
küldünk a <filename>/dev/dsp</filename>
állományba:</para>
<screen>&prompt.user; <userinput>cat <replaceable>állománynév</replaceable> > /dev/dsp</userinput></screen>
<para>ahol az
<replaceable>állománynév</replaceable>
tetszõleges állomány neve lehet. A parancs
hatására valamilyen zajt kell hallanunk, és
ez egyben meg is erõsíti, hogy a
hangkártyánk mûködik.</para>
<para>A hangkártyánk csatornáinak
jellemzõit a &man.mixer.8; paranccsal
állíthatjuk. Errõl további
részleteket a &man.mixer.8; man oldalon
olvashatunk.</para>
<sect3 id="troubleshooting">
<title>Gyakori problémák</title>
<indexterm><primary>eszközleíró</primary></indexterm>
<indexterm><primary>I/O port</primary></indexterm>
<indexterm><primary>IRQ</primary></indexterm>
<indexterm><primary>DSP</primary></indexterm>
<informaltable frame="none" pgwide="1">
<tgroup cols="2">
<thead>
<row>
<entry>Hiba</entry>
<entry>Megoldás</entry>
</row>
</thead>
<tbody>
<row>
<entry><errorname>sb_dspwr(XX) timed out</errorname></entry>
<entry>Nem állítottuk be jól az I/O
portot.</entry>
</row>
<row>
<entry><errorname>bad irq XX</errorname></entry>
<entry>Nem állítottuk be jól az IRQ
értékét. Gondoskodjunk
róla, hogy a beállított
érték megegyezik a
hangkártyánkéval.</entry>
</row>
<row>
<entry><errorname>xxx: gus pcm not attached, out of
memory</errorname></entry>
<entry>Nincs elég memória az eszköz
használatához.</entry>
</row>
<row>
<entry><errorname>xxx: can't open /dev/dsp!</errorname></entry>
<entry>A <command>fstat | grep dsp</command> parancs
kiadásával ellenõrizzük, hogy
valamelyik alkalmazás használja-e
már az eszközt. Gyakori bajkeverõ az
<application>esound</application> és a
<application>KDE</application>
hangtámogatása.</entry>
</row>
</tbody>
</tgroup>
</informaltable>
</sect3>
</sect2>
<sect2 id="sound-multiple-sources">
<sect2info>
<authorgroup>
<author>
<firstname>Munish</firstname>
<surname>Chopra</surname>
<contrib>Írta: </contrib>
</author>
</authorgroup>
</sect2info>
<title>Több hangforrás
kihasználása</title>
<para>Gyakoran szükségünk lehet több
hangforrás egyidejû használatára,
fõleg olyankor, amikor az <application>esound</application>
vagy az <application>artsd</application> bizonyos
alkalmazásokkal nem hajlandó megosztani a
hangeszközt.</para>
<para>A &os; ezt a <emphasis>virtuális
hangcsatornák</emphasis> használatával
oldja meg, amit a &man.sysctl.8; eszközön
keresztül tudunk engedélyezni. Amikor a
rendszermagban virtuális csatornák
használatával keverünk, akkor
lényegében képesek vagyunk a
hangkártyánk által egyszerre
játszható hangok számát
megtöbbszörözni.</para>
<para>A virtuális csatornák számának
beállításához a sysctl két
változóját kell módosítanunk,
amelyet <username>root</username>
felhasználóként így tehetünk
meg:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>sysctl dev.pcm.0.play.vchans=4</userinput>
&prompt.root; <userinput>sysctl dev.pcm.0.rec.vchans=4</userinput>
&prompt.root; <userinput>sysctl hw.snd.maxautovchans=4</userinput></screen>
<para>A fenti példa négy virtuális
csatornát hoz létre, ami egészen
jellemzõ a mindennapi használatban. A
<varname>dev.pcm.0.play.vchans</varname> és
<varname>dev.pcm.0.rec.vchans</varname> a
<devicename>pcm0</devicename> eszköz
lejátszásra és felvételre
használt virtuális csatornáinak
számát adja meg, amelyet az eszköz
csatlakoztatása után tudunk
beállítani. A
<varname>hw.snd.maxautovchans</varname> az új
eszközhöz tartozó virtuális
csatornákat adja meg, ami akkor
állítódik be, amikor a &man.kldload.8;
paranccsal csatlakoztatjuk. Mivel a
<devicename>pcm</devicename> modul a többi
eszközmeghajtótól függetlenül
töltõdik be, ezért a
<varname>hw.snd.maxautovchans</varname> azt tárolja, hogy
a késõbb hozzá csatlakozó
eszközök mennyi virtuális csatornát
fognak majd kapni. Errõl részletesebben a
&man.pcm.4; man oldalon olvashatunk.</para>
<note>
<para>A használatban levõ
eszközöknél nem tudjuk megváltoztatni a
virtuális csatornák számát. Ehhez
elõször le kell állítanunk az
eszközt használó összes programot,
tehát a zenelejátszókat és
hangdémonokat.</para>
</note>
<para>Amennyiben nem használjuk ki a &man.devfs.5;
által nyújtott lehetõségeket, az
összes alkalmazásnak a
<filename>/dev/dsp0.<replaceable>x</replaceable></filename>
eszközre kell mutatnia, ahol az
<replaceable>x</replaceable> értéke 0-tól
3-ig terjedhet attól függõen, hogy a
<varname>dev.pcm.0.rec.vchans</varname>
értékét a fenti példához
hasonlóan 4-re állítottuk-e. A
&man.devfs.5; megoldását használó
rendszerek esetén ez a folyamat automatikusan lezajlik,
tehát az összes <filename>/dev/dsp</filename>
eszközre irányuló kérés
magától
átirányítódik.</para>
</sect2>
<sect2>
<sect2info>
<authorgroup>
<author>
<firstname>Josef</firstname>
<surname>El-Rayes</surname>
<contrib>Írta: </contrib>
</author>
</authorgroup>
</sect2info>
<title>A keverõ alapértelmezett
értékeinek beállítása</title>
<para>A keverõben megjelenõ
különbözõ csatornák
alapértékei a &man.pcm.4; meghajtó
forráskódjában huzalozottan
találhatóak meg. Számos alkalmazás
és démon segít két
hívás közt megõrizni a keverõben
beállított értékeket, azonban ez nem
teljesen egy tiszta megoldás. A meghajtó
szintjén is be tudjuk állítani a
keverõ alapértékeit — ezt a
<filename>/boot/device.hints</filename> állomány
megfelelõ módosításával
érhetjük el, például:</para>
<programlisting>hint.pcm.0.vol="50"</programlisting>
<para>Ezzel a &man.pcm.4; modul betöltése során
a hangerõ (volume) csatorna alapértelmezett
értéket 50-re állítjuk.</para>
</sect2>
</sect1>
<sect1 id="sound-mp3">
<sect1info>
<authorgroup>
<author>
<firstname>Chern</firstname>
<surname>Lee</surname>
<contrib>Írta: </contrib>
</author>
</authorgroup>
</sect1info>
<title>MP3</title>
<para>Az MP3 (MPEG Layer 3 Audio) használatával
közel CD minõségû hangot lehet
elérni, ezért a mi &os;
munkaállomásunk sem maradhat ki elõnyeinek
élvezetébõl.</para>
<sect2 id="mp3-players">
<title>MP3 lejátszók</title>
<para>Az <application>XMMS</application> (X Multimedia System)
kiemelkedõen a legnépszerûbb X11-es MP3
lejátszó. Mivel az
<application>XMMS</application> grafikus
felhasználói felülete szinte teljesen
megegyezik a Nullsoft
<application>Winamp</application>jának
felületével, ezért még a
<application>Winamp</application> skinjeit is
használhatjuk vele. Az
<application>XMMS</application>-ben ezenkívül
még a natív pluginek
támogatását is
megtalálhatjuk.</para>
<para>Az <application>XMMS</application> a <filename
role="package">multimedia/xmms</filename> portból vagy
csomagból telepíthetõ.</para>
<para>Az <application>XMMS</application>
használatára könnyû
ráérezni: megtaláljuk benne a
lejátszandó számok listáját,
egy grafikus hangszínszabályzót és
még sok minden mást. Akik már ismerik a
<application>Winamp</application>
mûködését, azok az
<application>XMMS</application>-t is egyszerûnek
érzik majd.</para>
<para>Mellette az <filename role="package">audio/mpg123</filename>
port egy másik, parancssoros MP3 lejátszót
kínál fel.</para>
<para>Az <application>mpg123</application>
futtatásához paraméterként meg kell
adnunk a hangeszközt és lejátszandó
MP3 állományt. Ha a hangeszközünk a
<devicename>/dev/dsp1.0</devicename> és a
<replaceable>IzéMizé-Sláger.mp3</replaceable>
nevû MP3 állományt akarjuk rajta
lejátszatni, akkor a következõt kell
begépelnünk:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>mpg123 -a <devicename>/dev/dsp1.0</devicename> <replaceable>IzéMizé-Sláger.mp3</replaceable></userinput>
High Performance MPEG 1.0/2.0/2.5 Audio Player for Layer 1, 2 and 3.
Version 0.59r (1999/Jun/15). Written and copyrights by Michael Hipp.
Uses code from various people. See 'README' for more!
THIS SOFTWARE COMES WITH ABSOLUTELY NO WARRANTY! USE AT YOUR OWN RISK!
Playing MPEG stream from <replaceable>IzéMizé-Sláger.mp3</replaceable> ...
MPEG 1.0 layer III, 128 kbit/s, 44100 Hz joint-stereo
</screen>
</sect2>
<sect2 id="rip-cd">
<title>Sávok lementése CD-rõl</title>
<para>Mielõtt MP3 formátumba
tömörítenénk egy CD-t vagy annak egy
sávját, a CD-n található audio
adatot valahogy le kell tudnunk szedni a merevlemezre. Ezt
úgy tehetjük meg, ha a nyers CDDA (CD Digital Audio)
adatot WAV formátumú állományokba
mentjük.</para>
<para>A <filename role="package">sysutils/cdrtools</filename>
csomag részeként elérhetõ
<command>cdda2wav</command> segédprogrammal tudjuk a
CD-ken levõ audio és a hozzájuk
tartozó egyéb információkat
leszedni.</para>
<para>A meghajtóban levõ CD teljes tartalmát
(<username>root</username> felhasználóként)
a következõ parancs kiadásával lehet
(sávonként) különálló WAV
állományokba menteni:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>cdda2wav -D <replaceable>0,1,0</replaceable> -B</userinput></screen>
<para>A <application>cdda2wav</application> ismeri az ATAPI (IDE)
CD-meghajtókat, használatukhoz a SCSI
egység sorszáma helyett az eszköz
nevét kell megadni. Tehát például
így szedjük le egy IDE-meghajtóról a
7. sávot:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>cdda2wav -D <replaceable>/dev/acd0</replaceable> -t 7</userinput></screen>
<para>A <option>-D <replaceable>0,1,0</replaceable></option> a
<devicename>0,1,0</devicename> sorszámú SCSI
eszközre utal, ami megfelel <command>cdrecord
-scanbus</command> parancs eredményének.</para>
<para>Az egyes sávok lementéséhez a
<option>-t</option> kapcsoló
használható:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>cdda2wav -D <replaceable>0,1,0</replaceable> -t 7</userinput></screen>
<para>A példa szerint a zenei CD-rõl a hetedik
sávot szedjük le. Egyszerre több sávot,
például az elsõtõl a hetedikig, egy
tartomány megadásával menthetünk
le:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>cdda2wav -D <replaceable>0,1,0</replaceable> -t 1+7</userinput></screen>
<para>A &man.dd.1; segédprogram is
használható ATAPI eszközökön
levõ hangsávok kimentéséhez. Ennek
lehetõségérõl részletesebben a
<xref linkend="duplicating-audiocds">ban olvashatunk.</para>
</sect2>
<sect2 id="mp3-encoding">
<title>MP3 állományok
tömörítése</title>
<para>Az MP3 állomány
tömörítésére manapság a
legtöbben a <application>lame</application>
elnevezésû kódolót
választják. A portfában a
<application>lame</application> az <filename
role="package">audio/lame</filename> helyen
található meg.</para>
<para>Az elõbb kimentett WAV állományok
felhasználásával az alábbi
paranccsal tudjuk átalakítani a
<filename>audio01.wav</filename> állományt
<filename>audio01.mp3</filename>
állománnyá:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>lame -h -b <replaceable>128</replaceable> \
--tt "<replaceable>Izé dal címe</replaceable>" \
--ta "<replaceable>Izé-mizé elõadó</replaceable>" \
--tl "<replaceable>Izé-mizé album</replaceable>" \
--ty "<replaceable>2001</replaceable>" \
--tc "<replaceable>Leszedte és tömörítette: Izé</replaceable>" \
--tg "<replaceable>Mûfaj</replaceable>" \
<replaceable>audio01.wav audio01.mp3</replaceable></userinput></screen>
<para>A 128 kbites tömörítés a
gyakorlatban leginkább használt
kódolási arány, sokan azonban a sokkal jobb
minõségû 160 vagy 192 kbites
tömörítést szeretik. Minél
nagyobb a kódolási arány, annál
több helyet fog foglalni a keletkezõ MP3
állomány — habár a
minõsége is jobb lesz. A <option>-h</option>
kapcsoló alkalmazásával tudjuk
aktivizálni a <quote>jobb minõségû de
valamivel lassabb</quote> módot. A <option>--t</option>
kezdetû paraméterek ID3 tageket adnak meg, amelyek
segítségével az MP3
állományokba rájuk vonatkozó
információkat tudunk beágyazni. A
tömörítés további
beállításairól a
<application>lame</application> man oldalán
tájékozódhatunk.</para>
</sect2>
<sect2 id="mp3-decoding">
<title>MP3 állományok
kitömörítése</title>
<para>Ha MP3 formátumú állományokat
szeretnénk audio CD-re írni, akkor ehhez
elõször tömörítetlen WAV
formátumba kell ezeket alakítanunk. Az
<application>XMMS</application> és az
<application>mpg123</application> is egyaránt
lehetõséged ad az MP3 állományok
kitömörítésére.</para>
<para>Lemezre írás az
<application>XMMS</application>-sel:</para>
<procedure>
<step>
<para>Indítsuk el az <application>XMMS</application>
alkalmazást.</para>
</step>
<step>
<para>Az <application>XMMS</application> menüjének
felhozásához kattinsunk jobb gombbal az
ablakjára.</para>
</step>
<step>
<para>Válasszuk az <literal>Options</literal>
almenüben található
<literal>Preference</literal> menüpontot.</para>
</step>
<step>
<para>Változtassuk meg az <quote>Output Plugin</quote>
beállítást a <quote>Disk Writer
Plugin</quote> értékre.</para>
</step>
<step>
<para>Nyomjunk a <literal>Configure</literal> gombra.</para>
</step>
<step>
<para>Írjuk be (vagy válasszuk ki a
<literal>Browse</literal> gombbal) a könyvtárat,
ahová majd a kitömörített
állományok kerülnek.</para>
</step>
<step>
<para>Az eddig megszokottak szerint töltsük be az
<application>XMMS</application>-be az MP3
állományt, állítsuk 100%-ra a
hangerõt és kapcsoljuk ki a
hangszínszabályzót (EQ,
equalizer).</para>
</step>
<step>
<para>Nyomjuk le a <literal>Play</literal> gombot —
úgy fog tûnni, mintha az
<application>XMMS</application> játszaná az
MP3 állományt, de nem hallunk semmit. Ekkor a
tartalmát állományba menti.</para>
</step>
<step>
<para>Mikor befejeztük a
kitömörítést, ne felejtsük el
visszaállítani az <quote>Output Plugin</quote>
értékét az
alapértelmezettre.</para>
</step>
</procedure>
<para>Írás a szabványos kimenetre az
<application>mpg123</application>-mal:</para>
<procedure>
<step>
<para>Futtassuk le a <command>mpg123 -s
<replaceable>audio01.mp3</replaceable> >
audio01.pcm</command> parancsot.</para>
</step>
</procedure>
<para>Az <application>XMMS</application> az
állományokat WAV formátumban írja,
miközben az <application>mpg123</application> nyers PCM
hangadatokat képez belõlük. A
<application>cdrecord</application> használata
során mind a két formátumból
hozhatóak létre audio CD-k. A nyers PCM a
&man.burncd.8; programmal használható. Amikor WAV
állományokkal dolgozunk, minden egyes sáv
elején egy apró kattanást hallhatunk: ez a
WAV állomány fejléce lesz. A (<filename
role="package">audio/sox</filename> portból vagy
csomagból telepíthetõ)
<application>SoX</application> segédprogrammal a WAV
formátumú állományok fejléce
pillanatok alatt eltávolítható: </para>
<screen>&prompt.user; <userinput>sox -t wav -r 44100 -s -w -c 2 <replaceable>track.wav track.raw</replaceable></userinput></screen>
<para>A CD-írók &os; alatti
használatával kapcsolatban olvassuk el a <xref
linkend="creating-cds">t.</para>
</sect2>
</sect1>
<sect1 id="video-playback">
<sect1info>
<authorgroup>
<author>
<firstname>Ross</firstname>
<surname>Lippert</surname>
<contrib>Írta: </contrib>
</author>
</authorgroup>
</sect1info>
<title>Videók lejátszása</title>
<para>A videolejátszás egy nagyon friss és
gyorsan fejlõdõ alkalmazási terület.
Legyünk türelmesek, ez nem minden fog annyira
könnyen menni, mint a hangok esetében.</para>
<para>A kezdéshez nem árt tudnunk, hogy a
videokártyánk milyen gyártmányú
és milyen chipet használ. Míg az
<application>&xorg;</application> és az
<application>&xfree86;</application> számos
különféle videokártyát ismer,
csupán töredékükkel lehet jó
lejátszási teljesítményt
elõhozni. Az X11 futtatása közben az
&man.xdpyinfo.1; parancs kiadásával
kérdezhetjük le az X szervertõl a
kártyánk használatával
elérhetõ kiterjesztéseket.</para>
<para>Érdemes a kezünk ügyében tartani egy
rövidke MPEG formátumú állományt,
amellyel majd ki tudjuk próbálni a
különféle lejátszókat és
azok beállításait. Mivel egyes DVD
lejátszók alapértelmezés szerint a
<filename>/dev/dvd</filename> helyen keresik a
lejátszandó DVD eszközt, vagy egyszerûen
csak így írták meg ezeket mindenképpen
hasznos lehet, ha szimbolikus linkeket hozunk létre a
megfelelõ eszközökre:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>ln -sf /dev/acd0 /dev/dvd</userinput>
&prompt.root; <userinput>ln -sf /dev/acd0 /dev/rdvd</userinput></screen>
<para>A &man.devfs.5; mûködése miatt azonban ezek a
kézzel létrehozott linkek az
újraindítás után már nem
maradnak meg. A szimbolikus linkeket a rendszer minden egyes
indulásakor úgy tudjuk automatikusan
létrehozni, hogy ha az <filename>/etc/devfs.conf</filename>
állományba felvesszük az alábbi
sort:</para>
<programlisting>link acd0 dvd
link acd0 rdvd</programlisting>
<para>Emellett a DVD-k titkosításának
feloldása, mely a DVD-meghajtók speciális
funkcióit igényli, a DVD eszközökön
írási jogot is igényel.</para>
<para>Az X11 osztott memóriát kezelõ
felületének gyorsításához
javasolt néhány &man.sysctl.8; változó
értékének megnövelése is:</para>
<programlisting>kern.ipc.shmmax=67108864
kern.ipc.shmall=32768</programlisting>
<sect2 id="video-interface">
<title>A megjelenítõ képességeinek
megállapítása</title>
<indexterm><primary>XVideo</primary></indexterm>
<indexterm><primary>SDL</primary></indexterm>
<indexterm><primary>DGA</primary></indexterm>
<para>Több különbözõ úton lehet
X11 alatt videókat nézni, de ennek tényleges
módját igazából a
rendelkezésre álló hardver határozza
meg. Az itt leírt módszerek által
kihozható minõség hardverenkét
eltérhet. Másodsorban a videók
megjelenítése az X11-ben az utóbbi
idõben igen nagy hangsúlyt kapott, ezért az
<application>&xorg;</application> és az
<application>&xfree86;</application> minden egyes
változatával jelentõsen javulhat a helyzet
ezen a téren.</para>
<para>A videók megjelenítésére
használt gyakori felületek:</para>
<orderedlist>
<listitem>
<para>X11: az X11 normális kimenete osztott
memórián keresztül</para>
</listitem>
<listitem>
<para>XVideo: az X11 felületének
kiterjesztése, ami tetszõleges X11 által
kirajzolható objektum esetén támogat
videót</para>
</listitem>
<listitem>
<para>SDL: a Simple Directmedia Layer</para>
</listitem>
<listitem>
<para>DGA: a Direct Graphics Access (közvetlen grafikus
hozzáférés)</para>
</listitem>
<listitem>
<para>SVGAlib: alacsonyszintû konzolos grafikus
réteg</para>
</listitem>
</orderedlist>
<sect3 id="video-interface-xvideo">
<title>XVideo</title>
<para>Az <application>&xorg;</application> és az
<application>&xfree86; 4.X</application> rendelkezik egy
<emphasis>XVideo</emphasis> (avagy Xvideo, Xv, xv)
elnevezésû kiterjesztéssel, amelyen
keresztül egy speciális gyorsítás
segítségével a kirajzolható
objektumokban közvetlenül meg tudunk
jeleníteni videókat. Ezzel a
kiterjesztéssel még a gyengébb
gépeken is nagyon jó minõségû
lejátszást tudunk elérni.</para>
<para>A kiterjesztés
mûködésérõl az
<command>xvinfo</command> parancs kiadásával
gyõzõdhetünk meg:</para>
<screen>&prompt.user; <userinput>xvinfo</userinput></screen>
<para>Ha a parancs eredménye ehhez hasonló, akkor
a kártyánk támogatja az
XVideót:</para>
<screen>X-Video Extension version 2.2
screen #0
Adaptor #0: "Savage Streams Engine"
number of ports: 1
port base: 43
operations supported: PutImage
supported visuals:
depth 16, visualID 0x22
depth 16, visualID 0x23
number of attributes: 5
"XV_COLORKEY" (range 0 to 16777215)
client settable attribute
client gettable attribute (current value is 2110)
"XV_BRIGHTNESS" (range -128 to 127)
client settable attribute
client gettable attribute (current value is 0)
"XV_CONTRAST" (range 0 to 255)
client settable attribute
client gettable attribute (current value is 128)
"XV_SATURATION" (range 0 to 255)
client settable attribute
client gettable attribute (current value is 128)
"XV_HUE" (range -180 to 180)
client settable attribute
client gettable attribute (current value is 0)
maximum XvImage size: 1024 x 1024
Number of image formats: 7
id: 0x32595559 (YUY2)
guid: 59555932-0000-0010-8000-00aa00389b71
bits per pixel: 16
number of planes: 1
type: YUV (packed)
id: 0x32315659 (YV12)
guid: 59563132-0000-0010-8000-00aa00389b71
bits per pixel: 12
number of planes: 3
type: YUV (planar)
id: 0x30323449 (I420)
guid: 49343230-0000-0010-8000-00aa00389b71
bits per pixel: 12
number of planes: 3
type: YUV (planar)
id: 0x36315652 (RV16)
guid: 52563135-0000-0000-0000-000000000000
bits per pixel: 16
number of planes: 1
type: RGB (packed)
depth: 0
red, green, blue masks: 0x1f, 0x3e0, 0x7c00
id: 0x35315652 (RV15)
guid: 52563136-0000-0000-0000-000000000000
bits per pixel: 16
number of planes: 1
type: RGB (packed)
depth: 0
red, green, blue masks: 0x1f, 0x7e0, 0xf800
id: 0x31313259 (Y211)
guid: 59323131-0000-0010-8000-00aa00389b71
bits per pixel: 6
number of planes: 3
type: YUV (packed)
id: 0x0
guid: 00000000-0000-0000-0000-000000000000
bits per pixel: 0
number of planes: 0
type: RGB (packed)
depth: 1
red, green, blue masks: 0x0, 0x0, 0x0</screen>
<para>Az XVideo nem mindegyik
implementációjában vannak jelen a
felsorolt formátumok (YUV2, YUV12 stb.), ami viszont
néhány lejátszó
számára akadályokat jelenthet.</para>
<para>Amennyiben viszont ezt látjuk:</para>
<screen>X-Video Extension version 2.2
screen #0
no adaptors present</screen>
<para>Akkor a kártyánk nem rendelkezik XVideo
támogatással.</para>
<para>Ha az XVideo nem támogatott a
kártyánk számára, akkor az
csupán csak annyit jelent, hogy a gépünknek
nehéz dolga lesz a videók
megjelenítéséhez szükséges
számítási kapacitás
kiszolgálásában. Azonban a
videokártyánktól és
processzorunktól függõen még
így is kielégítõ eredményt
tudunk elõcsalni. Ekkor viszont minden bizonnyal
érdemes lesz átolvasnunk <xref
linkend="video-further-reading">ban, hogyan tudjuk
növelni a teljesítményét.</para>
</sect3>
<sect3 id="video-interface-SDL">
<title>A Simple Directmedia Layer</title>
<para>A Simple Directmedia Layer, vagy SDL, eredetileg a
µsoft.windows;, BeOS és &unix; közti
hordozhatóságot szándékozta
megvalósítani, aminek
segítségével a hangot és
grafikát hatékonyan használni tudó
alkalmazások hozhatóak létre. Az SDL
által nyújtott réteg a hardver olyan
alacsonyszintû absztrakcióját öleli
fel, amely gyakran még az X11
felületénél is hatékonyabb.</para>
<para>Az SDL a <filename role="package">devel/sdl12</filename>
helyen található.</para>
</sect3>
<sect3 id="video-interface-DGA">
<title>Direct Graphics Access (Közvetlen grafikus
hozzáférés)</title>
<para>A közvetlen grafikus hozzáférés
az X11 egy olyan kiterjesztése, ami lehetõvé
teszi a programok számára az X szerver
megkerülését és így
közvetlenül a videokártya
memóriáját képesek elérni.
Mivel a megosztás hatékony
megvalósításához ez nagyban
építkezik alacsonyszintû
leképzési mûveletekre, ezért az
ilyet használó programokat
<username>root</username> felhasználóként
kell futtatni.</para>
<para>A DGA kiterjesztés a &man.dga.1;
segítségével tesztelhetõ és
mérhetõ. A <command>dga</command> parancs
kiadása után minden billentyû
lenyomására megváltoztatja a
képernyõn látható színeket.
A kilépéshez a <keycap>q</keycap>
billentyût kell lenyomni.</para>
</sect3>
</sect2>
<sect2 id="video-ports">
<title>A videókkal foglalkozó portok és
csomagok</title>
<indexterm><primary>videoportok</primary></indexterm>
<indexterm><primary>videocsomagok</primary></indexterm>
<para>Ebben a szakaszban a &os;
Portgyûjteményébõl a videók
lejátszására alkalmas programokat
vesszük számba. A videolejátszás
nagyon gyorsan fejlõdõ terület, ezért az
itt említett különbözõ
alkalmazások képességei az itt
leírtaktól némileg
eltérhetnek.</para>
<para>Elõször is fontos tisztában lennünk
azzal, hogy számos &os;-n futó
videoalkalmazás eredetileg linuxos
alkalmazásként indult, és
közülük sokan még csak béta
minõségûek. Íme a &os;-n is
megtalálható videocsomagokkal kapcsolatos
néhány olyan gond, amivel esetleg
összefuthatunk:</para>
<orderedlist>
<listitem>
<para>Az egyik alkalmazás nem képes
visszajátszani olyan állományt, amit
egy másik alkalmazás hozott
létre.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Az alkalmazás nem képes
visszajátszani a saját maga által
készített állományokat.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Ugyanazon az alkalmazás két
különbözõ gépen, amikor mind a
kettõn az adott konfigurációra
fordítjuk le, ugyanazt az állományt
másképpen játssza vissza.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Egy olyan látszólag egyértelmû
szûrõ, mint például a kép
átméretezése, a hibás
átmértezõ rutin miatt nagyon
csúnya eredményt produkál.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Az alkalmazás gyakran elszáll.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>A porthoz nem találjuk a
dokumentációt, egyedül csak az interneten
vagy a port <filename class='directory'>work</filename>
könyvtárában van.</para>
</listitem>
</orderedlist>
<para>Sok alkalmazás a <quote>linuxizmus</quote> jeleit is
hordozza, vagyis gondok adódhatnak abból, hogy a
szerzõk az alkalmazások
mûködtetéséhez a Linux rendszermag
és a különféle terjesztésekben
megtalálható módosított
szabványos könyvtárak
különlegességeit használják ki.
Ezeket a portok karbantartói nem mindig észlelik
és javítják ki, ami miatt az
alábbiak bármikor bekövetkezhetnek:</para>
<orderedlist>
<listitem>
<para>A processzor jellemzõit a
<filename>/proc/cpuinfo</filename> állományon
keresztül állapítják meg.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>A szálak helytelen használatuk miatt a
program befejezõdésekor
összeakadnak.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Az alkalmazással gyakran együtt
használt egyéb alkalmazások még
nem nincsenek benne a &os;
Portgyûjteményében.</para>
</listitem>
</orderedlist>
<para>Az ilyen alkalmazások fejlesztõi a
hordozhatóság javításával
és a problémák megoldásával
kapcsolatban eddig mindig igyekeztek
együttmûködni a portok
karbantartóival.</para>
<sect3 id="video-mplayer">
<title>MPlayer</title>
<para>Az <application>MPlayer</application> az utóbbi
idõben felbukkant, gyorsan fejlõdõ
videolejátszó. Fejlesztõinek célja
a sebesség és rugalmasság a Linux,
illetve más &unix; rendszereken. A
kezdeményezés abból fakadt, hogy a
fejlesztés mögött álló csapat
alapítójának elege lett az akkoriban
elérhetõ lejátszók
teljesítményébõl.
Mondhatnánk, hogy ez a program feláldozta a
grafikus felületet az áramvonalas
kialakításért, azonban ha
hozzászokunk a parancssori
beállításokhoz és a
billentyûkön keresztüli
vezérléshez, remekül
mûködik.</para>
<sect4 id="video-mplayer-building">
<title>Az MPlayer lefordítása</title>
<indexterm>
<primary>MPlayer</primary>
<secondary>fordítása</secondary>
</indexterm>
<para>Az <application>MPlayer</application> a <filename
role="package">multimedia/mplayer</filename> helyen
található. A program a
fordítási folyamat során elvégez
számos hardverellenõrzést, aminek
eredményeképpen az egyik rendszeren
fordított program nem vihetõ a másikra.
Ezért különösen fontos portból
fordítani és nem pedig bináris csomagot
használni. Mindezek mellett a
<filename>Makefile</filename> állományban
még számos, a <command>make</command>
parancsnak a fordítás megkezdésekor
átadható beállítást
találhatunk:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>cd /usr/ports/multimedia/mplayer</userinput>
&prompt.root; <userinput>make</userinput>
N - O - T - E
Take a careful look into the Makefile in order
to learn how to tune mplayer towards you personal preferences!
For example,
make WITH_GTK1
builds MPlayer with GTK1-GUI support.
If you want to use the GUI, you can either install
/usr/ports/multimedia/mplayer-skins
or download official skin collections from
http://www.mplayerhq.hu/homepage/dload.html
</screen>
<para>Az üzenet fordítása:</para>
<screen>
F - I - G - Y - E - L - E - M
Az mplayert személyes igényeinekhez úgy tudjuk igazítani, ha
figyelmesen átnézzük a Makefile állományt! Például a WITH_GTK1
megadásával az MPlayer GTK1 alapú grafikus felülettel jön létre.
A grafikus felület használatához telepítenünk kell a
/usr/ports/multimedia/mplayer-skins portot is, vagy letölteni a
hivatalos skingyûjteményt a http://www.mplayerhq.hu/homepage/dload.html
oldalról.
</screen>
<para>A port alapbeállításai a
legtöbb felhasználó számára
megfelelõek, habár az Xvid kódek
használatához meg kell adnunk a
<makevar>WITH_XVID</makevar>
beállítást. Rajta kívül
még az alapértelmezett DVD eszközt is
érdemes megadni a <makevar>WITH_DVD_DEVICE</makevar>
beállítással, amelynek
alapértéke a
<filename>/dev/acd0</filename>.</para>
<para>A leírás
elkészítésének
idõpontjában az <application>MPlayer</application>
portja létrehozza a HTML dokumentációt
és a két végrehajtható
állományt: az <command>mplayer</command>
lejátszót és videók
újrakódolásáért
felelõs <command>mencoder</command>
segédprogramot.</para>
<para>Az <application>MPlayer</application> HTML
dokumentációja nagyon közlékeny,
és ha az olvasó nem találná
valamelyik videohardver vagy felület
leírását ebben a fejezetben, akkor ez a
dokumentáció mindenképpen egy hasznos
olvasnivalónak bizonyul. Ha a &unix;-ok alatt
elérhetõ videotámogatás
leírását keressük,
határozottan megéri idõt szánni az
<application>MPlayer</application>
dokumentációjának alapos
végigolvasására.</para>
</sect4>
<sect4 id="video-mplayer-using">
<title>Az MPlayer használata</title>
<indexterm>
<primary>MPlayer</primary>
<secondary>használata</secondary>
</indexterm>
<para>Az <application>MPlayer</application>
használatához a felhasználói
könyvtárunkban rendelkeznünk kell egy
<filename>.mplayer</filename> elnevezésû
könyvtárral. Ezt a következõ
paranccsal tudjuk létrehozni:</para>
<screen>&prompt.user; <userinput>cd /usr/ports/multimedia/mplayer</userinput>
&prompt.user; <userinput>make install-user</userinput></screen>
<para>Az <command>mplayer</command> parancssori
paraméterei a hozzátartozó man oldalon
találhatóak meg, valamint mindezek a HTML
dokumentációban még
részletesebben. Ebben a szakaszban csupán
néhányukat mutatjuk be.</para>
<para>Egy állomány, mint például a
<filename><replaceable>tesztvideo.avi</replaceable></filename>,
a <option>-vo</option>
beállításával
játszható le a különbözõ
felületeken:</para>
<screen>&prompt.user; <userinput>mplayer -vo xv <replaceable>tesztvideo.avi</replaceable></userinput></screen>
<screen>&prompt.user; <userinput>mplayer -vo sdl <replaceable>tesztvideo.avi</replaceable></userinput></screen>
<screen>&prompt.user; <userinput>mplayer -vo x11 <replaceable>tesztvideo.avi</replaceable></userinput></screen>
<screen>&prompt.root; <userinput>mplayer -vo dga <replaceable>tesztvideo.avi</replaceable></userinput></screen>
<screen>&prompt.root; <userinput>mplayer -vo 'sdl:dga' <replaceable>tesztvideo.avi</replaceable></userinput></screen>
<para>Érdemes az itt felsorolt
konfigurációk mindegyikét
kipróbálni, mivel az egymáshoz
mért teljesítményük rengeteg
tényezõn múlik, de közülük
talán maga a hardver a legjelentõsebb.</para>
<para>A DVD-k lejátszásához
cseréljük ki a
<filename><replaceable>tesztvideo.avi</replaceable></filename>
paramétert a
<option>dvd://<replaceable>N</replaceable> -dvd-device
<replaceable>ESZKÖZ</replaceable></option>
paraméterekkel, ahol az <replaceable>N</replaceable>
a lejátszandó fejezet sorszáma,
valamint az
<filename><replaceable>ESZKÖZ</replaceable></filename>
a DVD-hez tartozó eszközleíró.
Például így tudjuk elkezdeni
<filename>/dev/dvd</filename> eszközrõl a 3.
fejezet lejátszását:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>mplayer -vo xv dvd://3 -dvd-device /dev/dvd</userinput></screen>
<note>
<para>A port fordítása során a
<makevar>WITH_DVD_DEVICE</makevar> paraméter
segítségével megadható az
alapértelmezett DVD eszköz, amely
alapból a <filename>/dev/acd0</filename>.
Errõl többet a port
<filename>Makefile</filename>
állományában
találhatunk.</para>
</note>
<para>A leállításhoz,
szüneteltetéshez,
továbblépéshez és többi
hasonló funkcióhoz tartozó
billentyûket a <command>mplayer -h</command> parancs
kimenetébõl vagy a man oldal
elolvasásából deríthetjük
ki.</para>
<para>A lejátszáshoz tartozó
néhány viszonylag fontos
beállítás: az <option>-fs
-zoom</option> teljesképernyõs módra
vált, valamint a <option>-framedrop</option>
segít növeli a
teljesítményt.</para>
<para>A lejátszáskor kiadandó parancs
túlburjánzását el tudjuk
kerülni, ha létrehozunk egy
<filename>.mplayer/config</filename> állományt
és itt állítjuk be a gyakori
opciókat:</para>
<programlisting>vo=xv
fs=yes
zoom=yes</programlisting>
<para>Végezetül megemlítjük, hogy az
<command>mplayer</command> segítségével
a DVD-n található fejezeteket ki tudjuk
menteni <filename>.vob</filename>
állományokba. A DVD második
fejezetének kimentéséhez
gépeljük be ezt:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>mplayer -dumpstream -dumpfile out.vob dvd://2 -dvd-device /dev/dvd</userinput></screen>
<para>A parancs eredményeképpen keletkezõ
<filename>out.vob</filename> állomány
formátuma MPEG lesz, amit a fejezetben bemutatott
további csomagokkal tudunk feldolgozni.</para>
</sect4>
<sect4 id="video-mencoder">
<title>mencoder</title>
<indexterm><primary>mencoder</primary></indexterm>
<para>A <command>mencoder</command>
használatának megkezdése elõtt
javasolt alaposan beleásnunk magunkat a HTML
dokumentációba és megismerkednünk
az alapvetõ beállításaival. Van
külön man oldala is, azonban a HTML
leírás nélkül
önmagában ez nem túl sokat ér.
Megszámlálhatatlan úton és
módon növelhetõ benne a
minõség, csökkenthetõ a
kódolási arány,
változtatható a formátum, és
ezen apró finomságok felelõsek a
jó vagy éppen a rossz
teljesítményért. A
témába néhány példa
bemutatásával igyekszünk beavatni az
olvasót. Elõször vegyünk egy
egyszerû másolást:</para>
<screen>&prompt.user; <userinput>mencoder <replaceable>bemenõ.avi</replaceable> -oac copy -ovc copy -o <replaceable>eredmény.avi</replaceable></userinput></screen>
<para>A parancssori paraméterek helytelen
kombinációja olyan állományokat
eredményezhet, amelyeket még maga az
<command>mplayer</command> sem képes
lejátszani. Ezért ha csak le akarunk szedni
egy állományt, akkor maradjunk meg az
<command>mplayer</command> <option>-dumpfile</option>
opciójánál.</para>
<para>A
<filename><replaceable>bemenõ.avi</replaceable></filename>
állományt MPEG4 video- és MPEG3
hangtömörítéssel (amihez kell majd a
<filename role="package">audio/lame</filename>) így
tudjuk lekódolni:</para>
<screen>&prompt.user; <userinput>mencoder <replaceable>bemenõ.avi</replaceable> -oac mp3lame -lameopts br=192 \
-ovc lavc -lavcopts vcodec=mpeg4:vhq -o <replaceable>eredmény.avi</replaceable></userinput></screen>
<para>Ezzel az <command>mplayer</command> és
<command>xine</command> programok számára is
egyaránt lejátszható
állomány jön létre.</para>
<para>A DVD fejezeteit úgy tudjuk közvetlenül
kódolni, ha a parancssorban kicseréljük a
<filename><replaceable>bemenõ.avi</replaceable></filename>
állományt az <option>dvd://1 -dvd-device
/dev/dvd</option> beállításra, illetve
ha a programot <username>root</username>
felhasználóként futtatjuk. De mivel
elsõre általában ritkán vagyunk
elégedettek a kódolással,
érdemes elõször inkább lementeni az
egész fejezetet egy állományba, majd
azon dolgozni.</para>
</sect4>
</sect3>
<sect3 id="video-xine">
<title>A xine videolejátszó</title>
<para>A <application>xine</application> lejátszó
mögött projekt célja nem egy
mindenható alkalmazás létrehozása,
hanem inkább olyan
újrahasznosítható
függkönyvtárak és egy moduláris
felépítésû program
kifejlesztése, amelyeket pluginekkel tudunk
kiegészíteni. A <filename
role="package">multimedia/xine</filename> helyen
portként, valamint csomagként is
elérhetõ.</para>
<para>A <application>xine</application> itt-ott még
valamelyest durva, de mindenképpen egy
dicséretes kezdeményezés. A
<application>xine</application> a gyakorlatban egyaránt
egy erõs processzort és gyors
videokártyát kíván, vagy az XVideo
kiterjesztés támogatását. A
grafikus felhasználói felülete ugyan
használható, de még kicsit
esetlen.</para>
<para>Az írás pillanatában az
<application>xine</application> mellé még nem
kapunk olyan modult, amivel le tudnánk játszani
a CSS kódolású DVD-ket. Léteznek
azonban olyan külsõs modulok, amelyekkel meg lehet
valósítani ezt a feladatot, azonban a &os;
Portgyûjteményében ezeket még nem
találhatjuk meg.</para>
<para>A <application>xine</application> az
<application>MPlayer</application>hez képes többet
tesz a felhasználóért, azonban ezzel
egyidõben el is veszi tõle a finomhangolás
lehetõségét. A
<application>xine</application> legjobban az XVideót
ismerõ felületeken teljesít.</para>
<para>A <application>xine</application>
alapértelmezés szerint grafikus felülettel
indul, ahol a menük segítségével
tudunk megnyitni egy adott állományt:</para>
<screen>&prompt.user; <userinput>xine</userinput></screen>
<para>Vagy a grafikus felület használata
nélkül kiadhatjuk közvetlenül is az
állomány
lejátszását:</para>
<screen>&prompt.user; <userinput>xine -g -p <replaceable>kedvencmozim.avi</replaceable></userinput></screen>
</sect3>
<sect3 id="video-ports-transcode">
<title>A transcode</title>
<para>A <application>transcode</application> nem egy újabb
lejátszó, hanem a video- és audio
állományok
újratömörítésére
használható programok gyûjteménye. A
<application>transcode</application>
segítségével a szabványos be-
és kimeneten keresztül parancssoros programokkal
képesek vagyunk videoállományokat
összefûzni, megjavítani.</para>
<para>A <filename role="package">multimedia/transcode</filename>
port fordítása során temérdek
beállítást adhatunk meg, amelyek
közül az alábbi parancsban foglaljuk össze
az általunk javasolandókat:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>make WITH_OPTIMIZED_CFLAGS=yes WITH_LIBA52=yes WITH_LAME=yes WITH_OGG=yes \
WITH_MJPEG=yes -DWITH_XVID=yes</userinput></screen>
<para>Ezek a beállítások a legtöbb
felhasználó számára
elegendõek.</para>
<para>A <command>transcode</command> képességeinek
illusztrálásához lássunk egy
példát, amiben megmutatjuk, hogyan kell egy DivX
állományt PAL szabványú MPEG-1
formátumú (PAL VCD)
állománnyá alakítani:</para>
<screen>&prompt.user; <userinput>transcode -i <replaceable>bemenõ.avi</replaceable> -V --export_prof vcd-pal -o output_vcd</userinput>
&prompt.user; <userinput>mplex -f 1 -o <replaceable>eredmény_vcd.mpg eredmény_vcd.m1v eredmény_vcd.mpa</replaceable></userinput></screen>
<para>Az eredményül keletkezõ
<filename><replaceable>eredmény_vcd.mpg</replaceable></filename>
MPEG állomány akár már
játszható is
<application>MPlayer</application>rel. Ha az
állományt kiírjuk egy írható
CD-re, akkor ezzel video CD-t is létre tudunk hozni,
amihez viszont szükségünk van mind a <filename
role="package">multimedia/vcdimager</filename> és
<filename role="package">sysutils/cdrdao</filename>
programokra.</para>
<para>A <command>transcode</command> parancsnak van saját
man oldala, azonban ehelyett a <ulink
url="http://www.transcoding.org/cgi-bin/transcode">transcode
wiki</ulink>ben érdemes inkább további
információkat és példákat
keresni.</para>
</sect3>
</sect2>
<sect2 id="video-further-reading">
<title>Ajánlott olvasmányok</title>
<para>A &os;-hez tartozó videoszoftverek nagyon gyorsan
fejlõdnek. Könnyen elképzelhetõ, hogy az
imént tárgyalt problémák
legtöbbje a közeljövõben hamarosan
megoldódik. Addig viszont bárkinek, aki a
legtöbbet szeretné kihozni a &os; audio- és
video lehetõségeibõl, rengeteg
leírás és dokumentáció
elolvasása alapján kell összecsiszolnia a
különbözõ
beállításokat, és csak
néhány alkalmazás mellett érdemes
kitartania. Ebben a szakaszban igyekszünk segíteni
az olvasónak megtalálni az ilyen jellegû
információkat.</para>
<para>Az <ulink url="http://www.mplayerhq.hu/DOCS/">MPlayer
dokumentációja</ulink> szakmai szempontból
igen közlékeny. Ezt mindenkinek érdemes
elolvasnia, aki a késõbbiekben magasabb szakmai
szinten akar foglalkozni a &unix;-os videózással.
Az <application>MPlayer</application> levelezési
listája viszont alig tolerálja a
dokumentációt rendesen el nem olvasó
emberek kérdéseit, ezért minden egyes hiba
bejelentése elõtt lehetõleg rendesen
nézzük át a dokumentáció
odavágó részeit.</para>
<para>A <ulink
url="http://dvd.sourceforge.net/xine-howto/en_GB/html/howto.html">xine
HOGYAN</ulink> egyik külön fejezetében az
összes lejátszó esetén
érvényesíthetõ
teljesítménynövelési
módszereket mutat be.</para>
<para>Végül íme néhány
ígéretes alkalmazás, amelyeket
érdemes kipróbálnunk:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para><ulink
url="http://avifile.sourceforge.net/">Avifile</ulink>, ami
egyben a <filename
role='package'>multimedia/avifile</filename> port</para>
</listitem>
<listitem>
<para><ulink
url="http://www.dtek.chalmers.se/groups/dvd/">Ogle</ulink>,
ami a <filename role='package'>multimedia/ogle</filename>
port</para>
</listitem>
<listitem>
<para><ulink
url="http://xtheater.sourceforge.net/">Xtheater</ulink></para>
</listitem>
<listitem>
<para><filename
role="package">multimedia/dvdauthor</filename>, egy
nyílt forráskódú DVD-tartalom
szerkesztõ</para>
</listitem>
</itemizedlist>
</sect2>
</sect1>
<sect1 id="tvcard">
<sect1info>
<authorgroup>
<author>
<firstname>Josef</firstname>
<surname>El-Rayes</surname>
<contrib>Eredetileg írta: </contrib>
</author>
</authorgroup>
<authorgroup>
<author>
<firstname>Marc</firstname>
<surname>Fonvieille</surname>
<contrib>Kiegészítette,
továbbfejlesztette: </contrib>
</author>
</authorgroup>
</sect1info>
<title>TV kártyák
beállítása</title>
<indexterm><primary>TV kártyák</primary></indexterm>
<sect2>
<title>Bevezetés</title>
<para>A TV kártyák segítségével
kábeles vagy antennás
televízióadásokat tudunk nézni a
számítógépünkön. A
legtöbbjük RCA vagy S-video bemenettel rendelkezik,
valamint néhányukon még FM
rádiókészülék is
megtalálható.</para>
<para>A &os; a &man.bktr.4; meghajtón keresztül a
Brooktree Bt848/849/878/879, illetve a Conexant CN-878/Fusion
878a típusú, PCI-os
videorögzító chipeket ismeri.
Ügyelnünk kell arra, hogy a kártyánkon
levõ vevõkészülék is
használható legyen, amit pedig a &man.bktr.4; man
oldalán megtalálható támogatott
eszközök listájából
ellenõrizhetünk.</para>
</sect2>
<sect2>
<title>A meghajtó beállítása</title>
<para>A kártyánk használatához be kell
töltenünk a &man.bktr.4; meghajtót, ami
csupán annyiból áll, hogy a
<filename>/boot/loader.conf</filename> állományhoz
hozzáadunk egy ilyen sort:</para>
<programlisting>bktr_load="YES"</programlisting>
<para>Másik lehetõségünk, ha a TV
kártya támogatását statikusan
beleépítjük a rendszermagba. Ha ezt a
megoldást választjuk, a következõ
sorokat kell elhelyeznünk a rendszermag
beállításait tartalmazó
állományba:</para>
<programlisting>device bktr
device iicbus
device iicbb
device smbus</programlisting>
<para>A fentebb látható egyéb
eszközök megadása azért
szükséges, mert a kártya
részegységei egy I2C buszon csatlakoznak
egymáshoz. Miután beillesztettük a
szükséges változtatásokat,
fordítsuk le és telepítsük az
új rendszermagot.</para>
<para>A támogatás hozzáadása
után újra kell indítanunk a
számítógépünket. A
rendszerindítási folyamat során meg kell
jelennie a TV kártyánknak is, valahogy
így:</para>
<programlisting>bktr0: <BrookTree 848A> mem 0xd7000000-0xd7000fff irq 10 at device 10.0 on pci0
iicbb0: <I2C bit-banging driver> on bti2c0
iicbus0: <Philips I2C bus> on iicbb0 master-only
iicbus1: <Philips I2C bus> on iicbb0 master-only
smbus0: <System Management Bus> on bti2c0
bktr0: Pinnacle/Miro TV, Philips SECAM tuner.</programlisting>
<para>Természetesen a fenti üzenetek az
aktuális hardvereszközünknek megfelelõen
némileg eltérhetnek. Ellenõrizzük, hogy
a vevõkészüléket helyesen ismerte-e fel
a rendszer. Ha nem sikerült volna, akkor a &man.sysctl.8;
és a rendszermag beállításai
segítségével még mindig van
lehetõségünk állítani rajta.
Például, ha egy Philips SECAM
vevõkészüléket akarunk
beállítani, akkor a rendszermag
beállításaihoz még hozzá kell
adni a következõ sort:</para>
<programlisting>options OVERRIDE_TUNER=6</programlisting>
<para>vagy erre közvetlenül használhatjuk a
&man.sysctl.8; programot is:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>sysctl hw.bt848.tuner=6</userinput></screen>
<para>A &man.bktr.4; man oldalán és a
<filename>/usr/src/sys/conf/NOTES</filename>
állományban megtalálhatjuk a többi
beállítás részletes
leírását is.</para>
</sect2>
<sect2>
<title>Hasznos alkalmazások</title>
<para>A TV kártyánk tényleges
használatához azonban még a
következõ alkalmazások valamelyikét is
telepítenünk kell:</para>
<itemizedlist>
<listitem>
<para>A <filename role="package">multimedia/fxtv</filename>
használatával ablakban
tévézhetünk, valamint
lehetõségünk van kép/audio/video
kimentésére is.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>A <filename role="package">multimedia/xawtv</filename>
az <application>fxtv</application>-hez hasonló
lehetõségekkel bíró
tévénézõ alkalmazás.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>A <filename role="package">misc/alevt</filename>
dekódolja és megjeleníti a
mûsorhoz kapcsolódó Videotex/Teletext
üzeneteket.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Az <filename role="package">audio/xmradio</filename>
segítségével az egyes TV
kártyákon megtalálható FM
rádiókészülékeket tudjuk
használatba venni.</para>
</listitem>
<listitem>
<para>Az <filename role="package">audio/wmtune</filename> a
rádióvevõkhöz
használható hasznos grafikus
alkalmazás.</para>
</listitem>
</itemizedlist>
<para>Ebben a témában a &os;
Portgyûjteményében további
érdekes alkalmazások találhatóak
még.</para>
</sect2>
<sect2>
<title>Hibakeresés</title>
<para>Ha bármilyen gond adódna a TV
kártyánkkal kapcsolatosan, akkor elõször
mindenképpen érdemes megnézni, hogy a rajta
levõ videorögzítõ chipet és
vevõkészüléket a &man.bktr.4;
meghajtó ténylegesen ismeri-e, illetve hogy
jól állítottuk-e be. A TV
kártyákra irányuló
különféle egyéb kérdések
és segítség tekintetében
érdemes lehet még levelet küldeni a
&a.multimedia.name; címére is.</para>
</sect2>
</sect1>
<sect1 id="scanners">
<sect1info>
<authorgroup>
<author>
<firstname>Marc</firstname>
<surname>Fonvieille</surname>
<contrib>Írta: </contrib>
</author>
</authorgroup>
</sect1info>
<title>Lapolvasók</title>
<indexterm><primary>lapolvasók</primary></indexterm>
<sect2>
<title>Bevezetés</title>
<para>A &os; lapolvasókhoz a
<application>SANE</application> (Scanner Access Now Easy)
elnevezésû <acronym role="Application Programming
Interface">API</acronym> (alkalmazásfejlesztõi
felület) segítségével képes
hozzáférni, amelyet a
Portgyûjteményben találhatunk meg. A
lapolvasást végzõ hardvereszközök
használatához a &os; a
<application>SANE</application> mellett még
néhány eszközmeghajtóra is
támaszkodik.</para>
<para>A &os; egyaránt ismeri az SCSI és USB
csatlakoztatású lapolvasókat is.
Még mielõtt nekikezdenénk a lapolvasó
beállításához, bizonyosodjuk meg
róla, hogy a <application>SANE</application>
támogatja. A <application>SANE</application> <ulink
url="http://www.sane-project.org/sane-supported-devices.html">által
ismert eszközök</ulink> felsorolásában
ellenõrizhetjük a lapolvasónk
támogatottságának állapotát.
Ezenkívül még a &man.uscanner.4; man oldalon
is láthatjuk az ismert USB-s lapolvasók
listáját.</para>
</sect2>
<sect2>
<title>A rendszermag beállítása</title>
<para>A korábbiak értelmében tehát
mind a SCSI, mind pedig a USB felületen csatlakozó
eszközök támogatottak. A lapolvasónknak
megfelelõen eltérõ eszközmeghajtók
szükségesek.</para>
<sect3 id="scanners-kernel-usb">
<title>Beállítás USB felületen</title>
<para>A <filename>GENERIC</filename> rendszermag
alapértelmezés szerint tartalmazza az USB-s
lapolvasók használatához
szükséges eszközmeghajtókat. Ha
valamiért azonban mégis saját
rendszermagot akarunk használni, akkor ne
felejtsük el ellenõrizni, hogy a rendszermag
beállításai között
megtalálhatóak a következõ
sorok:</para>
<programlisting>device usb
device uhci
device ohci
device uscanner</programlisting>
<para>Az alaplapon levõ USB chipkészletnek
megfelelõen a <literal>device uhci</literal> vagy
<literal>device ohci</literal> sorok közül csak az
egyikre lesz szükség, habár az sem okoz
különösebben gondot, ha mind a kettõt
benne hagyjuk.</para>
<para>Ha nem <filename>GENERIC</filename> rendszermagunk van, de
nem akarjuk újrafordítani, akkor a
&man.kldload.8; parancs segítségével a
&man.uscanner.4; eszközmeghajtó modulját
akár közvetlenül is
betöltethetjük:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>kldload uscanner</userinput></screen>
<para>Ezt a modult a rendszerindítás során
úgy tudjuk automatikusan betöltetni, ha a
<filename>/boot/loader.conf</filename>
állományhoz hozzávesszük a
következõ sort:</para>
<programlisting>uscanner_load="YES"</programlisting>
<para>A megfelelõen felépített rendszermag
elindítása vagy a szükséges modul
betöltése után csatlakoztassuk az USB-s
lapolvasónkat. Ez sor fog megjelenni a rendszer
üzenetpufferében (&man.dmesg.8;):</para>
<screen>uscanner0: EPSON EPSON Scanner, rev 1.10/3.02, addr 2</screen>
<para>Ez az üzenet elárulja nekünk, hogy a
lapolvasóhoz mostantól a
<filename>/dev/uscanner0</filename>
eszközleíró tartozik.</para>
</sect3>
<sect3>
<title>Beállítás SCSI
felületen</title>
<para>Ha a lapolvasónk SCSI felületen csatlakozik,
fontos tisztában lennünk azzal, hogy pontosan
milyen SCSI-vezérlõn keresztül is
érhetjük el, ugyanis a rajta
található SCSI chipkészletnek
megfelelõen kell majd hangolnunk a rendszermag
beállításait. A
<filename>GENERIC</filename> rendszermag alapból ismeri
a leggyakrabban elõforduló
SCSI-vezérlõket. Mindenképpen olvassuk
át a <filename>NOTES</filename> nevû
állományt és adjuk hozzá a
rendszermag beállításaihoz a
megfelelõ sort. A SCSI-kártya
meghajtóján kívül még az
alábbi beállításokat is meg kell
adnunk a rendszermagunk számára:</para>
<programlisting>device scbus
device pass</programlisting>
<para>Ahogy sikerült a rendszermagot sikeresen
lefordítani és telepíteni, a rendszer
indulása során az üzenetpufferben
már láthatjuk is a felismert
eszközt:</para>
<screen>pass2 at aic0 bus 0 target 2 lun 0
pass2: <AGFA SNAPSCAN 600 1.10> Fixed Scanner SCSI-2 device
pass2: 3.300MB/s transfers</screen>
<para>Ha a rendszer indulásakor még nem kapcsoltuk
volna be a lapolvasónkat, a &man.camcontrol.8; parancs
segítségével késõbb
külön kérhetjük a SCSI buszon
található eszközök
újbóli felderítését:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>camcontrol rescan all</userinput>
Re-scan of bus 0 was successful
Re-scan of bus 1 was successful
Re-scan of bus 2 was successful
Re-scan of bus 3 was successful</screen>
<para>Ekkor a lapolvasó megjelenik a SCSI
eszközök felsorolásában:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>camcontrol devlist</userinput>
<IBM DDRS-34560 S97B> at scbus0 target 5 lun 0 (pass0,da0)
<IBM DDRS-34560 S97B> at scbus0 target 6 lun 0 (pass1,da1)
<AGFA SNAPSCAN 600 1.10> at scbus1 target 2 lun 0 (pass3)
<PHILIPS CDD3610 CD-R/RW 1.00> at scbus2 target 0 lun 0 (pass2,cd0)</screen>
<para>A SCSI eszközökrõl további
leírásokat a &man.scsi.4; és
&man.camcontrol.8; man oldalakon találhatunk.</para>
</sect3>
</sect2>
<sect2>
<title>A SANE beállítása</title>
<para>A <application>SANE</application> rendszere két
részre oszlik: a backendekre (<filename
role="package">graphics/sane-backends</filename>) és a
frontendekre (<filename
role="package">graphics/sane-frontends</filename>). Ezek
közül maguk a backendek szolgáltatják a
lapolvasó
hozzáférhetõségét. A
<application>SANE</application> által <ulink
url="http://www.sane-project.org/sane-supported-devices.html">ismert
eszközeinek</ulink> listájából
kifürkészhetjük, hogy lapolvasónkat
melyik backenden keresztül érhetjük el. Az
eszköz megfelelõ használatához
döntõ fontosságú
megállapítani a hozzátartozó
backendet. A frontendek között találjuk meg a
lapolvasást felügyelõ grafikus felületeket
(mint például az
<application>xscanimage</application>).</para>
<para>Elsõként telepítsük a <filename
role="package">graphics/sane-backends</filename> portot vagy
csomagot. Ezután ellenõrizzük, hogy a
<application>SANE</application> felismeri a lapolvasót,
és ehhez adjuk ki a <command>sane-find-scanner</command>
parancsot:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>sane-find-scanner -q</userinput>
found SCSI scanner "AGFA SNAPSCAN 600 1.10" at /dev/pass3</screen>
<para>A kimenetében jelzi a felületet, amin a
lapolvasó csatlakozik, valamint a
hozzátartozó eszközleírót. A
gyártó neve és a termék
típusa nem minden esetben jelenik meg, de ez nem is
annyira fontos.</para>
<note>
<para>Némely USB-s lapolvasók esetén
még egy firmware-t is be kell töltenünk,
amirõl bõvebben a backendhez tartozó man
oldalokon olvashatunk. Ajánlott még elolvasni a
&man.sane-find-scanner.1; és &man.sane.7; man oldalakat
is.</para>
</note>
<para>Most pedig nézzük meg, hogy vajon a frontend is
be tudja-e azonosítani a lapolvasónkat.
Alapértelmezés szerint a
<application>SANE</application> backendjéhez tartozik
még egy &man.scanimage.1; nevû segédprogram
is, aminek segítségével listázni
tudjuk a használható eszközöket
és képeket tudunk beolvasni parancssorból.
Közülük a <option>-L</option> kapcsoló
listáz:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>scanimage -L</userinput>
device `snapscan:/dev/pass3' is a AGFA SNAPSCAN 600 flatbed scanner</screen>
<para>Ha ennek eredményeképpen semmi sem jelenik
meg, vagy a &man.scanimage.1; látszólag nem
talált semmilyen eszközt, akkor a lapolvasó
azonosítása nem sikerült. Ilyen esetekben
valószínûleg módosítanunk kell
a backend beállításait tartalmazó
állományt a használni kívánt
lapolvasó eszköz szerint. A backendek
beállításait a <filename
class="directory">/usr/local/etc/sane.d/</filename>
könyvtárban találjuk. Ez a probléma
bizonyos USB-s lapolvasók esetében
jelentkezik.</para>
<para>Például, ha <xref
linkend="scanners-kernel-usb">ban használt USB-s
lapolvasónkra a <command>sane-find-scanner</command>
parancs a következõket adja vissza:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>sane-find-scanner -q</userinput>
found USB scanner (UNKNOWN vendor and product) at device /dev/uscanner0</screen>
<para>Akkor a lapolvasót sikerült megtalálni,
és láthatjuk, hogy USB-n keresztül
csatlakozik és a <filename>/dev/uscanner0</filename>
eszközleíró tartozik hozzá. Most
már ellenõrizhetjük a lapolvasó helyes
beazonosítását is:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>scanimage -L</userinput>
No scanners were identified. If you were expecting something different,
check that the scanner is plugged in, turned on and detected by the
sane-find-scanner tool (if appropriate). Please read the documentation
which came with this software (README, FAQ, manpages).</screen>
<para>Az üzenet fordítása:</para>
<screen>
Nincs azonosítható lapolvasó. Ha nem erre számítottunk, akkor ellenõrizzük,
hogy az eszközt tényleg bekapcsoltuk, csatlakoztattuk és észlelte a
sane-find-scanner segédprogram (amennyiben szükséges). Kérjük, olvassa el a
szoftverhez tartozó dokumentumtációt (README, FAQ, man oldalak)!
</screen>
<para>Mivel a lapolvasót nem sikerült
azonosítani, át kell írnunk a
<filename>/usr/local/etc/sane.d/epson.conf</filename>
állományt. A használt lapolvasó
típusa &epson.perfection; 1650, ezért hozzá
az <literal>epson</literal> backendet fogjuk használni.
Ehhez feltétlenül olvassuk el a
konfigurációs állományban
található megjegyzéseket is. A sorokat
igen könnyû átírni: tegyük
megjegyzésbe az összes olyat, ahol a
lapolvasónk számára nem megfelelõ
felületek találhatóak (a mi esetünkben
tehát megjegyzésbe fogjuk tenni az összes
<literal>scsi</literal> szóval kezdõdõ sort,
hiszen a nekünk USB-s eszközünk van), majd az
állomány végére írjuk be a
használni kívánt felületet és
eszközleírót. Ez ebben a konkrét
esetben ennyi lenne:</para>
<programlisting>usb /dev/uscanner0</programlisting>
<para>A megfelelõ formátum és a további
részletek leírásához ne
felejtsük el azonban elolvasni a backend
konfigurációs állományában
felbukkanó megjegyzéseket és az ide
tartozó man oldalt sem. Most már
megpróbálkozhatunk újra a lapolvasó
azonosításával:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>scanimage -L</userinput>
device `epson:/dev/uscanner0' is a Epson GT-8200 flatbed scanner</screen>
<para>Láthatjuk, hogy az USB-s lapolvasónkat
sikerült azonosítani. Nem számít, ha
esetleg nem egyezne a valósággal a
gyártó vagy a típus
megjelölése. Itt a valóban lényeges
elem az <literal>`epson:/dev/uscanner0'</literal> mezõ
lesz, melynek a backend és az
eszközleíró nevét kell helyesen
tartalmaznia.</para>
<para>A beállítást akkor zárhatjuk le,
miután a <command>scanimage -L</command> parancs
képes észlelni a lapolvasót. A eszköz
ekkor már készen áll a
beolvasásra.</para>
<para>Míg a &man.scanimage.1; parancssorból teszi
lehetõvé számunkra a lapolvasást,
addig érdemesebb a képek olvasását
egy grafikus felületen keresztül
végeznünk. A <application>SANE</application> egy
egyszerû, ám hatékony grafikus felületet
ajánl fel ehhez, ez az
<application>xscanimage</application> (<filename
role="package">graphics/sane-frontends</filename>).</para>
<para>Az <application>Xsane</application> (<filename
role="package">graphics/xsane</filename>) egy másik
népszerû grafikus frontend.
Segítségével speciális
lehetõségeket is kihasználhatunk, mint
például többféle
képolvasási mód
(fénymásoló, fax stb.),
színkorrekció, kötegelt beolvasás,
stb. Mind a két említett alkalmazás
elérhetõ a <application>The GIMP</application>
bõvítményeként is.</para>
</sect2>
<sect2>
<title>A lapolvasó használatának
engedélyezése más
felhasználók számára</title>
<para>A korábban tárgyalt mûveletek
mindegyikét <username>root</username>
felhasználóként tudjuk csak
végrehajtani. Azonban elõfordulhat, hogy más
felhasználók számára is
szeretnénk hozzáférést
biztosítani a lapolvasóhoz. Ehhez az
érintett felhasználóknak a
lapolvasóhoz tartozó
eszközleíróhoz olvasási és
írás joggal kell rendelkezniük.
Például az USB-s lapolvasónk a
<filename>/dev/uscanner0</filename>
eszközleírót használja, amely az
<groupname>operator</groupname> csoport tulajdonában van.
Például a
<username><replaceable>pgj</replaceable></username> nevû
felhasználó úgy fog tudni
hozzáférni, ha felvesszük ebbe a
csoportba:</para>
<screen>&prompt.root; <userinput>pw groupmod operator -m <replaceable>pgj</replaceable></userinput></screen>
<para>A parancs részleteít a &man.pw.8; man
oldalán olvashatjuk. Ezenkívül még a
<filename>/dev/uscanner0</filename> esetén be kell
állítanunk a megfelelõ írási
jogokat is (0660 vagy 0664), mivel az
<groupname>operator</groupname> csoport alapból csak
olvasni tudja. Ezt pedig úgy tehetjük meg, ha az
<filename>/etc/devfs.rules</filename> állományhoz
hozzáadjuk a következõ sort:</para>
<programlisting>[system=5]
add path uscanner0 mode 660</programlisting>
<para>Ezt követõen az <filename>/etc/rc.conf</filename>
állományba írjuk be az alábbi sort
és utána indítsuk újra a
számítógépet:</para>
<programlisting>devfs_system_ruleset="system"</programlisting>
<para>Az itt szereplõ sorok pontos
jelentésérõl a &man.devfs.8; man
oldaláról
tájékozódhatunk.</para>
<note>
<para>Természetesen biztonsági
megfontolásokból azonban érdemes
kétszer is meggondolni, hogy mely
felhasználókat vesszük fel a ebbe
csoportba, különösen akkor, ha az
<groupname>operator</groupname> csoportról van
szó!</para>
</note>
</sect2>
</sect1>
</chapter>
<!--
Local Variables:
mode: sgml
sgml-declaration: "../chapter.decl"
sgml-indent-data: t
sgml-omittag: nil
sgml-always-quote-attributes: t
sgml-parent-document: ("../book.sgml" "part" "chapter")
End:
-->
|